Nemere, 1881 (11. évfolyam, 1-107. szám)
1881-05-05 / 36. szám
36. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1881. Csütörtök, május 5. XI. évfolyam. Szerkesztőségi Iroda Sepsi-Szentgyörgyön Caiki-utcza, Matheovics-felmház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők-Kiadó hivatal: Jefenstein Márk könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyitterek díja előre fizetendő. Politikai , társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasából petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyütter sora 15 kr. SiSX Sepsi-Szentgyörgy, isse. május 4. A török-görög kérdésnek abban a stádiumában, melyben az ügy ma van, alig bír némi jelentőséggel a görög kormánynak az a legújabb elhatározása, melyről a táviratok szólnak, hogy tudniillik írásban is fog válaszolni a legutóbbi együttes jegyzékre. A területrendezést, ami Görögországot illeti, amúgy is elfogadott ténynek tekintik, s ha a görög kormány az elfogadás egyetlen föltételéül a lehető gyors terület átadását köti ki, ezzel csak olyat cselekszik, amit a hatalmak maguk is óhajtanak s már meg is állapítottak, a mennyiben az átengedendő terület kiürítésének a konvenczió megkötése után három héttel kell kezdődnie és három hónap alatt befejeztetnie. Ami a portát illeti, ez engedve a nagykövetek sürgetésének, ma már valószínűleg válaszolt az együttes jegyzékre, kinevezvén biztosait a konvenczió megkötésére és az átadás módozatainak megállapítására A nemzetközi dunai bizottság e hó folyamában kezdi meg ismét tanácskozásait a parti államok megbízottainak részvétele mellett a hajózási szabályzat fölött. Az osztrák-magyar kormány erre való tekintettel az utóbbi időben tapogatózott az egyes kabineteknél, hogy minő állást foglalnak el az ,, Avant-projet "-nek Németország által módosított főpontjával szemben. E módosítás szerint tudvalevőleg az esetre, ha a parti államok bizottságában a szavazatok elvi kérdésben egyenlően oszolnak meg, a nemzetközi dunai bizottságé lenne a döntő szavazat, míg adminisztratív kérdésekben Ausztria-Magyarország döntene. Mint Parisból jelentik, csaknem az összes hatalmak, Francziaországot is ideértve, hajlandók a német módosítvány elfogadására s ellenzéstől csak Anglia részéről tartani, mely a román javaslatot látszik pártolni E javaslat azt mondja, hogy pártállami bizottság nem is kell, hanem terjeszszék ki a nemzetközi dunai bizottság felhatalmazását a Galaczon belül a Vaskapuig terjedő Duna-vonalra is. A tuniszi hadjáratról a franczia minisztertanács ülésében a hadügyminiszter azt jelentette be, hogy a krumirek, mint látszik, fölismerték a harcz folytatásának lehetetlenségét s azon a ponton állanak, hogy kegyelmet kérjenek. A tábornokoknak utasításaik vannak arra nézve, hogy ez esetben minő biztosítékokat követeljenek. A minisztertanács utasította Barthélemy Saint-Hilaire külügyminisztert, hogy készítsen elő egy jegyzéket a tuniszi kormánytól követelendő biztosítékokra vonatkozólag. Ez a jegyzék a krumirek meghódolása után rögtön elküldetnék s a franczia hadtestnek Tunisz városa felé nyomulásával támogattatnék. A minisztertanács elhatározta továbbá, hogy a porta tiltakozó jegyzékét nem veszi figyelembe. Mint Tuniszból jelentik, Roustan franczia főkonzul a bejnek újólag javasolta a franczia védnökség elfogadását, miellen Mohammed esz-Badok erélyesen tiltakozott s a konzullal szemben fenyegető kifejezésekkel élt. A bejt eme magatartására állítólag az bátorítja, hogy a szultántól titkos utasításokat kapott, melyek magaviseletét helyeslik s szükség esetére tényleges támogatást ígérnek. Dervis pasa, hogy az albán fölkelés lecsillapítását békés eszközökkel is megkísértse, mint egy távirat jelenti. Ipek, Djakova és Prizrend lakosságához proklamácziót bocsátott ki, melyben azt mondja, hogy neki csak az a küldetése, hogy a rendet helyre állítsa. Ő nem azért jött, hogy a lakosságtól a fegyvert elszedje, sem hogy az adók fizetését kierőszakolja, sem hogy Mehemed Ali gyilkosain boszut álljon. Ő csak mint jó barát jött ide s fölszólítja a lakosságot, hogy hódoljon meg s hagyja abba az esztelen forrongást. A választások: * Sepsi-Szentgyörgyön a szabadelvű pártot f. hó 8 án d. u. 3 órára hivta össze a város polgármestere képviselő jelölő értekezletre. Amint értesülünk, ugyanezen tárgyban Forró Ferencz f. hó 9-én délelőtt 11 órára összehívta az ilyefalvi választókerület szabadelvű tagjait a megyeházhoz. A váczi kerület szabadelvű párti választói folyó hó 1-én d. e. 11 órakor Podmaniczky Géza b. elnöklete alatt rendkívül népes értekezletet tartott. Jókai Mór, mint a párt küldötte átalános tetszés és éljenzés közt nagyhatású beszédet tartott, melyben a bel és külpolitikát érintve, a függetlenségi párt jelöltjének programmját cáfolta. (E beszédből lapunk más helyén néhány érdekesebb pontot mi is közlünk.) Ezután a párt megalakulván, elnökké Podmaniczky Géza b., alelnökké Benkás Dénes és Prokopius Zsigmond választattak meg. Jókait megérkeztekor az indóházban nagy számú küldöttség fogadta, melynek nevében Wider Bertalan üdvözölte. Utána Benkás Dénesné a váczi tölgyek nevében szép babérkoszorút nyújtott át rövid, szívélyes üdvözlet kiséretében. A koszorú szalagjának felirata: „Jókai Mór hazánk nagy fiának, a váczi hölgyek, 1881. május 1.“ Jókait úgy az indóháznál, valamint a bevonulás alkalmával mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta Vácz polgársága. A zilahi választókerület szabadelvű pártja Kerekes tanfelügyelő elnöklete alatt e hótén igen látogatott pártértekezletet tartott. Ugyanekkor mondta el Szikszay Lajos képviselő is beszámoló beszédét, melyet a választóközönség köztetszéssel fogadott, s végül Szikszait a szabadelvű párt képviselőjelöltül újból egyhangúlag kikiáltotta. A beszámoló beszédet mintegy 150 terítékű ebéd követte, hol egymást érték a lelkes felköszöntések, így a király ő felségére,, Rudolf trónörökösre, Tisza kormányelnökre, Szikszay képviselőjelöltre és a megye kiváló férfiára, Baranyi főispánra, Dull László a megye érdemes alispánjára, Kerekes tanfelügyelőre, Éltető főmérnökre és Lázár Ferencz nagybirtokosra, továbbá a szabadelvű pártra és a nemzetiségekre. Szikszay megválasztása biztos. Nagy-Enyedről irják ápril 30 iki kelettel. Az alsófehérmegyei szabadelvű párt a választópolgárság nagy részvéte mellett megalakult s egyúttal kifejezést adott ki. Kemény Gábor kereskedelmi miniszter iránt táplált ragaszkodásának és bizalmának. A nagyenyedi választókerület nyomban egyhangúlag és közlelkesedéssel ki is jelölte a minisztert képviselőjéül. Egyhangú választása kétségtelen. A főrendiházban Zichy Nándor gróf a következő interpellácziót terjeszti elő : Interpelláczió a miniszterelnökhöz : I. Miképen szándékozik a vagyonnak halálesetben való átszállásáról és a végrendelési jogról törvényhozásilag intézkedni ? II. Mikép szándékozik a hitbizományi intézményt a magyar magánjog jelen keretében törvény által szabályozni ? III. Szándékozik e a legközelebbi törvényhozási időszakban a főrendiház szervezését kezdeményezni ? IV. Szándékozik-e a magyar állami és társadalmi érdekben a jelen igényeknek megfelelő magasabb nevelő intézetet alakítani ? Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnöknek. A határőrvidéknek Horvátországba bekebelezésére vonatkozó leirat május elején jelenik meg, s valószínűleg a királyfi esküvője napján hirdettetik ki. Pejacsevics gróf királyi biztos lesz és átveszi Philippovics teendőit. A zágrábi katonai parancsnokság főhadparancsnoksággá alakittatik át. Oroszország. A nihilisták egy újabb proklamácziója jelent meg Szt.-Pétervárott. E proklamácziót a „Köln. Ztg.“ így ismerteti : „Öt vértanúval lettünk gazdagabbak s az utolsó öt tetemmel a kormány által pártunkból meggyilkoltak száma 26-ra szaporodott. De egyelőre meg akarunk nyugodni ebbe s be fogjuk várni, hogy mit fog tenni a császár ezután. A haladás régi akadálya (II. Sándor) el van hárítva az útból. Az uj czár személye ellen nincssemmi ellenszenvünk, és reméljük, hogy elméje felvilágosodik, s hogy a nép jóllétére szükséges utón fog haladni. De sajnos, hogy amint látszik, III. Sándor atyja modorában a régi népséggel akar tovább dolgozni, s inkább akar Frolow hóhérra, mint egészséges eszmékre támaszkodni. Kormányunk és az ellenzék. XLIII. Kézimiszék, 1881. május 1. Furcsa portéka ez a mi ellenzékünk, — párja nincsen sem szárazon, sem vizen. Az óceánnak a vihartól felkorbácsolt hullámai nem szeszélyesebbek, — főleg pedig nem bőszebbek, mint ez a mi rettenetesen patriotikus ellenzékünk. A muszka nihilista — ha méltányosságról van szó — valóságos angyal a mi Latoinkkal (ellenzékünkkel) szemben. Oroszország ama rémei a legkisebb jót is elismerik, hajtotta légyen azt bár a kormány végre , a mi ellenzékünk ily badarságra képtelen. Jó, ha Tisza Kálmán azt találná állítani, hogy földünket a nap világosítja meg és melegíti fel — schwarz auf weiss bizonyítaná be, még pedig oly kétségbevonhatlanul, mint a mily igaz, hogy kétszer kettő négy, hogy ily badarság és a józan ész ellen ily merénylet elkövetésére csak egy „oly kis látkörű, legfönnebb szolgabirónak való“ egyén képes, mint a milyen Tisza Kálmán. A nap — így okoskodnék az ellenzék tisztességesebb része, mert a többi a tagadáson kívül egyébre nem képes — épen oly égi test, mint a mi földünk; ergo , mint ilyen se nem világíthat, se nem melegíthet. Hanem hát vannak a nap athmosphaerájában izzó, égi testek ; ezek ennyi meg ennyi billiószori másodperczenkénti rezgésbe hozzák a levegőt, az aethert, s ezen különböző rezgések eredményezik földünkön a világosságot és meleget. Hanem hát mindezt nemcsak nem tudja Tisza Kálmán, de még csak nem is konyit hozzá s innen van, hogy a napot állítja földünk melegítője és világítójának. Pirulni kell nemzetünknek, ha rágondol, hogy ezen embernek mint Magyarország miniszterelnökének mennyire kell nemzetünket a külföld előtt minden percben kompromittálnia. De hát ennek a választó nemzet az oka : miért adja meg neki, már t. i. Tisza Kálmánnak a többséget ? ! De vessünk csak egy futó pillanatot a tényekre. Mint tudva van, az általános választások a küszöbön vannak. A pártok és egyesek tehát mozognak ; — ez nemcsak joga, de kötelessége is minden öntudatos pártnak és választónak. Tehát a legtermészetesebb valami: mintha csak az mondatnék, hogy a nap melegít és világít. És mégis a mi ellenzékünk még ebben is a Tisza Kálmán szerencsétlen, nemzetölő politikáját látja. Ne tessék nevetni, nem tréfálok. Ott van például — hogy a legbölcsebbnél maradjak — a „P. Napló“. Ez azon incidensből, mert a nemzetiségek is „pártgyűléseznek“ és Moletics is egy árva szerény szót mert hangoztatni, azzal kezdi egyik közelebbi vezérczikkét, hogy Tisza Kálmánnak szerencsétlen keze van a nemzetiségekkel szemben. Ugyan ugye? Talán a tételt megfordítani is lehetne ilyen formán : az idegen aspiratiókat valló túlzó nemzetiségekre szerencsétlen csillagzatok járnak Tisza Kálmán alatt. Mert az csakugyan tény, hogy ezen a Magyarország államisága ellen törő túlzók nem henczegnek most úgy, mint henczegtek — s mégpedig teljesen büntetlenül azon korban, midőn Magyarország sorsa felett a „Pesti Napló“ uralkodott. Emlékezzék csak vissza a Napló — vagy ha emlékezete cserben hagyná — kérdje meg gróf Péchy Manót, hogy a legnagyobb általános béke közepette — a Napló uralma alatt — nem felgyujtották-e a királyi biztos előtt a balázsfalvi hidat, hogy azon részekbe a magyar király személyesítője lábát be ne tehesse? Próbálnák meg csak azon urak a „szerencsétlen kezű“ Tisza Kálmán alatt a hasonló stikliket; bizonynyal nem fognák a bőrüket szárazon elvinni, mint elvitték a Napló uralma alatt ; hanem a helyett el fognák járni azt a tánczot, amelyet Miletics is eljárt. Na de azért Brutus derék, becsületes ember. , , , ,, És váljon ki támadná Tiszát a legkérlelhetetlenebbül meg — és helyesen — ha ő a szabad választást még a legtúlzóbb nemzetiségekkel szemben is a legkisebb mértékben is korlátolni akarná ? Kétségkívül az ellenzék ! Azaz, bocsánat! A felelet nem egészen szabatos. Lehet, hogy az ellenzék is tenné - nem ugyani igazság keresése, a szabadság megvédése szempontjából, hanem a Tisza elleni kérlelhetetlen gyűlöletből — mondom, az lehetséges, hogy az ellenzék is fogná ezt tenni, de hogy a szabadelvű párt és én azt tenni fognák, az kétségbe vonhatlan tény.