Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-01-01 / 1. szám
1. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1888. Hétfő, január 1. fila XIII. évfolyam. V®. ( Megjelenik ezen lap hetenkint, kétszer, út csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, *t vagy vidékre postán küldve. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: motorn 91Scu ft KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltterek dija előre fizetendő. társadalmi, $%ёщтШщ, 1щегфещ§гЫ és tefegazda$2 alap. Egész évre pert — kr. I f’él évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. - -------------* Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 0 kr. I Bélyeg-dijért külön 30 kr. I Nyilttér sora 15 kr. — ( LUI Г/ i n . mmm + / „ N E M E R E 4 tizeidb.arm.a.d.il^: é-vfol3ram.ára. Midőn a NEMERE tizenharmadik évfolyamának szerkesztését a jelen számmal átveszem, főbb vonásokban jelezni kívánom azon változást, melyet a lap eddig követett, iránya fog szenvedni. Az általános politikai kérdések helyett, melyekre a „Nemere“ eddig különös tekintettel volt, jövőben a székely nép speczifilis viszonyaira fogja főfigyelmét fordítlni. A székegységnek a magyar nemzet zömétől elkülönzött helyzete közgazdasága, társadalmi és kulturális téren sok ily specziális kérdést teremtett, melyek évek óta várják a megoldást vagy orvoslást. Hogy csak néhányat, említsek: ott van a székely agrárkérdés, a földbirtok végtelen elaprózásának s a tagosításnak kérdése; ott a kivándorlás kérdése; azután a görög-keleti vallást követő székelyek szemünk előtti eloláhosításának kérdése stb., melyek mindegyike elég fontos arra, hogy részletes megvitatás tárgyát képezze. Mint olyan közlöny, mely fő feladatává az imént jelzett kérdések körül fölmerülő nézetek tisztázását tette, a „Efemere“ az országos politikai pártok egyike mellett sem foglal állást. Mindamellett folytonos tekintettel lesz az általános politikai viszonyokra, melyek hatása alól egyetlen egy speciális helyi kérdés sem vonható ki. Ezek megbírálásainál semmiféle idegen érdek,,T -1 M nem rendelt nemzeti érdekek lesznek a mérvadók. Ez általános irányelveken kívül a „Nemere“ eddigi jellegét megtartja. Figyelemmel fogja kísérni ezután is a megyei viszonyokat, a vidéki társadalmi életet, a tanügyi s egyéb kulturális mozgalmakat. Különös gondot fordít a tárcsára, melyben közölni fog költeményeket, rajzokat és kisebb elbeszéléseket, budapesti tárczaleveleket és ismeretterjesztő czikkeket. Az újdonságok rovatában adni fogja a legújabb napi híreket. A lap munkatársaiul Budapestről Kacziány Géza, Halom József, Barna Ferdinánd, dr. Réthy László, Csetneki Elek, dr. Szádeczky Lajos, dr. Szalay József, dr. Tergina Gyula és Hevesi József urakat volt szerencsém megnyerni. Egyike jelesebb fiatal költőinknek Nemo és Tartufe álnév alatt fogja költeményeivel és tárczaczikkeivel lapunkat fölkeresni. A mélyen tisztelt, közönség becses pártfogásába ajánlom a „Nemere“ ez uj folyamát s arra kérem a lap eddigi vidéki levelezőit és minden barátját, hogy becses közleményeikkel, különösen a vidéki élet nevezetesebb eseményeiről, ezután is szíveskedjenek a „Nemeré“-t fölkeresni. Sepsi-Szentgyörgyön, 1882. deczember hó 30-án. Nagy Géza, a „Nemere“ felelős szerkesztője. 3K kisbLct szó-Azok után, melyeket a „Nemere“ felelős szerkesztője Nagy Géza úr a lap ezután követendő irányáról elmondott, nekem csak az van hátra, hogy a, „Nemerét“ a nagyérdemű közönség anyagi támogatásába ajánljam s a lap eddigi 1. előfizetőit felkérjem, hogy becses pártfogásukat a jövőben se vonják meg a ,,Nemerétől“. A „Nemere“ ezután is hetenként, kétszer, csütörtökön és vasárnap fog egy irén eddigi alakjában megjelenni. Az előfizetési ár marad a rém : О Egész évre . Bélpészre 2nTegyedévre Elvilföldre egész отгге , © frt — Irr. 3 frt — Irr. 1 frt 50 Irr. S frt — Irr. Szives gyűjtőknek 5 példány után egy tiszteletpéldánynak, szolgálunk. Az előfizetéseket legezerszerűbb postautalványnyal küldeni. Bernstein Márk, a „Nemere“ kiadó tulajdonosa. S.-Szentgyörgy, 1882. decz. 30. Sehol az országban nem érezhetők annyira a földbirtok eldaraboltságának hátrányai, mint a Székelyföldön. Az a kiváló hajlam a földművelői élet iránt, mely a magyar fajt jellemzi, megvan a székelyben is oly mértékben, mint a magyarság többi részében, s habár a viszonyok, a termőföld csekélysége egyfelől, másfelől pedig a nép szaporasága, oly tulajdonságokat fejlesztettek is ki benne, melyek az iparos és kereskedői életmódra sokkal alkalmasabbá teszik, mint a magyarság bármely más ágát : amíg csak módjában áll, a székely is szívesebben foglalkozik őseitől örökölt kis földjének művelésével, s ha az iparos vagy kereskedői pályára adja is magát, a mint üzlete kezd egy kissé jobban menni, ezt rendesen arra használja fel, hogy földbirtokot szerezzen s ott hagyja azt a pályát, mely egy kis vagyonhoz juttatta. Ez egyoldalú hajlama a székely népnek egyetlen egy életmód iránt, sok bajnak lett forrásává. A birtokok végtelen elaprózása sok akadályt gördít a helyes és egészséges gazdálkodás elé. Másfelől az ipar és kereskedelem még nem fejlett ki annyira, hogy kiaknázhatók lettek volna azon kincsek, melyekkel a természet gazdagon ellátta a Székelyföldet. Ennek következménye az, hogy a nép egyre szegényedik. Földje nem bírja eltartani ; gyárak nincsenek, melyeknek munkás kezekre volna szükségük. A székelység egy része kénytelen külföldön keresni meg élelmét ; sokan közülök ugyan ismét visszajönnek nyáron át szerzett keresményükkel, de sokra megy azoknak a száma is, kiket Magyarország örökre elvesztett — elvesztette akkor, midőn társadalmunkat mindinkább áthatja azon tudat, hogy az országnak minden egyes lakosára, falunknak minden egyes magyarra szüksége van. S a veszteség annál érzékenyebb, mert fajunk legéletrevalóbb, legszorgalmasabb s legügyesebb elemét éri. Mennyivel szaporítja a Székelyföld évenként Románia lakosságát , nem tudjuk. De veszteségünkről fogalmat szerezhetünk, ha a legutóbbi népszámlálás adatait az 1870-ikivel öszszehasonlítjuk. A négy székely megye : Csik, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely lakosságának a lefolyt tizenegy év alatt rendes körülmények között legalább is ötvenezer lélekkel kellett volna szaporodnia. Ezzel szemben azt látjuk , hogy Csik 3655 s Udvarhely csak 53 lélekkel szaporodott ; Háromszék és Maros-Torda lakossága pedig megfogyott, amaz 604, ez 6628 lélekkel. Szaporodás helyett tehát 3524 lélekre menő fogyást látunk s hogy ebben a kivándorlásnak nagy része van, a/, kétséget sem szenved. Melyek már most orvosszerei e bajoknak, a székely nép e specziális bajainak, melyekre ezúttal csak rámutattunk, s így különösen ami a földbirtok végtelen eldaraboltságát illeti, vájjon kellő sikerre vezetne-e a tulajdonjognak azon korlátozása, mit az országos gazdakör akar, hogy a földbirtok egy bizonyos határon túl felosztható ne legyen? e kérdés részletesebb kifejtésére lapunk közelebbi számában vissza fogunk térni.