Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-14 / 44. szám
l&AD 6-HITAT AL: Barátok-tsre, Athenaeum-épület, ffildsslat Előfizetési du : Postám küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .. -.............................. 2 frt 8 hónapra ................................ 6 > 6 hónapra .. -........................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseárt felülfizetés negyedévenként .............. 1» REGGELI KIADÁS Selerkesztősítő: Barátok tere, Athenaeum-épület, L emelői. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. szombat, október 14. 44. szám. Budapest, október 13. A kormány intézkedései a mezőgazdaság emelése körül. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1883-iki költségvetésének indokolásáról. — Két közlemény. —n. A borászat emelésére 50.000 frt, 10.000 írttal több irányoztatik elő. Ezen többlet indokolásául megjegyzi az indokolás, hogy a borászati mintapincze a gazdaközönség által mind nagyobb mértékben vétetik igénybe. A pinczének azon szerepe, hogy a bortermelők által beküldött boroknak helyes kezelése és palaczkozása után azokat az egyes tulajdonosoknak kívánságára a borászati kormánybiztos áruba bocsáthatja, nem várt terjedelmet nyert, úgy hogy több helyen nagyobb pinczék bérbevétele vált szükségessé, s az e tekintetben mutatkozó szükség még folyvást növekedőben van. Azon termelők száma, kik a mintapinczében boraikat az említett kezelés és közvetítés czéljából beküldik, folytonosan mintegy 100-ra tehető, és a havonként kiadatni szokott borárjegyzék rendesen 60—70 borfélét szokot felsorolni. A palaczkforgalom, mely 1881. évi deczember 10-től, mint a palaczkokban való eladás első napjától, ugyanazon évi deczember végéig 1,548-et tett, a jelen (1882-ben) év első 8 hónapjában 48,902-re emelkedett. A mintapincze nagy forgalmának megfelelőleg a személyzetet is szaporítani kellett, minek folytán egy kezelő pénztárnok fizetésére 1200 forint, egy könyvelőére 1000 frt, egy munkavezetőére 900 frt, a központi pinczemester segédjeinek fizetésére 3000 frt, egy kezelő szolga fizetésére 540 frt vétetett fel. Miután a mintapincze az ország minden részeiből beküldött különféle borok kezelésénél fogva a lehető legjobb iskolául szolgál gyakorlati pinczemesterek és borkezelők kiképzésére, pinczemesteri gyakornokok ösztöndíjaira az eddigi 840 frt helyett 3000 frt vétetett föl, hogy az okszerű borkezelőkben érezhető hiány lehetőleg pótoltassák. Ugyancsak ezen szempontból, valamint tekintettel a gazdaközönség által minden oldalról nyilvánított óhajtásokra, a borászati vándortanárok számát is 4-ről 9-re kell emelni, ami további 5400 frt több kiadást vesz igénybe. A borászati vándortanítók jobbára vinczellériskolát jó sikerrel végzett egyénekből szemeltetnek ki, akik néhány havi próbaidő sikeres eltöltése után, az érdiószegi vinczellérképezdén tanárjelöltek számára szervezett tanfolyamon nemcsak a borászatban és pinczekezelésben, hanem a gyümölcsészet- és fatenyésztésben is kiképeztetést nyernek. E tanfolyam bevégzése után a központi mintapinczében gyakorlati munkálatokra alkalmaztatnak és csak azután küldetnek ki vidékre, hol azután nemcsak a borászati szakmában, hanem a kertészetben is útmutatást és oktatást nyújtani kötelesek ; a tapasztaltabb és jelesebb képzettségű ily egyénekből a vinczellériskolák tanítószemélyzete is kiegészíttetik. Mintaszüretek rendezésére és vinczellérképezdék segélyezésére 12,000 frt és 11,060 frt, összesen tehát 23,060 frt kéretik, mi szemben az 1882-ben megállapított 27,260 frttal, 4,200 frttal kevesebbet mutat. Ez abban találja indokolását, hogy vinczellérképezdék felállítására kevesebb vétetvén föl, a helyes arány szempontjából ezen tételeknél is kevesebbet kellett előirányozni. A kereskedelmi növények fejlesztésére, habár ezen rovat alól a rizstermelés előmozdítására szolgáló költségek kivetettek, mégis az 1882-ben felvett 12 ezer forint meghagyatott, és pedig tekintettel arra, hogy a minisztérium által kezdeményezett olasz rendszerű kenderáztatók, valamint a terjesztett czélszerű kenderkikészítő-gépek, nemkülönben a jeles minőségű kender más terjedése, valamint általában a kender és len okszerű mivelése és feldolgozása irányában, az érdeklődés a két növény mivelésére alkalmas vidékeken országszerte annyira felkeltetett, hogy a minisztérium mindamellett, hogy e részben intézkedéseinél az érdekeltek hozzájárulását is igénybe vette, nem volt képes a számos oldalról nyilvánuló igényeknek megfelelni. A pusztapoklai rizstermelő-telep és a rizstermelés előmozdítására szolgáló költségek indokolásául megjegyeztetik, hogy az oly czélból rendeztetett be, hogy ott a sztapár-újvidéki csatorna vizének felhasználása mellett egy öntöző-mintatelep állíttassák föl. Ezen czélnak azonban a telep meg nem felelhetett, részben azért, mert a közlekedési utaktól távol feküdvén, könnyen hozzá nem férhető s igy a nagy közönségnek mintatelepül nem szolgálhat, részben pedig azért, mert a csatorna mentén fekvő terület belvizei szabályozva nem lévén, a telep maga nemcsak hogy öntözésre nem szorult, hanem inkább vízbőségben szenved. Ezen okok következtében, tekintettel azon nagy vidékekre, melyek kivált Délmagyarországban vízbőségben szenvednek, kísérlet létetett a rizstermelés meghonosításával. Ezen kísérlet jó eredménynyel kecsegtetett annál inkább, miután Temes megyében már hosszú évek során áll fenn rizstermelőtelep, mely azon években, melyekben elengedő vízzel rendelkezett, termés dolgában teljesen kielégítő eredményeket szolgáltatott. Miután a szükséges víz mennyisége tekintetében a sztapár-újvidéki csatorna mellett fekvő poklai telepen akadály fel nem merülhetett, e telepen a miniszter a rizstermelést berendezni óhajtotta oly czélból, hogy egyelőre a szomszéd birtokosoknak, később pedig a hasonló viszonyokkal biró távolabb vidékek birtokosainak is példát és útmutatást nyújthasson. A kellő óvatosság szempontjából az 1880. évben 4 holdon rendeztem be rizstermelést, mely kitűnő eredményt szolgáltatván, 1881-ben 35 holdat, 1882-ben pedig 95 holdat vettettem be. Az 1881-iki évben elvetett 35 holdról a vetésre visszatartott mintegy 60 métermázsán felül 617 métermázsa termett, mely mennyiségből 100 métermázsa a budapesti Wörner-czégnek adatott el, 517 métermázsa pedig a fiumei rizshántoló részvénytársaságnak. E szerint 35 holdon 667 métermázsa termett, tehát holdanként majdnem 20 métermázsa, ami 200—220 frt értéknek felel meg. Az idei termés mennyisége jelenleg (szeptember hó elején) még nem ismeretes , igen szépen mutatkozott, miután azonban a nyári hideg idő kedvezőtlen befolyással volt reá, az alig lesz olyan, mint az 1881-iki termés volt. Miután a telepnek rizs mivelésére való berendezése még nincsen befejezve, a berendezéssel járó egyszers mindenkorra való beruházási költségek az első években nem különítlhetők el a rendes folyó kiadásoktól, miért is a rizstermelés jövedelmezőségére nézve szabatos mérleg ma még fel nem állítható, annyi azonban ténynek vehető, hogy a rizstermelés a legnagyobb búzaterméseket tetemesen felülmúló bruttó jövedelmet szolgáltat, és pedig az eddigi tapasztalatok szerint meglehetősen állandóan, anélkül, hogy rozsda-, üszög- s más hasonló károsodásoknak volna kitéve, mint a búza. A mivelési költségek pedig árkok és töltések húzására, egyengetésre és gyomlálásra szorítkoznak, mely utóbbi költségek szintén az első években tetemesebbek. Tekintve már most a termelés határozottan kedvező eredményét, tekintve továbbá azt, hogy a héjas, kikészítetlen rizsre vevő találkozik, s így a kikészítésnek nehézsége is elesik, a telep végleg rendeztetik, annálinkább, miután a telep már 1883-ban, holott még az első berendezések költségei által terhelve leend, nemcsak hogy költséget okozni nem fog, hanem még fölösleget is fog szolgáltatni. Nevezetesen a 19.000 frtnyi költséggel szemben termények értékesítéséből, és pedig részint a rizsnek az árából, mint főterményből, részint pedig a kenderből 22,000 frtot remélek bevehetni. A 19,000 frtnyi kiadásokból 3570 frt személyi járandóságokra esik, 15,430 frt pedig a dologi kiadásokra, t. i. a gazdaság költségeire. A személyi járandóságokra kért 3570 frtból 2200 frt esik az igazgató főmérnök fizetésére. Erre nézve megjegyzem, miszerint ezen fizetés csak részben terheli a pusztapoklai rizstelepet, miután az illető főmérnök egyúttal a minisztériumok szakértő közege, nemcsak a rizstermelés, hanem a kendertermelés emelésére célzó intézkedései közül is. Ezen főmérnök küldetik ki rendesen az ország kendertermelő vidékeire is, hogy ott az okszerű kendertermelésre és kikészítésére nézve útmutatásokat adjon, a kenderáztatóknak terveit elkészítse, azok felállításánál közreműködjék. A selymészet czéljaira 142.000 főt vétetett fel, melylyel szemben 132,000 frt bevétel irányoztatik elő, marad tiszta kiadás 10,000 frt. A bevétel és kiadásban 100,000 frt átfutó tételt képez, és pedig azért, mert a gubóbeváltásra előlegezendő ezen összeg a selyemgubók feldolgozására és lemozdálására állított frlancia vállalkozója által a minisztériumnak megtéríttetik. A vállalkozó továbá, miután a minisztérium a tenyésztőknek a petét díj nélkül szolgáltatja, ennek ára fejében minden kilogram gubó után 10 krt tartozik megtéríteni. Ez alapon szerepel 12,000 forint bevétel mintegy 120,000 kilogram gubó után. Miután a vállalkozó ezenfelül a gubók feldolgozása után előálló nyereményt felerészben szintén átszolgáltatni köteles, e czímen további 20,000 frt helyeztetett bevételbe, mely összeg az eddigi tapasztalatok után átlagszámítás alapján vétetett fel. Felügyeleti és oktatási költségekre 12.000 frt vétetett föl, tekintettel arra, hogy ez ipar terjedésével a selyemgubó-beváltó helyeket, illetőleg felügyelőségeket ismét kettővel, úgymint a nagyczenkivel és az apatinival szaporítani kellene. A haltenyésztésre 5500 frt, tehát 500 írttal több vétetett föl. Ezen rovat alatt uj kiadás leend, egy halászmester díjazása, kinek mint a haltenyésztésben szakképzett közegnek föladata leend az, hogy elsősorban a felső-magyarországi halászegyletnek végrehajtó közege legyen, az egyesület vezetése alá bocsátott iglói haltenyészde kezelésében segédkezzék, és a haltenyésztés iránt érdeklődő vagy tenyészdét berendezni kívánó gazdáknak a kellő útmutatások adása, tervek és költségvetések készítése czéljából, díj nélkül rendelkezésre álljon. A kísérleti ügyre 17,000 frt irányoztatik elő. Az 1882-ik évi költségvetéshez képest mutatkozó 6200 frt többlet indokoltatik részben az által, hogy a budapesti vegykisérleti állomás a folyton szaporodó munkálatok folytán, csak úgy felelhet meg az igényeknek, ha két segéd és egy szolga alkalmaztatik; indokoltatik továbbá az által, hogy a budapesti és magyaróvári megvizsgáló állomások vezetőit, ismét tekintettel a munkálatok sokaságára, tiszteletdíjakkal kellett ellátni ; indokoltatik végre a felvett többlet az által, miszerint tekintettel arra, hogy a gazdaközönségben a vetőmagváltoztatás iránt az érdeklődés folytonosan emelkedik, jelesebb vetőmagvak beszerzésére és kiosztására az eddiginél nagyobb összeget voltam kénytelen előirányozni. A gyümölcs- és egyéb fatenyésztésre 3000 frt, tehát 1000 írttal több vétetett föl, tekintettel azon fokozott érdeklődésre, mely a néptanítók közt a faiskolák helyesebb kezelése körül mutatkozik s mely jobbára a minisztérium által alkalmazott fatenyésztési vándortanitók és faiskola felügyelők működésének köszönthető. flulliu.... ---------------— ■ --------------------------------------------Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK: A vágvölgyi és a bruck-ujszőnyi vonalak kicseréléséről a magyar kormány és az osztrák államvasut-társaság között kötött szerződés tudvalevőleg úgy intézkedik, hogy a két vasútvonal egy ötös bizottság által megbecsültetik és a többletet az illető szerződő fél kifizeti a másiknak. Ezen szakértő bizottságba mindegyik fél két tagot nevez ki, akik az ötödik tagot az elnököt szabadon választják, ha pedig az ily után megválasztható nem volna, akkor azt a budapesti váltó és kereskedelmi törvényszék elnöke nevezi ki. A szakértő bizottságba a magyar kormány részéről a közmunka és közlekedési magyar királyi minisztérium Horváth Lajos magyar királyi államvasúti főfelügyelőt, a budapesti üzletvezetőség főnökét és Olgyay Oszkár magyar királyi államvasúti felügyelőt, a pozsonyi forgalmi főnökség vezetőjét rendelte ki, a császári királyi szabadalmazott osztrák államvaspálya-társulat pedig a maga részéről Witasek ,Wenczel és Bieberauer Tódor felügyelőket jelölte ki. A közmunka és közlekedési magyar királyi minisztérium intézkedése folytán a szakértő bizottság folyó hó utolsó napjaiban fog megalakulni és az elnököt megválasztandja. Fiume külkereskedelme az 1881. évben. A fiumei kereskedelmi és iparkamara 1881. évről szóló jelentése érdekes adatokat tartalmaz Fiume külkereskedelméről, mely az 1880. évhez képest is jelentékenyen emelkedett. Fiume behozatalának értéke 1881-ben 34,163,756 millió forint volt, 1880-hoz képest 3 millió 647,628 írttal több, a kivitel 48,185,024 frt, a megelőző évhez képest 1.622,508 frttal kevesebb. Az egyes államokkal való forgalmat a következő adatok tüntetik fel: Behozatal: Triesztből, Isztriából és Dalmátiából 2.536,474 frt (1880-hoz képest — 202,202 frt), a magyar tengerpartról 211,030 frt (— 86,293 frt), a monarchiából szárazföldi után 21.983,545 frt (—679,928 frt), az amerikai Egyesült Államokból 2.218,809 frt (+ 1.994,885 frt), Brasiliából 770,400 frt (+ 770,400 frt), Nagy-Britanniából 3.920,709 frt (+ 2.254,715 frt), Görögországból 134,093 frt (+ 95,815 frt), Francziaországból 3232 frt (— 72,686 frt), Algírból — (— 115,600 frt), Kelet-Indiából 87,000 frt (+ 87,000 frt), Olaszországból 532,099 frt (— 461,448 frt), Romániából 488,764 frt (+ 440,964 frt), Oroszországból, a Fekete-tengerről 414,100 frt (— 538,500 frt), Spanyolországból — (— 24,000 frt), Törökországból 862.501 frt (+ 284.506 frt). Kivitel: Triesztbe, Isztriába, Dalmátiába 3.965,005 frt (— 397,121 frt), a magyar tengerpart vidékre 1.400,664 frt (-1 92,305 frt), a monarchiába szárazföldi után 25.861,214 frt (— 1.335,394 frt), az amerikai Egyesült Államokba 56,205 frt (+ 56,205 frt), Belgiumba (— 193,027 frt), Brasiliába 345,784 frt (+ 345,784 frt), Francziaországba 6.034,184 frt (+ 3.478,365 frt), Algírba 190,414 frt (+ 10,618 frt), Nagy-Britanniában 8.309,662 forint (— 92,588 frt), Görögorszszágba 396,637 frt(+ 148,859 frt), Olaszországba 1.350,321 frt (— 219,321 frt), Hollandiába (— 223,065 frt), Máltába 8735 frt (+ 8735 frt), Romániába 49,806 forint (+ 50,306 forint) , Spanyolországba (— 186,483 frt), Törökországba 216,393 frt (+ 84,333 forint). Oroszország gabonakereskedelme a kereskedői városokból érkező jelentések szerint válságos helyzetben van. A múlt évtől még óriási mennyiségű gabona van elzálogosítva az ottani bankokban rendkívül magas árak mellett, úgy hogy a jelenleg beállott árhanyatlás következtében a kereskedők kénytelenek nagy veszteséggel eladni áruikat. Észak-Amerika versenye évről évre érezhetőbb nyomást gyakorol Oroszország közgazdaságára. Míg a hatvanas évek közepén a gabonaárak Nyugat-Európa nagyobb részében Oroszország termésétől függtek, addig Amerika fokozódó versenye következtében Oroszország újabb időben folyton veszíti piaczait. A statisztikai adatok nemcsak azt tanúsítják, hogy Oroszország gabonakivitele hanyatlott, hanem azt is, hogy a gabonatermelés csökkent. Oroszorrzág gabonatermelése volt csetvertekben (1 csetvert 209 hl.) 1876- ban 26.598,000 csetvert 1877- ben 42464,000 » 1878- ban 33.397,000 » 1879- ben 28.778,000 » Oroszország gabonakivitelét a következő számok tüntetik föl: Gazdasági gépgyár Bécsben. A bécsi pénzügyi körök nagy fáradozásokat tesznek, hogy az általuk tervezett gépgyár létesítésének akadályait elhárítsák. A gyár alaptőkéje két millió forinttal már be is szereztetett és az eszme megpendítője, a bécsi országos bank kész 500.000 forinttal venni részt az üzletben és a winterthuri svájczi bank szintoly magas öszszeget jegyzett. Miután az új gazdasági gépgyár leginkább locomobil-gyártással foglalkoznék, arról beszélnek, hogy az új gyárat egyik már létező gépgyár-áral fogják összeköttetésbe hozni és e czélból tárgyalásokat kezdtek a bécsi mozdonyrészvénytársaság floridsdorfi gyárával. Borászati részvénytársaság. A nyár folyamában gróf Keglevich István, mint az orsz. gazdasági egyesület borászati szakosztályának elnöke, egy országos borászati részvénytársulat eszméjét pendítette meg, mely a magyar bortermelők szövetkezetéből alakulna és melynek czélja boraink egyöntetű kezelése és közös értékesítése lenne. A folyó évi junius havában a nevezett egyesület szakosztályi ülésén behatóan megbeszélték ez eszmét és Keglevich István gróf ki is fejtette, hogy miként lehetne azt megvalósítani. A tárgyalások folyamában kitűnt, hogy e törekvés elérésére legalkalmatosabbnak látszik oly széles alapra fektetett országos borászati társulat alakítása, mely a vidéki borértékesítő szövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló központi szervezettel felruházva, tulaj 1878 1879 1880 Búza 17.265,944 13.920,609 6.139,467 csetvert Itozs 10.010,996 12.020,222 5.969,987 » Árpa 4.556,126 2.883,562 1.744,019 » Zab 7.629,722 7.795,158 7.196,391 » Tengeri 998,313 1.556,319 1.416,968 » Liszt 400,277 348,208 255,845 » A gabonaneműek, hüvelyesek és liszt kivitelének értéke a következő: hectoliter mill. rubel mill. márka 1876 52.117,000 203'6 = 655‘4 1877 64.318,000 263’6 = 848'8 1878 88.798,000 366'5 = 1180’3 1879 83.431,000 363‘3 = 1169‘7 1880 49.900,000 230'7 = 742‘8 Igen érdekesek azon adatok, amelyek a különböző államok versenyét tüntetik föl a nyugat-európai piacon. Nagy-Britannia gabonabevitele az egyes államok között következőleg oszlik meg: Oroszország Egy. Államok Németország 1840 19°/0 1-2°/o 57’3°/0 1850 19-71% 6-2°/0 31*7% 1851—60 18-5°/0 15-5°/0 26'l°/0 1861—70 269% 27-L°/0 20-5% 1871—75 271% 40*9% 8‘2 °/0 1876 19*7 °/0 43-5°/0 5’2°/0 1877 20°/0 393°/0 101% 1878 18% 58 2°/0 103% Németország bevitelében Oroszország, az Egyesült Államok és monarchiánk a következőleg osztoztak: Oroszország Egyesült Államok Ausztria-Magyarország Búza 24°/0 39°/0 37% llozs 62°/0 29°/0 9 % Árpa 10°/0 22°/0 68°/0 Zab 56% 9 % 35 <% Tengeri 2 °j° 92°/0 5% donképen a termelők szövetkezetét képviselni és ennek megfelelőleg, míg a társulati tőke alkalmas módon való összehozása a termelők feladatát képezné, addig a társulat által elért eredmények is közvetlenül a termelők javára szolgálnának. Figyelembe véve pedig azt, hogy a magyar borok forgalomba hozatalát főleg az akadályozza, hogy egyöntetű ab ovo helyesen kezelt terményt nem vagyunk képesek nagyobb mennyiségben forgalomba hozni, a szövetkezeti alapokra fektetett társulatoknak működését legczélszerűbbnek látszik oly módon szervezni, hogy lehetőleg még a szőlő terménynek fajta szerinti összesítése is kezdettől való czélszerű kezelése képezze a társulat működésének egyik fő czélját. A Keglevich István gróf által megpendített ezen eszme részleteiben is tárgyaltatván, addig is, mig ily nagyszabású szövetkezet létesitéséhez szükséges erőket mozgásba hozná, felkérte a grófot, hogy francziaországi útja alkalmával ez ügy érdekében beszélne a franczia bortermelőkkel, kereskedőkkel és oly tőkepénzesekkel, kik esetleg ily vállalatot támogatni volnának hajlandók. Keglevich István gróf készséggel vállalkozott a szakosztály kérelmének teljesítésére, és az eszme megvalósítását illetőleg a legkecsegtetőbb tapasztalatokkal tért a napokban vissza Francziaországból. Tanulmányainak eredményét az országos gazdasági egyesület borászati szakosztályában fogja egy pár nap múlva meghatározandó, de mindenesetre november 4—10-ike közé eső napon előadni, mely előadásra s azt kimerítő tanácskozásokra nemcsak az országos gazdasági egyesület tagjai, de mindazon bortermelők szívesen láttatnak, kik az ügy iránt érdeklődéssel viseltetnek. Az arad-csanádi vasút összes építkezéseit a múlt héten vizsgálta meg Landau Gusztáv királyi középítészeti felügyelő. Makón különösen tüzetes szemle alá vette a Maros folyón átvezető közúti hidat, melynek vasúti hiddá átalakításán most dolgoznak és szigorú ellenőrzést gyakorolt a fölött, hogy az átalakítás mindenben a minisztérium által helybenhagyatott, illetőleg átváltoztatott terv szerint eszközöltessék. A torontáli oldalon fekvő ártéri híd már 90 százalékban készen lévén, ennek tervszerű kivitelét és rendkívüli erősségét a középítészeti felügyelő constatálta. Az arad-csanádi vasút ezen legnagyobb műtárgyának rendkívül óvatos átalakítása — írja a »Szegedi Napló« — az igazgatóság kiváló gondját képezvén, a hídépítkezések vezetéséhez egy központi mérnököt állandóan kirendelt s maga a társulat főmérnöke Hegedűs László most egyhuzamban nehány hetet tölt Makón, hogy a nagymérvű átalakításnál szintén jelen legyen s e nagyfontosságu vonal befejezését siettesse. A vonalon Szőregtől Zomborig a sinek lerakva, a felszerkezet homokolása a deszki uradalom kukutyinyi majorjáig kész s most Zombortól Makó felé haladnak a sinek lerakásával. Az első mozdony a hídhoz szükséges faszállitmánynyal október 5-kén robogott be a kis zombori állomásba. A fehérmegyei gazdasági egyesület, a választmány korábbi határozatához képest, a szalmakalap-, kákaszőnyeg- és vesszőkosárfonás kedvezményezése és terjesztése tárgyában Vaálon, Velenczén, Szent- Mihályon és Nádasd-Ladányon szővőiskolák felállítását határozta el. E czélra az egyesület elnökének kezeihez, utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, 300 forint kiutalványoztatott. Az országos iparegyesület szeszes italok szakosztálya rendszeres működését újból megkezdő és a következő időszak alatt első érdemleges ülését október hó 20-án délután 4 órakor tartja az iparegyesület helyiségében. A gyűlés tárgyai a következők: 1. A szeszkisérleti állomás ügye. Előadó: Ungár Ignácz sz. o. tag. 2. A szesztermelők országos egyesületével szemben a szakosztály magatartásának kérdése. Előadó: a szakosztályi elnök. 3. A moszkvai kiállítás szeszes-itali osztálya, felolvasás, tartja: Gelléri Mór szakosztályi jegyző. 4. Mily intézkedések szükségesek és vannak megengedve a bortermelés rendszeresítése és jobb értékesítése tárgyában. 5. Napirendre tűzendő kérdések és indítványok netaláni bejelentése. A bécsi tőzsdekamara árjegyzéklap-bizottságának tegnapi ülésében szóba került a bécsi tőzsde szomorú helyzete és üzletforgalmának rohamos csökkenése. A rendkívül élénk vitában a bizottság minden tagja részt vett. Több javaslat merült fel, de nem létezett indítvány. Több tag a határidő liquidáció behozatalában találja a javítás kellő eszközét. A tagok többsége azonban ellene nyilatkozott. A tárgyalást, mely legkevésbé sem volt hivatalos színezetű, holnap folytatják. Különösen szőnyegre kerül majd ez alkalommal a tőzsdei órák áthelyezése is, amenynyiben azt indítványozzák, hogy a tőzsdeórák 12—2 óra helyett 12—3 óráig tartassanak. Az érczpiac helyzete. Az utóbbi hetek az érczforgalomra nézve ismét kedvezőbbek voltak. Szeptember havában a vásár irányzata nemcsak szilárd volt, hanem egyes ércznemek ára határozottan emelkedett és a mellett a kereslet is lényegesen javult. Ezen eredmény oka az európai ércpiac nagyobb mérvű szükséglete egyrészt, másrészt pedig Ázsia és Amerika nagyobb kereslete volt, ennek következtében azután a speculatio is a síkra szállt és az élénkséget még inkább növelte. A helyzet mostani állását tekintve, a kilátások sokat javultak és az éremvásáron is igen kedvező őszi üzletnek nézhetünk elébe, annál inkább, mivel a gépgyáraknál és a technikai vállalatoknál nagy szükséglet mutatkozik és azonkívül több szakmának a végső pillanatig elodázott szükségletei elvégre is fedezést igényelnek. — A nyersvas vásáron a helyzet szintén gyökeresen javult. A kereslet az irányadó kerületekben mindenütt kielégítő, különösen a skót vásár szilárdult meg és vele szintén a clevelandi. — De az amerikai nyersvas üzlet is némileg kedvezőbbnek mondható. A Vörösrézben londoni nagyobb keresletre a hangulat nem kis mértékben emelkedett. A szükséglet ezen czikkben is nagyobb mérveket kezd ölteni. Főleg sárga- és vörösrezet keresnek nagyobb mennyiségben, a fogyasztás rézcsövekben, lemezekben, sodronyokban és huzalokban a különféle gyáraknál szintén emelkedik. — Ónban is jobb áramlat keletkezett a lefolyt szeptember havában; a forgalom is és az árak is tetemesen emelkedtek. — Az ónfémet feldolgozó iparosok jól el vannak látva munkával. A czinkfém rendes forgalomnak örvend, azonban a czink árai nem igen akarnak emelkedni, miután a termelés nagy mértékben szaporodott és azonkívül is meglehetős mennyiségű a-czink-készletek olvasztott alakban újra a vásárra hozattak. Czinklemezekben is meglehetős volt a forgalom. 6r cím ára szilárdságra hajlandó mindenütt, azonban itt, úgy mint a czinknél is, az árak nem igen látszanak emelkedni. A forgalom úgy nyers ólomban, mint ólomárukban még mindig normális, de ócska ólomból is meglehetős mennyiségek kerülnek folytonosan a vásárra. Az ezüst ára Londonban az utóbbi időben ismét egy kissé gyengült. A forgalom ezen fémben igen tetemes. A belföldi érczüzlet utóbb kissé élénkebb volt, azonban sem a termelőre, sem a fogyasztóra nézve nem volt kedvező, sőt azt semmi irányban sem lehet kielégítőnek mondani. Az itteni piacz nem képes kibontakozni az őt terhelő bilincsekből s e körülmény lenyűgözi és megbontja a forgalmat. Vannak egyes czikkek, melyek a külföldi jegyzésekhez arányítva nálunk talán némileg olcsóbbak is. A vetések állása Ausztriában. Az osztrák földmivelési minisztériumnak jelentése szerint a birodalom legnagyobb részében szeptember hó 2-ik felében erős és tartós esőzés volt, azonban Caliczia és Siléziának azelőtti tesebeni kerületében, valamint az alsó-ausztriai lapályokon nem volt túlságos esőzés, sőt Bukovinában nagyobbára száraz időjárás volt. Az Alpesekben és Karstlandban, nevezetesen Tirolban és Karinthiában, részben Dalmátiában is a hosszas esőzés folytán pusztító árvizek voltak. Tirolban az árvizek nagyobbára tömeges hóesések gyors elolvadása folytán jöttek létre. Az északi és közép zónák hegyes vidékein a gabonatermésnek nem csekély része volt még behordandó, mi a kedvezőtlen időjárás folytán nem minden kár nélkül, némely esetben pedig épenséggel nem eszközöltethetett. Bukovinában a tengeri nagyobbára mindenütt megérett, s a termés nagyon jónak jelezhető. Alsó- Stájerországban ezen termény — mely ott elég jó termésű volt — behordását nemsokára bevégezik. Közép-Stájerország, valamint Alsó-Ausztria és Morvaországban a tengeri éréséhez még egybizonyos ideig tartó meleg időjárás szükségeltetik. Észak-Tirol és Vorarlbergben a tengeri megérése a közeljövőben várható Sirocco bekövetkezésétől tétetik függővé. Daczára annak, hogy a tengeri itt még nem érett meg egészen, annak törését, a kukoricacsöveknek az állandó esős időjárás folytán bekövetkezett lehullása miatt már megkezdték. Még Dalmátiában is igen sok éretlen tengeri található. Karinthiában és különösen Déltirolban az árvizek a tengeri termésnek rendkívül sokat ártottak, így Déltirolban néhol a tengeri földek egy méternyi mélységű víz alatt voltak. Déltirolban igen sok tengeri a vihar folytán elpusztult. A köles Alsó-Stájerországban gyenge termést ad. Galicziából az első ízben vetett tatárka terméséről ellentmondó hírek érkeznek. A második vetésű termény megdőlt és atalán csekély termésűnek ígérkezik ; az érettség eléréséhez pedig nagyobbára még huzamos időn át tartó megfelelő meleg időjárás kívánatos. Alsó-Stájerországban az aratást már némely helyeken bevégezték. A komló Csehországban gyönge-közép, Belső- Ausztriában meglehetős (közép) termést adott. A len Felső-Ausztriában középszerű, Észak-Tirolban nagyon jó termést adott. Karinthiának és Tirolnak árvízlepte területein, igen nagy mennyiségű, a szárazföldre kiterítetten, a víz által elsodortatott. A burgonyatermés, a birodalom legtöbb tartományaiban, miután a gumók nagy része, többnyire felénél több, rothadt, csak gyönge középnek jelezhető. Azonban Szilézia és Alsó-Ausztriában, hol a burgonyának ezen rothadása sokkal csekélyebb mértékben észlelhető: az idei termést legalább is »jó középnek« jelezhetjük. A czukorrépa-termés mennyiségét illetőleg, a jelentések kielégítő, sőt gyakran nagyon jó termésről tesznek említést; ami pedig a minőséget illeti: erről a tudósítások részben kedvezők, részben pedig kedvezőtlenek, azonban egy esetben sem rosszak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 13-án. Az üzlet változatlan. Magyar öreg nehéz 57— 58, fiatal nehéz 58%—59, közép 59 — 59%, könnyű 60—.— Szedett nehéz 56—57, közép 57%—581/s. — Romániai bakonyi közép 59—60 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Eredeti nehéz 57%—, átmeneti. — Szerbiai nehéz 58 — 60 átmeneti, közép 58% — 60 átmeneti, könnyű —.— átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4% levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 13. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Gyenge kínálat és vételkedv mellett elkelt 12,000 mm. búza jól tartott árakon. Más magvakban gyenge volt a forgalom. Eladatott 12,000 mm. árpa változatlan irány és árak mellett. Határidőre csekély volt üzletünk. Köttetett búza őszre 9.15—9.16 írton s búza tavaszra 9.27 írton. Tengeri szilárd s 5.75—5.80 forinttal áruitatott. Zab kevéssel lecsendesült. Az esti zárlat szilárd árakon ment végbe. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.27—9.30, őszre 9.17 —9.20. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.78— 5.81. —Szokványzab tavaszra 6.25—6.27, őszre 6.18 —6.20. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután úgy látszik, csupán csak a játék szenvedélyének volt szentelve és a media legombolyításának félelme miatt nagyobb mértékben történtek eladások, így a megnyitáskor aranyjáradék 87.25-ön, 5 százalékos papírjáradék pedig 86.30-on. Osztrák hitelrészvények 309.50-ig. Magy. hitelrészvény 209.50-ig. Osztr. államvasut 344.50-ig. Leszámítoló bank 102.75-ig lettek kínálva. A 6 órai zárlatkor azonban igen érezhető javulás állt be, úgy, hogy az árak az egész vonalon jóval magasabban jegyeztetnek, éspedig: Magy. 4 százalékos aranyr. 87.30. M. 5 százalékos papirjáradék 86.40. Osztrák hitelr. 311.30. M. hitelr. 303.50. Osztr. államvasuti r. 345. Leszámítoló bank 103.