Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)

1882-10-14 / 44. szám

l&AD 6-HIT­AT AL: Barátok-tsre, Athenaeum-épület, ffildsslat Előfizetési du : Postám küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .. -.............................. 2 frt 8 hónapra ................................ 6 > 6 hónapra .. -........................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseárt felül­fizetés negyedévenként .............. 1» REGGELI KIADÁS Selerkesztősítő: Barátok tere, Athenaeum-épület, L emelői. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő­. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. szombat, október 14. 44. szám. Budapest, október 13. A kormány intézkedései a mezőgazdaság eme­lése körül. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium 1883-iki költségvetésének indokolásáról. — Két közlemény. —­n. A borászat emelésére 50.000 frt, 10.000 írttal több irányoztatik elő. Ezen többlet indokolásául meg­jegyzi az indokolás, hogy a borászati mintapincze a gazdaközönség által mind nagyobb mértékben véte­tik igénybe. A pinczének azon szerepe, hogy a bor­termelők által beküldött boroknak helyes kezelése és palaczkozása után azokat az egyes tulajdonosoknak kívánságára a borászati kormánybiztos áruba bocsát­hatja, nem várt terjedelmet nyert, úgy hogy több he­lyen nagyobb pinczék bérbevétele vált szükségessé, s az e tekintetben mutatkozó szükség még folyvást növe­kedőben van. Azon termelők száma, kik a mintapin­­czében boraikat az említett kezelés és közvetítés czél­­jából beküldik, folytonosan mintegy 100-ra tehető, és a havonként kiadatni szokott bor­árjegyzék rendesen 60—70 borfélét szokot felsorolni. A palaczkforgalom, mely 1881. évi deczember 10-től, mint a palaczkok­­ban való eladás első napjától, ugyanazon évi deczem­ber végéig 1,548-et tett, a jelen (1882-ben) év első 8 hónapjában 48,902-re emelkedett. A mintapincze nagy forgalmának megfelelőleg a személyzetet is szaporítani kellett, minek folytán egy kezelő pénztárnok fizetésére 1200 forint, egy könyvelőére 1000 frt, egy munkavezetőére 900 frt, a központi pinczemester segédjeinek fizetésére 3000 frt, egy kezelő szolga fizetésére 540 frt vétetett fel. Miután a mintapincze az ország minden részei­ből beküldött különféle borok kezelésénél fogva a le­hető legjobb iskolául szolgál gyakorlati pinczemeste­­rek és borkezelők kiképzésére, pinczemesteri gyakor­nokok ösztöndíjaira az eddigi 840 frt helyett 3000 frt vétetett föl, hogy az okszerű borkezelőkben érez­hető hiány lehetőleg pótoltassák. Ugyancsak ezen szempontból, valamint tekin­tettel a gazdaközönség által minden oldalról nyilvá­nított óhajtásokra, a borászati vándortanárok számát is 4-ről 9-re kell emelni, a­mi további 5400 frt több kiadást vesz igénybe. A borászati vándorta­­nítók jobbára vinczellériskolát jó sikerrel végzett egyénekből szemeltetnek ki, a­kik néhány havi próbaidő sikeres eltöltése után, az érdiószegi vinczellérképezdén tanárjelöltek számára szervezett tanfolyamon nemcsak a borászatban és pinczekeze­­lésben, hanem a gyümölcsészet- és fatenyésztésben is kiképeztetést nyernek. E tanfolyam bevégzése után a központi mintapinczében gyakorlati munkálatokra alkalmaztatnak és csak azután küldetnek ki vidékre, hol azután nemcsak a borászati szakmában, hanem a kertészetben is útmutatást és oktatást nyújtani kö­telesek ; a tapasztaltabb és jelesebb képzettségű ily egyénekből a vinczellériskolák tanítószemélyzete is kiegészíttetik. Mintaszüretek rendezésére és vinczellérképez­­dék segélyezésére 12,000 frt és 11,060 frt, összesen tehát 23,060 frt kéretik, mi szemben az 1882-ben megállapított 27,260 frttal, 4,200 frttal kevesebbet mutat. Ez abban találja indokolását, hogy vinczellér­­képezdék felállítására kevesebb vétetvén föl, a helyes arány szempontjából ezen tételeknél is kevesebbet kellett előirányozni. A kereskedelmi növények fejlesztésére, habár ezen rovat alól a rizstermelés előmozdítására szolgáló költségek kivetettek, mégis az 1882-ben felvett 12 ezer forint meghagyatott, és pedig tekintettel arra, hogy a minisztérium által kezdeményezett olasz rend­szerű kenderáztatók, valamint a terjesztett czélszerű kenderkikészítő-gépek, nemkülönben a jeles minőségű kender más terjedése, valamint általában a kender és len okszerű mivelése és feldolgozása irányában, az érdeklődés a két növény mivelésére alkalmas vidéke­ken országszerte annyira felkeltetett, hogy a minisz­térium mindamellett, hogy e részben intézkedéseinél az érdekeltek hozzájárulását is igénybe vette, nem volt képes a számos oldalról nyilvánuló igényeknek megfelelni. A puszta­poklai rizstermelő-telep és a rizster­melés előmozdítására szolgáló költségek indokolásául megj­egyeztetik, hogy az oly czélból rendeztetett be, hogy ott a sztapár-újvidéki csatorna vizének felhasz­nálása mellett egy öntöző-mintatelep állíttassák föl. Ezen czélnak azonban a telep meg nem felel­hetett, részben azért, mert a közlekedési utaktól tá­vol feküdvén, könnyen hozzá nem férhető s igy a nagy közönségnek mintatelepül nem szolgálhat, részben pedig azért, mert a csatorna mentén fekvő terület belvizei szabályozva nem lévén, a telep maga nem­csak hogy öntözésre nem szorult, hanem inkább víz­­bőségben szenved. Ezen okok következtében, tekintet­tel azon nagy vidékekre, melyek kivált Délmagyar­­országban vízbőségben szenvednek, kísérlet létetett a rizstermelés meghonosításával. Ezen kísérlet jó eredménynyel kecsegtetett an­nál inkább, miután Temes megyében már hosszú évek során áll fenn rizstermelőtelep, mely azon évek­ben, melyekben elengedő vízzel rendelkezett, termés dolgában teljesen kielégítő eredményeket szolgálta­tott. Miután a szükséges víz mennyisége tekintetében a sztapár-újvidéki csatorna mellett fekvő poklai tele­pen akadály fel nem merülhetett, e telepen a miniszter a rizstermelést berendezni óhajtotta oly czélból, hogy egyelőre a szomszéd birtokosoknak, később pedig a hasonló viszonyokkal biró távolabb vidékek birtoko­sainak is példát és útmutatást nyújthasson. A kellő óvatosság szempontjából az 1880. évben 4 holdon rendeztem be rizstermelést, mely kitűnő eredményt szolgáltatván, 1881-ben 35 holdat, 1882-ben pedig 95 holdat vettettem be. Az 1881-iki évben elvetett 35 holdról a vetésre visszatartott mintegy 60 métermá­zsán felül 617 métermázsa termett, mely mennyiség­ből 100 métermázsa a budapesti Wörner-czégnek adatott el, 517 métermázsa pedig a fiumei rizshán­toló részvénytársaságnak. E szerint 35 holdon 667 métermázsa termett, tehát holdanként majdnem 20 métermázsa, a­mi 200—220 frt értéknek felel meg. Az idei termés mennyisége jelenleg (szeptember hó elején) még nem ismeretes , igen szépen mutatkozott, miután azonban a nyári hideg idő kedvezőtlen befo­lyással volt reá, az alig lesz olyan, mint az 1881-iki termés volt. Miután a telepnek rizs mivelésére való be­rendezése még nincsen befejezve, a berendezéssel járó egyszers mindenkorra való beruházási költségek az első években nem különítlhetők el a rendes fo­lyó kiadásoktól, miért is a rizstermelés jövedelme­zőségére nézve szabatos mérleg ma még fel nem állítható, annyi azonban ténynek vehető, hogy a rizstermelés a legnagyobb búzaterméseket teteme­sen felülmúló bruttó jövedelmet szolgáltat, és pedig az eddigi tapasztalatok szerint meglehetősen állan­dóan, a­nélkül, hogy rozsda-, üszög- s más hasonló ká­rosodásoknak volna kitéve, mint a búza. A mivelési költségek pedig árkok és töltések húzására, egyen­­getésre és gyomlálásra szorítkoznak, mely utóbbi költségek szintén az első években tetemesebbek. Te­kintve már most a termelés határozottan kedvező eredményét, tekintve továbbá azt, hogy a héjas, kiké­­szítetlen rizsre vevő találkozik, s így a kikészítésnek nehézsége is elesik, a telep végleg rendeztetik, annál­­inkább, miután a telep már 1883-ban, holott még az első berendezések költségei által terhelve leend, nem­csak hogy költséget okozni nem fog, hanem még fö­lösleget is fog szolgáltatni. Nevezetesen a 19.000 frtnyi költséggel szem­ben termények értékesítéséből, és pedig részint a rizsnek az árából, mint főterményből, részint pe­dig a kenderből 22,000 frtot remélek bevehet­ni. A 19,000 frtnyi kiadásokból 3570 frt sze­mélyi járandóságokra esik, 15,430 frt pedig a dologi kiadásokra, t. i. a gazdaság költségeire. A személyi járandóságokra kért 3570 frtból 2200 frt esik az igazgató főmérnök fizetésére. Erre nézve meg­jegyzem, miszerint ezen fizetés csak részben terheli a puszta­poklai rizstelepet, miután az illető főmérnök egyúttal a minisztériumok szakértő közege, nemcsak a rizstermelés, hanem a kendertermelés emelésére c­élzó intézkedései közül is. Ezen főmérnök küldetik ki rendesen az ország kendertermelő vidékeire is, hogy ott az okszerű kendertermelésre és kikészítésé­re nézve útmutatásokat adjon, a kenderáztatóknak ter­veit elkészítse, azok felállításánál közreműködjék. A selymészet czéljaira 142.000 főt vétetett fel, melylyel szemben 132,000 frt bevétel irányoztatik elő, marad tiszta kiadás 10,000 frt. A bevétel és kiadásban 100,000 frt átfutó té­telt képez, és pedig azért, mert a gubóbeváltásra elő­legezendő ezen összeg a selyemgubók feldolgozására és lemozd­álására állított frlancia vállalkozója által a minisztériumnak megtéríttetik. A vállalkozó továbá, miután a minisztérium a tenyésztőknek a petét díj nélkül szolgáltatja, ennek ára fejében minden kilo­gram gubó után 10 krt tartozik megtéríteni. Ez ala­pon szerepel 12,000 forint bevétel mintegy 120,000 kilogram gubó után. Miután a vállalkozó ezenfelül a gubók feldolgozása után előálló nyereményt felerész­ben szintén átszolgáltatni köteles, e czímen további 20,000 frt helyeztetett bevételbe, mely összeg az ed­digi tapasztalatok után átlagszámítás alapján véte­tett fel. Felügyeleti és oktatási költségekre 12.000 frt vétetett föl, tekintettel arra, hogy ez ipar terjedésé­vel a selyemgubó-beváltó helyeket, illetőleg felügye­lőségeket ismét kettővel, úgymint a nagyczenkivel és az apatinival szaporítani kellene. A haltenyésztésre 5500 frt, tehát 500 írttal több vétetett föl. Ezen rovat alatt uj kiadás leend, egy halászmester díjazása, kinek mint a haltenyész­tésben szakképzett közegnek föladata leend az, hogy első­sorban a felső-magyarországi halászegyletnek végrehajtó közege legyen, az egyesület vezetése alá bocsátott iglói haltenyészde kezelésében segédkezzék, és a haltenyésztés iránt érdeklődő vagy tenyészdét be­rendezni kívánó gazdáknak a kellő útmutatások adá­sa, tervek és költségvetések készítése czéljából, díj nél­kül rendelkezésre álljon. A kísérleti ügyre 17,000 frt irányoztatik elő. Az 1882-ik évi költségvetéshez képest mutatkozó 6200 frt többlet indokoltatik részben az által, hogy a buda­pesti vegykisérleti állomás a folyton szaporodó mun­kálatok folytán, csak úgy felelhet meg az igényeknek, ha két segéd és egy szolga alkalmaztatik; indokolta­tik továbbá az által, hogy a budapesti és magyar­óvá­ri megvizsgáló állomások vezetőit, ismét tekintettel a munkálatok sokaságára, tiszteletdíjakkal kellett el­látni ; indokoltatik végre a felvett többlet az által, miszerint tekintettel arra, hogy a gazdaközönségben a vetőmagváltoztatás iránt az érdeklődés folytonosan emelkedik, jelesebb vetőmagvak beszerzésére és ki­osztására az eddiginél nagyobb összeget voltam kény­telen előirányozni. A gyümölcs- és egyéb fatenyésztésre 3000 frt, tehát 1000 írttal több vétetett föl, tekintettel azon fokozott érdeklődésre, mely a néptanítók közt a fais­kolák helyesebb kezelése körül mutatkozik s mely jobbára a minisztérium által alkalmazott fatenyész­tési vándortanitók és faiskola felügyelők működésének köszönthető. flulliu.... ---------------— ■ --------------------------------------------­Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK: A vágvölgyi és a bruck-ujszőnyi vonalak kicse­réléséről a magyar kormány és az osztrák állam­­vasut-társaság között kötött szerződés tudvalevőleg úgy intézkedik, hogy a két vasútvonal egy ötös bi­zottság által megbecsültetik és a többletet az illető szerződő fél kifizeti a másiknak. Ezen szakértő bizott­ságba mindegyik fél két tagot nevez ki, a­kik az ötö­dik tagot az elnököt szabadon választják, ha pedig az ily után megválasztható nem volna, akkor azt a budapesti váltó és kereskedelmi törvényszék elnöke nevezi ki. A szakértő bizottságba a magyar kormány részéről a közmunka és közlekedési magyar királyi minisztérium Horváth Lajos magyar királyi állam­­vasúti főfelügyelőt, a budapesti üzletvezetőség főnö­két és Olgyay Oszkár magyar királyi államvasúti fel­ügyelőt, a pozsonyi forgalmi főnökség vezetőjét ren­delte ki, a császári királyi szabadalmazott osztrák ál­­lamvaspálya-társulat pedig a maga részéről Witasek ,Wenczel és Bieberauer Tódor felügyelőket jelölte ki. A közmunka és közlekedési magyar királyi miniszté­rium intézkedése folytán a szakértő bizottság folyó hó utolsó napjaiban fog megalakulni és az elnököt megválasztandja. Fiume külkereskedelme az 1881. évben. A fiumei kereskedelmi és iparkamara 1881. évről szóló jelen­tése érdekes adatokat tartalmaz Fiume külkereske­delméről, mely az 1880. évhez képest is jelentékenyen emelkedett. Fiume behozatalának értéke 1881-ben 34,163,756 millió forint volt, 1880-hoz képest 3 millió 647,628 írttal több, a kivitel 48,185,024 frt, a meg­előző évhez képest 1.622,508 frttal kevesebb. Az egyes államokkal való forgalmat a következő adatok tüntetik fel: Behozatal: Triesztből, Isztriá­ból és Dalmátiából 2.536,474 frt (1880-hoz képest — 202,202 frt), a magyar tengerpartról 211,030 frt (— 86,293 frt), a monarchiából szárazföldi után 21.983,545 frt (—679,928 frt), az amerikai Egyesült­ Államokból 2.218,809 frt (+ 1.994,885 frt), Brasi­­liából 770,400 frt (+ 770,400 frt), Nagy-Britanniából 3.920,709 frt (+ 2.254,715 frt), Görögországból 134,093 frt (+ 95,815 frt), Francziaországból 3232 frt (— 72,686 frt), Algírból — (— 115,600 frt), Kelet-Indiából 87,000 frt (+ 87,000 frt), Olaszor­szágból 532,099 frt (— 461,448 frt), Romániából 488,764 frt (+ 440,964 frt), Oroszországból, a Fe­kete-tengerről 414,100 frt (— 538,500 frt), Spanyol­­országból — (— 24,000 frt), Törökországból 862.501 frt (+ 284.506 frt). Kivitel: Triesztbe, Iszt­riába, Dalmátiába 3.965,005 frt (— 397,121 frt), a magyar tengerpart vidékre 1.400,664 frt (-1 92,305 frt), a monarchiába szárazföldi után 25.861,214 frt (— 1.335,394 frt), az amerikai Egyesült­ Államokba 56,205 frt (+ 56,205 frt), Belgiumba­­ (— 193,027 frt), Brasiliába 345,784 frt (+ 345,784 frt), Fran­­cziaországba 6.034,184 frt (+ 3.478,365 frt), Algír­ba 190,414 frt (+ 10,618 frt), Nagy-Britanniában 8.309,662 forint (— 92,588 frt), Görögorszszágba 396,637 frt(+ 148,859 frt), Olaszországba 1.350,321 frt (— 219,321 frt), Hollandiába (— 223,065 frt), Máltába 8735 frt (+ 8735 frt), Romániába 49,806 forint (+­ 50,306 forint) , Spanyolországba (— 186,483 frt), Törökországba 216,393 frt (+ 84,333 forint).­­ Oroszország gabonakereskedelme a kereskedői városokból érkező jelentések szerint válságos hely­zetben van. A múlt évtől még óriási mennyiségű ga­bona van elzálogosítva az ottani bankokban rendkí­vül magas árak mellett, úgy hogy a jelenleg beállott árhanyatlás következtében a kereskedők kénytelenek nagy veszteséggel eladni áruikat. Észak-Amerika versenye évről évre érezhetőbb nyomást gyakorol Oroszország közgazdaságára. Míg a hatvanas évek közepén a gabonaárak Nyugat-Európa nagyobb ré­szében Oroszország termésétől függtek, addig Ame­rika fokozódó versenye következtében Oroszország újabb időben folyton veszíti piaczait. A statisztikai adatok nemcsak azt tanúsítják, hogy Oroszország gabonakivitele hanyatlott, hanem azt is, hogy a ga­bonatermelés csökkent. Oroszo­rrzág gabonatermelése volt csetvertekben (1 csetvert 2­09 hl.) 1876- ban 26.598,000 csetvert 1877- ben 42464,000 » 1878- ban 33.397,000 » 1879- ben 28.778,000 » Oroszország gabonakivitelét a következő szá­mok tüntetik föl: Gazdasági gépgyár Bécsben. A bécsi pénzügyi körök nagy fáradozásokat tesznek, hogy az általuk tervezett gépgyár létesítésének akadályait elhárítsák. A gyár alaptőkéje két millió forinttal már be is sze­reztetett és az eszme megpendítője, a bécsi orszá­gos bank kész 500.000 forinttal venni részt az üzlet­ben és a winterthuri svájczi bank szintoly magas ösz­­szeget jegyzett. Miután az új gazdasági gépgyár leg­inkább locomobil-gyártással foglalkoznék, arról be­szélnek, hogy az új gyárat egyik már létező gépgyár-á­ral fogják összeköttetésbe hozni és e czélból tárgya­lásokat kezdtek a bécsi mozdonyrészvénytársaság floridsdorfi gyárával. Borászati részvénytársaság. A nyár folyamá­ban gróf Keglevich István, mint az orsz. gazdasági egyesület borászati szakosztályának elnöke, egy or­szágos borászati részvénytársulat eszméjét pendítette meg, mely a magyar bortermelők szövetkezetéből ala­kulna és melynek czélja boraink egyöntetű kezelése és közös értékesítése lenne. A folyó évi junius havá­ban a nevezett egyesület szakosztályi ülésén behatóan megbeszélték ez eszmét és Keglevich István gróf ki is fejtette, hogy miként lehetne azt megvalósítani. A tárgyalások folyamában kitűnt, hogy e törekvés el­érésére legalkalmatosabbnak látszik oly széles alapra fektetett országos borászati társulat alakítása, mely a vidéki bor­értékesítő szövetkezetekkel szoros kap­csolatban álló központi szervezettel felruházva, tulaj­ 1878 1879 1880 Búza 17.265,944 13.920,609 6.139,467 csetvert Itozs 10.010,996 12.020,222 5.969,987 » Árpa 4.556,126 2.883,562 1.744,019 » Zab 7.629,722 7.795,158 7.196,391 » Tengeri 998,313 1.556,319 1.416,968 » Liszt 400,277 348,208 255,845 » A gabonaneműek, hüvelyesek és liszt kivitelé­nek értéke a következő: hectoliter mill. rubel mill. márka 1876 52.117,000 203'6 = 655‘4 1877 64.318,000 263’6 = 848'8 1878 88.798,000 366'5 = 1180’3 1879 83.431,000 363‘3 = 1169‘7 1880 49.900,000 230'7 = 742‘8 Igen érdekesek azon adatok, a­melyek a kü­lönböző államok versenyét tüntetik föl a nyugat-eu­­rópai piac­on. Nagy-Britannia gabonabevitele az egyes államok között következőleg oszlik meg: Oroszország Egy. Államok Németország 1840 19°/0 1-2°/o 57’3°/0 1850 19-71% 6-2°/0 31*7% 1851—60 18-5°/0 15-5°/0 26'l°/0 1861—70 269% 27-L°/0 20-5% 1871—75 271% 40*9% 8‘2 °/0 1876 19*7 °/0 43-5°/0 5’2°/0 1877 20°/0 39­3°/0 101% 1878 18% 58 2°/0 10­3% Németország bevitelében Oroszország, az Egyesült­ Államok és monarchiánk a következőleg osztoztak: Oroszország Egyesült­ Államok Ausztria-Ma­gyarország Búza 24°/0 39°/0 37% llozs 62°/0 29°/0 9 % Árpa 10°/0 22°/0 68°/0 Zab 56% 9 % 35 <% Tengeri 2 °j° 92°/0 5% donképen a termelők szövetkezetét képviselni és en­nek megfelelőleg, míg a társulati tőke alkalmas mó­don való összehozása a termelők feladatát képezné, addig a társulat által elért eredmények is közvetle­nül a termelők javára szolgálnának. Figyelembe véve pedig azt, hogy a magyar borok forgalomba hozata­lát főleg az akadályozza, hogy egyöntetű ab ovo he­lyesen kezelt terményt nem vagyunk képesek na­gyobb mennyiségben forgalomba hozni, a szövetke­zeti alapokra fektetett társulatoknak működését leg­­czélszerűbbnek látszik oly módon szervezni, hogy le­hetőleg még a szőlő terménynek fajta szerinti összesí­tése is kezdettől való czélszerű kezelése képezze a társulat működésének egyik fő czélját. A Keglevich István gróf által megpendített ezen eszme részletei­ben is tárgyaltatván, addig is, mig ily nagyszabású szö­vetkezet létesitéséhez szükséges erőket mozgásba hozná, felkérte a grófot, hogy francziaországi útja al­kalmával ez ügy érdekében beszélne a franczia bor­termelőkkel, kereskedőkkel és oly tőkepénzesekkel, kik esetleg ily vállalatot támogatni volnának hajlan­dók. Keglevich István gróf készséggel vállalkozott a szakosztály kérelmének teljesítésére, és az eszme megvalósítását illetőleg a legkecsegtetőbb tapasztala­tokkal tért a napokban vissza Francziaországból. Ta­nulmányainak eredményét az országos gazdasági egyesület borászati szakosztályában fogja egy pár nap múlva meghatározandó, de mindenesetre novem­ber 4—10-ike közé eső napon előadni, mely előadásra s azt kimerítő tanácskozásokra nemcsak az országos gazdasági egyesület tagjai, de mindazon borterme­lők szívesen láttatnak, kik az ügy iránt érdeklődéssel viseltetnek. Az arad-csanádi vasút összes építkezéseit a múlt héten vizsgálta meg Landau Gusztáv királyi középítészeti felügyelő. Makón különösen tüzetes szemle alá vette a Maros folyón átvezető közúti hi­dat, melynek vasúti hiddá átalakításán most dolgoz­nak és szigorú ellenőrzést gyakorolt a fölött, hogy az átalakítás mindenben a minisztérium által helyben­­hagyatott, illetőleg átváltoztatott terv szerint eszkö­zöltessék. A torontáli oldalon fekvő ártéri híd már 90 százalékban készen lévén, ennek tervszerű kivite­lét és rendkívüli erősségét a középítészeti felügyelő constatálta. Az arad-csanádi vasút ezen legnagyobb műtárgyának rendkívül óvatos átalakítása — írja a »Szegedi Napló« — az igazgatóság kiváló gondját képezvén, a hídépítkezések vezetéséhez egy központi mérnököt állandóan kirendelt s maga a társulat fő­mérnöke Hegedűs László most egyhuzamban nehány hetet tölt Makón, hogy a nagymérvű átalakításnál szintén jelen legyen s e nagyfontosságu vonal befeje­zését siettesse. A vonalon Szőregtől Zomborig a sinek lerakva, a felszerkezet homokolása a deszki uradalom kukutyinyi majorjáig kész s most Zombortól Makó felé haladnak a sinek lerakásával. Az első mozdony a hídhoz szükséges faszállitmánynyal október 5-kén robogott be a kis zombori állomásba. A fehérmegyei gazdasági egyesület, a választ­mány korábbi határozatához képest, a szalmakalap-, kákaszőnyeg- és vesszőkosárfonás kedvezményezése és terjesztése tárgyában Vaálon, Velenczén, Szent- Mihályon és Nádasd-Ladányon szővőiskolák felállí­tását határozta el. E czélra az egyesület elnökének kezeihez, utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, 300 forint kiutalványoztatott. Az országos iparegyesület szeszes italok szak­osztálya rendszeres működését újból megkezdő és a következő időszak alatt első érdemleges ülését októ­ber hó 20-án délután 4 órakor tartja az ipar­egyesü­let helyiségében. A gyűlés tárgyai a következők: 1. A szeszkisérleti állomás ügye. Előadó: U­n­g­á­r Ig­­nácz sz. o. tag. 2. A szesztermelők országos egyesü­letével szemben a szakosztály magatartásának kér­dése. Előadó: a szakosztályi elnök. 3. A moszkvai kiállítás szes­zes-itali osztálya, felolvasás, tartja: G­e­ll­é­r­i Mór szakosztályi jegyző. 4. Mily intézke­dések szükségesek és vannak megengedve a borterme­lés rendszeresítése és jobb értékesítése tárgyában. 5. Napirendre tűzendő kérdések és indítványok netaláni bejelentése. A bécsi tőzsdekamara árjegyzéklap-bizottságá­­nak tegnapi ülésében szóba került a bécsi tőzsde szo­morú helyzete és üzletforgalmának rohamos csökke­nése. A rendkívül élénk vitában a bizottság minden tagja részt vett. Több javaslat merült fel, de nem létezett indítvány. Több tag a határidő liquidáció behozatalában találja a javítás kellő eszközét. A ta­gok többsége azonban ellene nyilatkozott. A tárgya­lást, mely legkevésbé sem volt hivatalos színezetű, holnap folytatják. Különösen szőnyegre kerül majd ez alkalommal a tőzsdei órák áthelyezése is, a­meny­nyiben azt indítványozzák, hogy a tőzsdeórák 12—2 óra helyett 12—3 óráig tartassanak. Az érczpiac­ helyzete. Az utóbbi hetek az ércz­­forgalomra nézve ismét kedvezőbbek voltak. Szeptem­ber havában a vásár irányzata nemcsak szilárd volt, hanem egyes ércznemek ára határozottan emelkedett és a mellett a kereslet is lényegesen javult. Ezen ered­mény oka az európai érc­piac­ nagyobb mérvű szük­séglete egyrészt, másrészt pedig Ázsia és Amerika nagyobb kereslete volt, ennek követk­eztében azután a speculatio is a síkra szállt és az élénkséget még in­kább növelte.­­ A helyzet mostani állását tekintve, a kilátások sokat javultak és az éremvásáron is igen kedvező őszi üzletnek nézhetünk elébe, annál inkább, mivel a gépgyáraknál és a technikai vállalatoknál nagy szükséglet mutatkozik és azonkívül több szak­mának a végső pillanatig elodázott szükségletei el­végre is fedezést igényelnek. — A nyers­vas vá­sáron a helyzet szintén gyökeresen javult. A kereslet az irányadó kerületekben mindenütt kielégítő, külö­nösen a skót vásár szilárdult meg és vele szintén a clevelandi. — De az amerikai nyersvas üzlet is né­mileg kedvezőbbnek mondható. A Vörösrézben londoni nagyobb keresletre a hangulat nem kis mér­tékben emelkedett. A szükséglet ezen czikkben is nagyobb mérveket kezd ölteni. Főleg sárga- és vörösrezet keresnek nagyobb mennyiségben, a fogyasztás rézcsövekben, lemezekben, sodronyokban és huzalokban a különféle gyáraknál szintén emelke­dik. — Ónban is jobb áramlat keletkezett a lefolyt szeptember havában; a forgalom is és az árak is tetemesen emelkedtek. — Az ónfémet feldolgozó iparosok jól el vannak látva munkával. A czinkfém rendes forgalomnak örvend, azonban a czink árai nem igen akarnak emelkedni, miután a termelés nagy mértékben szaporodott és azonkívül is meglehetős mennyiségű a-czink-készletek olvasztott alakban újra a vásárra hozattak. Czinklemezekben is meg­lehetős volt a forgalom. 6r cím ára szilárdságra haj­landó mindenütt, azonban itt, úgy mint a czinknél is, az árak nem igen látszanak emelkedni. A forga­lom úgy nyers ólomban, mint ólomáruk­ban még mindig normális, de ócska ólomból is meg­lehetős mennyiségek kerülnek folytonosan a vásárra. Az ezüst ára Londonban az utóbbi időben ismét egy kissé gyengült. A forgalom ezen fémben igen te­temes.­­ A belföldi érczüzlet utóbb kissé élénkebb volt, azonban sem a termelőre, sem a fo­gyasztóra nézve nem volt kedvező, sőt azt semmi irányban sem lehet kielégítőnek mondani. Az itteni piacz nem képes kibontakozni az őt terhelő bilincsek­ből s e körülmény lenyűgözi és megbontja a forgal­mat. Vannak egyes czikkek, melyek a külföldi jegy­zésekhez arányítva nálunk talán némileg olcsóbbak is. A vetések állása Ausztriában. Az osztrák föld­­mivelési minisztériumnak jelentése szerint a biroda­lom legnagyobb részében szeptember hó 2-ik felében erős és tartós esőzés volt, azonban Caliczia és Silé­­ziának azelőtti tesebeni kerületében, valamint az alsó-ausztriai lapályokon nem volt túlságos esőzés, sőt Bukovinában nagyobbára száraz időjárás volt. Az Alpesekben és Karstlandban, nevezetesen Tirolban és Karinthiában, részben Dalmátiában is a hosszas esőzés folytán pusztító árvizek voltak. Tirolban az árvizek nagyobbára tömeges hóesések gyors elolva­dása folytán jöttek létre. Az északi és közép zónák hegyes vidékein a gabonatermésnek nem csekély része volt még behor­dandó, mi a kedvezőtlen időjárás folytán nem min­den kár nélkül, némely esetben pedig épenséggel nem eszközöltethetett. Bukovinában a tengeri nagyobbára mindenütt megérett, s a termés nagyon jónak jelezhető. Alsó- Stájerországban ezen termény — mely ott elég jó termésű volt — behordását nemsokára bevégezik. Kö­­zép-Stájerország, valamint Alsó-Ausztria és Morva­országban a tengeri éréséhez még egy­­bizonyos ideig tartó meleg időjárás szükségeltetik. Észak-Tirol és Vorarlbergben a tengeri megérése a közel­jövőben várható Sirocco bekövetkezésétől tétetik függővé. Daczára annak, hogy a tengeri itt még nem érett meg egészen, annak törését, a kukoric­acsöveknek az állandó esős időjárás folytán bekövetkezett lehullása miatt már megkezdték. Még Dalmátiában is igen sok éretlen tengeri található. Karinthiában és különösen Déltirolban az árvizek a tengeri termésnek rendkívül sokat ártottak, így Déltirolban néhol a tengeri föl­dek egy méternyi mélységű víz alatt voltak. Déltirol­ban igen sok tengeri a vihar folytán elpusztult. A köles Alsó-Stájerországban gyenge termést ad. Galicziából az első ízben vetett tatárka termésé­ről ellentmondó hírek érkeznek. A második vetésű termény megdőlt és atalán csekély termésűnek ígér­kezik ; az érettség eléréséhez pedig nagyobbára még huzamos­ időn át tartó megfelelő meleg időjárás kí­vánatos. Alsó-Stájerországban az aratást már némely helyeken bevégezték. A komló Csehországban gyönge-közép, Belső- Ausztriában meglehetős (közép) termést adott. A len Felső-Ausztriában középszerű, Észak-Ti­­rolban nagyon jó termést adott. Karinthiának és Ti­rolnak árvízlepte területein, igen nagy mennyiségű, a szárazföldre kiterített­­en, a víz által elsodortatott. A burgonyatermés, a birodalom legtöbb tarto­mányaiban, miután a gumók nagy része, többnyire felénél több, rothadt, csak gyönge középnek jelez­hető. Azonban Szilézia­ és Alsó-Ausztriában, hol a burgonyának ezen rothadása sokkal csekélyebb mértékben észlelhető: az idei termést legalább is »jó középnek« jelezhetjük. A czukorrépa-termés mennyiségét illetőleg, a jelentések kielégítő, sőt gyakran nagyon jó termés­ről tesznek említést; a­mi pedig a minőséget illeti: erről a tudósítások részben kedvezők, részben pedig kedvezőtlenek, azonban egy esetben sem rosszak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 13-án. Az üzlet változatlan. Magyar öreg nehéz 57— 58, fiatal nehéz 58%—59, közép 59 — 59%, könnyű 60—.— Szedett nehéz 56—57, közép 57%—581/s. — Romániai bakonyi közép 59—60 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Eredeti nehéz 57%—, átme­neti. — Szerbiai nehéz 58 — 60 átmeneti, közép 58% — 60 átmeneti, könnyű —.— átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4% levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 13. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Gyenge kínálat és vételkedv mellett elkelt 12,000 mm. búza jól tartott árakon. Más magvakban gyenge volt a forgalom. Eladatott 12,000 mm. árpa változatlan irány és árak mellett. Határidőre csekély volt üzletünk. Kötte­tett búza őszre 9.15—9.16 írton s búza tavaszra 9.27 írton. Tengeri szilárd s 5.75—5.80 forinttal árui­tatott. Zab kevéssel lecsendesült. Az esti zárlat szi­lárd árakon ment végbe. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.27—9.30, őszre 9.17 —9.20. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.78— 5.81. —Szokványzab tavaszra 6.25—6.27, őszre 6.18 —6.20. Értéküzlet. (D­é­l­u­t­án­i t­ő­z­s­d­e.) A délután úgy látszik, csupán csak a játék szenvedélyének volt szentelve és a media legombolyításának félelme miatt nagyobb mértékben történtek eladások, így a megnyitáskor aranyjáradék 87.25-ön, 5 százalékos papírjáradék pedig 86.30-on. Osz­trák hitelrészvények 309.50-ig. Magy. hitelrészvény 209.50-ig. Osztr. államvasut 344.50-ig. Leszámítoló bank 102.75-ig lettek kínálva. A 6 órai zárlatkor azonban igen érezhető javulás állt be, úgy, hogy az árak az egész vonalon jóval magasabban jegyeztetnek, és­pedig: Magy. 4 százalékos aranyr. 87.30. M. 5 száza­lékos papirjáradék 86.40. Osztrák hitelr. 311.30. M. hitelr. 303.50. Osztr. államvasuti r. 345. Leszámítoló bank 103.

Next