Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-10 / 40. szám
Kiadóhivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület, földfalat Előfizetési hu : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .................. -.......... 2 frt 8 hónapra .......................... 6 * 6 hónapra ..................................••••-- 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felüdlfizetés negyedévenként la I. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1882. kedd, október 10. Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, L emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. 40. szám, Budapest, október 9. Az ipartörvény módosítása előtt. Válasz Bakay Nándor úrnak. A »Nemzet« október 4-ei száma Bakay Nándor úr felszólalását közli »Az ipartörvény módosítása előtt« czím alatt, melyben Bakay úr az ipartörvénynek az iparosok által kívánt nem félénk szellemben való módosítását sürgeti; czikkire késznek nyilatkozik ezen óhajokat esetleges támadások ellen is megvédelmezni. Midőn e lap szerkesztősége helyt adott csonkítatlanul Bakay úr czikkének, azon czél vezette, hogy egészséges irodalmi vitában tisztáztassanak azon eszmék, amelyek alapul vétele mellett az ipartörvény módosítását keresztül vihetni. A múlt tapasztalatai után ítélve kétes ugyan, hogy irodalmi vitában végérvényesen tisztáztathatnak-e ezen eszmék, de bizonyos megállapodásra szükséges a törvényhozásra jogosított tényezőknek előlegesen jutniuk, mert ez előföltétele minden törvényalkotásnak. Mily nehéz ez, különösen szemben az örökké hullámzó ipari élettel, azt fölösleges bővebben bizonyítani, elég ha arra mutatunk, mennyire tartózkodók az összes kormányok az iparjogot érintő törvények kezdeményezésében. A nem felelős tényezők, s ilyenek tagadhatatlanul az ipartársulatok és az iparos congressusok is, elhatározhatnak bármit, mert határozataikból nem következik semmi, azok veszélyt nem rejtenek magukban. A kormányokra azonban a felelősségnek csak a nem felelősek előtt könnyű súlya nehezedik : megbolygatni az ipari rendet, ismeretlen vágásokba terelni az ipari fejlődés kerekét, mely helyes intézmények mellett csak előre haladhat, amint az, minden elfogulatlan ítélete szerint jelen viszonyaink között is halad. Mennyire kötné meg iparunkat, vagy akasztaná meg fejlődését egy-egy életbeléptetendő intézmény, mert jelenleg iparosaink részéről csupán olyanok indítványoztatnak, amelyek mellett ezen aggodalom fölmerülhet, azt minden oldalú s higgadt megfontolás után is nagyon nehéz eldönteni. Érthető tehát, ha a kormány,mint Bakay úr mondja, »félénken« fog az ipartörvény revisiójához, az nem mutathatja azon elcsüggedéssel vegyes vakmerőséget, amely az iparostestületek és congressusok tanácskozásait átlengette. Az ipartörvény revisiójánál fölmerülhető kérdések közé a Bakay úr által fölhozott vámkérdés csak annyiban tartozik, amennyiben bizonyos, hogy a szabad iparú állam közgazdasága előnyben van azon állam fölött, amelyben az iparszervezet kevésbé engedi meg a szabad mozgást. Igaz ugyan, hogy ezen előny, illetőleg hátrány nem mérhető meg számszerűen az egyes áruk termelési költségeiben, de hogy annak tényezőjeként szerepel, senki által kétségbe nem vonható. Az is bizonyos, hogy az iparszervezet megváltoztatását nem vonja maga után szükségszerűleg a védvámos irány elfogadása, mutatja ezt Francziaország példája, mely erős concessiókat tesz a védvámosoknak, anélkül, hogy iparszervezete megváltoztatására gondolna. Ellenben az iparszervezetnek oly irányban való megváltoztatása, amely bármi tekintetben is megkötné az ipart, föltétlenül maga után vonná a vámtörvényhozásnak is védelmi szellemben való átalakítását, hacsak az illető állam nem kíván fegyvert adni önmaga ellen a versenyző államok iparosainak kezébe. Ezen igazság helyes fölismerése vezetett azon törekvésre, mely az iparjog egyik legfontosabb részének, a munkajognak nemzetközi szabályozására irányul. Ezen mozgalom eddig sikertelen volt, mint az a svájczi kormány rövid idő előtt tett indítványának sorsából látható, de a jog- és gazdasági élet egész fejlődése arra mutat, hogy az említett jogviszonyok rendezése az internationális törvényhozásnak még igen jelentékeny feladatát fogja képezni. Bakay úr meggyőződéseként állítja föl azt, hogy az iparnak nálunk 1872. után észlelt lendületét nem az ipartörvény megalkotása idézte elő; ugyancsak meggyőződése, hogy ezen törvény lényegesebb módosítása sem fog az iparra bénítólag hatni. Bakay urnak bizonyára vannak okai, a melyek benne azon meggyőződést keltették, ezek azonban ismeretlenek előttünk s igy nem számolhatunk velők. Ezen helyzetben kénytelenek vagyunk azon okokra támaszkodni, a melyek mindenki előtt ismeretesek, mert a viszonyok helyes fölfogásából, a statistika adataiból, iparunk újabb történetéből, végül s talán nem legkisebb mértékben, a közgazdasági tudomány tanaiból folynak. Ezek azt mutatják, hogy iparunk lendülete, mely nem »látszólagos«, mint Bakay úr mondá, hanem valódi, nem következhetett volna be, ha nincs az 1872-ki ipartörvény, vagy szabatosabban, ha az ipar még akkor is az előbbi korlátok közé lett volna szorítva. Azok, kik az ipar ügyének hivatás vagy foglalkozásszerű bajnokai, minden alkalommal számos akadályt sorolnak föl, amelyek iparunk fejlődését gátolják , mit szólnának azon állapotokhoz, amelyek akkor következtek volna be, ha az ipar előbbi kötöttségében sínylődik. Ezekről azonban, mert szerencsére elkerültük azokat, nem szólunk. Kétségbe nem vonható, mert adatokkal bizonyítható, hogy ipari termelésünk mennyiségileg gyarapodott. Ezen gyarapodás nem a minőség rovására ment végbe, mint azt érdekelt részről annyira hallhatjuk Hivatkozunk erre vonatkozólag az egymásután következő kiállításokra, amelyeknek fokozatos sikere fölött egyértelmű volt az ítélet. Minden alkalommal constatálhatta a kritika és a közönség, hogy ugyanazon iparágakban többet és jobbat állíthatunk elő, mint azelőtt. De nemcsak mennyiségileg és minőségileg, hanem terjedelemre nézve is növekedett iparunk; ma már számos olyan árut állítunk elő, amelyeknek termeléséről azelőtt szó sem lehetett. Ezen gyarapodást és térfoglalást nem kizárólag, sőt legkisebb részben idézte elő a gyáripar fejlődése, részes abban a műves ipar minden ága is. Alig van a kézműiparnak olyan ága, melynek terményei az utolsó évtizedben nem tökéletesedtek volna igen jelentékeny mértékben. Kézműiparosaink értelmes része föl tudta használni azon előnyöket, amelyeket a modern technika, a hitel és a javult közlekedési eszközök nyújtottak. Akik erre képesek voltak, azok a nagyipar fokozódó versenye mellett is megállottak, jórészt gyarapodtak is, sőt közülök nem kevesen gyárosokká is váltak. Akik erre nem voltak képesek, azok elbuktak, elbuktak volna akkor is, ha az ipar nem válik szabaddá, mert nem ez okozta vesztüket, hanem az, hogy a kor követelményeihez nem tudtak, vagy nem akartak, — mert erre is volt eset — alkalmazkodni. Megsemmisültek azok is, akiknek mestersége a nagyipar feltétlen előnyösségét involválja; ezt sem a szabad ipar idézte azonban elő, hanem a természetes fejlődés. Ezen megsemmisülés szomorú minden egyes esetben, szomorú mint társadalmi jelenség is, de sem az államnak, sem a társadalomnak nincs módjában, segíteni rajta. Tulajdonképen ez a valódi ok, amely miatt iparosaink az ipartörvény revisióját sürgetik, ha nem vallják is azt be minden alkalommal nyíltan, ezeken azonban nem segíthetne még az sem, ha teljesülnének is iparosaink kívánságai. A nagyipar versenye a kisipar ellen, ez kézműiparosaink baja, ezen azonban nem könnyít az sem, ha az ipar testületi szervezést nyer, ha a qualificatio behozatik. Ellenkezőleg minden megszorítás, mely megköti a kisipar szabad mozgását, a nagyiparnak válik javára, amely ezek következtében könnyebben, tömegesebben és így olcsóbban nyer munkásokat. A kisipar ezen eredendő baján csak az segíthetne, ha az állam korlátok közé szorítaná a gyáripart, más szóval a gyengék kedvéért megkötné az erőseket, ez azonban nem lehet az állam feladata. Ilyen alakban nem is kívánta ezt még tudtunkkal senki, bár azt már követelték, hogy az iparczikkekkel való kereskedelem szoríttassék meg a helyenkint letelepedett iparosok érdekében. Bakay úr hivatkozik czikkében arra, hogy Németország az iparosok kívánsága szerint készül ipartörvényét átalakítani. Ezt Bismarck herczegnek két leveléből következteti, amelyeket ez két kérvényező ipartársulathoz intézett. Az augusztus 30-án kelt levél állítólag nevezetes engedményeket tesz az előbbi nyilatkozathoz képest az iparosok óhajtásainak. Megengedjük, hogy ez úgy van, amint Bakay úr mondja, de ebből nem következtetünk azon eredményre, amelyre Bakay úr jutott. Ezen engedékeny nyilatkozat természetes magyarázatát a porosz országgyűlési képviselő választások képezik. Bismarck herczeg tudvalevőleg kitűnő kortespolitikus, az augusztus 30-án kelt levél is az iparos választók szavazatainak megnyerése kedvéért jön a hivatkozott alakban kibocsátva. Mily elvek vezetik a német kormányt és a jelenleg szabadelvűséggel épen nem vádolható birodalmi törvényhozást az iparügy szabályozásánál, az talán jobban kitűnik egy a folyó év elején kibocsátott félhivatalos műből vett idézetből. Ezen, az 1881. év julius 18-án kelt ipartársulati birodalmi törvény magyarázatakép (Gesetz, betreffend die Abänderung der Gewerbe-Ordnung, vom 18. Juli 1881.) Jacobi L. titkos kormánytanácsos és iparügyi előadó által írt mű 2. lapján a következő, a törvényhozás alapelvét föltüntető nyilatkozat olvasható : »Die Reichsgesetzgebung glaubte gegenüber der vorhandenen, in sich wohl berechtigten Bewegung nicht länger zögern zu dürfen, die ihr zu Gebote stehenden Mittel zur Benutzung darzubieten und zu dem Ende den Forderungen der Handwerker soweit entgegen zu kommen, wie mit den Grundlagen der bestehenden Gewerbe - Gesetzgebung und mit der "Wahrung allgemeiner Interessen verträglich erscheint.« (A német kormány és törvényhozás az iparosok kívánalmainak annyiban hajlandó eleget tenni, amennyiben azok a fennálló ipartörvények alapelveivel és a közérdekkel összhangzásba hozhatók.) Az ipartörvény alapelvei Németországban is, nálunk is ugyanazok ; a német törvényhozás nem találta ezen alapelvekkel és a közérdekkel összeegyeztethetőnek azon kívánalmakat, amelyekre az iparosok a fősúlyt fektetik: t. i. a kényszertársulást és a qualificatiót. A fent említett törvény tárgyalásánál a társulási kényszer kimondását célzó indítvány óriási többséggel mellőztetett. Nálunk sem forognak fönn okok, amelyek ezen, az ipari rendbe mélyen bevágó két intézmény behozatalát indokolnák. Az iparosok különben nem is hajlandók e kettővel megelégedni, kívánságaik sorozata igen hosszú, de a teljesség kedvéért álljon itt egészen, úgy amint az a második országos iparosgyűlésen megállapíttatott. Egészséges kézműipari élet teremtéséhez föltétlenül követelik: a kötelező ipartársulatokat, az iparkamarákat és a központi ipartanácsot, a munkakönyvek és qualificatio behozatalát, az iparos szakoktatás szervezését, közkereseti és termelő szövetkezetek alakításának és fejlesztésének előmozdítását, a vásárügy szervezését ; a házalás, vándorraktárak, önkéntes végeladások és árverések szabályozását; a fegyenczmunka korlátozását és végül azt, hogy az állam szükségleteinek fedezésénél kizárólag a hazai ipart vegye tekintetbe. Ezen kívánságok mindegyike fontos és jelentőségteljes, de legnagyobb részük nem tartozik az ipartörvény keretébe. Jelen ipartörvényünk revisiójánál, mert nem új törvény alkotásáról van szó, csakis a társulati kényszer és a qualificatio kérdése és azok, amik ezekkel szorosan összefüggnek, oldhatók meg; az iparos szakoktatás szervezése, a házalás és vándorraktárak szabályozása jöhet tárgyalás alá, bár e két utóbbira nézve intézkedési szabadságunkat megköti a monarchia másik fele és hazánk között fennálló vám és kereskedelmi szerződés. A vándorraktárakat és a házalást Németország is külön törvénynyel szabályozta. A fegyenetmunka korlátozása sem oly könynyű, mint azt az iparosgyűlés gondolta, mert ennél az igazságügyi politika követelményeit is tekintetbe kell venni. Fontos kérdés a közkereseti és termelő szövetkezetek alakításának és fejlesztésének előmozdítása is; az államnak érdekében áll ezeket támogatni minden rendelkezésre álló eszközzel, de ezen eszközök csak külön törvényben állapíthatók meg, a gyáriparnak adott kedvezményekről szóló törvény mintájára. Az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése elsőrendű érdeke iparunknak, erről azonban az ipartörvény nem intézkedhetik, ez, azt hiszszük, mindenki előtt világos. Az iparosok kívánságai nemcsak a kormány, hanem a közönség előtt is ismeretesek, fölösleges tehát e felől a kormánynak még egyszer beszélni az iparosokkal, amint azt Bakay úr kívánja. Természetes azonban, hogy az ipartörvény revisiójáról szóló javaslat a törvényhozáshoz való beterjesztés előtt a szakkörök ítélete alá fog bocsáttatni, ezt követeli az ügy fontossága és a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény. Reméljük, hogy ez legközelebb meg fog történni, addig is fel fogjuk azonban használni az alkalmat, hogy megbeszéljük az iparosok azon kívánalmait, amelyek a fentebbiek szerint az ipartörvény keretébe vonhatók. HELTAI FERENCZ: Mai számunkból fél ív melléklet van csatátok A szőnyegszövés javítása. Rejtő Sándor iparfelügyelő jelentéséből. A szerb s román jellegű szőnyegek mindeddig a legkezdetlegesebb szövőszéken, a vetülékfonalak beillesztése (brochirozás) által szövettek. A vetülék nem helyeztetik el a szőnyeg egész szélességében, hanem a mintának megfelelően, csak néhány lánczfonal közé. Ezen lánczfonalakat a szövő szövés közben választja ki és pedig a mintamásolásnál fonalszámlálás útján, fejből készült mintánál pedig szemmértéke után. Egy időben annyi vetülékkel dolgozik, ahány mintarészlettel bír a szőnyeg a szélességben, a kérdéses helyen. E szövésmódnál fogva a szőnyeg mindkét oldala mintában és színben teljesen egyező, ami sok nehézséget okoz a gyors szövésnél, melynek első kellékét a gyorsvetélő alkalmazása képezi. Két szin alkalmazásánál könnyen elérjük, hogy a szőnyeg jobbról-balról egyenlő mintával bírjon ; ha azonban ennél több szint kell alkalmazni, csak a jobboldal fog szabályos mintát mutatni, és ez esetben a feladatnak csak úgy tehetünk eleget, ha egy időben két egyszerű szőnyeget olykér szövünk, hogy baloldaluk egymáshoz érjen. Ez azonban igen nagy pazarlással jár, s ezért alkalmazásba nem vehető. Ezáltal a gyorsvetélő alkalmazásais lehetetlenné válik s a szőnyegek szövésénél, az eddig alkalmazott brochirozást kell alkalmazni. A lánczfonalak lassú kiszámítása helyett, műszövésnél czélszerűen lehet a Jaquard-gépet használni, melynek segélyével, emeltyűre való lépés által, a mintáknak megfelelő lánczfonalak kiemeltetnek. Ily felszereléssel (400-as Jaguarddal) láttatott el néhány szőnyeg-szövőszék, mely a kezdetleges szövőszékkel összehasonlíttatván, a két szék versenyéből kitűnt, hogy a műszövőszéken egy-egy ember óránként 172 □ centimétert volt képes elkészíteni, s hogy e széken a háziiparosok 1—2 órai gyakorlat után ép oly gyorsan szőttek, mint a műszövők, és hogy közönséges szövőszéken a legügyesebb szövőnő fejből készült mintával, vagyis olyannal, melynél a lánczfonalak szétválasztása szemmérték szerint történik, óránként 1300 centimétert volt képes szőni, míg ha mintát másolnia kell, vagyis ha a fonalak kiválasztásánál ezeket számlálnia is kell, óránként csak 50—700 centimétert képes elkészíteni. Ebből folyólag oly szőnyeg, mely 1-5 méter széles és 2 méter hosszú, műszövőszéken 15—17 nap alatt volna elkészíthető, közönséges széken fejből készült mintával 20—23, közönséges másolandó mintával pedig 40—60 nap alatt. Kitűnt tehát, hogy a műszövőszék munkaképessége új minták szövésénél 4-szeresen múlja felül a közönséges széket, gyakorlott minták szövésénél pedig egy negyeddel. A munkaképességen kívül a költségeket is tekintetbe kell vennünk. A közönséges szövőszéknél az előállítási költség csak a fonal árából s munkabérből áll. S minthogy a felvett nagyságú szőnyeghez szükséges kész fonal 6 írtért kapható s mert ily szőnyegért 16—18 írtnál többet a piaczon nem lehet kapni, igy a munkabérre 10—12 frt esik. Miből következik, hogy a népiparos 50 krnyi és másolandó mintaszövésnél csak 20—25 krnyi napi keresetre tehet szert. Műszövőszéknél, a felszerelés átlag 60 írtba kerül, de minthogy 5—6 évig is eltart, javítás czimen minden szőnyeg csak 1 írttal, a Jaguard-kártyáért pedig, mely átlag 40 írtba kerül és a felügyelet költségéért egy-egy írttal terhelendő. Az ily módon előállított szőnyeg előállítási költsége tehát 16 — 18 írtra rúg. Ebből tehát kitűnik, hogy a fejből készülő mintaszövésnél, a műszövőszék csupán annyiban előnye KÖZLEMÉNYEK. Az aradmegyei termésről aradi levelezőnk a következőket írja folyó hó 7ki kelettel: Kedvező időjárás mellett a szüret a kertekben befejeztetett. A szőlőkben már tegnapelőtt kellett volna a szüretet megkezdeni, de 9-ére halasztották. A promontoron az előkészületekkel vannak elfoglalva. A tengeri törés most van teljes folyamatban. A minőség kielégítő, de nem mindenütt a mennyiség. Burgonya roppant sok termett és nagyban írttal fizettetik métermázsánként. A repere minden várakozást felülmúl, oly szépen és buján tenyész. Nagy fehér babból ez idén közepes a termés, a dió elromlott. A szilva a butyini vidéken eléggé jól sikerült és csak keveset használtak fel belőle lekvárnak, míg annál többet dolgoznak fel szilváriummá, melynek zamata kitűnő. Különösen kiemelendő a Butyinból és vidékéről került áru, amely mint eddig is felülmúlhatatlan. Az országos phylloxera bizottság állandó bizottmánya körlevelet intézett az összes bizottságokhoz, melyben megismertetve a vész jelenlegi állását s az eddig történt eljárásokat, felhívja őket, hogy tegyenek jelentést az állandó bizottmányhoz arról, hogy mily tapasztalatokat tettek a járási biztosok működése, a községi szemlék és a szőlők folytonos felügyelete tárgyában ; továbbá, hogy várjon hajlandók lennének-e az esetben, ha területükön nagyobb foltok találtatnának, a philloxera lepett terület kiirtását eszközölni, a közvetlen szomszédos szőlőkben pedig a rovarnak szénkéneggel való kevesbitését alkalmazni s az érdekeltek hajlandók lennének-e az irtás által sújtott birtokosoknak közös hozzájárulással bizonyos kárpótlást nyújtani, — vagy talán kívánatosabbnak tartanák a franczia kormány által alkalmazott eljárást, midőn a vészes foltok a rovar legnagyobb szaporodásának idejében szénkéneg belövelések által megsemmisíttetnek, illetőleg kevesbíttetnek és hogy az utóbbi esetben hajlandó-e a megye vagy az érdekeltek a szükséges munkaerőt kiszolgáltatni és a szakszerű felügyeletről gondoskodni. — Vannak-e a törvényhatóság területén homokban s főleg futóhomokban ültetett szőlők, hol és minő kiterjedésüek s vannak-e nagyobb futóhomok területek, melyek philloxera-mentes szőlők ültetésére alkalmasak lennének s végül hogy rendelkezik-e a törvényhatóság oly faiskolával, melyben amerikai ellenálló szőlőfajokból, magánétok utján venyige-iskolát lehetne berendezni, s melynek czélja lenne a vész által sújtott birtokosoknak annak idején ellenálló venyigéket díjmentesen kiszolgáltatni. A körlevelekre már is számos válasz érkezett be s azok végleg folyó hó 15-ig küldendők be. A begyült anyagot Kerntler Ferencz elnöklete alatt Emich Gusztáv, dr. Horváth Géza és Miklósy Gyula tagokból álló kiküldött bizottság beható tanulmány tárgyaivá fogja tenni s ennek alapján egy operátumot dolgozik ki, melyet az állandó bizottmányban megvitatva, elfogadás végett a nagygyűlés elé fognak terjeszteni. A magyar szesztermelők országos egyesületének igazgató választmánya a bécsi szarvasmarhavásár tervbe vett új rendtartásának küszöbön álló életbeléptetése alkalmából a magyar hizlalók érdekében fekvőnek látta a fővárosba országos értekezletet hívni egybe, ama czéllal, hogy a szóban levő új vásárrendszabályoknak a magyar hizlalók érdekeire kiható intézkedései megvitattatván, azok irányában állás foglaltassák s a követendő magatartásra nézve megállapodás létesittethessék. Felhivatnak ennélfogva úgy a szesztermelők országos egyesületének összes tagjai, mint átalában mindazon hizlalók, kik ez ügyben érdekelvék, hogy tekintve a kérdés nagy fontosságát, az országos magyar gazdasági egyesület Köztelkén (üllői út 24. sz.). évi október hó 14-én délelőtt 11 órakor tartandó értekezleten minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A vaspiacról. A nemzetközi vasvásár csak keveset változott a múlt hét óta. Az irányzat kedvező maradt és a forgalom még mindig igen tetemes. Glasgow szinte nagyon élénknek mutatkozik. Warrants 51 shilingen jegyeznek. Ausztria- Magyarországon az üzlet a termelőkre nézve szokatlanul jó, sőt némely minőségekben rendkívül jó. És noha az utóbbi időkben újabb rendelések kissé ritkábbak mint eddig, a régi rendelések még mindig elég foglalkozást adnak, úgy hogy munkahiány miatt aggódni nem szükséges. Egyes gyártelepek, főleg a hengerművek kénytelenek lesznek az egész télen át megfeszítéssel dolgoztatni, ha kötelezettségeiknek eleget akarnak tenni. Másrészt már több oldalról jelentkeznek rendelések bizonyos czikkekben, például építő vasrészekben a jövő év szükségleteinek fedezésére, miért is áruk meglehetős magasra tartatik. Rudakban és lemezekben a forgalom normális, sőt egyes lemeznemek nagyon kerestetnek. Nyers vas valószínűleg jelenlegi magaslatán meg fog maradni. Van kilátás legközelebb gőzmozdony megrendelésre is, és pedig 20 darab a Ferencz József vasút és 10 darab más vasutak számára. Az osztrák államvasút körülbelül 35 gőzmozdonyt fog megrendelni saját műhelyeiben. A budapesti kereskedelmi és iparkamara csütörtökön délután 2 órakor közös ülést tart, melyre kitűzettek : a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratai a Budapest fővárosi vásárok új határnapjai, a tűzkárbiztosítás terén előforduló túlbiztosítások ellenében tett intézkedések, az áruforgalmi statisztikai árujegyzék módosítása, a boreczet-gyártásra használt bor utáni fogyasztási adó, a főpostahivatalnál felállított vámhivatali kirendeltség tárgyában, s végül a vasárnapi munka korlátozása tárgyában. Napirenden van még a Francziaországgal kötendő kereskedelmi szerződés, a házaló kereskedésnek Baja városában leendő megtiltása, a marha- és lóleveleknek könyvekkel való pótlása, és a sertéseknek a fővárosba hajtása iránt való határozathozatal. Több kamarai tag indítványt tesz a kereskedelmi iskolai növendékeknek ösztöndíjban részesítése iránt és néhány borkereskedő előterjesztést adott be a használt üres hordók vámkezelése tárgyában. Az iparosztály köréből tárgyaltatni fog: a budapesti állami középipartanodánál és a fővárosi felső iparrajziskolánál alapított ösztöndíjak, és a bozeni és veronai árvízkárosultak segélyezésének kérdése. Ezenkívül bizottság fog kiküldetni az 1881. évről szóló kamarai jelentés átvizsgálása végett és az elnökség előterjeszti a kamara 1883. évi költségvetését. — A »Gazda-kör« igazgatósága folyó hó 11-én szerdán d. u. 5 órakor ülést tart, melyre az igazgatóság t. tagjait meghívja Széchenyi gróf alelnök. Első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság. Kimutatás a szeptember 20-ától szept. 26-áig terjedő bér bevételéről. 1882. évi 430.578 frt 78 kr. 1881. évi 334.077 frt 32 kr. ehhez a bevételek a hajózás kezdetétől szeptember 19-éig 1882. évi 1 9.982,122 frt 40 kr. 1881. évi 9.970,827 frt 08 kr. Összesen 10.412,701 frt 18 kr. 1881. évi 10.304,904 frt 40 kr. Mohács-pécsi vasút. Kimutatás a szeptember 23-ától 29-ig terjedő hét bevételéről: 1882. évi 27.706 frt 72 kr. 1881. évi 34.061 frt 15 kr ; ehhez a bevételek m. é. deczember 1-től f. é. szeptember 22-ig 1882. évi 880.504 frt 14 kr. 1881. évi 992.014 frt 85 kr. összesen 1882. 908.210 frt 86 kr. 1881. évi 1.026.076 frt — kisebb, hogy a minták sokkal szabályosabbak s hibátlanok, uj, vagy másolandó minták szövésénél azonban igen előnyös, mennyiben ezzel a szövőnő kétszer anynyit készíthet el, hátránya azonban, hogy egy s ugyanazon mintából legalább 40 szőnyeget kell készíteni, nehogy a Jaguard kártyák által az előállítási költség tetemesen növekedjék. Nézetem szerint e szőnyegfajjal nagy piaczot nem lehet hódítani, és ez okból, a lépcsőzetes szőnyegkészítésnél a műszövőszék alkalmazását nem tartom czélszerűnek, de előállításának fejlesztését azért tartom szükségesnek,mert ez igen szépen jövedelmező téli keresetet nyújt. A műszövőszékek alkalmazásától eltekintve, a kézzel font gyapjúfonal helyett gyári fonalat kell alkalmazni. Ha a gyári fonal árát alapul vesszük, kitűnik, hogy a kézi fonó egész napi munkája csak 4— 6 krt ér. S minthogy a szőnyegszövésnél, naponkint 25 — 50 krt ér a munka, kívánatos, hogy a népiparos a kézi fonással felhagyva, idejét a szövésre fordítsa. E feladatnak elég tétetnék, ha 200—500 kg. gyapjú, posztógyáraink valamelyikében kellő minőségre fonattatnék s a szövőasszonyoknak hozzáférhetővé tétetnék. Ép úgy fel kell hagyni a kender kézi fonásával is, mert ily fonal Bakay Nándor szegedi gyárostól jutányosan beszerezhető. A szövőszéken, jóllehet azok igen kezdetlegesek, a szőnyegszövés tekintében javítást nem kell észtelni. A használt borda s nyüst e durva szövetnemhez teljesen megfelelő. A székállvány s bordaláda is, e szövés, t. i. a brochirozás igényeinek teljesen megfelel. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 9-én. Az üzlet jelentéktelen. — Magyar öreg nehéz 57—58, fiatal nehéz 58—59, közép 58*^—59, könynyű 60—61. Szedett nehéz 56—57, közép 57—58. — Romániai bakonyi közép 59—60 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Szerbiai nehéz 58—60 átmeneti, közép 58/a—60 átmeneti, könnyű------átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/0 levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 9. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) A mai búzaüzlet szilárd irányt követett. Az eladók már az üzlet megnyíltával magasabb árakat követeltek, de a malmok s az egyes vevők nem voltak hajlandók követelésüknek eleget tenni. Tegnapi változatlan árakon elkelt 20 ezer mm. Rozsból elkelt 400 mm, szilárd irány mellett, árpa némi keresletnek örvend s a külföld számára mintegy 1000 mm. vétetett a piaczról. Tengeri hiányzik, 10 krral emelkedett; zab nyugodt maradt. Határidőüzlet némileg csendesült; buza kevéssel lanyhább s egynéhány krral olcsóbban kínálták ; tengeri azonban jelentékeny mértékben szilárdult; z a b változatlan. Eladatott búza tavaszra 9.26 írttól 9.27 írtig, búza őszre 9.15 írton, tengeri 1883. máj.—jun.-ra 5.76 — 5.75—5.78 írton és zak őszre 6.29 s 6.28 írttal. Az esti zárlat lanyha árakon történt, miután Berlinből egy márkával olcsóbb árak küldettek. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.23—9.25, őszre 9.10 — 9.12. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.76 — 5.80. — Szokványzab tavaszra 6.25—6.28, őszre 6.20 — 6.23. Terményüzlet. (Eredeti tudósítás.) A terménytőzsdén ma élénkebb hangulat volt észlelhető. Szalonna lanyhább , táblaszalonnáért 75 frt volt pénz, nov.—januáriusi szállításra 67 forinttal köttetett. Szilvából elkelt egy tétel elsőrendű boszniai zsákáru azonnali szállításra 13.75 frton. okt.—novemberre 13.12 forinton, szerbiai zsákáru okt.—novemberre 12.75 forinton köttetett 56 klórként. Szilvaz szilárd, új elsőrendű bánsági 19 frton, a tótországi 18 frton áruitatott. Faggyú szilárdabb, 51 frt pénz. Repczeolaj csendesebb. Szesz tartós. Értéküzlet. Délutáni tőzsde. A hangulat folyton rosszabbá válik, a bágyadtság főszékhelye Bécs, honnan a csökkenő árjegyzések egymást érik, mert Berlin aránylag szilárd. — Oka a lehangoltságnak a mindenünnen hallatszó nagyobb követelmények hadi felszerelésekre, erődítésekre és tehát kilátásban lévő deficitekre. Némely nagyobb speculánsok túladnak készleteiken és igy nyomják a vásárt. Uj ar. járad. 87.30-ról 87.20-ig, 5 százalékos papirjáradék 86.30-ig engedtek. Osztrák hitelrészvények kínálat tárgyai voltak különösen, 312.60-ról 310.80-ig, de 311.50-en javulva zárattak. Magy. hitelrészvény 301.50-en kínálva, 299.75-ig engedtek és 300.25 frton maradtak. Osztrák államv. 344.50-en, Délivasút pedig 142.75-en jegyeztetnek. A 6 órai zárlatkor, amint a fentebbi jegyzésekből látjuk, egy kis javulás volt észlelhető, de a bágyadtság mégis átalános. Budapesti hajóforgalom. Okt. 8-án a Duna balpartján a következő vízi járművek kötöttek ki u. m.: Luczenbacher Pál ut. 16. sz. m. h. 324 körüt, tűzifával, Verőczéről; Lusics Miklós m. h. 4000 mm. búzával, Nagy-Becskerekről, Luczenbacher Pál ut. 7. sz. m. h. 71,000 db faltéglával, Zebegényből; Wallanfeld Károly 3. sz. h. 70 kkmt tűzifával, 43 mm. falkővel, Visegrádról; Luczenbacher Pál út. 15. sz. m. h. 326 kbmt. fával, Süttőről; Panisz Péter m. h. 120 kbmt. tűzifával, Szent- Endréről; Heim Brodasius h. h. 300 mm. rozszsal, 100 mm. burgonyával Sziget-Újfaluból; Geiringer és Berger 16 sz. m. h. 3600 mm. búzával, Sziváczról; Nikolics Miklós m. b. 3800 mm. búzával, Nagy-Becskerekről. --------------------- .—.