Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)

1882-10-28 / 58. szám

Kiadó-hivataii : v^rátok-tere, Athenaeum-épület, földszint, Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: i hónapra -................................................... 2 írt. 3 hónapra ..........6 * 6 hónapra ...............«*•>«»*•*............. 12 * Az esti kiadás postai külonküldéseárt felül­fizetés negyedávenkánt ................... .. .. 1 * Szerkesztőség : Barátok-tere, Athenaeum-ópület, I. emelet. A lap szellemi rászát illető minden közlemény a szerkesztőség’ hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. hirdetések Ügy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. L évi folyam. Budapest, 1882. szombat, október 28. 58. szám. Budapest, október 27. A kereskedelmi válságok történetéhez*). Wirth Miksa, a jeles német közgazda munkája a kereskedelmi válságokról csak röviddel ezelőtt érte el harmadik kiadását. Az uj kiadás az azt megelőző keltőhöz képest nemcsak azért bővíttetett, mert a tudomány haladása a szerzőt erre kényszeritette, ha­nem azért is, mert, és ezt sajnálattal mondhatjuk, a világ folyása is bő anyagot szolgáltatott uj fejezetek megírásához. E könyvnek mintha csak fatuma volna, hogy mindig nagy válságok után jelenjék meg. Első izhen 1858-ban került a közönség elé oly időben, mi­dőn a pénzvilág még alig bontakozott ki ama nagy zavarból, melybe az 1857. kereskedelmi catastropha sodorta. Második kiadását a munka 1874-ben érte, a mikor a sebek, melyeket a »nagy krach«- — e szó már nemzetközi indigenatust nyert — ütött, még alig hegedtek be. És a jelen harmadik kiadás közvetlenül a Bontoux-crisis után jut a könyvpiaczra. Tagadhatat­lan, hogy a kereskedelem tönténetének legérdekesebb fejezeteit azok képezik, melyek a pénzügyi válságokat tárgyalják, de e fejezetek nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is. És a mint már az idei januári crisis alkalmával észrevehető volt, a pénzügyi körök, köz­tük a »haute finance« és a »haute banque«, okult is a múlt eseményein, úgy hogy majdnem mindnyájan, kik a jelen crisis alkalmával a szédelgésnek áldoza­tául estek, csupa oly egyének voltak, a kik nem vol­tak képesek ítéletet alkotni maguknak a kereskedelmi viszonyok fejlődéséről és a kik képtelenek voltak az eseményeket úgy felfogni, mintha azok intő példák volnának. Azok, a kik tisztán meg tudják különböztetni a solid alapú fejlődést a szédelgők által felcsigázott kétes értékű felvirágzástól,egyszer s mindenkorra meg vannak óva attól, hogy a veszedelmes ár őket el­sodorja. Bármily általános is valamely kereskedelmi catastropha visszahatása a világra, az egyes, a ki óvatosan kerüli a megaranyozott lépes vesszőt,mely lép­­ten-nyomon fel van állítva, képes arra, hogy megtart­sa magát és vagyonát változatlan integritásában. De ehhez kettő szükséges. Először azon symp­­tomák ismerete, melyek a kereskedelmi válságokat rendesen megelőzni szokták, másodszor pedig elfogu­latlan tekintet, hogy ezen symptomákat felismerhesse. — Aki e kettőt bírja, egyszersmind a kereskedelmi válságok theoriáját is ismerni. Mert van ezen crisiseknek elmélete is, és ez elmélet épen olyan következetes tanokat foglal ma­gában, mint akármelyik más tudomány. Csakhogy más tudományoknál a törekvés és a kutatás vágya következtében válnak tulajdonokká a tanok, mig a crisisek elméleteinél a szükség következtében szerez­tük meg, közvetlen tapasztalás utján, drága áron az ismeretet. De reméljük, hogy jövőre a tanulságo­kat a nagy közönség is hasznosítani fogja az oly tö­rekvésekkel szemben, melyek újból »black friday-t vagy újabb május kilenczedikét igyekeznek előidézni. Wirth Miksa munkájának legnagyobb érdeme az, hogy a kereskedelmi válságok történetét pragmaticusan elő­adva, finom megfigyeléssel és nagy apparátussal jelöli meg azon tényezőket, melyek közrehatásával képző­­. dött a válság. Deductiv módszerének segítségével va­lóságos systemát állított fel a szerző a válságok belső természetéről. Mindenekelőtt kétféle válságot külön­böztet meg. Szerinte ugyanis van válság a forgalmi eszközökben és válság a tőkében. Mig az előbbi csak bizonyos korlátolt viszonyok közt fejlődhetik ki, az utóbbi bármikor előidézhető a túlhajtott speculatiók által. Rendesen azonban akkor szoktak fellépni, hogy ha a nemzetek nagy veszélyeken szerencsésen mentek keresztül. Különben vis major, járványok, háborúk, rossz termés stb. igen könnyen lehetnek okozói a ke­reskedelmi válságoknak. A két legutolsó nagy tőkeválság — az 1873-iki és az idei januári crisis — eredete pusztán csak a féktelen üzérkedési kedvben keresendő. A nyert ta­pasztalatok szerint, az ily természetű válságok nem lépnek fel egészen váratlanul. Mintegy előfutárjokat képezi ugyanis rendesen az előzőleg fellépő nagy vál­lalkozó szellem és a speculatio rendkívüli merész­sége, a vágy gyorsan és fáradság nélkül gazdagodni, a közönség feltűnő hiszékenysége, az agiotage vakme­rősége, a fényűzés rendkívül gyors növekedése, a túl­súlyt nyerő tőzsdejáték, az élelmiszerek, nyerstermé­nyek, fekvőségek, gépek és a munkaerő drágulása; a kamatláb gyors és jelentékeny emelkedése, és végre a tőzsdei értékek okadatolatlan ingadozása. Wirth Miksa előttünk fekvő könyvének uj és épen actualitásánál fogva legérdekesebb fejezete az, mely a Bontoux-esettel foglalkozik. A szédelgés kor­szaka, mely rövid ugyan, de mély hatású volt, újból emlékezetünk elé tárul e könyv átlapozása után és az aggodalom és a rémület újból meglepi az olvasót, mert csakis nehány kiváló "financieren múlt, hogy a válság ne öltsön ez alkalommal is oly terjedelmet, minő az 1873-ki volt. De most már remélhetjük, hogy a crisis csak történeti emléknek fog megmaradni, és hogy az események nem fognak többé actualitást adni a közelmúltnak. A Bontoux-válság szintén csak a tulspeculatio és a legvakmerőbb agiotage-nak következménye volt. Francziaország volt az, mely a háború óta óvatosan tartózkodott a divattá vált alapítási szédelgéstől. Tu­*) Max Wirth. Geschichte der Handelskrisen. Dritte vermehrte und verbesserte Auflage. Frankfurt a. M. 1883. F. D. Bauerländer. datával birt annak, hogy a háború által okozott mun­kaerőt és pénzbeli veszteséget csak komoly, nyugodt törekvés által lehet némileg kipótolni és valóban si­került is a nagy munka rövid hét év alatt, úgy hogy 1878-ban uj korszaknak felkerülését jósolták az ál­lamférfiak és pénzhatalmasságok körében. Az általá­nos jólét érzete kezdett elterjedni, az állami bevéte­lek kedvezőbbekké váltak mint valaha, úgy,[hogy még némi adóleszállitást engedhetett meg magának a kor­mány. A vállalkozási kedv megindult, a felgyűlt tő­kék elhelyezést kerestek és csaknem kivívták a fai­­seurök vakmerő terveit. — Bontouxtól nem lehet megtagadni, hogy bámulatos tehetséggel vette kezébe a párisi tőzsde gyeplőit, oly férfinak mutatkozott, kit bátran lehet John Law mellé sorozni, de egyszers­mind azt is bebizonyította, hogy a leggeniálisabb ember, ha képes is nagyszerű situatiókat alkotni, nem tarthatja azokat fenn, ha azok nem nyugszanak kö­vetkezetesen fejlődött viszonyokon. Bontoux esete megtaníthatta a világot arra, hogy oly meteorszerü tüneményekben, mint az ő fellépése volt, nem kell na­gyon bizni. Tény azonban az, hogy a Bontoux bukása nem állhatott volna be oly elementáris hatalommal, ha a franczia törvények nem rejtenének magukban ily hiá­nyokat, melyek válságokat, mint a idei volt, lehetővé nem tennék. Az a törvény, mely uj részvények kibo­csátását megengedi, bár a régiek még nincsenek tel­­sen kifizetve, a Bontoux-crisis erkölcsi okozójának tekinthető; és az a törvény, mely nyilvános társulatok­nak saját kibocsátású részvények vásárlását és birto­kát megengedi, kezökbe adja a faiseuröknek az esz­közt, mely által a törvény keretén belül kizsákmá­nyolhatják az egész országot. — És ha a lezajlott válságos időknek egyéb jótékony hatása nem lenne is, mint az, hogy a kereskedelmi törvény e két pontban megváltoztatnék, akkor nem kell dr ágálni az árt, melyen az ország e két kárhozatos határozattól sza­badult. A franczia jogászok már élénken foglalkoz­nak a törvény megfelelő módosításával. — A törvé­nyek egyéb hiányait is (p. o. a Code civil 1965. czik. két, melyben a tőzsdei differentiák bepörölhetlensége kimondatik) felkarolta már a törvényhozás minél előbb való kiküszöbölés végett. Wirth könyve a Bontoux-crisis minden ténye­zőjéről a tárgy teljes áthatásával világosan és a mel­lett tisztán tudományos szempontból fej ti ki mindazt, mit e tárgyról mondani lehet. És sikerült is a szer­zőnek munkája harmadik kiadásában oly müvet al­kotni, mely minden lapján élvezetes és tanulságos. SAENGER MÓR. Állami intézkedések az ipar és kereskedelem előmozdítására. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium költ­ségvetéséből. — Ipari czélokra 1882. évben 107,500 frt volt fel­véve, jelenleg 105,500 frt, tehát 2000 írttal kevesebb vétetett előirányzatba. Ezen összegnek miképen tervezett igénybevé­tele a következőkben részleteztetik: 1. 4 ipari felügyelő 7500 frt. 2. A házi és népipar fejlesztésére és ipartanmü­­helyek segélyezésére 48,000 frt. 3. A kézi szövészetnek vándorló tanműhelyek által fejlesztésére s javított szerkezetű szövőszékeknek kiosztására 7000 frt. 4. Nagyobb vállalatoknál és ügyesebb meste­reknél elhelyezett tanonczok támogatására 10,000 forint. 5. Munkakiállitások segélyezésére 4000 frt. 6. Külföldön kiképzésüket kereső munkások tá­mogatására 4000 frt. 7. Malomiskolára és a malmászatnak a műegye­temen való oktatására 5000 frt. 8. Patkoló kovácsok kiképezésére 8000 frt. 9. Gépkozelők és fűtők kiképzésére 5.000 forint. 10. A találmányok értékesítésére, nemkülönben az iparosok számára tudományos tanácsadó közeg díjazására 5000 frt. 11. (Goldberger és Mária Yaleria-alapitvány) iparczélokra 2000 frt, összesen 105,500 frt. A házi és népipar fejlesztése, valamint a gya­korlati ipari oktatás rendszeresítése érdekében a múlt 1882. évben az ipari felügyelők állása véglegesittet­­vén, ezen ipari felügyelők hatásköre akként nyer szabályozást, hogy az illetők a részükre kijelölt terü­leten a háziiparegyesületek működését éber figyelem­mel kisérik, ezeket szóval és Írásban szaktanácscsal támogatják; a tanműhelyeket rövid időközökben meglátogatni, s ott a tanítás iránya és menetéről ala­pos meggyőződést szerezni, s tapasztalataikról a ve­zetésem alatt álló minisztériumot értesíteni tartoz­nak. Feladatát képezi továbbá ezen ipari felügyelők­nek a háziipar-egyleteket a társadalmi érdekeltség felkeltésében támogatni, valamint a kerületekbe eső népipart is figyelemmel kisérni, s ennek fejlesztése érdekében a szükséges javaslatokat előterjeszteni. Kapcsolatosan az ipari felügyelői intézmény szervezésével felemlítem, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium, valamint a közoktatásügyi minisztérium képviselőiből, s az érdekelt szaktestületek kiküldöttei­ből alakított »Házi ipar és iparoktatási orsz. bizott­ság« ez év folytán is tevékeny működést fejtett ki; az e téren felmerülő rendszeresítési munkálatokban, to­vábbá elvi kérdésekben s az egységes szervezés tekin­tetében a két minisztériumot véleményével támo­gatta. Különösen kiemelendőnek tartom az országos bizottság ez évi működéséből, hogy az alsó fokú ipar­iskolák szabadkézi és mértanirajz oktatási czéljaira szakszerű terveket, ezen rajzoktatás czéljaira szükséges mintalapokat s ezen mintalapokhoz a rajztanitók hasz­nálatára magyarázó szöveget állapított meg, mely mun­kálatok az iparos tanulók iskoláiban már az 1882/3. tanév kezdetén életbeléptethetők lesznek. A házi és népipar fejlesztése iránt társadal­munkban az érdekeltség folyton erősbödvén, fennálló ipartanmühelyeink mellett újak keletkeznek, s ez ok­ból e czimen folyton nagyobb segélyre van szükség. A rendelkezésemre bocsátott hitelből segélye­zett háziipar és iparoktatási intézetek jelenleg a kö­vetkezők : 1. Pozsonyi ipartanitónő képezde. 2. Zay-ugró­­czi mümetszészeti tanműhely. 3. Újbányái agyagipar tanműhely. 4. Késmárki müszövő iskola. 5. Iglói nő­ipar tanműhely. 6. Rimaszombati mümetszészeti tan­műhely. 7. Dobsinai kigyókő-csiszoló tanműhely. 8. Pelsőczi sétabotkészitő tanműhely. 9. Homonnai mü­metszészeti tanműhely. 10. Sátoraija-ujhelyi nőipar tanműhely. 11. Miskolczi nőipar tanműhely. 12. Kas­sai állami kötszövő tanműhely. 13. Sepsi-szent-györgyi kézi szövőtanmühely. 14. Sepsi-szent-györgyi mecha­­nicai szövő tanműhely. 15. Sepsi-szent-györgyi nőipar tanműhely. 16. Yáczi kosárfonó tanműhely. 17.Bánffy­­hunyadi állami gyermekjátékszer készítő tanműhely. 18. Kolozsvári nőipar tanműhely. 19. Beregszászi ko­sárfonó tanműhely. 20. Beregszászi kosárfonó tanmű­hely. 21. Soproni házi ipariskola tanműhely. 22. Szé­kely keresztúri szövészeti tanműhely. 23. Az orsz. nő­­ipar-egylet nőipariskolája. 24. Budapest II. kér. nőipar tanműhely. 25. Lőcsei kötszövő műhely. 26. Gnezdai kosárfonó tanműhely. 27. Czeglédi szövő tanműhely. 28. B.-csabai szövő tanműhely. 29. Csik-szeredai szö­vő tanműhely. 30. Deési szövő tanműhely. 31. Deési házi ipartanfolyam néptanítók részére. A mi ezen tanműhelyeknek az állam részéről történt segélyezését illeti, megjegyzem, hogy az a viszonyok szerint váltakozó, a magasabb dotátió igénybe vétele azonban az uj intézmények keletkezé­sében találja indokát. A mig ugyanis az 1880. évben e czimen segé­lyezésekre 36,498 frt, az 1881. évben már 42,631 frt fordittatott, az 1882. év első két negyedében már eddig is 40,672 frt használtatott fel. Az imént kitüntetett 1882. évi segélyösszegben azonban nincsenek befoglalva azon összegek, melye­ket a szövőipar hathatósabb fejlesztése érdekében, tár­­czám terhére a folyó évben kiutalványoztam. A múlt évben Budapesten megtartott orsz. nő­­ipar-kiállitás, valamint a hasonlólag múlt évben ren­dezett kézsmárki vászonkiállitás, nemkülönben a fo­lyó évben Máramaros-Szigeten tartott háziipar kiállí­tás ugyanis, azon kétségtelen tapasztalásra vezettek, hogy a nép körében létező házi iparbeli foglalkozá­sok közül, a szövészet különböző ágai hazánkban na­gyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek, és hogy a népnek a szövészet iránt különös hajlama, fogékony­sága s nem ritkán műérzéke is van. Az említett kiállítások azonban egyúttal azon tanulságot is eredményezték, hogy a nálunk szokásos kézifonás a gépfonalhoz képest aránytalanul drága s egyenlőtlen fonalat szolgáltat; s ugyanennélfogva, épugy mint a nép által használt kezdetleges szövő­székek hátrányai folytán a szövés nemcsak lassú, de a szövetek egyenlőtlenek, szerfölött drágák, s a kiké­szítés hiányai folytán a tetszetőséget is a legtöbb esetben nélkülözik, egyátalán pedig, a külföld ha­sonló czikkeivel a versenyt, főleg az árra nézve, ki nem állják. Szükségesnek találtam ennélfogva odahatni, hogy a len, kender és pamutból készült közönséges vászonnemüek szövésére, szabályozóval s gyors vetélő­vei ellátott úgynevezett regulátor szövőszékek, a min­tákkal ellátott szövetnemek készítésének javítása szempontjából pedig a Jaquard-féle szövőszékek ter­jesztessenek ; e végből pedig szükséges, hogy a nép, az ezenjavitott szerkezetű szövőszékekkel való bánás­módra, az ország különböző pontjain felállítandó ideig­lenes, vándorló szövőtanmühelyekben megtanittassék, s eredeti, a jó Ízlésnek megfelelő mintákkal elláttas­­sék; ezeken kívül oly vállalatok keletkezését, melyek a fonalak beszerzéséről és festéséről, továbbá a kész czikkek kikészítéséről és bizományba vételéről gondos­kodnak, állami segély nyújtása által is előmozditan­­dónak tartom. Ily ideiglenes szövőtanmühely alakult eddigelé Csik-Szeredán és Deésen; tárgyalás alatt állanak továbbá az eperjesi, tordai, gyulai, segesvári, szebeni, dicső-szent-mártoni, técsői, nagybecskereki stb. tan­műhelyek. Ezen tanműhelyek czéljaira szükséges helyisé­get, tanítói lakást, fűtést, világítást s részben a fonal­­anyag-szükséglet beszerzését, az illető községek vál­lalták el, a szövőtanitó fizetése, s a felszerelés állami segélylyel eszközöltetik. Minthogy pedig e tanfolyamokban a többnyire már gyakorlott szövők, az uj szerkezetű székek kezelé­sére rövid idő alatt megtanittatnak, remélhető, hogy a nép ezen ujszerkezetü szövőszékekkel mind töme­gesebben megismerkedvén, régi szerkezetű székeit ezen újabb s jobb szerkezetű székekkel fogja felcse­rélni ; buzdításul, a tanfolyamot jó sikerrel végzett je­lesebb szövők között, ily jobb szerkezetű szövőszéke­ket ingyen is kiosztani szándékozom. A szövő-ipar ekként tervbe vett fejlesztési czél­jaira, valamint ezzel kapcsolatban a »szepességi vá­­szonfehéritő«, saz első »székely szövőgyár« részvény­­társaság segélyezésére a folyó évben 10,390 forintot fordítottam, mely összeget hozzászámítva a háziipar egyéb ágaira s ipartanmühelyekre kiadott s fentebb kitüntetett 40,672 forinthoz, a folyó évben ezen ki­adások 51,062 írtra rúgnak. Ezen tényleges ki­adások alapján, a házi ipari czélokra s ipari tanmü­­tanmühelyekre múlt évben előirányzott 45,000 forin­tot, a jelen előirányzatban 48,000 forintra felemeltem, s ezenkívül szövészeti czélokra még külön 7000 fo­rintot, együtt tehát 10,000 forint többletet vettem előirányzatba. Ezen tökéletesen kielégítő eredmények folytán, a gépkezelők és fűtők érdekében, az 1882. év novem­ber havában a második tanfolyam nyittatik meg, 6 hónapi tartammal; ezen második tanfolyamban az álló gőzgépek és kazánok szerkezete és kezelése is tárgyaltatni fog. A találmányok értékesítésére, nemkülönben az iparosok számára tudományos tanácsadó közeg díja­zására az ez évi költségelőirényzatban, a múlt évben előirányzatba vett 15.000 frt helyett csak 5000 frtot vettem előirányzatba. Vegyes iparczélokra a Goldberger és Mária- Yaleria alapítvány kamatai változatlanul lettek elő­irányozva. A kereskedelmi czélok rovatának első tétele alatt az 1882. évi előirányzattól eltérőleg, 1 tőzsdebiz­tos helyett 2 tőzsdebiztosi állást vettem előirányzatba mert az 1881: évi LIX. t.-czikk folytán, a tőzsdebiró­­sági teendők nagyobb felügyeletet és a biztos folyto­nos jelenlétét igénylik és a budapesti tőzsde válasz­tott bírósága nagyobbrészt két tanácsban tárgyalja az odatartozó ügyeket. E tételnél tehát a m. évben előirányzott 600 frt/helyett 1.200 frtot vettem fel. A »Központi Értesítő« nyomtatási költségeit, a tényleges kiadásoknak megfelelőleg, a múlt évi 2000 frtnyi előirányzatnál 1000 írttal magasabb, vagyis 3000 frtnyi összegben tettem előirányzatba, megjegyezvén, hogy ezen magasabb előirányzattal szemben a »Központi Értesítő« előfizetési és beikta­tási dija, a »bevételek« közt 600 írttal nagyobb ösz­­szeggel vétetett fel, miáltal ezen kiadási tétel teljes fedezetét találja. Ugyanezen rovat 5. tétele alatt a kereskedelmi iskolák segélyezésére 3000 frtot vettem előirányzat­ba, mert ezen segélyezést a székesfehérvári, kolozs­vári és debreczeni kereskedelmi középiskolák, tárczám terhére tényleg több év óta élvezik s a nélkül az il­lető intézetek fennállása veszélyeztetve volna. A tanonczok és munkások kiképeztetésének, va­lamint a munka kiállításoknak támogatására a m. év­ben előirányzatba vett összegek, a folyó évben is vál­tozatlanul vannak előirányzatba véve. A hazai gőzmalmoknál alkalmazandó munkás­elem kiképzése czéljából, a budapesti állami közép­ipartanodával dapcsolatban felállítani tervezett ma­lomipari tanfolyam benépesítése tekintetében eddig akadályok forogván fenn, ezen tanfolyam a tavaszszal nem volt megnyitható; minthogy azonban az 1888/8-ik iskolai tanév elején, ezen tanfolyamra kellő számú 8 alkalmas növendék jelentkezett, a tanfolyam az isko­lai évvel kezdetét veszi, s a növendékek 2 éven át akként oktattatnak, hogy hetenkint két napon át a középipartanodábau elméleti oktatásban részesülnek, a többi napokon pedig a helybeli gőzmalmokban, a gyakorlati malmászat minden ágában kiképeztetnek. A malmászatnak a műegyetemen tervezett okta­tása, ez idő szerint még az előkészítés stádiumában van ugyan, mindannak daczára remélhető, hogy leg­közelebbről ezen oktatás is megkezdhető lesz. A patkoló kovácsok kiképeztetése érdekében eddig 2 tanfolyam nyittatott meg, és pedig az 1882. évi márczms hó 12-én Budapesten az orsz. állatorvosi tanintézettel kapcsolatban 64 növendékkel, a második pedig Székesfehérvárott ugyanazon évi julius hó 30-án 31 növendékkel. Ugyancsak ez év őszén Pécsett, Aradon, Veszprémben, Maros-Vásárhelyt, Debreczenben, Kassán és Jászberényben a magyar királyi honvédségi kovácsmühélyekkel, Kolozs-Mo­­nostoron pedig az állami gazdasági tanintézettel kapcsolatban fognak hasonló tanfolyamok megnyit­tatni. A gépkezelők és fűtők érdekében kezdeménye­zett oktatás első tanfolyama az 1882. évi február hó 6-án vette kezdetét és május hó 13-án fejeztetett be. Ezen tanfolyam eredményéről felemlítem, hogy 157 jelentkezett növendék közül, kik csaknem kizárólag a fővárosi és vidéki gépgyárak és javítóműhelyek munkásai voltak, a tanfolyamot 103 egyén végezte, s 95 egyén a szabályszerű vizsgát letette. A vizsgáltak közül: a locomobil és cséplőgép kezelésére 46, csak a locomobil kezelésére 34, a lo comobil kazán kezelésére, azaz fűtőnek 15 egyén ké­­pesittetett. KÖZLEMÉNYEK. Az osztrák-magyar bankot a kamatláb föleme­lésére azon aggodalom vezette, hogy az őszi évad­ban túlságos igényeket lesz kénytelen kielégíteni* Úgy látszik, hogy a kamatláb fölemelése hatályos volt és a bank iránt támasztott igények csökkentek, mert a bank ma már a hivatalos kamatlábon alul is számitolt le váltókat. Egyik tekintélyes helybeli pénz­intézettel pedig oly egyezményre lépett ma a bank, hogy a visszleszámitolás végett bemutatandó váltók leszámítolásánál 48/4°/0 kamatot fog számítani. A pénzpiaoz helyzetére a délfrancziaországi za­vargások közvetve igen kedvezőtlen befolyást gyako­rolnak, a mennyiben elkedvetleniték a párisi tőzsdét, melynek hatása alól egy tőzsde sem vonhatja ki ma­gát A baisse speculatio felhasználja e helyzetet és támaszkodva a franczia kormány erélytelenségére, nagy mennyiségben ad el járadékokat, úgy, hogy az 5°/0-os franczia rente árfolyama f. hó 21. óta 116'47- ről 116'02-re hanyatlott, a 3°/0-os rente pedig 8P25- ről 80'65-re. A lanyhaságot még az sem állíthatta meg, hogy a consulok folytonosan és állandóan emel­kednek, úgy, hogy ma lC^/g-on állanak, a mi rend­kívüli magas árfolyamnak mondható. A consolok ár­folyamára befolyást gyakorol az a hir is, hogy az an­gol bank legközelebb le fogja szállítani a kamatlába­kat. Az egyptomi és török értékek meglehetősen szi­lárdul tartottak, a Szuez-csatorna részvények gyen­gébbek. Vasúti talpfák szállítása. A császári királyi déli vaspálya-társaság átiratot intézett az országos ipar­egyesülethez, melyben hivatkozással a közmunka- és közlekedési miniszter által a hazai ipar fejlődése és előmozdítása tárgyában valamennyi hazai vasúttal közölt körlevélre és az országos iparegyesületnek az említett vasuttársulathoz intézett beadványára, be­küldi a társaság magyar vonalaihoz szükséges talp­fák szállítására vonatkozó pályázatot, hogy azt a szál­­litásügyi bizottsággal, illetve az érdekelt iparosokkal közölje. Az említett pályázati hirdetmény, mely már jövő hó 3-án lejár, az iparegyesület helyiségében (Fe­­rencziek bazára I. emelet) a hivatalos órákban meg­tekinthető. A fővárosi és vidéki kereskedők köre végleg megalakulván, működését megkezdte. A kör választ­mánya szombaton, f. hó 28-án tartja első ülését, mely­nek napirendje a következő: A választmánynak az alapszabályok szerint való megalakulása és a tisztvi­selői kar,t. i. jegyző, igazgató, pénztárnok és ellenőr megválasztása; elnök előterjesztéseinek megvitatása. Beregi Lajos és Kokovai Mátyás hódmező-vásárhelyi kereskedők panaszának tárgyalása a fogyasztási adó kivetése tárgyában, és végre netáni indítványok fölött való határozathozatal. A magyar, kereskedelmi miiszótár. A magyar kereskedelmi csarnok tagjai közül sokan panaszkod­tak, hogy a kereskedelem magyarosodásának legin­kább a megfelelő magyar kereskedelmi mükifejezések hiánya áll útjában és utaltak arra, hogy már az üz­leti könyveknek magyar nyelven való vezetése is nagy nehézségekkel jár, a távirati jegyzékváltás pedig ma­gyar nyelven csak nehezen eszközölhető. A csarnok elnöksége ennek folytán elhatározta, hogy átiratot intéz a magyar tudományos akadémiához, melyben ez a szükséges kifejezések megalakításának, illetőleg a tervben levő »magyar kereskedelmi müszótár« ki­adásának siettetésére kéri. A vasárnapi tőzsde megszüntetése. A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa ma délután a következő hirdetményt függesztette a gabonacsarnok táblájára: A f. é. julius 17-én hozott tanácsi határozat értelmé­ben f. é. november 1-től fogva a gabonacsarnok vasár­napokon és a kettős ünnepek első napjain zárva marad. Magyar czipészek közlönye. Közel egy eszten­deje, hogy a magyar czipészeknek nincs önálló szak­­lapjok. É hiány pótlása czéljából csupa czipészekből álló bizottság állt össze és f. hó 15-én meg is indítot­ta a »Magyar Czipészek Közlönye« czimü lapot. Az első szám szép kiállításban magyar és német nyelven jelent meg gazdag tartalommal és néhány rajzzal. Talpraesett czikkeket közöl a ferdére taposott sarokról és arról, hogy mit mindentkell a czipésznek tudnia, a hi­deg lábakról; ismerteti Kaets szabadalmazott állvá­nyát és a trieszti kiállítást. Legfőbb érdeme a lapnak, hogy csupa gyakorlati kérdéssel foglalkozik, a minek oka különben az, hogy úgy felelős szerkesztője Takács János, mint főmunkatársai Lőrincz István, Briefrel J. Lengyel L. és Marton L. ismert tekintélyes fővárosi czipészek, a kik nem kontáskodva a magasabb ipar­ügyekbe, saját szakmájuk érdekeit tartják szem előtt. A lap minden hó 1-én és 15-én fog divatképpel vagy mintamelléklettel megjelenni, ára egész évre 4 frt. A budapest-zimonyi vasút budapest-szabadkai és kis-körös-kalocsai vonalait ma és holnap járja be a főfelügyelőség néhány kiküldött közege, hogy meggyő­ződést szerezzenek arról, vájjon megnyitható-e e vo­nal a közelebbi időben. A vasút Szabadkáig illetőleg Kalocsáig legkésőbben november 15-én lesz a forga­lomnak átadható. A Szerbiával kötött állategészségügyi egyezmény értelmében a kormánynak joga van e szerződés tény­leges életbeléptetését a szerbiai állategészségügyi viszonyok megvizsgálásától tenni függővé. Minthogy a kormány a szerződés már bekövetkezett jóváha­gyása után a conversiót mielőbb életbe akarja lép­tetni a kereskedelmi minisztérium — mint értesü­lünk — Lipthay István osztálytanácsos elnöklete alatt bizottságot nevezett ki, mely a jövő hét folya­mában Belgrádba fog utazni, hogy Szerbiában az állategészségügyi viszonyok, valamint a szerb kor­mány idevágó intézkedései felől magának informátiót szerezve, tapasztalatai felől jelentést tehessen. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 27-én. Az üzlet változatlan. — Magyar fiatal nehéz 60—60x/2, közép 60 — 61, könnyű 60—61. Sze­dett nehéz 56—57, közép 57x/2—581/,, könnyű 59. — Romániai bakonyi nehéz 60—61 átme­neti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58—59 át­meneti. — Szerbiai nehéz —611/2 átmeneti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58*/2—59x/2 átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/, levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint, vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 27. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Ma a buzaüzlet ismét szilárdabb alakot öltött. Bár a kíná­lat korlátolt volt, malmok a rendesnél élénkebb vétel­kedvet tanúsítottak, e miatt forgalomba került 15.000 mm. búza 5 krral magasabb árakon. A többi gabo­­nanemüekben a behozatal és forgalom gyenge volt. Tengeriből elkelt 500 mm., 10 krral olcsóbb árakon; árpából szintén 400 mm. és zabból 300 mm. adatott el szilárd árak mellett. Határidőüzlet még mindig nem élénkült meg; őszi búza és őszi zab ára emelkedett; tengeri 1883. máj.—jun.-ra egynéhány krral lanyhább. Köt­tetett búza őszre 9.40 írton, b. tengeri 1883. május —jun.-ra 5.86 írton és zab őszre 6.55 írttal. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.32—9.35, őszre 9.35 —9.40. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.85— 5.88. — Szokványzab tavaszra 6.30—6.32, őszre 6.50 —6.60. Terményüzlet. (Eredeti tudósítás.) Disznózsír csendes, szalonna lanyha. Táb­laszalonna okt.—novemberre 71 írton, nov.— februárra 68.50 írton köttetett. Szilva csendes, szerbiai zsákáru azonnali szállításra 123/s forinttal, nov.-re 12 írttal köttetett 56 kilogramonként. Szesz változatlanul szilárd. Értéküzlet. (Esti tőz sde.) Még soha sem tűnt ki kirívóbban tőzsdénk érzékenysége, hogy ne mondjuk függése a külföldön végbemenő események­ből, mint ma. Alig hogy a pénzszűke által okozott nagy bágyadtság el volt felejtve, már is azon hírre, hogy Páris szilárd, felszökkentek az árak és midőn ismét gyengébben jöttek a párisi árak, azonnal ismét lejebb mentünk. — A Bécsből jövő hir, hogy a hitel­bank csoportja a magyar kormánytól 20 milliónyi 5 százalékos papirjáradékot vett át, jó kedvbe ejté a tőzsdét, főleg a járadékok szilárdultak. Azonban a zárlat ismét gyengébb maradt Páris miatt, a mint mondtuk. Jegyzéseink a következők: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 87.17x/2, Magyar 5 százalékos papirjáradék 86.25-ig per me­dio. Osztr. hitelrészvények 306.75—305.40—306.80 —306—308.30—306.70. — Magyar hitelrészvények 297.50-en szinte kimaradt a forgalomból. Egyebek nem forogtak. A 6 órai zárlatkor: Járadékok változat­lanok. Osztrák hitelrészvények 307.20. Magyar hi­­telr. 296.75. Leszámítoló bank 100.50. Mai számunkhoz fél iv melléklet vancsatulva, REGGELI KIADÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék