Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-28 / 58. szám
Kiadó-hivatali : várátok tere, Athenaeum-épület, földszint, Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra -................................................... 2 írt. 3 hónapra ..........6 * 6 hónapra ...............«*•>«»*•*............. 12 * Az esti kiadás postai különküldéseárt felülfizetés negyedávenként ................... .. .. 1 * REGGELI KIADÁS Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi raszát illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. hirdetések Ugy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. L évi folyam. Budapest, 1882. szombat, október 28. 58. szám. Budapest, október 27. A kereskedelmi válságok történetéhez*). Wirth Miksa, a jeles német közgazda munkája a kereskedelmi válságokról csak röviddel ezelőtt érte el harmadik kiadását. Az új kiadás az azt megelőző kettőhöz képest nemcsak azért bővíttetett, mert a tudomány haladása a szerzőt erre kényszerítette, hanem azért is, mert, és ezt sajnálattal mondhatjuk, a világ folyása is bő anyagot szolgáltatott új fejezetek megírásához. E könyvnek mintha csak fótuma volna, hogy mindig nagy válságok után jelenjék meg. Első ízben 1858-ban került a közönség elé oly időben, midőn a pénzvilág még alig bontakozott ki ama nagy zavarból, melybe az 1857. kereskedelmi catastropha sodorta. Második kiadását a munka 1874-ben érte, a mikor a sebek, melyeket a »nagy krach« — e szó már nemzetközi indigenatust nyert — ütött, még alig hegedtek be. És a jelen harmadik kiadás közvetlenül a Bontoux-crisis után jut a könyvpiaczra. Tagadhatatlan, hogy a kereskedelem történetének legérdekesebb fejezeteit azok képezik, melyek a pénzügyi válságokat tárgyalják, de e fejezetek nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is. És amint már az idei januári crisis alkalmával észrevehető volt, a pénzügyi körök, köztük a »haute finance« és a »haute banque«, okult is a múlt eseményein, úgy hogy majdnem mindnyájan, kik a jelen crisis alkalmával a szédelgésnek áldozatául estek, csupa oly egyének voltak, akik nem voltak képesek ítéletet alkotni maguknak a kereskedelmi viszonyok fejlődéséről és akik képtelenek voltak az eseményeket úgy felfogni, mintha azok intő példák volnának. Azok, akik tisztán meg tudják különböztetni a solid alapú fejlődést a szédelgők által felcsigázott kétes értékű felvirágzástól,egyszer s mindenkorra meg vannak óva attól, hogy a veszedelmes ár őket elsodorja. Bármily általános is valamely kereskedelmi catastropha visszahatása a világra, az egyes, aki óvatosan kerüli a megaranyozott lépes vesszőt,mely lépten-nyomon fel van állítva, képes arra, hogy megtartsa magát és vagyonát változatlan integritásában. De ehhez kettő szükséges. Először azon symptomák ismerete, melyek a kereskedelmi válságokat rendesen megelőzni szokták, másodszor pedig elfogulatlan tekintet, hogy ezen symptomákat felismerhesse. — Aki e kettőt bírja, egyszersmind a kereskedelmi válságok theóriáját is ismerni. Mert van ezen crisiseknek elmélete is, és ez elmélet épen olyan következetes tanokat foglal magában, mint akármelyik más tudomány. Csakhogy más tudományoknál a törekvés és a kutatás vágya következtében válnak tulajdonokká a tanok, míg a crisisek elméleteinél a szükség következtében szereztük meg, közvetlen tapasztalás útján, drága áron az ismeretet. De reméljük, hogy jövőre a tanulságokat a nagyközönség is hasznosítani fogja az oly törekvésekkel szemben, melyek újból a black friday-t vagy újabb május kilenczedikét igyekeznek előidézni. Wirth Miksa munkájának legnagyobb érdeme az, hogy a kereskedelmi válságok történetét pragmatikusan előadva, finom megfigyeléssel és nagy apparátussal jelöli meg azon tényezőket, melyek közrehatásával képződött a válság. Deductiv módszerének segítségével valóságos systemát állított fel a szerző a válságok belső természetéről. Mindenekelőtt kétféle válságot különböztet meg. Szerinte ugyanis van válság a forgalmi eszközökben és válság a tőkében. Míg az előbbi csak bizonyos korlátolt viszonyok közt fejlődhetik ki, az utóbbi bármikor előidézhető a túlhajtott speculatiók által. Rendesen azonban akkor szoktak fellépni, hogy ha a nemzetek nagy veszélyeken szerencsésen mentek keresztül. Különben vis maior, járványok, háborúk, rossz termés stb. igen könnyen lehetnek okozói a kereskedelmi válságoknak. A két legutolsó nagy tőkeválság — az 1873-iki és az idei januári crisis — eredete pusztán csak a féktelen üzérkedési kedvben keresendő. A nyert tapasztalatok szerint, az ily természetű válságok nem lépnek fel egészen váratlanul. Mintegy előfutárjokat képezi ugyanis rendesen az előzőleg fellépő nagy vállalkozó szellem és a speculatio rendkívüli merészsége, a vágy gyorsan és fáradság nélkül gazdagodni, a közönség feltűnő hiszékenysége, az agrorage vakmerősége, a fényűzés rendkívül gyors növekedése, a túlsúlyt nyerő tőzsdejáték, az élelmiszerek, nyers termények, fekvőségek, gépek és a munkaerő drágulása, a kamatláb gyors és jelentékeny emelkedése, és végre a tőzsdei értékek eladatolatlan ingadozása. Wirth Miksa előttünk fekvő könyvének új és épen aktualitásánál fogva legérdekesebb fejezete az, mely a Bontoux-esettel foglalkozik. A szédelgés korszaka, mely rövid ugyan, de mély hatású volt, újból emlékezetünk elé tárul e könyv átlapozása után és az aggodalom és a rémület újból meglepi az olvasót, mert csakis néhány kiváló "financieren múlt, hogy a válság ne öltsön ez alkalommal is oly terjedelmet, mint az 1873-ks volt. De most már remélhetjük, hogy a crisis csak történeti emléknek fog megmaradni, és hogy az események nem fognak többé actualitást adni a közelmúltnak. A Bontoux-válság szintén csak a tulspeculatio és a legvakmerőbb agrotage-nak következménye volt. Francziaország volt az, mely a háború óta óvatosan tartózkodott a divattá vált alapítási szédelgéstől. Tu *) Max Wirth. Geschichte der Handelskrisen. Dritte vermehrte und verbesserte Auflage. Frankfurt a. M. 1883. F. D. Bauerländer. datával birt annak, hogy a háború által okozott munkaerőt és pénzbeli veszteséget csak komoly, nyugodt törekvés által lehet némileg kipótolni és valóban sikerült is a nagy munka rövid hét év alatt, úgy hogy 1878-ban új korszaknak felkerülését jósolták az államférfiak és pénzhatalmasságok körében. Az általános jólét érzete kezdett elterjedni, az állami bevételek kedvezőbbekké váltak mint valaha, úgy,a hogy még némi adóleszállítást engedhetett meg magának a kormány. A vállalkozási kedv megindult, a felgyűlt tőkék elhelyezést kerestek és csaknem kivívták a faiseurök vakmerő terveit. Bontouxtól nem lehet megtagadni, hogy bámulatos tehetséggel vette kezébe a párisi tőzsde gyeplőit, oly férfinak mutatkozott, kit bátran lehet John Law mellé sorozni, de egyszersmind azt is bebizonyította, hogy a leggeniálisabb ember, ha képes is nagyszerű situatiókat alkotni, nem tarthatja azokat fenn, ha azok nem nyugszanak következetesen fejlődött viszonyokon. Bontoux esete megtaníthatta a világot arra, hogy oly meteorszerű tüneményekben, mint az ő fellépése volt, nem kell nagyon bízni. Tény azonban az, hogy a Bontoux bukása nem állhatott volna be oly elementáris hatalommal, ha a franczia törvények nem rejtenének magukban ily hiányokat, melyek válságokat, minta idei volt, lehetővé nem tennék. Az a törvény, mely új részvények kibocsátását megengedi, bár a régiek még nincsenek teljen kifizetve, a Bontoux-crisis erkölcsi okozójának tekinthető, és az a törvény, mely nyilvános társulatoknak saját kibocsátású részvények vásárlását és birtokát megengedi, kezökbe adja a faiseuröknek az eszközt, mely által a törvény keretén belül kizsákmányolhatják az egész országot. És ha a lezajlott válságos időknek egyéb jótékony hatása nem lenne is, mint az, hogy a kereskedelmi törvény e két pontban megváltoztatnék, akkor nem kell drágálni az árt, melyen az ország e két kárhozatos határozattól szabadult. A franczia jogászok már élénken foglalkoznak a törvény megfelelő módosításával. A törvények egyéb hiányait is (p. o. a Code civil 1965. czikkét, melyben a tőzsdei differentiák bepörölhetlensége kimondatik) felkarolta már a törvényhozás minél előbb való kiküszöbölés végett. Wirth könyve a Bontoux-crisis minden tényezőjéről a tárgy teljes áthatásával világosan és a mellett tisztán tudományos szempontból fejti ki mindazt, mit e tárgyról mondani lehet. És sikerült is a szerzőnek munkája harmadik kiadásában oly művet alkotni, mely minden lapján élvezetes és tanulságos. SAENGER MÓR. Állami intézkedések az ipar és kereskedelem előmozdítására. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium költségvetéséből. — Ipari czélokra 1882. évben 107,500 frt volt felvéve, jelenleg 105,500 frt, tehát 2000 frttal kevesebb vétetett előirányzatba. Ezen összegnek miképen tervezett igénybevétele a következőkben részleteztetik: 1. 4 ipari felügyelő 7500 frt. 2. A házi és népipar fejlesztésére és ipartanműhelyek segélyezésére 48,000 frt. 3. A kézi szövészetnek vándorló tanműhelyek által fejlesztésére s javított szerkezetű szövőszékeknek kiosztására 7000 frt. 4. Nagyobb vállalatoknál és ügyesebb mestereknél elhelyezett tanonczok támogatására 10,000 forint. 5. Munkakiállitások segélyezésére 4000 frt. 6. Külföldön kiképzésüket kereső munkások támogatására 4000 frt. 7. Malomiskolára és a malmászatnak a műegyetemen való oktatására 5000 frt. 8. Parkoló kovácsok kiképezésére 8000 frt. 9. Gépkezelők és fűtők kiképzésére 5.000 forint. 10. A találmányok értékesítésére, nemkülönben az iparosok számára tudományos tanácsadó közeg díjazására 5000 frt. 11. (Goldberger és Mária Valéria-alapítvány) iparczélokra 2000 frt, összesen 105,500 frt. A házi és népipar fejlesztése, valamint a gyakorlati ipari oktatás rendszeresítése érdekében a múlt 1882. évben az ipari felügyelők állása véglegesíttetvén, ezen ipari felügyelők hatásköre akként nyer szabályozást, hogy az illetők a részükre kijelölt területen a háziiparegyesületek működését éber figyelemmel kisérik, ezeket szóval és írásban szaktanácscsal támogatják; a tanműhelyeket rövid időközökben meglátogatni, s ott a tanítás iránya és menetéről alapos meggyőződést szerezni, s tapasztalataikról a vezetésem alatt álló minisztériumot értesíteni tartoznak. Feladatát képezi továbbá ezen ipari felügyelőknek a háziipar-egyleteket a társadalmi érdekeltség felkeltésében támogatni, valamint a kerületekbe eső népipart is figyelemmel kísérni, s ennek fejlesztése érdekében a szükséges javaslatokat előterjeszteni. Kapcsolatosan az ipari felügyelői intézmény szervezésével felemlítem, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium, valamint a közoktatásügyi minisztérium képviselőiből, s az érdekelt szaktestületek kiküldötteiből alakított »Házi ipar és iparoktatási orsz. bizottság« ez év folytán is tevékeny működést fejtett ki; az e téren felmerülő rendszeresítési munkálatokban, továbbá elvi kérdésekben s az egységes szervezés tekintetében a két minisztériumot véleményével támogatta. Különösen kiemelendőnek tartom az országos bizottság ez évi működéséből, hogy az alsó fokú ipariskolák szabadkézi és mértani rajz oktatási czéljaira szakszerű terveket, ezen rajzoktatás czéljaira szükséges mintalapokat s ezen mintalapokhoz a rajztanitók használatára magyarázó szöveget állapított meg, mely munkálatok az iparos tanulók iskoláiban már az 1882/3. tanév kezdetén életbeléptethetők lesznek. A házi és népipar fejlesztése iránt társadalmunkban az érdekeltség folyton erősbödvén, fennálló ipartanműhelyeink mellett újak keletkeznek, s ez okból e czímen folyton nagyobb segélyre van szükség. A rendelkezésemre bocsátott hitelből segélyezett háziipar és iparoktatási intézetek jelenleg a következők : 1. Pozsonyi ipartanítónő képezde. 2. Zay-ugróczi mümetszészeti tanműhely. 3. Újbányai agyagipar tanműhely. 4. Késmárki müszövő iskola. 5. Iglói nőipar tanműhely. 6. Rimaszombati mümetszészeti tanműhely. 7. Dobsinai kigyókő-csiszoló tanműhely. 8. Pelsőczi sétabotkészítő tanműhely. 9. Homonnai műmetszészeti tanműhely. 10. Sátoraljaujhelyi nőipar tanműhely. 11. Miskolczi nőipar tanműhely. 12. Kassai állami kötszövő tanműhely. 13. Sepsi-szent-györgyi kézi szövőtanműhely. 14. Sepsi-szent-györgyi mechanicai szövő tanműhely. 15. Sepsi-szent-györgyi nőipar tanműhely. 16. Váczi kosárfonó tanműhely. 17.Bánffyhunyadi állami gyermekjátékszer készítő tanműhely. 18. Kolozsvári nőipar tanműhely. 19. Beregszászi kosárfonó tanműhely. 20. Beregszászi kosárfonó tanműhely. 21. Soproni házi ipariskola tanműhely. 22. Székely keresztúri szövészeti tanműhely. 23. Az orsz. nőipar-egylet nőipariskolája. 24. Budapest II. ker. nőipar tanműhely. 25. Lőcsei kötszövő műhely. 26. Gnezdai kosárfonó tanműhely. 27. Czeglédi szövő tanműhely. 28. B.csabai szövő tanműhely. 29. Csíkszeredai szövő tanműhely. 30. Deési szövő tanműhely. 31. Deési házi ipartanfolyam néptanítók részére. Ami ezen tanműhelyeknek az állam részéről történt segélyezését illeti, megjegyzem, hogy az a viszonyok szerint váltakozó, a magasabb dotátió igénybe vétele azonban az uj intézmények keletkezésében találja indokát. Amíg ugyanis az 1880. évben e czimen segélyezésekre 36,498 frt, az 1881. évben már 42,631 frt fordittatott, az 1882. év első két negyedében már eddig is 40,672 frt használtatott fel. Az imént kitüntetett 1882. évi segélyösszegben azonban nincsenek befoglalva azon összegek, melyeket a szövőipar hathatósabb fejlesztése érdekében, tárczám terhére a folyó évben kiutalványoztam. A múlt évben Budapesten megtartott orsz. nőipar-kiállitás, valamint a hasonlólag múlt évben rendezett kézsmárki vászonkiállítás, nemkülönben a folyó évben Máramaros-Szigeten tartott háziipar kiállítás ugyanis, azon kétségtelen tapasztalásra vezettek, hogy a nép körében létező házi iparbeli foglalkozások közül, a szövészet különböző ágai hazánkban nagyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek, és hogy a népnek a szövészet iránt különös hajlama, fogékonysága s nem ritkán műérzéke is van. Az említett kiállítások azonban egyúttal azon tanulságot is eredményezték, hogy a nálunk szokásos kézifonás a gépfonalhoz képest aránytalanul drága s egyenlőtlen fonalat szolgáltat; s ugyanennélfogva, épugy mint a nép által használt kezdetleges szövőszékek hátrányai folytán a szövés nemcsak lassú, de a szövetek egyenlőtlenek, szerfölött drágák, s a kikészítés hiányai folytán a tetszetőséget is a legtöbb esetben nélkülözik, egyátalán pedig, a külföld hasonló czikkeivel a versenyt, főleg az árra nézve, ki nem állják. Szükségesnek találtam ennélfogva odahatni, hogy a len, kender és pamutból készült közönséges vászonneműek szövésére, szabályozóval s gyors vetélővel ellátott úgynevezett regulátor szövőszékek, a mintákkal ellátott szövetnemek készítésének javítása szempontjából pedig a Jaquard-féle szövőszékek terjesztessenek ; e végből pedig szükséges, hogy a nép, az ezen javított szerkezetű szövőszékekkel való bánásmódra, az ország különböző pontjain felállítandó ideiglenes, vándorló szövőtanműhelyekben megtaníttassék, s eredeti, a jó ízlésnek megfelelő mintákkal elláttassék; ezeken kívül oly vállalatok keletkezését, melyek a fonalak beszerzéséről és festéséről, továbbá a kész czikkek kikészítéséről és bizományba vételéről gondoskodnak, állami segély nyújtása által is előmozdítandónak tartom. Ily ideiglenes szövőtanműhely alakult eddigelé Csík-Szeredán és Deésen; tárgyalás alatt állanak továbbá az eperjesi, tordai, gyulai, segesvári, szebeni, dicső-szent-mártoni, técsői, nagybecskereki stb. tanműhelyek. Ezen tanműhelyek czéljaira szükséges helyiséget, tanítói lakást, fűtést, világítást s részben a fonalanyag-szükséglet beszerzését, az illető községek vállalták el, a szövőtanító fizetése, s a felszerelés állami segélylyel eszközöltetik. Minthogy pedig e tanfolyamokban a többnyire már gyakorlott szövők, az új szerkezetű székek kezelésére rövid idő alatt megtaníttatnak, remélhető, hogy a nép ezen újszerkezetű szövőszékekkel mind tömegesebben megismerkedvén, régi szerkezetű székeit ezen újabb s jobb szerkezetű székekkel fogja felcserélni ; buzdításul, a tanfolyamot jó sikerrel végzett jelesebb szövők között, ily jobb szerkezetű szövőszékeket ingyen is kiosztani szándékozom. A szövőipar ekként tervbe vett fejlesztési czéljaira, valamint ezzel kapcsolatban a »szepességi vászonfehérítő«, s az első »székely szövőgyár« részvénytársaság segélyezésére a folyó évben 10.390 forintot fordítottam, mely összeget hozzászámítva a háziipar egyéb ágaira s ipartanműhelyekre kiadott s fentebb kitüntetett 40,672 forinthoz, a folyó évben ezen kiadások 51,062 írtra rúgnak. Ezen tényleges kiadások alapján, a házi ipari czélokra s ipari tanműtanműhelyekre múlt évben előirányzott 45,000 forintot, a jelen előirányzatban 48,000 forintra felemeltem, s ezenkívül szövészeti czélokra még külön 7000 forintot, együtt tehát 10.000 forint többletet vettem előirányzatba. Ezen tökéletesen kielégítő eredmények folytán, a gépkezelők és fűtők érdekében, az 1882. év november havában a második tanfolyam nyittatik meg, 6 hónapi tartammal; ezen második tanfolyamban az álló gőzgépek és kazánok szerkezete és kezelése is tárgyaltatni fog. A találmányok értékesítésére, nemkülönben az iparosok számára tudományos tanácsadó közeg díjazására az ez évi költségelőirányzatban, a múlt évben előirányzatba vett 15.000 frt helyett csak 5000 frtot vettem előirányzatba. Vegyes iparczélokra a Goldberger és Mária- Valeria alapítvány kamatai változatlanul lettek előirányozva. A kereskedelmi czélok rovatának első tétele alatt az 1882. évi előirányzattól eltérőleg, 1 tőzsdebiztos helyett 2 tőzsdebiztosi állást vettem előirányzatba mert az 1881. évi LIX. t.-czikk folytán, a tőzsdebirósági teendők nagyobb felügyeletet és a biztos folytonos jelenlétét igénylik és a budapesti tőzsde választott bírósága nagyobbrészt két tanácsban tárgyalja az odatartozó ügyeket. E tételnél tehát a m. évben előirányzott 600 frt helyett 1.200 frtot vettem fel. A »Központi Értesítő« nyomtatási költségeit, a tényleges kiadásoknak megfelelőleg, a múlt évi 2000 frtnyi előirányzatnál 1000 frttal magasabb, vagyis 3000 frtnyi összegben tettem előirányzatba, megjegyezvén, hogy ezen magasabb előirányzattal szemben a »Központi Értesítő« előfizetési és beiktatási díja, a »bevételek« közt 600 írttal nagyobb öszszeggel vétetett fel, miáltal ezen kiadási tétel teljes fedezetét találja. Ugyanezen rovat 5. tétele alatt a kereskedelmi iskolák segélyezésére 3000 frtot vettem előirányzatba, mert ezen segélyezést a székesfehérvári, kolozsvári és debreczeni kereskedelmi középiskolák, tárczám terhére tényleg több év óta élvezik s a nélkül az illető intézetek fennállása veszélyeztetve volna. A tanonczok és munkások kiképeztetésének, valamint a munka kiállításoknak támogatására a m. évben előirányzatba vett összegek, a folyó évben is változatlanul vannak előirányzatba véve. A hazai gőzmalmoknál alkalmazandó munkáselem kiképzése czéljából, a budapesti állami középipartanodával kapcsolatban felállítani tervezett malomipari tanfolyam benépesítése tekintetében eddig akadályok forogván fenn, ezen tanfolyam a tavaszszal nem volt megnyitható; minthogy azonban az 1888/8-ik iskolai tanév elején, ezen tanfolyamra kellő számú , alkalmas növendék jelentkezett, a tanfolyam az iskolai évvel kezdetét veszi, s a növendékek 2 éven át akként oktattatnak, hogy hetenkint két napon át a középipartanodában elméleti oktatásban részesülnek, a többi napokon pedig a helybeli gőzmalmokban, a gyakorlati malmászat minden ágában kiképeztetnek. A malmászatnak a műegyetemen tervezett oktatása, ez idő szerint még az előkészítés stádiumában van ugyan, mindannak daczára remélhető, hogy legközelebbről ezen oktatás is megkezdhető lesz. A patkoló kovácsok kiképeztetése érdekében eddig 2 tanfolyam nyittatott meg, és pedig az 1882. évi márczus hó 12-én Budapesten az orsz. állatorvosi tanintézettel kapcsolatban 64 növendékkel, a második pedig Székesfehérvárott ugyanazon évi julius hó 30-án 31 növendékkel. Ugyancsak ez év őszén Pécsett, Aradon, Veszprémben, Maros-Vásárhelyt, Debreczenben, Kassán és Jászberényben a magyar királyi honvédségi kovácsműhelyekkel, Kolozs-Monostoron pedig az állami gazdasági tanintézettel kapcsolatban fognak hasonló tanfolyamok megnyittatni. A gépkezelők és fűtők érdekében kezdeményezett oktatás első tanfolyama az 1882. évi február hó 6-án vette kezdetét és május hó 13-án fejeztetett be. Ezen tanfolyam eredményéről felemlítem, hogy 157 jelentkezett növendék közül, kik csaknem kizárólag a fővárosi és vidéki gépgyárak és javítóműhelyek munkásai voltak, a tanfolyamot 103 egyén végezte, s 95 egyén a szabályszerű vizsgát letette. A vizsgáltak közül: a locomobil és cséplőgép kezelésére 46, csak a locomobil kezelésére 34, a locomobil kazán kezelésére, azaz fűtőnek 15 egyén képesíttetett. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatulva. KÖZLEMÉNYEK: Az osztrák-magyar bankot a kamatláb fölemelésére azon aggodalom vezette, hogy az őszi évadban túlságos igényeket lesz kénytelen kielégíteni. Úgy látszik, hogy a kamatláb fölemelése hatályos volt és a bank iránt támasztott igények csökkentek, mert a bank ma már a hivatalos kamatlábon alul is számítolt le váltókat. Egyik tekintélyes helybeli pénzintézettel pedig oly egyezményre lépett ma a bank, hogy a visszleszámítolás végett bemutatandó váltók leszámítolásánál 48/4°/0 kamatot fog számítani. A pénzpiaci helyzetére a délfrancziaországi zavargások közvetve igen kedvezőtlen befolyást gyakorolnak, amennyiben elkedvetleníték a párisi tőzsdét, melynek hatása alól egy tőzsde sem vonhatja ki magát A baisse speculatio felhasználja e helyzetet és támaszkodva a franczia kormány erélytelenségére, nagy mennyiségben ad el járadékokat, úgy, hogy az 5°/0-os franczia rente árfolyama f. hó 21. óta 116'47- ről 116'02-re hanyatlott, a 3°/0-os rente pedig 8P25- ről 80'65-re. A lanyhaságot még az sem állíthatta meg, hogy a consulok folytonosan és állandóan emelkednek, úgy, hogy ma 1Cgon állanak, ami rendkívüli magas árfolyamnak mondható. A consolok árfolyamára befolyást gyakorol az a hír is, hogy az angol bank legközelebb le fogja szállítani a kamatlábakat. Az egyptomi és török értékek meglehetősen szilárdul tartottak, a Szuez-csatorna részvények gyengébbek. Vasúti talpfák szállítása. A császári királyi déli vaspálya-társaság átiratot intézett az országos iparegyesülethez, melyben hivatkozással a közmunka- és közlekedési miniszter által a hazai ipar fejlődése és előmozdítása tárgyában valamennyi hazai vasúttal közölt körlevélre és az országos iparegyesületnek az említett vasúttársulathoz intézett beadványára, beküldi a társaság magyar vonalaihoz szükséges talpfák szállítására vonatkozó pályázatot, hogy azt a szállításügyi bizottsággal, illetve az érdekelt iparosokkal közölje. Az említett pályázati hirdetmény, mely már jövő hó 3-án lejár, az iparegyesület helyiségében (Ferencziek hazára I. emelet) a hivatalos órákban megtekinthető. A fővárosi és vidéki kereskedők köre végleg megalakulván, működését megkezdte. A kör választmánya szombaton, f. hó 28-án tartja első ülését, melynek napirendje a következő: A választmánynak az alapszabályok szerint való megalakulása és a tisztviselői kar,t. i. jegyző, igazgató, pénztárnok és ellenőr megválasztása, elnök előterjesztéseinek megvitatása. Beregi Lajos és Kokovai Mátyás hódmezővásárhelyi kereskedők panaszának tárgyalása a fogyasztási adó kivetése tárgyában, és végre netáni indítványok fölött való határozathozatal. A magyar, kereskedelmi műszótár. A magyar kereskedelmi csarnok tagjai közül sokan panaszkodtak, hogy a kereskedelem magyarosodásának leginkább a megfelelő magyar kereskedelmi műkifejezések hiánya áll útjában és utaltak arra, hogy már az üzleti könyveknek magyar nyelven való vezetése is nagy nehézségekkel jár, a távirati jegyzékváltás pedig magyar nyelven csak nehezen eszközölhető. A csarnok elnöksége ennek folytán elhatározta, hogy átiratot intéz a magyar tudományos akadémiához, melyben ez a szükséges kifejezések megalakításának, illetőleg a tervben levő »magyar kereskedelmi műszótár« kiadásának siettetésére kéri. A vasárnapi tőzsde megszüntetése. A budapesti áru és értéktőzsde tanácsa ma délután a következő hirdetményt függesztette a gabonacsarnok táblájára: A f. é. július 17-én hozott tanácsi határozat értelmében f. é. november 1-től fogva a gabonacsarnok vasárnapokon és a kettős ünnepek első napjain zárva marad. Magyar czipészek közlönye. Közel egy esztendeje, hogy a magyar czipészeknek nincs önálló szaklapjuk. E hiány pótlása czéljából csupa czipészekből álló bizottság állt össze és f. hó 15-én meg is indította a »Magyar Czipészek Közlönye« czimü lapot. Az első szám szép kiállításban magyar és német nyelven jelent meg gazdag tartalommal és néhány rajzzal. Talpraesett czikkeket közöl a ferdére taposott sarokról és arról, hogy mit mindent kell a czipésznek tudnia, a hideg lábakról ismerteti Kaets szabadalmazott állványát és a trieszti kiállítást. Legfőbb érdeme a lapnak, hogy csupa gyakorlati kérdéssel foglalkozik, aminek oka különben az, hogy úgy felelős szerkesztője Takács János, mint főmunkatársai Lőrincz István, Brieffel J. Lengyel L. és Marton L. ismert tekintélyes fővárosi czipészek, akik nem kontáskodva a magasabb iparügyekbe, saját szakmájuk érdekeit tartják szem előtt. A lap minden hó 1-én és 15-én fog divatképpel vagy mintamelléklettel megjelenni, ára egész évre 4 frt. A budapest-zimonyi vasút budapest-szabadkai és kis körös-kalocsai vonalait ma és holnap járja be a főfelügyelőség néhány kiküldött közege, hogy meggyőződést szerezzenek arról, vájjon megnyitható-e e vonal a közelebbi időben. A vasút Szabadkáig illetőleg Kalocsáig legkésőbben november 15-én lesz a forgalomnak átadható. A Szerbiával kötött állategészségügyi egyezmény értelmében a kormánynak joga van e szerződés tényleges életbeléptetését a szerbiai állategészségügyi viszonyok megvizsgálásától tenni függővé. Minthogy a kormány a szerződés már bekövetkezett jóváhagyása után a conversiót mielőbb életbe akarja léptetni a kereskedelmi minisztérium — mint értesülünk — Lipthay István osztálytanácsos elnöklete alatt bizottságot nevezett ki, mely a jövő hét folyamában Belgrádba fog utazni, hogy Szerbiában az állategészségügyi viszonyok, valamint a szerb kormány idevágó intézkedései felől magának informátiót szerezve, tapasztalatai felől jelentést tehessen. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 27-én. Az üzlet változatlan. — Magyar fiatal nehéz 60—60x/2, közép 60 — 61, könnyű 60—61. Szedett nehéz 56—57, közép 57x/2—581/1, könnyű 59. — Romániai bakonyi nehéz 60—61 átmeneti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58—59 átmeneti. — Szerbiai nehéz —611/2 átmeneti, közép 59—60 átmeneti, könnyű 58*/2—59x/2 átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/, levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint, vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 27. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Ma a búzaüzlet ismét szilárdabb alakot öltött. Bár a kínálat korlátolt volt, malmok a rendesnél élénkebb vételkedvet tanúsítottak, e miatt forgalomba került 15.000 mm. búza 5 krral magasabb árakon. A többi gabonaneműekben a behozatal és forgalom gyenge volt. Tengeriből elkelt 500 mm., 10 krral olcsóbb árakon; árpából szintén 400 mm. és zabból 300 mm. adatott el szilárd árak mellett. Határidőüzlet még mindig nem élénkült meg; őszi búza és őszi zab ára emelkedett; tengeri 1883. máj.—jun.-ra egynéhány krral lanyhább. Köttetett búza őszre 9.40 írton, b. tengeri 1883. május —jun.-ra 5.86 írton és zab őszre 6.55 írttal. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.32—9.35, őszre 9.35 —9.40. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.85— 5.88. — Szokványzab tavaszra 6.30—6.32, őszre 6.50 —6.60. Terményüzlet. (Eredeti tudósítás.) Disznózsír csendes, szalonna lanyha. Táblaszalonna okt.—novemberre 71 írton, nov.— februárra 68.50 írton köttetett. Szilva csendes, szerbiai zsákáru azonnali szállításra 123/s forinttal, nov.-re 12 írttal köttetett 56 kilogramonként. Szesz változatlanul szilárd. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Még soha sem tűnt ki kirívóbban tőzsdénk érzékenysége, hogy ne mondjuk függése a külföldön végbemenő eseményekből, mint ma. Alig hogy a pénzszűke által okozott nagy bágyadtság el volt felejtve, máris azon hírre, hogy Páris szilárd, felszökkentek az árak és midőn ismét gyengébben jöttek a párisi árak, azonnal ismét lejebb mentünk. A Bécsből jövő hír, hogy a hitelbank csoportja a magyar kormánytól 20 milliónyi 5 százalékos papírjáradékot vett át, jó kedvbe ejte a tőzsdét, főleg a járadékok szilárdultak. Azonban a zárlat ismét gyengébb maradt Páris miatt, amint mondtuk. Jegyzéseink a következők: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 87.17x/2, Magyar 5 százalékos papirjáradék 86.25-ig per medio. Osztr. hitelrészvények 306.75—305.40—306.80 —306—308.30—306.70. — Magyar hitelrészvények 297.50-en szinte kimaradt a forgalomból. Egyebek nem forogtak. A 6 órai zárlatkor: Járadékok változatlanok. Osztrák hitelrészvények 307.20. Magyar hitelr. 296.75. Leszámítoló bank 100.50.