Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-06 / 97. szám

bár mennyiszer széttépik is hálóját, ernyedetlen, fára­­datlan, lázas buzgalommal kezdi megint újra és újra fo­­nogatni. Az alkotmányos élet kezdetén szebb napok viradnak rá, az előfizetők, az olvasók hónapról hó­napra, hétről hétre, napról napra szaporodnak. A la­pok szanaszét repülnek, az emberek olvasni kezdik a pinczeszobák homályában, a fakó arczok kigyulnak, és a szív hevesen kezd dohogni a széles mellek alatt, melyeket a kemény munka kidomborított és azok alatt, melyeket behorpasztott. Az »apostol« meg van győződve, »hogy a nagy eszmék, melyeket ő hirdet, ma még népszerűtlenek, talán nevetségesek is; de a mag megfogamzik lassan kint a szivekben, terebélyes erdővé nő s hiába akarják irtani a kormányok és a papok, terjed, terjed és elboritja az egész föld kerek­ségét. A hályog lehull a vakok szeméről is, a test­vériség varázsszavának nem fog többé senki ellent­­állhatni, a gazdag megosztozik a szegénynyel, a tró­nok összedőlnek, a templomok összedőlnek. A társa­dalom uj, igazságosabb alapokon épül föl. Ő hisz a sociális újjászületésben.« A veszélyes tanok rohamos gyorsasággal ter­jednek a szegény nép között s a kormány arra a meg­győződésre jut, hogy többé nem lehet beérni a fej­­csóválással, számításba kell venni ezt az embert és a lapját is. Szalóki, miniszteri tanácsos váltig figyel­mezteti, mily káros következményei lehetnek a soci­ális mozgalom idő előtti megindításának; elmondja, hogy legyen esze, ha már másért nem, szegény édes­anyjáért, ki hóbortos lapjára mindenét oda adta; később becsületes, biztosított állást is kínál a rajongó­nak, de ez hajthatatlan marad s midőn a kormány nem nézheti tovább izgatásait, inkább a fogházban sinlődik, semhogy »elveit« megtagadja. A nép ro­­konszenve börtönébe is elkíséri (egy szegény pereczes összes pénzét oda adja neki); de a bünhödés napjai alatt lelkiismeretlen speculánsok támadnak, kik jó üzletet csinálnak a nép hiszékenységével s mire az apostol fogságából kikerül, azt találja, hogy közön­ségének legnagyobb része hittelen lett zászlajához. Időközben az öreg­asszony is meghal­t az apostol, az anyja által örökbe fogadott fiatal leányt, most már mint a feleségét, mutatja be a »testvérek«-nek. A nyomor és szenvedés napjai hamar bekövet­keznek. Megérkezik egy kis vendég is, kit anyja csó­kokban és könnyekben füröszt. Az apostol ünnepé­lyes, komor arcza gyakran elborul, sokszor nehezen esik az írás, s a kétségbeesett ember mindegyre kevesebbet emlegeti a természet örök törvényeit. Vértesi megrázó vonásokkal rajzolja, mint ismeri el a nyakas ember, neje kedvéért, az egyházi intézményt, mely ellen annyiszor kikelt, mint fárad, dolgozik reggeltől estig, hogy kis családjának a min­dennapit megszerezze; mint tépelődik beteg nejének ágya mellett s elveit végre mint tagadja meg egyen­­kint a szerény segedelemért, melyet egykor büszkén visszautasított. Nem hirdeti többé a régi tanokat, sőt odafenn azt vetik szemére, hogy nagyon is gyor­san hajtotta végre a fordulást, nem tud manővíí­­rozni, egyenesen neki megy a falnak. A lap fennállása azonban most már biztosítva van. Az elrongyollott kabát helyébe újat vehet, de az apostol oly kullogva, oly félénken megy végig az utczán új kabátjában, mintha lopta volna. Fél, hogy valaki meg ne lássa. »Hanem azért mégis meglátják. — Pereczet! Friss sós pereczet vegyenek! — kiált egy harsogó hang az utcza sarkán. Az apostol elfordítja fejét, fölhúzza nyakát, szemébe nyomja kalapját s mindenkép igyekszik el­rejtőzni, mikor elhalad, ott ama, pereczet rázogató és nagyokat kurjongató ember előtt. Hanem a föld alá nem bujhatik. A pereczes még is meglátja. — Oh a bitang, a ki elvette az én húsz forin­tomat ! szól oly hangosan, hogy az előtte elhaladó is meghallhatja. S utána kép mikor elmegy.« A megrázón sötét kép gondolkozóba ejt ben­nünket. Az apostol rajongása, bármily veszélyes el­mélet üsse föl fejét tanaiban, megnyeri érdeklődé­sünket ; sajnálkozunk felette, ha hóbortjait látjuk; nyomora megdöbbent s megalázódását a részvét bi­zonyos nemével kisérjük. Egy elzüllött élet képe áll előttünk; olyan életé, mely erős hitével és kitartásá­val nagy dolgokat művelhetett volna, ha tehetségeinek kifejtésére alkalmasabb tér kínálkozik. Nem kevésbbé érdekes képre találunk a kö­tet másik terjedelmesebb darabjában, a »M­ű­­v­é­s­z«-ben. Rigó Feri egész lényét a művészet rajongó sze­retete tölti be; fiatal éveiben nagy sikerekről, fényes jövőről álmodozott, de nem volt igazi, erős tehetsége s a küzdelem vége az lett, hogy most egy nyomorúsá­gos kis városban kordovány csizmákat, korcsmaczi­­mereket fest és száz forint évi díjért Ér-Szent-András mesterinasainak ad oktatást az egyenes és görbe vo­nalak, a körök és négyszögek formálásának rejtélyes tudományából. Az egész város különöznek, bolond­nak tartja, csak Szomolányi Dénesné ő nagysága, a törvényszéki elnök szellemes neje, tudja mennyivel különb ez a lenézett, kigunyolt ember, mint az ő ki­simított, felületes lelkű férje, ki előtt kalaplevéve tisz­telegnek. A két ábrándos lélek közt lassankint ro­­konszenv fejlődik, s ez okozza a művész szerencsét­lenségét. A lelki mámor egy pillanatában bevallja szerelmét, de a nő, ki már hitves, nem akar, nem tud megfeledkezni kötelességeiről; a szerelem helyett pénzt kínál neki, hogy azzal külföldre mehessen, oda a németek közé, hová mindig kívánkozott. Rigó Ferit másnap a hidegtől félig meggémberedve, egészen ma­gán kívül vitték haza a füzes erdő szélén járó pa­rasztok. Azt hitték, leitta magát, pedig megőrült. Egy másik elbeszélésben (A tárgyaláson) sik­kasztó kereskedő segéd áll előttünk. Becsületes, de­rék fiú volt, főnökei megbíztak benne, de otthon be­teges öreg anyja küzdött a nyomorral s két szegény kis árva gyermek, kiknek kívüle és a jó istenen kívül nincs más gondviselőjük. A nyomor bűnre csábította, gyilkosa lett becsületének. A hallgatók csoportjai, a fiatal ember őszinte vallomására közönyösen suttogva dugdossák össze fejüket; csak egy fiatal leány roskad össze, éles sikoltással, csak ő az, kinek boldogságát ezen a tárgyaláson temették el. A »Kalandor«-ban Szalárdy Viktor báróval ismerkedünk meg. A báró tönkre ment ember s már azon a ponton áll, hogy magára vagy a társadalomra kell szegeznie pisztolyát. Ő ezt az utóbbi utat vá­lasztja, s egy külföldi kalandorral La­ Roche-Noire marquis-val lép szövetségre, ki Bécsben nagy lábon él, fogatot és szeretőket tart. Szalárdynak az a köte­lessége, hogy áldozatokat csaljon a marquis játékbar­langjába. Az üzlet sikerül, a fiatal báró csakhamar összeszedi magát, s ekkor az a jó gondolata támad, hogy szakit előbbi életével s boldog családot alapit. Már­­van is jegyese, Divényi Melanie, egy udvari taná­csosnak leánya, midőn a marquist, kivel minden áron szakítani akar — megsérti, e sértés következtében pár­bajt vív és súlyos sebeket kap. Az eset Bécsben nagy zajt üt s a lapok egy tönkrejutott gavallérról is meg­emlékeznek, ki segédkezet nyújtott az idegen foszto­gatónak. Divényi leányával együtt szégyenkezve hagyja el az osztrák fővárost, Szalárdynak pedig fájdalmasan kell éreznie, hogy akkor taszítják el, mikor elhatározza, hogy becsületes emberré lesz. Szalárdy a marquis-val később Hamburgban talál­kozik, a játékosnak nincs reá többé szüksége, de azért elfelejti a durva sértést, udvariasan meghajtja magát s megszorítja a báró kezét. — Mindig szerencsémnek tartom, uram, ha ön becses barátságával megajándékoz. Két kéz viszonozza egymás szorítását, az elsza­kadt szövetséget újra megkötik. Hol fog ez végződni ? — kérdi az író s ezzel a kérdésével egy újabb sebére mutat a modern társa­dalomnak, mely nem firtatja ki miből él, csak fényesen éljen, de elfordul a megtérőtől, ha divatosan többé nem öltözködik. A kötet két utosó darabja szintén elzüllött éle­tet fest, de ezek már inkább köznapi történetek. Tár­sadalmi kérdés nem kerül bennök fölszinre; a törté­net mindkettőben a szív magán ügyei körül forog. A szegény paraszt leány, kit Sólyom Laczi házasság ígéretével csábit el s később a faképnél hagy, ép oly közönséges alakja a novellairóknak, mint a kötetet berekesztő »Jegyesek«-ben Béla, ki azért lesz boldog­talanná, mert elhagyott egy fiatal leányt s akkor kezdi érezni, hogy mégis csak őt szereti, mikor már egy másikkal váltott jegyet. Mindkettő meggondolat­lanságával zúdítja fejére a végzetet, s a társadalom­nak nincs része büntödésükben, mint volt a kötet ama darabjaiban, melyek a modern élet egy-egy égető kérdését fejtegették. Az »Öngyilkosok« tagadhatatlanul érdekes kö­tete Vértesinek. Elbeszéléseiben, melyeket nem csak routin, de költői melegség s az előadás művészete is jellemeznek, nem használja a divatos elbeszélők biallonát s nem igyekszik érzékeny szivü olvasóinak tetszésére fejezni be a történetet, hanem olyannak festi az életet, a­minőnek a valóságban látja, mentsen minden szépítéstől. Egyet azonban elfeledett. A ma­gyar társadalomban, hála az égnek, még nem olyan gyakoriak az ilyen elzüllött existentiák, hogy a baj orvoslására az egymás mellé sorakozó sötét képek egész lánczolatának bemutatása volna szükséges; s az igazság érdekében azt is ki kell mondanunk, hogy a baj csirája legtöbbször nem a társadalomban rej­lik, mint azt Vértesi a kötet előszavában sejteti, hanem magukban az egyénekben. Erejének túlbecsülése, az adott körülmények számba nem vétele s bizonyos merész dacz a fennálló rendszerrel szemben, teremtik meg rendesen az ilyen fanyar elzüllött, önmagukkal meg­­hasonlott lényeket, s a költőnek ellenképüket is min­dig be kell mutatni, ha az alá a vád alá nem akar esni, hogy sötét szemüvegen át vizsgálja az életet. A mai társadalmat nagyon sokan nem látják valami rózsás színekben, de azért olyan komoran sö­tétnek sem, aminőnek azt Vértesi rajzolja ezekben az elbeszélésekben. Renden találom, hogy az író szigorú bírája legyen kora hibáinak és bűneinek, de azt is jól tudom, hogy az ilyen elkeseredés bizonyos határon túl megélő betűje a költészetnek. Vértesinek vigyáz­nia kell, hogy ezen a határvonalon át ne lépjen. SZANA TAMÁS: — Szász Károly kisebb eredeti költeményei­nek válogatott gyűjteménye, mint már alkalmunk volt jelenteni, legközelebb megjelenik a Franklin­­társulat kiadásában. Az érdekes kötet (52 ív, a szerző arczképével) bizonyára egyike lesz a karácsonyi könyv­­piac­ legérdekesb s legbecsebb termékeinek. E kötet­ből közöljük szerző szívességéből a tárczánk élén levő szép költeményt. — Előfizetési felhívások. Darvas Ala­dár Legyes-Bényéről »Rózsabokor« czimü népies elbeszéléseket tartalmazó kötetre hirdet előfizetést. A munka ajánlatául szerző azt hozza föl, hogy »Menyasszonytáncz« czimű elbeszélését a »Magyar­­ország és a Nagyvilág« közölte először. A könyv ára 1 forint. — B­r­ó­d­y Sándor B.­Gyulán »Harcz a boldogságért« czimmel adja ki naturalisticus irányú életképeket tartalmazó kötetét. A fűzött példány elő­fizetési ára 1 frt 50 kr., a diszkötésné 2 frt. — Vár­­n­a­i (Böhm) Sándor a főváros társadalmi életéből ígér karczolatokat, csevegéseket és »pletykák «-at »Ez a mi Budapestünk« czim alatt. Kötete januárban jelenik meg s a ki nem sajnál 8 ívért 1 frt 50 krt, a szerző lakásán (Bécsi­ utcza 2.) megrendel­heti. — »Hópelyhek« czimmel elbeszélésekre hir­det előfizetést Brankovics György. Tizenkét el­beszélést bocsát közre, s kötetét a szépért s nemesért lelkesülő hölgyek figyelmébe ajánlja. A kötet arcz­­képpel lesz ellátva, s előfizetési ára 1 forint. — Virgil Éneiszének magyar irodalma uj gyarapodást nyert Márki József tér tollából, ki a nevezett remekmű t­a­r­t­a­l­o­m-, alak- és nyelv­­h­ű fordítását épen most bocsátotta teljesen közre. Ára a most megjelent (8*/2 ívnyi) füzetnek 70 kv, az egész műnek (30 ív) 2 frt. Kapható a fordítónál (egyetemi könyvtár-épület), vagy K­ó­k­a­i Lajos bi­­zományában (Károly-utcza) s általa más könyváru­soknál is. _ — Értesítés. »Egyik sir a másik ne­vet« czimü könyvem a napokban kerül ki a sajtó alól. Előfizetőimet s azon ivtartóimat, kiknek ivén feljegyzések vannak, tisztelettel kérem az előfizetések mielőbbi beküldésére (Nagy-Várad, »Bihar« szer­kesztősége), hogy a könyvnek gyors szétküldése te­kintetében intézkedhessem. Iványi Ödön: Folyóiratok. — »A magyar paedagogiai szemle« legutóbbi füzete, P­a­u­­­e­r Tivadar igazságügyi miniszter arczképét közli, Rill József által irt meleg életrajz kíséretében. — L­akit­s Vendel e füzetben a népta­nítók árvaházának érdekében fogott tollat, V­i­n­c­z­e József pedig azt fejtegeti, hogy a házi ipar nem le­het a népiskola tananyagja. S­á­n­t­h­a Antal »Taní­tók és drámaírók« czímű rövid czikkében rossz néven veszi az újabb drámaíróktól, hogy a magyar népta­nító, még a legújabb népszínművekben is, mint a kor­helység, dologtalanság és iszákosság megtestesülése szerepel, holott a néptanítói kar, az utóbbi időkben egészen megváltozott, s a színpad typicus alakjai az életben többé föl nem találhatók."—A czikk írójának meleg fölszólalását az újabb drámairó nemzedék figyelmébe ajánljuk. — A kisebb közlemények közt Csokonai egy eddig kiadatlan levele olvasható. »Dorottya« költője e levelet 1799-ben irta Sárközy Istvánhoz, midőn Csurgón tanitóskodott. A levélnek korjellemző érdeke van, s a költő életrajzához is szol­gáltat kisebb értékű adalékokat.­­ »Emlék«-et adott ki a győri Arany-ünnepről a győri jótékony nőegyletek rendező-bizottsága. A vékony füzet, melynek jövedelmét az Arany-szobor javára fordítják, dr. K­i­s­f­a­l­u­d­y Béla emlékbeszé­dét és Szávayi Gyula alkalmi költeményét tartalmazza.­­ A »Magyarország« czímű havi folyóirat első három füzetét egy borítékba fűzve adta ki A­r­d­é­­n­y­i Dezső. A vállalat lelkiismeretesen képviseli a magyarosodás érdekeit, szépirodák­ tartalmában pe­dig jónevű írók támogatják a szerkesztő nemes tö­rekvését. A folyóirat ára negyedévre 1 forint.­­ Az országos középiskolai tanár-egyesület »K ö z­­­ö n y é«-nek első czikke: »Házi bajainkból« czim alatt a középiskolai tanárok érdekében szólal föl, többek közt azt is indítványozva, hogy minden egyes tanár egyenlő számú órák adására köteleztes­­sék, s huzamosabb szolgálat után — mint ez a hiva­talos pályákon történik — külön jutalmazásban ré­szesüljön. — N. a vallás és közoktatásügyi miniszté­rium 1883. évi költségvetését ismerteti. Borbás Vincze a homoki vipera hazai elterjedéséhez járul új adatokkal, s ugyancsak ő a vak­ondak elnevezés mellett kardoskodik, megtámadva azokat, kik e szót »vakond« alakban szeretik használni. — A füzet hátralevő részét könyvismertetések, lapszemle, s ve­gyes közlemények foglalják el. — A »nemzeti nőnevelés« deczemberi füzeté­nek tartalma: A közoktatásügyi miniszter rendelete a közegészségügy érdekében. — Arany János költé­szetéről. Irta: Komáromi Lajos. — Arany János önéletrajza. — Az Oltványi-féle apáczaiskolák Szege­den. — Az egészségtan köréből. — A franczia nőne­velésről. — Könyvismertetések és vegyesek. — »A Ludovica-Akadémia közlönye«-nek csak­nem fele részét dr. Melichár Kálmán honvédelmi miniszteri segédfogalmazó értekezése foglalja el a magyar hadügy fejlődéséről. Melichár első közleményében, melyet hihetőleg még több is fog követni, az Árpád és az Anjou-házból származott ki­rályok korszakát ismerteti. Dolgozata alapos forrás­tanulmányokról tanúskodik. — P­a­x­y Károly a csa­táriskola és lövésziskola közt von párhuzamot, abból az alkalomból, hogy a csatár­iskolát megszüntetik, s helyébe lövész­iskolát állítanak. — Fürdők István pedig a »tisztek foglalkoztatásáról« értekezik. — A Szemle közleményekben az orosz lovasság újjászerve­zéséről s a Kruppféle lőkisérletekről emlékezik meg a gondosan szerkesztett folyóirat. H­ÍREK Deczember 5. — Hófúvás és frakkerek. A Ferencziek tere egy kiváló lakójától veszszük a következő sorokat: »Bru­tus te alszol ? A fórumon torlaszok emelkednek, me­lyeket nyerítő mének tombolnak körül. A dühöngő nép vért szomjúhozva ordít s mell mellnek vetve ké­szül a bősz csatára. A zaj mind jobban hangzik fel — még a mellettük lakó genus irritabile vatum is aggódva néz körül, hogy lesz-e valahonnan segítség, de a tunya lictorok meghúzva magukat palotájuk fa­lai mögött, arczukon a kiváncsiség kifejezésével vár­ják a bősz csata kimenetelét. Brutus, az ő Brutusok egy emelettel magasabban meghúzza magát s várja, hogy mire fogja az Olymp interventiója eldönteni a dolgot. Mentse isten, hogy a haddöntő Mars circulu­­sait meg akarná zavarni. Brutus ébredj fel... azaz hogy tekintetes rendőrigazgató úr, jó volna, ha ön kötelességének tartaná igazgatni a rendet. Mert ez az olympi színjáték az ön ablaka előtt folyt le tegnap s folyik le isten tudja mióta a nélkül, hogy ön zavar­tatni engedné magát. A barátok terének fórumán a frakkerek ön szeme láttára emelnek akkora tor­laszokat a friss hóból, mely ön ablakáig ér, s miután a munkával készek, bírókra kelnek, hogy melyikük foglalja el a megtisztított tért. A szegény bibliotheca már majd hogy ki sem látszik, az átjárás el van zár­va, de mindez nem bírja önt interventióra. Ha egy »vak kód is« arra vetődik, bizony mindjárt volna elég arra rohanó lictor — de a frakkerek mutatványait senki sem akarja zavarni. A járók­kelők kabátját vagy ruháját be lehet hányni hóval, az utat el lehet zárni — de kár volna e jó időtöltést megzavarni. Mi­kor ön ablakából e »divina comoedián« oly jóizűeket nevethet. Mégis kérnek szépen, Brutus ébredj fel, s csinálj rendet a nyolczadik nagyhatalmasság, a fiak­kerek közt!« Ha e sorok igen tisztelt írója a fiakke­rek, hó és rendőrség együttesen okozta rendetlensé­gek meg- és elítélésében egy kissé túloz is, tagadha­tatlan, hogy az általa jelzett visszásságok gyors és ha­tározott orvoslást igényelnének, s mi a magunk ré­széről nem is kételkedünk, hogy a rendőrség illetékes közege, kit a föntebbi sorok írója azzal tisztel meg, hogy Brutushoz hasonlít, ha másért nem, legalább e szép hasonlatért sietni fog bebizonyitni, hogy — nem mindig alszik. — Erkel Bánk-Bán­ja leközelebb színre kerül a nemzeti színházban. Wiltné, kit fölkértek a Me­linda szerepének elvállalására, erre késznek ígérke­zett. A czímszerepet Hajós Zsigmond fogja énekelni — Fővárosi krónika. Megtámadott pénzügy­őr. Jarossibek József pénzügyőr, tegnapelőtt fényes nappal, mitsem sejtve állt új­ vásárlóri űrállomásán, midőn L­e­b­o­d­a Rezső 28 éves kocsis, több társával megtámadták és szuronyos fegyverét, melyet védelmére maga elé tartott, ki akarták a ke­zéből csavarni. Rövid dulakodás után sikerült Lebodát egy rendőr segítségével letartóztatni, míg társai megugrottak. L., ki az őt bekísérő rendőrt is insultálta, kihallgatásánál avval védekezett, hogy részegségében követte el tettét. Balesetek. Gaál Béla kocsis, ma délelőtt 10 óra felé, a Széchenyi-téren egy szánkón havat szállított, midőn azonban hirtelen be akart fordulni a Bálvány-utczába, a szán felfordult és Gaál oly szerencsétlenül esett a szán oldala alá, hogy a durva deszka egész arczát összemarczangolta, azonkí­vül pedig a jobb karját kificzamitotta. — Pried Anna illa­­vai születésű 50 éves napszámosnő, tegnap este a Kristóf-téren elcsúszott és bal lábát a bokában eltörte. Mindkét sérültet a Rókus-kórházba szállították. Meghalt az anya karján. Beteg Borbála cseléd, tegnap este felé a népszínház felé ment kis gyermekével a karján, midőn a népszínház elé érve, megrémülve vette észre, hogy gyermekének élettelen testét tartja kezeiben. Egy rendőr, kit az asszony megszólított, hogy mitévő legyen, a gyermeket a Rókus kórházba szállította, az anyát pedig a jegyzőkönyv felvétele végett a főkapitányságra kísérte. Kéménytűz. Tegnap déli 1 órakor az »Angol ki­rálynő« szállodában kéménytűz ütött ki, melyet azonban csak­hamar eloltottak. Hirtelen halál. T­r­o­­­i Erzsébet 61 éves zöld­­ségárusnő a Lelkész­ utcza 4. számú ház előtt tegnap este, mi­dőn káposztalerakással volt elfoglalva, hirtelen összerogyott és meghalt. Holttestét a Rókus kórház halottas házába szál­lították. Őrültek. Tonheiser Tamás körmöczbányai születésű női napszámost, tegnap délután Dohány­ utcza 48. szám alatti lakásán azon vették észre, hogy létrákat támaszt a ház tűzfalához, amelyen erőnek erejével fölfelé jutni töreke­dik. Miután a házbeliek többszöri kérdésére, hogy mit akar, semmit sem válaszolt, rendőrt hívtak, ki emberünket a teréz­városi rendőrségre kísérte. Itt kitűnt, hogy a szerencsétlen el­mezavart s nem kevesebbet akar, mint egymáshoz erősített létrákon a meny országba jutni. Beszállították a Rókus-kórház megfigyelő osztályára.­­ Hivatásának esett áldozatul Weisz Miksa 42 éves nős nyitrai gabonakereskedő. Addig járt meg­bízás folytán első minőségű árut beszerezni, míg bele őrült. Tegnap is, midőn testvére beszállította a Rókus-kórházba, mindenkitől azt kérdezte, van-e búzája eladó. János (vár), dr. Hegedűs János (vár), dr. Nendtwich Károly (Krisztina v.), Varasdy Lipót, Eisdorfer Gusztáv (Tabán). — E ki­jelölésre hosszabb és heves vita keletkezett, mely a személyes kérdés terére kezdett átcsapni. Li­ber József és Eisdorfer kikeltek a jelölés ellen, mely nem a többség jelölése. Wohlrab Flóris védte a bizottságot, melynek jelölését, a szavazás fel­tétel­én a közgyűlés többsége is helyeselte. Végül 4 bizalmi férfiú küldetett ki a szavazás tartamára: Hu­szár Adolf, Laszy József, Szalay Pál és Domaniczky István. Ezzel az értekezlet véget ért. A IV. kerületi belvárosi választók 100-as bizott­sága, szerdán, decz. 6-án délelőtt 11 órakor a régi vá­rosház tanácstermében ülést tart, mire a bizottság tagjai meghivatnak.­­ A Ferenczváros érdekében a tanács már ré­gebben tervbe vette a Bakács-téren egy oly nagyobb épület emelését, melyben a Ferenczvárosi plébánia, a IX. ker. elöljáróság a ferenczvárosi polgári iskolás a bakácstéri elemi iskola elférjének. E terv alapjául azon körülmény szolgált, hogy a nevezett hivatalok bérházban helyezvék el s az iskola-osztályok szaporí­tása folytán mindig újabb és újabb bérleteket kell tenni, a­miknek költsége nagyobb, mint a­mennyi lenne egy díszes nagy épület felállítása költségének évi kamatja és törlesztési hányada. A költségvetés tárgyalása alkalmával tett felszólalás után a tanács siettette a tárgyalást s egy kis bizottságot küldött ki Al­k­é­r tanácsnok elnöklete alatt az ügy előkészíté­sére. Ezen bizottság mai ülésén az említett hivatalok és iskolák egy épületbe helyezése eszméjét igen czél­­irányosnak találta, nemcsak azért, mert az eddigi lakbérek megtakarítása, legközelebb szükségessé vá­­landott új bérletek pénzösszegei s a bakácstéri iskola más czélokra felhasználása által évi 9132 frt jut a főváros rendelkezésére, miből a törlesztés fedezhető, hanem azért is, hogy a Ferenczvárosnak összejövete­lekre, vigalmakra marad így egy nagy terme, melyet eddig sajnosan nélkülözött. A bizottság javaslata szerint a tervezett épületre kölcsön lenne fölveendő, vagy valamely városi alapból kölcsönzendő. A VI. kerületi club helyiségében a kijelölt bizottság a következő lajstromot terjesztette elő: dr. Reinitz József, dr. Schnierer Gyula, Klempa Si­mon prépost, Freund Vilmos, Bubala György, dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár, Mészner József, dr. Faludy Géza, dr. Őrley Lajos, dr. Vogel Károly, Weisz D., Schubert Mór, Jalics Géza, dr. Neményi Ambrus s Landauer Ignácz mint rendes, és Nagy Miklós a »Vasárnapi Újság« szerkesztője, Kertész Tódor, Burger Károly, Weiner Károly és Siráky E. M. mint póttagok. Az értekezlet e kijelölést egyhan­gúlag magáévá tette.­­ A városi képviselők kebeléből alakult 45-ös bizottság ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyen kiszámította azon számarányt, a­mely­ben az egyes kerületek a virilista-bizottsági tagok választásánál részesülni fognak. így jut az I. kerületre 13 rendes, 2 póttag; a II-ikra 9 rendes, 2 póttag; a IH-ikra 4 rendes; a IV-ikre 12 rendes, 4 póttag; az V-ikre 13 rendes, 7 póttag; a Vl-ikra 15 rendes, 5 póttag ; a VH-ikre 11 rendes, 5 póttag; a VII-ikra 11 rendes, 4 póttag ; a VX-ikre 12 rendes, 3 póttag. A virilisták kijelölési névsorát, mivel a kerületek még nem mindnyájan készültek el a kijelöléssel, a jövő ülésen állítják össze, a­mely ülés pénteken de­­czember 8-án, d. e. 10 órakor, a régi városház tanács­termében tartatik. Fővárosi Ügyek. — A fővárosi választások. Az I. kerületi válasz­tók ma délután zajos és népes közgyűlést tartottak Magyarevics Jeremias elnöklete alatt. A kijelölő bi­zottság elnöke Szalay Pál néhány szóval jelezte, hogy a bizottság kijelölésében minden politikai pártszíne­­zetet kizárva, egyedül a közbizalmat és a képviselői állásra megkívántató képességet tekintette irányadó­ul. Hosszabb zaj után jegyző felolvassa a névsort, a­mely szerint fővárosi bizottsági tagokat ajánltatnak: I. a közvetlenül választandók sorából rendes tagokat B­u­­zeczky Pál (vár), Domaniczky István (Krisz­tinaváros), Hoffmann Sándor (vár), Kovics Károly (Tabán), Kris­zt János (vár), Rauscher János(Krisztinav.), Rostaházy Kálmán (Krisz­­inav­.), Szalay Pál (Krisztinav.), T­a­n­á­r­k­y Ge­deon (vár), Lehner Gyula (Tabán), dr. Soh­­­­r­a­b Flóris (Tabán), Z­b­o­r­a­y Béla (Krisztinav.), póttagokul: Jankovics József (Krisztinaváros), Láng György (Tabán) dr. Szabó József (Tabán) II. Az értékképviselők sorából: Bohn József (Ta­bán), dr. Gombár Tivadar (vár), H a a­z­é­­­y­i Törvényszéki csarnok. — Pausz János volt Szörény megyei alispán bűn­ügyében az iratok a vádlott által személyesen szer­kesztett felebbezés kapcsán már felérkeztek a kir. táblához. Popovits Jenő előadó az I. büntető­tanácsban még e hó folyamában fogja az ügyet el­referálni. — A cautio-szédelgök. Barczai Viktor s társai bűnügyét ma folytatólag tárgyalta a budapesti kir. fenyitő törvényszék s ítéletet is hozott. Az ítélet szerint B­a­r­c­z­a Viktor csalás büntette és vétsége miatt f'/j évi börtönre s 300 frt pénzbírságra, Scholz Ede 18 rendbeli csalás büntette miatt 4 évi fegyházra s 900 frt pénzbírságra, Schni­tzer Simon csalás vétsége miatt egy évi börtön­re s 200 frt pénzbírságra, G­r­ü­n­w­a­l­d Jakab 9 ha­vi börtönre, Horváth Róbert 6 havi fogházra s Mala Kiss Zsuzsánna 3 havi fogházra ítéltettek. Pick József fölmentetett. Az elitéltek s a kir. ügyész feleb­­beztek. Idegenek névjegyzéke. Deczember 5. Angol királynő szálloda: Báró Trautenberg F. birt. Moór. — Halassy E. birt. B.-Gyarmat. — Carusse C. keresk. Trieszt. — Bogoslavljeovits V. lelkész, Bavanille. — Bemer A. kereskedő, Bécs. — Brach A. kereskedő, Bécs. — Beckmann M. kereskedő, Bécs. Arany sas szálloda : Theodores G. kereskedő, T.-Seve­­rin. — S. B. József kereskedő, T.-Severin. — Dr. Szombathy S. orvos, B.-Ujbánya. — Özv. Stribik E. magánzó, B.-Újbánya. — Justh J. birtokos, Turócz. — Nagy A. gyógyszerész, Makó. Erzsébet szálloda , Petrovits A. ügyvéd, Eger. — Nyiry A. közjegyző, Ercsi. — Bonczy J. gyógyszerész, Peczel. — Aczél K. hivatalnok, Veszprém. — Bogovits A. hivatalnok, Veszprém. — Landgraf J. mérnök, Barcs. — Magassy M. had­nagy, Sopron. — Szabó J. kereskedő, Győr. Fehér hattyú szálloda : Kováts F. csendbiztos, N.­Károly. — Kohn J. kereskedő, Rozsnyó. — Weisz S. kereskedő, Deb­reczen. — Weisz H. kereskedő, H.-M.-Vásárhely. — Hecht J. gazdálkodó, Komárom. — Weisz S. gazdálkodó, Komárom. — Mihotsek J. lókereskedő, Csebovetz. — Zeisler N. földbirtokos, H.-M.-Vásárhely. Fehér ló szálloda , Chudova J. magánzó, Hamburg. — Darányi P. magánzó, Karlsburg. — Fükő J. k. h. hadnagy, Jolsva. — Treszner J. titkár, Szt-Franciscó. — Schopf I. ny. m. kir. szt. tanácsos, Kalocsa. — Grünberger J. hivatalnok, Temesvár. — Kőhegyi I. orvos, Szeged. — Tóth J. orvos, Arad. — Kelmi A. utazó, Bécs. — Móhr J. kereskedő, Bécs. — Ráth J. kereskedő, Pozsony. — Tóth J. kereskedő, Vácz. — Fekete F. kereskedő, Kecskemét. — Helmer A. kereskedő, Szeged. Holzwarth-Frohner szálloda, Kutscha I. és családja, Teschen. — Gerstle M. vállalk., Bécs. — Prasch I. vállalk., Bécs. — Stengel I. vállalk., Bécs. — Schleditzka magánzó, Bécs. — Pracier I. magánzó, Páris. — Hommell Gy. magánzó, Páris. Kleinfeller G. keresk., Mannheim. — Grünfeld I. ke­resk., Brassó. — Blum I. keresk., Pelsőcz. — Hungária szálloda, Jakabffy I. birt., Üllő. — Neumann S. birt., Polgárdi. — Dr. Pick D. ügyvéd, Szeged. — Dörfel Qy. építész, Bécs. — Schmidt P. építész, Bécs. — Hausen V. építész, Bécs. — Preninger K. építész, Bécs. — Löwenthal M. építész, Frankfurt. — Schubert E. mérnök, Grátz. — Lande­­cker J. keresk., München. — Herrik B. keresk., B.-Bánya, Magyar király szálloda , Laufer L. birt., Dombóvár. — Hetényi J birt., Solt. — Cserna V. főügyész, Veszprém. — Grünhut B. ügyvéd, Kaposvár, Bajnay J. magánzó, Szeged.— Medek K. százados, Tarnow. — Reiner J.gazdász, Szeged. — Keiner A. gazdász, Kaposvár. — Szauer J. gyáros, Herend. — Fischel A. gyáros, Bécs. — Steinitz H. keresk., Bécs. — We­­indl M. keresk., Apathin. — Mihailovits M. keresk., Janko­­vácz. — Heinrich S. utazó, Bécs. Nemzeti szálloda: Vajda I. birt., Béla. — Farkas A birt., B.-Szombat. — Bernáth K. birt., Debreczen. — Fischer L.-né birt., Eger. — Seiler B. keresk., D.-Földvár. — Kren I. keresk., Pécs. — Falkenbach F. keresk., Bécs. Pannónia szálloda : Kummer J. földbirtokos, Mohora. — Deutsch G. földb., Kun-Sz.-Miklós. — Lázár L. földb., Pásztó. — Lázár J. földb., Fülek. — Dr. Bauer J. ügyvéd, Kun-Sz.­­Miklós. — Bauer J. keresk., Kun-Sz.-Miklós. — Wessely M. gazda, Adony. — Laufer M. gazdálkodó, Csacza. — Kremsber­­ger F. gazdatiszt, Ujszász.­­— Szegedy L. postatiszt, Miskolcz. — Bach M. keresk., Nyitra. — Ehrlich J. gazdatiszt, Fegyver­nek. — Plichta L. gyógyszerész, Losoncz. — Faller K. tanár, Selmeczbánya. — Ballassovits M. magánzó, Zsamócza, Páris szálloda.— Nagy M. hivatalnok, Szabadka. — Brischke O. gyáros, Bielitz. — Pried M. keresk., Simontornya. — Bereczy M. keresk., Kanizsa. —Weis S. keresk., Tapolcsán. — Willner J. keresk., V.­Vjhely. Vadászkürt szálloda , Jakabffy T. bírt., Kupa. — Pro­kop Gy. birt., Nyires. — Prizeker Antonia magánzó, Diákova. — Wangyel P. hivatalnok, Arad. — Frank D. kereskedő, Pá­ris. — Bathlechner K. keresk., Bécs. — Braumüller G. keres­kedő, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Deczember 5. Árverések a fővárosban. Egréder József és neje 14,588 írtra b. ingatl. IV. Torony-utcza 1. sz. márczius 2. — Grossmann József 4146 írtra b. ingói VI. Király-utcza 36. sz. decz. 12. Árverések a vidéken. Kerkápoly Malvin 8671 írtra b. ingatl. márcz. 5. Vácz. — Kállay Ákosné 140,000 írtra b. ingatl. márcz. 15. T.-Lök. — Szabó Vendel 2160 írtra b. ingói márczius 6. Győrött. — Kosztits János 12,640 írtra b. ingatl. február 20. Pancsova. — Bedics Kálmán és neje 2768 írtra b. ingatl. márczius 7. Győrött. — Miskolczi István és neje 2500 írtra b. ingadl. febr. 26. Szászrégen. — Österreicher Gáspár 1400 írtra b. ingadl. decz. 30. Tilaj. — Baj János és neje 5520 írtra b. ingadl. márcz. 20. Győrött. — Radonics Koszta 400 írtra b. ingadl. jan. 22. Kaláz. — Házy Mihály II, 428 írtra b. ingadl. jan. 2. Lugos. — Bassel Károly és neje 19,624 írtra b. ingadl. decz. 29. Kassa. Csődök. Stasney Albert ellen, csődbiztos Zveier Fri­gyes, tömeggondnok Theil Pál, január 31. N.-Szeben. — Ob­láth Sándor ellen a csőd megszüntetett, Nagybecskerek._ Popovics Dávid ellen a csőd megszüntettetett, Újvidék. _ Slaskovics István ellen a csőd megszüntettetett, Gyulafehérvár. — Pinász Mór ellen a csőd megszüntettetett, Sopron. — Kühn Ferencz ellen a csőd megszüntettetett, Rimaszombat. Pályázatok. A budapesti törvényszéknél irnoki áll. január 3. — A dévai törvényszéknél irnoki áll. január 6. — A szeniczi járásbíróságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. 4 hét alatt. — Egy I. és II. oszt. erdőgyakornoki áll. január 15. Kolozsvár. — Szolnok, Dobokamegye területén, 17 köror­vosi áll. decz. 15. Deésen. — A budapesti járásbíróságnál I. és III. osztá irnoki áll. január 5. Időjárás deczember 5. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai : © = szélcsend ; O · tiszta, derült; ® = '0 felhős ; (J = 7a felhős ; 0 = '/. felhős ; 0 =borult; • : = eső ; # = hóeső ; A = jég ; == = köd ; 00 = gőz; ■gr = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás (765) Oroszor­szágban, egy másik (762) Törökországban van. A depressió (745) a continens északnyugati részéből kiterjed annak töb­bi nagy részére is.­­ Az idő északnyugaton viharos szelek­kel melegebb, borús, keleten többnyire borús, havas, hideg. Hazánkban: Többnyire délies és északias, helyen­­kint erősebb szelekkel a hőmérséklet fagyponton felül eny­hült. A légnyomás mindenütt jóval kisebb lett.­­ Az idő általában borús, csapadékos, délnyugaton esők, északkeleten hó és havas esők helyenkint nagy mennyiségben voltak. — Sopronban hóval, Szatmár-Németiben esővel jégdara­bok hullott. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire borús, csapadékos időt várhatni északkeleten még fagygyal. Szól ! A hó-Állomások nyomás irány* és rt?“81 Felhal­mLmnj- ereje Celsius- dokTM^ zet ___________________Tw­ietij- | f0khan j­f — Arad........................... 50.0 DK 5­1.7 — Besztercze............. — — — — -J Beszterczebánya .. 48.9­­ —5.5 n -£0 Budapest ................ 49.4 K 2 —3.4 99 ntO Csáktornya................ 47.3 ENY 1­1.2 6 «. Debreczen................ 49.8 D 1 6.0 — •. Eger........................... 50.8 K 4 —0.7 8/f 8 0 Eszék......................... 47.4 ENY 1­2.2 2 •. Fiume......................... 48.2 D 5 | 9.3 63 0 Késmárk.................... 51.4 K 1 | —5.8 — j£0 Keszthely ................ 48.4 ÉNY 1 —­­.o 13 0 Kolozsvár................ 58.5 ÉK 3­­ — 3.4 — 0 Magyar-Óvár......... 49.3 ÉK 1 —3.4 % 8 0 Máramaros-Sziget 51.2 EK 5 —0.6 — 0 Nagy-Enyed ........... 57.9 ÉK 1 —3.0 — 0 Nagy-Szeben......... 52.4 D 1 —4.1 — 0 Nagy-Várad ............ 49.7 D 2 3.0 2 •­ Orsova....................... 57.8 ÉNY 3 —2.1 5 0 Pancsova................... 49.5 DK 5 3.1 3 0 Selmeczbánya .. .. 52.0 K 3—6.6 10 1­ 10 Sopron........................ — 1 —2.4 KtA99 0 Szatmár-Németi .. 49.7 DK 3—1.4 4 •­ Szeged....................... 47.6 D 4 2.0 8 •! Sepsi-Szt-György — © ! —11.2 — 0 Szolnok ........... .. 49.3 D 3­0.8 9 •­ Temesvár................ 52.7 D 2­3.0 9 •! Trencsén................ 50.7 © —3.5­9 0 Ungvár...................... 49.1 K 4 —0.8 1jt 50 0 Zágráb....................... 48.2 K 1 2.6 8 0 Bécs........................ 49.3­­ —2.5 1# 4 0 Bregenz................... 47.1 D 1 —2.6 4 0 Konstantinápoly.. 62.6 DNY 1 6.0 — O Lesina..................... 51.1 D 7 15.7 — 0 Pola........................... 49.5 NY 2 7.8 19 0 Prága......................... 46.6 © —S.O * 3 0 Sulina.................... — — — — — Serajevo.. ,............. 48.0 DNY 5 8.0 — 0 Színházak. Budapest, szerdán, deczember 6-án. Nemzeti színház. A BAGDADI HERCZEGNŐ. Színmű 3 felv. irta Dumas S. Jean de Hun gr. Náday Lionette, neje Helvey L. Raoul, fiók Schmidek S. Godler Vízvári Trévelé Hetényi Nourvady Nagy I. Richard Bercsényi Nevelőnő Márkus E. Szobaleány Adorján B. Komornok Tóth Inas Sántha Rendőrbiztos Pintér írnoka Horváth Ezt megelőzi: A pacsirta. Holnap, csütörtökön : Hajós Zs. úr vendégjátékául: Romeo és Julia. Népszínház. LILI. Énekes színmű 3 felv. írták Hennequin és Millaud. Ford. Evva Lajos és Fáy J. Béla. Ze­néjét szerz. Hervé. Antonin Tihanyi De la Grange Andorfi Sainte Hypothóse Kassai Bompan prof. Horváth Bené Eőry Bouzincourt Komáromi Bouzincourtné Klárné Amelie ) „ . . Antoine ) Victorine, Nagy I. Mm­e. Vienbois Victorné Mme. Grandséc Szirmai M. Mme. Anderson Tóvári A. Jerome Kovács Holnap, csütörtökön : B­­­a­h­a Lujza assz. m. vendég. Az igmándi kispap. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Lil­ig Lajos. Nyílt tér. Tisztelt vevőink szives tudomására, hogy utazónk Wallerstein Sándor urnak történt kilépése következtében ennek működése üzletünk ré­szére megszűnt. 1250 1­0­1 WALLERSTEIN és FREUND. IPESTIMAGYAR KBRESKBDEBI BANK. Befizetett részvénytőke öt millió frt. Alapíttatott 1842. Elfogad betéteket pénztári jegyekre, takarék-könyvecs­kékre vagy folyó­számlában a legkedvezőbb­­ feltételek mellett: 2243 1227

Next