Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)
1882-12-06 / 97. szám
bár mennyiszer széttépik is hálóját, ernyedetlen, fáradatlan, lázas buzgalommal kezdi megint újra és újra fonogatni. Az alkotmányos élet kezdetén szebb napok viradnak rá, az előfizetők, az olvasók hónapról hónapra, hétről hétre, napról napra szaporodnak. A lapok szanaszét repülnek, az emberek olvasni kezdik a pinczeszobák homályában, a fakó arczok kigyulnak, és a szív hevesen kezd dohogni a széles mellek alatt, melyeket a kemény munka kidomborított és azok alatt, melyeket behorpasztott. Az »apostol« meg van győződve, »hogy a nagy eszmék, melyeket ő hirdet, ma még népszerűtlenek, talán nevetségesek is; de a mag megfogamzik lassan kint a szivekben, terebélyes erdővé nő s hiába akarják irtani a kormányok és a papok, terjed, terjed és elboritja az egész föld kerekségét. A hályog lehull a vakok szeméről is, a testvériség varázsszavának nem fog többé senki ellentállhatni, a gazdag megosztozik a szegénynyel, a trónok összedőlnek, a templomok összedőlnek. A társadalom uj, igazságosabb alapokon épül föl. Ő hisz a sociális újjászületésben.« A veszélyes tanok rohamos gyorsasággal terjednek a szegény nép között s a kormány arra a meggyőződésre jut, hogy többé nem lehet beérni a fejcsóválással, számításba kell venni ezt az embert és a lapját is. Szalóki, miniszteri tanácsos váltig figyelmezteti, mily káros következményei lehetnek a sociális mozgalom idő előtti megindításának; elmondja, hogy legyen esze, ha már másért nem, szegény édesanyjáért, ki hóbortos lapjára mindenét oda adta; később becsületes, biztosított állást is kínál a rajongónak, de ez hajthatatlan marad s midőn a kormány nem nézheti tovább izgatásait, inkább a fogházban sinlődik, semhogy »elveit« megtagadja. A nép rokonszenve börtönébe is elkíséri (egy szegény pereczes összes pénzét oda adja neki); de a bünhödés napjai alatt lelkiismeretlen speculánsok támadnak, kik jó üzletet csinálnak a nép hiszékenységével s mire az apostol fogságából kikerül, azt találja, hogy közönségének legnagyobb része hittelen lett zászlajához. Időközben az öregasszony is meghalt az apostol, az anyja által örökbe fogadott fiatal leányt, most már mint a feleségét, mutatja be a »testvérek«-nek. A nyomor és szenvedés napjai hamar bekövetkeznek. Megérkezik egy kis vendég is, kit anyja csókokban és könnyekben füröszt. Az apostol ünnepélyes, komor arcza gyakran elborul, sokszor nehezen esik az írás, s a kétségbeesett ember mindegyre kevesebbet emlegeti a természet örök törvényeit. Vértesi megrázó vonásokkal rajzolja, mint ismeri el a nyakas ember, neje kedvéért, az egyházi intézményt, mely ellen annyiszor kikelt, mint fárad, dolgozik reggeltől estig, hogy kis családjának a mindennapit megszerezze; mint tépelődik beteg nejének ágya mellett s elveit végre mint tagadja meg egyenkint a szerény segedelemért, melyet egykor büszkén visszautasított. Nem hirdeti többé a régi tanokat, sőt odafenn azt vetik szemére, hogy nagyon is gyorsan hajtotta végre a fordulást, nem tud manővíírozni, egyenesen neki megy a falnak. A lap fennállása azonban most már biztosítva van. Az elrongyollott kabát helyébe újat vehet, de az apostol oly kullogva, oly félénken megy végig az utczán új kabátjában, mintha lopta volna. Fél, hogy valaki meg ne lássa. »Hanem azért mégis meglátják. — Pereczet! Friss sós pereczet vegyenek! — kiált egy harsogó hang az utcza sarkán. Az apostol elfordítja fejét, fölhúzza nyakát, szemébe nyomja kalapját s mindenkép igyekszik elrejtőzni, mikor elhalad, ott ama, pereczet rázogató és nagyokat kurjongató ember előtt. Hanem a föld alá nem bujhatik. A pereczes még is meglátja. — Oh a bitang, a ki elvette az én húsz forintomat ! szól oly hangosan, hogy az előtte elhaladó is meghallhatja. S utána kép mikor elmegy.« A megrázón sötét kép gondolkozóba ejt bennünket. Az apostol rajongása, bármily veszélyes elmélet üsse föl fejét tanaiban, megnyeri érdeklődésünket ; sajnálkozunk felette, ha hóbortjait látjuk; nyomora megdöbbent s megalázódását a részvét bizonyos nemével kisérjük. Egy elzüllött élet képe áll előttünk; olyan életé, mely erős hitével és kitartásával nagy dolgokat művelhetett volna, ha tehetségeinek kifejtésére alkalmasabb tér kínálkozik. Nem kevésbbé érdekes képre találunk a kötet másik terjedelmesebb darabjában, a »Művész«-ben. Rigó Feri egész lényét a művészet rajongó szeretete tölti be; fiatal éveiben nagy sikerekről, fényes jövőről álmodozott, de nem volt igazi, erős tehetsége s a küzdelem vége az lett, hogy most egy nyomorúságos kis városban kordovány csizmákat, korcsmaczimereket fest és száz forint évi díjért Ér-Szent-András mesterinasainak ad oktatást az egyenes és görbe vonalak, a körök és négyszögek formálásának rejtélyes tudományából. Az egész város különöznek, bolondnak tartja, csak Szomolányi Dénesné ő nagysága, a törvényszéki elnök szellemes neje, tudja mennyivel különb ez a lenézett, kigunyolt ember, mint az ő kisimított, felületes lelkű férje, ki előtt kalaplevéve tisztelegnek. A két ábrándos lélek közt lassankint rokonszenv fejlődik, s ez okozza a művész szerencsétlenségét. A lelki mámor egy pillanatában bevallja szerelmét, de a nő, ki már hitves, nem akar, nem tud megfeledkezni kötelességeiről; a szerelem helyett pénzt kínál neki, hogy azzal külföldre mehessen, oda a németek közé, hová mindig kívánkozott. Rigó Ferit másnap a hidegtől félig meggémberedve, egészen magán kívül vitték haza a füzes erdő szélén járó parasztok. Azt hitték, leitta magát, pedig megőrült. Egy másik elbeszélésben (A tárgyaláson) sikkasztó kereskedő segéd áll előttünk. Becsületes, derék fiú volt, főnökei megbíztak benne, de otthon beteges öreg anyja küzdött a nyomorral s két szegény kis árva gyermek, kiknek kívüle és a jó istenen kívül nincs más gondviselőjük. A nyomor bűnre csábította, gyilkosa lett becsületének. A hallgatók csoportjai, a fiatal ember őszinte vallomására közönyösen suttogva dugdossák össze fejüket; csak egy fiatal leány roskad össze, éles sikoltással, csak ő az, kinek boldogságát ezen a tárgyaláson temették el. A »Kalandor«-ban Szalárdy Viktor báróval ismerkedünk meg. A báró tönkre ment ember s már azon a ponton áll, hogy magára vagy a társadalomra kell szegeznie pisztolyát. Ő ezt az utóbbi utat választja, s egy külföldi kalandorral La Roche-Noire marquis-val lép szövetségre, ki Bécsben nagy lábon él, fogatot és szeretőket tart. Szalárdynak az a kötelessége, hogy áldozatokat csaljon a marquis játékbarlangjába. Az üzlet sikerül, a fiatal báró csakhamar összeszedi magát, s ekkor az a jó gondolata támad, hogy szakit előbbi életével s boldog családot alapit. Márvan is jegyese, Divényi Melanie, egy udvari tanácsosnak leánya, midőn a marquist, kivel minden áron szakítani akar — megsérti, e sértés következtében párbajt vív és súlyos sebeket kap. Az eset Bécsben nagy zajt üt s a lapok egy tönkrejutott gavallérról is megemlékeznek, ki segédkezet nyújtott az idegen fosztogatónak. Divényi leányával együtt szégyenkezve hagyja el az osztrák fővárost, Szalárdynak pedig fájdalmasan kell éreznie, hogy akkor taszítják el, mikor elhatározza, hogy becsületes emberré lesz. Szalárdy a marquis-val később Hamburgban találkozik, a játékosnak nincs reá többé szüksége, de azért elfelejti a durva sértést, udvariasan meghajtja magát s megszorítja a báró kezét. — Mindig szerencsémnek tartom, uram, ha ön becses barátságával megajándékoz. Két kéz viszonozza egymás szorítását, az elszakadt szövetséget újra megkötik. Hol fog ez végződni ? — kérdi az író s ezzel a kérdésével egy újabb sebére mutat a modern társadalomnak, mely nem firtatja ki miből él, csak fényesen éljen, de elfordul a megtérőtől, ha divatosan többé nem öltözködik. A kötet két utosó darabja szintén elzüllött életet fest, de ezek már inkább köznapi történetek. Társadalmi kérdés nem kerül bennök fölszinre; a történet mindkettőben a szív magán ügyei körül forog. A szegény paraszt leány, kit Sólyom Laczi házasság ígéretével csábit el s később a faképnél hagy, ép oly közönséges alakja a novellairóknak, mint a kötetet berekesztő »Jegyesek«-ben Béla, ki azért lesz boldogtalanná, mert elhagyott egy fiatal leányt s akkor kezdi érezni, hogy mégis csak őt szereti, mikor már egy másikkal váltott jegyet. Mindkettő meggondolatlanságával zúdítja fejére a végzetet, s a társadalomnak nincs része büntödésükben, mint volt a kötet ama darabjaiban, melyek a modern élet egy-egy égető kérdését fejtegették. Az »Öngyilkosok« tagadhatatlanul érdekes kötete Vértesinek. Elbeszéléseiben, melyeket nem csak routin, de költői melegség s az előadás művészete is jellemeznek, nem használja a divatos elbeszélők biallonát s nem igyekszik érzékeny szivü olvasóinak tetszésére fejezni be a történetet, hanem olyannak festi az életet, aminőnek a valóságban látja, mentsen minden szépítéstől. Egyet azonban elfeledett. A magyar társadalomban, hála az égnek, még nem olyan gyakoriak az ilyen elzüllött existentiák, hogy a baj orvoslására az egymás mellé sorakozó sötét képek egész lánczolatának bemutatása volna szükséges; s az igazság érdekében azt is ki kell mondanunk, hogy a baj csirája legtöbbször nem a társadalomban rejlik, mint azt Vértesi a kötet előszavában sejteti, hanem magukban az egyénekben. Erejének túlbecsülése, az adott körülmények számba nem vétele s bizonyos merész dacz a fennálló rendszerrel szemben, teremtik meg rendesen az ilyen fanyar elzüllött, önmagukkal meghasonlott lényeket, s a költőnek ellenképüket is mindig be kell mutatni, ha az alá a vád alá nem akar esni, hogy sötét szemüvegen át vizsgálja az életet. A mai társadalmat nagyon sokan nem látják valami rózsás színekben, de azért olyan komoran sötétnek sem, aminőnek azt Vértesi rajzolja ezekben az elbeszélésekben. Renden találom, hogy az író szigorú bírája legyen kora hibáinak és bűneinek, de azt is jól tudom, hogy az ilyen elkeseredés bizonyos határon túl megélő betűje a költészetnek. Vértesinek vigyáznia kell, hogy ezen a határvonalon át ne lépjen. SZANA TAMÁS: — Szász Károly kisebb eredeti költeményeinek válogatott gyűjteménye, mint már alkalmunk volt jelenteni, legközelebb megjelenik a Franklintársulat kiadásában. Az érdekes kötet (52 ív, a szerző arczképével) bizonyára egyike lesz a karácsonyi könyvpiac legérdekesb s legbecsebb termékeinek. E kötetből közöljük szerző szívességéből a tárczánk élén levő szép költeményt. — Előfizetési felhívások. Darvas Aladár Legyes-Bényéről »Rózsabokor« czimü népies elbeszéléseket tartalmazó kötetre hirdet előfizetést. A munka ajánlatául szerző azt hozza föl, hogy »Menyasszonytáncz« czimű elbeszélését a »Magyarország és a Nagyvilág« közölte először. A könyv ára 1 forint. — Bródy Sándor B.Gyulán »Harcz a boldogságért« czimmel adja ki naturalisticus irányú életképeket tartalmazó kötetét. A fűzött példány előfizetési ára 1 frt 50 kr., a diszkötésné 2 frt. — Várnai (Böhm) Sándor a főváros társadalmi életéből ígér karczolatokat, csevegéseket és »pletykák «-at »Ez a mi Budapestünk« czim alatt. Kötete januárban jelenik meg s a ki nem sajnál 8 ívért 1 frt 50 krt, a szerző lakásán (Bécsi utcza 2.) megrendelheti. — »Hópelyhek« czimmel elbeszélésekre hirdet előfizetést Brankovics György. Tizenkét elbeszélést bocsát közre, s kötetét a szépért s nemesért lelkesülő hölgyek figyelmébe ajánlja. A kötet arczképpel lesz ellátva, s előfizetési ára 1 forint. — Virgil Éneiszének magyar irodalma uj gyarapodást nyert Márki József tér tollából, ki a nevezett remekmű tartalom-, alak- és nyelvhű fordítását épen most bocsátotta teljesen közre. Ára a most megjelent (8*/2 ívnyi) füzetnek 70 kv, az egész műnek (30 ív) 2 frt. Kapható a fordítónál (egyetemi könyvtár-épület), vagy Kókai Lajos bizományában (Károly-utcza) s általa más könyvárusoknál is. _ — Értesítés. »Egyik sir a másik nevet« czimü könyvem a napokban kerül ki a sajtó alól. Előfizetőimet s azon ivtartóimat, kiknek ivén feljegyzések vannak, tisztelettel kérem az előfizetések mielőbbi beküldésére (Nagy-Várad, »Bihar« szerkesztősége), hogy a könyvnek gyors szétküldése tekintetében intézkedhessem. Iványi Ödön: Folyóiratok. — »A magyar paedagogiai szemle« legutóbbi füzete, Pauer Tivadar igazságügyi miniszter arczképét közli, Rill József által irt meleg életrajz kíséretében. — Lakits Vendel e füzetben a néptanítók árvaházának érdekében fogott tollat, Vincze József pedig azt fejtegeti, hogy a házi ipar nem lehet a népiskola tananyagja. Sántha Antal »Tanítók és drámaírók« czímű rövid czikkében rossz néven veszi az újabb drámaíróktól, hogy a magyar néptanító, még a legújabb népszínművekben is, mint a korhelység, dologtalanság és iszákosság megtestesülése szerepel, holott a néptanítói kar, az utóbbi időkben egészen megváltozott, s a színpad typicus alakjai az életben többé föl nem találhatók."—A czikk írójának meleg fölszólalását az újabb drámairó nemzedék figyelmébe ajánljuk. — A kisebb közlemények közt Csokonai egy eddig kiadatlan levele olvasható. »Dorottya« költője e levelet 1799-ben irta Sárközy Istvánhoz, midőn Csurgón tanitóskodott. A levélnek korjellemző érdeke van, s a költő életrajzához is szolgáltat kisebb értékű adalékokat. »Emlék«-et adott ki a győri Arany-ünnepről a győri jótékony nőegyletek rendező-bizottsága. A vékony füzet, melynek jövedelmét az Arany-szobor javára fordítják, dr. Kisfaludy Béla emlékbeszédét és Szávayi Gyula alkalmi költeményét tartalmazza. A »Magyarország« czímű havi folyóirat első három füzetét egy borítékba fűzve adta ki Ardényi Dezső. A vállalat lelkiismeretesen képviseli a magyarosodás érdekeit, szépirodák tartalmában pedig jónevű írók támogatják a szerkesztő nemes törekvését. A folyóirat ára negyedévre 1 forint. Az országos középiskolai tanár-egyesület »K ö zö n y é«-nek első czikke: »Házi bajainkból« czim alatt a középiskolai tanárok érdekében szólal föl, többek közt azt is indítványozva, hogy minden egyes tanár egyenlő számú órák adására köteleztessék, s huzamosabb szolgálat után — mint ez a hivatalos pályákon történik — külön jutalmazásban részesüljön. — N. a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1883. évi költségvetését ismerteti. Borbás Vincze a homoki vipera hazai elterjedéséhez járul új adatokkal, s ugyancsak ő a vakondak elnevezés mellett kardoskodik, megtámadva azokat, kik e szót »vakond« alakban szeretik használni. — A füzet hátralevő részét könyvismertetések, lapszemle, s vegyes közlemények foglalják el. — A »nemzeti nőnevelés« deczemberi füzetének tartalma: A közoktatásügyi miniszter rendelete a közegészségügy érdekében. — Arany János költészetéről. Irta: Komáromi Lajos. — Arany János önéletrajza. — Az Oltványi-féle apáczaiskolák Szegeden. — Az egészségtan köréből. — A franczia nőnevelésről. — Könyvismertetések és vegyesek. — »A Ludovica-Akadémia közlönye«-nek csaknem fele részét dr. Melichár Kálmán honvédelmi miniszteri segédfogalmazó értekezése foglalja el a magyar hadügy fejlődéséről. Melichár első közleményében, melyet hihetőleg még több is fog követni, az Árpád és az Anjou-házból származott királyok korszakát ismerteti. Dolgozata alapos forrástanulmányokról tanúskodik. — Paxy Károly a csatáriskola és lövésziskola közt von párhuzamot, abból az alkalomból, hogy a csatáriskolát megszüntetik, s helyébe lövésziskolát állítanak. — Fürdők István pedig a »tisztek foglalkoztatásáról« értekezik. — A Szemle közleményekben az orosz lovasság újjászervezéséről s a Kruppféle lőkisérletekről emlékezik meg a gondosan szerkesztett folyóirat. HÍREK Deczember 5. — Hófúvás és frakkerek. A Ferencziek tere egy kiváló lakójától veszszük a következő sorokat: »Brutus te alszol ? A fórumon torlaszok emelkednek, melyeket nyerítő mének tombolnak körül. A dühöngő nép vért szomjúhozva ordít s mell mellnek vetve készül a bősz csatára. A zaj mind jobban hangzik fel — még a mellettük lakó genus irritabile vatum is aggódva néz körül, hogy lesz-e valahonnan segítség, de a tunya lictorok meghúzva magukat palotájuk falai mögött, arczukon a kiváncsiség kifejezésével várják a bősz csata kimenetelét. Brutus, az ő Brutusok egy emelettel magasabban meghúzza magát s várja, hogy mire fogja az Olymp interventiója eldönteni a dolgot. Mentse isten, hogy a haddöntő Mars circulusait meg akarná zavarni. Brutus ébredj fel... azaz hogy tekintetes rendőrigazgató úr, jó volna, ha ön kötelességének tartaná igazgatni a rendet. Mert ez az olympi színjáték az ön ablaka előtt folyt le tegnap s folyik le isten tudja mióta a nélkül, hogy ön zavartatni engedné magát. A barátok terének fórumán a frakkerek ön szeme láttára emelnek akkora torlaszokat a friss hóból, mely ön ablakáig ér, s miután a munkával készek, bírókra kelnek, hogy melyikük foglalja el a megtisztított tért. A szegény bibliotheca már majd hogy ki sem látszik, az átjárás el van zárva, de mindez nem bírja önt interventióra. Ha egy »vak kód is« arra vetődik, bizony mindjárt volna elég arra rohanó lictor — de a frakkerek mutatványait senki sem akarja zavarni. A járókkelők kabátját vagy ruháját be lehet hányni hóval, az utat el lehet zárni — de kár volna e jó időtöltést megzavarni. Mikor ön ablakából e »divina comoedián« oly jóizűeket nevethet. Mégis kérnek szépen, Brutus ébredj fel, s csinálj rendet a nyolczadik nagyhatalmasság, a fiakkerek közt!« Ha e sorok igen tisztelt írója a fiakkerek, hó és rendőrség együttesen okozta rendetlenségek meg- és elítélésében egy kissé túloz is, tagadhatatlan, hogy az általa jelzett visszásságok gyors és határozott orvoslást igényelnének, s mi a magunk részéről nem is kételkedünk, hogy a rendőrség illetékes közege, kit a föntebbi sorok írója azzal tisztel meg, hogy Brutushoz hasonlít, ha másért nem, legalább e szép hasonlatért sietni fog bebizonyitni, hogy — nem mindig alszik. — Erkel Bánk-Bánja leközelebb színre kerül a nemzeti színházban. Wiltné, kit fölkértek a Melinda szerepének elvállalására, erre késznek ígérkezett. A czímszerepet Hajós Zsigmond fogja énekelni — Fővárosi krónika. Megtámadott pénzügyőr. Jarossibek József pénzügyőr, tegnapelőtt fényes nappal, mitsem sejtve állt új vásárlóri űrállomásán, midőn Leboda Rezső 28 éves kocsis, több társával megtámadták és szuronyos fegyverét, melyet védelmére maga elé tartott, ki akarták a kezéből csavarni. Rövid dulakodás után sikerült Lebodát egy rendőr segítségével letartóztatni, míg társai megugrottak. L., ki az őt bekísérő rendőrt is insultálta, kihallgatásánál avval védekezett, hogy részegségében követte el tettét. Balesetek. Gaál Béla kocsis, ma délelőtt 10 óra felé, a Széchenyi-téren egy szánkón havat szállított, midőn azonban hirtelen be akart fordulni a Bálvány-utczába, a szán felfordult és Gaál oly szerencsétlenül esett a szán oldala alá, hogy a durva deszka egész arczát összemarczangolta, azonkívül pedig a jobb karját kificzamitotta. — Pried Anna illavai születésű 50 éves napszámosnő, tegnap este a Kristóf-téren elcsúszott és bal lábát a bokában eltörte. Mindkét sérültet a Rókus-kórházba szállították. Meghalt az anya karján. Beteg Borbála cseléd, tegnap este felé a népszínház felé ment kis gyermekével a karján, midőn a népszínház elé érve, megrémülve vette észre, hogy gyermekének élettelen testét tartja kezeiben. Egy rendőr, kit az asszony megszólított, hogy mitévő legyen, a gyermeket a Rókus kórházba szállította, az anyát pedig a jegyzőkönyv felvétele végett a főkapitányságra kísérte. Kéménytűz. Tegnap déli 1 órakor az »Angol királynő« szállodában kéménytűz ütött ki, melyet azonban csakhamar eloltottak. Hirtelen halál. Troi Erzsébet 61 éves zöldségárusnő a Lelkész utcza 4. számú ház előtt tegnap este, midőn káposztalerakással volt elfoglalva, hirtelen összerogyott és meghalt. Holttestét a Rókus kórház halottas házába szállították. Őrültek. Tonheiser Tamás körmöczbányai születésű női napszámost, tegnap délután Dohány utcza 48. szám alatti lakásán azon vették észre, hogy létrákat támaszt a ház tűzfalához, amelyen erőnek erejével fölfelé jutni törekedik. Miután a házbeliek többszöri kérdésére, hogy mit akar, semmit sem válaszolt, rendőrt hívtak, ki emberünket a terézvárosi rendőrségre kísérte. Itt kitűnt, hogy a szerencsétlen elmezavart s nem kevesebbet akar, mint egymáshoz erősített létrákon a meny országba jutni. Beszállították a Rókus-kórház megfigyelő osztályára. Hivatásának esett áldozatul Weisz Miksa 42 éves nős nyitrai gabonakereskedő. Addig járt megbízás folytán első minőségű árut beszerezni, míg bele őrült. Tegnap is, midőn testvére beszállította a Rókus-kórházba, mindenkitől azt kérdezte, van-e búzája eladó. János (vár), dr. Hegedűs János (vár), dr. Nendtwich Károly (Krisztina v.), Varasdy Lipót, Eisdorfer Gusztáv (Tabán). — E kijelölésre hosszabb és heves vita keletkezett, mely a személyes kérdés terére kezdett átcsapni. Liber József és Eisdorfer kikeltek a jelölés ellen, mely nem a többség jelölése. Wohlrab Flóris védte a bizottságot, melynek jelölését, a szavazás feltételén a közgyűlés többsége is helyeselte. Végül 4 bizalmi férfiú küldetett ki a szavazás tartamára: Huszár Adolf, Laszy József, Szalay Pál és Domaniczky István. Ezzel az értekezlet véget ért. A IV. kerületi belvárosi választók 100-as bizottsága, szerdán, decz. 6-án délelőtt 11 órakor a régi városház tanácstermében ülést tart, mire a bizottság tagjai meghivatnak. A Ferenczváros érdekében a tanács már régebben tervbe vette a Bakács-téren egy oly nagyobb épület emelését, melyben a Ferenczvárosi plébánia, a IX. ker. elöljáróság a ferenczvárosi polgári iskolás a bakácstéri elemi iskola elférjének. E terv alapjául azon körülmény szolgált, hogy a nevezett hivatalok bérházban helyezvék el s az iskola-osztályok szaporítása folytán mindig újabb és újabb bérleteket kell tenni, amiknek költsége nagyobb, mint amennyi lenne egy díszes nagy épület felállítása költségének évi kamatja és törlesztési hányada. A költségvetés tárgyalása alkalmával tett felszólalás után a tanács siettette a tárgyalást s egy kis bizottságot küldött ki Alkér tanácsnok elnöklete alatt az ügy előkészítésére. Ezen bizottság mai ülésén az említett hivatalok és iskolák egy épületbe helyezése eszméjét igen czélirányosnak találta, nemcsak azért, mert az eddigi lakbérek megtakarítása, legközelebb szükségessé válandott új bérletek pénzösszegei s a bakácstéri iskola más czélokra felhasználása által évi 9132 frt jut a főváros rendelkezésére, miből a törlesztés fedezhető, hanem azért is, hogy a Ferenczvárosnak összejövetelekre, vigalmakra marad így egy nagy terme, melyet eddig sajnosan nélkülözött. A bizottság javaslata szerint a tervezett épületre kölcsön lenne fölveendő, vagy valamely városi alapból kölcsönzendő. A VI. kerületi club helyiségében a kijelölt bizottság a következő lajstromot terjesztette elő: dr. Reinitz József, dr. Schnierer Gyula, Klempa Simon prépost, Freund Vilmos, Bubala György, dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár, Mészner József, dr. Faludy Géza, dr. Őrley Lajos, dr. Vogel Károly, Weisz D., Schubert Mór, Jalics Géza, dr. Neményi Ambrus s Landauer Ignácz mint rendes, és Nagy Miklós a »Vasárnapi Újság« szerkesztője, Kertész Tódor, Burger Károly, Weiner Károly és Siráky E. M. mint póttagok. Az értekezlet e kijelölést egyhangúlag magáévá tette. A városi képviselők kebeléből alakult 45-ös bizottság ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyen kiszámította azon számarányt, amelyben az egyes kerületek a virilista-bizottsági tagok választásánál részesülni fognak. így jut az I. kerületre 13 rendes, 2 póttag; a II-ikra 9 rendes, 2 póttag; a IH-ikra 4 rendes; a IV-ikre 12 rendes, 4 póttag; az V-ikre 13 rendes, 7 póttag; a Vl-ikra 15 rendes, 5 póttag ; a VH-ikre 11 rendes, 5 póttag; a VII-ikra 11 rendes, 4 póttag ; a VX-ikre 12 rendes, 3 póttag. A virilisták kijelölési névsorát, mivel a kerületek még nem mindnyájan készültek el a kijelöléssel, a jövő ülésen állítják össze, amely ülés pénteken deczember 8-án, d. e. 10 órakor, a régi városház tanácstermében tartatik. Fővárosi Ügyek. — A fővárosi választások. Az I. kerületi választók ma délután zajos és népes közgyűlést tartottak Magyarevics Jeremias elnöklete alatt. A kijelölő bizottság elnöke Szalay Pál néhány szóval jelezte, hogy a bizottság kijelölésében minden politikai pártszínezetet kizárva, egyedül a közbizalmat és a képviselői állásra megkívántató képességet tekintette irányadóul. Hosszabb zaj után jegyző felolvassa a névsort, amely szerint fővárosi bizottsági tagokat ajánltatnak: I. a közvetlenül választandók sorából rendes tagokat Buzeczky Pál (vár), Domaniczky István (Krisztinaváros), Hoffmann Sándor (vár), Kovics Károly (Tabán), Kriszt János (vár), Rauscher János(Krisztinav.), Rostaházy Kálmán (Kriszinav.), Szalay Pál (Krisztinav.), Tanárky Gedeon (vár), Lehner Gyula (Tabán), dr. Sohrab Flóris (Tabán), Zboray Béla (Krisztinav.), póttagokul: Jankovics József (Krisztinaváros), Láng György (Tabán) dr. Szabó József (Tabán) II. Az értékképviselők sorából: Bohn József (Tabán), dr. Gombár Tivadar (vár), H a azéyi Törvényszéki csarnok. — Pausz János volt Szörény megyei alispán bűnügyében az iratok a vádlott által személyesen szerkesztett felebbezés kapcsán már felérkeztek a kir. táblához. Popovits Jenő előadó az I. büntetőtanácsban még e hó folyamában fogja az ügyet elreferálni. — A cautio-szédelgök. Barczai Viktor s társai bűnügyét ma folytatólag tárgyalta a budapesti kir. fenyitő törvényszék s ítéletet is hozott. Az ítélet szerint Barcza Viktor csalás büntette és vétsége miatt f'/j évi börtönre s 300 frt pénzbírságra, Scholz Ede 18 rendbeli csalás büntette miatt 4 évi fegyházra s 900 frt pénzbírságra, Schnitzer Simon csalás vétsége miatt egy évi börtönre s 200 frt pénzbírságra, Grünwald Jakab 9 havi börtönre, Horváth Róbert 6 havi fogházra s Mala Kiss Zsuzsánna 3 havi fogházra ítéltettek. Pick József fölmentetett. Az elitéltek s a kir. ügyész felebbeztek. Idegenek névjegyzéke. Deczember 5. Angol királynő szálloda: Báró Trautenberg F. birt. Moór. — Halassy E. birt. B.-Gyarmat. — Carusse C. keresk. Trieszt. — Bogoslavljeovits V. lelkész, Bavanille. — Bemer A. kereskedő, Bécs. — Brach A. kereskedő, Bécs. — Beckmann M. kereskedő, Bécs. Arany sas szálloda : Theodores G. kereskedő, T.-Severin. — S. B. József kereskedő, T.-Severin. — Dr. Szombathy S. orvos, B.-Ujbánya. — Özv. Stribik E. magánzó, B.-Újbánya. — Justh J. birtokos, Turócz. — Nagy A. gyógyszerész, Makó. Erzsébet szálloda , Petrovits A. ügyvéd, Eger. — Nyiry A. közjegyző, Ercsi. — Bonczy J. gyógyszerész, Peczel. — Aczél K. hivatalnok, Veszprém. — Bogovits A. hivatalnok, Veszprém. — Landgraf J. mérnök, Barcs. — Magassy M. hadnagy, Sopron. — Szabó J. kereskedő, Győr. Fehér hattyú szálloda : Kováts F. csendbiztos, N.Károly. — Kohn J. kereskedő, Rozsnyó. — Weisz S. kereskedő, Debreczen. — Weisz H. kereskedő, H.-M.-Vásárhely. — Hecht J. gazdálkodó, Komárom. — Weisz S. gazdálkodó, Komárom. — Mihotsek J. lókereskedő, Csebovetz. — Zeisler N. földbirtokos, H.-M.-Vásárhely. Fehér ló szálloda , Chudova J. magánzó, Hamburg. — Darányi P. magánzó, Karlsburg. — Fükő J. k. h. hadnagy, Jolsva. — Treszner J. titkár, Szt-Franciscó. — Schopf I. ny. m. kir. szt. tanácsos, Kalocsa. — Grünberger J. hivatalnok, Temesvár. — Kőhegyi I. orvos, Szeged. — Tóth J. orvos, Arad. — Kelmi A. utazó, Bécs. — Móhr J. kereskedő, Bécs. — Ráth J. kereskedő, Pozsony. — Tóth J. kereskedő, Vácz. — Fekete F. kereskedő, Kecskemét. — Helmer A. kereskedő, Szeged. Holzwarth-Frohner szálloda, Kutscha I. és családja, Teschen. — Gerstle M. vállalk., Bécs. — Prasch I. vállalk., Bécs. — Stengel I. vállalk., Bécs. — Schleditzka magánzó, Bécs. — Pracier I. magánzó, Páris. — Hommell Gy. magánzó, Páris. Kleinfeller G. keresk., Mannheim. — Grünfeld I. keresk., Brassó. — Blum I. keresk., Pelsőcz. — Hungária szálloda, Jakabffy I. birt., Üllő. — Neumann S. birt., Polgárdi. — Dr. Pick D. ügyvéd, Szeged. — Dörfel Qy. építész, Bécs. — Schmidt P. építész, Bécs. — Hausen V. építész, Bécs. — Preninger K. építész, Bécs. — Löwenthal M. építész, Frankfurt. — Schubert E. mérnök, Grátz. — Landecker J. keresk., München. — Herrik B. keresk., B.-Bánya, Magyar király szálloda , Laufer L. birt., Dombóvár. — Hetényi J birt., Solt. — Cserna V. főügyész, Veszprém. — Grünhut B. ügyvéd, Kaposvár, Bajnay J. magánzó, Szeged.— Medek K. százados, Tarnow. — Reiner J.gazdász, Szeged. — Keiner A. gazdász, Kaposvár. — Szauer J. gyáros, Herend. — Fischel A. gyáros, Bécs. — Steinitz H. keresk., Bécs. — Weindl M. keresk., Apathin. — Mihailovits M. keresk., Jankovácz. — Heinrich S. utazó, Bécs. Nemzeti szálloda: Vajda I. birt., Béla. — Farkas A birt., B.-Szombat. — Bernáth K. birt., Debreczen. — Fischer L.-né birt., Eger. — Seiler B. keresk., D.-Földvár. — Kren I. keresk., Pécs. — Falkenbach F. keresk., Bécs. Pannónia szálloda : Kummer J. földbirtokos, Mohora. — Deutsch G. földb., Kun-Sz.-Miklós. — Lázár L. földb., Pásztó. — Lázár J. földb., Fülek. — Dr. Bauer J. ügyvéd, Kun-Sz.Miklós. — Bauer J. keresk., Kun-Sz.-Miklós. — Wessely M. gazda, Adony. — Laufer M. gazdálkodó, Csacza. — Kremsberger F. gazdatiszt, Ujszász.— Szegedy L. postatiszt, Miskolcz. — Bach M. keresk., Nyitra. — Ehrlich J. gazdatiszt, Fegyvernek. — Plichta L. gyógyszerész, Losoncz. — Faller K. tanár, Selmeczbánya. — Ballassovits M. magánzó, Zsamócza, Páris szálloda.— Nagy M. hivatalnok, Szabadka. — Brischke O. gyáros, Bielitz. — Pried M. keresk., Simontornya. — Bereczy M. keresk., Kanizsa. —Weis S. keresk., Tapolcsán. — Willner J. keresk., V.Vjhely. Vadászkürt szálloda , Jakabffy T. bírt., Kupa. — Prokop Gy. birt., Nyires. — Prizeker Antonia magánzó, Diákova. — Wangyel P. hivatalnok, Arad. — Frank D. kereskedő, Páris. — Bathlechner K. keresk., Bécs. — Braumüller G. kereskedő, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Deczember 5. Árverések a fővárosban. Egréder József és neje 14,588 írtra b. ingatl. IV. Torony-utcza 1. sz. márczius 2. — Grossmann József 4146 írtra b. ingói VI. Király-utcza 36. sz. decz. 12. Árverések a vidéken. Kerkápoly Malvin 8671 írtra b. ingatl. márcz. 5. Vácz. — Kállay Ákosné 140,000 írtra b. ingatl. márcz. 15. T.-Lök. — Szabó Vendel 2160 írtra b. ingói márczius 6. Győrött. — Kosztits János 12,640 írtra b. ingatl. február 20. Pancsova. — Bedics Kálmán és neje 2768 írtra b. ingatl. márczius 7. Győrött. — Miskolczi István és neje 2500 írtra b. ingadl. febr. 26. Szászrégen. — Österreicher Gáspár 1400 írtra b. ingadl. decz. 30. Tilaj. — Baj János és neje 5520 írtra b. ingadl. márcz. 20. Győrött. — Radonics Koszta 400 írtra b. ingadl. jan. 22. Kaláz. — Házy Mihály II, 428 írtra b. ingadl. jan. 2. Lugos. — Bassel Károly és neje 19,624 írtra b. ingadl. decz. 29. Kassa. Csődök. Stasney Albert ellen, csődbiztos Zveier Frigyes, tömeggondnok Theil Pál, január 31. N.-Szeben. — Obláth Sándor ellen a csőd megszüntetett, Nagybecskerek._ Popovics Dávid ellen a csőd megszüntettetett, Újvidék. _ Slaskovics István ellen a csőd megszüntettetett, Gyulafehérvár. — Pinász Mór ellen a csőd megszüntettetett, Sopron. — Kühn Ferencz ellen a csőd megszüntettetett, Rimaszombat. Pályázatok. A budapesti törvényszéknél irnoki áll. január 3. — A dévai törvényszéknél irnoki áll. január 6. — A szeniczi járásbíróságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. 4 hét alatt. — Egy I. és II. oszt. erdőgyakornoki áll. január 15. Kolozsvár. — Szolnok, Dobokamegye területén, 17 körorvosi áll. decz. 15. Deésen. — A budapesti járásbíróságnál I. és III. osztá irnoki áll. január 5. Időjárás deczember 5. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai : © = szélcsend ; O · tiszta, derült; ® = '0 felhős ; (J = 7a felhős ; 0 = '/. felhős ; 0 =borult; • : = eső ; # = hóeső ; A = jég ; == = köd ; 00 = gőz; ■gr = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás (765) Oroszországban, egy másik (762) Törökországban van. A depressió (745) a continens északnyugati részéből kiterjed annak többi nagy részére is. Az idő északnyugaton viharos szelekkel melegebb, borús, keleten többnyire borús, havas, hideg. Hazánkban: Többnyire délies és északias, helyenkint erősebb szelekkel a hőmérséklet fagyponton felül enyhült. A légnyomás mindenütt jóval kisebb lett. Az idő általában borús, csapadékos, délnyugaton esők, északkeleten hó és havas esők helyenkint nagy mennyiségben voltak. — Sopronban hóval, Szatmár-Németiben esővel jégdarabok hullott. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire borús, csapadékos időt várhatni északkeleten még fagygyal. Szól ! A hó-Állomások nyomás irány* és rt?“81 FelhalmLmnj- ereje Celsius- dokTM^ zet ___________________Twietij- | f0khan jf — Arad........................... 50.0 DK 51.7 — Besztercze............. — — — — -J Beszterczebánya .. 48.9 —5.5 n -£0 Budapest ................ 49.4 K 2 —3.4 99 ntO Csáktornya................ 47.3 ENY 11.2 6 «. Debreczen................ 49.8 D 1 6.0 — •. Eger........................... 50.8 K 4 —0.7 8/f 8 0 Eszék......................... 47.4 ENY 12.2 2 •. Fiume......................... 48.2 D 5 | 9.3 63 0 Késmárk.................... 51.4 K 1 | —5.8 — j£0 Keszthely ................ 48.4 ÉNY 1 —.o 13 0 Kolozsvár................ 58.5 ÉK 3 — 3.4 — 0 Magyar-Óvár......... 49.3 ÉK 1 —3.4 % 8 0 Máramaros-Sziget 51.2 EK 5 —0.6 — 0 Nagy-Enyed ........... 57.9 ÉK 1 —3.0 — 0 Nagy-Szeben......... 52.4 D 1 —4.1 — 0 Nagy-Várad ............ 49.7 D 2 3.0 2 • Orsova....................... 57.8 ÉNY 3 —2.1 5 0 Pancsova................... 49.5 DK 5 3.1 3 0 Selmeczbánya .. .. 52.0 K 3—6.6 10 1 10 Sopron........................ — 1 —2.4 KtA99 0 Szatmár-Németi .. 49.7 DK 3—1.4 4 • Szeged....................... 47.6 D 4 2.0 8 •! Sepsi-Szt-György — © ! —11.2 — 0 Szolnok ........... .. 49.3 D 30.8 9 • Temesvár................ 52.7 D 23.0 9 •! Trencsén................ 50.7 © —3.59 0 Ungvár...................... 49.1 K 4 —0.8 1jt 50 0 Zágráb....................... 48.2 K 1 2.6 8 0 Bécs........................ 49.3 —2.5 1# 4 0 Bregenz................... 47.1 D 1 —2.6 4 0 Konstantinápoly.. 62.6 DNY 1 6.0 — O Lesina..................... 51.1 D 7 15.7 — 0 Pola........................... 49.5 NY 2 7.8 19 0 Prága......................... 46.6 © —S.O * 3 0 Sulina.................... — — — — — Serajevo.. ,............. 48.0 DNY 5 8.0 — 0 Színházak. Budapest, szerdán, deczember 6-án. Nemzeti színház. A BAGDADI HERCZEGNŐ. Színmű 3 felv. irta Dumas S. Jean de Hun gr. Náday Lionette, neje Helvey L. Raoul, fiók Schmidek S. Godler Vízvári Trévelé Hetényi Nourvady Nagy I. Richard Bercsényi Nevelőnő Márkus E. Szobaleány Adorján B. Komornok Tóth Inas Sántha Rendőrbiztos Pintér írnoka Horváth Ezt megelőzi: A pacsirta. Holnap, csütörtökön : Hajós Zs. úr vendégjátékául: Romeo és Julia. Népszínház. LILI. Énekes színmű 3 felv. írták Hennequin és Millaud. Ford. Evva Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerz. Hervé. Antonin Tihanyi De la Grange Andorfi Sainte Hypothóse Kassai Bompan prof. Horváth Bené Eőry Bouzincourt Komáromi Bouzincourtné Klárné Amelie ) „ . . Antoine ) Victorine, Nagy I. Mme. Vienbois Victorné Mme. Grandséc Szirmai M. Mme. Anderson Tóvári A. Jerome Kovács Holnap, csütörtökön : Baha Lujza assz. m. vendég. Az igmándi kispap. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Lilig Lajos. Nyílt tér. Tisztelt vevőink szives tudomására, hogy utazónk Wallerstein Sándor urnak történt kilépése következtében ennek működése üzletünk részére megszűnt. 1250 101 WALLERSTEIN és FREUND. IPESTIMAGYAR KBRESKBDEBI BANK. Befizetett részvénytőke öt millió frt. Alapíttatott 1842. Elfogad betéteket pénztári jegyekre, takarék-könyvecskékre vagy folyószámlában a legkedvezőbb feltételek mellett: 2243 1227