Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-11 / 102. szám

Kiadóhivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : Pesten küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .......................................... 2 frt. 3 hónapra .......................................................... 6 » 6 hónapra .......................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldáseárt felülfizetés negyedévenként 1 I ESTI KIADÁS Szerkesztőség: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSRE Úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. hétfő, deczember 11. 102. szám. Táviratok. Páris, decz. 11. (Eredeti távirat.) A Suez-csatorna társaság, hogy teljesítse az angolok kívánságát, elhatározta, hogy harmincz millió frankot fordít a Suez-csatorna javítására. Nyolcz milliót elköltött már erre a czélra, a többi 22 milliót most fogja kibocsátani és a kívánt munkákat rögtön elvégeztetni. A párhuzamos csatorna készítése elvben elfogadtatott, a költség 150 millióban állapíttatott meg és kötelezvények kibocsátása útján fog fedöztetni. Az új csatorna készítése öt évig fog tartani. Az egyik csatornát az Európába jövő, a másikat az Indiába menő hajók fogják használni. (»Neue freie Presse«.) Szófia, decz. 11. Az egész fejedelemségben tegnap tartottak meg a választások a választók nagy részvéte mellett. A választási küzdelem igen élénk volt. 14 választókerület közül 11-ben a conservativ párti jelöltek választottak meg nagy szavazattöbbséggel. Három kerületben pótválasztás leend. Alexandria, decz. 11. Tegnap a »Politeama« szinházban népes gyűlés tartatott, mely azon határozatot fogadta el, hogy a külhatalmak consulatusai előtt azonnal tüntetés rendeztessék, a gyújtogatások és rablások által okozott károk rögtöni megtérítését követelve. A tüntetés a gyűlés által választott nemzetközi bizottság vezetése alatt megtörtént. Több ezer ember vett részt a tüntetésben. Csaknem valamennyi consul megígérte, hogy ez ügyben távirati úton fognak kormányukhoz fordulni. A franczia consul egyszersmind azon aggályának adott kifejezést, hogy a kártérítési összegek kifizetésének hosszas halogatása az alsóbb néposztályokat nagyobb zavargásokra ragadhatja. Az angol consul nem volt jelen. Kairó, decz. 11. Izmail Ejub belügyminiszterré neveztetett ki. Kairó, decz. 11. Jacub-Sami és Mahmud- Fehmibasák halálra ítéltettek. A khedive a halálitéletet, mint a többieknél száműzetésre változtatta át. Berlin, decz. 11. (Eredeti távirat.) A »N. freie Presse« jelenti: Számos itteni bankár értekezletet tartott és kimondta, hogy Wedelnek a tőzsdeadóra vonatkozó javaslata meg nem valósítható. Az értekezlet elhatározta, hogy föl fogja szólítani a tőzsdetanácsot, hogy a szükséges lépéseket tegye meg és gyűlést hívjon össze. London, decz. 11. Mint a »Daily News« értesül, Derby haladéktalanul belép a cabinetbe. A további változások a cabinetben állítólag a parlament összeülése előtt fognak megtörténni. Hírlik, hogy Gladstone rövid időn le fog köszönni az államkincstárnoki állásról, de a miniszterelnöki állást megtartja. A »Times« értesülése szerint Egyptom havonként 3200 font sterlinggel járul az angol occupationális hadsereg költségeihez. Bécs, decz. 11. A képviselőház ülése. Schönerer és Fürnkranz a ház nagy derültsége közben azon határozat elfogadását indítványozzák, szólíttassék fel a kormány, hogy oszlassa föl a képviselőházat és rendeljen el új választásokat. Az indítványt senki sem támogatja. Jászberény, december 11. (Eredeti távirat.) A jászberényi casino mai közgyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy a felvidéki közművelődési egyletbe mint alapító tag belép. Temesvár, decz. 11. Tisza Lajos királyi biztos holnap délután városunkba érkezik ; illő fogadtatása végett a városi és katonai hatóság részéről előkészületek léteznek. A királyi biztos Ormós főispánhoz fog szállani, ki ünnepelt vendége tiszteletére az egyházi, világi és katonai hatóságok főnökeinek meghívása mellett fényes estélyt adand. Szeged, decz. 11. A város mai közgyűlése egyhangúlag elhatározta Kossuth Lajos születésnapjának nyolczvanadik évfordulója alkalmából örömét jegyzőkönyvileg kifejezni és a nagy hazafihoz üdvözlő iratot intézni, nagy hiba, hogy 109 átmetszés van, noha Paleocapa csak 14-et ajánlott. Jónás Ödön félremagyarázott szavait igazította helyre s aztán Horváth Gyula beszélt, ki annak fölötte káros voltát fejtegette, hogy némely nem szakértők itt a házban ennek nagy tekintélye alatt feltétlenül kárhoztató ítéletet mondanak a szabályozások felett s megingatják az egész érdekelt nagy alföldön azok iránt a hitet és bizalmat. Tisza Kálmán hasonló értelemben nyilatkozik s megjegyzi, hogy olyan vízszabályozási munkálat, mely a jövőben minden katastrophát lehetetlenné tehet, nem volt, nincs s nem is lesz. Abnormis időjárás veszélyei ellen emberi erő nem lehet feltétlen biztosíték. Végül a ház nagy figyelme között szóltamaz eljárás helytelen és igazságtalan voltáról, mely a magyar államhivatalnokok becsületét, jóhírnevét minden igaz ok és alap nélkül aláássa. E bajt csak az orvosolhatja gyökeresen, ha a házban oly hangulat kap lábra, mely az efféle eljárást és barezmodort lehetetlenné teszi. Erre Rohonczy a háztól újból is bocsánatot kérve, kijelenté, hogy ő nem támadta meg az összes állami hivatalnokokat, hanem csak a közlekedési minisztérium vízépítészeti osztálya hivatalnokainak egy részét, s a vizsgálat ki fogja derítni, hogy kiket értett. Élénk discussió aztán még csak egy pontnál, az államvasutak czíménél támadt, hol Pázmándy Dénes az iránt adott be határozati javaslatot, hogy a kormány az összes vasúti és gőzhajózási vállalatoknál a magyar nyelv kizárólagos használatát rendelje el. Most ezen indítvány kivihetősége, illetőleg kivihetlensége fölött folyt discussió, melyben Kemény miniszter, Ivánka és Lukács az inditvány ellen, Vucsetics, Mocsáry Lajos és két ízben Pázmándy az inditvány mellett, vettek részt. Végül a ház 131 szóval 96 ellenében mellőzte az inditványt. Erre a budget többi tételei észrevétel nélkül szavaztattak meg s negyed 2 órakor a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségvetése került tárgyalás alá. Itt elsőnek szólalt fel Göndöcs, ki a kormány részéről több tevékenységet kíván a gyümölcs- és selyemtermelés érdekében; az egyetemen magasabb gazdasági tanfolyamot kér felállítni; másfelől a népiskolában több gond fordítandó a gazdasági ismeretekre. Sürgeti végül az ipartörvény revisióját s a képesség kimutatásának kötelezővé tételét; a vásári engedélyek megszorítását is szükségesnek tartja, mert a sok vásár tönkre teszi az iparost. Szónok nagy számú petituma között volt a kereskedelmi oktatás terjesztése és magyar kereskedési osztály képzése. Az idő előre haladván, a tárgyalás folytatása holnapra halasztatott, mikor esetleg a vallás és közoktatásügyi költségvetés tárgyalására is sor kerül. * A ref. egyetemes convent a folyó hóban, — mint eddig tervezve volt — nem fog összehivatni. Az elmulasztás oka — a »Prot. Közlöny« szerint — b. Vay Miklós főgondnok gyöngélkedése. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, decz. 11. A közmunka és közlekedési minisztérium költségvetésének részletes tárgyalását folytatta ma a ház s mindjárt az újszegedi töltés belebbezési és partleásási munkálatainál elsőnek szólalt fel Jónás Ödön, ki szakszerű beszédben polemizált Fekete Zsigmond tegnapelőtti fejtegetéseivel; ezekkel szemben hangsúlyozza, hogy a Tisza-szabályozás rendszerét nem, csak az egyes szabályozási munkák elhibázott voltát lehet kifogásolni. Thaly Kálmán hivatva érezte magát Fekete Zsigmond távollétében, hogy e helyett fölvegye a keztyüt és kifejtse, hogy igen is maga a szabályozási rendszer rossz s Fekete is ezt kárhoztatta. Elnök az ülést d. e. 10 1/4 órakor megnyitván, az utóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítés után bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyek szerint »a magyar korona országainak vörös kereszt-egylete által felveendő sorsjegy-kölcsön bélyeg- és illetékmentességéről« és b) »a némely magyar gyalogezredbeli zászlóaljaknak az újonnan alakítandó és 1883. évtől kezdve nem a magyar korona országaiból kiegészítendő gyalogezredekbe kivételesen való beosztásáról« szóló törvényjavaslatok ő felsége által Budapesten 1883-ik évi deczember hava hetedik napján legkegyelmesebben szentesittetvén, mint ez idei XLI. és XLII-ik törvényczikkek az »Országos Törvénytár« utján folyó évi deczember hó nyolczadik napján kihirdettettek. Tudomásul vétetik: Zichy Ödön gróf Somogymegye kaposvári választókerülete országgyűlési képviselőjének levelét, mely szerint képviselői állásáról lemond. Tudomásul vétetik s az elnökség felhatalmaztatik, hogy az uj választás iránt szükséges törvényes intézkedéseket megtehesse. Bemutatja továbbá Hont megye közönségének feliratát a hitfelekezetek által alkalmazott tanítók és tanárok csak állami megerősítés után való működhetése és kötelességmulasztás miatt az államkormány által felfügeszthetése tárgyában. A békéscsabai római katholikus egyház iskolaszékének kérvényét, melyben az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 11, 35 és 27 .§-ainak magyarázata iránt folyamodik. A fogarasi állami tisztviselőknek és az újvidéki összes állami tisztviselőknek kérvényeit, melyben fizetések s lakbérilletmények felemeléséért esedeznek. Az összes magyar királyi úrmestereknek kérvényét, melyben sorsuknak javításáért kérelmeznek. Komlód Tótfalu szatmármegyebeli község lakosainak kérvényét, melyben legalább 15 katasztrális holdnyi területre dohánytermelési engedélyért kérvényeznek. Schwarcz András és Sebestyén somogymegyei homoki lakosoknak kérvényét, melyben atyjuknak hagyatéka után reájuk kirótt 96 frt 25 kv illeték elengedése, esetleg leszállítása iránt esedeznek. Kiadatnak a kérvényt bizottságnak. A napirend előtt Herman Ottó szólal fel s reflectálva Barossnak a házszabályok revíziója tárgyában mondott beszédére, azt kérdi Barosstól, hogy azon kifejezésének : »a kisebbség rokonczátlankodásai« ugyanazon értelmet adja-e, milyet annak az elnök adott. Baross Gábor röviden megjegyzi, hogy ő e kifejezést átalánosságban értette ; előttem — úgymond — a különféle parlamenteknek példája. Ha én specialiter a mi igent, ellenzékünket értettem volna, meglehet az, képviselő úr arról győződve, hogy míg egyfelől törekedtem volna a múltból is indokolni állításomat, addig másfelől lett volna elég bátorságom arra, hogy az ebbeli értelmezés helyességét meg ne tagadjam. A tapasztalásra vonatkozó célzást is átalánosságban mondtam, értettem és kívánom értetni az idézett kifejezést, s óhajtom, hogy annak ne méltóztassanak oly értelmezést adni — ami tényleg méltatlan is lenne — mintha én az ellenzék padjain ülő t. képviselő urak parlamenti modora tekintetébe szerzett tapasztalatokat akartam volna egyedüli például oda állítani. Ismétlem, átalánosságban szóltam és nem akarom, hogy szavaimnak más értelmezés adassék, mint ahogy én azokat magam is értettem (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Ezzel az ügy be van fejezve. A budget. Következik a napirend: a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalása. Az új szegedi töltés partbeásási munkálatainak tételénél felszólal Jónás Ödön : T. ház! Midőn a tárgyalás alatt levő tételt úgy, mint azt a pénzügyi bizottság előterjesztette elfogadom, kijelentem, hogy én ez alkalommal nem közvetlenül ezen tételhez akarok szólani, hanem szólási jogommal élve, reflektálni akarok azokra, amik a tegnapelőtti ülésen e Tisza-szabályozási ügyekre mondattak. Ugyanis megütközéssel tapasztaltam, hogy úgy a t. képviselőtársaim közül igen sokan, mint a sajtónak is egy része, úgy fogta fel Fekete képviselőtársam beszédét, mintha ő a Tisza-szabályozás rendszerét ítélte volna el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: ügy is volt!) Én megvallom te bár, hogy magam is szakember lévén, nem úgy fogtam fel beszédét, mert azon rosszalásban, amelyet a t. képviselő úr a mellékes körülmények felsorolásával kifejezett, inkább a szabályozási munkák végrehajtásában a rendszertelenséget, a rendetlenséget illetik. De miután már átalánosságban van odaállítva a dolog és az mondatik, hogy a képviselő úr, mint technikus, határozottan pálctát tör a szabályozási rendszer fölött és azt már alapjában elhibázottnak állítja, akkor én kötelességemnek tartom, hogy mint szakember azokra reflektáljak, és megnyugtassam Magyarországnak nagy részét. (Egy hang a szélső baloldalon: Nem fog sikerülni !) Németh Albert: (közbeszól) Nagy fába vágja a fejszéjét! Jónás Ödön: Különösen azon részét, mely az anyagi áldozatok következtében már amúgy is fogékony a bizalmatlanságra és a mely lakosság mintegy életkérdését látja a Tisza szabályozásában és annak végrehajtásában. Megvallom tehát, elvártam volna, ha a képviselő úr a rendszert támadja meg, akkor egyszersmind fellép vala azon határozott indokokkal, melyek e rendszer t. i. a védtöltés és átmetszési rendszer ellen szólanak s akkor rámutat egyszersmind azon indokokra is, melyek a Tisza szabályozásánál más jobb rendszert ajánlanak. Én te ház eddigelé más rationábilis szabályozási rendszert, különösen oly természetű folyóknál mint a Tisza, nem ismertem, és elfogadom az átmetszési és védtöltési rendszert mint egyedül megbízhatót. Nagyon jól tudom, vannak egyesek, de csakis egyesek és nem testületek, amelyek holmi medenczerendszer, csatornázás vagy párhuzamos memedenczerendszerrel gondolnák az egyes szabályozási hibákat helyreütni. De tehát, ezen rendszerek eddig csak mint elvi kérdések állíttattak fel, ily rendszerben tényleges szabályozások nem hajtottak végre, és azért azt hiszem, hogy a képviselő úr ily kalandos kísérletekre nem akarja rávezetni Magyarországot. Thaly Kálmán : (Közbeszól) Semmi kalandos ! Jónás Ödön : Tán mi próbáljuk meg legelőször a Tiszán, vájjon a medencze, vagy párhuzamos mederrendszer volna-e czélszerű ? Ez oly kalandos eljárás volna, mely nagy anyagi áldozatok mellett még rendkívüli veszélyeket zúdítana az országra. Nézetem szerint az egyedül helyes rendszer az, mely a Tiszánál jelenleg alkalmaztatik, t. i. a védtöltési és átmetszési rendszer ; az a rendszer, melyekben Paleocapa és Vásárhelyi eszméi combinálva meg vannak testesítve és melyek szerint az eredeti terveket el is készítették. Ez egyéni meggyőződésem. És tessék végignézni tisztelt ház a külföldi vízszabályozásokat , a Rajnán, a Garonne, Szajna és Pó és Olaszország más folyóinak szabályozását és azt méltóztatnak tapasztalni, hogy hasonló természetű folyóknál, mint a Tisza, átalában az átmetszési és védtöltési rendszer alkalmaztatik. Azt hiszem, tebát, és meg vagyok győződve róla, hogy Fekete Zsigmond képviselő úr nem a rendszert ítélte el, hanem csakis a szabályozási munkálat végrehajtásában előforduló rendetlenségekre mutatott reá. Ezekre is bátor leszek röviden egy pár megjegyzést kockáztatni. A képviselő úr így szólt beszédében (olvassa): »A mi aggodalmunkat a legnagyobb mértékben felkelti, a vizek járásában észlelhető retograd hatás, mert a Tiszánál, amelynek árjai az egész középkorban sem Szegedet, sem a többi parti községeket és városokat megsemmisítéssel nem fenyegették, a szabályozás óta csaknem két méteres árvízszín emelkedés constatálható, ami tekintve az idő rövidségét, mely a szabályozás megkezdése óta mai napig lefolyt, páratlan a szabályozások történetében. Pedig azt már nem lehet állítani, hogy akár 1879-ben akár 1881-ben a Tisza mennyiségileg is elérte volna a legmagasabb fokot, mert aki ezt állítja, az önmagát ámítja.« Én, t. hát, megvallom, nem tudom ebből megítélni, hogy mikép fogta fel a képviselő úr ezen retrográd hatást, mert ha relatíve fogta fel a t. képviselő úr, akkor ennek, nézetem szerint, nincs értelme; ha pedig átalánosan érti, hát akkor megjegyzem, hogy én ilyen retrográd hatást folyóinknál szabályozás előtt és után is megtűrhetőnek tartok s enélkül folyót nem is képzelhetek, különösen oly folyót, a melybe annyi tömérdek mellékfolyó ömlik, mint a Tiszába. Második megjegyzése a t. képviselő úrnak a következő: »A másik jelenség, mely szabályozott folyóinknál látható, ez az igen tartós és hosszas culminálás. A múlt század vége felé, amikor pedig — miként, történetileg bizonyíthatom egyes folyóinknál már retrográd hatás jelentkezett, a Tiszának nagy áradásai még két hét alatt elvonultak. 1881-ben már nem két hanem hat álló hétig a Tisza Szegeden folytonosan a legnagyobb ponton állott.« Eltekintve attól, tehát, hogy Szeged felett több, Szeged alatt pedig kevesebb átmetszés létesittetett, mint amennyi megengedhető lett volna, rá akarok mutatni egy oly adatra, amely megcáfolja a képviselő úrnak azon állítását, hogy eddig hat hétnél tovább tartó culminálás nem létezett volna. Van tudomásom arról, hogy a negyvenes években, ha jól emlékszem, 1844-ben, midőn a Tisza vize 11 lábnyi minimális állásról felemeltetett 21—24 lábra, akkor a culminálás 5—6 hónapig tartott. Ez a képviselő úrnak jelzett állítását tökéletesen megcáfolja. A t. képviselő úr továbbá azt mondja: »És ha most ismét azon kérdést vetem fel magamnak, váljon a Tisza folyó szabályozási munkájának befejezése után meg fog-e szűnni folyóinknak ezen retrográd hatása, ezen kérdésre, bocsánatot kérek, egyébbel, mint határozott nemmel nem felelhetek« és: »Ezekben voltam bátor jelezni röviden nézeteimet és meggyőződésemet, mely az, hogy én részemről a szabályozásainknál eddig követett műszaki eljárásokkal, felfogadásokkal és tervezetekkel egyet nem értek. Én, képviselőház, ezekre azzal vagyok bátor felelni, hogy a folyók retrográd hatásáról, culminálásáról, a vízszin emelkedéséről és a víz mennyiségéről határozott véleményt mérnök adni nem képes és pedig egyszerűen azon oknál fogva, mert hiányzanak arra a szükséges hydrographiai adataink. A képviselő úr is, aki e kérdéssel elméletileg foglalkozott, tudni fogja, hogy a hydrographiai formulák, amelyek ily kérdések megítélésénél mérvadók, gyakorlati tényekkel állanak kapcsolatban, amely gyakorlati tényezők a folyó és a meder természetével vannak szoros kapcsolatban, no már ha a t. képviselő úr az ilyen gyakorlati tényezőket szemmérték szerint akarja megítélni, ezt az eljárást én nem helyeselhetem, és nem is követhetem. Igenis lehetne ítéletet mondani a vízfolyás természetére és mindazon okokra, melyeket a t. képviselő úr felhozott arra nézve, hogy a szabályozás rossz, hogyha volnának úgy a Tiszára, mint annak mellékfolyóira nézve összehasonlító hydrographiai adataink a szabályozás előtti és mostani időkről. Hogy a szabályozás előtti időkből nincsenek ily adataink, azt a t. képviselő úr épúgy tudja mint én. A mostani adatokból közvetlenül következtetést vonni absolut nem lehet. És éppen ezen oknál fogva legalább a jövőt véve figyelembe, bátor vagyok a t. kormány figyelmét felhívni arra, hogy a hydrographiai felvételek iránt elkövessen mindent, ami csak hatalmában áll, mert ha már a jelenlegi folyószabályozási munkálatokból határozott következtetést épen az adatok hiánya folytán, a. m. a sebességi, keresztszelvényi hoszszelvényi adatok hiánya folytán nem vonhatunk, jövőben, ha ismét árvízveszélylyel találkozunk, s ezekből kiindulva, ily határozott vélemény és pálcratörés mondatnék ki egy vízszabályozás felett, hogy akkor mondom technikailag pozitív magyarázattal is lehessen ellene szólani. Természetesen a laikusok a dolgot nem így fogják föl. Nem a technikai nehézségeket vagy okokat keresik, hanem azt mondják : Itt vannak az árvizek, pusztítanak, elöntenek millió holdnyi területeket, ime itt van az ítélet, hogy rossz a szabályozás. No hát tehát, én erre bátor vagyok megjegyezni, hogy olyan tíz év, mint amilyen most közvetlenül lefolyt, annyi csapadékkal és annyi elemi csapásokkal már rég nem volt Magyarországon, s nem volt egész Európában. Én azokat az árvízveszélyeket, pusztításokat s károkat egyenesen ennek a befolyásnak tulajdonítom s nem a szabályozási rendszer rosszaságának. Ezt nem elméletileg akarom igazolni, hanem kérem a t. képviselő urakat, tessék csak végig tekinteni Európában, hát csak a Tiszánál tapasztaljuk ezeket a calamitásokat és katasztrophákat ? Tessék Olaszországot tekinteni, ott van a Po, a Brenta és Addage folyók, amely utóbbi kiöntött Veronában és elöntötte még az Arénát is, úgy, hogy ott csónakázni lehetett, ahol pedig emberemlékezet óta nem volt víz. Ott van a Garonne, mit tett az Toulouse városában, pedig az szabályozott volt. Ott van a Szajna, mit tett az? Végre, hogy hivatkozzam a Rajna szabályozásra, mely részünkről, technikusok részéről a vízszabályozás mintaképéül állíttatik oda, tessék ott körültekinteni, képviselő urak. Mit tapasztalnak ? Azt, hogy a Tiszánál százszorta több kárt tett úgy emberéletben, mint vagyon tekintetében. Én mindezekből kiindulva t.hát, miután részletekbe terjeszkedni nem akarok én pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a t. képviselő úr is, ki a rendszert akarta megtámadni, csak átalánosságban beszélt nem is indokolta azt technikai alapossággal s igy e téren én sem terjeszkedhetem ki, de kijelentem még egyszer, hogy én mint technikus, tökéletesen megnyugszom azon rendszerben, mely a Tiszaszabályozásban fel van tüntetve. (Helyeslés jobb felől.) Thaly Kálmán a távollevő Fekete helyett tesz pár megjegyzést az előtte szóló beszédére. Kijelenti, hogy Fekete a rendszert ítélte el. Szóló a medenczerendszert nem pártolhatja, mert az a hegyes vidékeken még jobban megbosszulná magát. A fő veszély abban van, hogy Paleocapa rendszere nem helyes irányban folytattatott; ő 13 átmetszést csinált, a 14-et a torkolatnál tervezte. A mostani munkával 109 átmetszés eszközöltetett, de a torkolatnál még most sem történt semmi. Az előtte szóló által említett esős, csapadékos időszak épen próbája a mérnöki tudománynak ; száraz időben nincs szükség a mérnökök bölcsességére s szóló csodálkozik, hogy Jónás mint szakember azt állítja, hogy a mérnök nem mondhatja meg: történhetik a jövőben szerencsétlenség. A hiba az eddigi rendszerben van, azon kell segíteni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Jónás Ödön szavai félremagyarázása miatt szólal fel. Ezután Horváth Gyula emel szót, kinek beszédét reggeli lapunkban közöljük. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuk.) Midőn ezen kérdésnél, mint magam is elismerem nem szakember, szót kérek, teszem ezt mindenekelőtt azon kötelességérzetből, mely reám azon irányban is háramlik, hogy a bár legjobb szándékkal felhozottak is az ország azon vidékén, melyről szó van, káros hatással ne legyenek. Én te bát, nem fogok annak vitatásába bocsátkozni, mert nem tartom magamat cémetemnek: lehet-e, volna-e jobb szabályozási rendszer mint amely a Tiszánál alkalmaztatik, de tudom azt, hogy ezen szabályozási rendszer ugyanaz, amelyet más országokban is alkalmaztak a szakértők. Tapasztalati tények csakugyan más irányban előttünk nem állanak, és épen azért nem is hiszem, hogy ezen szabályozási rendszer elannyira rossz, elítélendő s elvetendő lenne, mint némelyek állítják. Mert végre is nem hihetem, hogy a világ összes szakértői, kik ily szabályozási műveket terveztek és végrehajtottak, oly óriási tévedésbe estek volna, hogy jó helyet rosszat csináljanak. (Úgy van jobb felől!) De én is azt mondom, venni kell a helyzetet úgy a mint van. Az, amit általánosságban hibának tartanak, hogy a Tisza felső vidékein sokkal több átmetszés készült, mint kellett volna, megvan és mellesleg megjegyzem, megvan, nem 1876—78, nem is 1867 óta, hanem megvan legnagyobb részben az azelőtti régibb időkből, (ügy van jobbfelől.) Ha tehát hiba volt azt tenni, vájjon lehetséges volna-e most azon vidéknek legnagyobb károsodására akkor hagyni abban a munkákat, midőn bátran merem mondani, 1876. és főkép 1878. óta minden igyekezet oda fordíttatik, hogy a túlságos számú felsőbb átmetszések által netalán növelt, de minden esetre meglevő baj az alábbi átmetszések javítása és a gátak erősbítése által ellensúlyoztassék, elenyésztessék ? (Helyeslés jobbfelől.) Lehet valakinek nézete az, hogy a terv hibás, de vájjon lehetséges volna-e azért, hogy most egészen új terv részletei kidolgoztassanak és egy egészen új terv alapján meginduljunk, felhagyni a helyzetet, úgy amint van anélkül, hogy épen azon vidék, melynek érdekében mindnyájan szólunk, csakugyan a legnagyobb veszélynek, a végleges pusztulásnak kitétessék ? (Úgy van jobb felől.) Hisz — gondolom — 1879-ben a törvényhozásban kifejezett kívánalomhoz képest külföldi szakértők megnézték ezen vizeket, több hibát constatáltak ugyan, de mégis oda condludáltak, hogy most már arra, hogy ezen vidékek mentesíttessenek nincs más mód, minthogy a folyó közép és alsó részén az átmetszések javítása, mint a gátak hátrább helyezése és erősítése mentül előbb létesíttessék. Nem egyedül a Tisza-szabályozási clique mondta ezt, mint tetszett nevezni a képviselő úrnak a Tisza-szabályozási mérnököket, hanem a világ legműveltebb országaiból behívott szakértők nyilatkoztak így. És arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy annak, hogy a Tiszánál az előbbi években 1876- tól fogva felmerült károsodások és bajok oly nagyok voltak, egy nagy oka van; ez a nagy ok az, hogy az 1863-iki szárazság után sikerült elhitetni azon vidék lakóival, hogy a szárazságnak a Tisza-szabályozás az oka, s ennek következtében elmulasztották az árvédelmi munkákat a fő években ezen hit benyomása alatt. Hiába mondták egyesek, hiába mondtak szakértők, kik keresztülláttak ezen, hogy ez nem így van; dolgozzunk, mert majd megjönnek a nagy vizek évei és akkor kárát valljuk! Átalános lévén egyfelől a hit, hogy a szárazságot a Tisza-szabályozás okozta, másfelől igen szívesen elhivén az emberek, hogy helyes nem csinálni olyasmit, ami munkába s pénzbe kerül, elmulasztalak a legjobb évek, és azután bekövetkeztek a nagy árvizek. Ha ma sikerülne, ami nem hiszem, hogy sikerüljön, elhitetni azt, hogy a mostani rendszer nem használ, hogy az kárt fogna az illető vidéknek tenni, akkor a társulatok, egyesek és a kormány elvesztenék a kedvet arra, hogy ami hiányok vannak, kijavíttassanak, ami létesítendő, létesíttessék és ismét bekövetkeznének a catastropbák az alatt, míg a némelyek szerint sokkal tökéletesebb tervek elkészülnének, és azok keresztülvitelére az előkészületek megtörténnének. (ügy van jobb felől.) Én nem akarom és nem akarhatom a magyar Alföldet a jó vagy jobb theóriák fölötti kísérletek tárgyává tenni, hanem azt akarom, hogy mentessék meg azáltal, hogy javítások létessenek ott, él hibák történtek a mostani rendszer mellett és ne rontassék le a hit az iránt, hogy ezen után a mentesítés lehetséges. (Élénk helyeslés.) De azt mondta minap egy képviselő úr : állhat-e jót valaki azért, hogy hasonló catastrophák bekövetkezni nem fognak, ha ezen szabályozás végrehajtatik ? Tisztelt ház ! Én azt hiszem, minden irányban őszintének kell lenni és én kimondom őszintén azon meggyőződésemet, hogy sohasem volt, nincs és nem is lesz oly vízszabályozás, amely abnormis időjárás mellett catastrophák olykori bekövetkezését lehetetlenné tenné. (Igaz, jobbfelől.) Erx il minden oly ország példája tanúskodik, ahol évtizedek, évszázadok óta czélszerűen és jól vitettek keresztül a szabályozások és a legnagyobb költséggel és szigorral tartottak fenn a létesített művek. A vízszabályozás feladata biztosítani az időnként rendszerint előfordulni szokott vízi csapások ellen. Hogy az egy évszázadban egyszer-kétszer előforduló rendkívüliségek ellen nem lehet biztosítékot nyújtani, tanúsítják azon külföldi példák, amelyekre ma már hivatkozás történt, amelyeket tehát ismételni nem akarok, de amelyeknél a terveket nem magyar mérnökök, clique-beliek, vagy cliquen-kívüliek készítették, amelyeket nem ,ezek hajtottak végre, és nem ezek tartanak fenn. És mégis előfordultak ily rendkívüliségek, mert abnormis időjárás következményei ellen emberi erőteljes biztosítékot nyújtani nem képes. (ügy van jobbfelől.) De ez nem elég. Ez nem rontja meg a szabályozás értékét és érdekét, mert ahol évtizedekkel ezelőtt békánál és legfelebb balnál egyéb nem volt, 10 — 15—20 év óta búza terem a szabályozás következtében. Bőven kifizette tehát magát a szabályozás, még ha 30—40 évben egyszer a víz martaléka lesz is. Itt kívánok figyelmeztetni arra, (Halljuk! Halljuk !) amit sokszor hallottam, hogy régebben nem okozott a Tisza oly nagy károkat mint újabban. Természetes, mert akkor jobbra-balra mocsár volt a víz és haszontalan volt, sőt hasznos volt, amikor a Tisza kiöntött, mert ekkor legalább halat lehetett fogni; ma azonban, midőn repete és búza terem azon a vidéken, ha egyszer kiönt a Tisza, tízszer százszor nagyobb kárt okoz, mint azelőtt. De tessék ezzel szembe állítani azon 20—30 év alatt adott hasznot, midőn búza és repere termett. (Elénk tetszés jobbfelől.) Én tehát e tekintetben azt kérem, méltóztassanak egyfelől megadni az eszközöket arra, hogy ami okvetlenül szükséges azon vidék érdekében, az megtörténjék, másfelől pedig odabatni, hogy azon vidék érdekeltjei ne veszítsék el a hitet a sikerben, mert ha a maguk részéről nem teljesítik, ami az ő köre- A képviselőház ülése deczember hel én. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők : Péchy, Tibád, Fenyvessy. A kormány részéről jelen vannak: Tisza, Szapáry gr., Trefort, Széchenyi gr., Pauler, Kemény K. Előzetes bejelentések.