Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-13 / 104. szám

t megye hatósági beszállásolási tervet respectálni fogja, s jövőben a katonabeszállásolást csupán az erre vo­natkozó törvény keretén belül s a közteherviselés méltányos felosztásának elvei nyomán fogja el­rendelni. Ki fog adatni a honvédelmi miniszternek: GREGUSS ÁGOST. Greguss Ágost, az aesthetika nagynevű tanára a budapesti egyetemen, a bölcsészeti kar prodékánja, a magyar tud. akadémia igazgató tagja, a Kisfaludy- Társaság másod­elnöke stb. hosszas és kínos beteg­ség után, ma reggel 7 órakor meghalt. A hazai tudo­mány, irodalom és közélet egyik legkiválóbb alakját vesztette el benne. Életének főbb mozzanatait a következőkben foglaljuk össze :„ Greguss Á, született 1825-ik ápril. 27-én Eperje­sen, Sárosmegyében. Atyja Mihály 1818—33-ig eper­jesi, 1833—38-ig pozsonyi tanár, ki magyar szellemes szabadelvüsége miatt sokat szenvedett, első volt, ki ma­gasabb, nevezetesen bölcsészeti tárgyakat is hazai nyel­ven kezdett előadni. Munkáiból, kora elhunyta miatt csak »Aesthetikája« jelent meg. Kilencz gyermeke közül Ágost volt a legidősebb. Greguss iskoláit Pozsonyban, Rozsnyón, Eper­jesen, Bécsben s Halléban végezte; Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, melyeket azonban korán abbahagyott. 1846-ban Szarvason tanárrá lett Vajda Péter elhunytával. Itt epigrammákat irt. Itt irta meg a Széptan elemeit is, melylyel a forradalom után mind­járt a nagy tudós hírébe jutott. Az 1848—50. évi események alkalmával részvéte következtében hivata­lát elvesztette, sőt Nagyváradon 1852-ben egy évet politikai fogolykép töltött. 1853-ban márczius havában Toldy ajánla­tára a » Pesti Napló «-nál kapott alkalmazást. Két évvel később a szerkesztővel Bécsbe költözött s a »Magyar Sajtó”-nál működött. 1858-ban az akadémia levelező,­ 1863-ban rendes tagjává választotta, egy­szersmind titkárának, mely titkári tisztségre azóta háromszor újra megválasztotta. 1863-ban a Schmer­ling aerában ismét hadi törvényszék elé került s több havi fogságot töltött a pesti Károly-kaszárnyában. 1865-ben az országgyűlési naplók szerkesztője volt, az 1870. év elejéig, a midőn az egyetem meghí­vására (e meghívás a pesti egyetem életében első eset volt) a széptan rendes tanárának nevezte ki Eötvös. Három év előtt megszűnt a Kisfaludy-Társaság tit­kára lenni; ekkor a társaság másod­elnökévé válasz­tották. Ez év folytán a Tud.­Akadémiának igazgató tagja lett. Tagja volt az országos képzőművészeti ta­nácsnak, valamint az országos közoktatási tanácsnak is. Szóval a tudományos és irodalmi élet minden ágá­ban jelentékeny helyet foglalt el. Jeles értekezései »Tanulmányok« czim alatt két kötetben jelentek meg. »Shakspeare pályája,« czimű koszorúzott munkájával, mely a nyugati Shak­­speare-irodalomban is számot tevő munka, csak az első kötet jelent meg. »A Balladáról« czímű szintén koszorúzott pályamunkája az e nembeli művek között első helyen áll. Többek közt irt egy igen jeles »Köl­tészettant« is. Fejtegette Shakspeare, Moliére és Arany műveit. Hogy Arany Jánosból iskolai classi­­kus lett, ebben Gregussnak is nagy érdeme van; ő éveken át tartott egyetemi előadásokat Arany mű­veiről. Greguss valódi magyar tudós, józan, kiábrán­dult fővel, mégis a komoly hazaszeretet melegével a tudomány magas vívmányait fáradhatatlan gonddal törekszik nemzeti kincsekké tenni. Greguss legmé­lyebben gondolkozó bölcsészeink egyike, a tiszta theismus hive, és határozott ellensége a materialis­­musnak, a mely ellen, a mikor csak tehette, síkra is szállt; tiszta nemes lelke félt minden gyöngédtelen érintkezéstől, aggodalmasan vonult vissza a métely­­lyel és méreggel bíró anyag drastikus érzékiségétől. Nem akarta veszedelembe ejteni az erényt és az eszmé­nyi irányt, nem akarta a hús és vér élveinek homá­lyos, bűvös tömkelegébe bocsátani. Óhajtja a gyarapodást, szereti a tartalmas va­lóságot, de irtózik a vastag markolhatóságokat haj­­hászó prózai valóságtól. Ezzel az iránynyal gazdag az ő szépirodalmi, de még inkább tudományos munkás­sága , a­mely téren örök becsű művekkel gazdagí­totta irodalmunkat. Mint műfordító szintén a legjele­sebbek közé sorakozik. Minden téren érezni fogják az ő hiányát, de talán sehol se annyira mint az egyete­men. Greguss szakított a régi rendszerrel, mely a hallgatót és a professort egymástól elválasztotta, le­szállt közéjök, vagy maga köré gyűjtötte őket, s a szó szoros értelmében nevelte, vezette hallgatóit, szárnyra kapatta őket s a fiatalabb irói generatió­­ból többen kerültek ki az ő kezei közül. Az ifjúság mint atyját szerette és ragaszkodott hozzá; három év előtt, mikor 10 éves egyetemi tanárkodásának ju­bileumát ülték, egy aranytollal tisztelte meg. Tanít­ványai között bizonyára lesz valaki, a­ki majd meg­írja azon estélyek történetét, melyeket Greguss A. hetenkint adni szokott egyetemi hallgatói számára. * A­mi a nagy tudós hátrahagyott műveit illeti, s értesülésünk szerint a következőket írhatjuk: A Franklin-társulat kiadásában most vannak sajtó alatt aphorismái egy kis füzetben . Tanulmá­nyainak harmadik kötete pedig, a­mely Balladá­ról czímű classikus essayt is tartalmazza, szintén­­ sajtó alá van rendezve a BAtn M.­u­­j megjelenni. Fájdalom a tudós íra nem készülne tét­­­­­el Shakespeare könyvének második kötet­­­tével, a­mely az egyes darabok részletes tárgyalását tartalmazta volna, csak a tragoediákra vonatkozó, bizonyára bő jegyzetek maradtak hátra, a­melyekből ügyes szakértő is csak bajjal állíthatna össze egy némileg összefüggő egészet. Az elhunyt maga is így nyilatkozott utolsó napjaiban. Máskép áll aestheti­­cájának ügye, a melyről hosszasabban beszélgetett s kijelölte a módot, a mely szerint a jegyzetekkel ki­sért, tehát némileg átdolgozott, lotographirozott ki­vonatból, mégis csak lehetne, óhajtása szerint kell is, egy Széptan czimü művet kiadni. Greguss Á. Szép­tana tehát, a melyre két évtizede várakozik a tu­dományos világ, végre is meg fog jelenni. Greguss Ágost 58. évében hunyt el, de másfél év előtt még senki se mondta volna, hogy ilyen idős legyen, oly ifjú erőben volt. A múlt év tavaszán azon­ban egyszerre rohamosan kezdett hanyatlani, s mint a­ki érezte, hogy még sokat kellene és tudna is dol­gozni, lázasan kezdte consultálni a nevesebb orvoso­kat, a­kik egészsége hanyatlására nézve eltérő véle­ményen voltak. A múlt év nyarán Roitschon volt, de még betegebben tért vissza. Akkor széltében beszél­ték, hogy Gregussnak c­ukorbetegsége van, s maga a beteg se csinált titkot orvosa ebbeli véleményéből, ámbár évek óta egy egészen más betegség réme állt előtte, a melyben atyja és Gyula öcscse meghalt, s a melytől ő maga is félt. Dr. Dirner Gusztáv, ki a beteg kezelését ez év elején átvette s azóta az utolsó perczig önfeláldozó buzgalommal gyógyította, ápolta, alapos vegyi vizs­gálat után constatálta, hogy a czukorbetegségnek nyoma sincs, hogy a gyomorban és belekben kell bi­zonyos helyi bajoknak lenniök, melyek a legtartalma­sabb táplálékok hatását is megsemmisítik. Dirner G. egymásután consultált dr. Kétli tanár és dr. Dirner Lajossal; ez utóbbi volt az első, ki már feb­ruár havában kijelentette, hogy a betegség nem lehet más mint rák, tehát ugyanaz a kérlelhetlen betegség, mely a boldogult atyját, Greguss Mihályt és öcscsét a jeles természettudós Greguss Gyulát is elragadta. Ke­zelő orvosa és dr. Kétli azonban akkor még nem állapít­hatták meg a végleges diagnosist teljes biztossággal, és minden után módon táplálni, erősíteni igyekeztek a beteget, a­mi némileg sikerült is. Aztán Velenczébe küldték, a­honnan jelenté­kenyen megerősödve tért vissza. Később a nyár folya­mára Bártfára küldték, a­hol ismét rosszabbul lett és dr. Dirner G, a­ki ott is meglátogatta, szomorúan ta­pasztalta, hogy a betegség valóban gyomor és bélrák. Greguss Bártfáról visszatérve szemlátomást hanyat­lott, már előbb is szűk táplálkozása még szűkebb lett, levesen kívül alig tudott egyebet magához venni. Még egy, utolsó reménye volt a híres erlangeni bel­gyógyászban, Leubeban, a­kihez nejével okt. 6-án el is utazott. Kezelő orvosa tudta az út fölösleges voltát, de még se tudta, még nem is akarta lebeszélni őt róla. Pár nap múlva már tudatta dr. Leube dr. Dirnerrel, hogy haladéktalanul haza kell vinni a beteget, mert nem vállal érte felelősséget. Dirner aztán érte ment és okt. 20. haza is hozta Erlangenből. Kezelő orvosa megbeszélte Erlangenben a további teendőket, s azóta a tudomány minden apparátusával úgyszólván csak halogatták a katastropha bekövetkezését. Greguss Ágost csak tíz napig volt ágyban fekvő beteg, ha­nem ez az idő úgyszólván folytonos haldoklás volt. Az utolsó napokban a közélet, a tudomány és iroda­lom kitűnőségei, többek közt Ipolyi püspök, gr. Zi­chy Géza, Szász K., Szilágyi Sándor, Hunfalvy Já­nos, Keleti Gusztáv, Heinrich G. stb. egymás után tudakozódtak a nagybeteg hogylétéről. Neje, öcscse, Greguss János, húga, Keleti Ká­­rolyné, s a Keleti-család, különösen Keleti Edith, a­kit a beteg kiválóan kedvelt, és dr. Dirner Gusztáv voltak szakadatlanul mellette, míg végre ma reggel elbúcsúzott nejétől alig érthető töredezett hangon, aztán önkívületbe esett és hét óráig tartó öntudatlan agónia után csendesen kimúlt. Temetése pénteken délután lesz. HÍREK­ Decz­mber 13. — Hivatalos. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter, Nagy Imre pótbiztost, a szatmári kataszteri kerület szilágy­­somolyai járásába becslőbiztossá nevezte ki. — Alapszabályok. A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági körének alapszabályai, a kecskeméti kereskedő ifjak egyesületének alapszabályai a m. kir. belügy­minisztérium által, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Posta. Folyó évi deczember hó 16-án, baranyamegyei I­­á­­­y­o­k községben és a sopronmegyei Ő­s­­­i községben kir. postahivatal lép életbe. — Királyi adomány. A király a mező­őri görög szertartású katholikus templom építésére száz, a h­r­a­d­e­k­i római katholikus templom helyre­állítására száz, apacsai római katholikus hitközségnek pedig száz forintnyi segélyt adomá­nyozott magánpénztárából. — Uj czimzetes püspök. A király Schmo­­c­z­e­r Ignácz szatmári székesegyházi nagy prépostot és püspöki helynököt Bácsi czimzetes püspökké ne­vezte ki. — Az ó-buda-gödöllői m. kir. jószágigazgatóság f. évi deczember hó végével megszűnvén, annak he­lyébe 1883. évi január hó 1-ével külön egy magyar kir. jószágigazgatóság ó-Budán és külön egy magyar kir. jószágigazgatóság Gödöllőn lép életbe, mely utóbbi a m. kir. pénzügyminisztériumnak közvetlenül alárendeltetvén, kizárólag a gödöllői korona-uradal­mat fogja kezelni. — Vonatok összeütközése. Elbingból távirják deczember 11-ki kelettel. Schlebitten állomáson teg­nap a königsbergi gyorsvonat belefutott egy teher­­vonatba, midőn ez épen egy másik sínpárra akart át­menni. A mozdonyvezető és a fűtő meg­haltak, a csomagoló súlyosan megsebesült és 8 utas könnyű sebet kapott.­­ A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága ma d. e. 10 órakor, K­a­d­a Mihály alpolgármester elnöklet­e alatt ülést tartott s a következő ügyekben tanácskozott: A budapesti unitárius hit­község folyamodott a fővároshoz, hogy templom és lelkészlak építésére a főváros az egyház­nak egy üres városi telket adományozzon. A kérvény­ben 3 telek van megjelölve, mint olyan, mely a czélra alkalmas lenne: kettő az Újépület háta megett s egy az aradi és Eötvös utcza sarkán. A pénzügyi bizott­ság e kérelemnek egyhangúlag helyt adván, a megje­lölt három telek közül az Újépület háta megett, a Ko­­hásy utczában levő üres városi telek átengedését fogja a tanácsnak javasolni. Jaan József építész az Eötvös és aradi utcza sarkán levő, 847­­t­ölnyi üres fővárosi telek megvételére tesz ajánlatot a fővárosnak, ígér­vén a jelzett telekért négyszögölenkint 35 fori­ntot. A pénzügyi bizottság, mielőtt érdemlegesen határozna, Jalan József ajánlatát a VIII-ik ügyosztályhoz tette át, hogy az nyilatkozzék, vájjon a telek nincs-e iskola építési czélra fentartva. Frank Mihály és Lip Tódor az új sertésállás telkekből 6 holdnyi terület örök áron való eladását kérik a fővárostól, s fölaján­lanak négyszögölenkint 2 forintot. A pénzügyi bi­zottság a főváros egy korábbi határozata értelmében e területre nézve az­árverés kiírását fogja a tanács­nak javasolni, b?Vu^1IUHÁY­ H kikiáltási árral,­désével a bizottság legközelebbi ülésén fog foglal­kozni. — Uj udvarhölgy. Mint lapunkat értesítik Szék­­­­helyi M­a­i­l­á­th György országbíró leánya, székhelyi­­ Mailáth Sarolta urhölgy, közelebb ő felsége a ki­rályné udvarhölgyévé neveztetett ki. Az uj udvar­hölgy tegnap, decz. 12-én már Gödöllőre utazott s­­ hivatalát azonnal elfoglalta. Gondatlan szülök. Tegnap délután a csömöri út . 29.sz.ház házmestere, nejével hazulról eltávozván, két kis gyermeküket a szobába zárták. Míg ők távol­­ voltak, eddig ismeretlen okból, a szobában tűz ütött­­ ki. A ház lakói szerencsére még idejekorán észrevet­ték a veszedelmet, betörték a szoba ajtaját, megmen­tették a két kis­gyermeket s mire a tűzoltók oda ér­­­­keztek, a tüzet is eloltották. — A tisza­eszlári eset. A nyíregyházi kir. tör­vényszék, táviratilag arról értesítette a budapesti kir. fenyitő törvényszéket, hogy a dadai hullát orvosszak­értői megvizsgálás végett legközelebb e törvényszék­hez fogja küldeni. A budapesti törvényszék a hullát a »Fortuna« egyik padlás­helyiségében fogja elhe­lyezni. A Rohonczy-Hieronymi párbaj-ügyben, a fő­ügyészség a feljelentést már megtette a budapesti királyi fenyítő törvényszéknél. A vizsgálattal C­s­é­r­y Kálmán biró van megbízva, a­ki az előnyomozást eb­ben az ügyben már el is rendelte, s a párbajt vívott­­- felek kiadatása végett felírt.­­ A magyar színész congressus 2-ik tanácsko­zását ma délelőtt tartották meg Feleki Miklós elnök­lete alatt. Napirenden volt a színész-egyesület fegyelmi szabályzata Barta javaslatában. A javaslat számos felszólalásra adott alkalmat, s elég élénk vitát idé­zett elő, végre az elnök kimondá határozatképen, hogy a magyar színész-egyesület fegyelmi szabályainak tár­gyalása a napirendről levétetik s a benyújtott javas­lat szerves átdolgozás végett, az igazgató tanácshoz utasittatik vissza. Ezután az igazgató tanács tagjaira beadott szavazatokról tett jelentést a kiküldött bi­zottság. Beadatott összesen 46 szavazójegy. Igazgató­tanácsosokat megválasztottak a fővárosiak közül: Sziháry József, Fe­l­eky Miklós, Paulay Ede, Pázmándy Dénes,Sz.-Őr­­­ősi Ferencz, U­j­házy Ede, Szigeti Imre, Kassai Vidor, Szuper Károly, G­y­e­n­e­s László, E­ő­r­y Gusztáv. A vidé­kiek közül: Aradi Gerő, B­e­ő­d­y Gábor, B­é­n­y­e­y István, Jakab Lajos, Breznay Géza, Krasz­na­y Mihály, Szacsvay Imre, Lászy Vilmos, M­á­n­d­o­k­i Béla, Takács Ádám. A congressus kül­döttsége, melynek szónoka Feleki Miklós lesz, ■— ma délután 11­ 2 órakor tiszteleg a miniszterelnöknél. A népünnepély utódajai. (Esküdtszéki tárgyalás.) A Heinrich Jenő ellen folyamatba tett bűnper annyira kihozta sodrából Heinrich úr tisztelőit, hogy a fölötti méltatlankodásuknak, minden kitelhető mó­don iparkodtak kifejezést adni. A vérmesebbek, nevezetesen Gruber Adolf pinczér és Reichert Mór gabonaügynök, nem elé­gedtek meg a tüntetésekkel, melyeket Heinrich úr tiszteletére rendeztek, hanem gyalázó plakátokban öntötték ki mérgüket azok ellen, a­kik a fenyítő fel­jelentés megindítására befolytak. A legtöbb megtámadtatásnak, mint tudva van a népünnepély rendezője A­­­z é 1 Béla báró volt ki­téve. A fent megnevezet vádlottak jónak látták a báró cselédjeit is megtámadni s miután, mint ők ma­guk mondják, nyilatkozatukat egy fővárosi lap sem akarta felvenni, plakátokhoz folyamodtak. A per tárgyát kétféle plakát képezi. Az egyik német szövegű s »An die Bürger der Haupstadt« feliratot visel, a másik magyar s »Polgártársak« feliratú. E plakátok folytán indítottak sajtópert A­­­z­é­r Béla báró cselédjei, névszerint Minarovits J­ózsef komornyik, Meyer József havi bérkocsis, "W­e­l­­b­o­r­n Vilmos kocsis és Welborn Anna komorna s ma tartották meg ebben az ügyben az esküdtszéki tárgyalást. A törvényszéki tanácsban K­r­i­s­z­t János elnö­költ, szavazó bírák voltak Zsigmondovits és Brinkmann. A panaszosokat dr. Révai Lajos képviselte, vádlottak védője dr. P­o­lt­á­k Illés volt. Az esküdtszék következőleg alakult meg : Ké­­ler Napóleon, Reitzam József, Biró Zsigmond, dr. Say Mór, Bobula János, Hekler Elek, dr. Stoclinger János, Mandl Ignácz, dr. Vámossy Károly, Beksics Gusztáv, Emich Gusztáv, Freund Vilmos rendes, Zborray Bertalan és dr. Grünhut Fülöp póttagok. Az esküdtek meghiteltetése után vádlottak az általános kérdésekre hallgattatnak ki: Gruber Adolf 35 éves, a budapesti születésű pinczér. Reichert Mór 44 éves, beniczi születésű gabna-ügynök. Ezután elnök röviden ismerteti a mai esküdt­széki tárgyalás tárgyát s constatálja, hogy a vádlók részéről csupán Minarovits József komornyik van jelen. A vádlevélben sérelmesnek jelölik ki panaszo­sok a plakátoknak következő kitételét: »A kisorso­lásra ajándékozott champagnert a jó tettekben buz­­golkodó báró cselédjei itták ki.« Ebben ők a büntető­törvénykönyv 258 illetve 261 §§-aiba ütköző rágal­mazás és becsületsértés vétségét látjuk s kérik emiatt vádlottakat elitélni. Mayer József panaszos még különösen azt a kitétetet inkriminálja a falragaszok­nak, mely igy szól: »Der Kutscher des Barons Herr Spanferkel wurde auf Kosten des Rettungshauses feu­rt.« Felolvastatnak az inkriminált plakátok. Elnök: (Gruberhez.) Ön szerkesztette a plakátokat ? Vádi.: Nem. — Elnök: Ön nyomatta s terjesztette azokat? Vádlott: Igen. Elnök: Egyszerre történt ez ? Vádi.: Igen. — Elnök: Elvállalja érték a felelőséget? Vádi.: Igen. Elnök: (Reicherthez): Szerkesztője ön ezeknek a falragaszoknak? V.: Nem. — Ein.: Ön nyomatta s terjesztette-e azokat? V.: Nem. — Ein.: Elvállalja értük a törvény előtti felelősséget? Vád­lott: Nem. Dr. Pollák Illés védő a vizsgálati jegyző­könyvnek azt a részét kéri felolvastatni, melyben Reichert kijelenti, hogy ő nem szerzője az inkrimi­nált plakátoknak s azokat csak mint tanú írta alá. Kéri továbbá a mai tárgyalást a Heinrich Jenő ellen folyamatban levő fenyitő ügy jogerejű elintézéséig felfüggeszteni, mert ezzel a mai sajtóper tárgyát képező panasz szoros összefüggésben van. Dr. Révai Lajos vádlóügvéd a kérelemnek utolsó részét ellenzi, a jegyzőkönyv felolvasása ellen nincs kifogása. A törvényszék a jegyzőkönyv felolvasását el­rendeli, ellenben a tárgyalás felfüggesztésére vonat­kozó kérelmet megtagadja. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Reichert már a vizsgálat során, az inkriminált falragaszokért a tör­vény előtti felelősséget megtagadta. Védő bizonyítani akarja, hogy vádlottak jogos unj®, érdeküket akarták megóvni, mikor a plakátok­­sora­ öbt,VfiSt?a?áS.^fyi16Prek- Ennek a bebizonyítá­­s ellehet kisorsoltattak, vádlott a­utat be, melyek birtokosai, még­sem kapták meg a nyereménytárgya­kat , mert midőn ezek átvétele végett jelentkeztek, azt az értesítést kapták, hogy nincs nyereménytárgy. Hivatkozik védő ennek bebizonyítására. Vádló ellenzi ezt a bizonyítást, mert nem vo­natkozik az incriminált cselekményre. A törvényszék a védelem által előterjesztett kérelmet megtagadta. A tárgyalás előreláthatólag d. u. 5­6 óráig fog tartani. Közgazdasági táviratok. Árutőzsde. Páris, decz. 12. Este. (Áruüzlet.) Búza folyó háza 25.25 frank (= 11.93 o. é.frt 100 kilogr.), januárra 25.60 frank (== 12.07 o. é. forint 100 kilogr.), első négy hóra 26.25 frank (= 12.40 o. é. frt 100 kilogr.), márcziustól négy hóra 26.50 frank (*= 12.51 o. é. frt 100 kilogr.) — Liszt 9 márkás folyó hóra, zsákonként 100 kilogramm, 64.25 frank (= 18.18 o. é.frt 100 kilogr.), januárra 58.30 frank (= 17.36 o. é. frt 100 kilogr.), négy első hóra 58.10 frank (= 17.24 o. é. forint 100 kilogr.), márc­iusra négy hóra 57.75 frank (= 17.14 o. é. frt 100 kilogr.) — Olaj f. hóra 84.25 frank (= 39.77 o. é. frt), januárra 85.— frank (— 40.12 o. é. frt), első négy hóra 85.— frank (= 40.12 o. é. frt), május­tól négy hóra 91.75 frank (= 43.30 o. é. frt). — Szesz folyó hóra 50.75 frank (= 26.11 o. é. frt), januárra 51.25 frank (= 26.39 o. é. forint), első négy hóra 52.— frank (= 26.80 o. é. frt), májustól négy hóra''1 54.— frank (1­27.73 o. é. frt.) Szállí­tási dij Budapest-Páris 8.27 frank = 3.93 o. é frt. Átszámítási árfolyam 100 frank = 47.20 frt látra. Értéktőzsde. Bécs, decz. 13. (Megnyitás.) Osztrák hitelrészvény 287.20. Magyar hitelrészvény 279.—. Déli vasúti részvény —... 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 85.47. Magyar papirjáradék —•.— Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut —.— Tim­ó­­bank —.—. 20 frankos arany 9.47—. Magyar jelzáloghitel­bank —.—. Csendes. Bécs, decz. 13. (I. El­ő t­ő z s d e.) Osztrák hitelrészvény 286.­/1. Magyar hitelrészvény 278.25. Déli vasúti részvény 136.60. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 85.47. Magyar papirjáradék 87.15. Osztrák aranyáradék —.—. Osztrák papirjáradék —.—. Angol-osztrák bank 117.75. Osztr. államvasut. 344,25. 20 frankos arany 9.47—. Unió­bank 112.V«. Magyar leszámít, és pénzváltó bank részv. —. Bágyadt. London, deczember 12. (Zárlati r­r­f­oly­a­m.) Conzol 101.Vs- 20 frank db —. Ezüst 50.V». Amerik­a —.—. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 12.09. Papirjára­­dék —.—. Ezüstjáradék 65.75. Aranyjáradék 79.1/,. Budapesti áru- és értéktőzsde. Dec­ember 13. Gabonaüzlet. Búzáért a biztalók, szemben a felette csekély kínálattal, ma magasabb árakat köve­teltek, és miután a vételkedv változatlan jó volt, első rendű áruért 5 krral többet elértek is. A forgalom azonban csak 7000 méter mázsára szorítkozott. Más gabonaneműekben változatlan árak és irányzat mel­lett szintén parányi forgalom volt. A mai napon történt eladások közül, a követ­kező kötések jutottak tudomásunkra: Búza,tisza vidéki 100 mm. 80‘5 k. 10frt 10 kr, 200 mm. 80.5 k. 10 frt 05 kr, 100 mm. 80 k. 9 frt 90 kr, 300 mm. 79.8 k., 200 mm. 78*7 k. 9 frt 97l/a kr, 300 mm. 79‘5 k., 200 mm. 78 k. 9 forint 75 kr. 1000 mm. 79'6 k. 10 forint, 100 mm. 77 k. 9 forint 5 7^2 kr. Pestmegyei: 100 mm. 78 k. 9 forint 50 kr, sárga, 100 mm. 77 k. 9 frt 80 kr. sárga. Felső tisz­ai: 500 mm. 77’5 k. 9 frt 40 kr, 100 mm. 77 k. 9 frt 20 kr. Erdélyi: 100 mm. 76 k. 8 forint 80 kr. Dunai: 100 mm. 77.8 k. 9 frt 25 kr,400 mm. 77.2 kr 8 frt 95 kr. É­szakmagyarországi: 200 mm. 77 k. 9 frt 25 kr, 200 mm. 75­4 k. 8 forint 85 kr. Oláhországi: 100 mm. 754 k. 8 forint 10 kr mind 3 hóra. R­ozs 700 mm. 7 frt 30 kr, 200 mm. 7 forint 20 krajczár. Zab : 250 mm. 5 frt 75 kr. 300 mm. 6 frt 15 kr. 200 mm. 6 forint 10 krajczár. Tengeri: 200 mm. 6 forint, 200 mm. 6 frt 10 krajczár, mind készpénz fizetés mellett. A határidőüzletben kevéssé kedvezőbb hangulat észlelhető ugyan, eladatott egy rakomány szokvány­­zab 6 frt 46 krért. J­egyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.45—9.50. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.07—6.10. — Szokvány­zab tavaszra 6.42—6.47. Káposztarepcze 1883. aug­­szept. 132/8—138/g. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A me­dia közelléte és egyéb nem egészen felbuzditó hírek lehangolták a tőzsdét és az árak folyvást lejebb és le­­jebb igyekeztek. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 85.60— 85.521/2. Magyar 5 százalékos papírjáradék 84.70 —84.55. — Osztrák hitelintézet 287.50—287.90— 287.10—287.30. Magyar hitelbank 279.50—279. — Magyar leszámítoló bankrészvények 94.50—94.25. — Osztrák államvasut 344.50—344. A zárlat 1óra 15 perc­kor csendes volt. A déli tőzsdén a hanyatlás, olcsóbb bécsi és ber­lini árjegyzések következtében, még inkább foko­zódott. Jegyzéseink : 4 százalékos aranyjáradék 85.55—85.45. — 5 százalékos papirjáradék 84.65—8­1.55. — 6 szá­­alékos aranyjáradék —.—. Osztrák hitelr. 287.30— 286.40. Magyar hitelrészvények 279—278. — Le­számítoló b. 937/1—941/8. Osztrák államv. 344 343.50. Anglo 117.50. Unió b. 112.—. Athenaeum 558 kínálva. Első hazai tkp. 4500—4450 szinte kí­nálva. Közúti vasút —.—. Iparbank —.—. Jelzá­log bank II. —.—. Pestvárosi 5% köl. —.—. — Victoria —.— Lujza malom —.—. Kőbányai tégla —.—. Arany és valuták csekély változással. Napoleon arany 9.47. Márka —.—. Páris —.—. Díjtételek. Osztrák hitelrészv. holnapra 4—5 frt, egy hétre 9—10 forint, egy hóra 19—20 forint. A forgalom egyátalában gyenge és a helybeli értékek egészen azon kívül maradnak. Felszámolási árfolyamok: Előfordult kötések: Magyar 4 százalékos arany­járadék 85.421/2, magyar 5 százalékos papirjáradék 84.70—84.65, budapesti iparbank 41.25—41, ma­gyar általános hitelbank 279—278, magyar jelzálog hitelbank második kibocsátás 112, magyar leszámí­toló és pénzváltóbank 94.25—94, osztrák hitelintézet 287.40—286.60, Union­ bank 111, Erzsébet-malom 225, osztrák államvasut 344.50—3441/s, Drasche­­féle kőszénbánya és téglagyár 156.25. Vízállás 1882. deczember 13. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Láng Lajos. Magyar 4°/0-os aranyjáradék.................. 85.50 , 5°/0-os papirjáradék...................... 84.50 » általános hitelbank....................... 278.— » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 94.— » jelzálogbank................................. ..— Osztrák hitelintézet . ............................. 287.— Angol-osztrák bank................................. — »Union«­bank........................................... —.— Tiszai és szegedi kölcsön ............................. —.— Osztrák államvasut................................. —.— Déli vasút..................................................... —.— Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött alatt ^^^^^fölöttJalaM _ Duna Tisza Pozsony 2.68 — apadó M.-Sziget 0.90 — apadó Komárom 8.08 — áradó Beregsz. — — — Budapest 3.60 — áradó Sárosp. — — — Mohács 5.21 — apadó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 6.78 — apadó Újvidék 5.72 — apadó Szolnok 6.45 — áradó Pancsova — — — Szeged 6.23 — áradó Orsova 4.70 — áradó Kőrös Dráva B.­Gyula — — Barcs 2.60 — áradó Eszék 3.32 — áradó Maros Arad — — — Száva Sziszek 7.20 — — Béga Mitrovicza — — — Temesvár 0.53 — apadó ár A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei decz. 13. a hivatalos árfolyam szerint kaphatók. F i * , . Utolsó árkelet © Utolsó árkelet © Utolsó árkele 11 Értékpapírok —- 7- 11 Értékpapírok---------------------| Értékpapírok 5-—.—.—--*d. M Pénz áru -g pénz áru­k­én.­­ áru illem­aánnaáír 100 Sziszeki hitelbank . . . —.— —.—­­—M. ált. foldhi­-r..társ.­­ ..o „ AJl­tlUc­uOKKtlg. 100 Union bank sz. n. . . . 111.— 111.50 Kisbirt. orsz. földhit. . 5 Vi''« 100.—,' 101--a M. kir. aranyjárad. adóm. 6°/o 118 70 118.90 Osztr.-magy. bank o. é. . 5»/. 100 301 100.50 M. aranyjár. . . . • 4» . 85.45 1­85.70 b) BiZtOSÍtÓ társaságok. » » .. «. é. 4VW. 99.75'100 — „ papírj árad. adóm. . 5»/0 84.5o 84.80 8 „ „ „ o. é. 4 •/, 93.60. 9S. 85 Magy. vasúti köles. 120 frt. o.e. 200 Bécsi biztosító intézet . . 249.— 251.— Pesti m. keresked. bank 6°/0 1Q1150 .102.__ (300 fe.) . . . . . 5«/o 134.— 134.50 200 Bécsi életjáradék­­bizt. int. —.— 290.— „ „ 5*/i°/o 101 50 102.—« Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 1000 Első magy­art. bizt. társas. 3500— 4550— „ „ „ „ 5«/„ 99.— 99 59 egyes darabokban . 5»/„ 134.— 134.50 50 Poncsére pesti .biztositó . 51.25 51.75 „Albina“-lak. és hitelint. 6»/o 99.50 100.30 Magy. gömöri államvasuti ta- 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. —.— —•-— loglev......................... . 5"/o —— —.— 300 Pannónia viszontbizt.-intézet 1050— 1100— ____ Magy. 1869. kel. v. all.-kotv. Elsőbbségek. (elsöbbs.) adóm. . . 5° 0 89— 69.50 ej Gőzmalmok. ^ekölcs.Vádóm?’! ^ C5VD 109.50 110 500 Concordia-malom .... 555—1560 — 200 Alföld-fiumei vasút (nagyv.­vagy 1876. keleti v. arany- 500 Első budapesti malom bz. n. 1255— 1260— vonal) . . . 50/0 95— 15.50 ban adóm. . .. . 93-75 94.25 200 Erzsébet-malom .... 225.- 226- 200 Alföld-fiume, vasút 1874. ki-Mazv kir. nyerem, kölentin 500 Henger-malom..................... 590— 600 — igjf* • • • • 5/» 93..50 94— Jon'frt A...................... 117— 117.50 160 Uuiza-malom...................... 258— 255— 200 Bátasz.-domb.-zaké­ri v. 5”/. 91.50 92 — Máev kir.’nyerem, köles. 50 200 Molnárok és satok­ m. sz. n. 358— 360 — 300 D'magozhajóz.-társaság 5»/. — — frt darabja......................117— 117.50 1000 Paynonia-malom .... 11-18— 1150- _100 „ 5„, • _ - Tiszát és szegedi kölcsön 4»/0 108.75 109— 300 Viktona-malom sz. n. . . 452— 456 — 200 -1871-ki magyar államkölcs.- 300 kjezakkeleti vasút . . 50/, 90.50 91 — kötv. strl.f.....................50/, _ — —­­d) Közlekedési vállalatok 300 ” » aranyb. 5°/, 112— 113.50 1879­ ki magyar államkölcs.­­1/Ti­ T , . 1000 „ .. . . „ aranyb.»»', 122 — 123 — kötv strl. f.........................5% 109 — 110.— 200 ”A.k­i& m. ten.eri hajói. t. 225.— 227— 200 Msgy«r galíciai vasút . S-,„------------------­„ földteherment. kötv. 5»/. 97.50 98.75 200 Alföld-fiumei vasút . . 5«/„ 166.— 167— 200­­, „ „ II. km­­ . 200 Battasz.-d­omb.-zák. vasút ' bocs.......................................at __.__ _____ ”1868 záradékkal . . 5»/0 95 50 96.50 200 ,vasut............................. 136.— 137.— 200 M- nyugoti vasút (Székest.­Magy. kir. földteherment.köt- 200 Ejszafekeleti vasút ... 158.SO 159.50 gyor-gráczi v.) . . . &„i vények temesi . . . 5»/. 97— 98— 200 Erdélyi vasút . . . . 5«/» 169— 160— 200 M-nyugotivasút 1874.kib. 5»/o — Magy kir. földteherment. két- 200 gyer-sepr.-ebenfurti vasút „ — ,­l. — — 200 M- vasut-els. köles, beruh. eze­­vények 1867.záradékkal 5«/. 95— 96— 200 Kassa-oderbergi vasút . 4* 143.50 144.50 aranyb........................ «./ ,és 25 b­s ts Magy. kir. földteherment. köt- 200 galicziai vasút . 5% 158 50 159.50 200 «ráélyi vasút . . . 501 »7 50 98.95 vények horvátországi 5•/, 98.50 100— 200 “M­­-v-(sz. f.-gy. gr.-v.) ,, — — — 200 Györ-sopron-ebenf. vasut 6»/» — — L. Magy.kir. földteherment. köt- 200 Osztr. állami vasút . . . „ 344.— 344.50 266 Vassa-oderbergi vasút ez 5»/______ vények erdélyi . . 5»/. 98.75 99.25 200 Pécs-barcsi vasut . . . ,, £5 K ' ~‘ Magy. kir. orsz. jel. úrbéri 200 Tiszavidéki vasút. . . . „ 947— 348— tarn.v. m. r.­ ezüst. 50/. 94 _ 94 10 válts.­kötv. (100 írtja) 5°0 93— 93.50 500 2sztr. dunagozhajcz.-tars. .. 575.— 580— ^ Kassa-oderb. vasút (osztrá v ) Kir. horv.-szlav. jelz. föld­­ioo Budai hegypálya . . . . —— —— zuu 1879. kib. . . . v _ válts. kötv..........................5«/„ 200 Bes«* közúti vaspálya . . 424 — 425- „­Kassa-oderb. vasút ’ (m v ~'D Szölödézsma-válts. kötv. (100 .. ., élvez. jegy. 255— 260 - 1879. kib. ar. . _ /SV/iXnfV Hal • • % 96.50 96.251 I Osztr. állami va—v­i .' . 5 99 — 99'an (6) h. (100 irtja) • • *­ /o *—"» nánztárots .,, lanczhid . 50 Egyes, államadóss.papirb. 4'/« 76.25 76 501 50 Budapest Karek­penztara K.­­ — - 3 T.— 100 Kőszén- és téglagy tö\*iQ • '4 — „ „ ez. kam. lOO^zegUdi ^ . ... .. . —.— —tf" vények . . . enZ,* jan.—jul..............................56/„ 77— 77.25 300 Országos központi . . . 525— 530— 100 Lloyd-és tőzsde­ épület * S* Egyesit. államadóss. ez. kam. 1000 Pest. hazai első ..... 4475- 4500- ^ Ak­i iparrészv. társul­at ’ ll1.' 9«-75 97.25 apr—okt........................5»/. 77 77.25 200 Egyesült Budapest fővárosi 495— 500— “ • 6"/o —— —.12 Osztr. aranyj. 4»/. kamat 4»/. 94.50 95— 150 Pesti külvárosi . . . . —— --------­­„ Osztrák papirjáradék . 5»/0 91.25 91.‘50 50 Pakrac-daruvar-kutinjai . — — —— Magán-SorSjegyek. államadóss. kis. 1854-ki 100 Magyar általános takarékp. —— ----------250 frt p.p. .. . * . 4#/o 113.— 119.— Osztr. hitelintézet . . . .­­ Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 1\ Különféle Vállalatok, Budavárosi sorsjegy [ ‘ ‘ 500 frt. o. é.....................5»/. 129.60 130.50 sanaia u Keglevich „ ’ 38‘50 s9.50 Osztr. államadóss. kis. 1860­ ki 105 Alagút..................................... 116— 117— pártfy ...................... 19— 20.— 100 frt o. é.....................5»/. 135.­• 136____80 Alt. nagyon köles. társaság 84.50 8Q— ....................... 85— . 86.W Osztr. államadóss. kis. 1864-ki ipo Alt., iparrészvény társaság —— —— 100 frt o. é........................... 169.50 170.50 150 „Franklin“ társ. szerv. nélkül 144.­ 145— f­eilestetnek. Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 400 Ganz és társ. vasönt. és gépgy. 680— 685 — , 50 frt o. é.............................. 169— 170— 200 Gschwindt-féle szeszgyár . 410— —— Cs. kir. arany (vert) Pest vár. köles. 1870. évb. 65/o 103__ 103,­50 200 Gyapju-moso és bizom. els. m. —— —— 1 )ka • • . 5.64— 6.06— „ „ „ 1871- » 6»/. 103— 103.30 210 Kereskedelmi épület . . . —— — Déztr’.’-matvar 8 frtoi »r.­­ 5-«2-5.04-BUdanestiöv. 1880. köles. 5»/0 97.25 97.50 200 Konyvny. „Athenaeum“ sz. n. 558— 562— 20 frank-arany &ny 9.47- 9.49­ Szerbiai nyerem, kölcsön 3°/0 32.50 33.50 500 „ Pesti sz. n. . . 800.— —— Török arany-lira * * * 9.47— 9.49.— , 130 Koszénb.-es tégl.-gy.(Drasche) 156.25 156.75 Osztr. és magyar ez’nű ‘ * — —— Részvények. 85 Pesti épitö-társaság . . . — — Német birt^ bok?Bl ‘ R.nunt 100 Rimamurányi-S.-Tarj. vasmű 119— 120.­­«Sekkel «venér&’ a) Bankok. 100 S.­Tart. köszénd. szerv. nélk. 111— 113— Jenyek (100 márki* 3anlt-200 Által. m. municip. hitellut. 195__ 200__ 200 Sehlick-féle vasöut. és gépgy. 224— 226— 1 aert) . 58.40 58.55 120 Angol-osztrák bank . . . 117.— 128.— 100 m . n II. kib. 108.50 109.— 100 Budapesti bankegyesület r. t. 113.50 114__ 400 Serfözöde első m. szerv. nélk. 595— 600—­­ ............................... — 200 Franko-magy. bank (félsz. al. —__— — 200 Sertéshizlaló............. 343— 345— 9­0 Váltók árfolyama 200 Horvát leszámitoló­ bank . —___— — 200 Sóskúti kőbánya .... 45— 46— S S (látra) 100 Iparbank budapeti . . . 41— 42 — 200 Spodium-és csontliszt-gyár 277— — 5­80 Központi ipartárs. bitclint. —___—— 200 Szálloda-részv.­társaság . 101.50 1 93— . . . . 100 Magy. ált. földbit.-részv. társ. —— —— 200 Tégla-és mészég. újlaki sz. n. 103— 103.50 5»/„ Ném. bankpiaczok too német 200 Magy. által. hitelbank sz. n. 278— 278.50 160 Gőztéglagyár kőbányai . . 267— 269— kir.márkáért • . _ 58150 58 g. 200 Magy. jelz. hitelbank sz. n. 215— 220— flo .“8tejda17m£»ht­ a.'leil frtó“ 98.25 98 40 100 „ „II. kib. id. sz. n. 111.75 112— Záloírlevelek. 4V, Brussel 100 franken. , . ^1J 47 30 100 M. lesz. és pénz. b.előv.jogn. «4.— 94,25 ^ 3’/* tavis 100 „ .... 47.25 47 30, 100 Magy. orsz. bankrés­.v. társ. —— M. földhitelint.papir ért. 5V»°/o 101— 102— St, Marseille 100 „ . . . , __ _ 160 Osztr. hitelintézet sz. n. . 256 60 286 80 ■ , » „ 5»/« ,100.— 100,50 4'/. Suájez pénzpiacok 190 frankért 47.20 47 25 600 Osztr.-magyar bank . . . 825— 830— „ „«'/.•/. 93.50 93.75 4«/. Zürich 100 frankért . 47 SO 47 25 150 1. magy. iparbank . . . 156— 188— ■„ arany v. ez. 5«/. 117.75 118.26 5«/. London 10 font Sterlingen . 11905 119 30 500 Pesti in. keresk. bank . . I — — ■ .9. : . . . 5 ■/.»/ 100.50 101— 6«/. Szentpetervar 100 rubelért . _i_ __j 500 „ „ „ el«», fog nélk.J 510— 575— . • 3%, 98.25! «8.75 5«/, Milano 100 lire nuove ital. ___ Nyomt­n­k a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok-Íme, Athenaeum-évüzet Nyílt tér. Mint elsőrangú befektetési papírt ajánlom a pesti magy. kereskedelmi bank 20­6-os zálogleveleit, melyek biztosítékául körülbelől 32,000,000 frt becsértékű fővárosi ingatlanok szolgálnak. A jelenlegi záloglevélforgalom circa 8.000.000 frt. Ezen, különösen megtakarítások befektetésére igen al­kalmas papírok nálam I­ O ll­­ T Budapesten, m. kir. udvari váltó- U­­­­ll a üzér, Deák­ utcza, 1182

Next