Nemzet, 1883. január (2. évfolyam, 2-30. szám)

1883-01-12 / 11. szám

nntve kezeltetnek, a belügyminiszter felügyelete alatt­i jóváhagyásával, a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése rendelkezik. A törvényhatóság határozatá­nak jóváhagyását a­mennyiben az törvénybe vagy szabályrendeletbe nem ütközik, és az ellen a törvé­nyes határidő alatt felszólalás nem létezik, a belügy­miniszter csak azon esetben tagadhatja meg, ha az alapok rendeltetésüktől elvonatni szándékoltatnak, vagy azoknak tőkeállománya támadtatnék meg. 16. §. A megyék háztartásának jelen törvény szerint való berendezése czéljából a belügyminiszter az ezen törvényben az egyes megyék részére megha­tározott összegeknek alapul szolgált kimutatásokat a megyéknek megküldi, melyek nyomán azok a megyé­nek, járások szerinti beosztása, valamint a tisztvise­lők számának és illetményeinek meghatározása iránt a törvény korlátain belül s a belügyminiszter jóvá­hagyásával, az 1883 év folyamán ideje korán alkotandó szabályrendeletben intézkednek! Ez alkalommal a járások területe és székhelye a járásbíróságok területével és székhelyével lehetőleg megegyezőn állapítandók meg. A megyei személyzet létszámában és illetmé­nyében idővel szükségesnek mutatkozandó változta­tások csak a belügyminiszter előleges jóváhagyásával lesznek eszközölhetők. 17. §: A belügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a megyéknél, úgy a központi pénzkezelés és szám­vitel módját, valamint a járásokban is a pénzkezelés és a hivatalos pénzek elküldése körül követendő eljá­rást a kellő ellenőrzés és a törvényes felelősség kö­vetelményeinek megfelelőleg általánosan kötelező szabályrendelettel szabályozza. 18. §. Az 1870: XLII. törvényczikk 11. és 90. §§-ai ezennel hatályon k­ivül helyeztetnek. 19. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügy- és pénzügyministerek bízatnak meg. Beadja 1883. január 11-kén. Tisza Kálmán, m­. kir. belügyminiszter. A győrvárosi és megyei katasztrófa. (Saját levelezőnktől.) Győr, január 11. Iparkodtunk eddigelé részint közvetlen szem­léletünk, részint teljesen megbízható adatok alapján táviratilag hű képet nyújtani azon szomorú catastro­­phának, mely legközelebb Győr városát és a környékén fekvő községeket érte; most midőn már a veszély te­tőpontján túl vagyunk, elérkezett az idő, hogy kissé nyugodtabb kedélylyel recapituláljuk a legközelebbi napok gyászos eredményeit és levonjuk azokból a szükségszerű következményeket. A szigorú ob­­jectivitás fogja ítéletünket vezérelni most is mint eddig, melyre annál nagyobb szükség van, mert egyes hírlapok már­is mindenféle rémhírek és alaptalan vádaskodások világgá bocsájtása által jó­nak látják méginkább felizgatni a különben is inge­rült kedélyeket. Azon óriási áradás következtében, mely állító­lag 10 centiméterrel haladta meg az 1850-iki legna­gyobb árvizet és 24—26 centiméterrel az 3­876-ikit, a Kis- és Nagy-Duna, a Rába és Rábcza elhagyván medreiket s elszakítván az útjában álló töltéseket, Győrváros és vidéke ma egy roppant sik tengert képez. Ha valaki fáradságot vesz magának felmenni a győri tűztoronyba, avagy a püspökvárba, egy nagy­szerűen megható kép tárul fel előtte észak, nyugat és kelet felé, a­meddig szem lát mindent víz borít és e víztengerben a félig vagy teljesen elmerült közsé­gek háztetői, fák és töltések képezik a kiemelkedő pontokat. Mennyi emberi munka semmisült itt meg, ki tudná megmondani! ? A vészthozó időpont Győr városára valamint a közvetlen mellette fekvő Győrsziget és Révfalu köz­ségekre nézve január 8-kán éjjel következett be, ak­kor midőn már napokkal előbb a kis Duna töltés több helyen elszakadt és mindenfelé apadást jeleztek. Nem is lehet ezt másként megmagyarázni, mint hogy a Rá­ba, Rábcza és Duna vizének összetorlódása az apadás kellő időbeni beálltát megakadályozta. Győr városának legmélyebben fekvő és úgy ár­vízveszélynek leginkább kitett része az Újváros, mely a Rába és Rábcza közé ékelt háromszöget ké­pez. Ennek magasabban fekvő s épen azért gátakkal nem védett részein, különösen a főut­­czában már jan. 5-én összefolyt a feltorlódott Ráb­cza és Rába vize. Ez azonban nagyobb aggodal­mat nem okozott, pallók rakattak le a gyalog közle­kedés fentartására, csakhogy a gyors és nem remélt vizemelkedés csakhamar felemelte az egyszerű fenyő­­szálakra szegezett pallókat és igy a közlekedés élet- és egészség-veszélyeztetőbbé vált, minél nagyobb jön a veszély Győrújváros hátsó lapályos részeiben s minél többen és többen kívántak menekülni a be­következendő veszély elől. — Kit érjen ezen nagy­fokú mulasztás miatt a közvetlen felelősség, vár­jon a polgármestert, a mérnököt avagy az intéz­kedés megtételére kiküldött bizottsági tagot-e ? azt nem tudjuk, de hogy e tekintetben a panaszok alapo­sak, az kétségtelen, mert a vész napjaiban megbot­­ránkozva láttuk, mint kénytelenek a menekülő újvá­rosiak csecsemő gyermekeik és ingóságaikkal térdig érő jeges vizet gázolni. Az Újváros hátsó északnyugati része, mely gá­tak és házak által védetik, igen mélyen fekszik. A legmélyebben fekvő helyeken a háztetők a gátakkal egy színvonalban állanak. Lakóinak egy részét képe­zik az eszkába-készítéssel foglalkozó és zenélő czigá­­nyok, zsákosok, hajósok és egyéb napszámosok, tehát a legszegényebb néposztály, a másik részt jómódú sze­keres gazdák. A védelem Győr város részéről itt volt központosítva, hogy nem a kellő erővel és eredmény­nyel, az ismeretes. A január 8-dik éjjeli catastropha következté­ben több mint 400 ház került víz alá és több mint 3000 ember volt kénytelen odahagyni tűzhelyét. A veszteség itt legnagyobb, mert a házak nagy része még most is a tetőig vízben áll és így minden való­színűség szerint, ha a víz teljesen visszahúzódik, a há­zak vagy egészen összeomlanak vagy jó időre lakhat­­lanokká válnak, annál is inkább, mert legnagyobb részt nem szilárd anyagból építvék.Fenyegetve volt még ezen­­kívül Győrnádorváros a Rába árja által közvetlenül két ponton, valamint könnyen áldozatul eshettek volna a győr-tébhi országút elszakítása esetén köz­vetve ugyancsak Győrnádorváros és Ferenczváros alantabb fekvő részei. A belváros két utczájának alan­tabb fekvő házait eleintén a kis Dunáról beömlő csator­navíz vette körül, mig­nem a belső viz Duna partjának egyik alantabb fekvő pontján a külső árral egyesült és az ekként egy lábnál magasabbra nőtt viz egyes házak földszinti lakóit kiköltözésre kényszerité. Győrszabad­­hegy a győr-budai hatalmas kőut háta mögül csaknem teljes biztonságban nézte a romboló elem pusztító hatását. Ha már most a Győr városát legközelebb ért veszedelem okát kutatjuk, mi azt első­sorban nem a veszély idején a városi hatóság részéről mutatkozó erélytelenségben, a védelem hiányos és ki nem elégítő voltában, hanem abban találjuk, hogy a város intéző körei, az 1876-ki szintén igen magas árvíz óta jóformán mit sem tettek a város, különösen Győrúj­város árvízveszély ellen való biztosítására. Az 1876-diki árvíz nyomtalanul tűnt el Győrváros krónikájá­ban, minden maradt a régiben. A­mint a veszély el­­múlt, senki sem gondolt többé arra, hogy nem­sokára ahhoz hasonló vagy talán még annál nagyobb veszély fenyegetheti Győr városát. Azon szűkkeblű politika, melyet méltán rónak fel a mostani regime fő­hibájául, mely minden nagyobb szabású alkotásoktól, minden pénzáldozattal járó hasznos befekteté­sektől irtózik, e téren is érvényesült és keserűen megboszulta magát.­­ Tudjuk nagyon jól, hogy a város pénzforrásai korlátoltak, hogy aránylag cse­kély törzsvagyonnal rendelkezik, de a város in­téző körei a korlátokon belül sem tették meg azt, a­mit tenni okvetlen szükséges és lehetsé­ges lett volna. A város tanácsának elmulaszthat­­lan kötelessége lett volna, a város védelmére vonat­kozó előmunkálatokat megtétetni és a mennyiben e munkálatok keresztül vitele erejét meghaladta volna,az állami segélyt szorgalmazni. — E kötelesség természe­tesen most, midőn már a város egy része az árvíz által csaknem teljesen megsemmisült, a másik rész pedig napokon át a legnagyobb veszélynek kitéve volt, még súlyosabb, mint volt azelőtt. — A városnak Újváros teljesen elöntött részét reconstruálni kell, vagy átte­lepíteni kell máshová, a tetőig úszó házak lakóit vagy feltölteteni a nagyon lapályos és úgy egészség szem­pontjából is káros hatású házhelyeket.­­ És mi hisz­­szük, hogy a kormány, miután itt működő erélyes közegei által minden irányban kellőleg értesítve van úgy a Győr városát ért csapás súlyos voltáról, mint az eddigi állapotok tarthatatlanságáról készsé­gesen segédkezet fog nyújtani Győr városának. — A Rábaszabályozás tervei készen állanak, értékesítsünk belőle egyelőre annyit, a mennyit minden nagyobb nehézség nélkül keresztül vinni lehet s a mennyit Győrváros teljes árvizbiztonságba helyezése már is okvetlen megkíván. Mindaz a mit Győrvárosra és különösen annak egyik külvárosára, az Újvárosra nézve mondottunk, áll Győrsziget községére nézve is. E községet a Ráb­cza vize választja el Győrvárosától és igy fekvésénél fogva annak szoros kiegészítő részét képezi. Nevét onnan nyerte, mert a Rábcza és Kisduna áradása által szigetet képez. A Duna felőli oldalon 1400 méter hosszú fél­köralakban futó erős téglaburkolattal biró töltés által védetik, a Rábcza felől pedig egy sokkal gyen­­gyébb és alacsonyabb 400 méter hosszú földtöltéssel és a Rábcza parton épült magasabban fekvő házak és kerítések által.­­ A veszély most is úgy mint 1876-ban a Rábcza felőli oldalon mutatkozott. A házak és kerítések belső oldalai valamint a Rábczára szegellő keresztutczák és az említett kisebb töltés veszélyesebb pontjai napokon át karókhoz szegezett deszkák háta mögé hányt földdel földes zsákokkal és tárgyával védetek. — De a viz mind jobban csur­gott befelé, mígnem végre a derék lakosság és a ka­tonaság erőfeszítései valóságos sysiphusi munkává váltak. — 8-dikán éjjel 3 órakor a védelem feladatott és a több helyen derék vastagságnyira ömlő ár más­nap délre az egész községet elhob­ta. — Győrsziget 360 háza közül alig 20 ház maradt annyira szaba­don, hogy a benne lakóknak nem kellett kiköltöz­­ködniök, a többi 1—3 méter magas viz alá került, tehát a 4600-ra menő lakosság csaknem kivétel nélkül menekülni kényszerült. — A házak jó része itt is úgy mint Győrujvárosban tetőig uszig és minden pillanatban az összedülés veszélyének van ki­téve. — A szigetiekről mindenki elismeri, hogy meg­tettek minden emberi lehetőt, a catastropha tehát csak a helyzet kifolyása volt. — A bajon csak úgy le­het gyökeresen segíteni, ha a Rábcza felőli házak ki­sajátításával ezen oldalon is úgy mint a Duna felőli oldalon egy erős téglaburkolatu töltés építtetik. — A község azonban, mint a győri püspökség egykori zsellér községe, földekkel egyáltalán nem bir és igy a lakosság sokkal szegényebb, hogysem önmagát ily módon biztosítani képes volna. Az árvíz. A Duna a főváros alatt szépen apad. Tegnap estétől ma reggeli 8 óráig az apadás 21 cm, s reggel 8 órától délig ismét 5 cm. A vízállás d. e. 11 órakor 620 cm.* Erzsébet királyasszony a győri és győrvidéki vizkárosultak segélyezésére 1000 frtot adományozott. * A belügyminisztérium vezetésével megbízott m.­­ kir. miniszterelnök úrhoz, Győr sz. kir. város és vidé­ke árvíz által károsult lakosai élelmezésére Somssich Pál orsz. képviselő 100 frt, Harkányi Frigyes 50 frt,­­ és a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület 1000 frt adományt küldtek be, mely összesen 1150 frt ös­­­­­szeg­­Győrmegye főispánjának, rendeltetés szerinti felhasználás végett, egyidejűleg megküldetett. TIMON: Győr, jan. hó 11-én. (Egy másik levelezőnktől.) Hire terjedt ma, hogy 23 ember megfa­gyott, s hogy a szerencsétleneket Gönyő mellett temették el. Szó sem igaz az egészből. Laszberg gróf derék alispánunk maga biztosított, hogy koholmány az egész, nem egyéb. Eddig — saj­nos — valóban esett két emberélet áldozatul. Az egyik egy 60 éves törpe leány, ki szobájában a vízbe fúlt, a másik egy Varga Pál nevű lében­ szt.-mik­­lósi gazdag ember, ki alatt a jég beszakadt és nyom­talanul eltűnt. Csak néhány órai kutatás után sike­rült merevült holttestét kihúzni a jég alól. A víz egyre apad. A Rába rohamosan foly le­felé. Egyes emberek máris nézik vízben álló lakásai­kat és a szobákban feldúlt ingóságaik borzasztó ké­pét. Néhány nap múlva talán már visszatérhetünk hajlékainkba. Hanem még csak akkor fog kezdődni az igazi nyomor és ínség. Tél közepette táján, nedves lakásban, felforgatott bútorok között, kereset nélkül­­ irtózatos helyzet. Ehhez járul még, hogy egyes lakások kiraboltattak és hogy a közlekedés talán hónapokon megakadt. Igaz ugyan, hogy a jóté­konyság terén nagy a mozgalom, nagy az áldozat­­készség, de mindaz csak a pillatnyi nyomor némi enyhítésére is alig elégséges. Mi lesz belőlünk, ha majd szabadlábra helyeznek bennünket, hogyan ke­ressünk üres kézzel, tele szívvel és aggodalmas fővel kenyeret édes gyermekeink számára ? Nem is szabad minderre gondolnunk, mert a helyzet oly kétségbe­ejtő, a nyomor oly nagy és a jövő oly borzasztó, hogy nem szabad fejünket veszteni. Ma bejártam a helyeket, hol a szerencsétlen menekültek el vannak helyezve, megkóstoltuk az éte­leket, mikkel elláttatnak, és valóban, ha van vala­mi, mi a roppant szerencsétlenség között még vigaszt is nyújthat, úgy ez bizonyára csak annak tapasztalata lehet, hogy nem halt ki az irgalom nemes érzete az emberiség szívéből. Látni kell azokat a nőegylete­ket, azokat a gyengéd kezeket, mikép gyakorolják felebaráti szeretet sugalla nemes missiójukat, hogyan sürögnek-forognak. Valóban jobb sorsra érdemes a város, melynek kebelében ily angyalszivü nők mű­ködnek.­­ Közgazdasági táviratok. Árutőzsde, New-York, jan. 11. Petroleum helyben átvéve 7­3/8 dollár, Philadelphiában átvéve 73/8 dollár, liszt 430 dollár, szalonna —.— dollár, vörös őszi búza helyben 113.— dollár (= 10.27 o. é. frt), januárra 111.7/s dollár (== 10.15 o. é. frt), februárra 113.118 dollár (= 10.28 o. é. frt), márcziusra 115.3/g dollár (== 10.49 o. é. frt) 100 kilogrammonként. Szállítási díj­­ imperial-quartetenként Észak-Amerikából az angol­­ kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő­­ egyéb szárazföldi kikötőkbe 71/E dollár (1­2.06 frt)­­ 100 kilogrammonként. Zsir Wilcox jegyzése —... 1 HÍREK­ Január 12. Hivatalos Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter, a soóvári kir. fölany ahivat­alhoz főnökké , Harmancsok György marosujvári kir. bányatisztet, a pénztári ellenőrré pedig Czehenter Emil sugatagi kir. sóbányahivatali raktármázsatisz­­tet nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Nagy Imre Csíkszeredái lakost, Csikmegye csik­­szépvizi járására nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A pancsovai kir. törvényszék elnöke, Fráter Tamás érsemjéni lakost, a vezetése alatti törvényszékhez díjtalan jog­gyakornokká nevezte ki. A pancsovai kir. törvényszék elnöke, a pancsovai kir. törvényszékhez : Drágán Péter (igazabban Gligorie) fogházőrt, — a pancsovai kir. járásbírósághoz pedig Bajkov Teofán fogházőrt 2-ed oszt. hiv. szolgákká nevezte ki. — A honvédségből: Belapáthy Molnár Árpád délbihari 10-ik sz. h.­zászlóaljbeli szabadságolt állományú hadnagynak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépése, a véd­­kötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatának meg­tartása nélkül, 1882. évi deczember hó 31-ével megengedtetett. — Állami kedvezmények. A földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. miniszter, egyetértőleg a m. kir. pénzügy­­miniszterrel, de Castries Iphygenia herczegnőnek hornyáni gazdasági szeszgyára részére, és a Pancsován létesített selyem­fonógyár részére, az 1881. évi XLIV. törv.­czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. — Ügyvédi kamara. A kecskeméti ügyvédi kamara ré­széről ezennel közhírré tétetik, hogy Tóth János ügyvéd­­ Tápió-Szele község székhelylyel — a kamara ügyvédi lajstro­mába folytatólag felvétetett. — Nyíri Dániel, Ujszászy Gyula és Mészáros József kecskeméti ügyvédek pedig önkéntes lemon­dásuk következtében a kamara ügyvédi lajstromából kitöröl­tettek. —­ Névváltoztatás. Weisz József szolnoki illetőségű ugyanottani lakos, saját, valamint Róza, Juczi Jolán, Gyula, Mária, Jenő és Ilona nevezetű hat kiskorú gyermeke vezeték­nevének »V­a­r­s­á­n­y­i«-ra kért átváltoztatása, belügyminisz­tériumi rendelettel megengedtetett. — A zsidók temetkezése. A »Pozsonyvidéki Lapok«-ban olvassuk a következő esetet: Pozsony­­megye kérdést intézett a belügyminiszterhez az iránt, hogy miután a megye területén gyakori eset, hogy az izraeliták, temetők hiányában, távolabb eső közsé­gekbe kénytelenek halottjaikat szállítani, s e szállí­tások tekintet nélkül a távolságra, többnyire hulla­­szállítási levél nélkül, egyszerű, légmentesen sem zárt koporsókban történnek; mi az 1875. évi 25194. számú miniszteri rendelettel s a közegészségügyi te­kintetekkel össze nem egyeztethető; — figyelemmel arra, hogy az ily hullaszállítások nem önkényszerű­­ség, hanem temetők hiányában, kényszerűségből tör­ténnek, hogy továbbá az említett rendeletnek azon pontja, mely szerint 7 kilométernél nagyobb távol­ságba csak kettős koporsóban eszközölhető a hulla­­szállítás, a szegényebb sorsú zsidó családokat nagyon érzékenyen sújtaná, sok esetben pedig kivihetetlen lenne : várjon, az izraelita hulláknak temető hiánya miatt történő tovaszállítása körül szorosan a fenti rendelethez alkalmazkodjék-e, vagy ha nem, minő egészségügy rendőri intézkedésekhez tartsa magát ? A belügyminiszter e napokban leérkezett vála­szában tudatja a megyével, hogy a hullaszállításnál követendő törvényes eljárás intézkedései alól bár­mely hit felekezet irányában kivételt tenni indokoltnak nem látja, annyival ke­vésbé, mivel az átalános közegészségi szempontoknál fogva is a hullák rendszerint azon községben takarí­­tandók el, amelyben a halál bekövetkezett; ezzel szemben a hulláknak eltemetés végett más községek­be szállítása a törvény által különös tekintetekből engedélyezett kivételt képez. Ennélfogva úgy a köz­egészség, mint a zsidók saját érdekében kívánatos, hogy halottjaikat ezek is a halálozás helyén temessék el, mely czélból szükségesnek látszik, hogy a­meny­nyiben a már létező közös temetőkből részekre kiha­sítandó területen temetkezni hajlandók nem volná­nak, az izraeliták oly községekben, hol nagyobb szám­mal, 50—60-an együtt laknak, vallásos szabványaik és hagyományos szokásaik lehető figyelembe vételével külön temetőhelyek felállítására fel­­szólíttassanak. Ezen vallásos szabványok sze­rint azonban­­ a zsidókat vallásos érzelmeik meg­sértése nélkül nem lehetne oly temetőhelyek haszná­latára kényszeríteni, melyeket ezen szokások mellő­zésével,más vallás szertartásai szerint rendeztek be. Az ily köztemetők használatára csak akkor lehetne a zsidó­kat szorítani, ha a számukra kijelölt helyrészt nem kü­lönítik el egyszerűen valamely már létező sírkertben, hanem az említett szabványok és szokások szemmel­­tartása mellett már eleve zsidótemetőnek lett szánva. Addig azonban, míg ilyen temetők létrejönnének, és a zsidók vallási tekintetekből halottjaikat más köz­ségben fekvő temetőikbe kívánják szállítani, ez a fenforgó, kivételes körülményeknél fogva megenged­hető, de szigorúan ellenőrizendő, hogy ezen szállítás csakis hatósági engedély és a már rendeletileg elő­szabott egyéb évszabályok pontos megtartása mellett eszközöltessék, azoknak áthágása az 1879. XL. tcz. 123. §-a értelmében lévén büntetendő. — Ezek után felhívja Pozsonymegye közönségét, hogy az előadot­tak szem előtt tartásával hasson oda, miszerint az egy községben nagyobb számmal együtt lakó zsidók, a közegészségi igényeknek teljesen megfelelő temető­helyeket állítsanak fel, különösen figyelmeztetve őket, hogy a hullák elszállítása csakis előleges folya­modvány útján kinyert, hatósági engedély és a fenn­álló szabályok pontos megtartása mellett engedhető meg; az ellene cselekvők irányában pedig a törvé­nyes büntetés fog alkalmaztatni; sőt ha a hullaszál­­lítás meg nem adható, a hulla hitfelekezeti különbség nélkül a halálozás helyén levő temetőben fog eltemettetni. — Villanyos világítás Zágrábban. A zágrábi lö­völde új épülete pár nap óta Ganz és társa budapesti czég által villanyosan ki van világítva. A berendezés állandó és ezentúl a zene és táncrestélyeket villany­fénynyel díszesen kivilágított termekben rendezik. A két nagy terem 4 ívfény lámpával, az éttermek és mellékhelyiségek pedig izzó lámpákkal világíttatnak. Ezen újdonság, sikerült pompájánál és érdekességénél fogva nagy vonzerőt képez a mulatságok kezdődő idényében. — Fővárosi krónika. Sikkasztó vasúti hi­vatalnok. Bécsből távirati uton értesítették a főkapi­tányságot, hogy onnan P­a­t­z­l György, vasúti hivatalnok a Ferencz József vasútnál, 6100 frtot elsikkasztott s megszökött. Patzl, ki ezelőtt Budapesten a magyar állam­vasútnál szol­gált, 41 éves, alacsony termetű, eltűnésekor barna téli kabá­tot, ugyanilyen szinü mellényt, kék csikós téli nadrágot s sapkát viselt, hátán anyajegye van. Útközben meghalt. Szt Erzsébet napszámosnő tegnap délután beteg gyermekét a Rókus kórházba akarta vinni. El is vitte, de a gyermek útközben karján meghalt. Minthogy az asszony lakás és foglalkozás nélkül van, letartóztatták. A nyomor. Tegnap este a nádor utcza 50 számú ház kapujában egy férfit találtak a nagy hidegtől elnyomorodva, önkívületi állapotban bevitték a Rókus kórházba s ott irataiból kitűnt, hogy Sebő Jánosnak hívják a napszámost. Fairbanks jegyzése —.—. Tengeri 701jz. Gyapot be­hozatal —.—. Páris, jan. 11. Este. (Aruüzlet.) Búza folyó hóra 26.— frank (= 12.32 o. é.frt 100 kilogr.), februárra 26.— frank (= 12.32 o. é. forint 100 kilogr.), márczius—áprilisra első négy hóra 26.25 frank (= 12.44 o. é. frt 100 kilogr.), mrcziustól­ négy hóra 26.50 frank (= = 12.56 o. é. frt 100 kilogr.) — Liszt 9 márkás folyó hóra, zsákonként 100 kilogramm, 57.60 frank (= 17.17 o. é.frt 100 kilogr.), februárra 57.60 frank (= 17.17 o. é. frt 100 kilogr.), márczius—áprilisra 57.75 frank (= 17.21 o. é. forint 100 kilogr.), márcziustól négy hóra 58.— frank (*= 17.29 o. é. frt 100 kilogr.) — Olaj folyó hóra 84.75 frank (= 40.18 o. é. frt), februárra 84.75 frank (== 40.18 o. é. frt), már­czius—áprilisra 84.75 frank (= 40.18 o. é. frt), májustól négy hóra 81.50 frank (=­ 34.64 o. é. frt). — Szesz folyó hóra 51.— frank (= 26.34 o. é. frt), februárra 51.50 frank (= 26.59 o. é. forint), márczius—áprilisra 52.75 frank (= 27 23 o. é. frt), májustól négy hóra­ 53.75 frank (= 27.57 o. é. frt.) Szállítási díj Budapest-Páris 8.27 frank = 3.93 o. é frt. Átszállítási árfolyam 100 frank = 47.40 frt látra. Budapesti áru- és értéktőzsde. Január 12. Gabonaüzlet. Búzában ma bőséges volt a kíná­lat, de valamivel jobb vételkedv és kellemesebb irány­zat mellett a forgalomba került 12,000 mmázsa mégis jól tartott árakon kelt el. Rozs, zab és tengeri válto­zatlan szilárd üzleti hangulatnak örvendnek. Etetésre szánt árpa árában ismét 5—10 krajczárral emelke­dett, mig finomabb minőségűek el vannak hanya­golva. A mai napon történt eladások közül a követ­kező kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tisza vidéki 100 mm. 8P5 k. 10 frt 25 kr, 200 mm. 81 k. 10 forint 25 kr, 1000 mm. 80 k. 10 frt 30 kr. 100 mm. 80’5 k., 100 mm. 79 k. 10 forint 10 krajezár. 100 mm. 80‘5 k., 300 mm. 80 k. 19 frt 25 kr, 100 mm. 80'4 k., 100 mm. 79 k. 10 frt 25 kr. 100 mm. 80 k. 9 frt 95 kr, 600 mm. 80 k. 10 frt 20 kr, 200 mm. 80 k. 10 frt 25 kr, 200 mm. 78-4 k. 10 frt. Pest megyei: 200 mm. 79'7 k. 10 forint 10 krajezár, 100 mm. 79'8 k. 10 frt, 100 mm. 79‘5 k. 9 frt 70 kr. sárga, 1700 mm. 79 5 k. 9 frt 921/2 kr. Fehér megyei 200 mm. 79‘6 k. 10 forint 15 krajezár. Bácskai 200 métermázsa 79­ 5 k. 10 forint 25 krajezár, 100 mm. 78'3 k. 9 frt 95 kr. 100 mm. 77 k. 9 frt 40 kr. Bánáti: 200 mm. 78‘5 k. 9 forint 60 kr. 2500 mm. 78 k. 9 frt 90 kr. Északmagyarrországi 200 mm. 78'5 k. 9 forint 60 kr, 200 mm. 78 k. 9 frt 65 kr, 200 mm. 77'5 k. 9 forint 20 krajezár. Oláhországi: 300 mm. 75'8 k. 8 forint 50 kr, 300 mm. 75 k. 8 frt 40 kr, mind 3 hóra. Tengeri: 100 mm. 5 forint 90 krajezár. 100 mm. 5 frt 95 kr. 200 mm. 6 forint, 300 mm. 6 frt 15 kr. Zab 500 mm. 6 frt 65 kr, mind készpénz fi­zetés mellett. A határidőüzletben is kellemesebb hangulat észlelhető. Eladatott búza tavaszra 9.48 és 9.50 kron, tengeri 1883. máj.—júniusra 6.15 frton. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.48—9.50. — Bá­náti tengeri május—júniusra 6.12—6.15. Szokvány­­zat tavaszra 6.53—6.56. Káposztarepcze 1883. aug. szept. változatlan 13.3/s—13.50. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsd­e.)*JA media rendezése foglalatoskodtatja a tőzsdét, mely külön­ben kevés tevékenységet fejt ki, noha hangulatára nézve igen szilárdnak nevezhető. Jegyzéseink a következők : Uj aranyjáradék 85.35—85.40, 5 százalékos papirjáradék 84.671/2—84.72­1/g, prolongatio 7‘/a kl­ar­anyjáradékért, 5—21ls kr papirjáradékért. — Osz­trák hitelrészvények 282.60—282.90—282.20. — Magyar hitelrészvények 273 üzlet nélkül. Leszámí­toló bankrészvények 89.75—90. — Osztrák állam­­vasúti részvények 326. A zárlat 11 óra 15 perc­kor igen csendes és szilárd. A déli tőzsdén a forgalom semmi mó­don sem élénkült, sőt a helyi értékek sem mutatnak elevenséget. Jegyzéseink: 6 százalékos arany­járadék —... 4 százalé-é­kos aranyjáradék 85.40—85.45 per ultimo. — 5 százalékos papirjáradék 84.70 per ultimo. — Osz­trák hitelrészvények 282.40—282.20. Magyar hitel­részvények 272.75. — Osztrák államv. 328.10. — Leszámítoló bankr. 89.75—90, prolongatio ingyen Anglo 113. Unió bank 111.25. Vereskereszt sorsjegyek iránt, melyek e hó 22-én fognak kihozatni, élénk az érdeklődés. Díjtételekben csak kevés az üzlet, árak nem változtak sokat. Inkább olcsóságra hajlandók. Arany és valuták folyton drágulnak. — Napoleon arany 9.51. A z­á­r­­­a­d­­óra 30 p­er­c­z­k­o­r igen csen­des. Árak változatlanok. Felszámolási árfolyamok: Előfordult kötések. Magy. kir. 4 száz. aranyá­­radék 85.45—85.40, magy. kir. 5 száz. papirjáradék 84.721/2—84.67­/2, magyar vasúti kölcsön (120 frtos) 1345/8—134.75, magy. vasúti kölcsön egyes darab 135, magy. orsz. rel. urb. vált. kötv. magyar leszámítoló és pénzváltó­ bank 90, osztrák hitelintézet 282.70—282.10, I. magy. iparbank 191, Erzsébet­­malom 233—233.50, Lujza malom 267—266—265, molnárok és sütők malma 367, északkeleti vasút 159, erdélyi vasút 158, osztrák állam­vasút 327, magyar­­áll. takarékp. 123.50, rimamurányi-s.-tarjáni vasműv, 119.50, Schlick-féle vasönt­­és gépgyár 236—237, II. kib. 216—218, sertéshizlaló 343, újlaki tégla- és mészégető 107.50, kőbányai gőztéglagyár 266, német bankpiaczok 100 ném. kir. márkért 58.65, Páris vál­tók 47.37­/a. Magyar 4°/0-os aranyjáradék...........85.50 » 5°/0-os papirjáradék. ..... 84.75 » általános hitelbank.......... 272.— » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 90.— » jelzálogbank................... —.— Osztrák hitelintézet................... 282.—­Angol-osztrák bank.................................. —.— »Union«­bank............................................ —.— Tiszai és szegedi kölcsön.............................—.— Osztrák állam­vasút ....... —.— Déli vasút..............................­....................... —.—­ Vízállás 1882. január 12. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Lállg Lilyos. Méter Méter Névszerint Ö Változik Névszerint Ö Változik fölött alatt ___________s fölött­­alatt Buna Tisza Pozsony 3.70 — apadó M.-Sziget 0.84 — változatl. Komárom 5.43 — apadó Beregsz. — — — Budapest 6-32 — apadó Sárosp. — — — Mohács 6.68 — áradó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 8.28 — apadó Újvidék 6.37 — áradó Szolnok 5.98 — apadó Pancsova 4.64 — apadó Szeged 5.85 — apadó Orsova 4.30 — apadó Kőrös Dráva B.­Gyula 1.87 — apadó Barcs 1.10 — apadó Gyoma 5.5— apadó Eszék 3.31 — áradó Maros Arad 0.16 — apadó Száva Sziszek 1.60 — apadó Béga Mitrovicza S.86 — apadó Temesvár 0.51 — áradó Nyílt tér. Dr. Kepes Fái K­. ügyvéd megnyitotta ügyvédi irodáját az I. magy. ált. biztositó társaság palotájában IV. vigadó­ tér 1. szám. 119­3-1 A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei jan. 12. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei jan. 12. ■G -a; QJ *­P ^ Utolsó árkelet­i Utolsó ár­kelet­i utol­ó árkele Értékpapírok----------­----------«■§ Értékpapírok----------------------« Értékpapírok ---------,-------— g*" pénz I áru a pénz áru p­énz j áru ZTI T j 100 Sziszek! hitelbank . . . —.— —.— M. ált. földhi­r. társi __7'—.'^. AllaviaaOSSac. j 100 Union bank sz. n. . . . 111.— 112.— Kisbirt. orsz. földhit. . 5'/.»'0 100 — 101­_ M. kir. aranyjárad. adóm. 6°/0 118.30’, 118.60 Osztr.-magy. bank o. é. . 5% 101 30 10160 M. aranyjár. ‘ .... 4«/o 85.35 , 86 65 b) BiztoSItÓ társaságok. » » » o.é. 4«/»°/o 99 25 05.50 n papirjárad. adóin. . 5% 84.65 84.95 » » » o. é. 4«/* 92 75 93__ Magy. vasúti köles. 120 frt. o.é. 200 Bécsi biztositó intézet . . 220.— 230.— Pesti m. keresked. bank 6°/0 101.50 102._ (300 fc.).....................5°/o 134.50 135.— 200 Bécsi életjáradék bizt. int. —.] 265.— „ „ „ „ 5V«°/o 101 501102.— Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 1000 Első magy ált. bizt. társas. 3/50—­­ 3475— „ „ „ „ 5°/» 99.— 99.50 egyes darabokban . 5°/o 134.50 135.-- 50 Fonciére pesti biztositó . 53.— 53.50 „Albina”-tak. és hitelint. 6°/o 99.50­ 100.30 Magy. gömöri államvasuti zá- 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. —.— —.— loglev...................................96/o 160-— —.— 300 Pannónia viszontbizt.-intézet 980— 960— Magy. 1869. kel. v. áll.-kötv. Elsőbbségek. (elsőbbs.) adóm. . . 50/0 89.50 89.75 C) Gőzmalmok. M^3.^etiV­ar-V'e5./: 109.50 110.50 500 Concordia-malom .... 565 —­­568 — 200 Alföld-fiumei vasút (nagyv.­Magy. 1876. keleti v. arany- 100 Sebes-malom“4­0“ 23S#~ 235— 200 Alföld-fiumeTvasút 1874. ki! J1 5°j r , ; SÄST : : : : : 200bA,m1^*■„..« ^ ki:z Magy ^kir/nyerem*, köles.*50 20 200 Molnárok és sütök-m. u. 366 — 368 - 300 Dmugoakajoa.-tar.asig 5»/, -----------------­fadarabja..................... 113 50 114.- 1000 P^yoma-malom .... 1180_ 1190- 300 „ „ 5«/. — Tiszát és szegedi kölcsön 4»/o 110— 110.50 300 Viktom-malom sz. n. . . 455— 457 - 200 . 1871-ki magyar államkölcs.­ 300 Éjszakkeleti vasút . . 5»/. 91— 91.50 kötv. stb­.1.....................5"/. 109— no­­­d) Közlekedési vállalatok. 300 ” ” arany?' ~ 1873-ki magyar államkölcs.­ . . 1000 n » aranyb. 6 , 123— 124 — kötv strl f. . . . . 5°/o 109.— 110.­ 200 ten­eri ^ajó*. t. 225.— 200 M*gy*r galíciai vasút . 5«.­ 91 50 92 -„ földteh­erment. kötv. 5»/. 98— 98 50 900 Alad-fiumei vasút . . 5»/. 165.50 166.50 200 „ „ „ N­. ki­” 200 Battasz.*domb.­zak. vasút „ 165 — 166.— bocs.....................................56/0 9050 91 — ”1868 Záradékkal ... 5•/. 95 — 96 — 200 5'1 •••••» 136 50 132'“ 200 M. nyugoti vasút (Székeai,­Magy kir. földteherment.köt- 200 Éjszakkeleti vasút ... 159.- 159.50 gyor-graczi g.) . . . 5»/. 95— 96 50 vények temesi . . . 5»/. 97— 98— 200 kr?.ély* Tasut • • • • 5»/. 158— 159— 200 M.nyugotivasút 1374.kib. 5»/„ 94.­ 95 — Magy kir. földteh­erment. köt- 200 Gyor-sopr.-ebenfurti vasút „ ——.— 200 M- vasut-els. köles, beruh. eze­­vények 1867.záradékkal 5»/» 95— 96— 200 m^kv ya^ie/Taf ' t°/“ ta»'5° 154 - 1000 T aranyb..................... 5»/. 108— 108.50 Magy. kir. földteh­erment. két- 200 M nvuf y t ~ * ’ y ~ 200 £ ^délyi vasút . . . 5•/„ '1 50 92 — vények horvátországi 5% 98.50 100.— 2°0 Sz--v.) „ 163 — 163 50 200 gyor-sopron-ebenf. vasut 6®/o —.— —____________________ Magy. kir. földteh­erment. köt- 203 K s­ia cs?vasut ‘ * ” 'Ül ~ M 2«0 Kassa-oderbergi vasút ez. 5« 96.50 96,75 vények erdélyi . . 5»/. 98.75 99.­ 200 uuTMiazt *. 131­~ 300 ,, „ (eperj.­Magy. kir. orsz. jel. urbéri 200 tann. v. m. r.) ezüst. 5"/. 93.2 93.75 válts.­kötv. (100 írtja) 5"/„ 93— 93.25 500 tr. dunagőzhajóz.-társ. „ 571— 580. 200 Kassa-oderb. vasút (osztr.-v.) Kir. kotv.-szlav. jelz. föld- 100 Budai hegypálya . . . .­­— u 1879. kib. . .... 5»/»__— válts. kötv. . . . . 5«/. — — 200 ■^es^1 közúti vaspálya . . 426.50 427 ' I 200 Kassa-oderb. vasút (m. v.)|­j Szölödézsma-válts. kötv. (100 ” ” ” elvez. jegy. 245.— 200 — 1879. kib. ar. . . . 5’/0 116.— 117.— Irtja.)...........................5% 98.— 98.50 Osztr. állami vasút . . 5% —.— — Magy. k. kamatozó kin est. ut. e) Takarékpénztárak. b­p Tiszavid. vasút. . . . 5­7. 99.75 100 — (6) h. (100 írtja) . . 5% —itt w -i *• 100 Budapesti lánczhid ... . 7­­­4 25 Egyes, államadóss. papirb. 41/. 76.80 76 80 50 1 In* kerílletl * * 55. 100 Kőszén- és téglagy. kötelez. . ., ez. kam. 100 ^ ee.eai • • ...................... —•— • vények ....................gol_____________ ian.-jul..........................5«/. 77.50 77 80 300 Országos központi . . . 522— 525— 100 Lloyd-és tőzsde-épület 5« ! a7 - 97.50 E^amadess. ez. kam. ^ 7,,#-0« ^s“e­stVvárosi f-1 , 100 All.iparrészv. tárLat ! 6^ “I- Si* Osztrkipa^rjáradékmai 5°/6 91— 91'.75 ^O Pakrac-daruvár-kuzinjai' ! — Magán-Sorsjeg­yek. „ államadóss. kis. 1854-ki 100 Magyar általános takarékp. 123 - 124 -250 frt p. p.....................4°/o 119.— 120.—­­ Osztr. hitelintézet . . . . 171.__ 172.— Osztr. államadóss. kis. 1860-ki f) Különféle vállalatok. Budavárosi sorsjegy . . . 38.50 30.50­­­500 frt. o.é.....................5«­. 130.50 131— . Keglevich ...................... 19._ 20.­“•» ............. “ssn**““' ...»,«.» BAdSASnta. ,5,5 t Osztr. állama­dóss. kis*. 1864-ki 400 k vasönt. és gépgy. 685— 690 — 50 frt o.é........................... 166.50 167.50 200 Gschwindt-féle szeszgyár 420— 425— Cs. kir. arany (vert) .. . 5«s_518­ Pest vár. köles. 1870. évb. «•/, 103.50 104 — 200 m‘ „ „ „ (kör) . . . slr- 5.G.J­» » ‡· 187 X­ » !‹•/» 103.50 104— 213 Könyvny athenaeum“ sz'n 48«' w' Osztr.-magyar 8 frtos arany 9­49— 9.52 — Budapesti öv. 1880. köles. 5»/o 97.50 97.75 200 Konyvny. „Aaenaeum sz. n. 588— 59. - 20 frank-arany... 9.49- 9.52­: Szerbiai nyerem, kölcsön 32.50 ^ ' * 7“ TI­llesssvéliyek. 85 Pesti epito-tarsasag . . Német birodf^ankjegy, vagy „ . , 100 Elmamuranyi-S.-Tarj. vasmu 119._ 120— ezekkel evvenérteki­ hsuk a) Bankok. 100 S.-Tart. köszénd. szelv. nélk. U0._ 112.- jegyek (1M mírkiért) » - « 200 Által. m. municip. hitelint. 195— 200— 200 Schlick-féle vasönt. és gépgy. 236— 238— Sy *( 1 * 58'65 88‘to 120 Angol-osztrák bank . . . 113.50 114— 100 »„ „ » V­l­­ f.1, 217 100 Budapesti bankegyesület r. t. 113.50 114— 4°0 Serfozode első m. szerv. nélk. 600— 602— • 200 Franko-magy. bank (felsz. al. ).— —.— 200 Serteshizlalo ..... 342.— 345. a « Váltók dljuljelletl 200 Horvát leszámitoló-bank . —— —— 200 Sóskúti kőbánya . . . . 45.— 50— n g (látra) 100 Iparbank budapest ... 38— 39— 200 Spodium-és csontliszt-gyar 266.50 267.50­­ 1­40 K­o­rinti martars hitelint _ 200 Szalloda-reszv.-tarsasag . 101.50 193 — 1 100 Maev­ált földhit­­-reszv. társ. —— — 200 Tégla- és mészég.újlaki sz. n. 107 — 108.­ 50/„ Nem. bankpiaczok 100 nemet 200 Mfrbtv­ által hitelbank sz n 272 — 272 50 160 Göztéglagyár kőbányai . . 266.— 267— kir. márkáért • . . 58.65 58.65 100Magy. » “• 4»/„ Amsterdam 100 hollandi frtért 98.60 1­98 80 200 Magy. jelz hitelbank sz n 2­6.­218— i. lBrüssel 100frankért.. . 47.20 47.30 i frrA ü'ü 9-ü'E M.fo^Ätov... 101-101,5 r&S ::: : ?■­$ í H: ““• • S:ü SS s-° : , A ^ ü:? s-g. Sí ü £€• Sä : -:z r. ^ sSÄiÄ: ^:9-° I 500 ’ ! 575— 578- „ ■ . »» »8.25 98.75 5«/. Milano 100 lire nuove ital. — j — _ Nyomattak 4% kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épülett

Next