Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-01 / 31. szám
állammal való leszámolási viszonyát illetőleg. A pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Hegedűs Sándor előadó bemutatja a pénzügyi bizottság jelentését az 1885. évben Budapesten tartandó orsz. kiállításról szóló törvényjavaslat tárgyában. Napirendre fog tűzetni. Berzeviczy Albert a kérvényi bizottság előadója: T. képviselőház! Az utóbb múlt napokban több kérvény érkezett a t. házhoz, nevezetesen Hont megye közönségének felirata, mely szerint a hitfelekezetek által alkalmazott tanítók és tanároknak állami megerősítés után való működtetése és kötelességmulasztás miatt az államkormány által való felfüggeszthetése kérelmeztetik. Ezen kérvényt pártolja meg öt más törvényhatósági felirat. Rokontárgyra vonatkozik a félegyházi algymnasium tanári karának kérvénye, melyben a középiskolai oktatásról szóló törvényben a tanári fizetés minimumát legalább 1000 forintban megállapittatni kéri. Minthogy e kérvények az utóbbi napokban érkeztek, s a kérvényi bizottság pedig azóta ülést nem tartott és igy azokat sorsjegyzékbe foglalva, elő nem terjeszthette, azon kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz, méltóztassék akként intézkezni, hogy a kérvények azonnal tétetnének át a közoktatásügyi bizottsághoz, mely épen most tárgyalja a középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot, s így ha e kérvények később érkeznének oda, a bizottság azokat tárgyalásánál többé nem vehetné tekintetbe. Kérem tehát e kérvényeknek a közoktatási bizottsághoz való utasítását. (Helyeslés.) Az uzsora-törvényjavaslat. Következik a napirend: az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 21. §. tárgyalása. Dobránszky Péter az iszákosság szomorú következményére utal; constatálva van — úgymond — hogy az iszákosság mindenütt egyenes arányban áll, nő és terjed a nyomorral. Constatálva van, hogy ahol az izgalmak, forrongások, szenvedélyek kitörései észlelhetők, ott egyúttal az iszákosság is fogékonyabb talajt, testet talál és jobban pusztít. Constatálva van Nelson ezen híres angol szerint, hogy Francziaországban 1000 iszákos ember közül elhalt 58, míg 1000 nem iszákos közül csak 19. Az arány tehát az iszákos és nem iszákos elhunytak közt olyan, mint három az egyhez. Tehát 3-szorta nagyobb az iszákosok halandósága. Nálunk is az iszákosság és a korcsmai hitel megnyomorította a népet. Igyekeznünk kell tehát a népet testében és lelkében reformálni. Erre lehet hatni oktatás által a munkásság és takarékosság ösztönének fejlesztése és izmosítása által; erre lehet hatni az által, hogyha oda állunk valósággal a társadalomban ezen beteges rétegek élére, ha vezetjük, szervezzük őket, (ügy van! Helyes!) de az által, hogy e házban meddő dictiókat tartunk a társadalmi reformról, ezt elérni nem lehet. A társadalmi reformra szükség van. El kell azt kezdeni a tűzhelynél, a gyermekek nevelésével, munkára, takarékosságra szoktatásánál, a becsületesség újból való országos felépítésénél. (Átalános helyeslés.) Meg kell teremteni a hitelképességet, és hogy ha az embereknek lesz egymásban bizalmuk, ha ennek következtében egyetemleges jótálláson nyugvó hitelszövetkezeteket teremtünk, az által jobban orvosolhatjuk a bajokat, mint mindenféle törvényhozási panaceákkal. (Helyeslés.) Szóló végül kijelenti, hogy elfogadja Bánffy gróf módosítását, de előre jelzi, hogy a 21. §. után új szakaszt fog indítványozni. Lizs Gyula szerint a törvényjavaslat készítésénél nem vették tekintetbe a gyakorlati élet követelményeit. Igen relatív értékű dolog és czélra nem vezető a jelen szakasz azon rendelkezése, mely szerint a korcsmai hitelnél bizonyos összeg állapittatik meg, s igy a korcsmai hitel fentartatik. Azok, kik a nép alsó rétegében a korcsmai hitelt igénybe veszik, nem az u. n. telkes osztályból kerülnek ki, hanem házas és házatlan zsellérek, mezei munkások, cselédek és különösen a falusi kisiparosok osztályából. Ezekre nézve a korcsmai hitelnek 4 forintig való kiterjesztése — miként azt a jelen (21) szakasz czélozza — egyértelmű volna azzal, mint őket továbbra is a korcsmai uzsorás karmai között hagyni. Ennélfogva határozati javaslatot nyújt be, mely így szól : »A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ide értve azon kereskedéseket is, melyek a szeszesz italoknak kicsinyben eladását gyakorolják — a kiszolgáltatott italok iránti követelések bírói után nem érvényesíthetők.« (Helyeslés a szélső halom.) Csáky László gróf: T. képviselőház! Midőn ma az uzsoratörvény tárgyalásának hetedik napján vagyunk, kérem a t. házat, méltóztassék nekem megengedni, hogy én is elmondjam röviden e 4y ik fejezetre vonatkozólag észrevételeimet. Én megvallom részemről, tehát, örülök e törvény behozatalának; sajnosan kellett azonban azon meggyőződést szereznem, hogy a törvényjavaslat 3. első fejezetétől csekély valóságos hasznot lehet várni, míg ellenben ezen 4. fejezet pozitív határozott rendelkezéseket foglal magában és ennek következtében határozott és nézetem szerint pozitív eredményeket is fog hozni. Hogy a korcsmai hitel mily nagy károkat okoz, annak saját vidékemen voltam tanúja és nem vagyok oly szerencsés vidék lakója, mint Almássy Sándor képviselőtársam, ki tegnap azt mondá, hogy ahol ő lakik, a nép oly józan, hogy a korcsmai hitel ott pusztítást nem tesz. Nálunk épen ellenkezőleg áll s nem egyes embereket, hanem egész községeket tudok, melyeknek korábbi birtokosai már csak bérlők, miután a korcsmai hitel következtében egész vagyonuk az illető korcsmáros birtokába ment át. Hogy ennek terjedését megakadályozzuk, szükségesnek tartom, hogy a törvény intézkedjék. , Ennek szükségét már a régibb időben érezték, midőn igen sok vidéken azon időben, midőn a megyében a statutárius jog virágzott, és a megye széles hatáskörében intézkedvén, nem vártak mindent a kormánytól és országgyűléstől, hanem maga intézkedett, igen sok megye intézkedett a korcsmai hitel megszorítása tárgyában. Ezt igen jól tudom, mert magam az illető megyei tanácskozásokban is részt vettem, Trencsén megye a 40-es években 2ártra szállította le a korcsmai hitel jogorvoslati határát, nem különben 2 írtban állapította meg Szepes megye, hasonlóképen tett több megye. Látszik ebből, hogy már a 40-es években érezték az országban azt, hogy a korcsmai hitel megszorítása szükséges; ennek folytán én nem hiszem, hogy a mi viszonyaink közt ma kevesebb szükség lenne erre, mint volt azelőtt. Hogy a korcsmai hitel megszorításából a regalebirtokosnak kára támadjon, megvallom, azt sem hiszem. Az előbbi esetre visszatérve, mi, kik regale-birtokosok vagyunk, azon időben azt tapasztaltuk, hogy a korcsmai hitel megszorítása folytán egy forinttal sem lett csekélyebb értékű a regale, mint volt azelőtt. Ha a múltban nem változtatott a korcsmai hitel megszorítása a regale értékén, nem hiszem, hogy a jövőben változtatni fogna. Azért én a korcsmai hitel megszorítása mellett szavazok. De nem fogadhatom el azt, amit I. Lizs képviselő úr mondani méltóztatott, aki az egész korcsmai hitelt mellőzni akarja. Hogy miért nem vagyok e mellett, azt egy practicus tapasztalattal kívánom indokolni. A munkás nép nagy része nem naponként, nem is hetenként, hanem hónaponként kapja ki fizetését. Az embereknek abból kell élniök, amit azon hónapban keresnek, pl. amit februáriusban keresnek, februáriusban azt költhetik el. Fizetésüket pedig csak a hónap végén kapják. Ha ezektől megtagadjuk a korcsmai hitelt, akkor kénytelenek lesznek a pénzt uzsorára venni fel, s igy haszon helyett kárt teszünk nekik. Ilyen állapotban vannak a mezei munkások, akik szakmányban dolgoznak, igy az aratók sat. E néposztályra nagyon káros volna a korcsmai hitel teljes megtagadása. Mivel azonban én annak korlátolását nagyon czélszerűnek tartom, azért pártolom dr. Bánffy Béla képviselőtársam indítványát, mely a hitel megszabását a törvényhatóságokra bízza. A viszonyokat ezek tudják legjobban méltányolni, ezek ítélhetik meg legjobban, hogy mely vidéken milyen az a hitel, mely Árvában a szegény nép közt igen nagy, a Bácskában vagy Temesben, hol a nép gazdag talán igen is csekély lenne. Én ennek folytán pártolom ez indítványt, de pártolom azon szempontból is, mivel az a megyébe egy kis új életet önt. Ez által egy fontos tárgy, mely a múltban a megye tanácskozásának tárgyát képezte, ismét a megyéhez kerül vissza, a megyei élet fejlesztésére fog szolgálni, melynek fejlesztéséhez mindig örülök, ha valamivel hozzájárulhatok (Helyeslés.) Ezeket előrebocsátva, megvallom nem azért szólaltam fel, hogy ezeket előadjam, hanem hogy egy kis, inkább styláris módosítást adjak be, mely a törvény kissé homályos szövegét hitem szerint világosabbá teszi. Hogy ez intézkedés által a regale-birtokosok kárt szenvednének, mint már említettem, nem hiszem, másrészről kívánom, hogy a visszaélések ne gyakoroltassanak, azt kívánom, hogy az első kikezdés második sorából e szavak: »eladását gyakorolják,« hagyassanak ki és helyükbe tétessék, »eladási jogával bírnak.« Nehogy azonban azok, a kik jogtalanul gyakorolják a kis mértékben való eladást s ez által csonkítják a regálét, a törvény hatálya alól kibújjanak, a következő új bekezdéssel kívánom e szakaszt megoldani : »E szakasz rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, akik a szeszes italok kicsinybeni eladását jogosítvány nélkül gyakorolják, de e mellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés érvényben marad«. Ajánlom módositványomat elfogadásra. (Helyeslés.) Göndöcs Benedek hosszasabban polemizál Almássyval, Bánffy gróffal és a miniszterelnökkel s azt indítványozza, hogy a korcsmai hitel teljesen szüntettessék be. Német Albert a korcsmai hitel fentartása mellett szólal fel. Ezután Tisza Kálmán miniszterelnök emel szót, miről reggeli lapunkban, hírek. Február 1. Hivatalos. Kinevezések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter Gyurkovics István mint számtanácsost a minisztérium központi számvevőségének főnökét számvevőségi igazgatóvá, Vicenik Antalt, Luttáky Józsefet és Vas Sándort miniszteri irodatisztekké nevezte ki. — A fiumei tengerészeti hatóság gróf Batthány Tivadart, Nyírő Gábort hajóskapitányokká nevezte ki. — Megerősítés. A közoktatási miniszter a kolozsmegyei tankerületben ideiglenes minőségben kir. tanfelügyelőül kinevezett Várady Károlyt állomásán végleg megerősítette. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, I. évi 3760. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Pozsonymegye területéhez tartozó Malaczka községben, a február hó 24-ére és május hó 3-ára eső országos vásárok ez évben kivételesen február hó 26-án illetve május hó 4-én tartassanak meg. — Alapszabály. A dunaegyházi polgári olvasókör alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által, folyó évi 5429. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Posta. Folyó évi február hó 1-én mosonymegyei Pátfalu községben uj postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési körébe egyelőre csak a most Boldogasszonyhoz tartozó Pátfalu község’osztatik be. — Névváltoztatások. Kraus Pál zalaegerszegi lakos, saját, valamint Henrik és Julia nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének Noszlopi-ra, kiskorú Glocker Béla kalocsai lakos vezetéknevének Bonni-ra, Feczkó Endre szinyei lakos vezetéknevének Fenyvesházi-re, Jakobovszky János ujszépi lakos vezetéknevének Etelvárira, Himmelstein József kolozsvári lakos vezetéknevének Ditróira, Pachmann József csehországi születésű kolozsvári lakos vezetéknevének Patakira, és Neuhercz György veszprémi lakos vezetéknevének Rozgonyira kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Liszt Ferencz és a franczia sajtó. Liszt Ferencz, mint a »Gazette de Hongrie« írja, a következő táviratot kapta Párisból: »Kedves kitűnő mester, az elszász-lotharingiai árvízkárosultak segélyezése czéljából pártkülönbség nélkül egyesült párisi sajtó elhatározta egyhangúlag, hogy önhöz fordul, kihasonlíthatlan tehetsége és roppant hírneve folytán bennünket azon helyzetbe hozhat, hogy segíthessünk a bajokon és szerencsétleneken. A párisi sajtó febr. második felében nagy ünnepélyt rendez a nemzeti zeneakadémiában; nem szerencséltetne-e bennünket megbecsülhetetlen közreműködésével ? Ön választaná meg Párisba érkezésének napját, mi alávetjük magunkat minden, bárminő óhajának is. Liszt neve Francziaországban egyértelmű a diadallal, de mi tudjuk, hogy egyértelmű a jósággal is, fogadja kedves, kitűnő mester, tiszteletteljes érzelmeink kifejezését Arthur Meyer, a »Gaulois« szerkesztője, a bizottság elnöke ; Louis Besson, Adrien Magg io a titkárok.« — Liszt a következő sorokkal felelt: »Igazgató úr! Ma reggel elküldött táviratomban megmondtam mentségemet és kifejeztem sajnálkozásomat, hogy nem működhetem közre az önök ünnepélyének programmjában. Bizonyára nagy szerencse lenne rám nézve részt vehetni benne, és sohasem felejtem el, hogy mily nagy hálával tartozom Párisnak, hol ifjúságom éveit töltöttem. Sőt mi több, úgy látszik nekem, hogy Párisnak nemeslelkű és eclatans rokonszenvnyilvánulása után, miket honfitársaim irányában tett a szegedi árvíz alkalmával, egy magyarországi művésznek illendő lenne az önök küszöbén álló nagy ünnepélyen nyilvánosan róni le köszönetét. De szerencsétlenségre az én 72 éves korom invalidussá tesz mint zongorázót. Nem kockáztathatom nyilvánosan tíz ujjam sikerét — miket évek óta nem gyakoroltam — anélkül, hogy kudarczot ne arassak. E tekintetben nem vagyok kétségben, s el vagyok határozva, hogy agg korom miatt minden országban tartózkodni fogok minden föllépéstől. Fogadja, stb. Budapest, 1883. január 28. Liszt Ferencz. — Saissy Amadé e tárgyban beszélgetvén a minap a mesterrel, ez igy nyilatkozott: »Nagy önmegtagadásomba került — ebben nem is fognak kételkedni Francziaországban, — de igazán nincs már bátorságom fölajánlani magamat a jóügynek. Ezelőtt pár évvel nem vonakodtam volna, de most vissza kell vonulnom az utolsó, visszautasíthatlan mentség, a kor előtt. Nézzen ez asztalra (mondá íróasztalára mutatva), mily halommal érkeznek a levelek két hét óta Győrből, Olaszországból, Németországból, hány jótékony bizottság szerencséltet megemlékezésével; de e pillanatban nem érzek magamban erőt, hogy újra kezdjem művészi működésemet, s bármily nagy hálával viseltetem is azok iránt, kik rám gondolnak, kénytelen vagyok visszautasítani ajánlatukat. Van oly pillanat az életben, mikor az ember parancsoló szükségét érzi a nyugalomnak és pihenésnek, öreg vagyok!« — A Kisfaludy-társaság az idén két új tagot választ. A tegnapi nyilvános ülést követett zárt ülésen bemutattattak az üresedésben levő két rendes tagsági helyre érkezett ajánlatok. Ajánlva vannak a következők : Ábrányi Emil (ajánlja Balázs Sándor), Bartók Lajos (ajánlja Csiky Gergely és Degré Alajos), Komócsy József (ajánlja Tolnai Lajos, Tóth Lőrincz és Vadnai Károly), Ponori Thewrewk Emil (ajánlja Szász Károly), Vargha Gyula (ajánlja Beöthy Zsolt) és Vértesi Arnold (ajánlja Vadnay Károly.) A választás a társaság jövő héten kezdődő közgyűlésének első napján, február 7-én d. u. 5 órakor történik a Kisfaludy-teremben. — Halmi Ferencz, a nemzeti színház derék színésze, ma elutazott Olaszországba, megrongált egészségének helyreállítására. — A Coquelin-ügyhöz. A magyar irók és művészek társasága a következő levelet intézte Coquelinhez: Uram! A magyar irók és művészek társasága nagyon indignálódott azon alkalmatlankodás miatt, melyet bizonyos egyének tapintatlansága és ügyetlensége okozott önnek. Az ön budapesti tartózkodása sokkal rövidebb tartamú volt, semhogy kifejezhettük volna önnek eziránt való érzelmeinket; de uram, az egész magyar közönség osztja indignatiónkat, s a hatóság szigorú rendszabályokat foganatosított azon ügynökök ellen, kiknek alkalmatlan közbelépése okozta ezen sajnálatraméltó incidenst. Fogadja uram különös tiszteletünk kifejezését. — Elfogott betörők. A rózsa-utczában november hóban Faubel Gusztáv rövidáru kereskedését feltörték. A tolvajok egyikét a helyszínen elfogta a rendőri őrjárat. A többiek elmenekültek. Az elfogott betörő Voicsek Károlynak mondta magát, alapos gyanú merült azonban fel, hogy ez nem igazi neve. Lefényképezett arczképét köröztették s egyúttal megugrott társait is kereste a rendőrség. A nyomozásnak első eredménye az lett, hogy kiderült az állítólagos Voicsek Károlyról, hogy tulajdonképen Kreskovics Károlynak hívják, kinek igen nagy oka volt nevét eltitkolni , mert nagyon sok a leszámolni valója. Kreskovics budapesti születésű, 23 éves s a betörő tolvajok azon veszedelmes fajtájából való, kik kitanult lakatosok. Elfogatásakor nála is egész raktárt találtak a betörő szerszámokból, melyeket nagy leleményességgel maga készített. Mikor a rendőrség valódi ,nevét megtudta, bevallotta, hogy bűntársai Tuzár Ágoston és Jessenberger Gyula voltak, kik különösen a József- és Terézvárosban ismert betörő tolvajok. Tuzár Ágoston női ruhában szokta betöréseit elkövetni. Őt már régebben, Jessenberger Gyulát tegnap fogta el a rendőrség. Ma már a Fortunában őrzik őket. Törvényszéki csarnok. A Dorottya utczában Ehrlich Mózes kárára elkövetett betörés ügyében ma volt a végtárgyalás a budapesti kir. fenyitő törvényszéknél. A tényállás korábbi közleményeinkből eléggé ismeretes. Röviden csak azt említjük meg, hogy a betörés Ehrlich Mózes földbirtokos lakásában múlt évi július hó közepe táján történt, amikor mintegy 1200 frt értékű tárgyak lopattak el. Ez ügyben vádolva vannak: Uttmann Bernát, Barth Samu, Deutsch Lipót és Taff el Naftali. A törvényszéki tanácsban Zsigmondovits elnökölt, szavazó bírák voltak Ozárán és Verovátz, ügyész Kossuthány, védő dr. Tauber Leo ügyvéd. A tárgyalás a tanuk kihallgatásával vette kezdetét. Blascsik Antalné házmesterné első vette észre, hogy az Ehrlich-féle lakás ajtajai nyitva állanak. Ez a körülmény azért tűnt fel neki, mert tudta, hogy az Ehrlich-család a pusztán van. A szobába lépve látva, hogy minden szekrény nyitva áll s mindenütt a legnagyobb rendetlenség uralkodik. Ekkor előhívta a szomszédokat s miután mindannyian meggyőződtek arról, hogy itt betörés történt, jelentést tettek a rendőrségnél. Ehrlich Mózes fegyverneki szül. 54 éves földbirtokos, kárát közel 12.000 írtban számítja fel. Ő még márczius utolján utazott el családjával Fegyvernekre s a betörésről csak távirati uton értesült. A lakás nem volt senki felügyeletére bízva, csak a leánya járt el oda hébe-korba szellőztetni a szobát. Ezután a vádlottakat hallgatták ki, akik mindannyian tagadják a lopást. Uttmann Bernát budapesti születésű 26 éves szobafestő, lopás miatt 5-ör volt büntetve. Barth Sámuel budapesti születésű 32 éves, 4-er volt büntetve. Deutsch Lipót budapesti születésű 22 éves pinczér egyszer volt büntetve. Az elnök kérdésére kijelentik," hogy nekik a Dorottya-utczai betöréshez semmi közük. Spitzer Mór bérkocsis, tanú előadja, hogy hozzá július vége felé a kora reggeli órákban egy fiatal ember jött kezében egy nagy csomaggal s felszólította, hogy vigye őt a dobutczába. Felismeri Deutsch Lipót vádlottban azt a fiatal embert. A fuvarért tanú 2 frtot s 2 szivart kapott. Deutschst szembesítésnél ezt tagadja. Wolf Ármin bérkocsis Ullmant még gyermek korából ismeri. Ugyanaz nap, mikor Deutsch Lipót járt Spitzer bérkocsiján, ugyanakkor Ullmann az ő bérkocsiját használta. A fuvart Ullmann 18 darab finom szivarral fizette meg. Ezeket tanú eladta 1 frt 20 krért. A szivarokat látták tanúnál Deutsch Lipót, Schaber Gyula, Bauer Lipót és Geiger Sámuel bérkocsisok, s Ellinger Mór, akinél Ullmann két hónapig lakott. Ullmann szemben e vallomásokkal azt mondja, hogy ő a corpus delictiként lefoglalt szivarokat sohasem adta a tanuk egyikének sem. Ehrlich Mózes a szivarokat felismeri mint sajátját. Németh Kardos György, jelenleg fogoly a pestvidéki királyi törvényszék börtönében, azt vallja, hogy előtte Barth, akivel egy cellában volt elzárva, beismerte a dorottya-utczai betörést. Barth ezt tagadja. A tárgyalás további folyamáról reggeli lapunkban fogunk tudósítást hozni. * Az ülés végén az elnök a következő ítéletet hirdette ki: Uttman Bernát 5 évi, Deutsch Lipót 32 évi fegyházra ítélte. Taffl Naftali az orgazdaság büntette alól felmentetett, azonban a kihágási törvény 129. szakasza értelmében 1 havi elzárásra és 10 főt pénzbírságra ítéltetett. Barth Sámuel vádlott felmentetett. A két elsőrendű vádlott, valamint az ügyész a két utóbbira nézve felebbezett. Közgazdasági táviratok, BéCS, febr. 1. Az osztrák-magyar bank a leszámítolási kamatot fél százalékkal mérsékelte. BéCS, febr. 1. (Eredeti távirat.) Az 1860-as kölcsön sorsjegyeinek húzásánál ma d. e. kihúzattak a következő sorszámok: 410 702 708 710 712 814 900 1338 1456 1638 1737 1805 2415 2453 2855 3104 3142 3228 3347 3392 3805 3908 3993 4004 4223 4565 4569 4722 4805 4945 4967 5185 5467 6241 6539 6585 7164 7581 7809 7932 8238 8606 8994 9186 9399 9437 9527 9549 9612 9719 9783 9906 10123 10152 10213 10273 10368 10380, 10760 10768 10843 10848 10871 10968 11001 11542 11605 11728 11805 11857 11891 12178 12202 12522 12633 12887 13098 13217 13264 13374 13807 13808 14511 14543 14970 15096 15154 15192 15242 15801 16489 16575 16576 16883 16905 17119 17150 17576 17754 17987 18074 18097 18189 18353 19310 19368 19376 19459 19615 19875. Fiume, febr. 1. A »Bengo« nevű Adriagőzös Londonból vegyes árukkal, a »Highgate« nevű magángőzös pedig Máltából dongafa-rakományért ide érkezett. Hamburg, január 31 (Áruüzlet.) Búza április—májusra 170.— márka (19.96 o. é. frt 100 kilónként), május—júniusra 174.— márka (= 10.19 o. é. frt 100 kilónként). — Rozs április —májusra 132.— márka (== 7.74 o. é. frt 100 kilónként), május—júniusra 132.— márka (== 7.74 o. é. frt 100 kilónként). — Olaj helyben 74.— márka (= 43.36 o. é. frt), májusra 74.— márka (= 43.36 o. é. frt). — Szesz januárra 40.— márka (= 23.44 o. é. frt.), február—márciusra 40.— márka (= 23.44 o. é. frt.), április—májusra 40.— márka (= 23.44 o. é. frt), május—júniusra 40.— márka (= 23.44 o. é. forint). Szállítási díj Budapestről 100 kilogrammért 5.39 márka (= 3.13 o. é. frt).. Átszámítási árfolyam 100 márka látra = 58.60 o. é. frt. New York, jan. 31. Petroleum helyben átvéve 73/4 dollár, Philadelphiában átvéve 75/8 dollár, liszt 425 dollár, szalonna 2.5 dollár, vörös őszi búza helyben 1171/4 dollár (= 10.66 o. é. frt), januárra 116.5/s dollár (= 10.61 o. é. frt), februárra 118.8/4 dollár (= 10.59 o. é. frt), márcziusra 120.5/4 dollár (= 10.97 o. é. frt) 100 kilogrammonként. Szállítási díj imperial-quarterenként Észak-Amerikából az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe 7— dollár (— 1.92 frt) 100 kilogrammonként. Zsir Wilcox jegyzése —.—. Fairbanks jegyzése—.—. Tengeri 71/4. Gyapot behozatal —.—. London, január 31. (Gabonaüzlet.) Buzaaz üzlet nyugodt. Liszt és árpa-üzletben szilárd irányzat uralkodott. Zab ára változatlan. Gömbölyű tengeri ára 1117—2 sb. drágább, amerikai tengeriben szilárd az üzlet. — Olaj 35—. Behozatott 2200 imperial-quarter búza, 11540 imperial-quarter árpa, 1070 imperial-quarter zab. Időjárás: Dél, London, január 31. (Zárlati érfolyamr.) Angol conzol 102.B/u. 20 frank db —.—. Ezüst 50.V«. Amerikai —.—. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 12.14. Papírjándék —.—. Ezüstjáradék 64.*/,. Aranyjáradék 81.50. Magyar aranyjáradék 8 százalékos 99.50. ± százalékos magyar aranyjáradék 71.*/». Magyar kincstári utalvány —. Helyi kamatláb 5%. Bankbev. —font sterl. Bankkiv. — font sterling. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 1. Gabonaüzlet. Gyenge kínálat mellett ma korlátolt volt a vételkedv, úgy hogy az összes forgalom csak néhány ezer imázsára szorítkozik a nélkül, hogy az árak és irányzat változást szenvedtek volna. A határidőüzletben valamivel kedvezőbb lett a hangulat, a mennyiben búza és tengeri 2—3 krral magasabb áron jegyeztetik. Eladatott egy rakomány búza tavaszra 9.55 írton, egy rakomány zab 6.50 írton és 500 mmázsa káposztarepcre 13.75 írton. Szokványbúza tavaszra 9.53—9.56. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.16—6.18. Szokványzat tavaszra 6.50—6.53. Káposztarepcze 1883. aug. szept. 13.75—137/g. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) A tőzsde folytatta felfelé irányzott mozgalmát és egyelőre a félelmet tökéletesen elfelejtette mindennemű eshetőségekre nézve. — Meg kell vallani, hogy ebben igen sok a jogosultság, sőt ha az emelkedés természetét vizsgáljuk, az oly nyugodt és higgadt, hogy annak tartósságot tulajdonítunk. Mindamellett a jelen perczben a hausse már jócskán elterjedt és a reactióra minden perczben készen kell lennünk. Halljuk, hogy a bécsi hírek a kamatlábot csak A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei febr. 1. i . . Utolsó árkelet 4 Utolsó árkelet 4 utoló árkelés• Értékpapírok —- Értékpapírok---------------------'S Értékpapírok ------------------« ____Iépz áro * ^ ^ pénz ára £ r ^ és z járuello...Q.teas!112- 100 Sziszek! hitelbank . . . —iM. ált. fifldhi-r.társ. 106/ Aliamanossas,. 100 Union bank sz. n. . . . 112 50 113 — Kisbirt. orsz. földhit. . 5ifj/i ]00__101 — M. kir. aranyjárad. adóm. 6°/o 118,50 118.75 Osztr.-magy. bank o. é. . 50), 100 50 100.70 M. aranyjár. ... . 4«/. 86.401 86.65 b) BiZtOSitó társaságok. . » » »• 4 «'/••/• 97.— 97.25 „ papirjarad. adóm. . 5“/. 85.30 85.55 “ „ „ „ o. é. *•/. 92 60 93.Magy. vasúti köles. 120 frt. o.é. 200 Bécsi biztositó intézet . . 230.— 235.— Pesti m. keresked. bank 6»/o 101.50! 102 — (300 fc.) ..... 5»/o 135— 135.50 200 Bécsi életjáradék bizt. int. 245.— 248.— „ „ „ 51/,»/ lOlSo! 102 — Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 1000 Első magy ált. bizt. társas. 3 ‘50— 3475— „ _ „ „ „ 50 0 99 _10 ,|!50 egyes darabokban . 5°/o 135.— 135.75 50 Fonciére pesti biztosító . 4?.— 43.— „Albina^-tak. és hitelint. 6°/0 99.50' 100 30 Magy. gömöri államvasuti ta- 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. —.— —• — loglev...............................5’/» 160— —— 300 Pannónia viszontbizt.intézet 950— 960— __ ... , Magy. 1869. kel. v. all.kötv. Elsőbbségek. (elsöbb B.) adóm. . . 5®/o 89-25 89.75 g) Gőzmalmok. M(rttób^Adóm.1'I"."? e5“A 110.- 111— 500 Concordia-malom .... 575.-\580 - 20° (aSgyT-' Magy 1876. keleti v. arany- 500 Első budapesti malom sz. n. 1320— 1340— AlföldéiTM • ' ", .V 5^° 94'5® 95'~ bin adóm. .... »I. 94- 94.50 200 ®TMébet-malom .... 238.-240 - 200 A^Id-fiumei vasút 1874. ki-Manv kir. nyerem, kölcsön 500 Henger-malom ..... 655.— 665 — Ttettac^ a’ n *'».** * * **°/° 93.— 94.— ion'frt y .... 114 5C 115— 160 Biiiza-malom...................... 284— 288 — 20o »UMa.-domb.-zaki' yi v. 5»/. 91.— 91.50 Many kir'nyerem, köles. 50 ' 200 Molnárok és sütök-m. sz. n. 392.- 393 — 300 D,aaS°aöajoz.-tarsaság 5»/. —.— — — írt darabja.......... 113.50 114— 1000 Pannonia-malom .... 1315- 1325- 100 „ 5./ ____________ Tiszát és szegedi kölcsön 4»/» 109.50 110— 300 Viktona-malom sz. n. . . 480.- 485 — 200 y,. 1871-ki magyar államkölcs.- 300 “északkeleti vasút . . 50/. 90.-. 90.50 kötv. atm.f. . . 0 • 6°/o 109— no— d) Közlekedési vállalatok 300 ” ” ara“yb- 5°/. na— 03.-1873-ki magyar államkölcs. . ' tOOO -1 n aranyb. 6% 124— 124.50 kötv. strl.f....................5®/o 109 110 — 200 ”Arlam- len.éri hajóz.t. 167.50 168— 200 Magyar galíciai vasút . 5,„ 88-25 88 75 földteherment. kötv. 5“/. 97-75 98.50 200 Alfold-flumei vasút . . 50/, 168— 168.50 200 » .1 „ N. ki„ „ 200 Barasz.-domb.-zák. vasút., 167— 168— ,rboos....................................... 89.— 89 50 1868 záradékkal . . 5•/. 95-50 96.20 200 ef" Tfsb‘.......................„ 137.- 137.50 200 “yu8°‘i vasút (Székest.Magy. kir. földteherment.köt- 200 Biszakkdeti vasút . . . 161.-162.— gyor-graczi v.) . . . 5./. 98._ 9550 vények temesi . . . 5»/. 97.75 98.25 200 Erd«yi vasút .... 5»/. 160.50 161— 200 “• nyu8°«vasút 1874.kib. 5»/„ 95.— 95.50 Magy kir. földteherment. köt- 200 Gjov-scpt.-ebenfurti vasút „ —.— —200 Vís ut-els. köles, beruh. ezevények 1867.záradékkal 5»/o 95— 96— 200 Kassa-oderbergi vasút . 4»/0 144.— 145.— — aranyb. ... «„ Magy. kir. földteherment. köt- 200 Magy. galicziai vasút . 5»/. 159— J3®-~ 26o erddélyi vasút . 1 . 5,“ mio 92'ü vények horvátországi 5«/c 98.50 100.— 200 pyug.v. (sz. f.-gy. gr.-v.) „ 163 50 164.50 200 nyer-8°Pron-ebeni vasut «•/______' Magy.kir. földteherment. köt- 200 Osztr.állami vasút................. 332.50 333— Kassa-oderbergi vasút ez. 5»/. 95'25 95 V. vények erdélyi . . 5'/. 97-50 98.50 200 Pécs-barcsi vasút . . . „ 218.219— z®® 95'25 997-’ Magy. kir. orsz. jel. úrbéri 200 Tiszavidéki vasút . „ 247.75 248.25 300 tarn. v. a. r. ezüst. W 917', 92 03 válts.kötv. (100 írtja) 5*/0 93-25 93.75 500 Osztr. dunagozhajoz.-tars. „ 597— 600— Kassa-oderb. vasút (osztr-vi ^ kir. horv.-szláv. jelz. föld- 100 Budai hegypalya .... — — 200 1879. kib. . ‘ 1 'Zs . vális. kötv......................5»/. 96.50 97 50 200 Pesti vaspálya . . 437—438— Kassa-oderb. vasút '(m vl ' ~'~ Szölödézsma-válts. kötv. (100 11 11 „ élvez. jegy. 258.—------- 1879. kib. ar. ' 3., 1tfi cn 1,7 írtja.) ...... 5»/. 97.75 98.25 Osztr. állami vasút '. | 5./' _L'Z kincst'ar/' mo ®) Takarékpénztárak. 100 Tiszavid. vasút. . . | 5.' 99.50 100._ (6) h. (100 írtja) . . 5°/o lOo— —. ,, , 100 budapesti lanczhifi , f 10 7 _ Egyes.államadóss. papirb. 4’/. 77.75 78— 50 Budapesti III. kerületi . , 55— 57— 100 Kőszén- és téglagy. kötelez * ’ „ „ ez. kam. 100 czeglédi................................. —.— —vények . jan.—jul..........................5•/. 78— 78.25 300 Országos központi . . . 519— 522 - 100 Lloyd-és tőzsde-épület 15./ Z'Z Z'Z Egyesit. államadóss. ez. kam. 1000 Pend ®180 • • • 4600— 4620— 100 Ált. iparrészv. társulat «o/ * 97‘ ár —okt........................5°/o 78 78.25 200 Egyesült Budapest fővárosi 516.— 520 — u ai ’ b /• Osztr. aranyj. 4»/. kamat 4»/. 96— 96.25 150 Pesti külvárosi . _ . Osztrák papirjáradék . 5% 92.39 92.60 50 Pakrac-daruvár kuzinjai . —— Magass-Sorsjegyek. „ államadóss. kis. 1854-ki 100 Magyar általános takarékp. 123.50 124 — 250 frt p. p......................4«/. 118 50 119.55 Osztr. hitelintézet . . 17. kiB' 1860.ki Ifi ,92 f) Különféle vállalatok. Budavárosi sorsjegy . . . S8A0 3b 150 500 frt. O. é. • . . . b/o lei.— lóz.— ,, Keglevieh ... r Osztr.államadóss. kis. 1860-ki 105 4 »gut . ... . . 115.116— Pálffy • ■ ■ . 20— 20.50 100 frt o.é.....................5». 138.50 139.50 80 4 - vagyon köles. társasag 86— 87— Vörös kereszt sorsjegyek ' fi'96 IZn Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 100 Alt. iparreszvenytarsasag . _— —— sorsjegyek . 6.25 6.50 100 frt o.é........................... 169.75 170 25 150 „Franklin“ társ. szerv. nélkül 143. 143.50 Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 400 cnz és társ. vasönt. és gépgy. 698— 700— StillZslClilek. 50 frt o. é............................. 169.25 110.75 200 Gschwindt-féle szeszgyár . 420 — 425 — Pest vár. köles. 1870. évb. 60. 103.25 104— 200 Gyapju-mosó és bízom. els. ------------------— Cs. kir. arany (vert) 3*, 903 1871. „ 6»/. 108.25 104— 210 Kereskedelmi epület . . . 550— 575— y » V ' * • 6.«3— 5X5 BUdapest fev. 1880. köles. 5«/. 97— 97.75 200 Könyvny. Athenaeum« sz. n. 590— 595— OSztr.-magyar 8 frto« 'aran^ l llZ e'ei“ ! Szerbiai nyerem, kölcsön 3»/0 82.50 33-50 600 » Pesti sz. n. . . 800— —— 20 frank-arany y q In q'ti ! , 130 Koszenb.-estégl.-gy.(Drasche) 155— 155.50 Török aranylira ' ' - ' »499.51 Részvények. 85 Pesti épitö-társaság . . . — — —— Osztr és magyar ezüst ‘ ' —~'~ 1 D.uli 100 Rimamuranyi-S.-Tarj. vasmű 122.75 123.2b Német birod^hantwL ' ' ~- — a) Bankok. 100 S.-Tarj. köszénd. szerv. nélk. m— 113.- «Ikkét fivek?’ 200 Által. m. municip. hitéltet. 195__ 120— 200 Sehlick-féle vasönt. és gépgy. 236— 237— jegyek (100 márwL, “k‘ „ „„ „ 120 Angol-osztrák bank . . . 115—116—100 „ . „ II. kib. 17— 218— jegyek. (100 márkáért) . 58.60 58.70 100 Budapesti bankegyesület r. t. 104__104.50 400 Serfőzöde első m. szerv. nélk. 600— 602— . 200 Franko-magy. bank (felsz. al. —_______ 200 Sertéshizlaló...................... 342— 345— alsó altók árfolyama 200 Horvát leszámitoló-bank . —__—_____ 200 Sóskúti kőbánya .... 45 — 50— ( g Hátra) 100 Iparbank budapeti . . . 40__41____ 200 Spodium- és csontliszt-gyár 277— 278— 5 v a»1—180 Központi ipartárs. hítelint. —________ 200 Szálloda-részv.-társaság . —— — — 100 Magy. ált. földhit.-részv. társ. —— —__ 200 Tégla- és mészég.újlaki sz. n. 108— 109— 5»/0 Ném. bankpiaczok 160 német 2®® Magy. által. hitelbank sz. n. 284.25 284-75 160 Göztéglagyár kőbányai . . 265. 266— kir. márkáért . • . . 58.60 58.70 20® Magy. jelz. hitelbank sz. n. 216—218__ 4«/0 Amsterdam 100 hollandi ártért 99— 99 25 100 „II. kib. id. sz. n. 108.50 109— Válo.rlovoldl- 4'/s Brüssel iOOfrankért. . . 47.40 47.50 4®® M. lesz. és pénz. b.elöv.jogn. 90.75 91— AaiOgieieink. 3'/, Paris 100 „ .... 47.50 47.60, iOO Magy. orsz. bank részv. társ. —.— —__ M. földhitelint.papirért. S./«°/o 101__ 101.75 3', Marseille 100...................... 47.30 47.35 4®® Osztr. hitelintézet sz. n. . 289.10 289.80 ,» „ „ 5«/, 100— 100.25 4/, Svájcz pénzpiacok leofrankért 487.601 47.60 600 Osztr.-magyar bank . . . 830— 835__ ,s f. „ A £4■/,•/, 93.75 94.26 4/, Zürich 100 frankért . . . 47 50 47.60 150 I. magy. iparbank . . . 190.50 191__ „ , r.rang v. ez. 5% 119.25 119.75 5»/„ London 10 font sterlingért . 119.70 120— 500 Pesti m. keresk. bank . . I —— —__ „ Jelsapptoak . . 5/.% 101.50 101.45 6»/, Szentpétervár 100 rubelért. . -------1 —— 500 ,. „ elöv.jog nélk.l 592— 595— .1 . . 5»' 98.25 98 56 5»/0 Milano 100 live muove ital. —___ — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. 1/2°/o-al szállitja le; ez csak természetes volna oly intézet részéről, mely kizárólagosan a saját érdeke által vezéreltetik. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 86.35—86.421/1. — 5 százalékos papirjáradék 85.321/2—85.35 —Osztrák hitelrészvények 289.10—288.40—289.50. — Magyar hitelrészvények 284—285. — Leszámítoló bankrészvények 92.25—92 i/g. — Osztrák magyar államvasuti részvények 332. A zárlat 11 óra 15 perckor igen szilárd maradt. A déli tőzsde csupán csak járadékokkal és hitelrészvényekkel foglalkozott és a malmokat és egyéb helybeli értékeket tökéletesen mellőzte. Jegyzéseink: 6 százalékos aranyjáradék —.—. 4 százalékos aranyjáradék 86.37112—86.50—86.40. — 5 százalékos papirjáradék 85.35—85.40—85.30. — — Osztrák hitelrészvények 288.50—289.20—288.60 (prolongatió per 5. márczius 50—60 kr.). — Magyar hitelrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvények 92.50—92.25. Osztrák m. államv. 333. I. m. iparbank 190. Pesti magy. keresk. bank 590. Anglo b. 117. Unióbank 11375. Lujza malom 285—288 á., Bécsi bizt. —.—. Közúti vasút —.—. Orsz. közp. tkp. —.—. Serfőzde —.—. Moln. és sütők—.—. A zárlat 1 óra 30 perczkor a hangulat még mindig igen szilárd a fentebbi árakon. Arany és aranyváltók olcsóbbak. Napóleon arany 9.49—9.51. Díjtételek emelkedve. Holnapra 3/2 —4 forint, egy hétre 11—12 forint, egy hóra 21— 22 forint. Felszámolási árfolyamok: Előfordult kötések. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 86.55—86.37magyar 5 százalékos papirjáradék 85.40—magyar vasúti kölcsön 120 frt o. é. (300 fc.) 1351/g, magyar kir. temesi földtehermentesitési kötvények 97.75, budapesti bankegyesület 104, magyar általános hitelbank 284.75— 284.25, magyar jelzálog hitelbank második kibocsátás 108.50, osztrák hitelintézet 289.50—289, első magyar iparbank 190.50, Erzsébet-malom 240, molnárok és sütők malma 393—392, Viktoria-malom 482, osztrák államvasut 342.75, első pesti hazai takarékpénztár 4600, Drasche-féle kőszénbánya és téglagyár 155.25. Magyar 4°/0-os aranyjáradék.........................86.25 » 5°/0-os papírjáradék..............................85.25 » általános hitelbank........................ 284.— » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 92.— » jelzálogbank.................................—.— Osztrák hitelintézet................................. 289.— Angol-osztrák bank.................................. —---»Union«bank........................................... — Tiszai és szegedi kölcsön............................ —.— Osztrák államvasut..................................—.— Déli vasút.....................................................—.— Vízállás 1883. február 1. Főszerkesztő: Tálsa I IMIer. Felelős szerkesztő: "Viel Imre. Méter Méter ' Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött 1 alatt fölött, jalatt Dana Tisza Pozsony 2.05 — változatl. M.-Sziget 0.74 — változatl. Komárom 1.95 — ápadó Beregsz. — _ _ Budapest 2-13 — apadó Sárosp. _ _ _ Mohács 3.76 — apadó Szatmár — _ _ Vukovár — — — Tokaj 2.10 — apadó Újvidék 4.98 — apadó Szolnok 3.82 — apadó Pancsova 3.42 — apadó Szeged 4.62 — apadó Orsova 3.67 — apadó Kőrös Dráva B.Gyula 6.84 — apadó Barcs — — — Gyoma 2.35 apadó Eszék — — — Maros _ — Arad — io áradó Szava Sziszek — — — Béga Mitrovicza 2.10 — apadó Temesvár 0.09 — változatl.