Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-28 / 58. szám
Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, február 28. 58. szám. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszínt. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli 6 p esti kiadás együtt: 1 hónapra .................................................... 2 frt. 3 hónapra ................................................ .. 6 » 6 hónapra ............... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként .......................... 1 . Budapest, február 27. Áruforgalmunk az 1882. évben. Az országos statistikai hivatal közzétette már az 1882. év deczember havának áruforgalmára vonatkozó adatokat is, és igy rendelkezésünkre áll az egész év áruforgalmára vonatkozó statistikai anyag, amelynek főbb tételeit szándékozunk ezúttal bemutatni. E szerint volt a összesen 266.559,031 380.041,988 Kivitelünk tehát jelentékenyen felülmúlta behozatalunkat, a kiviteli többlet 113.482,957 írt. Behozatalunk az év folyamán csak kétszer volt nagyobb, mint kivitelünk, t. i. februárius hóban, midőn 195,815 frttal múlta felül kivivitelünket és márcziusban, midőn a behozatali többlet 736,741 frtra rúgott. Kivitelünk legkisebb volt februárban, midőn csak 19.933,860 frtot képviselt és legnagyobb augusztusban, midőn értéke 49.186,423 frt volt, ellenben behozatalunk legnagyobb volt márcziusban 26.681,529 írttal és legkisebb januárban 18.243,117 írttal. A kivitel emelkedése júliusról augusztusra igen jelentékeny, közel 19 millió frt, míg 1881. július és augusztus havának kiviteli különbözete nincs egész 6 millió forint. Ezen óriási emelkedés, mint azt alább a mezőgazdasági termények kivitelénél látni fogjuk, szorosan összefügg az aratás különbözőségével. Az egyes országokkal az 1881. évben a következőleg alakult áruforgalmunk : Összesen 266.559,031 380.041,988 Egyes hibák e számokba, melyek hosszadalmas számítás eredményei, csúszhattak be,a főösszegek azonban pontosak. Aki tudja, mily hosszadalmasak az ily számítások, az a hibákat menthetőknek fogja találni, miután az egész számítást pár óra alatt kellett végeznünk. Kivitelünk tehát Ausztriába, Németországba, a Svájczba, Olaszországba, Francziaországba, Belgium-Hollandiába, Oroszországba, Bosznia, Herczegovinába, a Balkán-félszigetre sokkal nagyobb, mint behozatalunk ugyanonnan, ellenben többet hozatunk be, mint ugyanoda kiviszünk Nagy-Britanniából, Romániából, Szerbiából és az államok gyűjtőneve alá foglalt összes többi államokból. Románia és Szerbia jelentékeny behozatali többlete abból magyarázható meg, hogy ezen két ország átvitele legnagyobbrészt hazánkon keresztül megy Ausztriába s a többi országokba s ez a forgalom jelentékeny részben kereskedelmünk által közvetített átmeneti forgalom. Összes kivitelünknek több mint háromnegyed része Ausztria és Németország felé irányul; azért talán nem minden érdek nélküli, ha közöljük azon számokat is, amelyek e két országgal való kereskedelmünk állandóságát mutatják. E szerint volt a kivitelünk : összesen 249.838,284 65.644,594 Az egyes áruk közül jelenleg csak néhány mezőgazdasági termény kivitelének föltüntetésére szorítkozunk. E szerint volt a búzakivitel: összesen: 6.021,306 63.451,493 Összes búza kivitelünk tehát 6.021,309 métermázsára rúg 63.451,493 forint értékben, tehát öszszes kivitelünknek valamivel több mint hatod részét képezi. Rozs kivitelünk a következő volt: 2.891,869 53.647,024 Lisztkivitelünk tehát 2.891,869 métermázsa volt 53.647,024 frt értékben. Ezen három áru képezte ezek szerint összes kivitelünknek majdnem harmad részét. A többi czikkek áruforgalmát más alkalommal fogjuk feltüntetni. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek II. nagygyűlése. — Utolsó nap. — — febr. 27. A nagygyűlés, mint már esti lapunkban jelentettük, a gazdasági egyesületek szervezésének ügyét letárgyalván, áttért a mezőgazdasági biztosítás tárgyában felvetett kérdések tárgyalására. Ordódy Lajos előadó felolvassa a kérdőpontokat s az arra adott választ. Az 1. pont egyhangúlag elfogadtatott. A 2. pontnál Wiczmándy Ödön: Nem fogadja el a szakosztály javaslatát, miután a kölcsönös biztosítótársulatokat kivihetetlennek tartja jelenlegi viszonyaink között. Lakner László ajánlja, hogy a gazdák alkossanak részvénytársulati biztosító intézeteket. Farkas Ábrahám elvileg osztja Wiczmándy nézetét és a kölcsönös biztosítást kivihetetlennek tartja. Az állami biztosítást tartja eszménynek. Ajánlja az ügy tanulmányozását. Gr. Károlyi Sándor helyesnek tartja a szakosztály resolutióját, ajánlja az ügy tanulmányozását. Az állami biztosítás az egyetlen megoldás, amely a kérdést soiválja, lehet, hogy azt ma kivinni nem lehet, de oda kell törekedni. Gr. Pejacsevich Arthur: Helyesli az indítványt. Koppély Géza csatlakozik Károlyi indítványához. Rodiczky Jenő csatlakozik gr. Károlyi nézetéhez. Scitovszky János: Helyesli a szakosztály resolutióját, s az ügyet a bizottsághoz kívánja utasítani, amely a programmot kidolgozza. Gr. Dessewffy Aurél elnök: A bizottság kiküldése még most korai, majd ha a szövetkezési szakosztály megteszi jelentését, akkor a naggyűlés a részletek megállapítása végett kiküldheti a bizottságot. Emődy József: A soproni gazdasági egylet föltétlen hive az állami biztosításnak. Gr. Keglevich István a bizottságot már most kívánja kiküldetni. Gr. Apponyi Albert szintén azt hiszi, hogy az ügy már most tanulmányoztatandó a bizottság által. Scitovszky János indítványozza, hogy az országos gazdasági egylet keressék fel, hogy tanulmányoztassa az ügyet a bizottság által. Keglevich István hozzájárul ehhez s az elnök ezt kimondja határozat gyanánt. A 2. b) pont változatlanul elfogadtatik. A 2. c) pont az a) pont értelmében fogadtatik el. A 3. kérdőpont s az arra adott válasz egyhangúlag elfogadtatik. A 4. kérdőpont s az erre adott válasz elvileg elfogadtatik, s kivitel végett a bizottsághoz utasíttatik. Dr. Zichy Nándor felszólal, hogy a 3. pont is a bizottsághoz utasíttassék. Scitovszky János fentartani kívánja a határozatot, mert a kormány és a törvényhozás ügyes belátásuk szerint fognak dönteni. Gr. Zichy Nándor: Ha csak a kormány figyelme kívántatik felhívni, azt nem bánja. Gr. Apponyi Albert hozzájárul a Zichy javaslatához s a nagygyűlésnek a legnagyobb óvatosságot ajánlja. Dr. Dessewffy Aurél elnök kimondja, hogy a nagygyűlés megmarad előbbi határozata mellett. Az 5. pont s az arra adott válasz egyhangúlag elfogadtatik. A 6. kérdés s az arra adott válasznál felszólal Dr. Gaál Jenő és hivatkozik a kereskedelmi minisztériumban tartott enquete eredményére, amelynek következtében a biztosító társulatok elállottak a mozgóügynöki intézménytől. Indítványozza, hogy ezen pont a bizottsághoz utasíttassék. Gr. Keglevich István, Ordódy Lajos, gr. Zichy Nándor, Bertha György, Békessy László, Wiczmándy Ödön felszólalása után a válasz elvileg elfogadtatik s a részletek megállapítása bizottságra bizatik. A 7. pont s az arra adott válasz egyhangúlag elfogadtatik. Emődy József három indítványt tesz. Gr. Keglevich ezen indítványokat bizottsághoz kívánja utasítani. Emődy indítványai elfogadtatnak. A 8. pont s az arra adott válasz Békessy László és Krisztinkovich Ede felszólalása után egyhangúlag elfogadtatik. A 9. pontnál: dr. Zichy Nándor egyáltalán nem helyesli a gazdasági egyleteknek a biztosító társulatokkal kötött szerződéseit. A gazdaegyletek hivatását sokkal magasabbnak tartja, mintsem az ilyen szerződésekkel biztosíttassék. Bertha György helyesli a gazdasági egyletek eljárását, ez az egyetlen út a kisbirtokosoknak előnyöket szerezni. Hivatkozik a gyakorlati példákra. Ajánlja a szakosztály szövegének elfogadását. Viczmándy Ödön az ilyen szerződéseket sem hátrányosoknak, sem veszélyeseknek nem tartja. Elfogadja a szakosztály válaszát, de hangsúlyozza, hogy a tegnap függőben tartott kérdés e) pontja mellett erre szükség nincs. Hegedűs Sándor: A tegnap függőben tartott 10. kérdés e) pontját elejtendőnek tartja. A tanácsadást, ha minden egyesület feladata magaslatán állana, feleslegesnek tartaná, de ez nem áll, azért elfogadja a 9. pontot, de a tegnapi kérdések f) pontját egészen elejtetni kéri. A tarifák megrögzítését nem tartja kizártnak. Helyesli a válasz azon pontját, hogy a szabad verseny a szerződések kötésénél fentartassék. Gr. Keglevich István osztja gr. Zichy Nándor nézetét. A társulatok a monopólium és az üzlet emelkedése miatt kötnek ily szerződéseket. A javaslatba hozott választ nem pártolja, ajánlja a kérdésnek bizottsághoz való utasítását. Dr. Károlyi Sándor: Ezen kérdésnél nem az egyletek, hanem az egyének szempontjából kell kiindulni. Ezért a hosszabb idejű szerződéseket nem ajánlja. Hegedűs Sándor elfogadja a 9. pontot és mellőzendőnek tartja a tegnapi kérdőpontok közül a tizedik kérdés e) pontját. Határozat gyanánt kimondja elnök, hogy az e) pont elfogadtatik, de hozzáteendő, hogy az üzletek ezen szerződéseket a szabad verseny alapján kössék. A 10. kérdés f) pontja és az arra adott válasz Wiczmándy Ödön, Hegedűs Sándor, Takács Sándor, dr. Károlyi Sándor, Scitovszky János felszólalására egyhangúlag elfogadtatik. A biztosítási kérdőpontok közül a 10. kérdőpont s az arra adott válasz egyhangúlag elfogadtatik. Galgóczy Károly ajánlja, hogy a szövetkezeti szakosztály érintkezésbe tegye magát a biztosító társulatokkal. Gr. Dessewffy Aurél elnök: Az országos gazdasági egylet dolga, ennek a végrehajtása. Bertha György: a vasmegyei egylet nevében azon indítványt teszi, hogy a földmivelési miniszter keressék föl arra, hogy hasson oda, hogy olcsó marhasó álljon a gazdák rendelkezésére. Máday Izidor: Az osztrák kormány által kiküldött bizottságban a magyar kormány máris képviselve van. Bertha György indítványa elfogadtatik. Farkas Ábrahám: A vidéki gazdasági egyletek nevében köszönetet mond az elnöknek. (Éljenzés.) Gr. Dessewffy Aurél kéri, hogy az egyletek továbbra is oly buzgalmat fejtsenek ki a gazdaság különböző ágainak emelése körül mint eddig. Ajánlja magát az egyletek jóindulatába. (Élénk éljenzés.) Scitovszky János indítványára a nagygyűlés még köszönetet mond az országos gazdasági egyletnek s az egylet titkárainak Ordódy Lajos és dr. Szabó Ferencz uraknak, kik oly nagy buzgalommal látták el tisztüket. (Éljenzés.) A gyűlés d. u. 1 óra után végződik. KÖZLEMÉNYEK: Az osztrák-magyar államvaspálya-társulat magyarországi igazgatósága — habár az igazgatótanács még eddig nem is alakult meg — már teljesen önállóan intézi ügyeit s csupán a nagyobb jelentőségű közös érdekű ügyekre nézve érintkezik Becsesei. Az igazgatótanács összeállítása után a bécsi és budapesti tanácsok közös ülései felváltva Bécsben és Budapesten fognak tartatni. Az első ülés Budapesten lesz. Az igazgatótanács 77 tagját úgy Budapest mint Bécs számára a párisi tanács fogja ajánlani; ennek megtörténte után a bejegyzés a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél azonnal megtörténik s az igazgatótanács megkezdi működését. Eddigelé már 200 magyar család költözött Bécsből Budapestre kik a vasútnál vannak alkalmazva. Hieronymi vezérigazgató hivatalos helyisége a régi indóház első emeleti balszárnyában már teljesen be van rendezve. A pesti magyar kereskedelmi bank ma délután tartotta Rósa Lajos elnöklete rendes évi közgyűlését. Az üzleti jelentés szerint a leszámítoló üzletben 46.311,786 frtnyi összegben számítoltattak le váltók; a tárczahitelegyletben 203 fél 1.456,500 frtnyi hitelt élvezett. A jelzálogüzletnél az 1882-ik év elején még fennállt 491 kölcsön 7.676,182 frt összegben, ebből a lefolyt évben visszafizettetett 1.292,164 frt, tehát az év végén még fenmaradt 6.384,017 forint kölcsön. Újra engedélyeztetett 1.644,300 frt, e szerint tesz az év végén a jelzálogkölcsön összege 8.028.317 forintot. Felemlíti a jelentés ezután, hogy a felszámolás alatti »Magyar átalános földhitel- és részvénytársaság« 6 és 51/1 százalékos jelzálogköveteléseit az 1882. november 30-án még 2.128.539 frt 18 krt tevő maradék összegben engedmény utján igen előnyös feltételek mellett átvette. Ezekre a bank saját 5 százalékos zálogleveleit fogja kibocsátani. A lefolyt évben a bank kibocsátott 2.148.300 frt értékben zálogleveleket, a forgalomban levő 7.993.800 frt értékű záloglevelekkel együtt tehát 10.138.100 frtot tett a kibocsátott záloglevelek értéke. Forgalmon kívül helyeztetett 2.025,600 frt értékű záloglevél, és így a lefolyt év végén forgalomban marad 8.112,500 frt értékű záloglevél. A betétüzletben a betétek öszszege volt 7.851,632 forint, a betétek összege pénztárjegyekre csökkent; az év végén forgalomban maradt 2.688,262 forint 94 krajerár. Az összes üzletekből 515,779 frt 85 kr tiszta nyeremény folyt be. Ebből az alapszabályszerű levonások után marad 454,581 frt 61 kr a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság indítványára 450,000 frt olyképen osztandó fel a részvényesek között, hogy az 500 fttal befizetett 10.000 db. részvény mindegyikére 45 frt osztalék jusson; a még fenmaradó 4581 frt 61 kr, a jövő év nyereség és veszteség számlájára írandó. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését a közgyűlés tudomásul vette, az osztalék felosztására nézve tett indítványt elfogadta s a felmentvényt az igazgatóság és felügyelő bizottságnak megadta. Végül a kilépett felügyelő bizottsági tagok: Kerstinger István, Franz X., Ruszt Bernát és Kober J. L. újra megválasztottak, mire a közgyűlés véget ért. A statisztika és az iparosok. Említve volt, hogy a budapesti iparosok közt visszatetszést szült az a körülmény, hogy az iparstatisztika összeállításánál rendesen a drótostótokat, cselédeket, napszámosokat és más hasonló foglalkozásokat is az iparosok közé veszik fel, miáltal az iparstatisztika megbízhatatlanná válik. Ez ügyben több helybeli ipartársulat ülésén történtek felszólalások, mivégre elhatároztatott, hogy az országos iparegyesület ipartársulati szakosztálya keressék fel, hogy az iparstatisztikában az iparos foglalkozások közé felvett de tulajdonképen nem oda tartozókat jelölje ki és tegyen intézkedést az iránt, hogy az igy kijelölt foglalkozások ezentúl más czim alatt közöltessennek. A magyar leszámítoló és pénzváltó bank 1882. évi zárszámadása szerint, a nyers nyeremény, befoglalva az 1881-ik évi egyenleget 808158 frt egy krt tesz. Az üzleti költségek az adó, az értékpapirkészleten szenvedett veszteség és különféle leírások, összesen 269589 frt 35 kr. levonása után, 540564 frt 22 kr. tiszta nyereség marad. Ez eredmény alapján, az igazgatóság elhatározta, hogy a tartalékalap alapszabályszerű dotátiója és az igazgatósági jutalék levonása után, minden részvény után 5 frt elosztását fogja a közgyűlésnek ajánlani. A kereskedelmi épület részvénytársaság ma d. u. tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, Aeby Adolf elnöklete alatt. A felolvasott igazgatósági jelentés szerint a társaság múlt évi bevétele 36942 frt 32 krt tett, mely összeghez a múlt évi maradvány s egyéb bevételek, összesen 1220 frt hozzátétetvén, az egész bevétel 38163 frt 8 kr. Ennek ellenében a kiadás, beleszámítva a visszafizetett 5000 frtnyi függő adósságot is, 20294 frt 34 krt tévén, a közgyűlés rendelkezésére 17868 frt marad. Az igazgatóság indítványozza vetessék fel újra 2600 frt függőkölcsön, mely a legközelebbi bázbérjövedelemből lesz visszafizetendő. Ezzel a közgyűlés rendelkezésére álló összeg 20368 frt 73 krra emelkedvén, az igazgatóság javasolja, hogy az 1883. márczius 1-én lejárandó szelvény egyenkint 28 írttal váltassék be, ami 704 drb részvény után 19712 frtnak felel meg. A fenmaradó 656 frt 73 kr pedig új számlára vitessék át. A közgyűlés e javaslatokat elfogadta s a felmentvényt úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak megadta. Áruforgalom Fiume és Magyarország között február 16-ától február 22-ig. A Magyarországból Fiuméba s Fiuméból a magyar piaczokra szállított nevezetesebb áruk forgalma főbb vonásokban, egyes áruczikkek és piaczok szerint a »Fiume« után a következő eredményt tünteti föl: Érkezett: liszt Budapestről 15244 m. m., Debreczenből 607 m. m., N.-Váradról 1132 m. m., Eszékről 403 mm., Sziszekről 405 mm., Szegedről 400 mm., Aradról 102 mm., N.-Kikindáról 203 mm., Szőnyről 104 mm., összesen 17600 mm. Gabnanemü: Dombóvár 605 mm., Budapestről 14006 mm., Bonyhádról 300 mm., Mágocsról 300 mm., Báttaszékről 101 mm., Pécs 1422 mm., Siófok 101 mm., Babocsa 503 mm., Szolnokról 197 mm., Sziszekről 1974 mm., Segesvár 505 mm., Barcs 301 mm., összesen 20321 mm. Bab: Barcsról 101 mm., Sziszekről 100 mm., összesen 201 mm. Bor: Szt-Ivánról 163 mm., N.-Kanizsáról 145 mm. Szt- Mihály 250 mm., Keszthelyről 145 mm., összesen 713 mm. — Elindult: Kőolaj Budapestre 300 mm. Rizs: különféle piezokra 64 mm., Beregszászra 100 mm., Tokajra 100 mm., Győrbe 20 mm., összesen 284 mm. Kávé: Aradra 100 mm., Miskolczra 100 mm., Kassára 200 mm., különféle piaczokra 100 mm., összesen 500 mm. A Pest megye pártfogása mellett alakult állattenyésztést előmozdító egyesület igazgató választmánya ma délután báró Podmaniczky Géza elnöklete alatt látogatott ülést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, titkár bejelenté, hogy járási bizottságok eddig a megye területén a következő járásokban s városokban alakultak: a kecskeméti felső járásban elnök gróf Keglevich Gábor, a kecskeméti alsó járásban elnök Sárközy Simon, a kiskun felső járásban, elnök Szőke István, a kiskun alsó járásban elnök Danielisz Károly, a pesti felső járásban elnök Irsay György, a pesti alsó járásban elnök Roth Ignácz, a pilisi felső járásban elnök Baross Pál, a pilisi alsó járásban elnök Löwy Mór, a solti felső járásban elnök Szőke István, a solti közép járásban, elnök Szabély Antal, a váczi felső járásban elnök Rudnyánszky Kálmán, a váczi alsó járásban elnök báró Laffert Antal, Kun-Bélegyházán elnök Bánhidy István, Czegléden elnök Bába Molnár Samu. Miután a megválasztott elnökök közül többen tagjai a központi választmánynak, elhatároztatott, hogy a jövő közgyűlésen ezek helyébe új választmányi tagok fognak választatni. Betöltendő lévén a két alelnöki állás, ilyeneket közfelkiáltással megválasztottak: Beniczky Gábor és ifj. Hajós József. A földmivelési miniszter ez egyesületnek tenyészapaállatok átengedése iránti kérelmére válaszolva, tudatta az egyesülettel, hogy a kitűzött czél elérésében támogatni hajlandó s mihelyt az egylet conkrét kérelemmel fog hozzájárulni, kész rendelkezésére bocsátani az egyesületnek apaállatokat 20 százalék árleengedéssel a becsárból s három részletbeni féléves törlesztés mellett, sőt még azok elszállításánál is fog némi kedvezményt nyújtani. Tudomásul vétetett. A közlekedési miniszter az egyesület által kért portamentességet a levelezésben nem engedélyezte. Miután az egyesület kiterjedt levelezésénél fogva nagy anyagi áldozattal jár a postadíj fedezése, tekintve továbbá, hogy az egyesület a törvényhatóság s földmivelési miniszter felügyelete alatt áll, mert jegyzőkönyvei felterjesztendők , elhatároztatott, hogy az egyesület kérelmét ismételni fogja. Kovásznai Kovács Zsigmond megyei közgazdasági előadó felkéretett, hogy az egyesület részére segélyt eszközöljön ki a földművelési miniszternél. Kovásznay jelentette, hogy a miniszter pénzbeli segélyben állattenyésztő egyesületet nem részesít, de hajlandó a községek részére kedvezményi árakon, sőt bizonyos esetekben ingyen is adni apaállatokat. Kivételesen megtörténhetik, hogy ha részletesen ismerni fogja azon czélokat, melyekre a pénzbeli segély felhasználtatnék, hogy ezt sem fogja az egyesülettől megtagadni. Erre nézve az elnökség bízatott meg, hogy egy szűkebb körű bizottságot hívjon össza , ott állapítsák meg azon czélokat, melyekre a miniszter által utalványozandó segély fordittatnék s ezt kérelmezzék az egyesület nevében. Taby István titkár jelenti ezután, hogy az egyesület vagyoni állása 17,388 frt 55 kr, melyből eddig befizettetett 7769 frt. Az idei költségvetés megállapítása is azon bizottságra ruháztatott, mely a fenti kérvény szerkesztésével jön megbízva. Egyszersmind elhatároztatott, hogy behozatalunk kivitelünk osztrák ért. forintban. januárius hóban 18.243,117 23.061,089 februárius hóban 20.129,675 19.933,860 márczius » 26.681,529 25.944,788 április » 20.554,562 22.435,108 május » 22.195,461 23.029,484 június » 20.046,794 25.512,257 július » 22.579,898 30.434,361 augusztus » 26.294,756 49.186,423 szeptember » 24.325,419 42.275,863 október » 22.623,245 45.504,392 november » 21.267,680 41.369,780 december » 21.626,895 31.354,383 Behozatal Kivitel osztrák értékű forintban Ausztria 216.771,581 249.838,284 Németország 13.908,747 65.644,594 Svájcz 337,376 11.071,680 Olaszország 1.396,733 3.842,045 Francziaország 414,263 12.660,947 Belgium-Hollandia 474,099 2.964,702 Nagy-Britannia 2.867,852 1.404,092 Oroszország 566,032 1.379,602 Bosznia-Herczegovina 465,600 3.657,930 Románia 17.496,400 6.770,986 Szerbia 7.863,128 5.089,951 Balkán-félsziget 1.044,026 2.467,105 Más államok 3.137,498 1.759,069 Ausztriába Németországba osztrák értékű forintban januáriusban 17.219,223 3.212,272 februáriusban 14.402,448 2.392,996 márcziusban 18.640,572 2.950,876 áprilisben 15.086,625 2.194,544 májusban 16.151,869 2.625,056 júniusban 17.704,339 3.095,459 júliusban 20.132,209 5.149,328 augusztusban 28.072,868 14.360,969 szeptemberben 26.918,748 8.300,501 októberben 29.389,818 8.970,089 novemberben 26.692,196 7.443,197 deczemberben 19.437,369 4.849,307 érték szerint imázsában o. é. írtban januárius hóban 216,904 2.611,371 februárius » 152,613 1.857,585 márczius » 172,861 2.073,285 április » 159,176 1.877,956 május » 174,909 2.114,605 június » 174,638 2.080,534 július » 620,680 5.739,922 augusztus » 1.641,160 17.425,118 szeptember » 893,713 9.027,826 október » 722,084 6.982,704 november » 712,223 6.974,021 deczember » 479,145 4.686,636 mmázsa érték szerint p. ért. frban januárius — — júniusban 191,714 1.766,104 július hóban 92,066 692,536 augusztus » 245,105 1.860,789 szeptember » 163,737 1.231,028 október » 176,894 1.343,882 november » 161,699 1.230,369 deczember » 89,557 674,723 összesen 1.120,772 8.799,431 Lisztkivitelünk a lefolyt évben a következő volt: métermázsa érték szerint o. é. írtban januárius hóban 152,375 2.942,137 februárius » 173,123 3.311,725 márczius » 185,622 8.583,544 április * 196,222 3.857,737 május » 203,354 3.964,610 június » 222,143 4.361,751 július » 198,070 3.851,157 augusztus » 251,568 4.645,563 szeptember » 327,571 5.815,135 október » 364,291 6.279,388 november » 344,027 6.060,489 deczember » 273,503 4.673,788 Ma? számunkhoz fél év melléklet van csatolva. a titkár az irodai teendők végzésére időnként napidíjas írnokokat alkalmazhat a tőke kamatjövedelmének keretén belül. Végül az újonnan belépett alapító és évdijas tagok felolvasott névjegyzéke vétetett tudomásul s ezzel a választmányi ülés véget ért. A Gazdakörben (Haas palota I. emelet) holnap f. hó 28-án esti 6 órakor gr. Keglevich István fog értekezni a»szőllő mivelésről«. Az értekezleten a tagok által bevezetett vendégek is szívesen láttatnak. A magyar földhitelintézet f. évi február 28-án (szerdán) i. e. 10 órakor tartja saját házában (Bálvány u. 7. sz.) éremértékű zálogleveleinek nyilvános kisorsolását amely alkalommal 270 drb 1200 frtos és 291 drb 120 frtos záloglevél fog kisorsoltatni 358920 frt értékben. A trencséni takarékpénztár - részvénytársaság 1882. évi tiszta nyeresége 11,879 frt 11 kr. Az intézetnél el van helyezve 841,604 frt 31 kr betét. A váltótárcza 428,452 frt 23 krajczár, a jelzálogtárcza 118,564 frt 20 kr. Az osztrák-magyar bank állása 1883. évi február 23-án. (Az alapszabályok 104-ik czikke szerint.) — 2,876.880.— Követelések. Érczkészlet: forint 1883. évi febr. 15-ki állás óta. frt. osztr. ért. — 303,632.27 Ezüst 116,509.263 frt 25 kr osztr. ért. Arany 72,177.425 ft 76 kr 188,686,689. 1 Külföldi piacon aranyban fizetendő váltók .... 7,540,608.22( 740,209.73 Leszámítolt váltók és értékpapírok Bécsben 43,950.483 frt 35 kr, az osztrák fiókintézetekben 44,397.225 frt 33» kr. Budapesten 21,384.531 ft 24» kr,a magyar fiókintézetekben 13,939.182 frt 60» . . .123.671,422.530— 2,841.378.5* Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 9,782.900 ft, az osztrák fiókintézetekben 6,834.400 frt, Budapesten 4,228.300 frt a magyar fiókintézetekben 1,960.700 frt..................... 22,806,300.. . — 84.500.— Osztrák és magyar állami, országos és községi adósságok beváltott lejárt értékpapírjai és szelvényei..................... 50.766.9p 8.777.4 Államjegyek.......................... 3.853.368.— — 1.442.262.— A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkormányának kölcsönadóssága az 1878. évi junius 27-ikéről kelt törvény szerint (hírod. törv. lap 65 szám) Jelzálog kölcsönök .... A banknak tőzsdeszerüen megvett záloglevelei . . . A tartalékalap értékpapírjai 14.646.770. 7.p A folyó jövedelmekből megvett értékpapírok .... A nyugdíjalap értékpapírjai . Épületek Bécsben és Budapesten, valamint az összes fundus instructus .... 2,910.391.15 Kiadások............................... 871,162.57. Egyéb követelések . . . . 1,701,048. 8 Összesen : 546.482.477.16 79.595,268. 54 . 89,758.097.81.85,032,405.102,334.212.478,523.972.50 Tartozások. Részvénytőke.......................... 90,000.000. Tartalékalap.......................... 18,034.850.89 Bankjegyforgalom .... 342,156.920. Beváltandó bankutalványok, forgatmányi (giro) és egyéb követelések.......................... 1,098.462.76» Egyéb azonnal lejáró tartozások ......................................... 2,106.246.31 Forgalomban levő záloglevelek : 5»/, 32,830.200 frt—, 4Y.»/, 84,302.900 frt—,4"/»-os 16,754.300 frt—, ...... Nyugdíjalap.......................... 3.524.001.22 Az 1882-dik évnek szét nem osztott jövedelme ............................................................ Átvételek az 1882. évről folyó jövedelmek és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében............................... 3,887.488. 8p 237.677.31* Egyéb tartozások . . . ■ 1.792.163.44. 880.107.68 Összesen: 546.482.477.16 Bécs. 1883. évi február 26-án. Bank-kamatláb 1883. évi február 3-ától fogva. Minden osztályzatú váltókért...................4 százlék. Kölcsönökért kézi zálogra........................5 » Mecenseffy, az osztrák-magyar bank főkönyvvezetője. Változások az 129.697.87» 126.819.70 624.085.56 88.444.70 9.541.78 149.616.88» 550.658.10.« — 312.490.40 88.887.400. +28.400.— Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — Február 27. A némileg nagyobb felhajtás daczára az árak tartják magukat. — Magyar öreg nehéz 58—.—59—, fiatal nehéz 63— 63'», közép 60—.—61 */., könnyű 57—.—58—. — Szedett nehéz 59-59'/., közép 58—.—59—, könnyű 56 -.—58. — Romániai bakonyi nehéz 59—59»/«— átmeneti, közép 58— 56'/, átmeneti, könnyű-----átmeneti, eredeti nehéz-------átmeneti, közép 54—55 átmeneti. — Szerbiai nehéz 61_ -----átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 55—56 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 50—56, 2 éves 53—56 — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4®/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében, megtérittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 27. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán az üzlet irányzata változatlan maradt. Eladatott 4000 mmázsa búza őszre 10.15 írton és két rakomány búza tavaszra 9.44 és 9.43 írton. Értéküzlet. (Esti tőzsde.)A gyengébb megnyitás nem tartott sokáig délután, és az est rendkívüli emelkedő irányzattal folytatódott és zárult. A vásárlások felette kedvező bécsi jegyzések következményei voltak, melyeket az idevaló legelsőbb czégek idéztek elő. Jegyzéseink: Uj ár. jár. 89.30—89.40-ig, papirjár. 87.50 —87.55-ig élénken vásárolva. Osztrák hitelr. 312.85 315.40. Magyar hitelrészvények 317-ig. Leszámítoló bank 98.50—98 csendesen. — Osztrák magyar államvasut 341 üzlet nélkül. Csakis a járadékok és a hitelrészvények forogtak sokat. Holnapra bizonyosan várják mindkét hitelbank mérlegeinek közzétételét. A zárlat 6 órakor igen szilárdan marad, noha már a sok vásárlásba belefáradtan. Zárlati áraink: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 89.40. Magyar 5 százalékos papírjáradék 87.571/1. Osztrák hitelintézet 315.40. Magyar hitelbankrészvények 317. Magyar leszámítoló bankrészvények 98,8/s. Osztrák magyar államvasuti részvények 341.