Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-05 / 123. szám

SpmTTTIRZTfa­fifl? Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS II. évi folyam. Kiad­óket,z­aval : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ......................... 2 írt 3 hónapra .. .. ......................................... 6 , 6 hónapra .............................. ............. 12 . Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként .......................... 1 . Budapest, 1883. szombat, május 5. 123. szám. Budapest, május 4. A fővárosi kövezetvám reformja. A pesti polgári kereskedelmi testület a főváros törvényhatósági bizottságához a kövezetvám reformja tárgyában a következő beadványt intézte : Tekintetes fővárosi közgyűlés ! A fővárosi ja­­vadalmi díjjegyzékek a főváros tekintetes tanácsának múlt évi 13.091. szám alatt velünk közölt határozata szerint a folyó évben gyökeres revisió alá veendők és az uj tarifák jövő 1884. évi április hó 1-ig megálla­­pítandók lévén, a tisztelettel alulírt testület elérke­zettnek látja az időt, hogy az általa képviselt keres­kedői körök óhajait a megindítandó tárgyalásoknál való figyelembe vétel végett a tekintetes fővárosi közgyűlésnek bemutassa. Az e végből folytatott tanácskozásoknál azon­ban nem terjeszkedtünk ki a javadalmi díjak összes­ségére, hanem csupán a kövezetvámról szóló tarifára szorítkoztunk, mert ez a tarifa egyfelől leginkább van befolyással a kereskedelem érdekeire, másfelől pedig hibás szerkezeténél fogva az érdekelt köröknek a leg­több panaszra szolgáltat alkalmat. Ha ugyanis a most érvényben levő kövezetvám­tarifán végig tekintünk, már az első pillantásra szem­­beötlik, hogy e tarifának bonyolódott osztályozását és hosszadalmas díjfokozatát alig lehet a tarifa czí­­mével összeegyeztetni. Mert ha a kérdéses vám csakugyan a fővárosi műutak rongálása fejében fize­tendő megtérítésnek tekintendő, akkor a díj megsza­básánál a beszállított czikkeknek csak a súlya szol­gálhat alapul, egy métermázsa kavics csak oly mérv­ben rontván a kövezetet, mint egy métermázsa gyapjú vagy selyemáru. A kövezetvám-tarifa ennélfogva he­lyesen csak egy tételből állhatna, mely tekintet nél­kül az áruczikk nemére és értékére a métermázsán­­kint fizetendő díjat szabná meg. Ámde ez egyetlen díjtételnek megállapítása majdnem legyőzhetetlen ne­hézségekbe ütközik. Mert ha azt akarjuk, hogy a kövezetvám jövedel­mében a fővárosi műutak fenntartásának költségei teljes fedezetet találjanak, olyan összegű díjat kellene megszabni, melyet az építő­anyagok túlnyomó része a gyáriparunkra nézve oly fontos kőszén és a fővárosi terménykereskedésnek legfontosabb czikkei el nem viselhetnek. De el is tekintve a nehézségektől, melyek a kér­déses városi illeték okszerű alapra fektetésének útjá­ban állanak, a kövezetvám önmagában véve is ellen­tétben van a fővárosnak helyesen felfogott érdekeivel. Budapest felvirágozásának legfőbb tényezőit a keres­kedelem és ipar képezik. A fővárosnak érdeke tehát megköveteli, hogy a kereskedelem és ipar helyzetét a főváros területén minden kitelhető módon könnyítsük és gondosan kerüljünk minden oly rendszabályt, mely az itt települt kereskedelmi és iparvállalatok verseny­­képességének hátrányára van. Ebből a szempontból tekintve, a főváros érdekeibe ütközőnek kell tekinte­nünk az adóztatásnak azt a módját, mely a kövezet­vámok szedésében nyilvánul. A főváros területe ennek következtében szigorúan körülzárt, külön vámterüle­tet képez, melybe bármely czikk csak kisebb-nagyobb vámdíj lefizetése után hozható be. A más helyről behozott kereskedelmi czikkek csak e vámdijjal megdrágítva adhatók tovább és a főváros ipara csak a vámdijakkal megdrágított nyers és segédanyagokat dolgozhatja fel. A főváros kereske­delmét és iparát tehát egy oly teher sújtja, mely más nagyobb piaczokon, névszerint Bécsben ismeretlen ; olyan teher, a mely — miként a budapesti keres­kedelmi és iparkamara által 1880. évi szeptem­ber hó 9-én 1773. sz. a. a főváros tekintetes tanácsá­hoz intézett s általunk is pártolt emlékiratban ki lett mutatva, — a conjunctura alakulásához képest sok­szor döntő befolyással van kereskedelmünk és ipa­runk versenyképességére. Az előre bocsátottakban kifejtett nehézségeket és hátrányokat tekintve, a fennforgó kérdésnek kie­légítő megoldására nézetünk szerint csak egy módo­zat kínálkozik és ez abból áll, hogy a kövezetvámnak eddig érvényben volt rendszere egészen elerhetvén, annak helyébe oly városi illeték léptettessék életbe, mely az ipar nyers- és segédanyagait, valamint a szo­rosan vett kereskedelmi czikkeket érintetlenül hagy­ván, csupán a fővárosi fogyasztásnak szánt czikkeket terhelje. Ez esetben az illeték megszabásánál az áruk­nak nem súlya, hanem értéke volna alapul vehető, az egyes czikkek tehát oly díjtétellel volnának ter­helhe­tők, minőt a forgalom és a fogyasztás érdekeinek csorbítása nélkül elviselhetnek, úgy, hogy a kívánt pénzügyi eredmény kevesebb számú czikknek bevoná­sával is elérhető volna. A tisztelettel alulírt testület tehát e röviden jelzett eszmét, melynek megvalósítá­sával a kövezetvámból nyert jövedelem, a kereskede­lem és ipar hátránya nélkül is volna, biztosítható, a te­kintetes fővárosi közgyűlés becses figyelmébe a legmelegebben ajánlván, egyszersmind késznek nyi­latkozik, a tekintetes törvényhatósá­gi bizottságot az illetékkel megrovandó czikkek kiválasztásánál s az egyes díjtételek megállapításánál, valamint átalában ezen üdvös reform keresztülvitelénél a leghathatósab­­ban támogatni. A tisztelettel alulírt testület azonban számol­ván azzal az eshetőséggel is, hogy a tekintetes köz­gyűlés a fennálló rendszerrel talán nem lesz hajlandó végképen szakítani, a kövezetvám tarifának olyatén átalakításáról is tanácskozott, miszerint egyfelől a mostani, a kövezetvám természetével mierőben ellen­kező osztályozás helyébe egyszerűbb és könnyebben áttekinthető osztályozás lépjen, mely a tarifa czimé­­nek legalább távolról megfeleljen; másfelől pedig a díjfokozat a kereskedelem és ipar érde­keinek figye­lembe vételével a kellő mérvre leszállíthassák, a­nél­kül, hogy a fővárosnak a műutak létesítésére és fenn­tartására szükséges jövedelmei megcsorbíttatnának. E szempontból kiindulva, a fővárosba behozott czikkeket négy főcsoportra véljük oszt­andóknak, úgy mint : I. a tömeges forgalom tárgyát képező czik­­kekre; II. nyers terményekre és ipari nyers és se­géd anyagokra; III. élelmi czikkekr­e; IV. iparké­­szítmények­re. Az I. csoport, tekintettel arra, hogy az építési anyagok az eddiginél nagyobb díjjal ne terheltessenek, a következő 4 osztályra oszolnak. 1. namázraánkint 1/2 krral: homok, kavics, kövezési terméskő, törmelékkő. 2. métermászánkint 1/2 krral: épitőko­czkar és járda­kő, agyag és földnemüek, mindennemű té­jla, cserép­zsindely, fedélpalakövek. 3. métermázs­ánk­int 1 és fél krral: kőszén, pirszén és faszén. 4. Ind­.­ki­nt 2 krral: gabonanemüek (búza, rész, kétszeres, árpa és maláta, zab, repcze, tengeri, köles,­ hüvelyes vetemények, bur­gonya hulladékok. A II. csoportba, mely a nyers terményeket és anyagokat foglalja magában kivételesen fel kellett venni a vas és aczélárukat, valamint az építési czé­­lokra szolgáló kőfaragó czikkeket is, minthogy ezek, az iparczikkek közé sorolva, az eddignél na­gyobb díjjal terheltetnének. E csoport tehát te­kintettel ezen körülményre, valamint a nyers ter­mények között mutatkozó feltűnőbb értékkülönb­ségekre a következő két osztályra szakadna: 5. métermázsánkint 3 krral: ásványok, növények és növényrészek, festő anyagok, gubacs, cserkéreg és egyéb cserző anyagok, mézgák és gyanták, ásvány­olajok, len, kender, juta és egyéb növényi fonó anya­gok, kaucsuk és guttapercha nyersen, vas és aczél, s e fémekből való félgyártmányok nemtelen fémek és fémkeverékek, vegyészeti segédanyagok, só, szer- és épületfa; 6. métermázsánkint 5 krral: nyers bőrök és nyers prémek, mindennemű szőr és haj, gyapjú, ágy­­toll, szalonna, disznózsír és egyéb zsiradékok (a vaj kivételével), zsíros olajok, viasz, kőfaragó czikkek (építési czélokra) vas és aczéláruk. A III. csoportba és egyúttal 7. osztályba, mé­termázsánként 8 krral tartoznának: gyarmatáruk, fűszerek, déli gyümölcs, czukor, kávépótlék, dohány, liszt és egyéb őrlemények, rizs, főzelék, gyümölcs, (fris, aszalt, elkészített), tej, vaj, sajt, méz, bor, ége­tett szeszes folyadékok, sör, eczet, ásványvizek, ke­nyér, tésztaneműek, hús (fris és elkészített) kolbász, halak. A IV. csoportba és egyúttal 8. osztályba, mé­termázsánként 12 krral tartoznának: gyógyszer- és illatszeráruk, pamut-, gyapjú- és lenfonalak, kötélverő áruk, pamut-, gyapjú és lenáruk, selyem és selyem­áruk, ruházatok, pipere áruk, kefekötő és szitakötő áruk, fonadékok állati és növényanyagokból, papiros és papiros­ áruk, kaucsuk és guttaperd­a áruk, bőr (kikészített) és bőráruk, szücsáruk, faáruk (asz­talos-, esztergályos munkák stb.), csontáruk, üveg és üvegáruk, agyagáruk, gépek és géprészek, járművek, nemtelen fémekből és fémkeverékekből készült áruk, nemes fémek és az ezekből készített áruk, mű- és hangszerek, órák, apróáruk, vegyészeti készítmények, irodalmi és műtárgyak. Végre az élő állatok után úgy mint eddig, da­­rabonkint az eddigi díj, a tüzelő fa köbméteréért pedig a fogyasztási adópótlék beszámításával 6 ki volna fizetendő. Ha az előre bocsátottakban javasolt tarifát a most érvényben levő tarifával, a­mely 15, 20, sőt 30 kros tételeket is foglal magában, összehasonlítjuk, első tekintetre az az aggodalom merülhetne fel, hogy ilyen díjtételek mellett a főváros követési kiadásai, melyek körülbelül 500,000 írtra rúgnak, fedezhetők nem lesznek. Ez aggodalommal szemben azonban arra kell utalnunk, hogy a kövezetvám jövedelme az 1880. év­ben majdnem 200,000 írttal haladta meg a kövezet és egyéb burkolatok létesítésére fordított kiadásokat és hogy a főváros forgalma azóta folytonosan emel­kedik. A vasutak és a szab. dunagőzhajózási társaság által közvetített összes áruforgalom ugyanis, mely az 1880. évben 23.726,574 métermázsát tett, az 1881. évben 26.590,715 métermázsára és az 1882. évben 30.901,772 métermázsára emelkedett. A­mi különö­sen a Budapestre érkezett árumennyiségeket illeti, melyek a kövezetvám szempontjából egyedül jöhetnek tekintetbe, az említett közlekedési vállalatok útján az 1880. évben 15.662,380 métermázsa, az 1881. évben 17.877,187 métermázsa, az 1882. évben 20.498,034 métermázsa érkezett Budapestre. E nagymérvű emel­kedésre legfőbb tényezőként működött a közlekedési viszonyoknak a fővárosra nézve kedvezőbb alakulása. A múlt évben különösen a magyar államvasutak rákos-újszászi vonala volt befolyással a forgalom emelkedésére. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a budapest-zimonyi és a budapest-pécsi vasutak, me­lyek csak a múlt év őszén nyittattak meg, újabb gaz­dag vidékeket hoztak a fővárossal összeköttetésbe és hogy legközelebb a budapest-újszőnyi vasút is kiépít­tetik, a főváros forgalmának további jelentékeny emel­kedésére biztosan számíthatunk. Ily körülmények között bizonyára helyesen já­runk el, midőn az általunk javasolt tarifa pénzügyi eredményének mérlegelésénél az 1882. évi áruforgal­mat veszszük alapul. Ezeket előre bocsátva, a fentebb javaslatba hozott tarifából várható jövedelmet, a fővárosi sta­­tistikai hivatal folyó évi első havi füzetében közölt adatok nyomán a következőkben van szerencsénk kiszámítani. Az I. csoport első és második osztályába tar­tozó czikkek részben súly szerint, részben darab sze­rint, továbbá részben név szerint, részben »építő anya­gok« összneve alatt vannak kimutatva. Ha már most egy métermázsára téglából 25 darabot, cserépzsin­delyből 50 darabot, koczka és kövező kövekből átlag 6 darabot számítunk, az első két osztály tárgyaiból 1.499.561 métermázsa érkezett. E mennyiségnek túlnyomó réze a második osztályra esik ugyan, sőt az »építő­anyagok« összneve alá foglalt tárgyak valószí­nűleg részben magasabb díjosztályokba is tartoznak. Mind a mellett a fentebbi mennyiséget felében az első és felében a második osztályba sorozzuk, mihez ké­pest a két osztálybeli czikkek együtt 5622 frtnyi jövedelmet szolgáltatnának. A 3. osztályba tartozó kőszénből és faszénből érkezett 4.523,726 métermázsa, e mennyiség után 1x/2 krnyi díj mellett 67,855 frtnyi jövedelemre lehet számítani A gabonaneműek tekintetében az érkezett mennyiségről teljesen leszámítjuk az ismét elszállított mennyiséget, habár ez utóbbinak tetemes része hajón érkezvén és vasúton szállíttatván tovább, vagy viszont vasúton érkezvén és hajón szállíttatván tovább, a kö­vezetvámmal szintén megrohatik. E leszámítás után a 4. osztályban foglalt tárgyakból érkezett mennyiség 5.772,490 méter mázsát és a 2 krnyi díj mellett vár­ható jövedelem 115,449 iitot tesz ki. Az 5. osztályban foglalt tárgyak közül csak az ásványok, ásványolajok, a len és kender, vas és aczél, a só, valamint a szer és épületfa vának névszerint kimutatva. A többi tárgyakból érkezett menyiség az »egyéb czikkek« összneve alatt van kimutatva. A név­szerint kimutatott czikkek mennyisége 1.721,604 mé­termázsa és a 3 krnyi dij mellett várható jövedelem 51,648 frt. A 6. osztályba tartozó czikkek közül csak a gyapjú, a zsiradékok és a vas- és aczéláruk vannak külön kimutatva. A kimutatott mennyiség 565.476 métermázsát és az 5 krnyi díj mellett várható jövede­lem 28.273 frtot tesz ki. A 7. osztályba tartozó czikkek közül csak a kávé, czukor, dohány, az őrlemények, a gyümölcs és a szeszes folyadékok vannak név szerint kimutatva, míg a többi czikkekből érkezett mennyiség az »egyéb czikkek« mennyiségében foglaltatik. A kimutatott mennyiség 729.371 métermázsa, a 8 krnyi díj mel­lett várható jövedelem pedig 58,349 frt. A 8. osztályba tartozó czikkek közül csak a fo­nalak, a fonott és szövött áruk, a papír, a bőr és bőr­áruk, az üveg és üvegáruk, az agyagáruk, a gépek, apró áruk és vegyészeti készítmények vannak külön kimutatva, míg a többi czikkekből érkezett mennyi­ség az egyéb czikkek mennyiségében foglaltatik. A kimutatott mennyiség 841.960 métermázsa, a 12 krnyi dij mellett várható jövedelem pedig 101.035 frt. Az »egyéb czikkek,« melyekből 3.323,972 mé­termázsa érkezett, a fentebbiek szerint az 5., 6., 7. és 8. osztályok között oszlanak meg. Ha tehát ezekre az átlagos 7 krnyi dijat alkalmazzuk, e czikkek után 232.678 írtra lehet számítani. A tüzelőfa részint­ métermázsákban, részint köbméterekben lévén kimutatva, ha egy köbméternek átlagos súlyát 6 métermázsára teszszük, az érkezett mennyiség 465.092 köbmétert tesz ki. Minthogy a tüzelőfa köbmétere után a fogyasztási adópótlék be­számításával, 6 krt hoztunk javaslatba, a kövezet­vám fejében itt csak 3 krt számítunk. Ezen díj mel­lett pedig a tüzelőfa után 13.952 frtnyi jövedelemre lehet számítani. Az általunk javasolt tarifa szerint tehát az élő állatok tekintetbe vétele nélkül is 674,861 frt és az élő állatok beszámításával kerek számban 680,000 forintnyi jövedelem várható és így e tarifa mellett nemcsak teljes fedezetet találnak a főváros kövezési kiadásai, hanem ezenfelül még közel 200,000 frtnyi felesleg mutatkozik. Végre van szerencsénk e fenforgó tárgygyal kapcsolatban, a tekintetes fővárosi közgyűlés figyelmét azon körülményre felhívni, hogy a külföldön, sok he­lyütt, különösen az északamerikai Egyesült Államok nagyobb városaiban, a teherszállításra csak rugókkal ellátott szekerek használhatók, minthogy ezek tapasz­talás szerint sokkal kevésbé rontják a kövezetét, mint a rugók nélküli szekerek. Tudomásunk szerint a fő­város törvényhatósága is alkotott már oly szabály­rendeletet, mely a főváros lakosait a rugókkal ellá­tott szekerek használatára kötelezi. A tisztelettel alulírt testület ennélfogva a kövezet kímélése és a kö­vezési költségek leszállítása szempontjából kívána­tosnak tartja, hogy az érintett szabályrendelet szigo­rúan foganatosíttassék. Midőn a fentebbiekben kifejtett javaslatainkat a tekintetes közgyűlésnek ezennel bemutatjuk, még egyszer kiemelendőnek tartjuk, hogy azon az alapon melyre a kövezetvám-tarifa jelenleg fektetve van, a városi illetékek rendezésének kérdése kielégítő meg­oldást alig nyerhet. A beadványunk második részében javasolt új tarifa is, habár sok tekintetben lényege­sen javítana a mostani helyzeten, elvileg ugyanazon kifogások alá esik, melyek a mostani tarifa ellen irá­nyulnak. Ennél fogva azon ismételt kéréssel fejezzük be jelen tiszteletteljes előterjesztésünket, hogy a ja­vadalmi díjjegyzékek módosítása iránti tárgyalásokat azon az alapon meginditani méltóztassék, mely bead­ványunk első részében röviden jelezve van. Budapesten, az 1883. évi április hó 30-án tar­tott választmányi ülésből. A pesti polgári kereskedelmi testület nevé­ben : Strasser Alajos elnök s. k. Fritz Péter tit­kár s. k. KÖZLEMÉNYEK. Az iparstatistika szervezése ügyében összehívott enquéte­ma tartotta második ülését. Dr. Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt jelen voltak: Ke­leti Károly miniszteri tanácsos, Jekelfalussy József miniszteri titkár, Melczer István, Hegedűs Sándor, Lónyay Gábor, dr. Földes Béla, Mudrony Soma, Stein­cker Ödön, Ráth Károly, Heltai Ferencz,Bur­­chard Konrád, Brinkmann Vilmos, Guttmann Oszkár, Adler Károly, Fischer Ignácz, Ungár Ignácz, Deil Jenő, Gaál Jenő. Az értekezlet letárgyalta a statisti­­kai hivatal által beterjesztett új felvételi lapot, vala­mint a kérdőíveket, az utasítást és a csoportbeosztást is. Az értekezlet ma befejezte tanácskozásait. Az országos minta-pincze kérdésével és a Mik­lós Gyula borászati kormánybiztosnak erre vonat­kozó javaslatával foglalkozott tegnapi ülésében a fővárosi és vidéki kereskedők köre és hosszabb esz­mecsere után kimondotta, hogy miután maga a borá­szati kormánybiztos belátta, hogy a kormány borel­­árusítással nem foglalkozhatik s maga javasolja an­nak mielőbbi átadását egy a termelőkből alakítandó szövetkezetnek, az e tárgyban tenni szándékolt lépé­seket elhalasztja és bevárja a miniszternek a javaslat iránti elhatározását. Magát e javaslatot a kör szin­tén részletes tárgyalás alá vette s azt kereskedelmi szempontból minden érdeket kielégítőnek találta, amennyiben a minta­ pinczének jelzett módon való átadása esetén a borkereskedők egy egyenlő jogok­kal bíró s egyenlő terhekkel megrótt borelárusító szövetkezettel fognak szemben állani. Pozsonyi vinczellér-képezde. Mint lapunknak Pozsonyból távírják, a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter az ottani vinczellér-képezde szá­mára évenként 3000 frt államsegélyt engedélyezett a tanító erőkre és 1300 frtot az iskola berendezési költségeire. A Pest megye pártfogása alatt alakult állatte­nyésztést előmozdító egyesület igazgató választmá­nya május hó 8-án délelőtt 10 és fél órakor a megye székházánál ülést tart, melynek tárgyai: az országos gazdasági egyesület meghívása a gazdaszövetkezet­nek május hó 25-én tartandó ülésére. Indítványok kosok beszerzése és a vasúti lerakó állomások tár­gyában ; a járási elnökök által netalán teendő indít­ványok és folyó ügy­e­k. A budapesti hitelezői védegylet tudatja, hogy Wiesel Johanna Bölcskén fizetéseit megszüntette. A phylloxerának ellenálló amerikai szőlőfajok. A zürichi osztrák-magyar konzul legközelebb figye­lemreméltó jelentést intézett a kereskedelmi minisz­tériumhoz, melyben összegezi azon tapasztalatokat, melyeket a phylloxerának ellentálló amerikai szőlő­fajokkal Francziaországban tettek. E jelentésből ki­tűnik, hogy az elpusztult szőlők újítása gyorsabban megy, semmint hinni lehetne. A honosítási kísérletek gyanánt eszközölt ültetések két főcsoportra oszlanak és pedig: 1. Oly amerikai szőlőfajokéra, melyek az amerikai borok jellemzetes kellemetlen mellék ize nélkül jó borokat adnak s ezért nemesitetlen­ül tenyésztetnek; és 2. nemesítést igénylő, különösen vadabb fajok.­­ A számos amerikai faj közül a következő négy bizonyult leginkább ellentállónak: 1. York Madeira, (lassan nő s csekély venyige-kép­ződése folytán csak a 4-ik évben oltható és sovány, száraz talajba inkább való, mint a Riparia fajok. 2. Riparia Sauvage, (inkább a nehezebb, kövérebb talajt kedveli s majd minden éghajlathoz alkalmazko­dik.) 3. Solon és 4. Vialla. Az eredetileg is jól hasz­nálható amerikai fajok a Jaquez — dús alkohol- és testanyag tartalommal; a Cunningham, d’Herbemont és Cynthiana vörös és az Elvira fehér fajok. Az Othello is igen keresett, mert késő tavaszszal hajt és így a késői fagyoktól kevesebbet szenved. Triumph kitűnő bort ad ugyan, de nem nagyon ellentálló s Amerikában ritkábban fordul elő. Az amerikai sző­lők kétféle alakban és pedig vagy mint gyökeres, vagy mint sima vesszők ültettetnek, s mindkét alak­ban részint Amerikából hozatnak, részint pedig Francziaországban termeltetnek. Az uj ültetések kedvező tenyészése két fő feltételhez van kötve, szük­séges ugyanis egyrészt, hogy úgy a gyökeres, mint a sima vesszők lehetőleg erőteljesek legyenek s ez utób­biak venyigéje teljesen érett legyen, másrészt pedig, hogy a talaj a mélyreható gyökerek gyors képződését lehetőleg előmozdítsa. Ez okból az ültetés czéljából ásott árok fenekére rekettyét, tengeri növényeket, rózsagalyákat és töviseket szoktak lerakni, melyek aztán földdel behányatnak ; a vesszőket azután e fölött rakott laza kavicsos homok halmocskákba dug­ják.­­ Sokkal nehezebb ennél az amerikai vad­csemeték nemesítési munkája. A feladat főne­hézsége abban áll, hogy rövid két havi idő­szak allatt kell a nemesítést végrehajtani, sokszor több százezer darab alanyon. Mindazon helyeken, hol a phylloxera még nem harapózott nagyon el, minden­féle szőlővessző-bevitel a legszigorúbban tilalma­zandó s ily helyeken a magcsemeték nevelésére kell szorítkozni. Ily magcsemete-iskolák Francziaor­­szágban is sok helyütt létesittettek, — még pedig oly magvakból is, melyek Francziaországban tenyészett amerikai szőlőkön termettek. Különösen ajánlhatók a riparia és a vitis solonis fajok magvai. Ezen fajok gyökereik nagy ellenálló képességén kívül még annyiban is előnyösek, a­menyiben előbb virágzanak, mint a kultivált fajok, s igy kevésbé vannak kitéve az elkorcsosodásnak. A magyar leszámitoló és pénzváltóbank buda­pesti és vidéki közraktárainak forgalmi kimutatá­sa 1883. április hó 16-tól 30-ig. Összesen mm. Biztosítási érték 80,805 20,655 26,051 75,409 ____ Készlet 1.201,700 forint, be­raktározás 280,220 forint, kiraktározás 367,673 fo­rint, fenmarad 1.114,247 forint. Naponkinti átlag a beraktározásnál: 1377 mm. és 18,681 forint biztosítási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 1737 mm. és 24,512 forint biztosítási érték. B) Vidéki közraktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1883. április 16-án készlet . . 1,464 46,054 » » 16—30. beraktároztatott 209 8,900 A készlet tett mindössze 1,673 54,954 » » 16—30. kiraktároztatott 308 6,100 » » 30-án fenmaradt . . 1,365 48,854 II. Temesvári közraktárak. 1883. április 16-án készlet . . . 12,239 79,080 » » 16—30. beraktároztatott 18,886 143,550 A készlet tett mindössze . 31,125 222,630 1883. ápr. 16—30. kiraktároztatott 13,273 107,450 » » 30-án fenmaradt . . 17,852 115,180 Hl. Barcsi közraktárak. 1883. április 16-án készlet . . . 20,165 159,420 » » 16—30. beraktároztatott 4,665 39,850 A készlet tett mindössze 24,830 199,270 1883. ápr. 16—30. kiraktároztatott 4,988 47,540 1883. április 30-án fenmaradt . 19,842 151,730 A magyar nyugati vasút 1882. évi üzleteredmé­nye. Az 1882. évi forgalmi kimutatás szerint szállít­tatott: 641,014 utas; az­ előző évvel szemben 32,255 utassal több; továbbá: 37,6,687,6 tomna áru; az előző évhez képest 16,104,6 tonnával több. Az ezek utáni bevételek következők: a személyszállításból, a pod­­gyász utáni bevételek hozzászámításával 548,327 frt 95 kr. (az előző évinél 27,671 frt 16 krral több); a teherszállítás után 1.140,691 frt 33 kr (+ 68,911 frt 30 kr); különféle bevételek czimén 51,468 frt 7 kr (+17,061 frt 53 kr); összes elegybevétel 1.740,487 frt 35 kr (+ 113,643 frt 99 kr.) Ebből esik a ma­gyar vonalra (307,212 kilom.) 1.327,455 frt 81 kr (+ 91,370 frt 85 kr); a szíriai vonalra (68,378 kilom.) 413,031 frt 54 kr (+ 22,273 frt 14 kr.) Az üzleti ki­adások következők: általános igazgatás 100,393 frt 69 kr (+ 2,203 frt 24 kr); pályafelügyelet és pálya­­fentartás 500,724 frt 90 kr (+ 8,430 frt 22 kr); for­galmi és kereskedelmi szolgálat 352,237 frt 60 kr (+ 3,897 frt 36 kr); vonatmozgósítási és műhelyi szolgálat 340,276 frt 5 kr (+ 34,841 frt 36 kr); te­hát az összes üzleti kiadás 1.293,632 frt 24 kr. Ehez rendkívüli — a tulajdonképeni üzleti költségekhez nem tartozó — kiadások 74,882 frt 28 kr (— 6,804 frt 22 kr); tehát az összes elegykiadás 1.368,514 frt 52 kr (+ 38,161 frt 48 kr.) Ezen összkiadásból esik: a magyar vonalra 1.053,452­ frt 40 kr (+ 57,009 frt 18 kr); a szíriai vonalra 315,062 frt 12 kr (— 18,847 frt 70 kr.) E szerint a tiszta bevétel: a magyar vo­nalon 274,003 frt 41 kr, a szíriai vonalon 97,969 frt 42 kr, egészben 371,972 frt 83 kr az előző évivel szemben, mely 296,490 frt 32 krt tett. A szíriai vo­nal tiszta bevételéből azonban a Mura folyón Grácz mellett felállított uj vashidnak 1882. évre eső s az üzleti számla terhére könyvelt 29,774 frt 31 krnyi építési költség maradványrészlete levonásba hozandó. A) Budapesti közraktári vállalat. I. Szegedi közraktárak. Készlet Betároz- Kitároz- Fenmu­­tatott tatott radt métermázsákban Az árak megnevezése Búza...... 27,321 8,828 14,097 22,052 Rozs...... 2,211 1,311 2,303 1,219 Árpa...... 362 3,184 282 3,264 Zab .................... — 298 81 217 Tengeri .... 565 619 686 498 Repcze...... 1,381 408 316 1,473 Köles.................... 4,094 99 3,837 356 Hüvelyesek . . . 2,480 1,177 740 2,917 Magvak .... 3,037 548 902 2,683 Bükköny .... 593 — 374 219 Liszt és korpa . . 2,669 1,505 512 3,662 Szilva és szilvaiz. . 8,669 808 199 9,278 Gubacs és valonca . 298 — — 298 Czukor.................... 250 530 19 761 Kávé.................... 1,167 254 109 312 Egyéb gyarmat és­fűszeráruk . . . 509 2 130 381 Kézműáruk ... 67 — 8­59 Bor és bőráruk . . 423 — 55 368 Gyapjú és gyapot . 32 — — 32 Zsir és zsiradék . 71 — 71 — Olajok.................... 70 16 — 86 Vas és vasáruk . . 700 960 618 1,042 Czement és föld­nemek .... 10 — — 10 Bor......................... 1,710 — 203 1,507 Dió......................... — — — — Fa......................... 10 — — 10 Olajpogácsa . . . 1,177 — 95 1,082 Dohány .... 19,016 — — 19,016 Különfélék . . . 1,913 108 414 1,607 Mai számunkhoz fel iv melléklet van csatolva. Az osztrák-magyar bank leszámolási üzlete 1883. április havában. (Melléklet a bank állásához 1883. április 30-án.) A leszámított 1883. április havában váltók és értékek Növekvés Csökkenés Összes eredm. Bankintézet 1883. április 30. Osztrák érték forintokban Bécs............... 58,330.800 3,233.300 ■ ■ ■ ■+ 3,233.300 Bielitz .... 1.556.800 . . 284.500 Brünn .... 7,956.100 .... 222.200 Budweisz . . . 830.000 99.100 .... Csernovicz. . 772.600 .... 61.200 Eger........... 511.800 31.600 .... Grácz .... 1,228.500 191.700 .... Innsbruck . . 135.500 31.000 .... Klagenfurt. . 649.600 .... 10.400 Krakkó. . . . 1,343.300 .... 111.100 Laibach . . . 325.100 .... 62.200 Lemberg . . . 2,032.100 .... 192.300 Lincz ..... 673.600 170.200 .... Olmücz.... 569.900 41.200 .... Pilsen .... 595.700 .... 75.800 Prága............ 13.128.500 .... 268.200 Reichenberg . 2,681.500 .... 214.300 Roveredo. . . 158.400 58.000 .... Salzburg . . . 117.600 .... 37.200 Spalato .... 165.400 7.900 .... Stanislau . . . 875.200 .... 107.500 Teplitz .... 1,126.700 122.200 .... Trieszt .... 1,454.400 .... 127.100 Troppau . . . 1,365.000 25.900 .... Osztrák fiókok 46,254.400 778.800 1,774.000­­ 995.200 Budapest 26,626.500 7,121.200 . . . . . 7,121.200 Zágráb .... 1,577.200 45.800 . . . . Arad................. 678.100 10.900 .... Debreczen . . 1,731.900 54.800 .... Eszék .... 670.400 6.200 .... Fiume .... 283.700 29.700 .... Nagy-Kanizsa 1,942.800 158.700 .... Nagy-Szeben . 332.700 55.100 .... Kassa ..... 1,353.600 .... 62.200 Kolozsvár . . 1.072.800 53.100 .... Brassó .... 584.800 43.700 .... Sopron .... 312.900 .... 14.800 Pozsony . . . 422.900 .... 400 Győr................. 813.600 .... 11.100 Szeged . . . . 1,672.300 146.100 .... Temesvár . . 1,745.700 .... 52,100 Magyar fiókok 14,696.000 604.100 140.600 + 463.500 összes bank­­ intézetek 139,907.800 11,737.400 1,914.600 + 9,822.800 Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május 4. Nehéz áru hiánya miatt annak ára emelkedik. — Magyar urasági öreg nehéz 59 — 60—, fiatal nehéz 61 '/* — 62, közép 60—61, könnyű-----.-----. Szedett ne­héz 58—.—59, közép 571/«—58*/- , könnyű 58'/a—591/«. Romániai bakonyi nehéz 59 — 60 átmeneti, közép 56 —58*/» átmeneti, könnyű 55'/a—56 Wi átmeneti, eredeti nehéz 56—57 átmeneti, közép-----.-----átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 58'/a—59'/t átmeneti, könnyű 50—56'/a átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 52—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/a levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevedék páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 4. Gabonaüzlet. (D­é­l­utáni tőzsde.) A dél­után folyamán csupán tengeriben volt üzlet, elkelt szilárd irányzat és emelkedő árak mellett körülbelül 25,000 mmázéa 6.43 írttól egész 6.50 írtig. Búza is szilárdabb, amennyiben őszre 10.06—10.08 forinton jegyzendő. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Ma délben azt hitték, hogy az exectionális eladások már végüket érték és azon nézet keletkezett, hogy mostan már csakugyan javulásnak indul a tőzsde. De részint a londoni hírek, melyek az eskütételi törvényjavaslat megbukását s vele Gladstone hihető visszaléptét ad­ták tudtul, másrészt pedig az, hogy egy itteni nagy spekuláns még korántsem fejezte be temérdek részvé­nyeinek realisatióját, újra kellemetlenül lenyomta az árakat. A vég csakis javulás lehet, miután csak kevés lebegő értékek fognak maradni a piac­on. Jegyzünk: Új aranyjáradék 89.40—89.25—89.32. — 5 százalékos papírjáradék, mely nem képezte az illető üzér kedvelt értékét, aránylag nagyon szilárd, 87.65 —87.70. — Osztrák hitelintézeti részvény 308.80 —304.50—306.30—305.70. — Magyar hitelrészvé­nyek 303.75—300.50—301.50. Leszámitoló bankrész­vények 91.50. — Osztrák-magyar államvasuti részvé­nyek —.—. A zárlat 6 órakor csendes maradt és va­lamivel a legmagasabb árak alatt, de a hangulat re­ménytelj­esebb. Zárlati áraink: 6 százalékos aranyjáradék —.—. — 4°/0-os aranyjáradék —.—. 5 százalékos papírjár. —.-----. — Osztrák hitelrészvények 306.------. — Magyar hitelrészvények —.—. Magyar leszámítoló bankrész­vény —.—. — Osztrák magyar államvasúti részvény

Next