Nemzet, 1883. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)
1883-08-06 / 215. szám
Századunkra a gyalázat egy civilizált nemzetre nézve. Elterjedt lapok, valóban jelentőséggel bíró társadalmi körök, kiváló befolyású férfiak és képviselők élesztik a babonát és támogatják mindezen szörnyűségeket. Mit akar Magyarország ? El akarja-e veszteni e türelmetlensége által a világ rokonszenvét és az ég kegyét, amelyek segélyével sikerült egy osztrák vasallusból szabad nemzetté lennie ? Szót emelünk, hogy azoknak, akik ekképp tévelegnek, megmondjuk, hogy saját lelkiismeretük ellenére ne térjenek le a civilisatio útjáról s hogy nincs mentség, sem bocsánat a jognak e rettenetes hitehagyásáért és a barbárságba való visszasülyedésért.« — Az időjárásról a következő hivatalos heti jelentést teszi közzé a budapesti központi időjelző állomás. Európában a közelebb múlt héten a nagy légnyomások állandólag a continens délnyugati részében tartózkodtak; a depressiók pedig, Izland és Skóczia felől jőve, északon és északkeleten foglaltak állást. Felnyomulásaik egymás ellenében Közép-Európa felett lassúak és lankadó erélylyel voltak. Ezért esők szórványosan Közép-Európa felett, Németországban, az osztrák-magyar monarchiában, az Alpeseken és Európa északkeleti részeiben voltak gyakrabban. Ellenben az olasz-, spanyol- és francziaföldek szárazabban maradtak. A többnyire mérsékelt szelek csak helyenként voltak olykor erősebbek. A continens északnyugati része általában kissé hűvösebb, délkeleti része pedig állandólag meleg volt. Hazánkban részint depressio, részint nagy légnyomás alatt, a szelek eleinte északkeletiek, később tartósabban nyugatiasak valának, közbe egy ízben keleti s részben déliekkel váltva. Az idő a hét elején és végén szórványos esőkkel változó, kissé hűvösebb és szelesebb , a hét derekában pedig csendesebb, derűsebb és szárazabb volt. Égiháborúk kevesebb helyen, egy pár ízben voltak. Vihar Zágrábból és Késmárkról jelentetett. Az időjárási tényezők jelen állásában a héten többnyire csendes, szárazabb, derültebb időt várhatni, nagyobbodó hőmérséklet mellett kevés helyi esővel változó, kissé hűvösebb idő csak a hét elején s ennek vége felé, rövid tartammal lehet. — Közegészségügyi bizottságok a vidéken. A budapesti kir. orvosegylet felhívást bocsátott ki, amelyben a még mindig fenyegető cholera-járvány behurczoltatásával szemben, a nagyközönséget a közegészségügyi törvények által elrendelt törvényhatósági egészségügyi bizottságok felállításának sürgetésére szorgalmazza. E bizottságoknak feladata lenne elsősorban a közelebb múlt cholera-járvány alkalmával szerzett tapasztalatokat és adatokat összegyűjteni s ezekből kutatni az okokat azon körülmény felderítésére, hogy míg egyik községben a járvány dühöngött, addig a szomszéd községben legfeljebb szórványosan lépett fel, kutatni minő viszonyok lehetnek ártalmasak az egészségre itt és amott s azután a mennyire lehet, a bajon segíteni. A közegészségügy előmozdítása érdekében fontos ugyan általában véve az élelmiszerek piaci ellenőrzése, de a pusztító járványokkal, nevezetesen a cholerával szemben, ez másodrangú kérdés, amennyiben azt sem megjelenésében, sem továbbterjedésében meg nem akadályozza. Sokkal fontosabb ennél a talaj, a lakás és a ivóvíz kérdései, melyekre az egészségügyi bizottságoknak elsősorban kell figyelmüket fordítani. A vízszolgáltatás ügye ugyanis hazánk jelentékeny részének a legnagyobb nyomorúsága , a sok vérhas, hagymáz, a gyermekek bélhurutja és más hasonló betegség, határozottan a rossz ivóvízben találja egyik okát s a cholera fertőző anyagának egyik vivője szintén a szennyes ivóvíz lehet. A lakásviszonyok még kedvezőtlenebbek, amennyiben a házak számos helyen magas földárral biró talajon sárból építtetnek, padozatlanok, ablakaik kicsinyek s ezt sem használják szellőztetésre; az ily nedves levegőjű és földi házak aztán a fertőző betegségek legtermékenyebb gócpontja. Az egészségügyi bizottságoknak feladata lenne, vidékeiknek megfelelő építkezési szabályokat dolgozni ki s felvilágosítani a népet, hogy lakásaikat egészségesebben építsék még áldozatok árán is, mert később a befektetett tőke a jó egészségben, hosszabb élettartamban és nagyobb munkaképességben dúsan meghozza kamatait. — Halálozás. A pécsi áll. főreáliskola tanártestülete fájdalommal tudatja kartársának, Földváry Ákos, pécsi áll. főreáliskolai rendes tanárnak és volt honvédtüzérnek f. hó 2-án, életének 60-ik évében, hosszas szenvedés után, történt gyászos elhunytét. — Silberer léghajója tegnap Bécsben ismét fölemelkedett a magasba. A léghajó átkelt a Lajthán s a Fertőtó fölé került mely alkalommal 3225 méter magasra szállt. Mintegy öt negyed órát lebegett a hajó a tó fölött s azután szerencsésen leereszkedett a földre Eszterháza közelében. — Victor Hugo és Ischia. A »Kappel« Victor Hugo következő levelét közli: »Páris, aug. 1. Ischiának ezer frankot adok. Az ischiai catastropha több mint olasz catastropha, az több mint emberi catastropha ; az universalis catastorpha. Meg vagyok hatva, küldöm obolusomat. Victor Hugo.« — Sardou plagiumpöre A párisi polgári törvényszék előtt Rouillier államügyész helyettes tegnapelőtt tette meg előterjesztését a plagiumpörben, melyet Achard megindított Sardou ellen. Az előterjesztés így végződik: »Fiammina« és »Odette« ikertestvérek, kétségkívül van bennük több hasonló vonás, de nem éltek egyforma életet, nem szenvedtek egyforma szenvedéseket, nem hullatak egyforma könyeket. Még a haláluk miatt sem lehet őket összezavarni. . . És ezért Uchard úr igényeinek nem lehet helyt adni.« A törvényszék nyolcz napra halasztotta el az ítélet kihirdetését. — Nagy letörésről adnak hírt Lippáról táviratilag. A 2-ka és 3-ka közti éjjel ott 6 boltot törtek fel és raboltak ki ismeretlen tettesek. A megejtett előnyomozás szerint a betörő banda 9 tagból állott volna, parasztruhások, valószínűleg pécskavidéki czigányok voltak. Carey gyilkosa. O’Donnellt, James Careynek, a phönixparki gyilkosok árulójának gyilkosát, múlt kedden hallgatták ki Port Elisabethben. Azt vallotta, hogy Fokvárosban tudta meg, hogy a Kinfaunt Castle-en utazó Power nem más, mint Carey, s ekkor elhatározta magát arra, hogy követi s megöli. Kötetességének tartotta ezt tenni. A »Melrose« gőzösnek stewardja azt mondá, hogy Carey és O’Donnell a gyilkosság előtt barátságosan vacsoráltak egymással. Carey 15 éves fiát szintén kihallgatták tanúul. Carey özvegye azt vallotta, hogy O’Donnellt mindaddig nem ismerte, míg ez Londonban a »Kinfaunt Castle«-re nem szállt; ő a II. osztályon utazott, Carey pedig a fedélzeten. A gyilkosság egy szobában történt, a kajüt fölött. Carey e kiáltással szaladt nejéhez : »Maggie, rám lőttek!« A nő ezt kérdezte O’Donnelltől: »Férjemre lő?«, ez pedig felelte: »Azért küldtek ki, hogy ezt tegyem.« Carey özvegye és hét gyermeke teljesen vagyontalanok. Semmi kétség többé, hogy O’Donnell az ir »legyőzhetetlenek« kiküldötte, ki a féniek által James Careyre kimondott halálos ítéletet revolverrel hajtotta végre. O’Donnell részt vett az 1866. és 1867-iki féni összeesküvésekben, s 1867-ben átment Amerikába, hol a féni vezérek melegen üdvözölték. 1871-ben mint féni ügynök San Franciscoba ment. Miután sikertelenül próbált szerencsét, mint aranyásó, 1881- ben ismét New Yorkban merült föl, hol élénk részt vett a dynamit-összeesküvésben. Mikor Carey s a »legyőzhetetlenek« több tagja elfogatott a phönixparki gyilkosság gyanúja miatt, O’Donnellt egy csapat ember élén Dublinba küldték, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, s azt hiszik, hogy Tynannak, a titokteljes »1. szám«-nak utasításai szerint, cselekedett. Mikor Careyből áruló lett, O’Donnell éjjel-nappal őriztette embereivel ennek házát és a családját. Carey nejét és gyermekét Londonba elkísérte. Elutazása előtt való este azt mondta egy pár ír barátjának, hogy Dél-Afrikába megy fontos küldetésben, s egy másik ember fogja őt kísérni, akinek arra kell ügyelni, hogy munkáját jól teljesítse. O’Donnell londoni barátai ekkor már tudták, hogy a titkos társaság azzal bízta meg őt, hogy Careyt tegye el láb alól. Miután a bűntény tengeren, angol hajón követtetett el, O’Donnellt az előleges vizsgálat befejezése után Port Elisabethből Londonba fogják szállítani, hol megkezdik ellene a pert. — Négyszeres öngyilkosság. Néhány nap előtt Brüsselben a rendőrség a L’Union du Crédit bank egy Pierreson nevű fiatal hivatalnokát fogta el, aki 20000 frankot sikkasztott. A fiatalember nagybátyja, Lareinel hivatalfőnök, kétségbeesett a családját ért szégyen miatt s elhatározta, hogy egész családjával együtt megöli magát. Neje, tizenhét éves szép leánya s egy tizenhárom éves fia beleegyeztek a rettenetes elhatározásba. Lareinel négy borotvakést szerzett, amelyekkel mind a négyen egyszerre fölbontották ereiket. Miután a halál nem következett be elég gyorsan, az anya és leánya véresen a kályhához vánszorogtak, tüzet gyújtottak, hogy megfuljanak. De ez se sikerült. Ekkor mind a négyen a kertbe mentek s ott egy víztartóba ugrottak. A fájdalmak alatt végre a gyermek jajgatni kezdett. A segítségre siető szomszédok a nőt már holtan találták. A férfi elmenekült s beleugrott a Sambreba, ahol eltűnt a hullámok közt. A két gyermeket azonban megmenthetni remélik. A szerencsétlen család szobájában egy írást találtak, amelyben mindegyikük ünnepélyesen kijelenti, hogy önként megy a halál elé. Az athleticai club mai úszóversenye gyér közönség jelenlétében folyt le. Az indulás az Újpest fölött levő káposztásmegyeri szigetnél történt. A távolság innen a Margitszigetig 4000 m., ez volt a bajnoki verseny czélpontja; három kihívó versenyzett: Ko-,honczy Aladár, Kubik Béla és Komlódy Gyula. A versenybíróság elnöki tisztét az elnök távollétében Porzsolt Gyula vette át, indító Asbóth Jenő volt. 5 óra 15 perckor dördült el a pisztolylövés, mely a verseny kezdetét jelezte. Kubik Béla mindjárt kezdetben vezetett, a jobb part felé sodortatta magát, de a sziget közelében óriási erőfeszítéssel a túlsó oldalon levő czélponthoz küzdötte magát, és megelőzte Kohonczyt másfél perczcel. Kubik 5 óra 48 és fél perczkor, Kohonczy 5 óra 50 perczkor ért czélhoz. Komlódy 5 óra 50 és fél perczkor ért a szigethez. A második pont a nyílt verseny volt, melyen részt vettek: Bencze Sándor, Schmidt Gyula, Sonnenfeld Lajos, Hermann Lajos. A pálya Újpesttől a Margitszigetig 2000 méter hosszú volt. Hat óra 28 perczkor indultak el. Schmidt 6 óra 46 perczkor, Sonnenfeld 6 óra 46 perczkor és Bencze 6 óra 47*/4 ért czélhoz. Ezután következett a jutalomdíjak és érmek kiosztása. Kubik serleget és állami aranyérmet és bajnokjelölti címet nyert, Rohonczy egyleti ezüstérmet, Komlódy bronzérmet. A második verseny győztese, Schmidt Gyula ezüstérmet és tiszteletdíjat nyert, Sonnenfeld azonban csak tiszteletdíjat; az őt megillető bronzérmet nem nem szolgáltatták át, mert nem volt a sportegylet tagja. — Savanyu Józsit a híres rablóvezért, — mint a »Világosság« jelenti — Nógrád vidékén a zalajnemegyei főcsendbiztos elfogta. A főcsendbiztost maga az alispán küldötte ki, hogy haladjon nyomán a rablónak, ki Káptalanfa, Nyirád körül csavargott s kinek fejére 1500 forint jutalom volt kitűzve. — Egy szinésznő öngyilkossága. A »Szegedi Napló«-nak jelentik Szentesről: Bogyó Lajos ottani színtársulatának egyik legrokonszenvesebb fiatal énekesnője, Pálfy Nina, a napokban megmérgezte magát. A szomorú eseteire sok beszélni valót ad a közönségnek. A szép leány egy kunszentmártoni fiatal ügyvédet szeretett. A fiatal ember azonban megszegte esküjét és titokban más leánynyal járt jegyben. Meghallotta ezt a színésznő s lelkében megfogamzott iszonyú elhatározása. Fölkereste utoljára az ifjút, ki egyik vendéglőben lakott Szentesen s itt kedvese szobájában annak szeme láttára ülite ki a már napok óta magánál hordott méregpohárt. Megrázó jelenet következett be erre. A megmérgezett leány iszonyú kínok közt vergődött a pamlagon, s a fiatalember rémülve futott segély után. A gyorsan előhozott ellenszert nem akarta a szerencsétlen nő bevenni, úgy kellett beléönteni, de fájdalma ettől sem csilapult. Önkívüli állapotban szállították lakására. A fiatal színésznő szerencsétlen sorsa mindenfelé nagy részvétet keltett. — Az ulundii csata. A »Standard« e hó 2-ki száma kimerítő tudósítást közöl az ulundii csatáról, melyben Uzibepu zulu-főnök Csetevajot megverte és megölte. Csetevajonak 7000 embere volt Ulundiban, s azt hitte, hogy biztos mnden támadástól. Erre számított Uzibepu, aki független főnök akar lenni. Elhatározta, hogy döntő csapást mér Csetevajóra. Alig félannyi erővel, 3000 emberrel kettőzött éjjeli menettel Uluudi elé ért, s hajnalban készületeket tett a támadásra. Csetevajo egy előőrse e pillanatban fölfedezte az ellenséget, lármát csapott, s a zulukirálynak még volt annyi ideje, hogy zászlóaljait rendezhette, s az ellenség elé vonulhatott. Uzibepu a balszárnyat előnyomultatta, a többi csapatoknak legugolást parancsol a magas fűben, hogy észrevétlen maradjon, s Csetevajo megcsalódjék az ő haderejét illetőleg. Ez teljesen sikerült is neki, a zulukirály elhagyta jól megerősített állását, a sokkal gyengébb ellenségre vetette magát, mely visszavonult, s ezáltal Csetevajót a szabad mezőre csalta. A zulukirály csapatainak hátát fedetlenül hagyván, Uzibepu rendkívül bravourral vetette magát a túlnyomó ellenségre. A váratlan s rendkívül heves támadásra megingottak Cetevajo csapatai; e pillanatban ért oda Uzibepu seregének jobb szárnya is, mire a király csapatai vad futásnak eredtek. A király lóra akart kapni, de nagy kövérsége miatt nem bírt; tehát gyalog vágta magát keresztül az ellenségen egy közeli erdőbe, hol azt hitte, hogy megmenekszik. De egypár katona ide is követte, megölte. Uzibepu a király csapatait serege egy részével üldöztette, mely roppant vérfürdőt rendezett, a másik részével pedig rajta ütött a védtelen Ulundin. Borzasztó jelenetek folytak itt le, gyilkoltak, raboltak, fosztogattak Uzibepu győzelemittas katonái. A szerencsétlen nők, gyermekek és aggok jajveszéklései közt robbantották be a királi palota kapuját; a király nejeit átengedték a katonáknak, a királyi gyermekeket pedig lemészárolták. A király egyik testvére, Dabulamanzi, a királyi palota falánál nézte az ütközetet, s egy lövést tett is az ellenségre, de mikor a harcz szerencsétlen kimenetelét látta, lóra kapott, maga elé vette fiát, s elvágtatott. Az ellenség azonban folyton nyomában volt s mivel nagyon szorongatták, fiát lebocsátotta a földre, kit az ellenség katonái rögtön megöltek. E kis késedelem mente meg az apát, s Dabulamanzi most a szétrobbantott sereg maradványainak összeszedésével foglalkozik, hogy bosszút álljon Uzibepun. Ulundit, miután teljesen kirabolták, felgyújtották. Azon ajándékok, melyeket a zulu király az angol királynétól kapott, a világ minden tája felé szétszórattak, többi közt a királynő arczképei, a királynő saját kezevonásával ellátva. A »Standard« levelezője egy zulu-katonától potom áron vette meg azon ezüst serleget, melyet lord és lady Churcill ajándékoztak Csetevajának . Fővárosi krónika, Öngyilkossági kísérlet. Alszászi Vita Dezső 20 éves zsolnai születésű géplakatos tegnap délután Kender utcza 35 szám alatti lakásán egy marék gáliczkövet sólymeszél vizűtén feloldott s azt öngyilkossági százdékáa injtgatta. Tettét azonban idejekorán észrevették s még élve szállították be a Rókus kórházba. Állítólag azért akart véget vetni életének, mert szüleivel viszálkodásban él. 814 efrtot veszített el egy csomagban Schuszberger Károly péteri földbirtokos, mikor tegnap délután 2 órakor a Wurm-utcza egyik üzletében tett bevásárlás után onnan kijött. , Roítef V.v.J Áp Kéménytűz. A Laudon-utczai 1. sz. a. házban tegnap délután kéménytüz ütött ki, melyet azonban csakhamar eloltottak. Lopás. Tegnap reggel özv. Szalabei Józsefné nagydiófa utcza 6 szám alatti lakásából mintegy 150 frt értékű arany- és ezüstnemüeket elloptak. A rendőrség nyomozza a tetest. .. . , Haldokló az utczán. Feglarich született, Krems ír Verona 38 éves nőt tegnap este magánkívüli állapotban haldokolva találták meg az utcán. A Rókus kórházba szállították, ahol azonban ma reggel, 5 órakor, amnélkül hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt.A boncolás fogja kideríteni, hogy mi okozta halálát. Naptár. Hétfő, augusztus 6. Nap kél 4 ó. 46 p., nyug. 7. ó. 25 p. — Hold kél. 8 ó. 29 p. reg., nyug. 8 ó. 34 p. este. — Uranus a Hold mellett este nyugaton csillog. A kath. Urunk színváltozása. Prot. Urunk színváltozása. Görög-orosz. (jul. 25.) Anna, Olimpias. Zsidó.(simmhu 3.) Eszter. A magy. orsz. néptanitók III. egyetemes gyűlése előkészítő bizottságának ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12 és d. u. 2—4. A technológiai iparmuzeum a kerepesi-uton d. e. 9 —12-ig és d. u. 3—5-ig. Egyetemi fűvészkert az üllői-uton délelőtt 7 — 12 és délután 2—7-ig. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap dij nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. Császárfürdőbe hajó indul óránkint Törvényszéki csarnok. Ött millió frank elsikkasztása képezi tárgyát a seusatiós bünpernek, mely most a tournai-i fényitő törvényszék előtt foly. A sikkasztással Bernard kanonok van vádolva és a per összefüggésben áll az őrültnek nyilvánított tournai-i püspöknek, Dumontnak esetével. A tárgyalás f. hó 2-án kezdődött. A per előzményeit és a tárgyalás első napjainak főbb mozzanatait a következőkben ismertetjük. A legutóbbi pápaválasztás alkalmából a belga püspökök két pártra szakadtak. Egyfelől álltak a malinesi bibornok-érsek, a brüggei és genti pöpökök, akik az új pápa hívei voltak; helyeselték a Vatican új politikáját, mely diplomatiai tárgyalások által kíván czélt érni és nem új dogmák felállításával. Az említett püspökök összeköttetésben álltak az alkotmányba catholikusokkal és compromissum útján igyekeztek a catholicismus érdekeit biztosítani. A másik párton álltak a lüttichi és namuri püspökök, továbbá monseigneur Dumont, a gazdag tournai püspök. Ezek feltétlenül ragaszkodtak a syllabus tételeihez és visszautasítottak minden compromissumot az államhatalommal. Dumont püspök nagyon is harcziasnak találtatott. Az egyházi hatóságok őrültnek nyilvánították, noha be van bizonyítva, hogy a püspök teljesen eszén van. A pápa 1879. november havában monseigneur Du Rousseaux-t kinevezte a tournai-i egyházmegye apostoli administratorának. Dumontnak meghagyták a püspöki czímet, de felfüggesztették egyházi és világi functióitól. A brüsseli nuntius ezután intézkedéseket tett a tournai-i püspöki palota birtokba vételére nézve. November 26-án zendülés ütött ki a tournai-i papnövelde növendékei közt. Dumont püspök odament és ott maradt november 29-ikéig. November 28-án Bernard kanonok, két lelkész, két papnöveldéi szolga, a püspök egy volt kocsisa, a székestemplom építésze és egy lakatos kíséretében a püspöki palotába ment, birtokba vette azt monseigneur Du Rousseaux részére, megváltoztatta a pénztárak lakatait és meghagyta, hogy a palotába senkit se bocsássanak be. Dumont püspök erről mit sem tudott és a rákövetkező napon visszajött a palotába; itt értesült a Du Rousseaux kineveztetéséről és egyúttal észrevette, hogy őt a palotában fogolynak tekintik. Otthagyta a püspöki lakot és egy magánbirtokára vonult, ahol most is tartózkodik. Lépéseket tett a püspöki hivatalba való visszahelyeztetése iránt, de hasztalan. Pert indított 1880-ban. Mikor a püspöki pénztárt bírói zár alá akarták helyezni, üresnek találták. Monseigneur Du Rousseaux hit alatt azt vallá, hogy mi sem vitetett el, »abból, ami Dumont püspöké« hogy a pénztárban talált pénzek Bernard kanonok lakásán őriztetnek és hogy Dumont püspök a pénztárt üresen hagyta. A semmitőszék fentartotta a bírói zárt, mert az apostoli administrator a pénztárt Dumont püspök távollétében vette át és nem készíttetett leltárt. Ekkor az ügy új fordulatot vett; 1882. január havában Goodhue montreali ügyvéd Brüsselbe jött és arról értesítette Dumont püspök jogtanácsosát, hogy Bernard kanonok Amerikába szökött és magával vitte a püspöki pénztár készpénzeit; egyúttal ajánlkozott, hogy Dumont püspöknek visszatérítteti a tőle eltulajdonított pénzt, ha neki abból 40 százalékot adnak. Ez az ajánlat elfogadtatott. Bernard kanonok azt állítá, hogy ő 1881. május havában a pénzt és az irományokat azért vitte Amerikába, hogy a hatóságok le ne foglalhassák. Egy részt a pénzből, 900,000 frankot átadatott egy tournai-i papnak, levelezett Du Rousseaux-val és küldött neki pénzeket. Goodhue 1882. március havában ismét Brüsselbe jött és az elvitt pénzből másfél millió frankot hozott. De a belga kormány ezt a pénzt elkobozta tőle, őt magát elfogatta; az amerikai kormányoktól pedig Bernard kanonok kiadatását követelte. Bernard kanonokot Havannában elfogták és 1882. július 14-én Tournaiba hozták. A brüsseli törvényszék egy újabb ítélete következtében Bourgeois rendőrbiztos teljhatalommal küldetett Amerikába; el is hozott még három millió frankot az elsikkasztott pénzből. Bourgeois most ismét Amerikában van és legközelebb el fogja hozni a még hiányzó 600,000 frankot. A végtárgyaláson mindenek előtt Bernard kanonok hallgattatott ki. A vádlott előadta, hogy ő a püspök titkára volt. 1881 január egyik napján Du Rousseaux úrhoz hivatott; az értékpapírok rábizattak és ő a polgári törvény értelmében tulajdonosnak tekintette magát; amerikai utazása egy a püspöki palotában tartott tanácskozás határozata folytán történt. Ő egyezményt kötött, mely szerint Dumont püspöknek visszatérít 1.700.000 frankot; ő nem is tudta a püspöki pénztárban volt-e több pénz. Egyik levelében ezt az egyezményt előnyösnek nyilvánította. »Ezt nagyon elhiszem — jegyzé meg itt a törvényszéki elnök — ön a többi pénzt magának tartotta meg.« Következett a tanuk kihallgatása. Le ch e v in ügyvéd előadta, hogy jelen volt 1879. deczember 2-án, mikor a püspöki palotában kifeszítették a pénztárakat és elvitték az értékpapírokat. 1881-ben jelen volt a káptalan egyik ülésén, amelyen felolvastatott Bernardnak elutazását tudató levele. Még akkor nem gyanakodtak Bernard ellen, hanem Du Rousseaux több ízben szólította fel, hogy jöjjön vissza Amerikából. Benne vizsgálóbíró, aki Bernard fivérét és nővérét hallgatta ki, ezektől megtudta, hogy a vádlott megváltoztatta a nevét, mikor Amerikába ment. A vádlottnál, mikor elfogták, hat millió frankot találtak. Goodhuet illetőleg a tanú előadta, hogy az egy londoni tébolydában van most. Du Rousseaux apostoli administrator a következőket adta elő: »Július elején megtudtam, hogy Dumont püspök a püspöki palotát bírói zár alá akarja tétetni. Én az értékpapírokat a papnöveldébe vitettem. Bernardot, akit pénzdolgokban igen jártas egyénnek ismertem, kanonoknak neveztem ki és reá bíztam a pénz kezelését. A papnövelde mellett házat béreltettem számára. Mikor visszajöttem Rómából, megtudtam, hogy Dumont pert indított. Kötelességemnek tartottam meggátolni, hogy az értékpapírok Dumont kezére jussanak. Megbíztam Bernardot, hogy vigye azokat a városba. Teljesen bíztam benne. Ő 7-8 hónappal elutazása előtt elküldte nekem a pénztár egyik kulcsát. Bernard tudta, hogy nem fogom ellenőrizni, mert az egyházmegye ügyei teljesen igénybe vették időmet. Mikor Bernard elutazott, ügyvédem Lancheere urat tanácsolta nekem, hogy ne szegüljek ellene a bíróság eljárásának. A pápához fordultam tanácsért, ki azt felelte nekem Jacobini bibornok által, hogy »igen.« Bernard akkor már roszszul sáfárkodott a pénzzel és jónak látta elutazni. Mikor levelet kaptam tőle Doverből, nem tudttam, hogy a dolgot mire értsem. Fivére megnyugtatott, hogy Bernard csak Svájczba utazott. De mikor megtudtam a Goodhue ügyet panaszt nyújtottam be a québeci érsekhez. Az értékpapírokat vissza kell adni az egyházmegyének. Én azokat Bernardnak csak kézbesítettem, de nem adtam oda. Még az kellene ! A pénz az egyházmegyét, nem pedig a pénztárnoké. Meghagytam Bernardnak, hogy a pénzt tegye biztos helyre , de Bernard nem tételezhette föl, hogy azt külföldre kell vinni. Ő neki sohasem volt joga rendelkezni a pénzzel. A tegnapi kihallgatáson Leroy fővicarius és Dobos kanonok elmondták, hogy az egyházmegye pénztára igen rendetlenül kezeltetett. Dumont püspök nem akart elmenni tanúskodni és inkább bírságot fizetett. Irodalom, szinház és művészet. — Fáy Szeréna k. a., a nemzeti színház kitűnő tagja, a napokban Szentesen vendégszerepelt. A művésznő Szigligeti »Czigányá«-ban Rózsi szerepében, »Bánk bán«-ban Melinda és »Romeo és Juliá« ban Julia szerepében lépett föl. A közönség mindig szimüiltig megtörte a színházat és tetszésnyilvánításokkal meg koszorúkkal halmozta el a kitűnő művésznőt. — A zsoltárok könyve. Szász Károly a tud. akadémia egyik ülésén költészettel fordított zsoltárokat mutatott be Kálmán Károlytól, s kifejezte az óhajtást, hogy e fordítások, melyek a vallásos irodalmat emelni hivatjált, s a költészet szingazdaságában ültetik át Dávid örökszép zsoltárait, mielőbb megjelenjenek. Kálmán Károly maga vállalkozott a kiadásra s következő felhívást intéz a »Költészet kedvelőihez« . A világirodalom criticája szerint, a nemzetek legnagyobb költői sem képesek utolérni, sőt még csak meg sem közelíteni a zsoltárköltészetet. Különös, vagy tán természetes, ha utol nem érhető magasból ered a ránk maradt költemények e legrégibb gyűjteménye, a költészet legelső forrása s mint mondják, örökké üde forrás, kimeríthetetlen kincse életünknek, gyógyerejü balzsamos kötés, sebeinkre legalkalmasabb; költészet, melyben a kellem és fönség elsőségért vetélkedik; könyv, melynek olvasásával más könyv föl nem ér. De hol a szó 63 hasonlat, mely méltán megismertesse azt ? Szereted a Petőfinek merész szabadságdalait ? A világköltészet, a legvakmerőbb szabadsághymnusai, gyönge gyermeksírás e költemények mellett. Szereted a szerelmes lyrát, nem veted meg a Petrarkákat ? Tekintsd a Pátriárkák korát, a mi Romeo és Júliáink minden érzelmei együttvéve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és költészetet, mint az egyetlen énekek éneke. Szereted Lochlin leányát fájdalomdalával, az ősi bárdokat ködös, homályos énekekkel ? Csak Sión leánya, csak Babylon szomorúfüzének hárfái múlják azt felül. Szereted a nagyot s az istenit ? Homer legistenibb magassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint az ember szelleme az isten szellemétől, mondja La Harpe. A zsoltár költészet múltban és jelenben, gyönyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalomban, fényben és homályban, mennyben és pokolban felülmúl minden emberit, pedig megérti még a kisded is, s megisteníti a lángelméket is. Ám egy indoka az embermilliók azon hitének, mely szerint e költemények szerzője nem emberi erő, hanem isteni lélek, írói az emberiség legelső látnokai, költői, királyai. Legtöbbjét Dávid irta. Minden századok s műveltebb nemzetek óhajták saját költészetüknek megszerezni. Ős Izrael halhatatlan büszkesége, Róma rítusának legdrágább gyöngyszeme, az új reformatiónak páratlan ékessége. Leghíresebb, legmagasztosabb mű, mely a századok folyamában, a nemzetek költészetében valaha megjelenhet. Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtaná az öröklét e költészetét birni s látni, mint kelnek föl négyezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, félistenei, hogy költészetünk ifjabb geniusával kezet szorítsanak. Fönt jelzett mű, Dávid király neve alatt összegyűjtött mind a százötven zsoltár magyar verses fordítása, a magyar tudományos akadémia I. évi februári szépirodalmi osztálygyűlésén kifejezett óhaj szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog jelenni. Nem idézhetem szerénytelenség nélkül azon bírálóim magasztalásait, kik e fordítást a leghíresebb franczia fordítás fölé, sőt mi még egy nemzetbeli verses zsoltárfordítást sem ért, teljesen az eredeti mellé helyezik ; dallamos verseiben az eddigieknél művészibbnek, költészetünk díszének, irodalmunk valódi nyereségének tartják, miért is csak röviden utalok a kitüntetésre, melyben fordításomat egy Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász Károly, Tárkányi Béla legjelesebb criticusaink, szépészeink, műfordítóink, szakavatottak, egyesek és társulatok, élükön maga a magyar tud.akadémia részesíték. Ezredévi ünnepünk előtt mint ünnepi áldozatot fogadd hát nyájas olvasóm a költészet első és négyezredéves forrásából az örökkévalót! Hogy pedig e mű mielőbb mint ünnepi, már mint újévi ajándék megjelenhessen, a megrendelést mielőbb, a gyűjtőiveket f. évi szeptember hó végéig s a 20 ívnyi kötet árát, 2 irtot a könyv utánvételével kérem beküldeni. Gyűjtőknek 10 után tiszteletpéldány küldetik. D.-Adony, Fehérm. 1883. augusztus havában. Kálmán Károly. Közlemények. A magyar államvasutak kelenföldi állomása mint már említettük, ki fog bővíttetni, mert ezen állomáson a budapécsi, buda-ajszőnyi és déli vasút vonalai futnak össze. Ezen kibővítést megelőzőleg a közlekedési minisztérium Nagy László vezetése alatt holnapra rendelte megtartani a közigazgatási bejárást. Nyomatok a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület A város a 1 26 filléré Lezsa Péter tanácsjegyzőt, Toldy főügyészt, Devecis mérnököt, Osztoics Mihály I. kér elöljárót és Scheich és Szuper biz. tagokat küldötte ki. A magyar országos bank mai napon tartott igazgatósági ülésében, az intézet félévi mérlege bemutatatván a tiszta nyeremény 474,000 frt 45 krban (1.000,000 fr és 45 dm.) állapíttatott meg, mely öszszeg a 10.000,000 arányban befizetett alaptőke 8°/0-os kamatozásának felel meg. A központi tejcsarnok szövetkezete ma d. e. 10 órakor közgyűlést tartott a Köztelek nagy termében, gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt. A közgyűlés elfogadván az igazgatóság által tett alapszabály módosításokat, ennek értelmében az igazgatóság tagjainak számát is 3-ról 5 re emelte. Megválasztottak az igazgatóságban Szeniczey Ödön és Beniczky Gábor felügyelő bizottsági tagok, ezek helyébe pedig Koppey Géza és Gottschligl. A közgyűlésen még az igazgatóság tett jelentést, hogy az üzletvezetővel, valamint a szövetkezeti épületek, telek s berendezésre vonatkozólag a szerződések megköttettek. Az üzlet szeptember 15-én nyittatik meg. Végül felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy az üzlet megnyitása napjáig belátása szerint tagokat felvehet. Az érdiószegi m. kir. vinczellér-képezdében az augusztus hó elején tartandó vizsgával 9 növendék végzi a tanfolyamot, kik méltányos díjazásért gyümölcsészeti és pinczekezelői állást készek elfogadni. Ez irányban hozzá intézett kérdésekre bővebb választ és felvilágosítást ad az intézet igazgatósága. Ugyancsak a fentnevezett intézetben az 1883. október nő 15-én kezdődő uj tanfolyamra 8 államköltséges tanuló felvételére pályázat nyittatik. A felvételi kellékek a következők: 1. A 16 évet betöltött életkort igazoló keresztlevél. 2. Erős, egészséges testalkatot és a védhimlővel beoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 3. Elemi iskolának sikeres bevégzését igazoló iskolai bizonyítvány 4. Községtől kiállított jó erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülőnek vagy gyámnak Írásbeli nyilatkozata, hogy az illető tanuló az intézetet a tanfolyam bevégeztéig el nem hagyja. A pályázatban előny adatik az érdiószegi kir. vinczellér-képezde első évi tanfolyamát saját költségén és jó sikerrel végzett növendékeknek, átalában nagyobb előképzettségűeknek, különösen azonban a hadkötelezettségüknek eleget tett altiszteknek. A fent elősorolt bizonyítványokkal felszerelt kérvények augusztus 15-éig az igazgatósághoz küldendők be, honnét a fel- vagy fel nem vételről az illetők szeptember 15-ikéig értesíttetnek. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 5. Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgalom.) Ma is nyugodt hangulat uralkodott. Eladatott búza tavaszra 11.42—11.40 forinton, őszre 10.80— 10.77—10.78 írton, tengeri május—júniusra 6.63 írttól 6.60 írtig, zab tavaszra 7.10 írton. Időjárás augusztus 5. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. III Jelek m magyarázisai: @1 szélcsend ; O = tiszta, derült; ® felhős ; 3 “■ V« felhős ; *). felhős; $ -- borult; ~ eső; fs — hóeső; A - jég; ■= köd; CO — gőz; Λ £» = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—769) a continens északnyugati részéből kiterjed annak többi nagy részére is. A közepes légnyomás (759 —761) a délkeleti szélen van. Mérsékelt szelekkel az idő részben változó, részben derült. Eső és a hőváltozás helyenként csekély. Hazánkban: Többnyire északias mérsékelt szelek mellett hőmérséklet kevéssel, a légnyomás többecskével mindenütt nagyobb lett. Az idő többnyire közepes derült. Kevés eső Magyaróváron volt. A változó jellegű idő, mely részben rövid félbeszakítással közel három hét óta tartott, végződik s derülő jelleget öltve jövőre többnyire csendes, melegebb lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: A déli szelek kivételével, többnyire derült, csendes, melegedő időt várhatni. Lé s és Ab/szín,_r iránta és mérséklet' Csapa Felhő-Állomások vyoTM ere.e Celsius ! délire két __________________-((700*- 11—12) fokban______________ Arad................... 63.5 K 3 14.8 — O Besztercze ... — — — — Beszterczebánya . 63.8 © 13.8 — ® Budapest ... 64 3 © 16.0 — ® Csáktornya . . . 63.8 K 3 15.0 — 3 Debreczen . . . 64.1 ÉK 2 16.4 — © Eger................... 65.8 É 2 17.8 — O Eszék....................... — — — — ■— Kiminé................... 62.0 ÉK 6 20 6 — ® Késmárk .... 66.1 NY 1 12.6 — Q Keszthely . . . 65.2 É 3 16.5 — ® Kolozsvár ... 62 . 1NY 1 13.4 — ® Magyar-Óvár . . 64.8 ÉNY 2 17.2 1 Q Akna-Szlatina . . 64.1 DK 2 14.8 — O Nagy-Enyed . . — — — — Nagy-Szeben . . 62.6 É 2 13.7 — O Nagyvárad ... — — — — — Orsova .... 64.0 Ł 15.8 — Q Pancsova . . . 62.6 ÉNY 1 : 17.3 — 3 Selmeczbánya . . 65.4 D 4 14.6 — 3 Sopron .... — ÉNY 1 , 17.2 — Q Szatmár-Németi . 62.5 IÉ 2 16.3 — 0 Szeged .... — — — — — Sepsi-Szt.-György . 61.6 @ 19.1 I —O Szolnok .... 64.3 D 3 17.9 Q Temesvár . . . 64.4 NY 1 19.6 — O Trencsén .... 64.3 I É 1 13 0 ! — O Ungvár .... 62.9 ÉK 5 13.2 — Q Zágráb .... — — — — — Bécs................... 65 9 ÉNY 3 16.2 — · Bregenz .... 67.7 DNY 1 13.8 1 -- Q Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 58.6 | ÉK 2 23.2 — 0 Pola................... 61.6 K 6 20.7 5 • Prága ..... 66.8 © j 15.4 1 (g. Sulina ....I — ! — — — — Szerajevo ... 63.0 @ 16.0 8 •! Színházak. Budapest, hétfő, 1883. augusztus 6-án . Főszerkesztő: Tókai Db/Bór. Felelős szerkesztő: Visi Imr©. Népszínház AZ ARANY LÉGY (Mouche d’or)GRIGOLATIS PRECIOSA k. a. nyolcz idomított galambjával, mint vendég. Fényes kiállítással: 103-szor. Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkuczig. Látványos színmű zenével, dalokkal és tánczczal 10 képben. Jules Verne után irta Csepreghy Ferencz. Személyek: Az orosz czár Mezei Az orosz n.herczeg Andorfi Kissoff, tábornok Ferenczi A rendőrminiszter Füredi Sztrogoff Mihály Tihanyi Ogareff Iván Jolivet ) hirlap- Blunt ) tudósító Feofor tatár kán Dr. Feodor Nádia, leánya Voronczoff Rendőrfőnök Telegráfos Szabó Eóry Horváth Hatvani Kovács I. Tóth I. Izsó Márton Újvári Holnap, hétfőn . Ugyanez. Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi szinkör. Budán a Krisztinavárosban. ATOLONCZ. Száz arany pályadíjjal koszorúzott eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal, 2 felvonásban. Irta: Tóth Ede. Zenéjét szerző: Erkel Gyula. Személyek. Kontra Fridolin Németh Krizsa felesége Váczy Miklós Kiss Ábris Pálffy Lőrincz Rónaszéky Dolgos Fenyéry Rigi Ditróy Péter Fábián Ördög Siposné Angyal Liszka Örleg Holnap, kedden : Ditróy Mór jutalomjátékául. A miniszter előszobájában. Dramolette 1 felv. Ezt követi : René király leánya. Szinmű 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor.