Nemzet, 1883. augusztus (2. évfolyam, 210-239. szám)

1883-08-06 / 215. szám

Századunkra a gyalázat egy civilizált nemzetre nézve. Elterjedt lapok, valóban jelentőséggel bíró társadal­mi körök, kiváló befolyású férfiak és képviselők élesz­tik a babonát és támogatják mindezen szörnyűsége­ket. Mit akar Magyarország ? El akarja-e veszteni e türelmetlensége által a világ rokonszenvét és az ég kegyét, a­melyek segélyével sikerült egy osztrák va­­sallusból szabad nemzetté lennie ? Szót emelünk, hogy azoknak, a­kik ekképp tévelegnek, megmondjuk, hogy saját lelkiismeretük ellenére ne térjenek le a civilisa­­tio útjáról s hogy nincs mentség, sem bocsánat a jognak e rettenetes hitehagyásáért és a barbárságba való visszasül­y­edésért.« — Az időjárásról a következő hivatalos heti je­lentést teszi közzé a budapesti központi időjelző állo­más. Európában a közelebb múlt héten a nagy légnyomások állandólag a continens délnyugati részé­ben tartózkodtak; a depressiók pedig, Izland és Skóczia felől jőve, északon és északkeleten foglaltak állást. Fel­­nyomulásaik egymás ellenében Közép-Európa felett lassúak és lankadó erélylyel voltak. Ezért esők szór­ványosan Közép-Európa felett, Németországban, az osztrák-magyar monarchiában, az Alpeseken és Euró­pa északkeleti részeiben voltak gyakrabban. Ellenben az olasz-, spanyol- és francziaföldek szárazabban ma­radtak. A többnyire mérsékelt szelek csak helyen­ként voltak olykor erősebbek. A continens északnyu­gati része általában kissé hűvösebb, délkeleti része pedig állandólag meleg volt. Hazánkban részint depressio, részint nagy légnyomás alatt, a szelek ele­inte északkeletiek, később tartósabban nyugatiasak valának, közbe egy ízben keleti s részben déliekkel váltva. Az idő a hét elején és végén szórványos esők­kel változó, kissé hűvösebb és szelesebb , a hét dere­kában pedig csendesebb, derűsebb és szárazabb volt. Égiháborúk kevesebb helyen, egy pár ízben voltak. Vihar Zágrábból és Késmárkról jelentetett. Az idő­járási tényezők jelen állásában a héten többnyire csendes, szárazabb, derültebb időt vár­­hatni, nagyobbodó hőmérséklet mellett kevés helyi esővel változó, kissé hűvösebb idő csak a hét elején s ennek vége felé, rövid tartammal lehet. — Közegészségügyi bizottságok a vidéken. A budapesti kir. orvosegylet felhívást bocsátott ki, a­melyben a még mindig fenyegető cholera-járvány be­­hurczoltatásával szemben, a nagy­közönséget a köz­egészségügyi törvények által elrendelt törvényható­sági egészségügyi bizottságok felállításának sürgeté­sére szorgalmazza. E bizottságoknak feladata lenne első­sorban a közelebb múlt cholera-járvány alkal­mával szerzett tapasztalatokat és adatokat összegyűj­teni s ezekből kutatni az okokat azon körülmény fel­derítésére, hogy míg egyik községben a járvány dü­höngött, addig a szomszéd községben legfeljebb szór­ványosan lépett fel, kutatni minő viszonyok lehetnek ártalmasak az egészségre itt és amott s azután a mennyire lehet, a bajon segíteni. A közegészségügy előmozdítása érdekében fontos ugyan általában véve az élelmi­szerek piac­i ellenőrzése, de a pusztító jár­ványokkal, nevezetesen a cholerával szemben, ez má­­sodrangú kérdés, amennyiben azt sem megjelenésé­ben, sem továbbterjedésében meg nem akadályozza. Sokkal fontosabb ennél a talaj, a lakás és a ivóvíz kérdései, melyekre az egészségügyi bizottságoknak első­sorban kell figyelmüket fordítani. A vízszolgál­tatás ügye ugyanis hazánk jelentékeny részének a legnagyobb nyomorúsága , a sok vérhas, hagymáz, a gyermekek bélhurutja és más hasonló betegség, hatá­rozottan a rossz ivóvízben találja egyik okát s a cho­lera fertőző anyagának egyik vivője szintén a szennyes ivóvíz lehet. A lakásviszonyok még kedvezőtleneb­bek, amennyiben a házak számos helyen magas föld­árral biró talajon sárból építtetnek, padozatlanok, ablakaik kicsinyek s ezt sem használják szellőztetésre; az ily nedves levegőjű és földi házak aztán a fertőző betegségek legtermékenyebb góc­pontja. Az egészség­­ügyi bizottságoknak feladata lenne, vidékeiknek meg­felelő építkezési szabályokat dolgozni ki s felvilágosí­tani a népet, hogy lakásaikat egészségesebben épít­sék még áldozatok árán is, mert később a befektetett tőke a jó egészségben, hosszabb élettartamban és na­gyobb munkaképességben dúsan meghozza kamatait. — Halálozás. A pécsi áll. főreáliskola tanártes­tülete fájdalommal tudatja kartársának, Földváry Ákos, pécsi áll. főreáliskolai rendes tanárnak és volt honvédtüzérnek f. hó 2-án, életének 60-ik évében, hosszas szenvedés után, történt gyászos elhunytét. — Silberer léghajója tegnap Bécsben ismét fölemelkedett a magasba. A léghajó átkelt a Lajthán s a Fertőtó fölé került mely alkalommal 3225 méter ma­gasra szállt. Mintegy öt negyed órát lebegett a hajó a tó fölött s azután szerencsésen leereszkedett a földre Eszterháza közelében. — Victor Hugo és Ischia. A »Kappel« Victor Hugo következő levelét közli: »Páris, aug. 1. Ischiá­­nak ezer frankot adok. Az ischiai catastropha több mint olasz catastropha, az több mint emberi catastro­pha ; az universalis catastorpha. Meg vagyok hatva, küldöm obolusomat. Victor Hugo.« — Sardou plagiumpöre A párisi polgári tör­vényszék előtt Rouillier államügyész helyettes tegnap­előtt tette meg előterjesztését a plagiumpörben, melyet Achard megindított Sardou ellen. Az előterjesztés így végződik: »Fiammina« és »Odette« ikertestvérek, kétségkívül van bennük több hasonló vonás, de nem éltek egyforma életet, nem szenvedtek egyforma szen­vedéseket, nem hullatak egyforma könyeket. Még­­ a haláluk miatt sem lehet őket összezavarni. . . És ezért Uchard úr igényeinek nem lehet helyt adni.« A törvényszék nyolcz napra halasztotta el az ítélet ki­hirdetését. — Nagy l­etörésről adnak hírt Lippáról távira­tilag. A 2-ka és 3-ka közti éjjel ott 6 boltot törtek fel és raboltak ki ismeretlen tettesek. A megejtett előnyomozás szerint a betörő banda 9 tagból állott volna, parasztruhások, valószínűleg pécskavidéki czi­­gányok voltak.­­ Carey gyilkosa. O’Donnellt, James Carey­­nek, a phönixparki gyilkosok árulójának gyilkosát, múlt kedden hallgatták ki Port­ Elisabethben. Azt vallotta, hogy Fokvárosban tudta meg, hogy a Kin­­faunt Castle-en utazó Power nem más, mint Carey, s ekkor elhatározta magát arra, hogy követi s megöli. Kötetességének tartotta ezt tenni. A »Melrose« gő­zösnek stewardja azt mondá, hogy Carey és O’Donnell a gyilkosság előtt barátságosan vacsoráltak egymás­sal. Carey 15 éves fiát szintén kihallgatták tanúul. Carey özvegye azt vallotta, hogy O’Donnellt mindad­dig nem ismerte, míg ez Londonban a »Kinfaunt Castle«-re nem szállt; ő a II. osztályon utazott, Ca­rey pedig a fedélzeten. A gyilkosság egy szobában történt, a kajüt fölött. Carey e kiáltással szaladt ne­jéhez : »Maggie, rám lőttek!« A nő ezt kérdezte O’Donnelltől: »Férjemre lő?«, ez pedig felelte: »Azért küldtek ki, hogy ezt tegyem.« Carey özvegye és hét gyermeke teljesen vagyontalanok. Semmi kétség többé, hogy O’Donnell az ir »le­­győzhetetlenek« kiküldötte, ki a féniek által James Careyre kimondott halálos ítéletet revolverrel haj­totta végre. O’Donnell részt vett az 1866. és 1867-iki féni összeesküvésekben, s 1867-ben átment Ameriká­ba, hol a féni vezérek melegen üdvözölték. 1871-ben mint féni ügynök San­ Franciscoba ment. Miután si­kertelenül próbált szerencsét, mint aranyásó, 1881- ben ismét New­ Yorkban merült föl, hol élénk részt vett a dynamit-összeesküvésben. Mikor Carey s a »le­­győzhetetlenek« több tagja elfogatott a phönixparki gyilkosság gyanúja miatt, O’Donnellt egy csapat em­ber élén Dublinba küldték, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, s azt hiszik, hogy Tynannak, a titokteljes »1. sz­ám«-nak utasításai szerint, cseleke­dett. Mikor Carey­ből áruló lett, O’Donnell éjjel-nap­pal őriztette embereivel ennek házát és a csa­ládját. Carey nejét és gyermekét Londonba elkí­sérte. Elutazása előtt való este azt mondta egy pár ír barátjának, hogy Dél-Afrikába megy fontos külde­tésben, s egy másik ember fogja őt kísérni, a­kinek arra kell ügyelni, hogy munkáját jól teljesítse. O’Donnell londoni barátai ekkor már tudták, hogy a titkos társaság azzal bízta meg őt, hogy Careyt te­gye el láb alól. Miután a bűntény tengeren, angol ha­jón követtetett el, O’Donnellt az előleges vizsgálat be­fejezése után Port­ Elisabethből Londonba fogják szállítani, hol megkezdik ellene a pert. — Négyszeres öngyilkosság. Néhány nap előtt Brüsselben a rendőrség a L’Union du Crédit bank egy Pierreson nevű fiatal hivatalnokát fogta el, a­ki 20000 frankot sikkasztott. A fiatal­ember nagybátyja, La­­reinel hivatalfőnök, kétségbeesett a családját ért szé­gyen miatt s elhatározta, hogy egész családjával együtt megöli magát. Neje, tizenhét éves szép leánya s egy tizenhárom éves fia beleegyeztek a rettenetes elhatá­rozásba. Lareinel négy borotvakést szerzett, a­me­lyekkel mind a négyen egyszerre fölbontották erei­ket. Miután a halál nem következett be elég gyorsan, az anya és leánya véresen a kályhához vánszorogtak, tüzet gyújtottak, hogy megfuljanak. De ez se sikerült. Ekkor mind a négyen a kertbe mentek s ott egy víztartóba ugrottak. A fájdalmak alatt végre a gyermek jajgatni kezdett. A segítségre siető szom­szédok a nőt már holtan találták. A férfi elmenekült s beleugrott a Sambre­ba, a­hol eltűnt a hullámok közt. A két gyermeket azonban megmenthetni remé­lik. A szerencsétlen család szobájában egy írást talál­tak, a­melyben mindegyikük ünnepélyesen kijelenti, hogy önként megy a halál elé.­­ Az athleticai club mai úszóversenye gyér kö­zönség jelenlétében folyt le. Az indulás az Újpest fö­lött levő káposztásmegyeri szigetnél történt. A távol­ság innen a Margitszigetig 4000 m., ez volt a bajnoki verseny czélpontja; három kihívó versenyzett: Ko-,­honczy Aladár, Kubik Béla és Komlódy Gyula. A versenybíróság elnöki tisztét az elnök távollétében Porzsolt Gyula vette át, indító Asbóth Jenő volt. 5 óra 15 perc­kor dördült el a pisz­tolylövés, mely a verseny kezdetét jelezte. Kubik Béla mindjárt kezdetben vezetett, a jobb part felé sodor­tatta magát, de a sziget közelében óriási erőfeszítés­sel a túlsó oldalon levő czélponthoz küzdötte magát, és megelőzte Kohonczyt másfél perczc­el. Kubik 5 óra 48 és fél perczkor, Kohonczy 5 óra 50 perczkor ért czélhoz. Komlódy 5 óra 50 és fél perczkor ért a szi­gethez. A második pont a nyílt verseny volt, melyen részt vettek: Bencze Sándor, Schmidt Gyula, Son­nenfeld Lajos, Hermann Lajos.­­ A pálya Újpest­től a Margitszigetig 2000 méter hosszú volt. Hat óra 28 perczkor indultak el. Schmidt 6 óra 46 perczkor, Sonnenfeld 6 óra 46­ perczkor és Bencze 6 óra 47*/4 ért czélhoz. Ezután következett a jutalomdíjak és érmek kiosztása. Kubik serleget és állami arany­érmet és bajnokjelölti c­ímet nyert, Rohonczy egyleti ezüstérmet, Komlódy bronz­érmet. A második verseny győztese, Schmidt Gyula ezüst­érmet és tiszteletdíjat nyert, Sonnenfeld azonban csak tiszteletdíjat; az őt megillető bronz­érmet nem nem szolgáltatták át, mert nem volt a sport­egylet tagja. — Savanyu Józsit a híres rablóvezért, — mint a »Világosság« jelenti — Nógrád vidékén a zalajne­­megyei főcsendbiztos elfogta. A főcsendbiztost maga az alispán küldötte ki, hogy haladjon nyomán a rablónak, ki Káptalanfa, Nyirád körül csavargott s kinek fejére 1500 forint jutalom volt kitűzve. — Egy szinésznő öngyilkossága. A »Szegedi Napló«-nak jelentik Szentesről: Bogyó Lajos ottani színtársulatának egyik legrokonszenvesebb fiatal éne­kesnője, Pálfy Nina, a napokban megmérgezte magát. A szomorú eset­eire sok beszélni valót ad a közön­ségnek. A szép leány egy kunszentmártoni fiatal ügy­védet szeretett.­­ A fiatal ember azonban meg­szegte esküjét és titokban más leány­nyal járt jegyben. Meghallotta ezt a színésznő s lelkében megfogamzott iszonyú elhatározása. Fölkereste utoljára az ifjút, ki egyik vendéglőben lakott Szentesen s itt ked­vese szobájában annak szeme láttára ülite ki a már napok óta magánál hordott méreg­pohárt. Megrázó jelenet következett be erre. A megmérgezett leány iszonyú kínok közt vergődött a pamlagon, s a fiatal­ember rémülve futott segély után. A gyorsan előho­zott ellenszert nem akarta a szerencsétlen nő bevenni, úgy kellett belé­önteni, de fájdalma ettől sem csila­­pult. Önkívüli állapotban szállították lakására. A fia­tal színésznő szerencsétlen sorsa mindenfelé nagy részvétet keltett. — Az ulundii csata. A »Standard« e hó 2-ki száma kimerítő tudósítást közöl az ulundii csatáról, melyben Uzibepu zulu-főnök Csetevajot megverte és megölte. Csetevajonak 7000 embere volt Ulundiban, s azt hitte, hogy biztos m­nden támadástól. Erre szá­mított Uzibepu, aki független főnök akar lenni. El­határozta, hogy döntő csapást mér Csetevajóra. Alig félannyi erővel, 3000 emberrel kettőzött éjjeli me­nettel Uluudi elé ért, s hajnalban készületeket tett a támadásra. Csetevajo egy előőrse e pillanatban föl­fedezte az ellenséget, lármát csapott, s a zulukirály­nak még volt annyi ideje, hogy zászlóaljait rendez­hette, s az ellenség elé vonulhatott. Uzibepu a bal­szárnyat előnyomultatta, a többi csapatoknak legu­­golást parancsol a magas fűben, hogy észrevétlen maradjon, s Csetevajo megcsalódjék az ő haderejét illetőleg. Ez teljesen sikerült is neki, a zulukirály elhagyta jól megerősített állását, a sokkal gyengébb ellenségre vetette magát, mely visszavonult, s ezál­tal Csetevajót a szabad mezőre csalta. A zulukirály csapatainak hátát fedetlenül hagyván, Uzibepu rend­kívül bravourral vetette magát a túlnyomó ellenségre. A váratlan s rendkívül heves támadásra megingot­­tak C­etevaj­o csapatai; e pillanatban ért oda Uzi­bepu seregének jobb szárnya is, mire a király csapa­tai vad futásnak eredtek. A király lóra akart kapni, de nagy kövérsége miatt nem bírt; tehát gyalog vágta magát keresztül az ellenségen egy közeli erdőbe, hol azt hitte, hogy megmenekszik. De egypár katona ide is követte,­­ megölte. Uzibepu a király csapatait serege egy részével üldöztette, mely roppant vér­fürdőt rendezett, a másik részével pedig rajta ütött a védtelen Ulundin. Borzasztó jelenetek foly­tak itt le, gyilkoltak, raboltak, fosztogattak Uzi­bepu győzelemittas katonái. A szerencsétlen nők, gyermekek és aggok jajveszéklései közt robbantották be a kir­ál­i palota kapuját; a király nejeit átenged­ték a katonáknak, a királyi gyermekeket pedig le­mészárolták. A király egyik testvére, Dabula­­manzi, a királyi palota falánál nézte az ütközetet, s egy lövést tett is az ellenségre, de mikor a harcz szerencsétlen kimenetelét látta, lóra kapott, maga elé vette fiát, s el­vágtatott. Az ellenség azonban folyton nyomában volt s mivel nagyon szorongatták, fiát le­­bocsátotta a földre, kit az ellenség katonái rögtön megöltek. E kis késedelem mente meg az apát, s Dabulamanzi most a szétrobbantott sereg marad­ványainak összeszedésével foglalkozik, hogy bosszút álljon Uzibepun. Ulundit, miután teljesen kirabolták, felgyújtották. Azon ajándékok, melyeket a zulu ki­rály az angol királynétól kapott, a világ minden tája felé szétszórattak, többi közt a királynő arczké­­pei, a királynő saját kezevonásával ellátva. A »Stan­dard« levelezője egy zulu-katonától potom áron vette meg azon ezüst serleget, melyet lord és lady Chur­­cill ajándékoztak Csetevajának . Fővárosi krónika, Öngyilkossági kísérlet. Alszászi V­i­t­a­­ Dezső 20 éves zsolnai születésű géplakatos tegnap délután Kender­ utcza 35 szám alatti lakásán egy ma­rék gáliczkövet sólymeszél vizűtén feloldott s azt öngyilkossági százdékáa injtgatta. Tettét azonban idejekorán észrevették s még élve szállították be a Rókus kórházba. Állítólag azért akart véget vetni életének, mert szüleivel viszálkodásban él. 814 ef­rtot veszített el egy csomagban S­c­h­usz­be­r­g­e­r Károly péteri földbirtokos, mikor tegnap délután 2 órakor a Wurm-utcza egyik üzletében tett bevásárlás után on­nan kijött. , Roítef V.v.J Áp Kémény­tűz. A Laudon-ut­czai 1. sz. a. házban tegnap délután kéménytüz ütött ki, melyet azonban csakha­mar eloltottak. L­o­p­á­s. Tegnap reggel özv. Szalabei Józsefné nagydiófa utcza 6 szám alatti lakásából mintegy 150 frt érté­kű arany- és ezüstnemüeket elloptak. A rendőrség nyomozza a tetest. .. . , Ha­l­dokló az utczán. Feglarich született, K­r­e­m­s í­r Verona 38 éves nőt tegnap este magánkívüli álla­potban haldokolva találták meg az utc­án. A Rókus kórházba szállították, a­hol azonban ma reggel­­­, 5 órakor, amnélkül hogy eszméletét visszanyerte volna, megha­lt.A bonc­olás fog­ja kideríteni, hogy mi okozta halálát. Naptár. Hétfő, augusztus 6. Nap kél 4 ó. 46 p., nyug. 7. ó. 25 p. — Hold kél. 8 ó. 29 p. reg., nyug. 8 ó. 34 p. este. — Uranus a Hold mellett este nyugaton csillog. A kath. Urunk színváltozása. Prot. Urunk színváltozása. Gö­­rög-orosz. (jul. 25.) Anna, Olimpias. Zsidó.(simmhu 3.) Eszter. A magy. orsz. néptanitók III. egyetemes gyűlése előkészítő bi­zottságának ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12 és d. u. 2—4. A technológiai iparmuzeum a kerepesi-uton d. e. 9 —12-ig és d. u. 3—5-ig. Egyetemi fűvészkert az üllői-uton délelőtt 7 — 12 és délután 2—7-ig. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fü­vész­­kert mellett­) látható egész nap dij nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Margitszigetre hajó indul félóránkint. Császárfürdőbe hajó indul óránkint­ Törvényszéki csarnok. Ött millió frank elsikkasztása képezi tárgyát a seusatiós bünpernek, mely most a tournai-i fényi­tő tör­vényszék előtt foly. A sikkasztással Bernard kano­nok van vádolva és a per összefüggésben áll az őrült­nek nyilvánított tournai-i püspöknek, Dumontnak esetével. A tárgyalás f. hó 2-án kezdődött. A per előzményeit és a tárgyalás első napjainak főbb moz­zanatait a következőkben ismertetjük. A legutóbbi pápaválasztás alkalmából a belga püspökök két pártra szakadtak. Egyfelől álltak a malinesi bibornok-érsek, a brüggei és genti pö­pökök, akik az új pápa hívei voltak; helyeselték a Vatican új politikáját, mely diplomatiai tárgyalások által kíván czélt érni és nem új dogmák felállításával. Az emlí­tett püspökök összeköttetésben álltak az alkotmányba catholikusokkal és compromissum útján igyekeztek a catholicismus érdekeit biztosítani. A másik párton álltak a lüttichi és namuri püspökök, továbbá mon­­seigneur Dumont, a gazdag tournai­­ püspök. Ezek fel­tétlenül ragaszkodtak a syllabus tételeihez és vissza­utasítottak minden compromissumot az államha­talommal. Dumont püspök nagyon is harcziasnak találta­tott. Az egyházi hatóságok őrültnek nyilvánították, noha be van bizonyítva, hogy a püspök teljesen eszén van. A pápa 1879. november havában monseigneur Du Rousseaux-t kinevezte a tournai-i egyházmegye apostoli administratorának. Dumontnak meghagyták a püspöki czímet, de felfüggesztették egyházi és világi functióitól. A brüsseli nuntius ezután intézkedéseket tett a tournai-i püspöki palota birtokba vételére nézve. November 26-án zendülés ütött ki a tournai-i papnövelde növendékei­ közt. Dumont püspök odament és ott maradt november 29-ikéig. November 28-án Bernard kanonok, két lelkész, két papnöveldéi szolga, a püspök egy volt kocsisa, a székestemplom építésze és egy lakatos kíséretében a püspöki palotába ment, birtokba vette azt monseigneur Du Rousseaux részére, megváltoztatta a pénztárak lakatait és meghagyta, hogy a palotába senkit se bocsássanak be. Dumont püspök erről mit sem tudott és a rákö­vetkező napon visszajött a palotába; itt értesült a Du Rousseaux kineveztetéséről és egyúttal észrevette, hogy őt a palotában fogolynak tekintik. Otthagyta a püspöki lakot és egy magánbirto­kára vonult, ahol most is tartózkodik. Lépéseket tett a püspöki hivatalba való visszahelyeztetése iránt, de hasztalan. Pert indított 1880-ban. Mikor a püspöki pénztárt bírói zár alá akarták helyezni, üresnek találták. Monseigneur Du Rousseaux hit alatt azt vallá, hogy mi sem vitetett el, »abból, ami Dumont püspöké« hogy a pénztárban talált pénzek Bernard kanonok lakásán őriztetnek és hogy Dumont püspök a pénztárt üresen hagyta. A semmitőszék fentartotta a bírói zárt, mert az apostoli administrator a pénztárt Du­mont püspök távollétében vette át és nem készíttetett leltárt. Ekkor az ügy új fordulatot vett; 1882. január havában Goodhue montreali ügyvéd Brüsselbe jött és arról értesítette Dumont püspök jogtanácsosát, hogy Bernard kanonok Amerikába szökött és magá­val vitte a püspöki pénztár készpénzeit; egyúttal ajánlkozott, hogy Dumont püspöknek visszatérítteti a tőle eltulajdonított pénzt, ha neki abból 40 százalé­kot adnak. Ez az ajánlat elfogadtatott. Bernard ka­nonok azt állítá, hogy ő 1881. május havában a pénzt és az irományokat azért vitte Amerikába, hogy a ha­tóságok le ne foglalhassák. Egy részt a pénzből, 900,000 frankot átadatott egy tournai-i papnak, leve­lezett Du Rousseaux-val és küldött neki pénzeket. Goodhue 1882. március havában ismét Brüssel­be jött és az elvitt pénzből másfél millió frankot ho­zott. De a belga kormány ezt a pénzt elkobozta tőle, őt magát elfogatta; az amerikai kormányoktól pedig Bernard kanonok kiadatását követelte. Bernard kanonokot Havannában elfogták és 1882. július 14-én Tournaiba hozták. A brüsseli tör­vényszék egy újabb ítélete következtében Bourgeois rendőrbiztos teljhatalommal küldetett Amerikába; el is hozott még három millió frankot az elsikkasz­tott pénzből. Bourgeois most ismét Amerikában van és legközelebb el fogja hozni a még hiányzó 600,000 frankot. A végtárgyaláson mindenek előtt Ber­nard kanonok hallgattatott ki. A vádlott előadta, hogy ő a püspök titkára volt. 1881 január egyik nap­ján Du Rousseaux úrhoz hivatott; az értékpapírok rábizattak és ő a polgári törvény értelmében t­ulajdo­­nosnak tekintette magát; amerikai utazása egy a püspöki palotában tartott tanácskozás határozata folytán történt. Ő egyezményt kötött, mely szerint Dumont püspöknek visszatérít 1.700.000 frankot; ő nem is tudta a püspöki pénztárban volt-e több pénz. Egyik levelében ezt az egyezményt előnyösnek nyil­vánította. »Ezt nagyon elhiszem — jegyzé meg itt a törvényszéki elnök — ön a többi pénzt magának tar­totta meg.« Következett a tanuk kihallgatása. L­e c­h e v i­n ügyvéd előadta, hogy jelen volt 1879. deczember 2-án, mikor a püspöki palotában kifeszítették a pénztára­kat és elvitték az értékpapírokat. 1881-ben jelen volt a káptalan egyik ülésén, a­melyen felolvast­atott Ber­­nardnak elutazását tudató levele. Még akkor nem gyanakodtak Bernard ellen, hanem Du Rousseaux több ízben szólította fel, hogy jöjjön vissza Ame­rikából. B­e­n­n­e­­ vizsgálóbíró, aki Bernard fivérét és nővérét hallgatta ki, ezektől megtudta, hogy a vád­lott megváltoztatta a nevét, mikor Amerikába ment. A vádlottnál, mikor elfogták, hat millió frankot ta­láltak. Goodhuet illetőleg a tanú előadta, hogy az egy londoni tébolydában van most. Du Rousseaux apostoli administrator a következőket adta elő: »Július elején megtudtam, hogy Dumont püspök a püspöki palotát bírói zár alá akarja tétetni. Én az értékpapírokat a papnöveldébe vitettem. Bernardot, akit pénzdolgokban igen jártas egyénnek ismertem, kanonoknak neveztem ki és reá bíztam a pénz kezelését. A papnöveld­e mellett házat béreltettem számára. Mikor visszajöttem Rómából, megtudtam, hogy Dumont pert indított. Kötelessé­gemnek tartottam meggátolni, hogy az értékpapírok Dumont kezére jussanak. Megbíztam Bernardot, hogy vigye azokat a városba. Teljesen bíztam benne. Ő 7-8 hónappal elutazása előtt elküldte nekem a pénz­tár egyik kulcsát. Bernard tudta, hogy nem fogom ellenőrizni, mert az egyházmegye ügyei teljesen igénybe vették időmet. Mikor Bernard elutazott, ügy­védem Lancheere ur­at tanácsolta nekem, hogy ne szegüljek ellene a bíróság eljárásának. A pápához fordultam tanácsért, ki azt felelte nekem Jacobini bi­­bornok által, hogy »igen.« Bernard akkor már rosz­­szul sáfárkodott a pénzzel és jónak látta elutazni. Mikor levelet kaptam tőle Doverből, nem tudt­­tam, hogy a dolgot mire értsem. Fivére megnyug­tatott, hogy Bernard csak Svájczba utazott. De mi­kor megtudtam a Goodhue ügyet panaszt nyújtot­tam be a québeci érsekhez. Az értékpapírokat vissza kell adni az egyházmegyének. Én azokat Bernardnak csak kézbesítettem, de nem adtam oda. Még az kel­lene ! A pénz az egyházmegyét, nem pedig a pénztár­noké. Meghagytam Bernardnak, hogy a pénzt tegye biztos helyre , de Bernard nem tételezhette föl, hogy azt külföldre kell vinni. Ő neki sohasem volt joga ren­delkezni a pénzzel. A tegnapi kihallgatáson Leroy fővicarius és D­o­b­o­­­s kanonok elmondták, hogy az egyházme­gye pénztára igen rendetlenül kezeltetett. Dumont püspök nem akart elmenni tanúskodni és inkább bír­ságot fizetett. Irodalom, szinház és művészet. — Fáy Szeréna k. a., a nemzeti színház kitűnő tagja, a napokban Szentesen vendégszerepelt. A mű­vésznő Szigligeti »Czigányá«-ban Rózsi szerepében, »Bánk bán«-ban Melinda és »Romeo és Juliá« ban Julia szerepében lépett föl. A közönség mindig szi­­müiltig megtörte a színházat és tetszésnyilvánítások­kal meg koszorúkkal halmozta el a kitűnő művésznőt. — A zsoltárok könyve. Szász Károly a tud. aka­démia egyik ülésén költészettel fordított zsoltárokat mutatott be Kálmán Károlytól, s kifejezte az óhajtást, hogy e fordítások, melyek a vallásos irodalmat emelni hivatjált, s a költészet szingazdaságában ültetik át Dávid örökszép zsoltárait, mielőbb megjelenjenek. Kálmán Károly maga vállalkozott a kiadásra s következő felhívást intéz a »Költészet kedvelőihez« . A világirodalom criticája szerint, a nemzetek legna­gyobb költői sem képesek utolérni, sőt még csak meg sem közelíteni a zsoltárköltészetet. Különös, vagy tán természetes, ha utol nem érhető magasból ered a ránk maradt költemé­nyek e legrégibb gyűjteménye, a költészet legelső forrása s mint mondják, örökké üde forrás, kimerít­hetetlen kincse életünknek, gyógyerejü balzsamos kö­tés, sebeinkre legalkalmasabb; költészet, melyben a kellem és fönség elsőségért vetélkedik; könyv, mely­nek olvasásával más könyv föl nem ér. De hol a szó 63 hasonlat, mely méltán megismertesse azt ? Szere­ted a Petőfinek merész szabadságdalait ? A világköl­tészet, a legvakmerőbb szabadsághymnusai, gyönge gyermeksírás e költemények mellett. Szereted a sze­relmes lyrát, nem veted meg a Petrarkákat ? Tekintsd a Pátriárkák korát, a mi Romeo és Júliáink minden érzelmei együttvéve sem nyújtanak oly szerelmet, cso­dálatot és költészetet, mint az egyetlen énekek éneke. Szereted Lochlin leányát fájdalomdalával, az ősi bárdo­­kat ködös, homályos énekekkel ? Csak Sión leánya, csak Babylon szomorúfüzének hárfái múlják azt felül. Sze­reted a nagyot s az istenit ? Homer legistenibb ma­gassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint az ember szelleme az isten szellemétől, mondja La­ Harpe. A zsoltár költészet múltban és jelenben, gyö­nyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalom­ban, fényben és homályban, mennyben és pokolban felülmúl minden emberit, pedig megérti még a kisded is, s megisteníti a lángelméket is. Ám egy indoka az embermilliók azon hitének, mely szerint e költemé­nyek szerzője nem emberi erő, hanem isteni lélek, írói az emberiség legelső látnokai, költői, királyai. Leg­többjét Dávid irta. Minden századok s műveltebb nemzetek óhajták saját költészetüknek megszerez­ni. Ős Izrael halhatatlan büszkesége, Róma rítusá­nak legdrágább gyöngyszeme, az új reformatió­­nak páratlan ékessége. Leghíresebb, legmagasz­­tosabb mű, mely a századok folyamában, a nem­zetek költészetében valaha megjelenhet. Hazánk s köl­tészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtaná az öröklét e költészetét birni s látni, mint kelnek föl négyezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, félistenei, hogy költészetünk ifjabb geniusával kezet szorítsanak. Fönt jelzett mű, Dávid király neve alatt összegyűjtött mind a százötven zsoltár magyar verses fordítása, a magyar tudományos akadémia I. évi feb­ruári szépirodalmi osztály­gyűlésén kifejezett óhaj szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog jelenni. Nem idézhetem szerénytelenség nélkül azon bírálóim magasztalásait, kik e fordítást a leghíre­sebb franczia fordítás fölé, sőt mi még egy nem­zetbeli verses zsoltárfordítást sem ért, teljesen az ere­deti mellé helyezik ; dallamos verseiben az eddigiek­nél művészibbnek, költészetünk díszének, irodalmunk valódi nyereségének tartják, miért is csak röviden uta­lok a kitüntetésre, melyben fordításomat egy Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász Károly, Tárkányi Béla leg­jelesebb criticusaink, szépészeink, műfordítóink, szak­avatottak, egyesek és társulatok, élükön maga a ma­­­gyar tud.­akadémia részesíték. Ezredévi ünnepünk előtt mint ünnepi áldozatot fogadd hát nyájas olva­sóm a költészet első és négyezredéves forrásából az örökkévalót! Hogy pedig e mű mielőbb mint ünnepi, már mint újévi ajándék megjelenhessen, a megrende­lést mielőbb, a gyűjtőiveket f. évi szeptember hó vé­géig s a 20 ívnyi kötet árát, 2 irtot a könyv utánvé­telével kérem beküldeni. Gyűjtőknek 10 után tisztelet­példány küldetik. D.-Adony, Fehérm. 1883. augusztus havában. Kálmán Károly. Közlemények. A magyar államvasutak kelenföldi állomása mint már említettük, ki fog bővíttetni, mert ezen ál­lomáson a buda­pécsi, buda-ajszőnyi és déli vasút vo­nalai futnak össze. Ezen kibővítést megelőzőleg a köz­lekedési minisztérium Nagy László vezetése alatt hol­napra r­endelte megtartani a közigazgatási bejárást. Nyomatok a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület A város a 1 26 filléré Lezsa Péter tanácsjegyzőt, Toldy főügyészt, Devecis mérnököt, Osztoics Mihály I. kér elöljárót és Scheich és Szuper biz. tagokat küldöt­te ki. A magyar országos bank mai napon tartott igaz­gatósági ülésében, az intézet félévi mérlege bemuta­­tatván a tiszta nyeremény 474,000 frt 45 krban (1.000,000 fr és 45 d­m.) állapíttatott meg, mely ösz­­szeg a 10.000,000 arányban befizetett alaptőke 8°/0-os kamatozásának felel meg. A központi tejcsarnok szövetkezete ma d. e. 10 órakor közgyűlést tartott a Köztelek nagy termében, gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt. A közgyű­lés elfogadván az igazgatóság által tett alapszabály módosításokat, ennek értelmében az igazgatóság tag­jainak számát is 3-ról 5 re emelte. Megválasztottak az igazgatóságba­n Szeniczey Ödön és Benicz­­k­y Gábor felügyelő bizottsági tagok, ezek helyébe pe­dig Koppe­­­y Géza és Gottschligl. A közgyű­lésen még az igazgatóság tett jelentést, hogy az üzlet­vezetővel, valamint a szövetkezeti épületek, telek s be­rendezésre vonatkozólag a szerződések megköttettek. Az üzlet szeptember 15-én nyittatik meg. Végül fel­hatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy az üz­let megnyitása napjáig belátása szerint tagokat fel­vehet. Az érdiószegi m. kir. vinczellér-képezdében az augusztus hó elején tartandó vizsgával 9 növendék végzi a tanfolyamot, kik méltányos díjazásért gyümöl­­csészeti és pinczekezelői állást készek elfogadni. Ez irányban hozzá intézett kérdésekre bővebb választ és felvilágosítást ad az intézet igazgatósága. Ugyancsak a fentnevezett intézetben az 1883. október nő 15-én kezdődő uj tanfolyamra 8 államköltséges tanuló fel­vételére pályázat nyittatik. A felvételi kellékek a kö­vetkezők: 1. A 16 évet betöltött életkort igazoló ke­resztlevél. 2. Erős, egészséges testalkatot és a védhim­­lővel beoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 3. Elemi is­kolának sikeres bevégzését igazoló iskolai bizonyítvány 4. Községtől kiállított jó erkölcsi bizonyítvány. 5­. Szülőnek vagy gyámnak Írásbeli nyilatkozata, hogy az illető tanuló az intézetet a tanfolyam bevégeztéig el nem hagyja. A pályázatban előny adatik az érdió­szegi kir. vinczellér-képezde első évi tanfolyamát saját költségén és jó sikerrel végzett növendékeknek, átalá­­ban nagyobb előképzettségűeknek, különösen azonban a hadkötelezettségüknek eleget tett altiszteknek. A fent elősorolt bizonyítványokkal felszerelt kérvények augusztus 15-éig az igazgatósághoz küldendők be, honnét a fel- vagy fel nem vételről az illetők szeptem­ber 15-ikéig értesíttetnek. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 5. Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgal­­­o­m.) Ma is nyugodt hangulat uralkodott. Eladatott búza tavaszra 11.42—11.40 forinton, őszre 10.80— 10.77—10.78 írton, tengeri május—júniusra 6.63 írttól 6.60 írtig, zab tavaszra 7.10 írton. Időjárás augusztus 5. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. I­­­I­I Jelek m magyarázisai: @1 szélcsend ; O = tiszta, derült; ® felhős ; 3 “■ V« felhős ; *). felhős; $ -- borult; ~ eső; fs — hóeső; A - jég; ■= köd; CO — gőz; Λ £» = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—769) a continens északnyugati részéből kiterjed annak többi nagy részére is. A közepes légnyomás (759 —761) a délkeleti szélen van.­­ Mérsékelt szelekkel az idő részben változó, részben derült. Eső és a hőváltozás helyenként csekély. Hazánkban: Többnyire északias mérsékelt sze­lek mellett hőmérséklet kevéssel, a légnyomás többecskével mindenütt nagyobb lett.­­ Az idő többnyire közepes derült. Kevés eső Magyar­óváron volt. A változó jellegű idő, mely részben rövid félbeszakítással közel három hét óta tartott, végződik s derülő jelleget öltve jövőre többnyire csendes, me­legebb lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: A déli szelek kivételével, többnyire derült, csendes, melegedő időt várhatni. Lé s és Ab/s­z­ín,_r iránta és mérséklet' Csapa Felhő-Állomások vyoTM­ ere.e Celsius ! délire két __________________-((700*- 11—12) fokban­­______________ Arad................... 63.5 K 3 14.8 — O Besztercze ... —­­ — —­­ — Beszterczebánya . 63.8 © 13.8 — ® Budapest ... 64 3 ©­­ 16.0 — ® Csáktornya . . . 63.8 K 3 15.0 — 3 Debreczen . . . 64.1 ÉK 2 16.4 — © Eger................... 65.8 É 2 17.8 — O Eszék....................... —­­ — — — ■— Kiminé................... 62.0­­ ÉK 6 20 6 — ® Késmárk .... 66.1 NY 1 12.6 — Q Keszthely . . . 65.2 É 3 16.5 — ® Kolozsvár ... 62­­ . 1­NY 1 13.4 — ® Magyar-Óvár . . 64.8 ÉNY 2 17.2 1 Q Akna-Szlatina . . 64.1 DK 2 14.8 — O Nagy-Enyed . .­­­­ — — — — Nagy-Szeben . . 62.6 É 2 13.7 — O Nagyvárad ... — — — — — Orsova .... 64.0 Ł 15.8 — Q Pancsova . . . 62.6 ÉNY 1 : 17.3 — 3 Selmeczbánya . . 65.4 D 4 14.6 — 3 Sopron .... — ÉNY 1 , 17.2 — Q Szatmár-Németi . 62.5 IÉ 2 16.3 — 0 Szeged .... — — — — — Sepsi-Szt.-György . 61.6 @ 19.1 I —­­O Szolnok .... 64.3 D 3 17.9­­ Q Temesvár . . . 64.4 NY 1 19.6 — O Trencsén .... 64.3 I É 1 13 0 ! — O Ungvár .... 62.9 ÉK 5 13.2 — Q Zágráb .... — —­­ — — — Bécs................... 65 9 ÉNY 3 16.2 — · Bregenz .... 67.7 DNY 1 13.8 1 -- Q Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 58.6 | ÉK 2 23.2 — 0 Pola................... 61.6 K 6 20.7 5 • Prága ..... 66.8 © j 15.4 1 (g. Sulina ....I — ! — — — — Szerajevo ... 63.0 @ 16.0 8 •! Színházak. Budapest, hétfő, 1883. augusztus 6-án . Főszerkesztő: Tók­a­i Db/Bór. Felelős szerkesztő: Visi Imr©. Népszínház AZ ARANY LÉGY (Mouche d’or)GRIGOLATIS PRECIOSA k. a. nyolcz idomított galamb­jával, mint vendég. Fényes kiállítással: 103-szor. Sztrogoff Mihály útja Moszkvától Irkuczig. Látványos színmű zenével, dalokkal és tánczczal 10 kép­ben. Jules Verne után irta Csepreghy Ferencz. Személyek: Az orosz czár Mezei Az orosz n.­herczeg Andorfi Kissoff, tábornok Ferenczi A rendőrminiszter Füredi Sztrogoff Mihály Tihanyi Ogareff Iván Jolivet ) hirlap- Blunt ) tudósító Feofor tatár kán Dr. Feodor Nádia, leánya Voronczoff Rendőrfőnök Telegráfos Szabó Eóry Horváth Hatvani Kovács I. Tóth I. Izsó Márton Újvári Holnap, hétfőn . Ugyanez. Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi szinkör. Budán a Krisztinavárosban. ATOLONCZ. Száz arany pályadíjjal koszo­­rúzott eredeti népszínmű da­lokkal és tánczczal, 2 felvonás­ban. Irta: Tóth Ede. Zenéjét szerző: Erkel Gyula. Személyek. Kontra Fridolin Németh Krizsa felesége Váczy Miklós Kiss Ábris Pálffy Lőrincz Rónaszéky Dolgos Fenyéry Rigi Ditróy Péter Fábián Ördög Siposné Angyal Liszka Örleg Holnap, kedden : Ditróy Mór jutalomjátékául. A miniszter előszobájában. Dramolette 1 felv. Ezt követi : René király leánya. Szinmű­ 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor.

Next