Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-14 / 282. szám

SzERKESZTŐság: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK Úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földeelnt. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli­re esti kiadás együtt: 1 hónapra _ .........................2 frt 3 hónapra .. .. ................. ................ 6 » 6 hónapra ............................................ .. 12 > Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fixetéa negyedévenként .. . . REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, október 14. 282. szám. Budapest, október 13. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. A lefolyt héten csupán két napon át maradt zárva a gabonacsarnok, de a forgalom mindamellett oly csekély, hogy aránylag még a meg­előző hét forgalmát sem közelíti meg, ez pedig való­sággal nem volt nagy. De jó régen nem is láttunk olyan kedvezőtlen üzletmenetet, mint a­milyen most már hetek óta tart! És egyelőre még nagyon kevés kilátás van a változásra. A behozatal jóval csökkent ugyan, de igen nagyok azon búzamennyiségek, a­me­lyek a malmoknál, az itteni tárházak és magánrak­tárakban vannak elhelyezve. A külföld piaczairól folyton csökkenő árakat jelentenek. Kivitelünk pedig teljesen megszűnt.­­ Malmaink, daczára annak, hogy a hét elején gyengén kínálták a búzát, tartózkodtak a vásárlástól és csupán akkor folytatták azt, midőn olcsóbb árak mellett volt eszközölhető. Az irányzat ennek következtében tel­jesen lanyha maradt. Elkelt körülbelül 65.000 mm. búza átlag 25 krajczárral olcsóbb árak mellett. Leg­magasabb árjegyzés 10.20 frt volt 80 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül mérsé­kelt kínálat mellett kevéssel jobb vételkedv volt ugyan észrevehető, de lanyha maradt az irányzat, az árak pedig teljesen változatlanok. A határidőüzlet teljesen oly körülmé­nyek között folyt le, mint a kész búzaüzlet, de a vál­tozásra nem is volt ok, miután a külföldi piac­okról sem érkeztek hírek javulásról. Sőt ellenben többnyire árcsökkenések jelentettek, minek következtében tavaszi búza ára 25 krajszárral csökkent; őszi búzá­nál csak 10—15 krajczár árcsökkenés, a­mi abban találja magyarázatát, hogy tömegesen történtek fede­zeti vételek és hogy az átvételre hivatalosan felmon­­do­t mennyiségek hamarább helyeztetnek el, mint ezelőtt. Zárlatkor ugyan Amerika valamivel kedve­zőbb üzletmenetről tett jelentést, az európai piac­o­­kon azonban újból árcsökkenés állott be valamint nálunk is. Zárlati jegyzéseink : szokványbuza tavaszra 10.34—10.36, őszre 9.66—9.68. Rozs után valamivel nagyobb volt az érdek­lődés mint a megelőző héten, és miután a kínálat gyenge, 5 —10 krajczárnyi árjavulás érvényesült. Mintegy 10,000 métermázsára tehető a heti forga­lom, melyek nagyobb része — 600 métermázsa — csehországi számlára vetetett. Fizettek helyben át­vett finom rozsért 7.60, közönséges rozsért 7.30— 7.50 írtig; kivitelre csupán finom rozsot vásároltak és fizettek Budapesthez közel fekvő állomásokon 7.70 írttól 7.75 írtig. Az irányzat továbbra is szilárd, a vételkedv változatlan kedvező maradt. Á­r­p­a. Etetésre szánt áruban körülbelül 10—15.000 mmázsára tehető a heti forgalom, mely összeg kizárólagosan helyi szükségletre vásároltatott. Az üzlet meglehetős kedvező irányzat mellett folyt, anélkül azonban, hogy magasabb árak juthattak volna érvényre. A hét végén jegyezünk 6.75—7 frt, jobb minőségűért 7.40 frtig; egy, még útban levő haj­órakomány oláhországi árpa 7.08 frton kelt el. Maláta árpában gyenge volt a behozatal, mintegy 2000 mmázsa adatott el 7.75 frttól 8.50 forin­tig; az irányzat ilyen minőségű árpában szilárd árak 10—15 krral emelkedtek. Kivitelre, neve­zetesen Angolország és Hollandiába, körülbelül 15 ezer mmázsa árpa kelt középminőségű és finom áru­ból. A kereslet, különösen az utóbb érintett minőségű árpában jó, és miután a kínálat általában csekély volt, 10—15 krral emelkedtek az árak. Fizettek az egyes állomásokon, főleg a magyar államvasutak vonalán és a déli vasút állomásain. Középminőségű árpáért 7.25 frttól 8.7­5 frtig, finom árpáért 9—10.25 frtig. Az irányzat továbbra is kedvező maradt. Zabban nyugodt hangulat mellett indult meg az üzlet és teljesen változatlan maradt az egész héten át. A forgalomba került 4000 mmázsa 6­ 30 írttal 660 írtig adatott el. Az üzlet valamivel kellemesebb hangulat mellett zárul. Szokványzatban határidőkre a lefolyt héten csekély volt a forgalom. Őszi szállításra eleinte lanyha hangulat mellett folyt az üzlet később azon­ban 5—10 krajczárral többet fizettek, miután töme­gesebben történtek fedezeti vételek ; árak 6.60—6.70 frt között mozogtak, tavaszra 7.13 — 7.05 frtig történ­tek kötések. Zárlati jegyzéseink a következők : Szokványzat őszre 6'70—75, tavaszra 7.07—7­09 frt. Tengeriben ezúttal is gyenge volt a beho­zatal. A forgalom 15 000 mmázsára tehető, melynek nagyobb része a piaczi készletből került ki. Egészség­telen áru 510—6'20 frtig, közönséges tengeri 6-25 frton, bánáti 6-30, első rendű bánáti 6­35 frtig kelt. Az irányzat és vételkedv egyaránt kedvezőtlen, miu­tán a kínálat bőséges. Új tengeriből körülbelül 5000 mmázsa adatott 510 frton ; jegyzésünk ezen minőségben 5 frt pénz 5.20 frt áru. Bánáti tengeriben határidőkre. Lanyha irányzat mellett folyt az üzlet az egész hét folyamán, árak 15 krral csökkentek, forgalom megle­hetős nagy volt. Zárlatkor 6,54, 6­ 56, 6­57 frton tör­téntek kötések. Repczében 1884. aug.—szeptemberre egy­két kötés történt 14 és 1425 frton. Hüvelyesek. A hüvelyes veteményüzlet a le­folyt héten kielégítő volt, a forgalom úgy a belföldi szükségletben, mint a külföldi kivitelben jelentékeny volt; a szállítás és eladás kiegyenlítik egymást, minek folytán az árak is szilárdabb jelleget öltöttek s az ár­változások nem igen jönnek figyelembe. Bach igen sok szállíttatott fel, de ezzel szemben a szükséglet is nagy és dunavidéki áru 9.75—10.25 frton kelt tör­pe babért déli állomásokon 11.50—11.75 frtot, Gyöngyösön 12.25 frtot kérnek. Barna babban nagy a szállítás s 10.25—10.50 frton találnak vevőre. Borsó minden részről keresett, régi termés a rak­tárakból elfogyott, idei termést pedig nem szállítanak még megfelelő mennyiségben, ára 9—11 frt. Hámo­zott belföldi áru 15—16 frt, külföldi 23—24 frt. Lencse, zsizsikos áru sokfelől kínáltatik, de semmi figyelemben sem részesül; zsizsik nélküli apró szemű 12—13 frt, nagyszemü 18—20 frt. Mindkét utóbbi faj a külföld részére nagy keletnek örvendett. — Lenmag 12 25—12.50 frton kináltatik. Ken­der ma­g kevés mennyiségben szállittatik s általában keresett, 10—10.25 frton kínálják. M­ubar üzlet­­telen. Bükköny keresett, ára 6.25—6.50 frt. Ke­mény kevés van forgalomban, 27 frton akad vevő­re. Már a bevásárlási helyeken megdrágult, kék áru 30—31 frt, szürke 26—27 frt. Kölesüzlet. (Schmidt és császár jelentése a »Nemzet« számára.) Kölesben ezen héten igen élénk forgalom volt, eladatott oláh áruból 3000 mmázsa 7.15 frton, 3000 mm. 7.05 frton és a hét vé­gén 5200 mm. 7 frton; mindezen árak 3 hóra érte­tődnek ; magyar kölesből csekély volt a kínálat, és eladás nem történt, mert a vevők az olcsóbb oláh kö­lest vásárolták. K­ö l­es k á s­a valamivel jobb kelet­nek örvend, mint a múlt hetekben, helybeli gyárt­mány ára 11.75 frt és fényezett 12.50—13 frt jegyez­­tetik, vidéki gyártmány 11—11.50 frton adatott el. Zsiráfukban az üzlet tartósan lanyha , sertészsír hordó nélkül 61.50—62 frt. Szalonna-változatlan. , Élelmiszerek. (Klein és Kohn czég jelentése.) Élénk kereslet, lényegesen emelkedett szükséglet, szilárd vagy emelkedő irány jellemzi a bét első felét, míg a hét második felében általános reactio válik uralkodó iránynyá. Baromfiak. Ámbár a szállít­mányok a hét első felében igen nagyok voltak, az eladók mégis nagyobb árakat igényeltek, melyeket a fogyasztók készségesen megadtak, mert az emelkedő fogyasztás rendkívüli forgalmat idézett elő. Az árak különféle nemeknél 20—40 kmnyi emelkedésben ré­szesültek, mig a hét zárlatakor, mérsékelt készletek daczára, az árak a múlt heti niveaura sülyedtek. — Tojás. Piaczunkon úgy az árak, mint vásáraink készletei változást nem szenvedtek, az irány szilárd és az áru élénk keresletnek örvend. — V­aj. A hét ele­jén a forgalom élénk volt s elsőrendű áru csekély emelkedésnek örvendett, mig a hét végén az árak változatlanul szilárdak maradtak. — Burgonya. Megemlítendő változást az üzlet folyamáról nem je­lezhetünk a lefolyt hétről. A fogyasztók ugyan élén­ken vásároltak, de a múlt heti jegyzéseket alig lehet fentartani , ámbár azok a vidékek, melyek a lefolyt évben vásárainkat szállítmányokkal bőven ellátták, erre most a rossz termés folytán éppen nem képesek, még­sem lehet nagyobb szállítmányokat vagy csak egyes kocsiszállítmányokat is 1.80 — 2 frtnál nagyobb árért eladni, míg vásáraink jegyzése 2—2.30 frt kö­zött ingadozik. Jegyzéseink következők: liba 5.40 — 5.80 frt, kacsa 1.40—1.60 frt, pulyka (fiatal) 3.50—4 frt, csirke, tyúk és kappan 60—1.50 frt párjával, tojás 34—35 db 1 frtért, 26—27 frt ezre­­vaj 70—110 frt mmázsánként. Szeszüzlet. A helyzet és az árak a múlt hét óta változatlanok maradtak. Zárlati áraink a következők: Nyers szesz finomítóknak 33.75—50, nagyban 34.25, fogyasztóknak 34.75. Gyapjuüzlet. A lefolyt héten nyomott árakon körülbelül 600 mm. adatott el, még pedig 200 mm. finom orosz fésüsgyapju, odessai mosása 130—132 frton, körülbelül 200 mm. jobb minőségű közepes­­nyirata 90—100 Fton, körülbelül 200 mm. nemesi­­tett­ czigaja 60 frton. Ezen árviszonyok mellett egyeb tételek mindig eladhatók. Petroleumüzlet. Elegendő készlet érkezett a le­folyt héten. Fizettek 25.50 frton készpénzben 100 kilónkéi­­t. Gyarmatáruüzlet. (Hubenay József jelentése.) Az üzleti con­juncturák alig változtak. A nagyban va­ló forgalom külsőleg javultnak látszik, ellenben ha­tározattan kedvezőbb a detail üzlet. Az incasso va­lamivel jobb, de még mindig ki nem elégítő. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk : Czukor. A czukorrépára az időjárás többé nem igen lesz befolyással, mert az téljes jelleget ölt­vén, a termelők sietni fognak a kiásatással. Súlyra nézve a répa legutóbb nyert, de ez csak az adóhiva­tal javára lesz, minőségre majdnem ugyanannyit ve­szített, úgy hogyha már előbb is inkább kisebbre nem becsültük volna az idei termést, ma nagyobb hiányt kellene constatálnunk, mint a hét előtt. Kül­földön is kárt tettek a répa minőségében a lecsapódá­sok és részben akadályozták az aratást. Nyers czu­kor a külföldi piac­okon, az egy Oroszországot ki­véve, oly nyomott, mintha nagyszerű termelésre lenne kilátás, vagy a czikk ára túlságosan magas lenne. Egyik sem áll, különösen nem az utóbbi, mert ha a múlt évi készlettel a termelés nem lesz is hiányos, a nö­vekvő fogyasztás folytán legalább is a múlt évi árak bírnak jogosultsággal, de már azokon alul jegyeztet­nek a mostaniak. A répaczukor árai Angliában 4'/a —6 d, Parisban 112—3/4 frank, Hollandiában 1/4—3/8 írttal, Antwerpenben átlag 1 frankkal és a német piaczokon 8/10—1 márkkal estek. A belföldi piac­on, daczára, hogy a legtöbb gyár már működik, szerény határok közt mozgott az üzlet. A kínálat elég jó volt ugyan, de a finomított áru ki nem elégítő üzletmenete miatt, a finomítók kis szükséglete gyorsan fedezte­tett. Finomított czukorban állandóan lanyha a forgalom, az érték­különbözet nyers és finomított czukor közt oly jelentékeny, hogy míg egyik vagy másik irányban nem történik közeledés, élénk üzlet­menet ki sem fejlődhetik. Süvegczukorban vontatott az üzlet, az árak vevőkre kedvezők. Pilé ismét leszál­lott valamivel, határidőre sem részesül többé figye­lemben. A heti átlagos árakat következőkben közöl­jük : Raff. legf. 44.50 frt, finom 44 frt, közép 43.50 frt, melis legf. 43 frt, finom 43 frt, közép 42 50 frt, koczkaczukor I. 46 frt, II. 45 frt 100 kilónként, fo­gyasztási adó nélkül. Kávé. Igaz ugyan, hogy Ceylonból a kávéki­vitel állandóan kisebb, mint a múlt évben és az áru kevesebb is, de ezzel szemben más termelő helyekről nagyobb szállítmányok érkeztek, úgy, hogy az euró­pai készlet ismét jelentékenyen emelkedett. Mindaz­­által az irányzat nem rossz, sőt nálunk szilárd is, és az árak is némi emelkedést mutatnak, de nagyobb forgalom eddig nem fejlődött, még­pedig úgy vevők, mint eladók kölcsönös tartózkodása miatt. Előbbiek olcsóbb, utóbbiak magasabb árakat remélnek. Bár­melyik részen történjék is a csalódás, nagy semmiesetre sem lesz. Fűszerek közül bors szilárd, az árak ismét emelkednek, fahéj változatlan, gyömbérért fizetik a követelt árakat, szerecse­nvirág maga­sabb áron tartazik, szerecsendió változatlan ára­kon jól keresett, szegfűszeg jobb keresletnek ör­vend, szegfűborsban az üzlet csendes. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, okt. 13. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Az e heti forgalom, különö­sen egészen nehéz fajtákban, ebben az évben a legje­lentékenyebb volt; ennek következtében az üzlet simábban folyt le, mint a múlt héten s mivel ne­héz áruk gyors keretnek örvendenek, a hét kedvező hangulatban zárult. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramm súlyban 50—51 kr. 180—260 kilogramm nehéz 51—52 krajczár, öreg 300 kilogrammon fölül. 48—49 krajczár, vidéki sertés 53—54 krajczár. Átmenetileg szerbiai 52 —54*/a krajczár, romániai 51—54 krajczár, tüskés 51 x/a— krajczár karmmonként tiszta súlyban. Ta­karmányárak: tengeri 6.90 frt, árpa 7.90 frt métermázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: okt. 5-én maradt 112,123 drb. Felbújtatott: az alvidékről bízott 2951 darab, hizlalni való­­ darab, Szerbiából 2977 db, Romániából 162 darab; a magyar államvasuton át­ bízott 2999 darab, hizlalni való 1270 darab; a budai vámon át: — darab, hajón: (szerém­i) — darab, a vidékről — darab; összes állomány: 122,482 darab. Elhajtatott: a felvi­dékre 479 darab, Bécsbe 2014 darab, Csehor­szágba 1233 darab, Bodenbachon át 3407 darab, Ruttkán át 3130 darab, Délnémetországba 204 db, budapesti fogyasztás 2007 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 6 darab, a magyar államvasuton át 119 darab, összesen 13,293 db; állományban marad: 109,189 db. A rész­vényszállásokban van 23,451 db sertés. Az egészség­­ügyi és átviteli szállásokban okt. 5-én maradt 14,587 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 2977 darab, ro­mániai 162 db, összesen: 17,726 dar­ab. Elhajtatott 2966 db, marad az állományban 14,760 db és pe­dig 5054 darab szerbiai, 9706 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-je óta a fogyasztás­tól elvonatott és technicai czélokra fordittatott 1882 darab. Mai számunkból egy iv melléklet van csatolva. II. É r t é k a z I e t. A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése. (V. A.) Nem a legnagyobb lelkesedéssel fogunk mai feladatunk teljesítéséhez. Bármely irányba játtassuk is tekintetünket a jelen perezben, mindenütt csak a tagadással, a vissza­­utasítással, a részvétlenséggel találkozunk. Múlt heti elmélkedésünkben már szinte kelle­metlen kötelességünk volt az európai összes pénzvásá­rok e vigasztalan helyzetét, az igazsághoz és a valódi tényekhez mérve vázolnunk, s akkor utaltunk is azon fő okokra, melyek nézetünk szerint előidézték a jelen merev pénzügyi helyzetet. Ilyen constellátióban talált bennünket a pénz­ügyminiszter által ma előterjesztett 1884 iki bud­get. — Meg kell vallanunk , hogy daczára a már ismeretes kóros álomnak, melyben a pénz­vásárok mindenha elmerültek, a fennérintett ese­mény mégis rövid időre felvillanyozta a kedélye­ket s nemcsak nálunk, hanem a többi tőzsdéken is általános érdeklődést keltett. A járadék, mely felette olcsó, a jelen perezben számos vevőre talált s merjük állítani,hogy ha az antisemitismus által ellenünk támasz­tott külföldi aggodalmak nem léteznének, a járadé­kokban ma, azon minden kétségen felül kedvező bud­­getjavaslat hivatalos közlése oly árakat idézett volna elő, hogy a conversio könnyű szerrel kivihető lett volna. Egyébiránt ha a vásárokon körültekintünk, most, midőn az évnek tíz hónapja lefolyt és úgy nagy­jából már megítélhetjük a financiális és polgári ered­ményét, a­mi főleg a bankrészvények állásából kitű­nik, meg kell vallanunk, hogy nem a legfényesebb eredményeket várhatjuk.­­ A bankok egytől egyig a legnagyobb tétlenségben töltötték el az évet. Az állam, üzletekre alkalmat nem szolgáltatott. A magánvilágnak a középszerű termés és a kivitel hi­ánya miatt nem volt jó éve, s így a bankok, melyek a rendes banküzlettel foglalkoztak, egyrészről sok feles­leges pénz letétekkel lettek terhelve, melyeket más­részről, az üzlet hiánya miatt értékesíteni nem vol­tak képesek, hacsak nem helyezték el tőzsdei üzle­tekbe, melyek mindenkoron felette veszélyesek. A bankrészvények árai tehát ma felette drágáknak mondhatók, s miután a tőzsdéken az értékek közt mindig létezik bizonyos solidaritás következik, hogy a bankrészvények lefelé irányuló tendentiája a járadékoknak is árt vagy legalább azoknak gyorsabb emelkedését akadályozza. Ide kell szin­tén számítanunk azon dolce far niente-féle hajla­mot, mely helybeli bankjaink igazgatóságainak ked­­vencz eszménye úgy, hogy a dolgok egészen a ma­guk menetére vannak bízva, s bátran elmondhatjuk, hogyha a világ a bankokon nem segít, a bankok bi­zonyára nem segítenek a világon. De ezen álla­potokon talán nem is segíthetünk, míg a jelen szervezet és a jelen rendszer fennállanak, hanem vár­nunk kell ama boldogabb időkre, midőn több min­denféle más reformokkal, talán itt is javulás fog be­­állani. Csak annyit akarnánk megjegyezni, hogy talán mégis jó volna e téren a reformokat önkényt kezde­ményezni, mielőtt egy nagy és nem mindig sze­líd, általános mozgalom indul meg. Hogy malmaink nem örvendenek jobb ke­resletnek, az az idők mostohaságában rejlik. De biz­tosíthatjuk olvasóinkat mindezek daczára, hogy a malmok az idén mégis szépen kerestek és hogy az osztalék semmiesetre sem lesz kedvezőtlen. Biztositó társaságaink általánosan sokat panaszkodnak s állítják, hogy nem jó évet él­tek 1883. lefolyása alatt. Nem akarunk mereven el­lentmondásba helyezkedni ezen állításokkal szemben, de efféle panaszok ilyenkor mindig felmerülnek s ha azután január vagy február havában a kimutatások megjelennek, akkor a mostani ócsárlók közönségesen a legjobb vásárlók. A lefolyt hétről nem jelezhetünk valami külö­nös mozgalmat. A hét elején a bágyadtság vetekedett a rumasággal és a hét végén, a­mint már említettük, a budget miatt a tunyaság vetekedett a félelemmel, mert a contremine mindig fél. Az arany és a valuták a bét lefolyása alatt egy színezettel drágultak, a burgonya csekély, a tengeri középtermést adott, a vetés megkezdetett. Békésmegye. (Orosházi, csabai és szarvasi járás.) Az orosházi járásban a tengeri termés jó kö­zép ; a szüret bő termést adott; a vetések megkez­dettek ; a csabai járásban a vetések szépen kelnek; a repezéket féreg pusztítja ; a dohány is gyenge közép­termést szolgáltatott; a szarvasi járásban a repezét a bab­a pusztítja; a tengeri középtermést adott. Biharmegye. (M.-csékei, beéli, m.-telegdi, élesdi és n.-szalontai járás.) A m.-csékei járásban a kukoricza középtermést ígér, a beéli járásban a ve­tés a szárazság miatt nem eszközölhető, a m.-telegdi­­ben a tengeri jó­ középtermést ad;a vetések szépen kelnek; az élesdi járásban a kukoricza középtermést ad; a burgonya apró, zab és tavaszi búza középter­mést adott; a cséplések bevégeztettek; a n.-szalontai járásban a tengeritermés közepes ; a burgonyatermés silány. Borsod megye szendrői járásában a tengeri­termés gyenge; a vetések befejeztettek. Csongrádmegye. (Tiszáninneni és csong­rádi járás.) A tiszáninneni járásban a tengeritermés silány; a burgonya apró; a dohány jó­ középtermést ad; a csongrádi járásban a szőlő rothad; a tengeri féltermést adott; az őszi munkálatok folyamatban vannak. Heves megye mátrai járásában a tengeri rossz, a burgonya jó termést adott. Máramarosmegye. (Ökörmezői, talabor­­vizi és visói járás.) Az ökörmezői járásban a sarju kevés és a burgonya gyenge termést ad; a talaborvi­­ziben a burgonya középtermést adott; a visóiban a tavasziakat most aratják; a takarmányfélék ter­mése minőség és mennyiségre nézve középnek mond­ható. Pe­s­t-Pi­l­is-S­o­l­t-Ki­s-K­un megye. (Vá­­czi-felső, felső-pilisi, kecskeméti-felső, pesti-alsó, pesti­­felső, pesti és pesti-közép járás.) A váczi-felső járás­ban a vetések jól kelnek, a burgonya igen jó, a kuko­­koricza kielégítő termést ad; a felső-pilisiben a veté­sek szépen kelnek, a szőlő középtermést igér; a kecs­keméti­ felsőben a vetések igen szépek, a rozs­b­an itt­­ott a drótféreg mutatkozik, a tengeri és a répa jó kö­zéptermést igér; a pesti-alsóban a tengeri középter­mést adott, a burgonyatermés gyenge; a pesti-felső­ben a vetés szépen kikelt, a burgonya középtermést adott; a tengeri gyenge termésű, a szőlő középen aluli termést szolgáltat; a pestiben a burgonya apró, a tengeri fejletlen; a pesti-közép járá­ban a szemes étel termése közép és silány közt változó, a tengeri és a burgonya középtermést adnak. Szabolcsmegye nagykállói járásában a termés gyenge. Ungmegye latorczavidéki járásában a répa jó termést ad, a vetések szépek. IV. Alföld déli része. Kr­as­só-Szörény megye. (Bozovicsi és teregovai járás.) A bozovicsi járásban a tengeri-ter­més igen silány, a sarja kevés, a burgonya jó közép­termést eredményezett; a teregovaiban a tengeri-ter­més gyenge, egyéb kapásnövények jó középminő­­ségüek. Temesmegye. (Buziási és vingai járás.) A buziási járásban a repeték hibásan keltek, a tengeri silány, a burgonya és a répa gyenge; a vingaiban a szőlőszüret gyenge eredményt szolgáltat. Torontálmegye. (Zsombolyai és bánlaki járás.) A zsombolyai járásban a tengeri és a bur­gonya jó középtermést ad ; a bánlakiban a repezék szépek, a tengeri termés jó közép, a buzavetés meg­kezdetett. V. A volt erdélyi megyék és Szilágymegye. A­ls­ó-Fehér megye, balázs-falvi felső já­rásában a vetések bevégeztettek, a tengeri középter­mést adott, a szőlők gyenge termést ígérnek. Besztercze-Naszód megye bessenyői járásában a tengeri féltermést ad. Csikmegye szentmártoni járásában a ve­tések szépen kelnek. Fogarasmegye fogarasi, árpási és sár­­kányi járásaiban a vetések szépen kelnek, a tengeri jó középtermést ad; a burgonya jól fizetett. Háromszékmegye. (Sepsi-felső, mik­­lósvári és sepsi alsó járás.) A sepsi felső járásban a tengeri- és burgonyatermés gyenge; a vetések bevé­geztettek; a miklósvári járásban a vetések zöldülnek, a rétek jól fizettek, a tengeri középtermést ad; a sepsi-alsó járásban a sarju gyenge termést adott. Hunyadmegye. (Algyógyi, kőrösbányai és szászvárosi járás). Az algyógyi járásban a tengeri gyenge közép, a répa és burgonya gyenge termést adnak; a körösbányaiban a tengeri gyenge, a bur­gonya jó termést szolgáltat; a szászvárosban a ten­geri termés közepes. Kolozsmegye mócsi járásában a tengerter­­més gyenge, szőlő és egyéb gyümölcs rothad. Maros-Torda megye. (Magyarói és vajda­­szentiványi járás.) A magyarói járásban a tengeri gyenge termést ad, a vajda­szentiványi járásban a ve­tések szépen kelnek, a repeték jók. Nagy-Küküllő megye nagyselyki járásá­ban a tengeri középtermést adott, a szőlők gyengék. Szilágymegye. (Zsibói, csehi és tasnádi járás.) A zsibói járásban a tengeri féltermést ád, a szilágy-csehi járásban a búzatermés középen aluli, a tengeri silány termést ád, a vetések folyamatban van­nak, a szőlő rothad; a tasnádi járásban a vetések fo­lyamatban vannak, a tengeri termés középen aluli. Szolnok-Doboka megye. (Csákigorbói, deési, szamosujvári, kékesi és m.-láposi járás.) A csá­kigorbói járásban a burgonya jó, a tengerig középen aluli termést adott; a deési járásban a vetések szé­pen kelnek, a tengeri középen aluli termést ad; a sza­mosujvári járásban a tengeri termés gyenge; a kékesi járásban a sarju silány, a répa középgyenge termést adott; a magyarláposi járásban a tengeri termés kö­zépszerű. . Torda-Aranyos megye. (Aljarai, hidasi és tordai járás.) Az aljárai járásban a tengeri jó kö­zéptermést szolgáltatott; a vetések szépen kelnek, a m.-ludasiban a tengeri alig féltermést ad; a vetés fo­lyamatban van, a tordaiban a vetések szépen kelne , a tengeritermés silány. . . , Udvar­helymegye. (Udvarhelyi és homor­ródi járás.) Az udvarhelyi járásban a tengeri-törés és a burgonya­szedés folyamatban van; a homo­ródi­ban a tengeri apró csövű; burgonya kevés, de jó terme Közlemények. Az országos kiállítás központi bizottságához ér­kezett értesítés szerint, az erdélyi gazdasági egylet kezdeményezésére a kolozsvári kerületi bizottság ha­táskörében, a kiállítás sikerének emelése végett kü­lön gazdasági helyi bizottságok alakultak és pedig a következő helyeken : Deés, Besztercze, Marosvásár­hely, Dicsőszentmárton, Nagy-Enyed és Torda. E bizottságokat az illető megyei gazdasági egylet (Bes­zerczén a gazdasági fiókegylet) elnöksége és igazgató választmánya képezik s a kolozsvári kerületi bizott­sággal egyenes összeköttetésben állanak. Feladatuk a kiállítás iránt közérdeklődést ébreszteni, a megye gazdáit a kiállításban való részvételre serkenteni és megnyerni, a bejelentési íveket kiosztani, a kiállítók­nak utasbásókat nyújtani, a bejelentett és beküldött tárgyakra nézve előbirálatot gyakorolni, azok helyes elszállításáról gondoskodni, a catalogus szerkeszté­séhez megbízható adatokat szolgáltatni s a kiállítás befejeztével a visszaérkezett tárgyakat az illetőknek kezéhez juttatni. Tiszai kölcsönügy. Az 1880: XX. t.-cz. alapján alakított kölcsönkiosztó bizottság f. hó 11-én gr. Szapáry István elnöklete alatt ülést tartott. Az elnökön kívül jelen voltak: Faschó-Moys Sándor, Hegedűs Imre és Rapaics Radó min. osztálytanácso­sok, mint kinevezett — és Keszlerffy János udv. taná­csos, Sváb Károly és Darányi Ignácz orsz. képvise­lők, mint választott bizottsági tagok. Tárgyalás alá vétetett az 53932/83. sz. pénzügyminiszteri leirat, melyben a berettyó-ivánfenék-mezőtur-mesterszállási ár no. és vízszabályzó-társulat mezőtur-mesterszállási öbölzete által kérelmezett 450,000 frtnyi állami köl­csön, illetőleg 250,000 frtnyi újabb állami előleg iránt való kérvénye tárgyában a hetes bizottság véle­ménye kéretik ki. Részletes megvitatás és tárgyalás után a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy mi­után az 1883. ápril 2-án tartott s a 450.000 frt köl­csönt megszavazó Öbölzeti közgyűlés jegyzőkönyve hiteles alakban be nem mutattatott s a közgyűlés határozatainak jogerejüsége nem igazoltatott, miután a kölcsön megszavazása tárgyában hozott határozat a berettyó-ivánfenék-mezőtúr-mesterszállási társu­lat közgyűlése által jogerejüleg helyben nem ha­gyatott , miután az ártérnek egyénenkénti kimuta­tása a folyamodó öbölzet által nem mutattatott be és alispáni bizonyítványnyal nem igazoltatott, hogy a 27,443030/1600 holdat állítólag képviselő ártér, illető­leg ennek fejlesztése jogerőre emelkedett; miután nemcsak az ártér mennyisége, hanem annak értéke, illetőleg érték emelkedése sem igazoltatott s ezek hiányában nincs a hetes bizottság azon helyzetben, hogy a kölcsön alapjául és biztosításául az öbölzeti területet elfogadhatónak véleményezze; miután az öbölzetnek, — mint ilyennek, — szavatossága nem mondatott ki; és miután sem a költségvetésnek hely­benhagyása nem igazoltatott, sem pedig az öbölzet tartozási állapota a társ,­elnök, igazgató és pénztár­­nok személyes felelőssége mellett kiállítót nyilatko­zattal nem mutattatott ki, a hetes bizottság a felso­rolt hiányok pótlásáig nincs azon helyzetben, hogy a pénzügyminiszter által kért véleményt előterjeszt­hesse. Az elő- és utó­tőzsde megnyitása. A tőzsdetanács a következő hirdetményt teszi közzé. Ezennel közhírré teszi a tőzsdetanács , hogy az elő- és utótőzsde meg­tartása czéljából a nagy tőzsdeterem 1883. évi október 15-től fogva hétköznapokon délelőtti 8-tól 1 / 212 óráig és délután 3—6 óráig, ünnep és vasárna­pokon pedig délelőtti 9 órától délutáni­g­a 1 óráig nyitva álland. Kelt Budapesten, 1883. október 13-án. A mezőgazdasági statistica fejlesztése. Tudva­levő nemcsak hogy mily nagy horderővel bir viszo­nyaink között a mezőgazdaságnak, mint eddigelé még mindig legfontosabb termelésünknek, minél tökélete­sebb ismerete; de tudvalevő az is, hogy más államok­ban, nevezetesen É­­szak-Amerikában, számos, bár költséges intézmény létezik, mely a gazdasági adatok megbízható gyűjtését és gyors közzétételét biztosítja és a­mely intézmények meghonosítása elől, fejlődött forgalmi viszonyainknál fogva, többé nem zárhatjuk el magunkat. E czélból a közoktatási miniszter alkal­mas egyént küldött ki külföldre, nevezetesen Ame­rikába is, kinek részletes javaslatai alapján, már a jövő évben oly mezőgazdaság-statistikai intézményt szándékozik életbe léptetni, mely röviden jelezve a »Commissioner of Agriculture« czimű északamerikai intézménynek fog, természetesen viszonyainkhoz ido­­mítottan leginkább megfelelni. E czélra a statistikai hivata­lál új állás szerveztetik mezőgazdasági előadó czimmel, miniszteri osztálytanácsosi rang­gal, kinek fizetésére a költség már az 1884. budgetbe felvétetett. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 18­8­8. évi október hó 4—11-ig. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ál­landó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) III. Alföld északi része. A­r­a­dm­e­g­y­e (Eleki, borossebesi, aradi és borosjenői járás.) Az eleki járásban a tengeri jó ter­mést ad; a repezét a hernyó pusztítja; a szőlő kö­zép termést adott, a minőség gyenge; a boros­sebesi járásban a sarju jó, burgonya és répa középtermést adott; az aradi járásban a tengeri jó­ középtermést ad; a repeték szépen kikeltek; a borosjenői járásban Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 13. Az üzlet élénk. — Magyar, urasági öreg nehéz 48.----50.—, fiatal nehéz 50.50—­51.50, közép 52.-----52.50, könnyű 52.50—54.—. Eredeti nehéz 31.—52, közép 52.-----53.—, könnyű 53.-----54.—. — Romániai bako­nyi, nehéz 52.----.— átmeneti, közép 52.—53.— átme­neti, könnyű 53.----54.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép —-----. átmeneti Szerbiai nehéz 52.-----53.— átmeneti, közép 53.-----54.— átmeneti könnyű 53.50—54.50 átmeneti. — Hízó 1»/s éves élősúlyban 4°/« levonással-------. 2 éves-------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és° szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megté­rittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 13. Gabonaüzlet. (Lásd üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Az árak még mindig jól tartottak, főleg a járadékokban, de a bank­­részvények némileg engedtek. — Berlin és Paris jó fogadták a budget előterjesztését és szilárd árakat je­leznek, főleg Berlin. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.35—87.37l/a. — 5 száza­lékos papírjáradék 86.05. — Osztrák hitelbank rész­vények 289.30-289.60. — Magyar hitelbank rész­vények 288. — Leszámítoló­ bank 89.75. — Osztrák magyar állam­vasúti részvények 317. A zár­lat 5 órakor ezen az árakon nem vál­toztatott. A hangulat jó.

Next