Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)
1883-10-14 / 282. szám
SzERKESZTŐság: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK Úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földeelnt. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggelire esti kiadás együtt: 1 hónapra _ .........................2 frt 3 hónapra .. .. ................. ................ 6 » 6 hónapra ............................................ .. 12 > Az esti kiadás postai különküldéseért felülfixetéa negyedévenként .. . . REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, október 14. 282. szám. Budapest, október 13. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. A lefolyt héten csupán két napon át maradt zárva a gabonacsarnok, de a forgalom mindamellett oly csekély, hogy aránylag még a megelőző hét forgalmát sem közelíti meg, ez pedig valósággal nem volt nagy. De jó régen nem is láttunk olyan kedvezőtlen üzletmenetet, mint amilyen most már hetek óta tart! És egyelőre még nagyon kevés kilátás van a változásra. A behozatal jóval csökkent ugyan, de igen nagyok azon búzamennyiségek, amelyek a malmoknál, az itteni tárházak és magánraktárakban vannak elhelyezve. A külföld piaczairól folyton csökkenő árakat jelentenek. Kivitelünk pedig teljesen megszűnt. Malmaink, daczára annak, hogy a hét elején gyengén kínálták a búzát, tartózkodtak a vásárlástól és csupán akkor folytatták azt, midőn olcsóbb árak mellett volt eszközölhető. Az irányzat ennek következtében teljesen lanyha maradt. Elkelt körülbelül 65.000 mm. búza átlag 25 krajczárral olcsóbb árak mellett. Legmagasabb árjegyzés 10.20 frt volt 80 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül mérsékelt kínálat mellett kevéssel jobb vételkedv volt ugyan észrevehető, de lanyha maradt az irányzat, az árak pedig teljesen változatlanok. A határidőüzlet teljesen oly körülmények között folyt le, mint a kész búzaüzlet, de a változásra nem is volt ok, miután a külföldi piacokról sem érkeztek hírek javulásról. Sőt ellenben többnyire árcsökkenések jelentettek, minek következtében tavaszi búza ára 25 krajszárral csökkent; őszi búzánál csak 10—15 krajczár árcsökkenés, ami abban találja magyarázatát, hogy tömegesen történtek fedezeti vételek és hogy az átvételre hivatalosan felmondot mennyiségek hamarább helyeztetnek el, mint ezelőtt. Zárlatkor ugyan Amerika valamivel kedvezőbb üzletmenetről tett jelentést, az európai piacokon azonban újból árcsökkenés állott be valamint nálunk is. Zárlati jegyzéseink : szokványbuza tavaszra 10.34—10.36, őszre 9.66—9.68. Rozs után valamivel nagyobb volt az érdeklődés mint a megelőző héten, és miután a kínálat gyenge, 5 —10 krajczárnyi árjavulás érvényesült. Mintegy 10,000 métermázsára tehető a heti forgalom, melyek nagyobb része — 600 métermázsa — csehországi számlára vetetett. Fizettek helyben átvett finom rozsért 7.60, közönséges rozsért 7.30— 7.50 írtig; kivitelre csupán finom rozsot vásároltak és fizettek Budapesthez közel fekvő állomásokon 7.70 írttól 7.75 írtig. Az irányzat továbbra is szilárd, a vételkedv változatlan kedvező maradt. Árpa. Etetésre szánt áruban körülbelül 10—15.000 mmázsára tehető a heti forgalom, mely összeg kizárólagosan helyi szükségletre vásároltatott. Az üzlet meglehetős kedvező irányzat mellett folyt, anélkül azonban, hogy magasabb árak juthattak volna érvényre. A hét végén jegyezünk 6.75—7 frt, jobb minőségűért 7.40 frtig; egy, még útban levő hajórakomány oláhországi árpa 7.08 frton kelt el. Maláta árpában gyenge volt a behozatal, mintegy 2000 mmázsa adatott el 7.75 frttól 8.50 forintig; az irányzat ilyen minőségű árpában szilárd árak 10—15 krral emelkedtek. Kivitelre, nevezetesen Angolország és Hollandiába, körülbelül 15 ezer mmázsa árpa kelt középminőségű és finom áruból. A kereslet, különösen az utóbb érintett minőségű árpában jó, és miután a kínálat általában csekély volt, 10—15 krral emelkedtek az árak. Fizettek az egyes állomásokon, főleg a magyar államvasutak vonalán és a déli vasút állomásain. Középminőségű árpáért 7.25 frttól 8.75 frtig, finom árpáért 9—10.25 frtig. Az irányzat továbbra is kedvező maradt. Zabban nyugodt hangulat mellett indult meg az üzlet és teljesen változatlan maradt az egész héten át. A forgalomba került 4000 mmázsa 6 30 írttal 660 írtig adatott el. Az üzlet valamivel kellemesebb hangulat mellett zárul. Szokványzatban határidőkre a lefolyt héten csekély volt a forgalom. Őszi szállításra eleinte lanyha hangulat mellett folyt az üzlet később azonban 5—10 krajczárral többet fizettek, miután tömegesebben történtek fedezeti vételek ; árak 6.60—6.70 frt között mozogtak, tavaszra 7.13 — 7.05 frtig történtek kötések. Zárlati jegyzéseink a következők : Szokványzat őszre 6'70—75, tavaszra 7.07—709 frt. Tengeriben ezúttal is gyenge volt a behozatal. A forgalom 15 000 mmázsára tehető, melynek nagyobb része a piaczi készletből került ki. Egészségtelen áru 510—6'20 frtig, közönséges tengeri 6-25 frton, bánáti 6-30, első rendű bánáti 635 frtig kelt. Az irányzat és vételkedv egyaránt kedvezőtlen, miután a kínálat bőséges. Új tengeriből körülbelül 5000 mmázsa adatott 510 frton ; jegyzésünk ezen minőségben 5 frt pénz 5.20 frt áru. Bánáti tengeriben határidőkre. Lanyha irányzat mellett folyt az üzlet az egész hét folyamán, árak 15 krral csökkentek, forgalom meglehetős nagy volt. Zárlatkor 6,54, 6 56, 657 frton történtek kötések. Repczében 1884. aug.—szeptemberre egykét kötés történt 14 és 1425 frton. Hüvelyesek. A hüvelyes veteményüzlet a lefolyt héten kielégítő volt, a forgalom úgy a belföldi szükségletben, mint a külföldi kivitelben jelentékeny volt; a szállítás és eladás kiegyenlítik egymást, minek folytán az árak is szilárdabb jelleget öltöttek s az árváltozások nem igen jönnek figyelembe. Bach igen sok szállíttatott fel, de ezzel szemben a szükséglet is nagy és dunavidéki áru 9.75—10.25 frton kelt törpe babért déli állomásokon 11.50—11.75 frtot, Gyöngyösön 12.25 frtot kérnek. Barna babban nagy a szállítás s 10.25—10.50 frton találnak vevőre. Borsó minden részről keresett, régi termés a raktárakból elfogyott, idei termést pedig nem szállítanak még megfelelő mennyiségben, ára 9—11 frt. Hámozott belföldi áru 15—16 frt, külföldi 23—24 frt. Lencse, zsizsikos áru sokfelől kínáltatik, de semmi figyelemben sem részesül; zsizsik nélküli apró szemű 12—13 frt, nagyszemü 18—20 frt. Mindkét utóbbi faj a külföld részére nagy keletnek örvendett. — Lenmag 12 25—12.50 frton kináltatik. Kender mag kevés mennyiségben szállittatik s általában keresett, 10—10.25 frton kínálják. Mubar üzlettelen. Bükköny keresett, ára 6.25—6.50 frt. Kemény kevés van forgalomban, 27 frton akad vevőre. Már a bevásárlási helyeken megdrágult, kék áru 30—31 frt, szürke 26—27 frt. Kölesüzlet. (Schmidt és császár jelentése a »Nemzet« számára.) Kölesben ezen héten igen élénk forgalom volt, eladatott oláh áruból 3000 mmázsa 7.15 frton, 3000 mm. 7.05 frton és a hét végén 5200 mm. 7 frton; mindezen árak 3 hóra értetődnek ; magyar kölesből csekély volt a kínálat, és eladás nem történt, mert a vevők az olcsóbb oláh kölest vásárolták. Kö les k á sa valamivel jobb keletnek örvend, mint a múlt hetekben, helybeli gyártmány ára 11.75 frt és fényezett 12.50—13 frt jegyeztetik, vidéki gyártmány 11—11.50 frton adatott el. Zsiráfukban az üzlet tartósan lanyha , sertészsír hordó nélkül 61.50—62 frt. Szalonna-változatlan. , Élelmiszerek. (Klein és Kohn czég jelentése.) Élénk kereslet, lényegesen emelkedett szükséglet, szilárd vagy emelkedő irány jellemzi a bét első felét, míg a hét második felében általános reactio válik uralkodó iránynyá. Baromfiak. Ámbár a szállítmányok a hét első felében igen nagyok voltak, az eladók mégis nagyobb árakat igényeltek, melyeket a fogyasztók készségesen megadtak, mert az emelkedő fogyasztás rendkívüli forgalmat idézett elő. Az árak különféle nemeknél 20—40 kmnyi emelkedésben részesültek, mig a hét zárlatakor, mérsékelt készletek daczára, az árak a múlt heti niveaura sülyedtek. — Tojás. Piaczunkon úgy az árak, mint vásáraink készletei változást nem szenvedtek, az irány szilárd és az áru élénk keresletnek örvend. — Vaj. A hét elején a forgalom élénk volt s elsőrendű áru csekély emelkedésnek örvendett, mig a hét végén az árak változatlanul szilárdak maradtak. — Burgonya. Megemlítendő változást az üzlet folyamáról nem jelezhetünk a lefolyt hétről. A fogyasztók ugyan élénken vásároltak, de a múlt heti jegyzéseket alig lehet fentartani , ámbár azok a vidékek, melyek a lefolyt évben vásárainkat szállítmányokkal bőven ellátták, erre most a rossz termés folytán éppen nem képesek, mégsem lehet nagyobb szállítmányokat vagy csak egyes kocsiszállítmányokat is 1.80 — 2 frtnál nagyobb árért eladni, míg vásáraink jegyzése 2—2.30 frt között ingadozik. Jegyzéseink következők: liba 5.40 — 5.80 frt, kacsa 1.40—1.60 frt, pulyka (fiatal) 3.50—4 frt, csirke, tyúk és kappan 60—1.50 frt párjával, tojás 34—35 db 1 frtért, 26—27 frt ezrevaj 70—110 frt mmázsánként. Szeszüzlet. A helyzet és az árak a múlt hét óta változatlanok maradtak. Zárlati áraink a következők: Nyers szesz finomítóknak 33.75—50, nagyban 34.25, fogyasztóknak 34.75. Gyapjuüzlet. A lefolyt héten nyomott árakon körülbelül 600 mm. adatott el, még pedig 200 mm. finom orosz fésüsgyapju, odessai mosása 130—132 frton, körülbelül 200 mm. jobb minőségű közepesnyirata 90—100 Fton, körülbelül 200 mm. nemesitett czigaja 60 frton. Ezen árviszonyok mellett egyeb tételek mindig eladhatók. Petroleumüzlet. Elegendő készlet érkezett a lefolyt héten. Fizettek 25.50 frton készpénzben 100 kilónkéit. Gyarmatáruüzlet. (Hubenay József jelentése.) Az üzleti conjuncturák alig változtak. A nagyban való forgalom külsőleg javultnak látszik, ellenben határozattan kedvezőbb a detail üzlet. Az incasso valamivel jobb, de még mindig ki nem elégítő. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk : Czukor. A czukorrépára az időjárás többé nem igen lesz befolyással, mert az téljes jelleget öltvén, a termelők sietni fognak a kiásatással. Súlyra nézve a répa legutóbb nyert, de ez csak az adóhivatal javára lesz, minőségre majdnem ugyanannyit veszített, úgy hogyha már előbb is inkább kisebbre nem becsültük volna az idei termést, ma nagyobb hiányt kellene constatálnunk, mint a hét előtt. Külföldön is kárt tettek a répa minőségében a lecsapódások és részben akadályozták az aratást. Nyers czukor a külföldi piacokon, az egy Oroszországot kivéve, oly nyomott, mintha nagyszerű termelésre lenne kilátás, vagy a czikk ára túlságosan magas lenne. Egyik sem áll, különösen nem az utóbbi, mert ha a múlt évi készlettel a termelés nem lesz is hiányos, a növekvő fogyasztás folytán legalább is a múlt évi árak bírnak jogosultsággal, de már azokon alul jegyeztetnek a mostaniak. A répaczukor árai Angliában 4'/a —6 d, Parisban 112—3/4 frank, Hollandiában 1/4—3/8 írttal, Antwerpenben átlag 1 frankkal és a német piaczokon 8/10—1 márkkal estek. A belföldi piacon, daczára, hogy a legtöbb gyár már működik, szerény határok közt mozgott az üzlet. A kínálat elég jó volt ugyan, de a finomított áru ki nem elégítő üzletmenete miatt, a finomítók kis szükséglete gyorsan fedeztetett. Finomított czukorban állandóan lanyha a forgalom, az értékkülönbözet nyers és finomított czukor közt oly jelentékeny, hogy míg egyik vagy másik irányban nem történik közeledés, élénk üzletmenet ki sem fejlődhetik. Süvegczukorban vontatott az üzlet, az árak vevőkre kedvezők. Pilé ismét leszállott valamivel, határidőre sem részesül többé figyelemben. A heti átlagos árakat következőkben közöljük : Raff. legf. 44.50 frt, finom 44 frt, közép 43.50 frt, melis legf. 43 frt, finom 43 frt, közép 42 50 frt, koczkaczukor I. 46 frt, II. 45 frt 100 kilónként, fogyasztási adó nélkül. Kávé. Igaz ugyan, hogy Ceylonból a kávékivitel állandóan kisebb, mint a múlt évben és az áru kevesebb is, de ezzel szemben más termelő helyekről nagyobb szállítmányok érkeztek, úgy, hogy az európai készlet ismét jelentékenyen emelkedett. Mindazáltal az irányzat nem rossz, sőt nálunk szilárd is, és az árak is némi emelkedést mutatnak, de nagyobb forgalom eddig nem fejlődött, mégpedig úgy vevők, mint eladók kölcsönös tartózkodása miatt. Előbbiek olcsóbb, utóbbiak magasabb árakat remélnek. Bármelyik részen történjék is a csalódás, nagy semmiesetre sem lesz. Fűszerek közül bors szilárd, az árak ismét emelkednek, fahéj változatlan, gyömbérért fizetik a követelt árakat, szerecsenvirág magasabb áron tartazik, szerecsendió változatlan árakon jól keresett, szegfűszeg jobb keresletnek örvend, szegfűborsban az üzlet csendes. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, okt. 13. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező részvénytársulat jelentése.) Az e heti forgalom, különösen egészen nehéz fajtákban, ebben az évben a legjelentékenyebb volt; ennek következtében az üzlet simábban folyt le, mint a múlt héten s mivel nehéz áruk gyors keretnek örvendenek, a hét kedvező hangulatban zárult. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramm súlyban 50—51 kr. 180—260 kilogramm nehéz 51—52 krajczár, öreg 300 kilogrammon fölül. 48—49 krajczár, vidéki sertés 53—54 krajczár. Átmenetileg szerbiai 52 —54*/a krajczár, romániai 51—54 krajczár, tüskés 51 x/a— krajczár karmmonként tiszta súlyban. Takarmányárak: tengeri 6.90 frt, árpa 7.90 frt métermázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: okt. 5-én maradt 112,123 drb. Felbújtatott: az alvidékről bízott 2951 darab, hizlalni való darab, Szerbiából 2977 db, Romániából 162 darab; a magyar államvasuton át bízott 2999 darab, hizlalni való 1270 darab; a budai vámon át: — darab, hajón: (szerémi) — darab, a vidékről — darab; összes állomány: 122,482 darab. Elhajtatott: a felvidékre 479 darab, Bécsbe 2014 darab, Csehországba 1233 darab, Bodenbachon át 3407 darab, Ruttkán át 3130 darab, Délnémetországba 204 db, budapesti fogyasztás 2007 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 6 darab, a magyar államvasuton át 119 darab, összesen 13,293 db; állományban marad: 109,189 db. A részvényszállásokban van 23,451 db sertés. Az egészségügyi és átviteli szállásokban okt. 5-én maradt 14,587 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 2977 darab, romániai 162 db, összesen: 17,726 darab. Elhajtatott 2966 db, marad az állományban 14,760 db és pedig 5054 darab szerbiai, 9706 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-je óta a fogyasztástól elvonatott és technicai czélokra fordittatott 1882 darab. Mai számunkból egy iv melléklet van csatolva. II. É r t é k a z I e t. A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése. (V. A.) Nem a legnagyobb lelkesedéssel fogunk mai feladatunk teljesítéséhez. Bármely irányba játtassuk is tekintetünket a jelen perezben, mindenütt csak a tagadással, a visszautasítással, a részvétlenséggel találkozunk. Múlt heti elmélkedésünkben már szinte kellemetlen kötelességünk volt az európai összes pénzvásárok e vigasztalan helyzetét, az igazsághoz és a valódi tényekhez mérve vázolnunk, s akkor utaltunk is azon fő okokra, melyek nézetünk szerint előidézték a jelen merev pénzügyi helyzetet. Ilyen constellátióban talált bennünket a pénzügyminiszter által ma előterjesztett 1884 iki budget. — Meg kell vallanunk , hogy daczára a már ismeretes kóros álomnak, melyben a pénzvásárok mindenha elmerültek, a fennérintett esemény mégis rövid időre felvillanyozta a kedélyeket s nemcsak nálunk, hanem a többi tőzsdéken is általános érdeklődést keltett. A járadék, mely felette olcsó, a jelen perezben számos vevőre talált s merjük állítani,hogy ha az antisemitismus által ellenünk támasztott külföldi aggodalmak nem léteznének, a járadékokban ma, azon minden kétségen felül kedvező budgetjavaslat hivatalos közlése oly árakat idézett volna elő, hogy a conversio könnyű szerrel kivihető lett volna. Egyébiránt ha a vásárokon körültekintünk, most, midőn az évnek tíz hónapja lefolyt és úgy nagyjából már megítélhetjük a financiális és polgári eredményét, ami főleg a bankrészvények állásából kitűnik, meg kell vallanunk, hogy nem a legfényesebb eredményeket várhatjuk. A bankok egytől egyig a legnagyobb tétlenségben töltötték el az évet. Az állam, üzletekre alkalmat nem szolgáltatott. A magánvilágnak a középszerű termés és a kivitel hiánya miatt nem volt jó éve, s így a bankok, melyek a rendes banküzlettel foglalkoztak, egyrészről sok felesleges pénz letétekkel lettek terhelve, melyeket másrészről, az üzlet hiánya miatt értékesíteni nem voltak képesek, hacsak nem helyezték el tőzsdei üzletekbe, melyek mindenkoron felette veszélyesek. A bankrészvények árai tehát ma felette drágáknak mondhatók, s miután a tőzsdéken az értékek közt mindig létezik bizonyos solidaritás következik, hogy a bankrészvények lefelé irányuló tendentiája a járadékoknak is árt vagy legalább azoknak gyorsabb emelkedését akadályozza. Ide kell szintén számítanunk azon dolce far niente-féle hajlamot, mely helybeli bankjaink igazgatóságainak kedvencz eszménye úgy, hogy a dolgok egészen a maguk menetére vannak bízva, s bátran elmondhatjuk, hogyha a világ a bankokon nem segít, a bankok bizonyára nem segítenek a világon. De ezen állapotokon talán nem is segíthetünk, míg a jelen szervezet és a jelen rendszer fennállanak, hanem várnunk kell ama boldogabb időkre, midőn több mindenféle más reformokkal, talán itt is javulás fog beállani. Csak annyit akarnánk megjegyezni, hogy talán mégis jó volna e téren a reformokat önkényt kezdeményezni, mielőtt egy nagy és nem mindig szelíd, általános mozgalom indul meg. Hogy malmaink nem örvendenek jobb keresletnek, az az idők mostohaságában rejlik. De biztosíthatjuk olvasóinkat mindezek daczára, hogy a malmok az idén mégis szépen kerestek és hogy az osztalék semmiesetre sem lesz kedvezőtlen. Biztositó társaságaink általánosan sokat panaszkodnak s állítják, hogy nem jó évet éltek 1883. lefolyása alatt. Nem akarunk mereven ellentmondásba helyezkedni ezen állításokkal szemben, de efféle panaszok ilyenkor mindig felmerülnek s ha azután január vagy február havában a kimutatások megjelennek, akkor a mostani ócsárlók közönségesen a legjobb vásárlók. A lefolyt hétről nem jelezhetünk valami különös mozgalmat. A hét elején a bágyadtság vetekedett a rumasággal és a hét végén, amint már említettük, a budget miatt a tunyaság vetekedett a félelemmel, mert a contremine mindig fél. Az arany és a valuták a bét lefolyása alatt egy színezettel drágultak, a burgonya csekély, a tengeri középtermést adott, a vetés megkezdetett. Békésmegye. (Orosházi, csabai és szarvasi járás.) Az orosházi járásban a tengeri termés jó közép ; a szüret bő termést adott; a vetések megkezdettek ; a csabai járásban a vetések szépen kelnek; a repezéket féreg pusztítja ; a dohány is gyenge középtermést szolgáltatott; a szarvasi járásban a repezét a baba pusztítja; a tengeri középtermést adott. Biharmegye. (M.-csékei, beéli, m.-telegdi, élesdi és n.-szalontai járás.) A m.-csékei járásban a kukoricza középtermést ígér, a beéli járásban a vetés a szárazság miatt nem eszközölhető, a m.-telegdiben a tengeri jó középtermést ad;a vetések szépen kelnek; az élesdi járásban a kukoricza középtermést ad; a burgonya apró, zab és tavaszi búza középtermést adott; a cséplések bevégeztettek; a n.-szalontai járásban a tengeritermés közepes ; a burgonyatermés silány. Borsod megye szendrői járásában a tengeritermés gyenge; a vetések befejeztettek. Csongrádmegye. (Tiszáninneni és csongrádi járás.) A tiszáninneni járásban a tengeritermés silány; a burgonya apró; a dohány jó középtermést ad; a csongrádi járásban a szőlő rothad; a tengeri féltermést adott; az őszi munkálatok folyamatban vannak. Heves megye mátrai járásában a tengeri rossz, a burgonya jó termést adott. Máramarosmegye. (Ökörmezői, talaborvizi és visói járás.) Az ökörmezői járásban a sarju kevés és a burgonya gyenge termést ad; a talaborviziben a burgonya középtermést adott; a visóiban a tavasziakat most aratják; a takarmányfélék termése minőség és mennyiségre nézve középnek mondható. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye. (Váczi-felső, felső-pilisi, kecskeméti-felső, pesti-alsó, pestifelső, pesti és pesti-közép járás.) A váczi-felső járásban a vetések jól kelnek, a burgonya igen jó, a kukokoricza kielégítő termést ad; a felső-pilisiben a vetések szépen kelnek, a szőlő középtermést igér; a kecskeméti felsőben a vetések igen szépek, a rozsban ittott a drótféreg mutatkozik, a tengeri és a répa jó középtermést igér; a pesti-alsóban a tengeri középtermést adott, a burgonyatermés gyenge; a pesti-felsőben a vetés szépen kikelt, a burgonya középtermést adott; a tengeri gyenge termésű, a szőlő középen aluli termést szolgáltat; a pestiben a burgonya apró, a tengeri fejletlen; a pesti-közép járában a szemes étel termése közép és silány közt változó, a tengeri és a burgonya középtermést adnak. Szabolcsmegye nagykállói járásában a termés gyenge. Ungmegye latorczavidéki járásában a répa jó termést ad, a vetések szépek. IV. Alföld déli része. Krassó-Szörény megye. (Bozovicsi és teregovai járás.) A bozovicsi járásban a tengeri-termés igen silány, a sarja kevés, a burgonya jó középtermést eredményezett; a teregovaiban a tengeri-termés gyenge, egyéb kapásnövények jó középminőségüek. Temesmegye. (Buziási és vingai járás.) A buziási járásban a repeték hibásan keltek, a tengeri silány, a burgonya és a répa gyenge; a vingaiban a szőlőszüret gyenge eredményt szolgáltat. Torontálmegye. (Zsombolyai és bánlaki járás.) A zsombolyai járásban a tengeri és a burgonya jó középtermést ad ; a bánlakiban a repezék szépek, a tengeri termés jó közép, a buzavetés megkezdetett. V. A volt erdélyi megyék és Szilágymegye. Alsó-Fehér megye, balázs-falvi felső járásában a vetések bevégeztettek, a tengeri középtermést adott, a szőlők gyenge termést ígérnek. Besztercze-Naszód megye bessenyői járásában a tengeri féltermést ad. Csikmegye szentmártoni járásában a vetések szépen kelnek. Fogarasmegye fogarasi, árpási és sárkányi járásaiban a vetések szépen kelnek, a tengeri jó középtermést ad; a burgonya jól fizetett. Háromszékmegye. (Sepsi-felső, miklósvári és sepsi alsó járás.) A sepsi felső járásban a tengeri- és burgonyatermés gyenge; a vetések bevégeztettek; a miklósvári járásban a vetések zöldülnek, a rétek jól fizettek, a tengeri középtermést ad; a sepsi-alsó járásban a sarju gyenge termést adott. Hunyadmegye. (Algyógyi, kőrösbányai és szászvárosi járás). Az algyógyi járásban a tengeri gyenge közép, a répa és burgonya gyenge termést adnak; a körösbányaiban a tengeri gyenge, a burgonya jó termést szolgáltat; a szászvárosban a tengeri termés közepes. Kolozsmegye mócsi járásában a tengertermés gyenge, szőlő és egyéb gyümölcs rothad. Maros-Torda megye. (Magyarói és vajdaszentiványi járás.) A magyarói járásban a tengeri gyenge termést ad, a vajdaszentiványi járásban a vetések szépen kelnek, a repeték jók. Nagy-Küküllő megye nagyselyki járásában a tengeri középtermést adott, a szőlők gyengék. Szilágymegye. (Zsibói, csehi és tasnádi járás.) A zsibói járásban a tengeri féltermést ád, a szilágy-csehi járásban a búzatermés középen aluli, a tengeri silány termést ád, a vetések folyamatban vannak, a szőlő rothad; a tasnádi járásban a vetések folyamatban vannak, a tengeri termés középen aluli. Szolnok-Doboka megye. (Csákigorbói, deési, szamosujvári, kékesi és m.-láposi járás.) A csákigorbói járásban a burgonya jó, a tengerig középen aluli termést adott; a deési járásban a vetések szépen kelnek, a tengeri középen aluli termést ad; a szamosujvári járásban a tengeri termés gyenge; a kékesi járásban a sarju silány, a répa középgyenge termést adott; a magyarláposi járásban a tengeri termés középszerű. . Torda-Aranyos megye. (Aljarai, hidasi és tordai járás.) Az aljárai járásban a tengeri jó középtermést szolgáltatott; a vetések szépen kelnek, a m.-ludasiban a tengeri alig féltermést ad; a vetés folyamatban van, a tordaiban a vetések szépen kelne , a tengeritermés silány. . . , Udvarhelymegye. (Udvarhelyi és homorródi járás.) Az udvarhelyi járásban a tengeri-törés és a burgonyaszedés folyamatban van; a homoródiban a tengeri apró csövű; burgonya kevés, de jó terme Közlemények. Az országos kiállítás központi bizottságához érkezett értesítés szerint, az erdélyi gazdasági egylet kezdeményezésére a kolozsvári kerületi bizottság hatáskörében, a kiállítás sikerének emelése végett külön gazdasági helyi bizottságok alakultak és pedig a következő helyeken : Deés, Besztercze, Marosvásárhely, Dicsőszentmárton, Nagy-Enyed és Torda. E bizottságokat az illető megyei gazdasági egylet (Beszerczén a gazdasági fiókegylet) elnöksége és igazgató választmánya képezik s a kolozsvári kerületi bizottsággal egyenes összeköttetésben állanak. Feladatuk a kiállítás iránt közérdeklődést ébreszteni, a megye gazdáit a kiállításban való részvételre serkenteni és megnyerni, a bejelentési íveket kiosztani, a kiállítóknak utasbásókat nyújtani, a bejelentett és beküldött tárgyakra nézve előbirálatot gyakorolni, azok helyes elszállításáról gondoskodni, a catalogus szerkesztéséhez megbízható adatokat szolgáltatni s a kiállítás befejeztével a visszaérkezett tárgyakat az illetőknek kezéhez juttatni. Tiszai kölcsönügy. Az 1880: XX. t.-cz. alapján alakított kölcsönkiosztó bizottság f. hó 11-én gr. Szapáry István elnöklete alatt ülést tartott. Az elnökön kívül jelen voltak: Faschó-Moys Sándor, Hegedűs Imre és Rapaics Radó min. osztálytanácsosok, mint kinevezett — és Keszlerffy János udv. tanácsos, Sváb Károly és Darányi Ignácz orsz. képviselők, mint választott bizottsági tagok. Tárgyalás alá vétetett az 53932/83. sz. pénzügyminiszteri leirat, melyben a berettyó-ivánfenék-mezőtur-mesterszállási ár no. és vízszabályzó-társulat mezőtur-mesterszállási öbölzete által kérelmezett 450,000 frtnyi állami kölcsön, illetőleg 250,000 frtnyi újabb állami előleg iránt való kérvénye tárgyában a hetes bizottság véleménye kéretik ki. Részletes megvitatás és tárgyalás után a bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy miután az 1883. ápril 2-án tartott s a 450.000 frt kölcsönt megszavazó Öbölzeti közgyűlés jegyzőkönyve hiteles alakban be nem mutattatott s a közgyűlés határozatainak jogerejüsége nem igazoltatott, miután a kölcsön megszavazása tárgyában hozott határozat a berettyó-ivánfenék-mezőtúr-mesterszállási társulat közgyűlése által jogerejüleg helyben nem hagyatott , miután az ártérnek egyénenkénti kimutatása a folyamodó öbölzet által nem mutattatott be és alispáni bizonyítványnyal nem igazoltatott, hogy a 27,443030/1600 holdat állítólag képviselő ártér, illetőleg ennek fejlesztése jogerőre emelkedett; miután nemcsak az ártér mennyisége, hanem annak értéke, illetőleg érték emelkedése sem igazoltatott s ezek hiányában nincs a hetes bizottság azon helyzetben, hogy a kölcsön alapjául és biztosításául az öbölzeti területet elfogadhatónak véleményezze; miután az öbölzetnek, — mint ilyennek, — szavatossága nem mondatott ki; és miután sem a költségvetésnek helybenhagyása nem igazoltatott, sem pedig az öbölzet tartozási állapota a társ,elnök, igazgató és pénztárnok személyes felelőssége mellett kiállítót nyilatkozattal nem mutattatott ki, a hetes bizottság a felsorolt hiányok pótlásáig nincs azon helyzetben, hogy a pénzügyminiszter által kért véleményt előterjeszthesse. Az elő- és utótőzsde megnyitása. A tőzsdetanács a következő hirdetményt teszi közzé. Ezennel közhírré teszi a tőzsdetanács , hogy az elő- és utótőzsde megtartása czéljából a nagy tőzsdeterem 1883. évi október 15-től fogva hétköznapokon délelőtti 8-tól 1 / 212 óráig és délután 3—6 óráig, ünnep és vasárnapokon pedig délelőtti 9 órától délutániga 1 óráig nyitva álland. Kelt Budapesten, 1883. október 13-án. A mezőgazdasági statistica fejlesztése. Tudvalevő nemcsak hogy mily nagy horderővel bir viszonyaink között a mezőgazdaságnak, mint eddigelé még mindig legfontosabb termelésünknek, minél tökéletesebb ismerete; de tudvalevő az is, hogy más államokban, nevezetesen Észak-Amerikában, számos, bár költséges intézmény létezik, mely a gazdasági adatok megbízható gyűjtését és gyors közzétételét biztosítja és amely intézmények meghonosítása elől, fejlődött forgalmi viszonyainknál fogva, többé nem zárhatjuk el magunkat. E czélból a közoktatási miniszter alkalmas egyént küldött ki külföldre, nevezetesen Amerikába is, kinek részletes javaslatai alapján, már a jövő évben oly mezőgazdaság-statistikai intézményt szándékozik életbe léptetni, mely röviden jelezve a »Commissioner of Agriculture« czimű északamerikai intézménynek fog, természetesen viszonyainkhoz idomítottan leginkább megfelelni. E czélra a statistikai hivatalál új állás szerveztetik mezőgazdasági előadó czimmel, miniszteri osztálytanácsosi ranggal, kinek fizetésére a költség már az 1884. budgetbe felvétetett. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1888. évi október hó 4—11-ig. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) III. Alföld északi része. Aradmegye (Eleki, borossebesi, aradi és borosjenői járás.) Az eleki járásban a tengeri jó termést ad; a repezét a hernyó pusztítja; a szőlő közép termést adott, a minőség gyenge; a borossebesi járásban a sarju jó, burgonya és répa középtermést adott; az aradi járásban a tengeri jó középtermést ad; a repeték szépen kikeltek; a borosjenői járásban Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 13. Az üzlet élénk. — Magyar, urasági öreg nehéz 48.----50.—, fiatal nehéz 50.50—51.50, közép 52.-----52.50, könnyű 52.50—54.—. Eredeti nehéz 31.—52, közép 52.-----53.—, könnyű 53.-----54.—. — Romániai bakonyi, nehéz 52.----.— átmeneti, közép 52.—53.— átmeneti, könnyű 53.----54.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép —-----. átmeneti Szerbiai nehéz 52.-----53.— átmeneti, közép 53.-----54.— átmeneti könnyű 53.50—54.50 átmeneti. — Hízó 1»/s éves élősúlyban 4°/« levonással-------. 2 éves-------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és° szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megtérittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 13. Gabonaüzlet. (Lásd üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Az árak még mindig jól tartottak, főleg a járadékokban, de a bankrészvények némileg engedtek. — Berlin és Paris jó fogadták a budget előterjesztését és szilárd árakat jeleznek, főleg Berlin. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.35—87.37l/a. — 5 százalékos papírjáradék 86.05. — Osztrák hitelbank részvények 289.30-289.60. — Magyar hitelbank részvények 288. — Leszámítoló bank 89.75. — Osztrák magyar államvasúti részvények 317. A zárlat 5 órakor ezen az árakon nem változtatott. A hangulat jó.