Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-30 / 298. szám

Szerkesztősé­g s Barátok-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el, Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, folldaam­A­m Előfizetési díj : Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és heti kiadás együtt: 1 hónapra ..................... 2 fr­ 8 hónapra .......................... 6 , 6 hónapra .................................................. 18 . Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként ............... 1 . REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. kedd, október 30. 298. szám. Budapest, október 29. A fővárosi központi tejszövetkezet. A fővárosi központi tejcsarnok szövetkezet ren­des közgyűlése, ma tartatott meg a Köztelken, gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt. Ezen közgyűlés a szövetkezet telepének üzembe helyezése óta az első volt, s ez magyarázza meg a szövetkezet tagjainak élénk érdeklődését is, melylyel a mai gyűlés iránt viseltettek. A közgyűlést egy bi­zalmas értekezlet előzte meg, és csak ezután vette kezdetét a kitűzött sorrend tárgyalása. A tagok üdvözlése után elnök constatálja a kép­viselt szavazatok számát és kimondja az alapszabályi­­lag megkívánt határozatképességet, s az első tárgyul kitűzött jelentés megtételére hívja fel­ az igazgatósá­got, melynek nevében Szeniczey Ödön terjeszti azt elő. E jelentésből álljanak itt a következők: Az igazgatóság az ez évi július 8-án tartott köz­gyűlésen, — melyen egyszersmind a szövetkezet meg­alakulása is ténynyé vált — azon mandátumot nyerte, hogy az üzlet megindítására törekedjék, megtegyen minden lehetőt annak érdekében. E feladat megoldá­sánál számos nehézséggel találkoztak, s csak a foko­zott tevékenység, s a hozott áldozatok árán vált lehe­tővé az, hogy a tej­csarnok működését szeptember hó 20-án tényleg megkezdhette. A telep berendezésénél fősúlyt fektetett az igaz­gatóság arra, hogy a tejnek a csarnokba szállítása le­hetőleg könnyen és gyorsan eszközöltessék,­­ továbbá arra, hogy a tej a szükséges hőmérsékre hűttessék le, s e végből egy 800 méter hosszú cső vétetett alkal­mazásba, a­mely cső jéggel hűttetik le, hogy az ezen át áramló víz a hűtés munkáját kifogástalanul telje­síthesse. A hűtés 6—8 Celsius fokra történik. A tej elárusításánál az itt gyakorlatban levő házhozi küldés rendszere fogadtatott el, melynek ke­resztülvitelét 12 egyfogatú kocsi közvetíti akként, hogy a kocsis mellé adott 2 gyermek a tejet a meg­rendelőkhöz szolgáltatja be, továbbá ezenkívül fiók­üzletek is bízattak meg az elárusítással. Belátta az igazgatóság ugyan, hogy a házhoz­­hordásnak kis kannákban való rendszere költséges és zavarokra vezet, de a külföldön általánosan alkalma­zásban lévő csapos kocsik átmenet nélküli behozatalát nem látta czélszerűnek, miért is kísérletképpen egyet e hó 25-én megindított, a­mely kocsi első útja alkal­mával 117 liter különböző tejet árusított el. Ezen kedvező eredmény folytán az igazgatóság valószínűen ezen rendszerre fogja fektetni az elárusítást, mivel ez nemcsak a fogyasztókra kényelmesebb, de másrészt a költségek tetemes leszállítására fog vezetni. A tej elárusítását illetőleg ma úgy áll a dolog, hogy a naponta beérkező 4000 liter tejből 1600 liter hordatik házhoz, 800 liter a fióküzletek által árusít­­tatik el, a sovány tej egy része pékeknek adatik, míg a fenmaradó pár száz liter sajt és túróvá dolgozta­­tik fel. Az eddigi jelek feljogosítják az igazgatóságot azon reményre, hogy ha a tagok által beszállított tej mennyisége 10,000 litert elért, nem táplált vérmes kilátásokat akkor, midőn a szövetkezet telepének üzembe helyezésénél combinatióit 10,000 liter napi fogyasztás alapjára fektette, — mivel ezen mennyiség valóban forgalomba is fog jönni. — De másrészt a szövetkezet berendezésénél előirányzott költségek is ezen számra alapíttattak. Az igazgatóság azonban az így előirányzott költségek számításánál alapul csakis 8.000 litert vett fel, s e szerint a tényleges kiadások levonásával 12 7/1­6 kr nyers értékesítés összegéből, mely kiadás literenként 2 7/10 kr­t tesz, 1­9 krt fog kií­eni a literenké­nti alap­ár, melyet a szövetkezet tagjai fejükért nyerendnek. A fődolog azonban az, hogy a szövetkezet tagjai nyújtsanak módot az igazgatóságnak, hogy oly intézke­déseket léptethessen életbe, a­melyek következtében az alapul vett tejmennyiség valóban be is legyen szállít­ható. Errre legalkalmasabb mód volna az igazgató­ság oly irányú felhatalmazása, hogy azon tagok, kik arra berendezvék, tehénállományukat kellőleg kiegé­szíthessék ; azon tagokra nézve pedig, kik az üzletrészeik utáni tejet még mindig nem szállíthatják be, terjeszt­hessen az igazgatóság a jövő közgyűléselé javaslatot, a­mely alkalmas legyen mind­ezen kérdések méltá­nyos megoldására. A közgyűlés az igazgatóság jelentését helyeslő­­leg vette tudomásul. Végül a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet sza­vazott az igazgatóságnak kifejtett fáradhatatlan buz­galmáért. S ezzel az ülés véget ért. A tej csarnok havi forgalmáról a következő ki­mutatást vettük : H a v i f o r g a l o m. E. évi szeptembertől ok­tóber 15-ig. A) Lefölözetlen tej beérkezett 83,971 liter, ebből eladatott 46,992 liter, a centrifugban fel­dolgoztatott 34,379 liter, maradék 2600 liter. B) T­ej­s­z­i­n volt összesen 5160 1., ebből el­adatott 2068 1; vajjá fel lett dolgozva 2952 1., ma­radt 140 1. C) V­a­j volt összesen 6501/4 kg. ebből elada­tott 565x/2 kg., fogyatkozásra 2°/0,10 kg., maradt 748/2 kg. D) L­efő­­­öz­ött tej 28,875 liter ebből el­adatott 3675 1., túróvá feldolgoztatott 25,200 1. E) V a j a s tej 2302 1. túróvá lett feldolgozva. F) Túró 2750 liter. G) Savó 24,752 1. a kanálisba eresztetett. Ebből tehát kitűnik, hogy egy kiló vaj készíté­séhez a tejcsarnok 30,3 liter lefölözetlen tejet hasz­nált fel. A központi tej­csarnok napi költségeit (8000 literre) a következő kimutatás tünteti föl. I. Tiszt­viselők és irodai személyzet. Block üz­letvezető 3500 frt. Ohmacht könyvelő 1200 frt. Rossberger pénztárnok 1000 frt. Büttel rak­tárnok 960 frt. Csics levelező 800 frt. Grünfe der segéd 500 frt. Liska utazó felügyelő (1000, 1800,) 2800 frt. A vegykísérleti állomás személyzete 1150 frt. össesen 11910 frt. II. Csarnok és külsőforgalmi sze­mélyzet. 2 fő tejkezelő 2000 frt. 2 tejkezelő 640 1280 frt. 5 segéd a tejkezeéshez (511.) 2555 frt. 2 sütő­gépész 1354 frt. 1 istáló felügyelő egyúttal kapus 720 frt. 12 kocsis a tej házhoz szállításához 5400 frt., ezeknek 2800 liter kihordásért 5110 frt. 4 kocsis a vasúttól való elhozatalra és a nagyvevők ellátására 1120 frt. 3 kocsis a csaposkocsikhoz a fiukkal 2520 frt. 30 asszony az edények tisztítására 9855 frt. 4 fókkezelő napidija 2190 frt, összesen 33744 frt. III. Igazgatóság és felügyelő bizott­ság. A heti biztosnak minden héten járó 5 frt jelen­léti tárcza és 10 frt felszámított kiadás 1040 frt, az igazgatóságnak minden hóban egyszer tartandó gyű­lés 5 és 10 frt költség 900 frt, az igazgatóságnak a tiszta értékesítés minimumán felüli jutalék 600 frt, a tiszti személyzetnek ugyanazért 600 frt, a felügyelő bizottság 3 tagja 300 frt, összesen 3440 frt. IV. Kamattörlesztés stb. az alapítási költség­ek­ része (9000) 1800 frt, a tagok befizetése 5°/0 kamata (6800) 3400 frt, a befektetés törlesztése az épületről 15°/0 2685 frt, a gépek és eszközök 10°/0 825 frt 43 kr, a tejesedények 15°/0 915 frt 15 kr, a kocsik 10°/o 905 frt 35 kr, a lovak 15°/0 597 frt, a szerszámok stb. 25°/o 350 frt 48 kr, összesen 11478 frt 40 kr. Beszerzendő jégház 200 forint, 10 ló 300 forint, 2 csaposkocsi 180 frt, edény 300 frt, összesen 12458 frt 40 kr. V. Helyiségek bérei. A telep és a gőzkazái­nért 1650 frt. Irodáért (Magdolna utcza), 260 frt. Boltért (Bálvány utcza) 700 frt. (Malom utcza) 180 frt. (Kecskeméti) 400 frt, összesen 3190 frt. VI. Egyébb kiadás: 28 lónak tartása és parkolása 8876 frt, jégbeszerzés egy évre 2000 frt, tüzelő anyag és gépolaj 1022 frt, légszesz fogyasztás 1200 frt, kefe, seprő s egyéb ily tárgy 730 frt, irodai eszközök 365 frt, 6000 edény plombirozása 2190 frt, összesen 16383 frt, összes költség 81,125 frt, esik egy napra 222­27 frt., egy liter tejre 217 kr. A központi tejcsarnok tejének nyers értékesíté­se, ha 8000 liter lesz, a következő: Fölteszszük, hogy a beérkezett 8000 literből 6200 liter adatik el mint nyerstej, ebből 2800 liter 12 kocsi utján (233 k­. esik egy kocsira) a 15 kr 420 frt, 1000 liter 3 csapos ko­csi utján (330 liter egy kocsira) a 14 kr 140 frt, 2400 liter a tejárudák utján a 13 kr 312 frt. 1000 li­ter fölöztetik le kávé tejszín nyerése végett, ebből lesz 200 liter kávé tejszín, abból 100 liter házhoz szállítva a 30 kr 30 frt, 100 liter elárusittatik a fiók üzletek és árudák útján a 28 kr 28 frt. 800 liter lefölözött tej, e­bből 600 liter elárusittatik a 7 kr 42 frt, ebből 200 marad túrókészítésre a 2 kr 4 frt, 600 liter marad a beszállítási különbözet hullámzásainak kiegészítésére és a fióküzletek által visszaküldetik, abból lesz 15 k. b­ea vaj, melyből 5 k. házhoz szállittatik a 2 frt 10 frt, melyből 5 k. elárusittatik a fiók üzletek által 1 frt 80 kr 9 frt, s melyből 5 k. elárusittatik a nagyvevő utján a 1 frt 60 kr 8 frt, 5. k. II. osztályú vaj, abból 5 k. elárusittatik a 1 frt 5 frt, 580 liter lefölözött tej és h­ós tej, abból 580 liter marad túrókészítésre a 2 kr 11 frt 60 kr., 200 liter, azaz 21/2°/0 vész el a keze­lésnél és ismételt kimérésnél. Összes 8000 liter nyers­­értékesítése lesz 1019 frt 60 kr. Egy literre esik 12,7 kr nyersértékesits. A hunyadmegyei gazdasági egylet első ter­­ménykiálitása Déván. Az idei nyár mostoha időjárási viszonyai nem éppen szerencsés előzményeit képezik Hunyadmegyé­­ben egy terménykiállításnak. Ennélfogva nem tagad­hatjuk el, hogy némi aggodalommal vártuk az alig pár hét előtt munkába vett kiállítás megnyitását, tud­va másfelől azt is, mennyire tájékozatlan és tapaszta­latlan ily ügyekben a megyei közönség nagy része. A gy­akorlatlanság meg is látszik mindjárt abban, hogy egész vidékek, mint a Zsilvölgy s oly helységek, mint Vajda-Hunyad, melynek gyümölcsei a fővárosban is nevet vívtak ki, s Hátszeg, vagy az almáiról éppen hí­ressé vált Algyógy képviseletlenül maradtak; sőt a zarándi részeknek messze földön ismeretes terményeit és szeszproductumait, vagy házi iparát is hiába keresi itt a látogató. A megyei nagy erdőbirtokosok közül is egyedül báró Bornemisza Tivadar jelentkezett s a házi iparczikkek begyűjtésével is megkétszerezhették volna szolgabiráink a tárlatot. De bár a kiállítás a megyei ipart és őstermelést egészben nem képviseli; mindennek daczára, tekintve a kezdet nehézségeit és a közönség szokatlanságát, si­kerültnek mondható s azzal quantitative és qualita­tive egyaránt meg lehet elégedve a legkövetelőbb láto­gató is. Nem csekély fejtörést okozott a rendezőségnek mindenekelőtt a kiállítási helyiség megválasztása, mert Déván közczélokra felhasználható helyiség ez idő szerint még nem létezik. Szerencsére a kincstári urak, bérlők üvegházára esett a választás, mely egy tévés kertben már fekvésénél fogva egészen alkalmas ilyen czélokra. A bemenetet feltűzött lobogók jelték s a bejá­rat előtt a rendezőség fáradhatatlan tagjai fogadták és kalauzolták a látogatókat. Mindjárt ott találjuk Bornemisza Tivadar báró gazdag erdei kiállításának első csoportját egy ízlésesen összeállított sötét fenyő (pinus austriaca) liget képében. Alig 9 éves ültetvény­ből vett mutatványok ezek, szépen illustrálva, hogy a Marosvölgy enyhébb égalját és alantas fekvésű vidé­keit mennyire megszokja ez a szép és hasznos erdei termény. Ézen a kiállítási helyiség felett kapaszko­­dik a dévai várhegy, melynek egy ilyen ültetvény va­lódi díszéül szolgálna, a­mint azt a látogatók közül néhányan mindjárt meg is jegyezték. Belépve a csarnokba, jobbra-balra állványokon és ügyesen csoportosított asztalokon találjuk elhe­lyezve a megye ízletes gyümölcsfajait, gabonatermé­keit, néhány úrnő házi csemegetárának mutatványait. A Bornemisza báró erdeiből behozott donga-áruk, deszkanemüek, haszon- és tűzifa-példányok, a köléjük illesztett műszerszámokkal együtt egy egész fal hosz­­szát kitölték s buzdító például szolgálhatnak több er­dőbirtokosainknak is. Ugyancsak Bornemisza báró mutatványokat adott a székelyföldi kukoriczával tett kísérleteiből s mezei terményeit szintén bemutatta. Gyümölcsökben excellálván a kiállítás, itt min­denekelőtt Furka Ferencz keresztúri birtokos tárla­tát kell kiemelnünk, mely egy hosszú asztalt foglal el s alma és körtemutatványainak változatossága és szépsége által leköti a látogatók figyelmét. Ezután Kis Albert dévai birtokos collectiója következik, ki egy gyümölcsözésbe éppen most induló ültetvényének jól meghatározott s ésszerűleg össze­válogatott alma s körtve fajait (26 alma, téli körte 7, nyári 10) mutatta be, gondosan egybeállított catha­­logusával példát adva arra is, hogyan kell az érdek­lődők tájékoztatásáról gondolkodni. Barczay Sándor marossolymosi kertjét 15 alma és 7 körte faj gyönyö­rűen sikerült, szemnek, szájnak egy­aránt kedves pél­dányai képviselték. Báró Józsika Géza branyiczkai kertjéből kitűnő ízléssel csoportosítva 17 alma, 5 körtve, 7 dió és 1 (török) mogyoró fajt látni itt. Mai számunkhoz fél­ig melléklet van csatolva, mint olyan példányokban, melyek a nagyvárosi inyencz közönséget elragadnák. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz dévai, Sándor Lajos rápolti, Barcsay Kál­mán alispán harcsai, Dr. Horváth és Bildhauer ura­dalmi bérlők dévai, Gerey Lajos dévai, Benedikty Gá­bor bokaji, Brádi Albert brádi, Kapcza Gyula szász­városi, Buda Károly brettyei és Buda Adám reai gyümölcs mutatványai tűnnek ki még leginkább szép és jóízű terméseikkel. Buda Adám azért is elismerést érdemel, mert saját észleleteit mások tanúságául ösz­­szefoglalva azon fajokat mutatta be, melyek a hátszegi völgy vékony termőrétegében és gyakori szélroha­maiban legjobbaknak s piaczra is legajánlatosabbak­nak bizonyultak. Gabona és kerti termények kiállításával igen sokan versenyeztek s minthogy a tér szűk volta miatt csak kisebb adagokban és üveg tartályokban volt a kiállítás eszközölhető, mennyilegesen mégis erről tájékozódhatunk a legnehezebben. Legyen elég a kiállítókból­­. Bornemissza Tivadar, Lázár Árpád, (Dobra főleg finom aszaltszilvával), Pitsch Gyula (Russ), Lészay László (Szászváros), Péter Albert (Rápolt), Pitsch Antal (Krád), Barcsay Kálmán (barczai), dr. Horváth és Bildhauer (dévai,­ Balla Ig­­náczné (dévai), Buda Károly (brettyei), Bartók Fe­rencz (branyicskai), Rojd János (Branyicska), Fe­kete Ferencz (bózsádi), Hollaki Arthur (rápolt), Rigó Gyula (dévai), Sándor Lajos (rápolti), Töl­gyes Mózes (piski) neveit kiemelni, kik szemes ga­bona mellett répával, krumplival és főzelékfélével ver­senyeztek. A női csemegetárban Barcsay Lászlóné, Gerey Lajosné, Téglás Gáborné, König Pálné, Bildhauer nővérek választékos befőttjei, szárított és czukrozott gyümölcsei tűnnek ki. A házi ipar hímzési és szövészeti ágát Szilvási Gizella, Téglás Gáborné, Bildhauer nővérek, Zajzon Ferenczné mutatták be ; míg a gazdasszonyi hasznos productumokkal Barcsay Lászlóné (kender), Gerey Lajosné, Téglás Gáborné (szappan) versenyeztek s a női mű­iparból egy kis asztalt láttunk Téglás Gá­­bornétól. Végre a kertészet köréből Zselezny dévai ker­tész változatos csoportozata s dr. Sólyom Fekete Fe­renczné és Bruz László küldeményei váltak ki. A kiállítás sok tanulságot nyújt úgy a résztve­vőknek, mint az elmaradtaknak s az évről-évre meg­újuló alkalmakkor bizonyára más meg más irányban igyekeznek a résztvevők a megye specialitásait bemu­tatni. A rendezőséget pedig teljes elismerés illeti e nagy gyorsasággal és ügyességgel egybeállított tár­latért. Közlemények. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara ma délután báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt közös ülést tartott Az elnök a napirend érdem­leges tárgyai előtt bemutatta dr. Apáthy István levelező tagot s bejelentette, hogy a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztérium a kamara múlt évi zárszámadására nézve a felmentvényt megadta; a gyapjú és bőrneműek szeptember havi átlagárai az állandó szakbizottság által megállapittatván, a közös hadügyminisztériumhoz fölterjesztettek; továbbá a kereskedelmi akadémia, közép­ipar­tanoda és felső ipar­iskola növendékeitől ösztöndíjakért beadott fo­lyamodványok a kereskedelmi, illetőleg iparosztály által elintéztettek; végre hogy az osztrák-magyar bank budapesti főintézetéhez váltóbírálókul az állandó bizottság a következőket jelölte ki: Her­rick József, Hugmayer Károly, Krisz­­tenmacher Károly, Kohler J. Károly, Kotlovich Pál, Oppenheim J. S., Szarvasi Sándor és Schmidt Sándor. A napirend tárgyai közül felemlítendő a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által vélemény­­adás végett leküldött, a cs. kir. osztr. keresk miniszté­rium által készített szabadalmi törvényjavaslat főelveit tartalmazó kivonat. Tárgyalás végett egy bizottságnak adatott ki, melynek tagjai: az elnök, Simon, As­­bóth és Pilch műegyetemi tanárok, továbbá Rausch, Posner, Steindl és a vegyészeti kísérleti állo­más igazgatója. Ugyanezen minisztérium közölte a kamarával a külföldön székelő consuli hivataloknak adott utasítást a külföldi csődökről teendő jelentés tár­gyában. Tudomásul szolgált, Vácz városa által a piaczi és vásári rend fentartása és a házalás megszünte­tése tárgyában alkotott s véleményadás végett a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium által a kamarához beküldött szabályrendelet a kereskedelmi osztálynak adatott ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett.­­ A mirénytartalmú festékek használatának megtiltása iránt kibocsátandó szabály­rendeletet az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leküldte, hogy arról a kamara véleményt adjon. Az iparosztályhoz utasittatott, hogy magát szakértőkkel kiegészítvén, a szabályrendeletet tárgyalja s arról je­lentést tegyen. — A kamara felkérte volt a pénzügy­minisztériumot, hogy a dohányelárusítással foglal­kozó losonczi kereskedőknek segédszemélyzetük vasár­napi oktatása érdekében engedje meg, hogy üzlethe­lyiségeiket vasárnap délutánonkint bezárhassák anél­kül, hogy a zárási idő tartama alatt külön mel­lékhelyiséget kelljen nyitniok. A pénzügyminisz­térium a fogyasztó közönség hátrányával járó kérelmet elutasította.­­ A fővárosi hentesipartársu­­lat által egy sertésközvágóhíd felállítása ellen benyúj­tott emlékiratot a közös bizottság tárgyalás alá vé­­vén, a szakhoz tartozó, iparosok és kereskedők véle­ményét meghallgatta. És habár a szakférfiak, egynek kivételével, a sertés közvágóhíd felállítását úgy a hentesiparra, mint a szalonnával és zsírral folytatott kereskedelemre nézve károsnak nyilvánították, a bizottság czélszerű berendezés mellett a netáni nehézségeket elháríthatóknak vélvén, miután ez a közvágóhíd a zsír és szalonna egészséges voltára és tiszta kezelésére nagyobb biztosítékot nyújtana a mai decentralizált kezelésnél, közegészségi szempont­ból a fővárosi tanácsnak a közvágóhíg felállítását hozza javaslatba oly megjegyzéssel, hogy a hentesipar és különösen a kisiparosok jogos érdekei figyelembe vétessenek; főkép pedig, hogy a közvágóhíd mint tisz­tán a közegészség ügyének szolgáló intézet, nem pe­dig mint jövedelmező vállalat létesittessék s az ne vonja maga után a sertéshús és zsiradék megdrá­gulását. Elfogadtatott. — Baja város tanácsa az ott nagy áldozatokkal és a kormány segélyével létesített és fentartott kereskedelmi és ipariskola segélyezése iránt folyamodott. Az ez ügyet előzetesen tárgyaló közös bizottság a kérvényező városnak a szóban levő iskola 2­­k osztálya megnyitása alkalmából 300 frt segély egyszer s mindenkorra leendő megszavazását ajánlja. Waitzenfeld nem szavazza meg a segélyt, mert akkor a kamara területén fekvő minden nagyobb vá­ros segélyt fog kérni. A segélyt a közös ülés megsza­vazta. Fromm Antal indítványt nyújtott be, in­­téztessék felirat a kereskedelmi miniszterhez aziránt, hogy az­­Adria- magyar tengeri gőzhajózási válla­lattól a subventiót az állam vonja meg s a tengeri hajózást az állam vegye kezébe. Ez indítvány indoko­lására azt hozza fel az indítványozó, hogy akkor a tarifa­szabályzat nem lenne oly változó s az ál­lam a magyar kereskedelem érdekeit jobban kép­viselhetné. Az ülésen jelen levő K­el­e­t­i Ká­roly miniszeri tanácsos azonban kimutatta indít­ványozó tévedését. Nevezetesen, hogy mily óriási tőke szükségeltetnék befektetésre , hogy az állam a subventiót most is azért adja, hogy abban a bizonyos irányban, a­hol a társaság különben concurrálni nem bírna, szállítva az árukat, képviselje a magyar keres­kedelem érdekeit. Utal arra is, hogy nem elég az áru­kat Fiuméból kiszállítani, hanem arra is kell gon­dolni, hogy a hajóknak legyen mit behozniuk, már­pedig ezt állami közeg nem közvetítheti. Ha a ka­mara e kérdésben valamit tenni akarna, csak azt te­hetné szerinte helyesen, ha arra kérné az államot, hogy adjon e társaságnak olyan subventiót, mely a kellő számú hajók beszerzését lehetővé tenné s igy a társaság is kielégíthetné a magyar kereskedelem jogos igényeit. S­t­r­a­s­s­e­r A. és dr. K­o­c­fa­me­i­s­t­e­r felszólalásai után az ülés Fromm indít­ványát egyhangúlag elejtette. A kereskedelmi osztály bemutatta a m. kir. államvasutak kocsi­­intézőségének átiratát, melyben közli, hogy a marhaszállitásra nagyobb számú fedett teherkocsival rendelkeznek a m. kir. államvasutak, mely kocsik a szellőztetésre elég nyílással bírván, az időjárás viszon­tagságai ellen jobban megvédik az állatokat, mint a nyitott teher­kocsik. Miután a marhaszállítók mégis csak nyitott teherkocsikat akarnak elfogadni, kéri a kocsiintézőség a kamarát, hogy az érdekelt köröket a f­elett teherkocsik előnyeire figyelmeztesse. Az ez ügy­ben meghallgatott szakférfiak oda nyilatkoztak, hogy az átiratban említett teherkocsikat a legnagyobb készséggel fogják használni. Ily értelemben fog át­irat intéztetni. A frankfurti kereskedelmi kamarának a távirdai díjak leszállítása iránti átirata tárgyában a kereskedelmi osztály azt ajánlja, hogy keressék fel az illetékes minisztérium, hogy a Németországgal való forgalomban minden táviratozott szóért fizetendő dij 6 krról 4 krra szállítassék le. Elfogadtatott. A Csányi Ágoston által a háziipar valamely ágának Csány községben leendő meghonosítása czéljából alkotott 1000 forintos alapítvány kamatait az iparosztály a helyi viszonyokat ismerő gyöngyösi ka­marai kültagok véleménye alapján olyképp java­solja felhasználni, hogy azok a szalmafonásnak Csányban leendő meghonosítása czéljából vagy egy vándortanító ideiglenes díjazása, vagy az ottani tanítónak a szalmafonásban való kiképeztetésére és díjazására fordíttassék, elfogadtatott. Liebstein Zsig­­mond kamarai tisztviselőnek a­zy ülés 250 frt pótlé­kot szavazott meg. A jövő évi költségvetés vétetvén tárgyalás alá, a rendes kiadások 27,488 frt 20 krban, a rendkívüliek pedig 8300 frtban állapitottak meg. Az illeték­kulcs l°/0-ban határoztatott meg. Elnök utalva azon kiváló érdemekre, melyeket H­y­e­r­o­n­y­­mi Károly, az osztr. magy. államvasut igazgató bi­zottságának elnöke, részint mint közlek, miniszteri ál­lamtitkár, részint jelen állásában a közlekedésügy te­rén szerzett, indítványozza, hogy a kamara levelező tagjává választassák. Helyesléssel fogadtatott, Fromm Antalnak a dunai lánczhajózás tárgyában újabban beadott indítványa ismét mellőztetvén, az ülés véget ért. A budapesti helyi kiállítási bizottság végrehajtó bizottsága tegnap tartotta első érdemleges ülését, melyen miután gróf Zichy Jenő elnök távol van és Ráth Károly első alelnök, mint előadó szerepelt, Érczhegyi Ferencz alelnök elnökölt. Az ülésen jelen voltak : Csepreghy, Eberling, Engelbach, Falk, Fischer, Grünbaum, Kokesch­, Korompay, Kramer biz. tagok és Fritz jegyző. A fontosabb szervezési in­tézkedések közül kiemeljük a következőket: Ráth előadói javaslatai értelmében mindenekelőtt a beje­lentési törzskönyv berendezésének és annak alapján a bejelentési ívek szétküldésének módozatai állapíttat­tak meg és kijelöltettek az egyes csoportok és azok­nak alosztályai számára a helyi nagybizottság kebe­léből a szakelőadók. A törzskönyv magában foglalja és evidentiában tartja csoport szerinti beosztásban a főváros összes versenyképes iparosait, kiknek a kiállí­táson való részvétele kívánatos. A hivatalos bejelen­tési ívek mellett — a fővárosi nyelvviszonyokra való te­kintetből — magyar-német nyelven kiállított kezelési bejelentő ívek is kézbesíttetnek oly iparosoknak, akik az egyes rovatokat német nyelven kívánják kitölteni, mely esetekben az iroda teljesíti a magyarra fordítást úgy, hogy a helyi bizottság részéről kizárólag magyar nyelven kitöltött hivatalos bejelentő ívek fognak az orsz. bizottsághoz átszolgáltatni. A csoportbeli szak­­bizottságok feladata lesz segédkezni arra nézve, hogy a főváros versenyképes gyár- és kézműipara a kellő teljességgel és rendszerességgel legyen képviselve az orsz. kiállításon.­­ Végül a végrehajtó bizottság azon határozatot hozta, hogy hivatalos helyiségeiben szombat kivételével naponta, s pedig hétköznapo­kon az esti­, ünnepnapokon pedig a délelőtti órákban az előadó és jegyző, valamint a heti turnus szerint megjelenő bizottsági tagok által a jelentkező kiállí­tóknak bármely felvilágosítások és útmutatások meg fognak adatni. A végrehajtó bizottság egyelőre két­hetenként, később hetenként tartandja rendes üléseit. Erdőtisztek rendszeresítése Pestmegyében. Pest­megye közigazgatási bizottsága az 1879. évi XXXI. t. sz. 21. §-ának rendelkezéséhez képest, mely szerint ott, hol az állam, a törvényhatóságok, a községek, egyházi testületek és egyházi személyek mint ilyenek birtokában levő, továbbá a magán és közalapítványok és hitbizományokhoz tartozó erdők, valamint a köz­­birtokossági erdők is addig, a­míg közösen használ­tatnak rendszeres gazdasági üzem szerint kezelendők és ennek biztosítása végett az erdőbirtokosok kötele­sek szakértő erdőtiszteket tartani,­­ huzamosabb idő óta értekezleteket tart, melyeket a napokban fejezett be és végeredményében a következő megállapodásra jutott: A megye területén van összesen 24.000 catas­­tralis hold erdő. Ez felosztatik két részre, u. m. felső és alsó járásra, s mindegyikben egy-egy erdőtiszt al­­kalmaztatik 1400 főt évi fizetéssel. Az elsőnek szék­helye Gödöllő s a másodiké Kiskőrös. Az erdőtisztek fizetéseit a bizottság oly módon vetette ki az erdő­­birtokosokra, hogy egy holdra 9 ki esik s felhivta az erdőbirtokosokat, hogy a reájuk eső rész első felét folyó évi deczember 30-ig fizessék le s egyúttal az er­dőtiszti állomásokra is kiírta a pályázatot. Az iparművészeti múzeumból. Az iparművészeti múzeum könyvtára jelenleg előnyös változáson megy át, a mennyiben a máris gazdag könyvtárnak még beköttetlen műveit és rajzmintáit díszes és erős borí­tékokkal látják el. A múzeum irodájában jelenleg az új rajzterem és egyéb szükséges helyiségek terveze­tein dolgoznak, melyek — ha Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyminiszter azokat jóváhagyja — nemsokára kivitel alá kerülnek. A Londonból nemrég beérkezett díszedény-utánzatokat legközelebb­­ fogják helyezni a múzeumban. A múzeum őre újó­lag figyelmezteti mindazon iparosokat, kik a közelgő orsz. kiállításon műtárgyakkal akarnak résztvenni, hogy az ezek elkészítéséhez szükséges mintákkal, tervezetekkel és tanácsokkal szívesen szolgál. Árfejlesztési munkálatok. A szolnok-csongrádi Tisza jobbparti árvízszabályozó társulat kormánybiz­tosa, a teherviselés arányainak kulcsát az ártér kifej­lesztési és osztályozási munkálatok befejezte után megállapítván, az ellen több felszólalás adatott be, a­melyeknek tárgyalása czéljából Pest megye alispánja a műszaki szemlét jövő hó 14-dikére Új-Kécskére tűzte ki. Magyar királyi államvasutak. Folyó évi novem­ber hó 5-én a cs. k. boszna vasút állomásai és Fiume, valamint Triest között teljes kocsirakományokban feladott mindennemű teheráruk szállítására nézve, egyrészt az üszög-dálja-b.-bródi vasúti útirányon, más­részt a sziszek-sickováczi átrakodási útirányon át kü­lönösen mérsékelt kivételes díjszabások lépnek életbe. Példányok november hó 1-jétől fogva a m. kir. állam­vasutak díjszabási osztályában kaphatók, Budapesten október 29-én. Az igazgatóság. A déli vasút részvényei. A tőzsdetanács a kö­vetkező hirdetést bocsátotta ki: A tőzsdeközönség ezennel értesittetik, hogy a cs. k. szab. déli vasúttár­saság közlése szerint, ezen társaság részvényei után jövőben az osztalékra november 1-én nem fog többé részletfizetés telj­esítte­tni, miután most már az évi szelvénynyel ellátott végleges részvények vannak for­galomban. Az évi szelvény beváltása az alapszabályok értelmében május 31-ike előtt megtartandó közgyű­lés határozata szerint történik meg. Kelt Buda­pesten, 1883. október 29-én. Kodolányi gazdasági zsebnaptára 1884-re. Ko­­dolányi gazdasági zsebnaptára méltán megérdemli azon elismerést, melyben a magyar gazdaközönség­től részesül, miután annak minden újabb év­folyama újabb és újabb tanúságot tesz arról,­­ hogy annak szerkesztője, mint kiadói (Hoffmann és Molnár, Eggenberger Ferdinánd czég) min­dent elkövetnek, hogy azt a gazdaközönség igé­nyeivel szemben minél használhatóbb alakban s tartalommal állítsák elő. Az ez idei évfolyamnak nap­­tárrészéről csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy az jóval erősebb vászonkötésben és oly erős vá­szon sarkkötéssel jelent meg, miszerint ezzel hihető­­leg vége lesz vetve azon panasznak is, mely még a kötés nem elég szilárdsága ellen felhozható volt, sőt hogy aki ezt még szilárdabb kötésben óhajtja bírni, ez óhajtás is teljesítve legyen, ez évfolyam bérkötés­ben is kapható 50 kv felülfizetéssel a rendes 2 frt áron felül, melyen e naptár a Magyar gazdák év­könyve melléklettel együtt minden könyvárusnál kap­ható. A naptár évkönyvi részének tartalma nemcsak érdekes, de hasznos olvasmányt is képez minden gaz­dának, miután az a legújabb mozzanatokról a gazda­ság minden ágában teljes tájékozottságot nyújt. Ami­re a mai napban minden gazdának okvetlenül szük­sége van, ha üzletében mások által magát túlszár­­nyaltatni engedni nem akarja. Az Évkönyvben e mel­lett ez évben a gazdatiszti czim- és névtár is teljesen jelent meg, mint még eddig egy évfolyamban sem, az 182 uradalom és nagybirtok gazdatiszti czim- és név­tárát foglalván magában. Aza díszes vászonkötésben a Magyar gazdák évkönyve melléklettel 2 frt. Bőrkö­tésben 2 frt 50 kr. A magyar földhitelintézet i. é. október 30-án, kedden, d. e. 9 órakor tartja saját házában (Bálvány­­utcza 7. szám)51/a°/0 és 5°/0-os papírértékű zálogleve­leinek nyilvános kisorsolását, mely alkalommal az 51/20/0-os záloglevelekből 47 drb. 10,000 frtos, 669 darab 1000 frtos, 129 darab 500 frtos és 278 darab 100 frtos záloglevél 1.231,300 frt értékben; az 5°/0-os záloglevelekből pedig 9 drb. 10,000 frtos, 81 drb. 1000 frtos és 80 drb. 100 frtos záloglevél 179,000 frt értékben fog ki­sorsol­tatni. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 29. Az üzlet igen csönde­s.— Magyar uraság, öreg nehéz 47.----48.—, fiatal nehéz 50-------.50'50, közép 50.50 — 51.50, könnyű 52.-----53.—. Eredeti nehéz —.--------.— közép 49.-----50.—, könnyű 52.------53.50. — Romániai bako­nyi, nehéz 51.-----.— átmeneti, közép 50.—51.— átme­neti, könnyű —.-------.— átmeneti, eredeti nehéz —.------.— átmeneti, közép 50.--------átmeneti. Szerbiai nehéz 51.------.— átmeneti, közép 50.-----51.— átmeneti könnyű 50.--------.— átmeneti. — Hízó 1 */, éves élősúlyban 4°/­ levonással -----.— Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 29. Katonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Berlin 11/2 márkával magasabb árakat küldött, de ez nem volt befolyással az üzletre. Eladatott búza tavaszra 10.23, 10.22 forinton, tengeri szilárd, május—júniusra 6.60 írton. Szokványbuza tavaszra 10.22—10.24. — Szok­­ványbuza őszre 9.60—9.65—. Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.55 — 6.57—. — Szokványzab ta­vaszra 7.05—7.07. — Szokványzab őszre 6.70—6.72. Értéküzlet. (E s t i t­ő z s d e.) A tőzsde újra lany­­haság felé hajlik, mire akár miféle ürügyet felhasznál. Jelenleg a holnap Párisban történendő interpellate a radicálisok részéről szolgáltatja az ürügyet, sőt bár későn is, de gr. Kálnoky czélzatos nyilatkozata Orosz­országra nézve is. Jegyeznek: 6 száz, aranyjáradék 87—86.95. — 5 száza­lékos papirjáradék 85 50. — Osztrák hitelrészvények 282.70 — 281.80—282. — Magyar hitelbankrészvény 281.50—281.25. — Leszámítoló bank 88.50 inkább kínálva. — Osztrák magyar államvasuti részvények 312.75—312.25, ámbár kötés nélkül és csak a bécsi jegyzések után ítélve. A zárlat 6 órakor bágyadt színezetű maradt a fennebbi utolsó árak mellett.

Next