Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)
1883-11-17 / 316. szám
esztergomi és szabadka-bajai vasút iránt. Kemény K. miniszter szerint a szabadka-bajai vasútra nézve a törvény már intézkedett, hogy az az állam által kiépíttetik. Az esztergomi vasútnak kiépítése az azon vidéken levő kőszéntelepek miatt volna óhajtandó. Most van egy concessio kiadva, ha annak alapján a vasút nem létesülhet, akkor más vállalkozóval fog a miniszter érintkezésbe lépni. Hegedűs kérdést intéz az államvasutaknál mutatkozó személy szaporítás iránt s ezt nem látja kellően indokolva. Kemény K. miniszter szerint meg van határozva, hogy mekkora és milyen vasútra hány és milyen hivatalnok szükséges. Ez esetben a személyszaporodás megfelel a vasúthálózat terjedelmének és a forgalom emelkedésének. A miniszter e megjegyzése után az ülés esti 8/4 órakor véget ért. Közelebbi ülés holnap délben 13 órakor. A »Times« a Balkán-államok viszonyairól. A »Times« tegnapelőtti száma a bolgár és szerb ügyekről vezérczikkezik. Bolgárországot illetőleg a »Times» úgy jellemzi Soboleff tábornokot, mint aki — tapintatlan módon bár, de jóakarattal — eleget igyekezett tenni az öszszes bolgár pártok és az orosz udvar igényeinek és megjegyzi, hogy Soboleff távozása után »az orosz kormány bölcsen viseli magát, mint ha nem is történt volna vele szakítás.« A szerbiai helyzetet a City-lap sötét színekben ecseteli és többi közt felhozza, hogy Alexinácz a felkelők kezében van; a szerb kormány actióját túl szigorunak mondja, azt állítja, hogy »egy ezredest halálra ítéltek, mert nem akarta a felkelőket megtámadni« (?) és élénken megtámadja Milán királyt. A czikk ezután ezeket mondja: »Ha Sándor fejedelem egy sértésre jut népével, ezt halálos sértésnek tekinti az orosz kormány. Ha Szerbia Oroszország felé hajlik, Ausztria-Magyarország prohibitív tarifával fenyegeti, mely mellett Szerbia juhai, ökrei, gabonája nem fognak átmehetni a Dunán. De éppen azon szokás ellen kívánunk tiltakozni, hogy így beavatkoznak a Balkán-államok politikájába, mert azt hiszszük, hogy ez csak chronikus zavargás és veszély az európai békére. Azokat a kis államokat a berlini szerződés létesítette vagy helyezte új, u. n. állandó alapra. Miért nem engednék meg nekik, hogy külbeavatkozás nélkül rendezzék ügyeiket ? Angliának legalább az a politikája, hogy útját állja az ilyen beavatkozásnak. Lehetnek esetek, mikor egyikük vagy másikuk olyat kisérel meg, ami árt szomszédja érdekeinek. De ettől a valószínűségtől messze állunk és most ettől bizonyára nem kell tartani. A bolgár ügy belügy, mely a czár és a fejedelemség viszonyában nem okozott differentiát; itt Európa közömbös néző lehet. Szerbiára nézve is így kellene lenni, bár a felkelés okozta vérontást és politikai rendezetlenséget sajnálni kell. Alig várható, hogy ez államok, melyek nemrég oly nagy rázkódások színhelyei voltak, teljes csendben intézzék ügyeiket; de Európának az a világos érdeke, hogy külbeavatkozás nélkül intézzék ügyeiket. Általános »hands off« az egyetlen politika, mely meggátolhatja, hogy e viszályok ne váljanak egyetemes veszélylyé.« A »Times« e fejtegetéseiben egy igen nagy logikai falláczia van: az, hogy nagyon hevesen tiltakozik Ausztria-Magyarország »beavatkozása« ellen Szerbia dolgaiba; másfelől azonban megfeledkezik arról, hogy Ausztria-Magyarország szintén csak a be nem avatkozás ez elvének minden hatalommal szemben való védelmét követeli a Balkán kis államai irányában. S mielőtt Ausztria-Magyarország ellen e tekintetben a vádak jogosultak lennének, azon hatalmaknak, melyek a Balkánon hagyományos politikájukat most sem adták fel, meg kellene változtatni egész alaptermészetüket. Az esetben, ha a jövedelmi pótadóról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés a pénzügyi bizottság által javasolt szövegezéssel fogadja el, mint a »Bud. Corr.« jelenti, a földadókulcs az új kataszter alapján nem állapítható meg, amint ez eredetileg kilátásba volt véve, 27 hanem csupán 251/1 százalékkal, a kataszterben előírt tiszta jövedelem után. A törvény értelmében a földadókulcs megállapítása — amely azután 1884. január 1-ével lép hatályba — a pénzügyminisztert illeti. A fiumei községtanács legutóbbi ülésén Angelovics aziránt intézett interpellátiót a polgármesterhez, hogy a plebánia-templomban miért prédikálnak oly gyakran horvátuls a házassági hirdetéseket is miért teszik közzé nagyobbára horvát nyelven. Co 11 a podesta megígérte, hogy az interpellátióra hamarosan válaszolni fog. China magatartásáról állítólag hivatalos forrásból azt jelenti a »Paris«, hogy a chinaiak, ámbár nem szakították meg Francziaországgal az alkudozást, csapatokat küldenek Tonkingba és a fekete zászlósokat fölváltották már rendes csapatokkal. — A »Paris« azt hiszi, hogy a franczia kormány parancsot fog adni Courbet admirálisnak, hogy ebben az esetben haladék nélkül kezdje el Kanton bombázását. II. Sándor czár huszonhat éves uralkodásáról (1855—1881.) terjedelmes könyvet adott ki C. de Cardonne Párisban. A szerző, minthogy különben hozzáférhetetlen hivatalos okmányok is állnak rendelkezésére, több érdekes részletet közöl. Ezek közül átveszünk egyet, amely 1878-ra vonatkozik, mikor Konstantinápoly közelében táboroztak az oroszok. »Anglia és Ausztria-Magyarország figyelmeztették a párisi 1856-os szerződés többi aláírót, hogy a kelet politikai viszonyait csak valamennyi aláírái beleegyezésével lehet megváltoztatni. Lord Beaconsfield, hogy súlyt kölcsönözzön e nyilatkoznak, a Márvány-tengerbe küldte az angol hajóhadat. Febr. 15-én a Herczeg-szigetek mellett vetett horgonyt e hajóhad. A semlegesség és a népjog ily megsértése fölmentette az oroszokat azon ígérettől, hogy nem mennek be Konstantinápolyba, és Sándor czár távirati után meghagyta az orosz hadsereg parancsnokának, Miklós nagyherczegnek, hogy vonuljon be Konstantinápolyba, mihelyt a Bosporusban megjelennek az angolok, de Gallipolit ne szállja meg, hogy el ne vágja az angolok visszavonulását, így megtörténhetett volna, hogy Konstantinápolyt egyszerre megszállják az oroszok és az angolok. A távirat ezt rendelte továbbá: Ha békéseknek mutatkoznak az angolok a béke föntartásában, szövetségeseinknek kell őket tekinteni , ha azonban mint ellenségek lépnek föl, mint ellenségekkel kell velük bánni. E határozott rendelet következtében borzasztó összeütközés támadhatott volna minden pillanatban. Elmúlt három nap és nem változott a helyzet. Ekkor távirati uton kérdezte Miklós nagyherczeg, hogy mit tegyen, ha előnyomulnának az angolok. Feleletül ezt kapta: »Nem értem sem ezt a kérdést, sem a határozatlanságot; részletes utasítások arról, hogy mit kell tenni ily körülmények közt, elküldettek.« De a nagyherczeg nem kapta meg ezeket az utasításokat és még ingadozóbb lett. Mint történt ez ? Az orosz főhadiszállásról Konstantinápolyon át küldettek a táviratok, de a porta módot talált a chiffres táviratok megfejtésére és közölte tartalmukat az angol nagykövettel. Az angol nagykövet a szultán kérésére, aki nem szerette volna bebocsátani Konstantinápolyba az oroszokat, azt kívánta, hogy távozzék Hornby admirális a Márványtengerről. Az angol hajóhad febr. 18-án az izmidi öbölben vetett horgonyt és ezután kapta meg a nagyherczeg a már jelentéktelen utasításokat.« Pöckh admirális a tengerészet parancsnoka és a hadügyminisztérium tengerészeti osztályának főnöke, mint Bécsből Polába jelentik, egészségi tekintetből benyújtotta lemondását. Utódjává Daublebszky- Sterneck báró, ellen-admirális és a polai arsenál parancsnoka van kijelölve, aki barátságos viszonyban élt Tegetthoff admirálissal és a lissai csatában kiérdemelte a Mária-Terézia-rendet azzal a tettével, hogy a »Ferdinand Max« hajó sarkantyújával kifúrta a »Re d’ Italia« admirális hajót. Bratiano beszédjéből, melylyel a képviselőházban hozzá intézett interpellátióra felelt, a következő részleteket pótoljuk: A szónok megemlékezett II. Sándor czárról és a következő esetet beszélte el: II. Sándor czár azoknak, akik azt mondták, hogy Bratiano Oroszország legnagyobb ellensége, ezt felelte: »Lehetséges, de azért mégis becsülöm őt, mert soha sem iparkodott megcsalni.« Mikor Plevnából való távozásom előtt búcsút akartam venni tőle, bementem abba a majorba, amelyben a főhadiszállás volt. Az orosz államférfiak, akiket ott találtam, körülvettek és ezt mondogatták: »Az istenért, mondja meg,mit akar ön; ön tudja, hogy a czár aggódik , mi közvetíteni fogjuk az ön kérését. Ön látja, hogy Plevna elesett, a béke közeledik. Mondja meg tehát, mit kíván. Szépen kérjük önt, ha jó román ön, mondjon el ön mindent a czárnak, amit szivén visel.« Én köszöntem nekik, audientiát kértem és bementem a czárhoz. Mikor távozni készültem, ezt mondtam: »Sire, egy kérésem van.« A czár kegyesen felelte: »Mondja el.« Én így szóltam: »Felséged többször mondta nekem, hogy mostantól kezdve örök barátság lesz az orosz és a román nép közt.« A czár ezt felelte : »Igen, úgy is lesz.« — »Kérem tehát felségedet, hogy utódjának is ajánlja ezt.« A czár e szavaim után a mellén levő román éremre mutatott. Én távoztam és ezt mondtam kinn: »Amint önök látják, röviden végeztem.« — »De mit kért ön ?« — »Elfeledtem kérni valamit.« Ameddig Oroszország császárja 300,000—400,000 emberrel Romániában volt, soha sem volt szó Besszarábiáról sem a királynál, sem nálam, sem senki másnál. Szégyellették magukat és mások engem akartak elcsábítani, hogy kérjek valamit, hogy a czár is kedvet kapjon kívánni valamit. Ezzel tartoztam a vértanú császárnak, aki Plevna mellett kényezve mondta előttem, hogy neki „missiója van, a melyet élete árán is teljesíteni fog. Ő a béke barátja volt, de környezet — ez már más dolog. E megemlékezés után így folytatta Bratiano: »Mikor azután Berlinben voltam és gyakrabban találkoztam Bismarck herczeggel, ő csak a béke áldásairól beszélt és ezekkel a szavakkal végezte beszédjét: »Most öntől függ, várjon békét vagy háborút akar-e. De meg kell tudnia önnek: ha a békét akarja ön, csatlakozhatik hozzánk; ha a háborút akarja ön, máshoz forduljon.« Mikor négy év múlva (az utóbbi időben) találkoztam vele, következetesnek találtam őt, aki most is békét óhajt. Ő ismételte szavait: »Mi a békét akarjuk, mi békeszövetség vagyunk.« És kifejezte előttem valamennyi ország békéjének előnyeit, ismételte akkori szavait: íme uraim, ezek azok a jelszavak, amelyeket Berlinből és Casteinból magammal hoztam.« Az országgyűlési függetlenségi párt mai napon tartott értekezletén az országgyűlési napirendre nézve azon régi megállapodás, hogy esetleg a költségvetéssel összefüggő javaslat vetessék fel, elfogadtatott; az adótörvényre nézve azonban, miután az sok módosítást tartalmaz, a párt a tanulmányra időt kívánt. A zsidók és keresztények közötti házasságra vonatkozó törvényjavaslat hétfői tárgyalásához a párt nem ragaszkodik. táviratok. Prága, nov. 16. A trónörökös pár közbejött akadályok miatt nem lehet jelen a nemzeti színház megnyitásánál, azonban ő fenségeik a folyó hó 25-ikén rendezendő díszelőadásra külön e czélra fognak érkezni. Páris, nov. 16. A »Temps« szerint parlamenti körökben azon egyhangú nézet uralkodik, hogy miután a franczia haderő Tonkingban el van foglalva, a franczia fegyverek becsületét fenn kell tartani. Ha a kért 9 millió frank nem bizonyulna elégségesnek, a kamara kész nagyobb hitelt is megszavazni. A minisztérium magára hárítaná a felelősség egész súlyát, ha nem tenné meg a kellő intézkedéseket a gyors eredmény biztosítására. Ugyanezen lap a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« eljárását bírálgatja, mely oly franczia lapok czikkeit, amelyek Francziaországban többé-kevésbbé ismeretlenek, annyira nagy figyelemben részesíti. Páris, nov. 16. (Eredeti távirat.) Ellenzéki lapok szerint Courbet admirális azt jelentette a kormánynak, hogy minden oldalról dunaiak által van körülvéve és semmit sem tehet, mert attól félhet, hogy megsemmisítik őt. Az admirális azt kívánja, hogy Francziaország rögtön szenjen háborút Chinának. A tengerészeti miniszter állítólag azt felelte erre, hogy az admirális teljes felhatalmazást nyert a cselekvésre, és ostromzár alá vetheti Kantont, ha szükségesnek tartja. Páris, nov. 16. A »Liberté« határozottan megcáfolja a tőzsdén elterjedt, aggodalmakat gerjesztő híreket. Courbet tengernagy utolsó távirata, mely f. hó 8-án kelt, constatálja, hogy a franczia csapatok egészségi állapota kitűnő, és jelenti, hogy az »Aveyron« és a »Shamrock« szállító gőzösök megérkeztek. Courbet tengernagy f. hó 10-re várta a Bienhoa megérkezését Tonkingba és Sontay megtámadását november 15-ike és 20-ika közt tervezte. Valószinű tehát, hogy a hadműveletek már megkezdettek. Páris, nov. 16. Egy egyént, ki a tőzsdén aggodalmakat gerjesztő hireket terjesztett, elfogtak. Páris, nov. 16. A tongkingi ügyben kiküldött bizottság hétfőn fogja a miniszter nézetét meghallgatni. Páris, nov. 16. Egy egyén revolverrel kezében a közoktatásügyi minisztérium épületébe hatolt oly kijelentéssel, hogy Ferry miniszterelnököt megöli. A tettes azonnal elfogatván, azt adta elő, hogy a lillei anarchista bizottság által küldetett ki. A szerbiai lázadás. Belgrád, nov. 16. (Eredeti távirat.) A vizsgálatból kiderült eddig is, hogy a lázadás szervezve volt. Ezt bizonyítja a végrehajtó bizottság alakítása, zászlók kitűzése, a melyekre ez volt irva: »A nép szabadságáért.« A kivételes bíróság azt kívánta, hogy székhelyére szállíttassanak az elfogott radicális vezérek. A bíróság megkezdte működését. Belgrád, nov. 16. (Eredeti távirat.) A lázadás szinhelyével szomszédos vidékekről számos legális nyilatkozat érkezik. Ebből itt azt következtetik, hogy a gyorsaság és erélyesség, amelyet a kormány a lázadó területen mindenütt tanúsított, megtette a hatást és hogy a rendzavarások sora a knyazseváczi és alekszináczi kísérletekkel véget ért. Belgrád városának képviselő testülete rendkívüli gyűlésben elhatározta, hogy biztosítja hűségéről és ragaszkodásáról a királyt és e czélra deputatiót küldött hozzá, amely kegyelmes fogadtatásban részesült. Mindinkább kitűnik, hogy a lázadás, igazi vezetőinek akarata ellenére, korán ütött ki. (Pol. Corr.) Zágráb, nov. 16. (Eredeti távirat.) Beyer septemvir, mint egyik osztály főnöke. Budapestre hivatott, hir szerint azért, hogy a horvát közigazgatás reformjára vonatkozó javaslata megvizsgáltassák. Hírlik, hogy Zsivkovics báró, szolgálatainak elismerése fejében teljes fizetéssel nyugalmaztatok. Marosvásárhely, nov. 16. Maros-Torda megye igazoló választmánya a törvényhatósági bizottsági tagok megejtett választását számba vette. A pótválasztások hivatalosan elrendeltettek. A tisztújítási mozgalmak megyeszerte folyamatban vannak , a választás december hő folyamán lesz. A mostani tisztikar javarésze ellenében nem állítanak ellenjelölteket. Marosvásárhely, nov. 16. Kr e ib ig ezredes, a 77. honvéddandár parancsnoka, a sátortáborban összpontosított újonczok gyakorlatainak megtekintése végett Nagy-Szebenből ide érkezett Teleki Samu gróf, Koburg herczeg pestmegyei vadászatáról délben haza érkezett. A gróf távollétében Rezső trónörökös tudakozódott utána. Közgazdasági táviratok. Pétervár, nov. 16. A birodalom ez évi bevételei szeptember hó 1-ig 391.634,316 rubelt tesznek ki a múlt év hason időszakának 397.291,384 rubelnyi bevételével szemben; a birodalmi kiadások ugyanazon idő alatt a múlt év 396.528,215 rubel kiadásával szemben 419.518,420 rubelre rúgnak. Értéktőzsde, Bécs, nov. 16. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. Az erős fluctuatiók után, melylyel a külföldi tőzsdék s az itteni magánforgalom zárult, a mai előtőzsde tartózkodó magatartással nyílt meg, különösen, mert a »Kölnische Zeitung« és a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« kifakadásai a speculator a kedvezőtlen befolyással vannak. Ez és a német trónörökös útjának elhalasztása miatt elmúlt az utóbbi napok barátságos hangulata és mert Berlinből lanyha becsléseket jeleztek, a nemzetközi értékek árai csendesen csökkentek. A helyi papírok élénk kereslet mellett tartottak. A valuták feszesek. Jegyzéseink a következők: Osztrák hitelrészv. 274.60. Magyar hitelrészvény 273.50. Tart. bank 107.—. Unióbank —.—. Anglo bank —.—. Bankegyesület —.—. Osztrák államvasut 309.25. Északi vasút —.—. Bécsi közúti vasút 216.75. Prágai vasmű —. Lombardok 137.80. Papirjár. 78.70—. Magy. aranyjáradék 86.57—. Húsz frankos arany 0.601/^ Német bírod. márka —.------. Morva-sziléziai közp. vasút —.—. Károly Lajos vasút —. Elbevasut —.—. A déli tőzsde határozatlan magatartású, az árak kevéssé változtak. A coulissában az árak elgyengültek, az eladások szaporodtak; a sorompók közt a vasúti papírok kínálata túlnyomó, a forgalom korlátolt. Az érczváltók és valuták drágábbak. Déli 2 órakor a következő árak jegyeztettek: Osztrák hitelr. 274.80. Angol-osztrák bankr. 104.75. Uniobank 106.90. Bankegyesület 102.9. Magyar hitelbank 273.50. Osztrák államvasut részv. 309.80. Károly Lajos-vasut 282.—. Északi vasút 2520. Északnyugati vasút 183.25. Elbe Vasut 194.—. Lombardok 137.50. Fegyvergyár —.—. Alföldi vasút —.—. Kassa-Oderbergi vasút —. Osztrák-magy. Lloyd 621.—. Dunagőzhajózási társaság részv. 547.—. Lovaspálya 216.20. Papirjáradék 78.72—. 1864-iki sorsj. 171.—. Osztrák papirjáradék —.—. Osztrák aranyjáradék 98.45. Magyar aranyjáradék 86.57.— Húsz frankos arany 9.601/2. Német birodalmi márka 59.27 —. Bécsi községi sors. jegy 124.50. Prágai vasmű —. Tart. bank .— Alpine —.—. Bécs, nov. 16. (Eredeti távirat.) Esti tőzsde. Az esti tőzsde lanyhán kezdődött, de később állítólag nagyobb fedezeti vételek következtében tetemesen megjavult. Osztrák hitelrészvények 277.40. Magyar hitelrészvények 276.—. Anglo bank 105.25. Unio-bank 107.40. Bécsi bankegylet 107.20. Osztrák államvasut 311.50. Lombardok 138.25. Elbevölgyi vasút 194.25. Osztrák papirjáradék 78.75. 40/s-os magyar jár. 86.80. Húsz frankos arany —.—. Német birodalmi márka Bécs, nov. 18. (Magy. ért. zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 99.90. Erdélyi föld. kötv. 99.25. 5/«°/a magy. földhitelint. záloglevél 101.—. Erdélyi vas. részv. 181.25. 1876. magy. bel. vas. áll. els. kötv. 97.—. Magyar nyer. sorsjegy 113.50. szőlő dézsmav. kötv. 97.—. 8 százalékos aranyjáradék 120.25. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 108.90. 4 százalékos aranyjáradék 86.67. M. orsz. bankr. k.1. Magy. vas. kölcsön 138.40. Magy. hitelb. részv. 273.50. Alföldi vasutr. 165.50. Magyar éjszakkai vasutr. 144.75. 1869. m. kel. vas. áll. elsőbbs. kötv. 91.10. Tiszai vasutr. 248.75. Magyar leszám. és váltób. 86.—. Kassa-oderb. vasutr. 144. — . 5°/o papirj. 85.—. Magyar jelz. 1 iterb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, nov. 16. (Osztrák értékek zárlata.) A tőzsde irányzata : tartva. Jegyzésünk : Osztr. hitelrészvény 274.70. Déli vasúti részvény 137.50. 4 százalékos aranyjáradék 98.45. Londoni váltóárfolyam 120.85. Károly Lajos vasutrészvény 282.—. 1864-es sorsjegy 170.75. 42 százalékos ezüstjáradék 79.80. 1860-as sorsjegy 132.— . Török sorsjegy —. —. Angol-osztrák bankrészvény 104.50. Osztrák-magyar államvasuti részvény 309.80 20 frankos arany 9.80Vi • 42 százalékos papirjáradék 78.70. Osztrák hitelsorsjegy 172. —. Osztrák-magyar bankrészvény 840.—. Cs. kir. vert arany 5.72. Német bankváltók 59.25. Elbe-völgyi vasút —.—. Berlin, nov. 16. (Zárlat.) Az üzlet irányzata kedvező. — Jegyzéseink: 42 százalékos papirjáradék 65.60. 4‘2°/o ezüstjáradék 66.60. 6°/o magyar aranyjáradék 101.10. 50/o m. papirjáradék 71.40. 5% keleti v. elsőbbs. kötv. 90 .60. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 235.—. Kassa-Oderbergi v. részv. 60.90. Orosz bankjegyek 197,90. II. kibocs. kel. kölcsön 55.20. Magy. jelzálog-hitelbank-részvény —.—. Magyar országos bankrészvény —.—. 5°/p osztrák papirjáradék —.—. Ultimo aranyjáradék 83.—. 4% magyar aranyjáradék 73.—. Magyar keleti vasúti kötvények 96.30. Hitelrészvény 468.—. Osztrák államvasut részvény 528.—. Károly Lajos vasút részv. 119.—. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárfolyam 108.60. 4»/« osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltóbank részvény —.—. Elbe-völgyi vasút 330.50. Árutőzsde Bécs, nov. 16. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. A mai tőzsdére nem volt kívülről hatás, a külföldi árjegyzések változatlanok voltak, miért is csekély forgalom mellett szilárd lett a tőzsde. A kész áru általában kedvetlen. Az árak többé-kevésbbé tartottak. Hivatalosan jegyeztettek a következő árak: búza október—novemberre 10.00—10.05 frt, búza november—deczemberre 10.00—10.05 forint, búza tavaszra 1884 10.63—10.68 frt, búza május—júniusra 1884 10.77—10.82 forint, rozs kész 8.20— 8.70 frt, rozs tavaszra 8.58—8.63 frt, tengeri kész 6.70—6.90, tengeri október—novemberre 6.67 — 6.72 forint, tengeri máj.—jun. 6.90—6.95 frt, zab kész 7.25—7.5 frt, zab okt.—novemberre 7.17—7.22 frt, zab nov.—decz. 7.17—7.22, zab tavaszra 7.67 —7.72 frt,. Bécs, nov. 16. (Eredeti távirat.) Szeszüzlet. Ezen áruczikk árai ma kissé megszilárdultak. Kész terményáru jegyzése 32.75 frt pénz, 33 forint áru. Boroszló, nov. 13. Búza 20.20. — Rozs 16.20. — Zab 14.20. — Repcze 29.70. — Tengeri 14.50. — Olaj 40.50. A csángók hazatelepitése. Lapunknál újabban adakoztak: A. B. Csángó Zentáról . . 20 frt — kr Eddigi gyűjtésünk: 6218 frt 25 kr Összesen: 6238 frt 25 kr. hírek. November 16. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Az izraelita anyakönyvek ügyéhez. — Az esküdtszékek kérdéséhez. Irta dr. Ullmannn Sándor. — Hirek. — Tárcza: A lőcsei fehér asszony. Történelmi regény. Irta Jókai Mór. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és ársulatok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegyzéke. — Időjárás. — Kivonat, a hivatalos lapból. — Nyílt tér. Udvari vadászat. A mai vadászaton a király is részt vett. Ő felsége nyitott fogaton Wolkenstein gróf kíséretében Gödöllőről Fóthig hajtatott s itt lóra ülve Sikátorra vágtatott, a hol az egybegyült fényes társaság által tiszteletteljesen üdvözöltetett. Ő felsége, ki kitűnő kedvben volt, Andrássy Gyula és Manó grófokkal váltott néhány szót; féltizenegy tájban pedig megadta a jelt a vadászatra, mely ezúttal szarvasra ment. A szarvas alig néhány pencznyi run után a fótbi erdőre menekült s nem tudtak ráakadni többé. A társaság erre ismét visszatért Sikátorra s egy második szarvast vett űzőbe. E bajsza alatt történt az a baleset, hogy Blaskovich Ernő lováról lebukott és egyik lába a kengyelben fennakadván, a ló által egy darabig hurczoltatot. Végre a mellette lovagló Baltazzi Arisztid által megszabadittatott kényelmetlen helyzetéből. A szarvas Vereshegy felé vette útját, hol szerencsésen elfogatott. A vadászat fél 1-kor ért véget és a király fogadván a társaság üdvözletét, kíséretével visszanyargalt Fóthra, honnan a reá várakozó négyes fogattal ismét Gödöllőre indult. A József főherczeg, mint a kis-jenői uradalom birtokosa, élénk érdeklődést tanúsít Arad megye iránt Ennek az érdeklődésnek most azzal adta jelét, hogy a megyében megindult tisztújítási mozgalmakat, nemcsak hogy figyelemmel kíséri, de mint az »Alföld« írja, a napokban Tabajdy Károly főispánhoz intézett magánlevelében Ormós Péter jelenlegi alispán erélyes és közhasznú működésére utalva, akként nyilatkozott, hogy ha mint tényleges szolgálatban álló honvéd, akadályozva nem lenne, mint a megye egyik nagybirtokosa, szintén lejönne Aradra, hogy szavazatát reá adhassa. — Ormós Péter különben előreláthatólag egyhangúlag meg fog választatni. — Személyi hírek. Koburg Fülöp herczeg és neje Luiza herczegnő tegnap délután Bécsbe utaztak. — Gróf Széchenyi Pál közgazdasági miniszter a ma reggeli postavonattal a fővárosba viszszaérkezett. — Báró Fáb Ferencz főispán a ma reggeli vonattal székhelyére Veszprémbe utazott.Szabó Imre curiai tanácselnök állapota, mint értesülünk mitsem változott. — Liszt Ferencz néhány nap előtt Gothában járt s ott Hohenlohe bibornok vendége volt. — Kraszevszki lengyel iró állapotáról nagyon nyugtalanító hirek érkeztek; állapota a legutóbbi napokban annyira rosszabbra fordult, hogy orvosai katastrophára vannak elkészülve. — Az új Ischia. Az olasz közlekedésügyi minisztérium már elkészült ama törvényjavaslattal, melyet Ischia helyreállítása ügyében a kamara elé fognak terjeszteni. Egyelőre másfél millió lírát kér a miniszter, de valószínű, hogy ez összegnél többet fognak részére megszavazni. — Női diákok. A római Visconti-államgymnásiumban ez idő szerint két leány van beiratkozva, három a II., négy az I. osztályba. Amazok mind a hárman kitüntetéssel tették le az évi vizsgálatot és jutalmat is nyertek. A római egyetemnek is vannak női hallgatói : az egyik a minap nyerte el a laureat, azaz tudom rangot. — Fölolvasás. A jogász ifjúsági egyesület helyiségében (Nemzeti szálloda) holnap, szombaton este dr. Decsi Gyula e czim alatt fölolvasást tart: A tévedés a büntetőjogban. — Az omnibus közlekedés tárgyában kiküldött fővárosi bizottság mai ülésén bejelentetett, hogy Szőke György módosította ajánlatát, így pl. csak két útvonalat tervez, az egyiket a múzeumtól a sugárúton át a városligetbe, a másikat a harminczad utczától a városligetbe. A bizottság úgy ezt az ajánlatot, mint a Palotai-félét, elvetendőknek találja és új pályázatot javasol kiírni, amelyben elejtetnének a kültelki vonalak és arra fektettetnék a fésuig, hogy az egész városra kiterjedő hálózat biztosíttassék. Ha a második pályázat se vezetne eredményre, akkor a jövő év július 1-jén életbe kellene léptetni az új omnibusz-szabályrendeletet egész szigorral, hogy igy folyton fogyjon a jogosultak száma s a főváros, ha évek múlva is, végre rendezett omnibus-közlekedéshez jusson. — Kivándorló gróf. Székelyhídi illetőségű gróf Stubenberg Farkas földbirtokos a magyar állam kebeléből, a Csehországba való kivándorlás czéljából a m. kir. belügyminiszter által elbocsáttatván, részére az elbocsátási okirat kiállíttatott. — Tempeföi, a népszínház új operetteje, melynek szövegét Rákosi Jenő, zenéjét pedig Erkel Elek írta, ma esti első előadásán jelentékeny sikert aratott. A darab burleszk részein a közönség jól mulatott és igen sokat nevetett; a mű azon részeit pedig, melyek magasabb válfaj légkörében mozognak, elismeréssel fogadta. A szerzőket minden felvonás után zajosan hívták, de csak a zene szerzője, Erkel Elek úr jelent meg a lámpák előtt. Az egész estén át sok volt a taps, melyből nagy rész jutott az előadóknak is, kik közt első helyen Blaba L.asszonyt (czímszerep) és Hegyi Aranka kisasszonyt (Lilla) kell felemlítenünk, mint azokat, kiknek az est sikerében tetemes részük van. Mellettük Rákosi Szidi (Dorottya) tűnt ki szép játék által; Tihanyi (nótárius) és Horváth (Silányi) elég komikusok voltak. S o ly m oz i (Serteperti) szerepét azonban Kassainak kellett volna adni; ez több hatást tett volna vele. Az operette kétségkívül hosszabb ideig fog megmaradni a népszínház műsorán. — Hangverseny. Pablo de Sarasate, a genialis spanyol hegedűművész, ismét visszakerült közénk és a vigadó kisebbik terme ma szűknek bizonyult. Hullámzott a közönség, míg a terem utolsó zuga is megtelt. A viszontlátás örömének zajosabb, lelkesebb kitöréseit alig képzelhetjük. A hallgatóság ámulattal csüggött a nagy művészen, kinek hegedűje a virtuozitás vakító káprázatosságával és a művészi fenköltség teljes erejével szólalt meg. Sarasate három programmszámot játszott: Saint-Saëns a-dúr versenyét, Mendelssohn nagy e-moll hegedűconcertjét egészen és végül saját szerzeményű spanyol tánczait (a románczot és babanevat) elragadó tűzzel. A Mendelssohnféle hangverseny után oly viharos volt a taps, hogy Sarasate kénytelen volt műsorát megtoldani és megtoldotta azzal a Chopin-féle nocturne-nel, melynek előadásával már régebben is rajongóvá tette a közönséget és melyet előtte Davidoff énekelt el gordonkáján. A hangverseny részletezését más alkalomra tartjuk fenn magunknak. — Sarasate-val Door Antal, a bécsi conservatorium tanára is lerándult hozzánk. A jeles pianista, kinek komoly, higgadt művészetét már érdeme szerint méltányolta közönségünk, ma is élénk tetszéssel fogadta műsorát, melyben Chopin, Schumann, Raff és Silas szerzeményei váltakoztak. Naptár. Szombat, november 17. Nap kés 1 ó. 12 p., nyug. 4 ó. 20 p. — Hold ké! 7 ó. 21 p este, nyug. 9 ó. 51 p. d. e. — Mercur a Hold mellett van. — Jupiter a Hold mellett áll és este mindig korábban kelvén, a keleti égen ragyog. R. kath. Csodatevő Gergely. Prot. Hugó.. Görög-orosz, (nov. 5.) Galakteon. Zsidó, (markesván 17.) Sabbat Ohajem. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délben 12—3 óra közt. Képviselőház megnyitó ülése d. e. 11 órakor. A magyar jogászegyesület teljes ülése d. u. 6 órakor az ügyvédi kamara helyiségében. Szónokok : dr. Plósz Sándor és dr. Garay Dezső. A magyar jogászifjuság orsz. egyesületének felolvasó estélye 7 órakor a nemzeti szállóban. Felolvasó : dr. Deési Gyula. Az orsz. magyar vadászati védegylet igazgató választmányi ülése dn. 4 órakor a lovaregylet helyiségében. Az orvostanhallgatók segítőegyesületének tudományos vitaestélye 6 órakor. A pesti nemzeti dalkör tánczczal egybekötött dalestélye 9 órakor a Hungáriában. Az orsz. dijnokegylet műkedvelő és dalkörének zártkörű tinczvigalma a budai »Fáczán« helyiségében. Utóellenőrzési szemle a császári és királyi honvédekkel a kőbányai úti honvédlaktanyában. Egyetemi füvészkert az üllői úton d. e. 8—12 és d. u. 2—4. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap dil nélkül. Múzeumban képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. (Hirek folytatása a mellékleten.) Páris, nov. 16. A Benátus a vasúti egyezményekre vonatkozólag megszavazta a sürgősséget Berlin, nov. 16. A trónörökös, ki Spanyolországba utazik, ma elbúcsúzott Vilmos császártól, ki a springer vadászatokra (Hannover mellett) rándult. Berlin, nov. 16. A párisi »National« a német trónörökös spanyolországi útja alkalmából azt írta, hogy az uralkodóházak és a népek között áthidalhatatlan űr van, melyet az uralkodók maguk támasztottak az által, hogy a német politikával szemben nem foglaltak el ellenséges álláspontot. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« erre nézve megjegyzi, hogy Francziaországon kívül aligha akad ember, aki ezt elhigyte; ellenben ha a »National« azt állította volna, hogy a franczia sajtó izgatásai az európai uralkodóházak és a franczia nép közt űrt támasztottak, ezt a »Nordd. Alig. Ztg.« nem vonná kétségbe. Róma, nov. 16. (Eredeti távirat.) A »Diritto« czikket közöl Olaszország és Ausztria-Magyarország viszonyáról és azt mondja, hogy e viszony megjelölésére legalkalmasabb a »szövetség«. Róma, nov. 16. (Eredeti távirat.) A Pol. Corr. tudósítója szerint, Gianuzzi Savelli igazságügyminiszter, ámbár megunta a hivataloskodást, de legközelebbi időben nem szándékozik lemondani. Az Acton tengerészeti miniszter lemondása által okozott részleges válság erre az egy esetre marad korlátozva. Adtou lemondása elfogadtatott. Bacelli közoktatásügyi miniszter, az egyetemi oktatásra vonatkozó javaslatának elfogadását cabineti kérdéssé fogja tenni. Róma, nov. 16. (Eredeti távirat.) A héten ily czímű röpirat fog itt megjelenni »Olaszország és jövő nagysága.« A röpirat javaslatokat foglal magában Olaszország és a szentszék kibékítésére nézve. A szerző állítólag Jacobini államtitkár. Belgrád, nov. 16. A kormány már a skupstina egybehivásával foglalkozik, ami valószínűleg márcziusban fog megtörténni. A miniszterelnök új választások megejtését szándékozik elrendelni, miután a képviselők részint a börtönben, részint Bulgáriában vannak. Konstantinápoly, nov. 14. Várnán át. (Eredeti távirat.) Gillet angol meghatalmazott, aki kereskedelmi szerződés kötése végett alkudozik a portával, a fontosabb kereskedelmi czikkekre nézve specificus vámtarifában egyezett meg a török kormánynyal. E tarifa maximuma 15 százalék. Az osztrák-magyar és a franczia nagykövetek nem kaptak még utasítást, hogy a portával alkudozásba bocsátkozzanak. Az alkudozás egyelőre Bécsben és Párisban folyik. A porta jelenleg adatokat gyűjt Persiával való kereskedelmi szerződés kötése végett is. Athén, nov. 16. A kamara elnökévé K a 1 1 ig as kormánypárti jelölt választatott meg 110 szavazattal 87 ellenében. Athén, nov. 16. Patrasban tegnap földrengést éreztek, mely azonban kárt nem okozott Athén, nov. 16. Wrede herczeg osztrák magyar követ visszahivó levelét legközelebbről nyújtja át a királynak.