Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)

1883-11-03 / 302. szám

SZERKESZTŐBÉG: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, ffildealat. Előfizetési du : Poétám küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggelire esti kiadás együtt: 1 hónapra 2 ill. 3 hónapra 6- 6 hónapra ...... .................................... .. 18 * Az esti kiadás poétái különközléseért felülfizetés negyedévenként .............. 18 II. évi folyam. Budapest, 1883. szombat, november 3. 302. szám. Budapest november 2. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot. Az 1883. évi október hő 24-től 31-ig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések szerint a vetések állása a következő volt: I. Felvidék, Abauj-Torna megye. Alsó-gönczi, szikszói, tornai és kassai járás. Az alsó-gönczi járásban szőlő közép, a burgonya bő termést adott; a szikszóiban a vetések jól állanak ; a tornaiban a kukoricza gyenge középtermést adott; a burgonya romlikba vetések szépen állanak, a kassaiban a vetések szépek ; a kapások jó termést adtak. Árvamegye Námesztói járásában az aratás bevégeztetett; a burgonyatermés jó. Barsmegye verebélyi járásában a vetések szépek. Hontmegye. (Balogi és ipolysági járás.) A balogi járásban a vetések jól állanak; a kapás növények középtermést adnak, az ipolyságiban a vetések szépen kikeltek. A szüret gyenge termést szolgáltatott. Liptómegye. (L.-ujvári és rózsahegyi járás.) A l.-ujvári járásban a vetések szépen állanak; a rózsahegyiben a vetés bevégeztetett. Nógrádmegye. (Gyarmati és nógrádi járás.) A gyarmati járásban a vetések jól állanak, a répa középtermést igér; a nógrádiban az őszi munkálatok folyamatban vannak, a répa gyengén fizetett. Nyitramegye (Pöstyéni, holicsi, n.-tapolcsányi, szemezi s galgóczi járás.) A pöstyéni járásban a vetések jók, a rozsok buják, a holicsiban a vetések jól kelnek, a szőlő középtermést adott, a nagy-tapolcsányiban a vetések szépen kikeltek; a szemicziben a szüret középnek mondható; a répa nem sikerült; a galgócziban a vetések jól kelnek; a takarmány szűken van. Pozsonymegye. (Malaczkai, szempczi és pozsonyi járás.) A malaczkai járásban a vetések szépen kelnek; a szempcziban a szüret jó középtermést adott; a vetések szépen fejlődnek; a pozsonyiban a kapásnövények jó középtermést adtak; a vetések szépen állanak. Sárosmegye. (Sirokai és tapolyi járás.) A sirokai járásban a vetések jók; a tapolyiban a korai vetések sárgulnak; a későiek szépek; a kapások középtermést adnak. Szepesmegye. (Tátrai, hernádvölgyi, magurai és bányai járás.) A tátrai járásban a vetések jól fejlődnek; a burgonya középtermést adott; a hernádvölgyiben az aratás befejeztetett, a vetések szépek ; a maguraiban a burgonya jó termést adott; a bányaiban a vetések szépek; takarmány szűken van. Trencsénmegye. (Trencséni és csaczai járás.) A trencséni járásban a vetések jól kikeltek; a burgonya rossz termést adott; a csaczaiban a termés gyenge közép. Zemplén megye. (Homonnai, szinnai és sátoralja-ujhelyi járás.) A homonnai járásban a vetések szépek, a kapások gyenge termést ígérnek, a szinnaiban a vetések jól állanak, a burgonya még szedetlen, a tokajiban a vetések szépen bokrosodnak. Kitűnő aszútermő év van az idén, a sátoralja-ujhelyiben az ősziek rendesen fejlődnek, a répa középtermést adott. Zólyom megye breznóbányai járásában az őszi vetések szépen kelnek. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Baranyavári, szentlőrinczi, siklósi és pécsváradi járás.) A baranyavári járásban a vetések szépen kelnek, a tengeri közép, a burgonya gyenge termést adott, a répa jól fizetett, a szentlőrincziben a vetések szépek, a répa és a tengeri középtermést adtak, a siklósiban a vetések szépen kelnek, a tengeri és a burgonya jó termést adott, a pécsváradiban a vetések jól fejlődnek, a hajdina jól eredményezett. Esztergom megye. (Párkányi és esztergomi járás.) A párkányi járásban a vetések jól kelnek, repcze igen szép ; a szüret középen aluli termést adott az esztergomiban a repczék jók, burgonya és répa jó termést adtak. Fejérmegye. (Sárbogárdi és moóri járás.) A sárbogárdi és moóri járásban a vetések jól kikeltek; a repcze jó, de ritka ; a tengeri és répa jól fizetett; a burgonya rothad; a moóriban a vetések szépen bokrosodnak. Győrmegye. (Sokoróaljai és pusztai-alsó járás.) A sokoróaljai járásban a vetések jól kelnek; a burgonya középtermést adott, a repczék szépek; a pusztai-alsóban a vetések jól gyarapodnak, a burgonya itt-ott rothad. Komárommegye. (Gesztesi, csallóközi és udvardi járás.) A gesztesi járásban a tengeri jó, a burgonya középtermést adott; a vetések befejeztettek ; a csallóköziben a vetések szépen kelnek ; a répa jó termést adott ; az udvardiban a vetések szépen kelnek, a burgonya és a tengeri középtermést adott. Mosonmegye. (Nezsideri, rajkai és m.-óvári járás.) A nezsideri járásban a vetéseken féregpusztítás észlelhető ; a rajkaiban az őszi vetések jók ; tengeri, burgonya és répa jó termést szolgáltattak ; a magyaróváriban a vetések jól kikeltek, a kapásnövények jó termést adtak. Sopron megye. (Kismartoni, kapuvári és csepregi járás.) A kismartoni járásban a vetések szépek ; a burgonya és a répa jó termést adott; a kapuváriban a vetések jól kelnek; a csepregiben a vetések jól kelnek ; a répa jó középtermést adott. Somogymegye. (Szigetvári és tahi járás.) A szigetvári járásban a vetések szépek, a tengeri középen aluli termést adott; a tahiban a vetések szépek, a tengeri közép, de érett termést adott. Tolna megye dombóvári járásában a vetések igen jók; burgonya és tengeri közép termést adtak. Vasmegye. (Felsö-eőri, kőszegi, mura-szombati, sárvári, szent-gothárdi és kemenesi járás.) A felsö-eőri járásban a vetések szépen kelnek; a répa gyenge termést adott; a kőszegiben a vetések buján fejlődnek ; a burgonya rothad; a muraszombatiban a vetések igen szépek; bor sok termett; minősége azonban gyenge; a sárváriban a korai vetések sárgulnak ; a repcze alig mondható középszerűnek; a répa jó termést adott; a szent-gotthárdiban a vetések jól fejlődnek ; a répa jól fizetett. Veszprém megye. (Pápai és enyingi járás.) A pápai járásban a vetések jól kelnek, a répa középtermést adott, a tengeri középminőségű; az enyingiben a vetések jól kelnek, tengeri, répa és burgonya jó termést adtak. Zalamegye. (Egerszegi, novai, tapolczai, letenyei, pacsai, kanizsai, sümegi és lendvai járás.) Az egerszegi járásban a vetések szépen kelnek; a tengeri jó, de kevés termést adott; a novaiban a vetések buják, a kapás növények rosszul fizettek; a tapolczaiban az őszi vetések jól állanak; a szüret középszerűnek mondható; a letenyeiben a vetések jól fejlődnek ; a tengeri és a répa gyenge középtermést adott; a pacsaiban a vetések egyenetlenül kelnek; a burgonya és a répa középtermést adtak; a kanizsaiban a vetések szépek, tengeri jó középtermést szolgáltatott; a burgonya rothad ; a sümegiben a vetések szépek, a kapások középtermést adtak; a lendvaiban a vetések jók. III. Alföld északi része. Arad megye. (Borossebesi és világosi járás.) A borossebesi járásban a vetések kétharmada befejeztetett, a tengeri rossz termést adott; a világosi járásban a vetések fejlődésükben visszamaradtak, a répa jó termést adott. Békés megye. (Békési és szeghalmi járás.) A békési járásban a vetések jól kelnek, a szeghalmiban a repcze sok helyütt kiszáradt, a tengeri jó közép, a répa gyenge termést adott. Bereg megye. (Felső-tiszabáti és nagy-kászonyi járás.) A felső-tiszabáti járásban a vetések befejeztettek, a tengeri és a burgonya gyenge termést adott, a nagy-kászonyi járásban a vetések szépen kelnek. Biharmegye. (M.-csékei, micskei, belényesi, ugrai, tenkei, beési és derecskei járás.) A m.-csékei járásban a vetések szépek, a tengeri középtermést adott, a micskei járásban a vetések szépen kelnek, de a drótféreg által pusztítatnak, a szüret kitűnő termést szolgáltat, a belényesi járásban a vetések jól kelnek, a tengeri termés középszerű, az ugrai járásban a vetések szépek, a tenkei járásban a tengeri jó középtermést adott, a beési járásban a vetés folyamatban van, a derecskei járásban a vetések szépen kelnek. Borsodmegye szendrői járásában a korai vetések már sárgulnak, a répa jó, a tengeri féltermést adott. Csanádmegye. (Nagylaki és makói járás.) A nagylaki járásban a búza-vetések szépen fejlődnek, a répa középtermést igér, a makói járásban a vetések jól kelnek, a tengeri- és szőlőtermés a múlt évinél jobb. Csongrád megye tiszántúli járásában a vetések szépek, a répa apró, a repcze egészen elpusztult, a tengeri, répa és a dohány jól fizetett. Gömör megye. (Roznyói, tornaalji és nagyrőczei járás.) A rozsnyói járásban a vetések jól fejlődnek, a burgonya jól fizetett, gyümölcs sok van; a tornaljai és a n.-rőczei járásban a vetések jól kikeltek. Hajdumegye. (Nádudvari és hadházi járás.) A nádudvari járásban a repcze gyenge, a korai vetések jók , a hadházi járásban a tengeri jós, a répa és a burgonya rosszul fizettek. Heves megye. (Alsó-tarnai, felső-tarnai, tiszai, mátrai és csányi járás.) Az alsó-tarnai járásban a buzavetések szépen kelnek, a repczék egyenetlenek, a répa féltermést adott, a dohány és a tengeri silány, a burgonya középtermést szolgáltatott; az alsó-tarnai járásban a répa középtermést kiadott; a tiszai járásban a késői vetések jók; a mátrai járásban a vetések szépen kelnek, a burgonya középtermést adott, a tengeri silányul fizetett; a csányi járásban a vetések jók, de azokban helyenkint a pajod pusztít, a burgonya fél-, a répa háromnegyed termést adott. Jász - Nagy-Kun-Szolnok megye. (Alsó-tiszai, közép-tiszai járás.) Az alsó-tiszai járásban a vetések jól állanak, a répa jól fizetett, a középtiszai járásban a vetés befejeztetett, a répcze gyenge. Máramaros megye. (Huszti, ökörmezői és vissói járás.) A huszti járásban a tengeri tó közép-, a burgonya silány termést adott; az ökörmezői járásban a burgonya szedetik; a vissói járásban a burgonya silány termést adott. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye. (Pilisi-felső, pesti-közép és alsó-váczi járás.) A pilisifelső járásban a vetések jól kelnek, a burgonya rothad ; a pesti-közép járásban a vetések szépek, a tengeri közép-termésű; az alsó váczi járásban a vetések jól kikeltek, a rozsvetést itt-ott a hernyó pusztítja. Szabolcsmegye. (Alsó-dadai és bogdányi járás.) Az alsó-dadai járásban a vetés folyamatban van, tengeri kevés, de jó termett; a bogdányiban a vetések szépek és bokrosodnak; a tengeri jó, a burgonya középtermést adott. Szatmármegye. (Szamosköziés m.-szalkai járás.) A szamosközi járásban a vetések szépen kelnek ; sok repcze kiveszett; a tengeri gyenge termést adott; a m.-szalkaiban a vetések jól megbokrosodtak. Takarmány szűkén van. Ungmegye. ("Ungvári és bereznai járás.) Az ungvári járásban a tengeri gyenge termést adott; a vetések a megye déli részein jól kelnek; a n.-bereznaiban a vetések szépen gyarapodnak; a burgonya kielégítő ; a tengeri kitűnő termést adott. Közlemények: A magyar járadékkölcsönök. Az 1884-ik évi állami költségvetésben a magyar járadékok költségei az állami adósságok rovatában a következő összegekkel vannak felvéve: 6%■ os aranyjáradék-kölcsön. Kiadásképpen az 1883-ra megszavaztatott 11.450.000 frt, 1884-re előirányoztatik 10.314.723 frt, tehát kevesebb 1.135.277 frttal; még pedig: Kamatok érezpénzben: 1884. évre előirányoztatik 8.646.129 frt, 1883. évre megszavaztatott 9.600,000 frt, tehát kevesebb 953,871 írttal. Ezen kamatkereslelet az 1881. évi XXXII. tcz. alapján foganatba vett s jelenleg még folyamatban levő 6 százalékos aranyjáradékkötvények előre látható mennyiségének bevonásában találja indokolását. Ennek beszerzési költsége: 1884. évre előirányoztatik 1.642,764 frt, 1883. évre megszavaztatott 1.824,000 frt, tehát kevesebb 181,236 frttal. A beszerzési költség úgy mint a többi kölcsönöknél is 19 százalékkal számíttatott. — Kezelési költség: 1884. évre előirányoztatik bankjutalékra 24.830 frt, posta és egyéb költségre 1.000 frt, összesen 25.830 frt, 1883. évre megszavaztatott 26.000 frt tehát kevesebb 170 frttal. A bankjutalék 19% beszerzési költség hozzáadásával a szerződésszerű 1/4°/p-kal vétetett fel, a bankházaknál előrelátóbatólag beváltásra kerülő szelvények értéke után. Az 1883. évi tényleges eredmény 20.062596 frt 841 /a kr. — 4°/0-os aranyjáradék kölcsön. Kiadásképen az 1883. évre megszavaztatott 15.470,000 frt, 1884. évre előirányoztatik 16.718,183 frt, tehát több 1.248,183 frttal, még pedig: Kamatok érczpénzben: 1884. évre előirányoztatik 14.010.416 frt, 1883. évre megszavaztatott 12.960.000 frt. Ezen kamat-többlet az előreláthatólag beváltás alá kerülő 6°/C-os aranyjáradék kötvény-mennyiség ellenében aránylagosan kibocsátandó 4 százalékos aranyjáradék kötvények szaporodásában találja indokolását. Ennek beszerzési költsége: 1884. évre előirányoztatik 2,661.969 frt, 1883. évre megszavaztatott 2,462.400 frt, tehát több 199.579 frttal.Kezelési költség: 1884. évre előirányoztatik: bankjutalék 40.788 frt, posta és egyéb költség 5000 frt, összesen 45.788 frt, 1883. évre megszavaztatott 47.600 frt, kevesebb 1.812 frttal. — Az 1882. évi tényleges eredmény 7.918.666 frt 83 kr. — Öt százalékos papirjáradékkölcsön. Kiadásképpen az 1883. évre megszavaztatott 6.550.937 frt, 1883. évre előirányoztatik 7,530.032 frt, 1884. évre tehát több 979.095 frttal, mégpedig: kamatok fejében 1883. évre megszavaztatott 6,543.615 frt, 1844. évre előirányoztatik 7,721.210 frt, tehát több 977.595 frttal, éspedig: az 1883. évi február hó végéig forgalomba bocsátott névértékű 132.213,900 frt 5 százalékos magyar járadékkölcsön-kötvények egész évi kamatai 6,610.695 forint. — 1883. év folyamán kibocsátott és részben még kibocsátandó: a) az 1883. évi II. t.-czikk alapján 141,300 frtnak fedezésére, b) az 1883. évi III. t.-cz. 4. §-a alapján 13.048,307 frtnyi hiány fedezésére, c) 1883. évi XII. t.-cz. 3. §-a alapján az 1883. évre eső 100,000 frt állami segély és előleg fedezésére, d) az 1883. évi XYI. t.-cz. 2. §-a alapján 69,400 frt fedezésére, e) az 1883. évi XXVIII. t.-cz. alapján 1.320,000 frt a fiumei kőolaj-kikötőmedencze építésére, f) 1880. évi közösügyi póthitel fedezésére 936,712 frt, az 1883. évi XXXYI. t.-cz. alapján, g) 1882. évi közösügyi póthitel fedezésére 227,251 frt, az 1883. évi XXXYII. t.-cz. alapján, együtt 15.842,970 frt fedezésére kerekösszegben számítva 18.210,300 frt névértékű kötvény egész évi kamatai 910,515 frt, összesen 7.521,210 frt. Kezelési költségek: a) 1/8°/o bankjutalék a beváltással megbízott bankházaknak , mely körülbelül 6,4000.000 frt után 8000 írttal számittatik. 1883. évre megszavaztatott 6500 frt, tehát több 1500 frttal, mi a kibocsátott kötvénytöbblet által indokoltatik. b) posta-költségek: 1883. évre megszavaztatott 200 frt, 1884. évre előirányoztatik 200 frt; c) egyéb kezelési költségre 1883. évre megszavaztatott 622 frt, 1884. évre előirányoztatik 621 frt. Az 1882. évi zárszámadás tényleges kiadásul 4,828.141 frt 90 krt mutat ki; 1884. évre pedig 7,530.032 frt irányoztatik elő, minthogy 1882. évben csak 105,502.300 frtnyi kötvények voltak kibocsátva, holott 1884. évben 150,413.900 frt névértékű kötvény lesz forgalomban. Az 1880. évi VIII., XI. és 1881. évi XI. t.-czikk értelmében kibocsátandó járadékkötvények és az 1884. évi hiány fedezésére kibocsátandó értékpapirok kamataira 1884. évre előirányoztatik 800.000 forint, mely összeg, tekintettel arra, hogy az állami kölcsönök törlesztési járadékainak, valamint az 1884. évi hiány fedezésére szükséges kölcsön nem egyszerre, hanem a szükségletnek megfelelő részletekben fog felvétetni, és a kibocsátandó kötvények félévi kamatja utólag lesz fizetendő, az új kamatteher fedezésére elegendő lesz. A parasztbirtok pusztulása Németországban a latifundiumok túltengése következtében. A berlini »Nationalzeitung« czikket közöl Lombart-Ermsleben tollából, amely az ultramontán Germania« azon állítása ellen irányul, hogy Németországban a latifundiális gazdaság még távolról sem fenyeget. A czikk kimutatja, milyen óriási módon pusztul a parasztbirtok, nem az eldarabolás, hanem az összevásárlás következtében ; az elpusztult parasztok helyébe lépnek a birtokokat összevásárló nagy urak. A nagybirtok Poroszország keleti tartományában nem tartozik sem a városi, sem a vidéki községek kötelékéhez, hanem külön köteléket képez, ezen viszony alapján Meitzen tanár 1865-ben a következőleg számítá ki a birtokok területét a keleti és nyugati porosz tartományra, Pommeraniára, Posenra, Brandenburgra, Sziléziára és a szász tartományra, volt a. 770 városi községkerület 4.832,788 morgen területtel = 5.63°/0. b. 25.612 vidéki községkerület 41.336,145 morgen területtel = 48.29°/0. c. 15.632 külön jószágkerület 39.444,406 morgen területtel = 46.08°/6. A nagybirtok tehát az összes terület 46 08 százalékát képezi és azóta ez az arány növekedett. Az 1837. és 1867. évek alatt, mint Nobbe gazdasági tanácsos a Landes-Ökonomie-Collegium februárius 15- iki ülésén kifejtette a keleti tartományokban és Westfaliaban a 30 és 300 morgen között váltakozó parasztbirtokok 2.831,226 morgennel, az összes terület 8 százalékával forogtak. A birtokok fele földaraboltatott, fele pedig a nagybirtokokhoz csatoltatott. Különösen rosszak a viszonyok Pommerániában, ott már 1864-ben 5970 ° C-át képezte a nagybirtok az összes birtokoknak. Még kedvezőtlenebb a helyzet Előpommeraniában, Rügen szigetén és Meklenburgban, amelynek a múlt században 12.100 parasztbirtoka volt, holott jelenleg csak 1200 ilyen birtokot számlál. Egyes kerületekben a nagybirtokok túltengése következtében a parasztság egészen kipusztult, így a grimmeni kerület 18.253.000 morgenre rugó területe hat birtokos tulajdonát képezi. Ezek a számok bizonyítják, hogy Németország már részben eljutott az annyira káros latifundiális birtokrendszerhez. Előmunkálati engedély. A közmunka és közlekedési miniszter előmunkálati engedélyt adott Faik Zsigmond lovagnak és érdektársainak egy Vácztól Rádon, Penczen, Csőváron, Ácsán (esetleg Lápon), Gután, Kövesden, Becskén, Kelecsényen, Nándoron, Mokrán és Szügyön át Balassa-Gyarmatig vezetendő másodrendű vasútvonalra egy évre. A németországi szövetkezetek az 1882. évben. A németországi szövetkezek idei Halberstadtban tartott naggyűlésén a szövetkezetek helyettes ügyésze rendkívül érdekes jelentést terjesztett elő. Ez a jelentés mutatja, mit tehet egy ember, ha törhetetlen kitartás és erős meggyőződés vezeti, ez a jelentés a legszebb emléke Schultze-Delitzschnek, a szövetkezetek megteremtőjének. Az évi jelentés 904 hitel, 182 fogyasztási, 18 nyersanyagbeszerző, 1 tejszövetkezet és 1 építőszövetkezet üzleti kimutatásait foglalja össze, de megemlékezik 1875 hitel, 621 fogyasztási, 35 építőszövetkezetről, 954 különböző ipari szövetkezetről, összesen 3.485 egyletről, e mellett a kimutatásban a Raiffaisen-féle előleg-egyletek és az azokkal összeköttetésben álló mezőgazdasági szövetkezetek figyelmen kívül lettek hagyva. A Schultze-Delitzich-féle elvekre alapított német egyletek száma 3,550, a tagok száma több egy milliónál, az évi forgalom 2000 millió márkánál többre rúg, az egyletek forgalmi tőkéje 600 millió márka, ennek harmadrésze a szövetkezetek tulajdonát képezi. A 904 hitelszövetkezet, melyeknek 461,153 tagja van, főszámadása a következő: A. Fedezett hitelek: Összesen 5112 millió. A két tétel között mutatkozó különbözetet az magyarázza meg, hogy néhány egyletnél a tartalékokhoz csatolt összegek nem számíttatnak a törtekhez, hanem csak előjegyeztetnek, ha ezt számításba veszszük, akkor a tartalékok összege 182 millióra emelkedik. Az év folyamán nyújtott hitelek összege állandóan emelkedik, 1878-ban 3030 millió márka volt, azóta 3045, 3142, 3184 millió márkán át 3262 millióra emelkedett. Az ötvösműkiállítás központi bizottságához a már említett bejelentéseken kívül mintegy 20 ajánlat érkezett be eddig, melyek érdekesnél érdekesebb tárgyak beküldését helyezik kilátásba. Azonkívül számos kérdő levél érkezik a közp.bizottsághoz az ország minden vidékéről, melyekben egyes ötvösműtárgyak és gyűjtemények beküldésére nézve felvilágosítások keretnek. Ez ajánlatok és levelek száma után ítélve a kiállítás erkölcsi sikere biztosítottnak mondható. A közp.bizottság titkársága alig győzi a beérkező levelek elintézését. Egyes kiállítók már tárgyaikat is beküldötték és úgy ezek, mint a bejelentések száma most már napról-napra szaporodik, miután a bejelentési határidő deczember hó 1-én és a beküldési határidő decz. 15-én jár le. A kiállítás megnyitásának napja még nincs véglegesen megállapítva és a gyűjtemények és kiállítási tárgyak elhelyezési tervét is csak december elseje után fogják elkészíteni, amikor már a bejelentett tárgyak legnagyobb része itt lesz és az elhelyezésre nézve könnyebb áttekintést nyújt. Az elevátor tarifája. A fővárosi elevátornál hatályba léptetendő maximális tarifa ügyében f. hó 3.-ikán délelőtt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban, dr. Schniener Gyula miniszteri tanácsos elnöklete alatt értekezlet tartazik. Sörkereskedők értekezlete. A fővárosi és vidéki kereskedők körének legutóbbi ülésén Bieber Antal köztag a sörkereskedés terén tapasztalt visszaélésekről tett jelentést. Tudomása szerint ugyanis a kiviteli palacksörkereskedők ásás hiánya folytán gépezettel ellátott drága palackokat bizományba kénytelenek adni elárusítóiknak, s ezek viszont minden biztosíték nélkül adják át azokat vevőiknek. Ily módon aztán a palaczkok nagy része nem kerül vissza tulajdonosához, hanem több kézen át néha potom áron más kereskedő vagy gyáros kezébe jut, mi által tág tér nyílik visszaélésekre; az ily sörös palaczkok öszszevásárlója silányabb áruval tölti meg azokat s igy bocsátja újból forgalomba, miáltal a palackok jogos tulajdonosa nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárt is szenved. A kör elhatározta, hogy az elnökség a fővárosi közkereskedőket közelebb értekezletre hívja egybe azon módozatok megbeszélése végett, melyekkel a baj orvosolható volna. Közvetítő intézetek és ügynökségek. A budapesti kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztályának egyik korábbi ülésében indítvány létetett az iránt, hogy a kamara kebelében tanácskozások tartassanak azon kérdés tisztázására, hogy mily rendszabályok által lehetne elejét venni azon visszaéléseknek, melyeket a közvetítő- vagy elhelyező intézet, ügynökség s másefféle czímek alatt egyes szédelgők a fővárosi piac jó hírnevének rovására elkövetnek. A kamara a kérdés tanulmányozására vegyes bizottságot küldött ki, melybe az elnökségen kívül "Weizenfeld Jakab, Érczhegyi Ferencz, Fromm Antal, Posner K. L. s dr. Schreyer Jakab kamarai tagok és Blumenau Richard és Kohler J. C. ügynökök választottak meg. Tekintettel arra hogy e bizottság közelebb megkezdi tárgyalásait, a fővárosi és vidéki kereskedők köre értekezletet hívott egybe, hogy a tanácskozásoknak alapul szolgáló memorandumot nyújthasson be a kamarához. A »Kisbirtokosok országos földhitelintézete« 51/2 °/c-os zálogleveleinek f. évi október 31-én a kormánybiztos és a felügyelő bizottság jelenlétében tartott 7-ik sorsolása alkalmával kisoroitattak a 118. 242. 383. 508. 587. 610. 759. számú 1000 frtos, a 207. 308. 373. 526. 538. 665. 751. 788. 866. 897. 901. 916. 977. 1003. 1018. 1057. 1080. 1271. számú 500 frtos, az 520. 664. 692. 721.855.859. 869. 872. 907. 967. 980. 1031. 1064. 1065. 1068. 1072. 1082. 1134. 1167. 1183. 1210. 1241. 1254. 1345. 1373. 1485. 1545. 1613. 1621. 1639. 1654. 1664. 1724. 1743. 1753. 1769. 1771. 1806. 1808. 1878. 1895. 1924. 1929. 1941. 1966. 1975. 1977. 2066. 2080. 2086. 2135. 2146. 2135. 2146. 2153. 2196. 2214. 2228. 2277. 2291. 2293, és 2368 számú 100 frtos 51/2 °/0-os záloglevelek sorsoltattak ki, egyúttal pedig rendkívüli tőketörlesztés folytán az 1850 —1857-ik számú 8 darab 1000 frtos, a 2403—2412, 2579—2588 számú 20 darab 500 frtos, és az 1—26, 28-44.47-101. 103—120, 122—154. 156—205 számú 200 darab 100 frtos 51/1 °/C-os záloglevelek forgalmon kívül helyeztettek. Kelt, 1883-ik évben Budapesten, november hó 1-én. Az igazgatóság. Fiume hajózási forgalma az érkezett és elindult hajók száma és tartalma szerint a folyó év januároktóberi háromnegyed évében a következő volt: x 808 1809 808 1803 összesen : 298199 1247n 301747 116814 A m. kir. államvasutak f. évi üzletjövedelmi fölöslege czimén f. hó 25-én 1.000.000 írt szállíttatott be a m. kir. központi állampénztárba, mely összegnek betudásával a f. évi összes beszállítás készpénzben 3.500.000 frtot, átszámítás útján pedig 1.508.66753 frtot, tehát az összes beszállítás ötmilliónyolczezerhatszázhatvanhét frtot s 53 krt tesz ki. A budapesti közúti vaspálya társaságnak f. é. október havában 762051 szállított személy után 84108 frt 22 kr bevétele volt, tehát többlet a múlt év hason havához képest (73829 frt 23 kr) 9278 frt 99 kr. Az összes bevétel f. é. január 1-től október 31-ig 871892 frt 68 krt tesz, többlet a múlt év hason szakának bevételével szemben (790362,33 frt) 81530 frt 35 kr. a) előlegváltók.................................... 536'3 millió. b) leszámítások (üzleti váltók) . . 332'3 » c) adóságlevelek......................................104'6 » d) jelzálogok..................................... 71 » Összesen . 980'3 millió. B. Folyószámla üzlet, a számlák összege 44,669. a) kiadás.......................................... 522 millió. b) bevétel......................................... 508.3 » C. Összes kiadások .... 2402'9 » D. Üzletjövedelem: a) kamatok és jutalékok, kintlevő......................................... 1'2 » befolyt.......................................... 27'4 » b) más bevételek: kint levő......................................... 6t millió. befolyt........................... 1'5 * B. Üzleti kiadások: a) kamatok: hátralékban ............................... 32» kifizetett......................................... 199 » b) üzleti igazgatás költségei: hátralékban..................................... 1'O » befolyt.......................................... 4’4 » F. Veszteségek..................... 1*3 » G. Tiszta jövedelem .... 81 » ebből jutott: a tartaléknak.................................... 1‘4 » az önképzési czélokra szolgáló rendelkezési alapnak............................... 0'07 » a tagoknak .................................... 6'4 » A 904 hitelszövetkezetnek a főmérlege, ezen számadások alapján a következőleg alakul: Pénztári készlet készpénz 14'7 millió értékpapír 33'4 » 480 millió követelések, váltók . . . 270.9 millió jelzálogok . 23'1 » folyószámla . . 135'6 » bankszámla . . 18'7 » kamatok . 1.7 » 450'0 millió ingók értéke . . 0'6 millió ingatlanok értéke 12'3 » 12'9 millió Összesen 51'6 millió Teher: A tagok üzletrészei 103'3 millió Tartaléktőkék 17'7 » Magánosok kölcsönei három hóra s hosszabb időre 240 » rövidebb időre 128'6 » Bankok kölcsönei 10'7 » Kamatok • 50 » Kamatok előlegesen 1*1 » Ki nem osztott jövedelem 4 7 » Érkezett Elindult Gőzös Vitorlás Gőzös Vitorlás Lobogó szám szám szám szám tonna tonna tonna tonna Osztrák-magyar 702 1045 697 1051 usztráa magyar . 186766 72890 185580 691871 103 6 108 6 Ang0 • • • • 109738 1907 114472 1907 Olasz 1 701 1 694 Uia87 • • • • 304 32426 304 31436 Görög — ^4 — norog • • - • _ 5414 _ 4069 ■«1, 1 1 10 17 ivemet. ... 871 6639 571 3260 Franczia . . . “ ~ 232 * * * * — _ 609 Norvég ... 520 4404 520 1838 Németalföldi . . __ 1438 2876 Portugal - - . Z 182 - 182 Török .... __ 26 — 26 Orosz • • • • __ 241 — _ Amerikai . . . Z 1044 - 1044 Montenegrói . . ~ 7Z 148 Mai számunkhoz fél ivmelléklet van csatolva. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 2. Az üzlet lanyha. — Magyar uraság, öreg nehéz 46.----47.—, fiatal nehéz 47.-----.49.—, közép 48.-----49.—, könnyű 51.----52.—. Eredeti nehéz —.--------.— közép 47.-----49.—, könnyű 50.-----52.— . — Romániai bakonyi, nehéz 50.-----.— átmeneti, közép 48.—50.— átmeneti, könnyű —.-------.— átmeneti, eredeti nehéz —.----.— átmeneti, közép 50-------átmeneti. Szerbiai nehéz 50.50—.— átmeneti, közép 50.-------.— átmeneti könnyű 49.-----50.— átmeneti. — Hízó l'/a éves élősúlyban 4°/o levonással-----.— 2 éves------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 46 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 5 aranyforint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 2. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán is épp oly kevés forgalom volt, mint délelőtt. — Eladatott búza tavaszra 10.20 írton, tengeri május—júniusra 6.54 frton és 500 méter mázsa káposztarepcze augusztus—szeptemberre 13,80 frton kelt el. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A párisi havi liquidatio közönséges hatását megteszi, melynek nyomása alatt ma délután a tőzsde igen gyenge volt s az értékek nagyobb mérvű csökkenést szenvedtek. Ez áll főleg a hitelrészvényekre, míg a járadékok aránylag szilárdak maradtak. Jegyeznek: 6 száz. aranyjáradék 87.10—87.05. — 5 százalékos papírjáradék 85.50—85.45. — Osztrák hitelrészvények 282.10-280.30—280.90—280.40. Magy. hitelbankrészvény 281.25—279.50—279.75—279.50. — Leszámítoló bank —.—. Osztrák magyar államvasúti részvények 315.75—314. A zárlat 6 órakor csakis bágyadt maradt. A zárárak a következők: Uj aranyjáradék 87.05—. — Papirjáradék 85.40—. Osztrák hitelrészvények 280.40. — Magyar hitelbankrészvények 279.50. — Leszámítoló bank 88.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 314.—.