Nemzet, 1883. december (2. évfolyam, 450-478. szám)

1883-12-22 / 470. szám

erkölcsi érzetének hanyatlásáról. A magasabb körök a szellemi sivárság megdöbbentő képét mutatják. A remény, hogy a fiatal czár erélyesen fog hozzálátni tisztább felfogások érvényrejutásához. A mai orosz viszonyok a XV. és XV. Lajos és III. Napóleon alatt uralkodott állapotokra emlékeztetnek.« — Botrányos szöktetési történet foglalkoztatja jelenleg a párisi rendőrséget. A rue du Chateau des Reutiers egyik házában másfél év óta lakik egymás mellett. Y. család és az M. család. Az utóbbi család legidősebb, Gabriele nevű 18 éves leánya nemrég je­lentékeny vagyont örökölt, melyre a V.-ék felnőtt fia spekulált. A fiatal­ember udvarolni kezdett a leány­nak és midőn M. úrtól visszautasító választ kapott, elcsábította a leányt és rábeszélte, hogy hagyja el a szülői hajlékot. M. úr hasztalan kereste. Az összes szomszédok azt állították ugyan, hogy a leány a Y. családnál van elrejtve, de Y.-ék tagadták ezt. Pedig a leány náluk volt, csakhogy atyja hiába kereste, mert a szerencsétlent megkötözve és egy almáriomba zárva tartották, valahányszor M. ur bejött a lakásba, hogy keresse. Folyó hó 19-én a rendőrség, Gabriele szülei kérésére, házmotozást tartott Y.-éknél és a leányt az ágy alá rejtve találta. A fiatal­ember szüleit, kik a szerencsétlen leányt egy éven át tartották fogva, letartóztatták. — Calvino herczeg fogságáról s szabadon bo­csátásáról a következőket írják Trapaniból. A her­­czeget tudvalevőleg deczember 7-én esti 10 órakor bocsátották szabadon a celsoi birtokon, Castellamare környékén, egy falusi lakban, a­hova az egyik rabló vitte. A herczeg itt egy asszonyt talált, a ki enni adott neki. Nemsokára megjött az asszony férje, aki rögtön egy parasztot küldött Trapaniba a herczeg rokonaihoz, megvinni az örömhirt. A paraszt reggeli 9 órakor érkezett oda. A közben a herczeg egy perczig sem akart időzni , szerencsétlensége szinhelyének közelében , kocsiba szállt, s Trapani felé hajtatott. — Paparellában, kilencz kilomé­ternyire ezen várostól Hernandez báró nyári lakába szállt, hogy lerongyollott ruháit má­sokkal cserélje föl. Nemsokára megjöttek rokonai is, s a herczeg délután 5 órakor öt kocsira menő kísé­rettel vonult be a városba. Nagyon szenvedőn nézett ki, egészen megsoványodott. Elbeszélte, hogy elrabol­­tatása után, november 3-án, egész éjjel lovon kellett ülnie, míg végre egy búvóhelyre értek, ahol az első napot töltötte. Itt diktálták neki az első levelet. Este tovább indultak. Gondosan bekötötték a szemeit, s viaszos vászonzacskót húztak a fejére, mert na­gyon esett. Elértek egy másik barlanghoz, de itt nem állapodtak meg. A harmadik éjszakán jutottak végre arra­ a helyre, melyet a herczeg tartózkodási helyéül elöltek ki. Négykézláb kellet bebújni egy barlangba, hol egy másik lyuk volt, mely egy alant fekvő bar­langba vezetett. A herczeget leeresztették ebbe a másik barlangba, s itt tartották harmincz napig. Fek­­helye egy szalmazsák volt, melyet soha meg­­nem újítottak, élelme pedig kenyér, sajt, viz. Mikor a barlangba lebocsátották, a brigantik eltávoztak és csak akkor tértek vissza ha élelmet hoztak a her­­czegnek. Egyszer két napig maradtak ki. Leeresztet­tek hozzá egy kis lámpát, s fölülről diktálták a csa­ládjának küldött levelet. Egy haszna volt a herczeg­­nek fogságából, kínos idegbaj rohamai elmaradtak s valószínű, hogy nem is térnek vissza. Mikor meg­egyeztek vele a váltságdíjban, kihúzták odújából, egy ember kíséretében Celso felé küldték, s itt szaba­don bocsátották. — Oroszosan. Az odessai »Novoroszijszki Te­legraph« a következő közleményt hozza, melyhez semmi commentár sem kell: »A rendőrfőnök segéde, Mencsukov, azzal bízatott meg, hogy a színházi s más előadásokról szóló hirdetményeket helybenha­gyás végett nézze át. Mencsukov úr azért minden nyomdászt a rendőri irodába hivatott, s tudomásukra adta, hogy ezután az ilyen hirdetményeket ne este vigyék hozzá, hanem délelőtt 10—12 közt. Oszmidov, a »Novoroszijszki Telegraph« nyomdájának tulajdo­nosa, ezen rendelkezés ellen a kormányzóhoz fordult azon indokolással, hogy a színházi vállalkozók déli 12 óra előtt soha sem szokták megrendelni a szinla­­pokat, hogy délután sokszor változtatnak a műsoron, a szinlapokat tehát csak este lehet a rendőrségre vinni, mint az újságokat, melyek éjfélig elfogadtatnak. Oszmidov úr tehát megkereste a kormányzót a rend­őri határozat megváltoztatására. A kormányzó telje­sen méltányolta az indokolást, s utasította Mencsu­kov urat, hogy ezután a szinlapokat s más hirdetmé­nyeket napjában kétszer nézze át, délelőtt 10—12 órakor és éjjel 10—12 órakor.« — Leugrott a harmadik emeletről. Ma délután 3 órakor L­ö­w­y Bertha, egy 17 éves leány, kinek tehetős szülei a bálvány-utcza 5. sz. házban laknak, a Károly-köruton levő 16. számú ház harmadik eme­letéről leugrott az udvarra, s szörnyet halt. A leány anyja éppen akkor ment el a ház előtt, mikor a szerencsétlenség történt. Az öngyilkosság indoka ismeretlen.­­ A kisdednevelők országos egyletének választ­mánya legutóbb megtartott ülésén elhatározta, hogy a múlt évben a kormányhoz segély iránt benyújtott kérvényét, mely alap hiányában kedvező elintézést nem nyerhetett, az idén meg fogja újítani s a kérvény szerkesztésére és illetékes helyre juttatására az elnök­séget kérte fel. Ezután tárgyaltatott Tisza Kál­mánna tisz. elnöknő arczképének az egylet által tervezett elkészíttetése. A választmány tudomása sze­rint, ugyanerre az országos kisdedóvó egylet is indí­tott gyűjtést és mind a két helyütt 300 írton felül gyűlt be. A felkért festőművész az arczkép elkészíté­sét 300 írtért elvállalta, minek folytán a választmány kívánatosnak tartaná, ha a két egylet egyesítené a megfelelő czélra befolyt összegeket, fedezné közösen a kép kiállításának költségeit s a fenmaradó mint­egy 400 frtnyi összeget mindaddig kamatoztatná, mig az annyira növekedik, hogy abból Tisza Kálmánná nevére az országos kisdedóvó egyesület árvaházában egy ágyat lehet alapítani. Az elnök megbizatott, hogy ez ügyet hozza szóba az orsz. kisdedóvó egylet választ­mányánál ; ez a tervbe készséggel beleegyezett. Az egyleti segélyalapra vonatkozólag a választmány el­határozta, hogy miután a begyűlt összeg kamataival együtt ma is alig haladja meg a 100 frtot s nincs ki­látás rá, hogy ez mostanában oly nagyra növekedjék, hogy eredeti czéljára felhasználható legyen, javasolni fogja a legközelebbi közgyűlésnek, miszerint ez ösz­­®zeg alapítványképpen az Eötvös-alapnak adassék át. — Intermezzo. A német trónörökösnek a Vati­­cánban tett látogatásáról szólva, a párisi »Figaro« a következő részletet említi fel: Mikor Jacobini bíbor­­nok éppen a német trónörököst várta, egyszerre beje­lentik neki Lefebvre de Behaine grófot, a franczia nagykövetet. A bibornok meg volt lepetve, de még mi­ellőtt parancsot adhatott volna, hogy a grófot bebo­­csássák, ez már ott volt előtte és nála maradt tiz per­czig. A bibornoknak e tiz percz tiz évszázad volt, mert attól félt, hogy a gróf találkozni fog a trónörökössel. Megjegyzendő, hogy a nagykövet épp az­nap érkezett meg Párisból. — A bölcsészethallgatók egyesülete által ren­dezett felolvasások alkalmával felülfizettek: Barto­­niek Géza 3 frt, Benedikti György 1 frt, dr. Beöthy Zsolt 10 frt, dr. Borbás Vincze 5 frt, dr. Budenz Jó­zsef 11 frt, Dietz Sándor 40 kr, Hantken Miksa 11 frt, dr. Heinrich Gusztáv 8 frt, dr. Hunfalvy János 2 frt, dr. Kármán Mór 5 frt, dr. Kézmárszky Tivadar 7 frt, dr. Körösi József 60 kr, Landauer Ignácz 3 frt 50 kr, dr. Lechner Ágost 1 frt, dr. Lengyel Béla 5 frt, dr. Medveczky Frigyes 1 frt, dr. Perényi József 40 kr, dr. Pulszky Ágost 6 frt, Rácz Ottó 50 kr, Stadler L. (Sopron) 5 frt, dr. Szabó József 5 frt, dr. Szász Károly 10 frt, Landauer Ede 2 frt. Fővárosi Ügyek. — Az igazoló választmány ma Morlin Imre elnöklete alatt ülést tartott, hogy elintézze az 1883. évre készült virilista-lajstrom ellen beérkezett felszólamlásokat. Leszámítva azokat, akik adóössze­geik helyesbítését kérték, felvetettek pl. Kunewalder M. L., Sztupa György, Strasser Alajos, Korizmics László, Lukács Antal földhítelintézeti igazgatók, Szathmáry Lajos, Löhlin Miksa, Árkay Sándor, Mandl Ferencz, Gaszner Béla, Rupp Imre, Kléh Ist­ván stb. Ezek felvétele által természetesen az utolsó virilisták közül ugyanennyien kiestek; felemlíthető közülök pl. Ujváry Lajos, Zsigmondy Jenő, Lovrich Gusztáv, dr. Krajcsik Ferencz stb. A kiigazítás kö­vetkeztében az utolsó virilista 261 frt 19 kr adóval van fölvéve. Némely felszólalás azért utasíttatott el, mert az illetők nem községi választók, ilyenek pl. a Kohner Zsigmond czég tagjai. A folyó évi virilista lajstromban nem foglaltatnak s nem is folyamodtak a felvételért, tehát kimaradnak a következő főv. tör­vényhatósági bizottsági rendes tagok, a­kik virilis jog alapján választottak meg: Tóth Lőrincz curiai ta­nácselnök, Kr­e­m­p­a Simon terézvárosi plébános, Schön József kerületi elöljáró, Tokaji Nagy La­jos közjegyző és Szandház Károly. A póttagok közül pedig: B­e­n­d­i­k József, Stróbl József. A felszólalások következtében bejutott új virilisták ál­tal kiszoríttattak a lajstromból Kr­aj­csik Ferencz és V­a­s­s­k­ó Endre városi képviselők. A határozatok kihirdettetvén, ezek elleni felebbezésre a bíráló vá­lasztmányhoz a holnapi naptól számítandó 8 nap tű­zetett ki.­­ Az italmérési üzletek regale-dij szerinti sza­bályozása az 1884. évre megtörtént. A lajstromok a százalékos kivetéssel együtt a kerületi elöljáróságnál 1883. deczember 24-től kezdve közszemlére lesznek kitéve és az érdekelt italmérők, ha a lajstromot sérel­mesnek találják magukra nézve, január 2-ikától kezd­ve 11-ikéig beadhatják felszólalásaikat szóval vagy írásban ugyanott. — A vízkérdés. A fővárosi középítési bizott­ság ma délután három órán át tartott ülésen foglal­kozott a főváros dunabalparti részének vízkérdésé­­vel. A főváros tanácsa ugyanis tegnapi ülésén tekin­tettel arra, hogy a főváros balparti részén az utóbbi időben, a vízvezeték vize több ízben zavaros volt, fel­hívta a középítési bizottságot, hogy a víz megromlásá­nak okait kutassa ki s a baj elhárítására szükséges intézkedésekről előterjesztést tegyen. Gerlóczy Ká­roly elnöklő alpolgármester utal arra, hogy a bizott­ság már több ízben foglalkozott a fővárosi vízveze­ték kérdésével, melynek megoldását leginkább az hátráltatta, hogy az elhatározott intézkedések sok fórumon mennek keresztül. Véleménye szerint na­gyon szükséges, hogy a bizottság most tüzetesen foglalkozzék a kérdéssel, hogy a közönség is meg­nyugvást meríthessen. Mindenekelőtt a vízveze­téki igazgatót hívja fel, hogy mondja el vé­leményét. "Wein vízvezetéki igazgató előadta erre, hogy a baj fő oka az, hogy nagyobb a fogyasztás, mint a mennyi vizet a meglevő kutakból különösen kisebb vízálláskor nyerni lehet. A gép javítás alatt lévén, a szűrt viz továbbítása megszűnt s szüretlen viz ömlött a csövekbe. A csillaghálózat akként lett most berendezve, hogy a szűrt viz a város belső részére szok­tassék leginkább s igy történik, hogy a külső részeknek néha nem jut viz. Hogy a viz a magasabb emeletekre néha nem jut fel, az is abban leli magyarázatát, hogy a nagy fogyasztás folytán a viznyomás felényire leszáll. — Ideiglenesen lehet segíteni a bajon a margithidi cső létesítése s a­mi még gyorsabban megy, a mesterséges szűrő te­lep létesítése által, mely tavaszra már elkészül­hetne, 45.000 forintba kerülne s 110.000 köbméter vizet adna naponként. Gerlóczy Károly elnök felvilágosítást kér arról, hogy a mostani berendezés mellett mennyi viz szállítható. Wein igazgató: A szűrt viz szállítása vacillál, de a 600,000 köblábon alul a napi szállítás sohasem marad s átlag alig van alul az 1 millió kbmnál. A szüretien viz 2—5 ezer kbm. Pat­­r­u­b­á­n­y Gergely tiszti főorvos tapasztalatai után con­­statálja, hogy a­hol vízvezeték van, a typhosus beteg­ségek csökkennek s kisebb a gyermekhalandóság. Elfogadja a vízvezetéki igazgató javaslatát, hogy a mesterséges szűrők sürgősen létesittessenek. — Dr. Szabó Józsefen kívül hozzászólottak még a kérdéshez Kun Gyula, Haris, Nasztl, Sztupa, Pucher József, Pat­­rubány. Végre a bizottság megállapodott abban, hogy a tanácshoz terjesztendő véleményében a vízveze­téki misem­ák kútforrására nézve elő fogja adni Wein igazgató előterjesztését s ennek alapján aján­lani fogja a tanácsnak, hogy a nagy vizmü létesítésére gyors intézkedések tétessenek, hogy a budai vizmü egybekapcsolása a dunabalpartival minél előbb eszkö­zöltessék s hogy addig is állíttassanak fel a Wein igazgató által ajánlott mesterséges szűrők a mostani vizmütelep közelében. Ajánlani fogja egyúttal a bi­zottság Wein igazgatónak Berlinbe való kiküldetését, azzal a megbízással, hogy ott a hasonló mesterséges szűrő­készülékeket tanulmányozza. A margithídi cső­­átvezetésre nézve javasolja a bizottság, hogy a tanács minél előbb hívja egybe a vegyes bizottságot, mely a pénz- és közlekedésügyi minisztériumok, a közmunka­­tanács s a törvényhatóság képviselőiből álland, hogy a bizottság az egész terv keresztülvitelét s a részlete­ket megállapítsa. A bizottság a maga kebeléből Nasztl, dr. Szabó Is­tein igazgatót küldte ki e bizottságba. *■ 1.'" /'*’ Törvényszéki csarnok. Csalás miatt helyezte vád alá a budapesti kir. fenyitő törvényszék Bódog Kálmán ügyvédet, a­ki állítólag egy neki járó kisebb pénzösszeget kétszer vett fel a Baldácsy-féle hagyatékból és pedig egyszer az árvapénztárból, másodszor a gyámtól. Vádlott meg nem jelenése miatt a tárgyalást elnapolták. Fegyelmi ügy. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Szabó Miklós elnöklete alatt tárgyalta Persiságh Ignácz törvényszéki írnok fegyelmi ügyét, kit a budapesti törvényszék fegyelmi bírósága botrányos magaviselete s a hivatalos kötelesség több­szöri vétkes megszegése miatt, tekintettel arra, hogy már két ízben volt fegyelmileg büntetve, hivatalvesz­tésre ítélt. A mai tárgyaláson Szeyffert közvádló az első fokú ítélet helybenhagyását, vádlott védője a vizsgálat egyoldalúságát s az enyhítő körülményeket iparkodott kimutatni s enyhébb büntetés kiszabását kérte. A kir. tábla a hivatalvesztést 100 forint pénz­bírságra változtatta át, s a hivatalból való felfüggesz­tést hatályon kívül helyezte. Megbetegedhetik-e a tenorista? Ezt a kér­dést firtatták ma az V. ker. járásbíróságnál. A né­met színház igazgatója, L­e­s­s­e­r Szaniszló ugyanis levont Fabbiani tenoristájának a fizetéséből 150 frtot, ennek mulasztásai miatt, melyeket azonban a tenorista betegségével igazol. Lesser a szerződésre hi­vatkozik, mely mulasztás esetére följogosítja őt a pénzbírság kivetésére, Fabbiani pedig azzal védeke­zik, hogy a német színház színpadja annyira léghuza­mos, fülhetlen, hogy ő beteggé lett, s akkor a próbá­kon, előadásokon részt nem vehetett. Fabbiani ügyvé­de rámutat Lessernek hasonló eljárására Drucker Zerlinával szemben, amikor a primadonna 200 frt pénzbírságot fizetett, mert beteg lett. A bíróság elha­lasztotta a tárgyalást, s ki fogja hallgatni ugyanez ügyben dr. Lőri Edét, dr. Lichtenberg Kornél és­­Sielinger színházi orvost. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban két franczia darabot mutattak be ma este. Az egyik Jan­net Victor »A szép Armand« czímű 3 felvonásos színműve. Ez a da­rab nem igen tetszett. Fiatal ember műve és meg is látszik rajta az író tapasztalatlansága. Egy-két lendü­letesebb jelenete ugyan hatott, de egészben véve nem igen fogható rá a siker. Meglehet különben, hogy a későbbi előadásokban kedvezőbb fogadtatásokban fog részesülni. Ma az előadók játéka is rontott rajta egy keveset.­­ A másik darabban Desvalliers »A kölcsönkért feleség« czímű 2 felvonásos víg­­játékán jobban mulatott a közönség. Ez a darab bo­hózat és pedig a »vastagok«-nak mondottak fajtájából. U­j­h­á­z­y (Rabatoul) és N­á­d­a­y (Gontran) igen jól játszottak benne. Őket illette a tapsok orosz­lánrésze. — A harmadik kamarazeneestély, melylyel ma Kr­e­m­c­k­e Lajos és társai befejezték ígért hangver­senyeik sorozatát, tartalmas és szépen összeválogatott műsort nyújtott. Az estély nevezetességét Lachner Ferencz kiadatlan nonetteje képezte, és — a műsor útbaigazítása szerint — zenészeinknek jutott a sze­rencse, hogy hangjegykéziratokból adhatták elő az agg zeneszerző különös engedelmével az ifjú erőben dúslakodó munkát. Az öreg Lachner tényleg nem vé­nül és roppant termékenysége, melynek a zene majd­nem valamennyi műfaja jó talajat szolgáltat, leg­­kevésbbé sem árt munkaminőségének. A nonette (vegyesen, fúvó és vonó hangszerekre írva) épp oly átlátszóan finom , mint tartalmas munka. Mind a négy tétele meglepő a gondolatbőségével és mesteri technikai szövedékével egyaránt. A társulat az újdonság bemutatásával lekötelezte a zenekedvelő közönséggel. Egy új hazai terméket is hallottunk. Szabó Xavér Ferencz urnák hárfára, oboera és harmoniumra szerzett ábrándját, melyben a harmo­nium Szólamot maga a szerző játszottta, érdeklődés­sel fogadta a közönség. A furcsa hangszercsoport szokatlan és kiváló ügyességgel szőtt effectusa, az operaszerűen patheticus modor, az oboe recitativjai olyan egésznek képezik alkotó elemeit, melynek össz­benyomása a zenei gondolatok szűk méréséért elég kárpótlást nyújt. A műsorba ezúttal felvették Mo­zart es-dúr ötösét (zongorára és fúvó hangszerekre) és ugyancsak Mozartnak már ismeretes szabad­kőműves gyász­zenéjét. Az ötösben a zongoraszóla­mot egy fiatal dilettáns (Kramer Ernesztine k. a.) játszotta. Az előadott művek között egy énekszám is szerepelt: Jelenet Göthe Faustjából Z­e­n­g­e­r Mik­sától. A műsor remek magyarsággal a jelenetet ért­hetőbben is megmagyarázza: »a fájdalmas szűz alatt.« Ki hinné, hogy e borzalmas magyar czím alatt Gretchennek a »mater dolorosa« képe előtt elrebe­­gett könyörgése rejtőzik? Pedig csakugyan ez az a jelenet, melyet Zenger elfogadhatóan zenésített és melynek vezérlő énekszólamát ma Guhrauer Ka­­talin asszony elég tetszetősen adott elő.­­ A párisi Porte St. Martin színházban tegnap este Richepinnak »Nana Sahib« czímű látványossága került színre és hideg fogadtatásban részesült. A da­rab meséje a legutóbbi keletindiai lázadások történe­téből van merítve; nyelvezete erőteljes, sok költői szépségekkel bír, de a darab néhány hajmeresztő je­lenet daczára sem érdekelte a közönséget és az elő­adás sem volt a legjelesebb. Még Sarah Bernhardt sem felelt meg a várakozásoknak. — »Esther kisasszony.« A »Temps« beszéli, hogy György herczeg, a német császár unokaöcscse franczia nyelven »Mademoiselle Esther« cz. vígjá­­tékot irt, melynek főszerepe Sarah Bernhardtnak van szánva. — Görög és latin classzicusok magyar nyelven. A magyar tudományos akadémiának közelebb meg­alakult classika-philologiai bizottsága azzal a kére­lemmel fordult a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a bizottság egyik fő feladatául görög és római classi­­cusoknak magyar nyelvre való fordítását tűzvén ki, ennek keresztül­vitelében anyagi segélylyel támo­gassa. A miniszter adott válaszában értesíti az aka­démiát, hogy hajlandó a bizottságot évi 1000—1200 írttal segélyezni, de csak azon feltétel alatt, ha a bi­zottság kiadványaiban a magyar szöveg mellé az ere­deti görög vagy latin szöveg is odanyomatik. A bizott­ság készséggel tett eleget e kívánságnak s ily érte­lemben a jövő 1884. évben leendő kiadásra »Anak­­reon dalait« és Virgil »Aeneis«-ét szemelte ki s az előbbinek fordításával Ponori Thewrewk Emilt s az utóbbiéval dr. Barna Ignáczot bízta meg. Kovics Elemér, Csernyus Allán, Eszterházy Dénes gr., ifj. Edelsheim-Gyulai L. dr., Fáy Zoltán, Fáy Gyula, Földváry Elemér, Földváry László, Gaal Gyula, Ha­­lassy József Hellebronth Kálmán, Houchard Fe­rencz, Justh Zsigmond, Jász Géza, ifj. Kovásznay Zsig., ifj. Lovassy Ferencz, Madách Emánuel, Ma­dách László, Mesko Abrahám, Orosz Endre, Prónay Mihály, Patay József, Putnoky Móricz, Péchy József, Radvánszky György, Rudnyánszky László, Radisics István, Rauch Pál báró, Sivó Jenő, Széchenyi Andor gr., Széchenyi Emil gr., Széchenyi Aladár gr., Szabó József, Szapáry György gr., Szirmay Sándor gr., ifj. Szent-Iványi Farkas, Wickenburg István gr., Wicken­burg Márk gr., ifj. Zichy Nándor gr., Zoltán Béla. — Az angol club e hó 29-én saját helyiségé­ben, hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendez. Mulatságok. — Sylvesterest. A budapesti kereskedő ifjak társulata f. hó 31-én, (hétfőn) saját helyiségében (Gi­­zelatér 2.) tánczczal egybekötött Sylvester-estélyt rendez, melynek kezdete pontban 9 órakor lesz. — Orvosbál. Az orvosbál védnökségét az idén is Dr. Fromm Pál fogadta el. — Minthogy R­i­b­á­r­y Béla, az orvosbál bizottság alelnöke tisztéről a bizott­ság sajnálatára lemondott, a bizottság alelnökké ifj. A­p­á­t­h­y Istvánt választotta meg. — Regattabál. A nemzeti hajós egylet és a »Hunnia csónakázó egylet« több tagja által 1884. február 1-én a fővárosi vigadó termeiben a két egylet alaptőkéjének gyarapítására rendezendő regatta­bál rendezőbizottsága következőleg alakult meg. Elnö­kök : Fülepp Kálmán és Lisznyai Tihamér, pénztár­nok: Csuka Lajos, ellenőr: dr. Décsey Pista, titkár: Jankovich István, biz. tagok: ifj. Ádám Károly, As­­bóth Jenő, gr. Bethlen Béla, Bolváry-Zahn István, Brencsán Géza, Csabay Béla, Csete Kálmán, Cserny Lajos, Csizik Béla, Darányi Kálmán, Dusóczky Ká­roly, F. Farkasa László, Fischer József, Gaszner Pál, Gerenday József, Göncz Árpád, Grill Richárd, Gyöngyössy Zoltán, Halászy Jenő, Hamza Géza, dr. Hegedűs Gyula, Hellebronth Kálmán, Hellner Kál­mán, dr. Kiss Károly, Ku­icsán Zsiga, dr. Kosztka Emil, Krajcsovics Lajos, Kubik Béla, Latinovics Géza, dr. Lisznyai Elemér, Mészáros Ferencz, Nagy Livius, Pálföldy Lajos, Pálfy Victor, dr. Pap Mór, Pláner Gyula, dr. Podmaniczky Bandi, dr. Pongrátz Vincze, Pósfay Sándor, Pröckl Leo, Putnoky Ele­mér, dr. Ragályi Lajos, Saxlehner Andor, Saxlehner Árpád, Schulek Géza, dr. Szabó József, Szabó Sán­dor, Totth Miska, Tömöry Kálmán, dr. Tőry Gusz­táv, dr. Turnovszky Jenő. — Az »országos nőképző-egyesület« által tan­intézete javára 1884. január hó 6-án, a Vigadó három nagyobb éttermében egyesületi és az egyesület körén kívül is felkért úrnők közreműködésével rendezendő tánczvigalommal és szabad buffet-vel egybekötött zártkörű társas­ estélyen a következő rendezőbizott­ság fog szerepelni: Manndorff Géza br. elnök, Legifj. Teleki Sándor gróf alelnök, Andrássy Sándor gróf, Abay Leo, Bánhidy István br., Balás Béla, Békássy István, Bujanovics Gyula, ifj. Brezovay László, Blas­ Naptár. Szombat, deczember 22. Nap kél 7­6. 48 p., nyug. 4­6. 10 p. — Hold ké! 44 percz reg., nyugszik 14 percz délután. — Nap a bak jegyébe lép 5 óra 2 perczkor reggel. — Csillagászati tél kezdete. R. kath. Zeno vértanú. Prot. Beáta. Görüg-orosz , (decz. 10.) Jermogén. Zsidó, (kizlev 23.) Sabbet Mikecz. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad délben 12—2 óra közt. Az első budapesti szegény gyermekkert egylet tabáni gyermek­­kertjében téli ruhák kiosztása. A budapest-lipótvárosi casino társas­ estélye 8 órakor saját he­lyiségében. Karácsonyi kiállítás a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 4 óráig Belépti dij 20 kr. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton d. e. 8—12 és d. u. u. 2 —4-ig. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­kert mellett) nyitva egész nap dij nélkül­ Múzeumban képtár d. e. 9—1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. l-ig. Állatkert egész nap nyitva. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az első magyar papir-ipar részvény­társaság teg­nap tartotta Il-ik rendes közgyűlését. A közgyűlést az igazgatóság nevében Brüll Miksa nyitotta meg, consta­­tálván, hogy 30 részvényes 5850 drb részvényt tett le és a közgyűlésen 18 részvényes 4340 drb részvénynyel, kik 434 szavazattal bírnak, van jelen. A felolvasott üzleti jelentésből kitűnik, hogy a társaság a múlt évben 57,832 frt 94 kr tiszta nyereményt ért el. Ezen ösz­­szegből 5000 frt a tartalékhoz, 3000 frt az adótarta­lékhoz csatoltatik, 2000 frt a hivatalnokok jutalékára fordíttatik, 49,067 frt 94 kr pedig a jövő üzletév nye­reségszámlájára vitetik át. A közgyűlés ezen jelentést tudomásul veszi, az igazgatóság indítványait elfo­gadja és az igazgatóságnak a fölmentvényt megadja. Báró Lipthay Béla és lovag Posner Károly Lajos lemondottak az igazgatósági tagságról. A közgyűlés nekik egyhangúlag hálás köszönetét fejezte ki.­­ Az Union-bank igazgatójának, Minkus Jenőnek indítvá­nyára az igazgatóságnak fáradságos és buzgó műkö­déséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Végül Dávid Károly, Brauninger Károly, Horn Róbert és Mangold Mór az igazgatóságba választat­tak. A közgyűlés után tartott alakuló igazgatósági ülésben domonyi Brüll Miksa elnöknek, Keleti Ká­­roly elnökhelyettesnek és a végrehajtó bizottságba do­monyi Brüll Miksa, Keleti Kár­oy és Elissen Károly urak választattak. Budapesten, 1883. decz. 20. A Sütők kiállítása. Az 1885-iki orsz. kiállításon a sütő-ipartársulat is részt fog venni és pedig a leg­újabb sütöde felszerelések és berendezések, továbbá felszerelési újítások, találmányok és javítások kiállí­tása által. Az ipartársulatnak legközelebb megtar­tandó ülésén több a kiállításon leendő részvételre vo­natkozó javaslat fog létezni és pedig első­sorban azon módozatokra vonatkozólag, hogy a sütők az élelmi­szerek csoportjában mily módon vegyenek részt. Szerbiai csőd. A budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalból a következő szerbiai csődről értesittetett: Milosav Pavlovics palankai kereskedő czég ellen a semendriai kir. törvényszéknél csőd nyit­tatott. Bejelentési határidő 1884. január 9., tárgya­lási határnap 1884. január 11. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, decz. 21. (Er­ede­ti távirat.) Ér­téküzlet.) A déli tőzsde, erős ellenzék és jelenté­keny eladások folytán ingatag hangulatot tanúsított. Mellékértékekben semmi üzlet. Valuták feszesek. Délután 1 órakor jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 290.60. Magyar hitelbank­­részvény 289.75. Angol-osztrák bankrészvény 109.25. Unio­bank 108.40. Länderbank 107.60. Magyar le­számítoló- és pénzváltó bankrészv. 87.75. Osztrák­magyar államvasut részv. 316.80. Déli vasut részv. 142.30. Károly Lajos-vasut 291.75. Elbevölgyi vasút részv 195.50. Dunagőzhajózási társaság részv. 556.—. Magyar észak-keleti vasutrészv. 149.25. Tramway 220.75. Alpine-részv. 65.10. Pesti vagyonkölcsönző részv. 88.—. Májusi járadék 79.25. Magyar arany­járadék 88.35. Magyar papirjáradék 85.30. Nyere­­ménykölcsön sorsjegy 112.25. Húsz frankos arany 9.60—. Német birodalmi márka 59.30—. Londoni váltó árfolyam 121.05. Lloyd-részvények —.—. Épitő bank —.—, erdélyi vaspálya —.—, alföldi vasút —.—, győr-soproni vasút —.— Tarkóczi vasút —.—. Bécs, decz. 21. (Ere­de­ti távirat.) Ér­téküzlet. Esti tőzsde. A kezdetben emelkedő irányú magánforgalom később ellanyhult ugyan, de zárlat felé, párisi kedvezőbb árfolyamokra ismét meg­élénkült. Osztrák hitelrészvények 292.40. Osztrák ál­lamvasut 318.—. Angol-osztrák bank 109.25. Húsz frankos arany 9.591/a. Déli vasút 142.90. Magyar hi­telrészvények 291.—. 4°/C-os magyar aranyjáradék 88.67. Károly Lajos vasút 292.—. 4'2°/0 papirjáradék 79.25. 4°/0 aranyjáradék 98.95. London, decz. 21. (Zárlati árfolyam.) 6 szá­zalékos magyar aranyjáradék 102.>/*• 4 százalékos osztrák aranyjáradék 82'/0. Angol consulok 100.06. 20 frankos arany —. Amerikai —. Olasz járadék —. Papirjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 74.1/«. 4­2 százalékos osztrák ezüstjáradék 67.*/v Bécsi váltóár 12.24. Ezüst 50.’/«. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3.— száza­lék. Bankbevitel —.— font sterling. Bankkivitel —font sterling. Szilárd. Páris, decz. 21. (Zárlat.) A tőzsde iránya : szilárd. 3 százalékos franczia évjárulék 75.30 Osztrák államvasuti részv. 676.—. Osztrák földhitelrészv. —.—. 6 százalékos ma­gyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —.—. Unio­­bankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Ma­gyar országos bankrészv. —.—. 4­­, százalékos franczia évjára­dék 105.17. Déli vasúti részv. 310.—. Franczia törleszthető járadék 77.52. 4 százal, osztrák arany­járadék —.—. Magyar jelzáloghitelbank 460.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.75. Magy. leszámít, és váltóbankrész. —.—. Olasz jára­dék —. Frankfurt, decz. 21. (Zárlat.) Az irányzat: szi­lárd. Jegyzéseink : 4'2°/o papirjáradék 66.65. 4­2% ezüst­járadék 66.81. 6°/o magyar arany­járadék 101.62. 5% magyar papir­járadék 72.25. Osztrák-magyar bank-részv. 705.—. Ká­roly Lajos vasut-részv. 246.50. Erzs. nyug. vasut-részv. 189 68. Tiszavidéki vasút elsőbbségi kötv. 85.93. 4Vt°/p földhitelzá­loglevél —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Magyar országos bank-részvény —.—. 5%-os osztrák papir-járadék —.—. 4%-os osztrák arany­járadék 83.25, 4%-os magyar arany­járadék 74.56. Osztrák hitel-részvény 244.60. Osztrák állam­­vasut-részvények 268.—. Déli vasut-részvény 119.75. Magyar galicziai vasut-részv. 135.50. Bécsi váltóár 168.35. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jelzálog hitelb-rész­­vény —. Frankfurt, decz. 21. (Esti tőzsde.) Az irányzata szilárd. — Jegyzéseink 4'2%-os papirjáradék —.— 4'2%-os ezüst-járadék —.— 4%-os magy. aranyjáradék 74.%. Osztr. hitelrészvény 244.50. Osztr. államv.-részv. 269.—. Déli vasút részvény 119.50. Osztr.-magyar bank.-részv. —.—. Károly Lajos vasut-részv. 246.87. Erzs. nyug. vasúti részv. '—•— 4%-os osztr. aranyjáradék —.—. Berlin, decz. 21. (Zárlat.)'Az üzlet irányzata kedvező. — Jegyzéseink: 4­2 százalékos papirjáradék 66.60. 4­2% ezüst­járadék 66.90. 6% magyar aranyjáradék 101.60. 5% m. papir­járadék 72.30. 5% keleti v. elsőbbs. kötv. 96.70. Magyar hitel­­részvény —.—. Déli vasút részvény 242.—. Kassa-Oderbergi v. részv. 60.50. Orosz bankjegyek 198.10. H. kibocs. kel. köl­csön 55.70. Magy. jelzálog-hitelbank-részvény —.—. Magyar országos bankrészvény —.—. 5% osztrák papirjáradék —.—. Ultimo aranyjáradék 83.50- 4% magyar aranyjáradék 74.70. Magyar keleti vasúti kötvények 77.20. Hitelrészvény 493.—. Osztrák államvasut részvény 539.—. Károly Lajos vasút részv. 124.—. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárfolyam 168.50, 4% osztrák aranyjáradék —. Magyar leszámítoló és váltóbank részvény —.—. Elbe-völgyi vasút 330.50, Berlin, decz. 21. (U t ó t ö z s d e.) A tőzsde irányzata­­ gyengült. — Jegyzéseink : Hitelrészvény 491.50, Déli vasút részvény 242.—. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. állam vasúti részvény 539.— . Károly Lajos vasút részvény 124.—. Árutőzsde. Köln, decz. 21. Búza: márcziusra 18.30, májusra 18.90. — Bors márcziusra 14.20, májusra 14.60. — Olaj kész szál­lításra helyben 35.50, májusr 34.20. Páris, decz. 21. (Terménytőzsde.) Búza: fo­lyó bóra 24.60, január 24.7­5, négy első bóra 25.10, már­­cziustól négy bóra 25.60. — Liszt: folyó bóra 53.60, januárra 53.75, négy első bóra 54.25, márcziustól négy bóra 55.—. — Olaj : folyó bóra 74.75, januárra 75.60, négy első bóra 76.50, májustól négy bóra —.—.— Szesz: folyó bóra 46.50, januárra 47.—, négy első bóra 47.75, májustól négy hóra 49.75. — Búza tartva, liszt, olaj, szesz szilárd. Idő borult. Berlin, decz. 21. (Z­á­rla­t.) Búza: deczemberre 179. — , ápril—májusra 186.25. —Kozs deczember—januárra 150.25, ápril—májusra 151.25. — Zab deczemberre 127.—, ápril—májusra 181.50. — Olaj deczemberre 64.80, ápril— májusra 65.30. — Szesz deczemberre 48.50, ápril—májusra 49.90. — Búza szilárd, rozs nyugodt, zab csendes, olaj bá­gyadt, szesz nyugodt. Boroszló, decz. 21. Búza 19.80. — Rozs 15.30. — Zab 14.10. — Repcze 29.60. — Tengeri 14. — . — Olaj 48.70. . Stettin, decz. 21. B­u­z­a: deczemberre 183.50, ápril— májusra 187.50. — Rozs: deczember — januárra 143.50, ápril—májusra 147.50. — Olaj : deczemberre 64.20, ápril— májusra 64.50. — Szesz : kész szállításra 47.60, deczemberre 74.50, ápril—májusra 49.20. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — deczenaber 21. Az üzlet csöndes, a forgalom­ csekély. — Magyar, ura­sági öreg nehéz 45-----47.—, fiatal nehéz 49—.—49.50, közép 49—50.50, könnyű-----------. Eredeti nehéz 46.-----47.— közép 45.-----46.—, könnyű 44.-----45.—. — Romániai bako­nyi, nehéz 48.----49.— átmeneti, közép 46.------47 — átme­neti, könnyű 45.----46.— átmeneti, eredeti nehéz —-----.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 48.------49.50 átmeneti, közép 45.----47.— átmeneti könnyű 44.------45.— átmeneti. — Hízó 11/2 éves élősúlyban 4% levonással-----.— 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 40/1 levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megté­rí­ttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde, Dec­ember 21. Gab­onaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán a következő kötések történtek: Búza tavaszra 9.78, 9.77 írton, őszre 10.23 írton, tengeri május—júniusra 6.67 és 6.68 írton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 9.77—9.79—. — Bá­náti tenger május—júniusra 6.67—6.69—. — Szok­ványzab tavaszra 7.10—7.12. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde igen mozgalmas volt, kezdetben gyönge, de később azon hírre, hogy a magyar állam hatvan millió 6°/0-os magyar aranyjáradékot felmondott, igen élénk volt emelkedő irányban. A zárlat berlini gyengébb jegyzé­sekre ellanyhult, mindamellett járadékokban élénk üzlet volt. Jegyezünk: 4°/0 magyar aranyjárad. 88.50 -88.85—, 5% m. papirjárad. 85.55—85.90, magyar hitelrészvények 290.50—291.50. Leszámítoló bank 88—88.25. — Osztrák hitelrészvények 291.50—294. — Osztrák­magyar államvasuti részvények 317—317.50. 6 órakor zárulnak: 4% magyar aranyjáradék 88.60—, 5°­0 magyar papírjáradék 85.75—, osztrák hitelrészvények 293.—, magy. hitelrészvények 290.50, leszámítoló bankrész­vények 88.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvé­­nyek 316.50. (x) Kertész Tódor ismert czéget a közönség elő­szeretettel látogatja, mivel meg van győződve, hogy nála kizárólagos újdonságokat illő árban talál. Ten­gerentúli kuriozitások, az amsterdami kiállításról, no­bilis stílszerű feldiszítési czikkek. Ott külön tágas he­lyiségben vannak elhelyezve. E labyrintban kará­­csonyfa-diszek, játékszerek, hasznos háztartási esz­közök, vadászat-, lovagló-, sport- és tudja az ég, mi­lyen néven nevezendő czikkek nagy választékban ta­lálhatók. Színházak: Budapest, szombaton, 1883. deczember 22-én. Főszerkesztő: 5"órca" IMIOr. Felelős szerkesztő: "Viss Imre. Nemzeti színház. TUROLLA EMMA kisasszony vendégjátékául: MEFISTOFELES. Dalmás felvonásban, prologus- és epilógussal. Szövegét és ze­néjét irta Boito Arrigo , fordí­totta Radó Antal. Személyek: Meflstofeles Faust Margit) Heléna ) Wagner Mártha Pantalis Nereus Ney Gassi Turolla E. Dalnoki Saxlehner E. Stoll K. Holnap, vasárnap : Másodszor: A szép Armand. Színmű 3 felv. Irta Jannet Viktor. Ezzel másodszor . A kölcsönkért feleség. Vígjáték 2 felvonásban. Irta Desvalliers Móricz. Kezdete 7 órakor. Várszínház. A hol unatkoznak. Vígjáték 3 felv. Irta Pailleron E., fordította Huszár Imre. Személyek : Bellac, tanár Bercsényi Céran gróf Náday Raymond Benedek Toulonnier Hetényi Saint Réault Egressy Tábornok Szigeti I. Virol, képviselő Pintér Reville hgné Sz. Prielle C. Céran grófné Felekiné Loudan marquisné Lendvayné Raymondné Molnárn­­ Villiers Susanne G. Csillag T. Watson Luey P. Márkus B. Saint Réault br.né Gaál I. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felvonásban. Irta Szigeti Jó­zsef. Zenéjét szerzette Serly Lajos. Személyek: Csontai Lőrincz Horváth Béla Rónai Gy. Eszti Vidorné Ábrás Irén Pálmai I. Barnyai Kálmán Szabó Olga, neje Trauer Irol­g Irmayné Elöljáró Futiki Ripacs Nefelejts Egy ur Tóth I. Kassai Mezei Pesti Mari V. Kovács Solymosi Komáromi Pártonyiné Magyari Holnap, vasárnap : A betyár kendője. Eredeti népszínmű dalokkal 1 8 felvonásban. Kezdete 7 órakor.

Next