Nemzet, 1884. július (3. évfolyam, 658-688. szám)

1884-07-09 / 666. szám

gedve. Tehát csak a »leküzdhetetlen ellenszenv« marad. Tudvalevő pedig, hogy az itt szóban forgó esetben a megesküdött feleség az esküvő után a férj megegyezésével és kívánságára elutazott s hogy köz­vetlenül ezután a férj rokonai a válás iránt a szüksé­ges lépéseket megtették. Házas élet tehát nem is volt köztük s igy az elfojthatatlan gyülölség, mely lélektanilag csak hosszabb együttélés után, ellenkező jellembeli tulajdonságok következtében fejlődhetik ki, csakis a házasság megkötése után állhatott elő, mert előbb bizonyára nem volt meg. Ez indokot te­hát a törvényszék sem fogja helyeselhetni, így tehát az egész nagyherczegség azt kiáltja: »Egy királysá­got egy válási indokért!« — öngyilkosság a fegyházban. A »Szegedi Híradó« mai száma írja a következőket: A csillag­börtön építésénél foglalatoskodó munkásokat ma d. e. 10 órakor erős dördülés ijesztette meg. A lövés a szertár felől jött, a­hol a mondott időben Németh Gyula géplakatos, Arkay Sándor budapesti géplaka­tos és vállalkozó művezetője, egyedül dolgozott. A munkások az oda érkezett felügyelővel a szertárba rohantak, a­hol megdöbbentő látvány tárult szemeik elé. Németh Gyula ott feküdt a földön szétroncsolt fejjel, a­melyből patakzott a vér, s jobb kezében egy közönséges kétcsövű pisztolyt szorított. A szerencsét­len ember az öngyilkosságot vízzel telt pisztolylyal követte el. Hogy a szorgalmas iparost mi indította e borzasztó tettre, még gyanítani sem lehet, egy fölvi­lágosító sort sem hagyott hátra. Kömpöczön lakó édes­anyját rögtön értesítették a szomorú esetről, a hullát pedig a kórházba szállították.­­ Ugyancsak Szegeden még egy öngyilkosság történt tegnap: L. E. zongoramester felakasztotta magát búskomorságában. Mire orvost hívtak, már meghalt. —­ Elitélt anarchista. A budapesti főkapitány­ság nyomára jött közelebb, hogy bizonyos Szabó Ra­fael, kit a múlt hóban kitiltott a fővárosból anar­chista üzelmei miatt, ismét visszatért a fővárosba s itt lappang hamis név alatt. Sikerült azt is megtudni, hogy Brulich József név alatt tartózkodik a főváros­ban s el is fogatta a rendőrség. Elfogatásakor egy Brulich János névre Szobon kiállított igazolványt mutatott fel s a vizsgálat kiderítette, hogy Brulich az igazi neve s hogy Szabó Rafael név alatt már több év óta Bécsben is tartózkodott s itt anarchista üzelmekben részt vevén, a kivételes állapotok beálltá­val jött Budapestre. A főkapitány egy évi fogházra s 25 főt pénzbírságra ítélte, a fogház büntetés kiállása után pedig ki fog tolonczoltatni a fővárosból illeté­kességi helyére. — Elfogott bujtogató. Aközül a 421 vádlott kö­zül, kiket a varasdi törvényszék elé idéztek az 1883-iki zsidóellenes zavargásokban való részvétel miatt, mindeddig nem tudták elfogni a főbujtogatót Simutics Józsefet. Bár mindenki tudta, hogy Cvetni­­ben tartózkodik, mégis sikerült a csendőrség hatal­mát kijátszania. Míg végre pár nap előtt Radovics, Zerovacs és Sugorbincz csendőrök elfogták és a va­rasdi törvényszék elé állították. Simutics volt az, ki egy hosszú rúdra tűzött szuronynyal fölfegyverkezve 1883. szeptember elején zavargásra izgatta a népet Bedujában s Fried kereskedő házának kipusztítására is megadta a jelt. Háza oly magaslaton állott Cvetni­­ben, hogy ablakából mindig már messziről észreve­hette a csendőröket, é jel pedig ismerőseinél lappan­got s igy kerülhette ki tiz hónapon át az elfogatást. — Megszökött rabok. Tóth Ferencz kis­ széke­­lyi születésű, nőtlen, csavargó cseléd, lopás büntette miatt feljelentett vizsgálati fogoly folyó évi julius 3—4-ike közti éjjel a gyönki járásbíróság­, Balog József zágrábi születésű 28 éves, két évi fegyházra elitélt fegyencz f. évi julius hó 5-én a nagykanizsai királyi törvényszék fogházából megszökött. * — Távirdaforgalom. A budapesti m. k. kepti távirda állomásnál 1884. év junius havában felada­tott: 43795 db, és pedig 787 állami, 3113 távirda­­szolgálati, 3612 közérdekű, 784 újsági, 2457 tőzsdei, 16203 kereskedelmi s üzleti, 16839 különféle ügyek­ben. Érkezett: 48495 db, és pedig 233 állami, 1025 távirdaszolgálati, 720 közérdekű, 742 újsági, 4107 tőzsdei, 20681 kereskedelmi s üzleti, 20987 különféle ügyekben. Az érkezettekből helyben kézbesittetett 48­­­76 db, küldönczczel 12, postával 30 db, kézbe­­sithetlen maradt 277 db, áttáviratoztatott 149794 db. Az összes havi forgalom 242084 db. A feladott táviratok után befolyt 28412 frt 64 kr, a melyből 14339 frt 90 kr esik a belföldi forgalomra. — Merész szökés. S­i­n­k­ó István vizsgálati fo­goly tegnap éjjel a váczi kir. járásbiróság börtönéből megszökött. A börtön falát alul kiásta, az igy nyert üregen át a szabadba hatolt s hogy a börtönhelyiség körül járó őr észre ne vegye, a börtönhelyiséghez kö­zellevő Dunába ugrott, s azon keresztül úszva mene­kült. A szökést csak reggel vették észre s a szökevény nyomait megtalálták egész a Dunapartig, hol azok eltűntek. Megfoghatatlan az, hogy a rab minő esz­közzel ásta alá a falat. — Az elsülyedt vontatóhajó kihúzása. Venovecz­­ről írják a »P. Lloyd«-nak, hogy sikerült a jún. 3-án a gép eltörése következtében elsülyedt »Josef« von­tató hajót felhúzni s az óbudai hajógyárba bevonatni. Szerencse volt, hogy a »Josef« kapitányának sikerült a hajót sekély helyre hozni, a­hol a kiemelést meg lehetett kísérteni. A kiemelés így történt: Két má­sodosztályú uszályhajót a hajóroncs köré állítottak s 11 lánczc­al és 22 emelőcsavarral hozzá kötözték azt. 80 ember megfeszített munkájának sikerült a hajót annyira kiemelni, hogy a fedélzet már csak öt láb­­nyire volt víz alatt. Ekkor az erős áradat az egész hajócsoportot egy homokzátonyra vitte, minek foly­tán az egészet két vontató hajóval ezer méternyire a part közelébe húzták. Itt folytatták, s szerencsésen befejezték a kiemelést, mely a zimonyi kikötő-kapi­tány, Körmendi vezetése s Norris Ede művezető köz­reműködése mellett történt. — Tricyclező hölgyek. Három angol hölgy ér­kezett e napokban Boulogneba tricyclen negyvenhat napi utazás után. Port-Mauriceből jöttek Olaszország­ból s igy egész Francziaországot déltől északig keresztül utazták, átutazván a következő városokon: Mentone, Nizza, Cannes, Hyéres, Aix, Lyon, Macon, Dijon, Troyes, Epernay, Reims, Doullens stb. — Fővárosi krónika. Tolvaj tanya. Még április ha tart, a városligetben levő „ Zöld vadászhoz” czimzett ven­déglő közelében két útonálló egy asztaloslegényt éjjel megtá­madott, késsel megszurkálták s kirabolták. A rendőrségnek pár napra az eset után sikerült az egyik tettest a »Cserebogár« csárdában elfogni, Czigány Józsi személyében, a másiknak az­­ban sehogy sem tudtak nyomára jönni, míg végre az éj­jel az is keze közé került a VI. kerületi kapitányságnak. A VI. kerületi kapitányság megtudta, hogy a keresett útonálló a rákospalotai vasút mellett az úgynevezett »béka szigeten« egy mocsártól körülvett elhagyott jégveremben tartózkodik. A kapitányság tegnap óvatosan körülfogta a vermet s csak­ugyan ott falába a keresett egyént. Blum Béla, általánosan Pánt­ikás Bélának nevezett, ismert és régóta körözött zseb­tolvaj személyében. Ott aludtak még Kafka József régóta körözött betörő és Weisz Herman ismeretes és már több ízben fogva volt zsebmetsző és még többen is , habár időköz­ben már többen kiugráltak, mégis az említetteken kívül 10 magát igazolln nem tudó csavargót fogtak el. F­é 1­t ü d­e j­ó ember. Steiner József 20 éves ke­reskedősegéd, pár hó előtt a »szegedi«­kávéházban öngyilkos­­sági szándékból, forgó­pisztolylyal bal mellkasába lőtt. A go­lyó a tüdő a­só ré­szébe hatolt, mi­által a sérült rendkívül sok vért veszített. A Rókus kórház sebészeti osztályán a sebet azonnal kötéssel látták el, de daczára ennek néhány nap múl­va tüdő és mellhárty­alobb lépett fel. Ennek folytán Navratil tanár a beteg mellkasát bot daki metszés által megnyittatta a a hazánkban első ízben alkalmazott állandó brrigád­ót hígí­tott thymot-oldattal. Néhány napra ezután a tüdő majdnem teljesen eltávolíttatott és végre csak a tüdő gyökere maradt meg. A fiatal­ember már teljesen felgyógyult és elhagyta a kórházat. Baleset. Ifj. Reiter Ferencz, a budapesti kerékpár­egyesület titkára, vasárnap délután egy társasággal kerékpáro­zott s útközben kerékpárja felfordult s a fiatal ember oly sze­rencsétlenül esett a földre, hogy bal karja eltörött. A Dunába fűlt gyermek. Tegnap este 6 fiúból álló csoport Újpestről fürdeni ment az ottani Duna­­ágba, s midőn már megunták a vízben lubiczkolni, azzal mu­lattak, hogy fadarabokat dobáltak a vizbe s azokat kihozták. A fiuk egy­re vakmer­őbbek lettek, mindig beljebb a mély Duna felé hajigálták a fadarabokat, mig végre egyikök, a kis 12 éves Kozma Gábor a viz alá bukott s pár percznyi küzdelem után belefulladt. Öngyilkosság. Az ó­budai kórházban Schwel­ler Ferencz betegápoló ma délben agyonlőtte magát. Egy hát­rahagyott levelében gyógyithatlan betegségét említi öngyil­kossága okául. Naptár. Szerda, julius 9. Nap kél 4 ó. 13 p., nyug. 7 ó. 56 p. — Hold két 8 ó. 17 p. este, nyug. 5 ó. 22 p. reg. Róm. kath. Lukréczia szűz. Prot. Got­tlób, Ludovika. Görög­­orosz : (junius 27.) Sámson. Zsidó: (t­am. 16.) Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5 — 6-ig. Közmunka és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6-ig. Az országos középiskolai tanáregyesület évi közgyűlése d. u. 9 órakor az erzsébet­ téri felső leányiskolában. A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának ülése d. u. 4 órakor (új városháza.) Tanszerkiállítás az erzsébettér felső leányiskolában. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­­kert mellett) nyitva egész nap díj nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2 — 4. Országos képtár az akadmiai palotájában délelőtt 9-től dél­után 1-ig. Technológiai múzeum a Kerepesi­ úton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői után délelőtt 8 —12-ig és délután 2—6-ig. Múzeumban : ásvány- és népismetár d. e. 9-től délután 1-ig. Akadémiai könyvtár d u. 8—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Múzeumi könyvtár d. e 9—1-ig Állatkert nyitva egész nap. Margitszigeten czigányzene naponkint, katonazene kedd, csü­törtök, szombat, vasár- és ünnepnapokon. Hajóköz­­­eledés félóránkint. Fővárosi ügyek. — A főváros II. kerületi iskolaszékének kül­döttsége Paulovics László kir. tanácsos és iskolaszéki elnök vezetése alatt vasárnap tisztelkedett Kamer­­mayer Károly polgármesternél és Alker Gusztáv elő­adó tanácsnoknál. A küldöttség dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőből, Biscara Endre, Eckermann Ede és Schmidt Ferencz iskolaszéki tagokból állott. A kül­döttség vezetője mindkét helyen kiemelte, hogy a II. kér. medve-utczai iskola épületben, mely elemi iskolai czélokra lett építve, a polgári fiúiskola nem fér el s egyik iskola a másik helyzetét tarthatlanná teszi. Ezen viszásságnak tulajdonítandó, hogy a tanköteles elemi iskolai tanulók jelentékeny részét a felvételnél, térszűke miatt el kell utasítani. Pedig azokra, kik gyermekeiket iskolába nem járatják, büntetés van szabva. A tantermek e mellett zsúfolvák, parallel osztályok pedig nem állíthatók fel; az iskolaszék he­lyisége a legprimitívebb s a zárvizsgálatokra, nem lé­vén hely, a szülők is alig jelenhetnek meg. Ezen okokból kérték a tanácsot, hogy a polg. fiúiskolát más épületben helyezze el. A küldöttség azt a választ nyerte hogy ezek az állapotok nem ismeretlenek a tanács előtt s hogy ezeken mielőbb iparkodni fog segíteni. — A légszesz fényfokának hivatalos mérésével Aujeszky tanár szabadságidejére a tanács Hahó­­t­hy Sándor polgári iskolai tanárt bízta meg. — Ajánlati tárgyalások. A tanács ma megbízta az II. ügyosztályt, hogy az állatkerti körút, valamint a Rottenbiller-utcza kiépítése és rendezése végett az ajánlati tárgyalást írja ki.­­ A közelgő országos kiállítás alkalmából a ta­nács hirdetményileg fogja felhívni a háztulajdonoso­kat, hogy mivel sok idegen és vidéki látogatására van kilátás,házaik külsejét hozzák rendbe s a számos helyen elhanyagolt külső csinra is adjanak valamit. Az elöl­járóságok is utasítást kapnak szóbeli rábeszélés útján hatni a háziurakra. — A vigadó nagytermében elhelyezendő s a kü­lönböző tánczokat allegorizáló szobrokra nézve a ta­nács megbízta Strobl és Brzorád szobrászokat, hogy a gyász mintákat készítsék el. — A fővárosi egylet mai értekezletén, mely Kamermayer polgármester elnöklete alatt folyt le, két kisebb érdekű interpelláló létetett. Az egyik Reményi Antalé volt, aki a bérkocsi állomások aszfaltozását sürgette, mire nézve az el­nöktől megnyugtató választ nyert, mert igen rövid idő alatt a tényleges kivitel is megkezdődik több ál­lomásnál. Hubonay József a choleraveszély alkalmából az esetleg fölmerülő esetek hirlapi közzé­tételénél kért óvatosságot. Ehhez többen szóltak s bár igaz, hogy egyes esetek nyilvánosságra jutása a kereskedelemnek árt, de legczélszerűbb a szigorú igaz­ság és hivatalos őszinteség, mert a titkolódzás a fé­lelmet csak nagyítja ; ezen álláspontot foglalja el az egylet és a polgármester is. Miután még a tanácsnak choleraellenes intézkedéseiről nyilatkoztak helyeslő­­leg, az értekezlet a lakáskérdésre tért át s leghosz­­szabban ezzel foglalkozott. Neményi Am­brus szólt először, nem a saját indítványa alap­ján készült javaslatokról, amikkel az értekezlet nem foglalkozott, hanem a lakásszükségen való sürgős segedelemre c­élzó javaslatokról. Szükséges­nek mondá,hogy a ki a várostól ingyen kap telket,s ezért nyújtson garanciát arra, hogy a kedvezménynyel vissza nem él s ezért a lakbér-maximum megállapítandó.A tár­gyat ez oldalról való előkészítés végett két hétre elodáz­ni kívánja. F­ü­l­ö­p Károly e javaslatokkal egészen el­lentétes állást foglal. Halász Géza szintén a lakbér­maximum mellett szólt.Ellenben Osztoics Mihály elöljáró és T­e­n­cz­er Pál melegen üdvözlé a taná­csot előterjesztéséért, Kamermayer úgy nyilatko­zott, hogy ha e tárgy, mely épen az egészségtelen la­kások kiürítletése végett roppant sürgős, elodáztatik, akkor a komoly akaratba és cselekvési képességbe vetett hitünknek kell megingani. Határozat nem ho­zatott, az egylet álláspontja nem constatáltatott, de az nyilvánvaló, hogy a tanácsnak ezen, a szegény nép­re annyira fontos javaslata ellen fellépett — az el­lenzék. — A főv. tanács ma azzal a kérdéssel foglalko­zott, hogy czélszerű-e a lakbérmaximum megállapí­tása­­ a lakásszükségen való gyors segítés czéljából engedélyezendő darakszerű házakra vonatkozó bizott­sági előterjesztések tárgyalása kapcsán. A tanács egész terjedelmében elfogadta a javaslatokat, csupán a pénzügyi bizottság azon nézetét nem tette magáévá, hogy a lakbér maximumát is határozza meg a ható­ság az ideiglenes házaknál, melyek városi telken épül­nek. A tanács nem akarja az építési kedvet ily kor­látozással bénítani és a tőkét előre is elriasztani. A lakások szaporítása természetesen maga után vonja a lakbérek olcsóbbságát. lósi lakost meggyilkolták és kirabolták. Az eset még 1879-ben történt Mebala községben, Petko együtt mu­latott a vádlottakkal, kik közül Magdint­ már korábbról ismerte. Őt kérte meg Petko, hogy adjon neki éjjeli szállást, amit az meg is ígért. Késő éjjelre járt az­­ idő, midőn a borozók elhagyták a korcsmát. Egy óra múlva Magdin visszatért s csak annyit mondott a korcsmárosnak, hogy Kúriák rosszat tett. Másnap megtalálták Petkot vérében fetrengve a zsidótemető melletti árokban. Mikor a községházához vitték, még életben volt s Kuriákot s még »egy másikat« ne­vezett meg mint gyilkosait. —­ Kúriák, Magdin és Bobesku fogságba kerültek. Magdin azt vallotta, hogy amint a korcsmából elmentek, Kúriák és Bo­­besku elvezették Petkot a zsidó temető mellé, mig ő, visszamaradt, hogy szivart vásároljon. Midőn utol­érte társait, látta, hogy Kúriák bottal ráütött Pet­­kora s aztán megszurkálta. Hogy mi történt ezután, arról nem tud semmit, mert nagyon megijedt s elsie­tett. Kúriák a vizsgálat s a végtárgyalás során ta­gadta, hogy ő a gyilkos. Bobesku szintén elhárított magáról minden felelősséget s eleinte Kuriáko sem terhelte, később azonban beismerte, hogy Kuriák a gyilkos. Magdin egészen ártatlannak mondta magát s ezt azzal is támogatta, hogy ő jelentette fel az esetet a hatóságnak. Az első bíróság Kuriákot életfogytig tartó, Magdint és Bobeskut 15—15 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla Kuriák tettét szándékos ember­ölésnek minősítette s tiz évi fegyházra ítélte, a másik kettőt pedig felmentette. A kir. Curia gyilkosság és rablásban mondotta bűnösnek Kuriákot s élet­fogytig tartó fegyházra ítélte, a többire nézve helyben hagyta a királyi tábla ítéletét. Az el­itélt Kuriák most perújításért folyamodott, mely­ben hivatkozik újabb bizonyítékokra ártatlansága mel­lett, illetve lerontani igyekszik az elitéltetésének ala­pul szolgált bizonyítékokat. Az első és másod bíróság elutasította az elitéltet kérelmével, a kir. Curia azon­ban ma tartott tanácsülésében — előadó Osztrovszky — mindkét alsóbb bírósági végzés megváltoztatásával utasította az első bíróságot, hogy vizsgálja meg az el­itélt által hivatkozott újabb bizonyítási anyagot s an­nak utána érdemben hozzon határozatot. Nagy feltűnést keltett május hóban Kóbert Gyula tekintélyes fővárosi kereskedő eltűnése. Az el­tűntnek neje, férje hollétének kipuhatolása végett a külügyminisztériumhoz fordult, ez pedig a párisi nagykövetséget bízta meg a nyomozással. A párisi nagykövetség f. hó 4-éről kelt levélben értesítette Kobeltnét, hogy férj­e Kobelt Gyula május hó 6-án St.-Nazaire sur Loire kikötővárosból a »Washington« gőzösön Martinique franczia gyarmatba vitorlázott. A­z említett hajó utas jegyzékéből kitűnik, hogy Köbeit, ki egy M. d‘Aubermesnil nevű úrral egy harmad­osztályú kabinban utazott, Fort de Francéba, Marti­nique sziget fővárosába váltott jegyet. Feltételes szabadonbocsátás. Pest megye fel­ügyelő bizottsága tegnap Illés István pestvidéki helyettes törvényszéki elnök elnöklete alatt a váczi fegyházban ülést tartott, mely alkalommal a feltéte­les szabadságolás iránt beadott 34 kérvény közül 27-et a bizottság elfogadott s pártolólag fogja az igazságügyminiszterhez felterjeszteni, 7 kérvényt pe­dig visszautasított. A szabadságolandók között a leg­kisebb büntetési idő fél év, s a legnagyobb 10 év. Törvényszéki csarnok. Megkegyelmezés. Bogyer Militon és özv. Ma­­rustyer Nikolajné kroknai lakosokat gyilkosság miatt mind a három bíróság kötél általi halálra ítélte. Ő felsége legmagasabb elhatározásával Bogyer halál­­büntetését életfogytig tartó, özv. Marustyerét pedig 15 évi fegyházra változtatta át. Egy életfogytig tartó fegyházra elitéltnek per­­nyitási kérelmét tárgyalta ma a kir. Curia. Kuriák György, Magdin Lázár és Bolesku Trajta azzal vol­tak vádolva, hogy Petko Konstantin oláh-szentmir­ Irodalom, szinház és művészet. — Zenetanári seminarium. A nemzeti zenede választmánya részéről Bartay Ede igazgató vezetése alatt, Rock Szilárd, Bogisich Mihály prépost, Ná­­dassy György, Reményi Antal és Barabás Antal választmányi tagokból álló küldöttség tisztelgett teg­nap délben T­r­e­f­o­r­t Ágoston közoktatásügyi mi­niszternél s átnyújtotta a zenedének a »zenetanári seminarium s azzal egybekötött felekezetnélküli egy­házi éneklészképző tanfolyam« életbeléptetése iránti emlékiratát. A miniszter elvileg hozzájárult az esz­méhez s kijelentette, hogy úgy a seminarium, mint az egyházi éneklési tanfolyam szükséges és ígéretet tett a küldöttségnek, hogy foglalkozni fog az eszmével és annak létesítését tőle telhetőleg előmozdítani fogja. — A »Nemzeti könyvtárból«, az Abafi-Aigner­­féle ismeretes vállalatból, mely a magyar irodalom­nak nem egy elfeledt, részben ismeretlen, aztán meg a fölelevenitésre érdemes művét hozta forgalomba, és kiegészít­gette több régibb jelesünket teljesb kiadások­kal — újra két tömött kötetet kapunk. Füzetekben, kötetekben s egyéb alakváltozásokban többször talál­kozunk e kiadványok egyes műveivel. A most megje­lent két kötet is megtalálta már méltányló emlege­tését. Mind a kettő azok közül való, melyekkel a »Nemzeti Könyvtár« érdemet szerzett jeles íróink­nak az eddigieknél teljesebb megismeréséhez. Az egyik Kazinczy, mnnek jubileumát nemzeti ünneppé tettük, de műveinek összegyűjtése és ír­ó­­jukhoz méltó kiadása még késik. A »Nemzeti Könyvtár« részben segített a hiányon. A »Magyar Pantheont« foglalja magában a vállalat 36-ik kötete, mint önálló munkát, a nagy reformátor amaz életrajzi műveit vagy jegyzeteit, melyekben az irodalom, nyil­vános élet és politika főbb alakjait rajzolja, vagy rö­­videbb vonásokat ad róluk. Több mint hatvanra megy a dolgozatok száma, s azok becsét nemcsak az adatok adják meg, hanem a feldolgozás is, mert Kazinczy az életrajzok némelyikét vitatkozó czélzattal készí­tette,saját feladatainak tendentiáját illesztette azokba. Köztük van Balogh János, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Cserei Farkas, Csokonai, Dayka, gr. Dessewffy József, Mária Terézia, Martinuzi, Or­czy Lőrincz, Ráday Gedeon, Zrínyi Miklós, Ürményi József, gr. Wesselényi Ferencz nádor, Szirmay An­tal, Szilágyi Sámuel, Vályi Nagy Ferencz stb. életrajza. Abafi Lajos terjedelmes bevezetéssel látta el Kazinczy e munkáját. A 405 oldalra terjedő kötet ára 1 forint 60 krajczár, vászon­kötésben 2 forint 20 kr. A másik C­z­a­k­ó Zsig­­mond összes műveiből a második kötet. A romantikus drámairodalomban gyorsan feltűnt, aztán hamar ha­nyatló, és három év alatt kirobbant költőnek két tör­téneti drámája van a kötetben: »Szent László és kora«, »János lovag,« s harmadikul egy franczia át­­dogozás: »Mari, egy anya a népből.« Ára 2 frt, kötve 60 krral drágább. — Az ipartörvény Ráth Mór kiadásában is meg­jelent. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta Fritz, Péter, a pesti polg. kereskedelmi testü­let titkára. Ára 40 kr. — Darwin a természettudományi társulat kiadá­sában. A nagy természettudósnak alapvető főművei­ből a természettudományi társulat könyvkiadó válla­lata közre ad ismét egyet »Az ember szárma­zása és az ivari kiválás« cziműt, mely a fa­jok eredetéről szóló nagy művének (szintén e társulat fordításában jelent meg 1873-ban) kiegészítője, to­vább fűzője, s Darwinnak legtöbbször emlegetett, oly felületesen idézett (mert támadási czéltáblául válasz­tott) munkája. A tudományos körök régen ismerik, mert fontossága nem várta, míg lefordítják. Részle­tesebb ismertetés immár fölösleges is róla,mert mint a biológia korszakalkotó eseménye, megjelenése óta foly­tonos említés tárgya és úgy szólva a közismeretek közé tartozik. Gyorsabban járt saját jelentőségének feltart­­hatatlan erejével, mint a kiadók calculusa. A természet­­tudományi társulat ama kitűnő természettudományi művek gyűjteményét kötelességszerűen egészíti ki vele, melyekből már tizenkettőt bocsátott közre és jeles­­ fordításban teszi lehetővé, hogy a világhírű munkát,­­ mely az ósdi felfogást megtörte, mely a természet­búvár által már régen tarthatatlanoknak érzett elve­ket nemcsak ledöntötte, hanem azok helyén felállította a helyes útmutatót, hazai nyelven is tanulmányozni lehessen, az eddigi töredékes ismertetések he­lyett. Kívánatos, hogy ne csak a természettudomány barátai olvassák, hanem azok is, kik nem barátjai a természettudományok új nézeteinek és Darwinban a positív vallás megtámadóját vélik. Látni fogják, hogy a­mit Darwin fejteget, az emberi faj fokozatos fejlő­dését, az a tudomány tényeiből vont következtetés, mely ő általa nem először jelentkezik oly alakban, hogy mint a felvilágosodásnak, mint az emberi elme gondolkozási vívmányának, meg kell adni létesü­lése jogát, mert hisz a felvilágosodás és haladás eredmé­nyei semmiféle szempontok által nem korlátozhatók. »Darwin összes munkáiban egyetlen tételre sem aka­dunk — mondja a magyar kiadás bevezetésében jeles tudósunk Margó Tivadar, — mely a pozitív vallással ne volna összeegyeztethető. Azt állítani, hogy a természettudomány haladása az által, hogy a fajok eredetét természetes törvények szerint igyekszik megfejteni, a legvégső nagy oknak (a mindenható gondolatnak és akaratnak) fogalmát képes lenne a világból kiszorítani, és annyi volna, mint telje­sen félreismerni a tudomány czéljait és hatá­rait.« A természettudományi társulat minden tekintet­ben nagy gondossággal igtatja Darwin e művét a hazai irodalomba. Szakférfiakat bízott meg fordítá­sával : az első és harmadik részszel dr. Török Aurél, a második részszel dr. Edtz Géza egyetemi tanáro­kat. Ezenkívül a fordítást egyik legalaposabb ismerője, s tudományosságunk jelese Margó Tivadar vizsgálta végig. Ugyancsak Margó írt terjedelmes be­vezetést a műhöz, mely Darwint a maga jelentőségé­ben bemutatja. Röviden adja életrajzi adatait, aztán festi a természettudományok állapotát közvetlen Dar­win előtt s a hatást, melyet az ő föllépte okozott. Ismerteti Darwin összes műveit. E bevezetés egy na­gyobb tanulmány kivonata, amaz emlékbeszédé, me­lyet Margó nem­régiben tartott a tud. akadémia előtt Darwin fölött. Számos jegyzet, ábra adja meg a mű szövege közt azokat a felvilágosításokat, melyek a közérthetőségre, vagy tudományos figyelmeztetésre szükségesnek mutatkoztak. A munkából ezúttal az első rész hagyta el a sajtót. A kiállítás díszes s a könyv vászon kötésű. A könyvkiadó vállalat pártolói kapják s ekképp könyvárusi utón nem is szerez­hető meg. Egyesületek és társulatok. — A magyarországi központi Fröbel-nőegylet gyermekkert­észnő képző-intézetében az 1884/5 tanév­ben az előadások folyó év szeptember első napjaiban v­eszik kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni s ekkép tiszteletre­méltó állásra szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy folyamodványaikat i. é. augusztus hó 30-áig az egy­let iskolaügyi bizottságának elnökénél, Rosenzweig- Saphir Sarolta úrhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 238. sz.) vagy pedig Péterfy Sándor­­nál, az intézet igazgatójánál (lakik VII. Damjanich­ utcza 3. sz.) nyújtsák be.­­ A felvétel feltételei: 1. betöl­tött 16-ik közév ; 2. egészséges testalkat; 3. fed­etlen előélet; 4. gyermekek iránti szeretet; 5. a magyar nyelv leírása szóban és írásban; 6. tartoznak négy ele­mi és két polgári iskolai osztály, esetleg hat elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány, és kereszt-, illetőleg születési levél bemutatása mellett, felvételi vizsgának is alávetni magukat. A gyermekkertésznő képző-tanfolyam két évig tart. A növendékek kivite nél­kül díjtalan tanításban részesíttetnek és a taneszközök­kel is az egylet költségén láttatnak el, étkezés, ruházat és lakásról maguk gondoskodnak. Egyúttal közöljük, hogy a jövő tanév elején okleveles tanítónők számára külön tanfolyam nyittatik. Az ezen tanfolyamot hall­gatni akaró tanítónők folyó évi szeptember 15-ikéig jelentkezhetnek az elnökségnél. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Szerbiai csődök. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a következő szerbiai csődökről értesitte­­tett. Csőd nyittatott Joan Dimitrievits szappangyáros ellen Belgrádban, az ottani keresk. tervszéknél, bej. határidő augusztus 28., tárgyalási határnap f. é. aug. 30. Györgyi Glavinics és Maxim­ Todorovics Iva­­nicá­ban telepített kereskedők ellen az uzica­i kér. törvényszéknél, bejelentési határidő és tárgyalási ha­tárnap f. é. szeptember 1., Milovanovics István és Jovan testvérek kereskedők ellen, Labaczban az ot­tani ker. törvényszéknél, bej. határidő f. é. aug. 30., tárgyalási határnap f. é. szeptemb. 1.; továbbá a bu­karesti keresk. tribunalis részéről, Schönberger és Gropper ottani lámpa- és üvegkereskedő ezég f. évi junius 30-án; a keresk. törvényszék által Jassyban az ottani Dressner I. E. kézműáru-kereskedő e még bukottnak nyilváníttattak. Aratógépverseny Párkányban. Az esztergomme­­gyei gazdasági egyesület által Párkányban rendezett aratógép versenyt tegnap reggel nyitotta meg Mayer püspök rendkívül nagy közönség jelenlétében. E ver­senyre a távol vidékről, Bars-, Nógrád-, Hont-, Ko­márom- és Békés megyéből sereglett össze az érdek­lődő gazdaközönség, hogy az amerikai legújabb rend­szerű, Marsch-féle önműködő kévekötőgépet műkö­désben lássa. Az érdekes versenyen részt vett Tar­­nóczy Gusztáv a Marsch-féle kévekötő aratógéppel és a Clayton és Schuttleworth elég a Wood-félével és azonkívül a «Triumph« aratógép. A verseny rendkí­vüli érdeklődés mellett reggel vette kezdetét. A Marsch-féle gépet először Bánó László gépészmérnök kezelte előbb lovakkal, azután ökrökkel és utána , hogy e gépek kezelésének könnyű elsajátítását bebi­zonyítsa, egy oda való magyar kocsissal és azután egy béressel vezettette a gépet, minden fennakadás nélkül. A gép meglepő szépen, sokkal szebben dolgozott, mint az Istvántelken. Az ez alkalommal felvett szá­mítások szerint egy ily gép, le­vonóerő mellett, napon­ként átlag 12 holdat képes learatni és kévékbe kötni. Délután 4 órakor kérte ki Mayer püspök a bíráló bizottság ítéletét, mely szerint Tarnóczy Gusztáv és B­á­n­ó Lászlónak Marsch-féle kévekötő aratógépe az első díjat, aranyérmet és díszoklevelet a Clay­ton és Schub­leworth czég A Wood-féle gépe a 2-ik dijat ezüst érmet és a »Triumph« a 3-ik dijat, broncz érmet nyerte. Ez alkalommal bemutattatott több cséplőgép és a Schlick-Krumpach-féle hármas eke is, melynek munkája általános tetszésben része­sült. Délután fényes bankett volt, melyen Mayer püs­pök az első felköszöntőt a királyi családra mondta. Közgazdasági táviratok. BéCS, julius 8. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földt­eherm. kötv. 101.50. Erdél­,­­ földteherm. kötv. 101.50- 5 és fél száz. magy. fölöd.-int. zálogl. 102—. Erdélyi vasut-részvény 176.25. 1876. m. k. V. áll. els. kötv. 102.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 115.—. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.15. 6 száz. arany-járadék 122.05. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 115.-f. 4 száz. arany-járadék 91.20. M. orsz. ük.-részv. —. Magy. vasuti­ kölcsön 142.75. Magy. hitelv.-részv. 301.75. Alföldi vasut-részvény 177.25. Magy. u.-kel. vasut-r. 165.—.— 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 96 30. Tiszav. vasut-rész. 249.—. Magy. resz.-és váltóh. részvény 89.—. Kassa-Oderb. v.-részv. 149.—. 5 száz. papir-járadék 88.25. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gőzh. részv. —, BéCS, julius 8. (Osztrák értékek zárlata.) Irányzat nyomott. — Osztr. hitel-részvény 801.20. Déli vasut­­részvény 146.80, 4 száz. arany-járadék 103.­)­, Londoni vál­tó­­ár 121.85. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 277.75, 1864. sorsjegy 168.50, 4­­2 száz. ezüstjáradék 81.50, 1860. sorsjegy 185.25, Török sorsjegy 20.50, Angol-osztrák bank részv. 108.75, Osztrák államvasut részv. 317.20, 20 frankos arany 9.68—, 4­2 száz. papir-járadék 80.70, Osztrák hitel­orsjegy 176.—, Osztrák-magyar bank részv. 855.—, Gs. kir. vert arany 5.76, Német bankváltók 59.60, Elbevölgyi vasút 184.25, BŐCS, julius 8. (Magánforgalo­m.) Irányzat : csendes. — Osztrák hitelrészvény 301.80, Osztrák államvasut részv. —.—, Unió bank —.—, 1860. sorsjegy —.—, An­gol-osztrák bank részv. —, 20 frankos arany —.—, Déli vasút részv. —.—, Magyar hitelb. részv. —.—, 1864, sors­­jegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 91.12. Berlin, julius 8. (Zárlat.) Az irányzat csendes. 4­2 száz. papirjáradék 67.80. 4­2 száz. ezüstjáradék 68.50. 6 száz. magy. aranyjáradék 102.50. 5 száz. m. papirjáradék 74.30. 5. száz. keleti v. elsőbbs. kötv. 100.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 248. — . Kassa-oderbergi v.­részvény 62.50. Orosz bankjegyek 205.—. N­. kibocs. kel. kölcsön 59.20. Magy. jelz. hitelbankrészvény —.—. M. országos bankrészv. —.—. 5 száz. osztrák papirjáradék 80.20. Ultimo aranyjárad. 8610. 4 száz. magyar aranyjáradék 76.75. Magyar ker. v. kötvények 81.—. Hitelrészvény 507.—. Osztrák államv. részv. 535.—. Károly Lajos vasúti részv. 116.60. Román vasút részv. —.—. Bécsi váltóár 167.60. 4 száz. osztr. aranyjáradék —.—.Magy. resz. és váltób. részvény —. Elbevölgyi részv. 312.75. Berlin, jul. 8. (U­t­ó t ö z s d­e.) Irányzat csendes. 4’2 száz. papirjáradék —.—. 4­2 száz. ezü­stjáradék-----. 6 száz. magy­. ar. járadék —.—. 5 száz. papirjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 248.50. Kassa-Oderb. v.­részv. —.—. Orosz bankjegyek —.—. II. kibocs. kel. kölcsön —.—. Magy. jelz. hitelb.-részv. —.—. M. orsz. bankrészv. —.—. 5 száz. osztr. papirjáradék —.—. Ultimo aranyjáradék —.—. 4 száz. aranyjáradék 76.50. Ma­gyar kel. V. kötvények —.—. Hitelrészvények 507.—. Osztr. államv. részv. 535.50. Károly­ Lajos v. részv. 116.50. Román vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék —. —. Magyar lesz. és váltóbank részv. —.—. 5 száz. keleti v. elsőbb. kötv. —.—. Frankfurt, julius 8. (Zárlat.) Irányzat: gyönge. 4-2°/o papir­járadék 67.Vs. 4-2% ezüst-járadék 68.40. 60/0 magyar aranyjáradék 102.43. 5% magy. papirjáradék 74.’/s. Osztrák-magyar bank-részv. 716.—. Károly Lajos vasut-részv. 232.50. Erzs. nyug. vasut-részv. 196.31 Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. 86.73. 40/a% földhitel záloglevél —.—. Magyar hitel­­részvény — . —. Magy. országos bank­részvén —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 79.Vs­ 4%. osztr. aranyjáradék 86 06. 4°/0 magy. aranyjáradék 76.43. Osztr. hitelrészvány 252.2­. Osztr. ál­lamv. részv. 266.62. Déli vasút részvény 123.50. Magyar- Gácsor. vasut-részvény 143.62. Bécsi váltóár 167.55. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jelz. hitelb.-részvény. Frankfurt, julius 8. (E­s t­i t­ő z s d e.) Az irányzat pang. Károly Lajos vasút —.—. Osztrák hitlrészvény­ek 252.V.. Osztrák államvasut 266.87. Déli vasut részvényei —.—. 4 száz. magy. aranyj. —.—. Paris, julius 8. (Zárta 1.) 3 százalékos franczia franczia évjárulék 76.05. Osztr. államvasuti ré­szvények 656.—. Osztrák földhitelrészvények 767.50, 6 százalékos magyar aranyjáradék —.— . Magyar vasúti kölcsön 299. — . Unió-bank­részvények —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények—.— . 4 és fél százalékos franczia járad. 106.75. Déli vasúti részvények 307.—. Fran­czia törleszthető járadék 77.55. 4 százalékos osztrák aranyjá­radék —.—. Magyar jelzáloghitelbank 485.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.7­. Magyar leszámítoló és pénzváltó­­bankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohány­­egyedár. társ. —.—. Ot­omán bankrészvények 591.—. A tőzsde irányzata szilárd. London, jul. 8. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék 101.01. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 85.—. Angol consolok 100.01. 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —.—. Papirjá­­dék—.­. 5 százalékos magyar aranyjáradék 75.—. 4­2 szá­zalékos osztrák ezüstjáradék 67.—. Bécsi váltóár —.----. Ezüst 50.13. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 20 százalék. Bankbevitel —.—. font sterling. Bankkivitel —.— font sterling. Lanyha, Berlin, július 8. (Z­á­r­­­a­­.) Búza július—augusztusra 168.—, szeptember—októberre 170.10. — Rozs júliusra 149.5,, szeptember—októberre 144.50. — Zab júliusra 139.-----, szeptember — októberre 131.75. Olaj júliusra 53.60, szeptember—októberre 52.30. — Szesz júliusra 50.90, aug. —szeptemberre 51.10. — Búza esik, rozs, zab, szesz bá­gyadt, olaj csendes. Köln, július 8. (T­e­r­m­é n­y ü z l­e t.) B­u­­z­a jú­liusra 17.60, novemberre 17.80. — Rozs júliusra 14 40, novemberre 14.80. — O­l­aj helyben 30.—, októberre 28.20. Kőbányai sertésüzlet. A setéskereskedelmi csarnok jelentése. — juliu­s 8. Az üzlet változatlan. — Magyar, urasági, öreg, nehéz —.--------. —, fiatal nehéz 52.-----52.50, közép 52.50—53.—, könnyű, 52.50—53.—. Erdélyi nehéz —.-------., közép—.--------.—, könnyít 52 -----52.50. Románia és bako­nyi, nehéz 52.-----52.50 átmeneti, közép 52.-----53.— átme­neti, könnyű—-----.— átmeneti, eredeti nehéz—.-----.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 1.2.------53.— átmeneti, közép 52.-----53 — átmeneti, könnyű 52 -----53.— átmeneti. Hízó 1 éves élőtulyban 476 levonással —.-----.— 2 éves —.-----.—. öreg —.-----.—. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 40­, levonással kilogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai ser­éseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, a vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejé­ben megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde Julius 8. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán ellanyhult az irányzat. Búza eladatott őszre 9.45 írttól lefelé 9.39 írtig, tavaszra 9.87 fo­rinttól 9.84 írtig, tengeri jut.—augusztusra 6.61, 6.60 írton, május—júniusra 6.51, 6.50 foton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 9.87—9.89—. — Szok­­ványbuza őszre 9.44—9.45—. — Bánáti tengeri 1885. máj.—júniusra 6.59—6.60. Bánáti tengeri jul. —augusztusra 6.96—6.98. — Szokványzab tavaszra 6.95—6.97. — Szokványzab őszre 6.66 — 6.68. — Ká­­posztarepere aug.—szeptemberre 13—13.l/s. Értéküzlet. (Esti tőzsd­e.) Alig volt üzletünk ma délután. Volt egy kis forgalom hitelrészvényekbe­n és járadékban, de felette csekély, leszámítoló bank­­részvények keresve voltak, miután azon hír érkezett, hogy az ausztriai pénzügyminiszter az új 10 milliós tiszaszabályozási jelzálognyereménykölcsön czimletei­­nek a bécsi tőzsdén leendő hivatalos jegyzését tegnap készségesen engedélyezte. Jegyezünk. Új arany járadék 91.10—91.071/8. — Papírjá­­radék 88.10—88.05. — Osztrák hitelbankrész­vén­yek 301.30 302—301.50. — Magyar hitelbank­részvények 301.50—301.75. — Leszámitoló bank 89.25. Osztrák m. államvasuti részvények 317 név­legesen. A zárlat 5 órakor nem mutatott semmi vál­tozást. Főszerkesztő : CTólszet­ JS/kór. Felelős szerkesztő : "Visi Imre. Szerdán, 1884. julius 9-én, fogja a Széchényi sétány termében a 8­/2 éves ROTH FÜLÖP g. világhírű számoló művész, V­ágh Uj helyről, felülmúlhatatlan előadásait bemutatni. Belépti dij 50 kr. Zárt székek a teremben kaphatók. Kezdete 8 órakor. 9’8 BELLETTE. '96 •ib­d­ili hangverseny ifitima Bá© i császári királyi udvari bálzene-igazgató vezetése alatt, bécsi zenekarával. A hangverseny kezdete pontban 1/28 órakor. ép­ti díj családjegyek 3 személytől fölfelé 50 kr. egyes jegy 60 kr. Kila kertbeni bemenet Ingyen. ,u Az Igazgatóság

Next