Nemzet, 1884. július (3. évfolyam, 658-688. szám)
1884-07-09 / 666. szám
gedve. Tehát csak a »leküzdhetetlen ellenszenv« marad. Tudvalevő pedig, hogy az itt szóban forgó esetben a megesküdött feleség az esküvő után a férj megegyezésével és kívánságára elutazott s hogy közvetlenül ezután a férj rokonai a válás iránt a szükséges lépéseket megtették. Házas élet tehát nem is volt köztük s igy az elfojthatatlan gyülölség, mely lélektanilag csak hosszabb együttélés után, ellenkező jellembeli tulajdonságok következtében fejlődhetik ki, csakis a házasság megkötése után állhatott elő, mert előbb bizonyára nem volt meg. Ez indokot tehát a törvényszék sem fogja helyeselhetni, így tehát az egész nagyherczegség azt kiáltja: »Egy királyságot egy válási indokért!« — öngyilkosság a fegyházban. A »Szegedi Híradó« mai száma írja a következőket: A csillagbörtön építésénél foglalatoskodó munkásokat ma d. e. 10 órakor erős dördülés ijesztette meg. A lövés a szertár felől jött, ahol a mondott időben Németh Gyula géplakatos, Arkay Sándor budapesti géplakatos és vállalkozó művezetője, egyedül dolgozott. A munkások az oda érkezett felügyelővel a szertárba rohantak, ahol megdöbbentő látvány tárult szemeik elé. Németh Gyula ott feküdt a földön szétroncsolt fejjel, amelyből patakzott a vér, s jobb kezében egy közönséges kétcsövű pisztolyt szorított. A szerencsétlen ember az öngyilkosságot vízzel telt pisztolylyal követte el. Hogy a szorgalmas iparost mi indította e borzasztó tettre, még gyanítani sem lehet, egy fölvilágosító sort sem hagyott hátra. Kömpöczön lakó édesanyját rögtön értesítették a szomorú esetről, a hullát pedig a kórházba szállították. Ugyancsak Szegeden még egy öngyilkosság történt tegnap: L. E. zongoramester felakasztotta magát búskomorságában. Mire orvost hívtak, már meghalt. — Elitélt anarchista. A budapesti főkapitányság nyomára jött közelebb, hogy bizonyos Szabó Rafael, kit a múlt hóban kitiltott a fővárosból anarchista üzelmei miatt, ismét visszatért a fővárosba s itt lappang hamis név alatt. Sikerült azt is megtudni, hogy Brulich József név alatt tartózkodik a fővárosban s el is fogatta a rendőrség. Elfogatásakor egy Brulich János névre Szobon kiállított igazolványt mutatott fel s a vizsgálat kiderítette, hogy Brulich az igazi neve s hogy Szabó Rafael név alatt már több év óta Bécsben is tartózkodott s itt anarchista üzelmekben részt vevén, a kivételes állapotok beálltával jött Budapestre. A főkapitány egy évi fogházra s 25 főt pénzbírságra ítélte, a fogház büntetés kiállása után pedig ki fog tolonczoltatni a fővárosból illetékességi helyére. — Elfogott bujtogató. Aközül a 421 vádlott közül, kiket a varasdi törvényszék elé idéztek az 1883-iki zsidóellenes zavargásokban való részvétel miatt, mindeddig nem tudták elfogni a főbujtogatót Simutics Józsefet. Bár mindenki tudta, hogy Cvetniben tartózkodik, mégis sikerült a csendőrség hatalmát kijátszania. Míg végre pár nap előtt Radovics, Zerovacs és Sugorbincz csendőrök elfogták és a varasdi törvényszék elé állították. Simutics volt az, ki egy hosszú rúdra tűzött szuronynyal fölfegyverkezve 1883. szeptember elején zavargásra izgatta a népet Bedujában s Fried kereskedő házának kipusztítására is megadta a jelt. Háza oly magaslaton állott Cvetniben, hogy ablakából mindig már messziről észrevehette a csendőröket, é jel pedig ismerőseinél lappangot s igy kerülhette ki tiz hónapon át az elfogatást. — Megszökött rabok. Tóth Ferencz kis székelyi születésű, nőtlen, csavargó cseléd, lopás büntette miatt feljelentett vizsgálati fogoly folyó évi julius 3—4-ike közti éjjel a gyönki járásbíróság, Balog József zágrábi születésű 28 éves, két évi fegyházra elitélt fegyencz f. évi julius hó 5-én a nagykanizsai királyi törvényszék fogházából megszökött. * — Távirdaforgalom. A budapesti m. k. kepti távirda állomásnál 1884. év junius havában feladatott: 43795 db, és pedig 787 állami, 3113 távirdaszolgálati, 3612 közérdekű, 784 újsági, 2457 tőzsdei, 16203 kereskedelmi s üzleti, 16839 különféle ügyekben. Érkezett: 48495 db, és pedig 233 állami, 1025 távirdaszolgálati, 720 közérdekű, 742 újsági, 4107 tőzsdei, 20681 kereskedelmi s üzleti, 20987 különféle ügyekben. Az érkezettekből helyben kézbesittetett 4876 db, küldönczczel 12, postával 30 db, kézbesithetlen maradt 277 db, áttáviratoztatott 149794 db. Az összes havi forgalom 242084 db. A feladott táviratok után befolyt 28412 frt 64 kr, a melyből 14339 frt 90 kr esik a belföldi forgalomra. — Merész szökés. Sinkó István vizsgálati fogoly tegnap éjjel a váczi kir. járásbiróság börtönéből megszökött. A börtön falát alul kiásta, az igy nyert üregen át a szabadba hatolt s hogy a börtönhelyiség körül járó őr észre ne vegye, a börtönhelyiséghez közellevő Dunába ugrott, s azon keresztül úszva menekült. A szökést csak reggel vették észre s a szökevény nyomait megtalálták egész a Dunapartig, hol azok eltűntek. Megfoghatatlan az, hogy a rab minő eszközzel ásta alá a falat. — Az elsülyedt vontatóhajó kihúzása. Venoveczről írják a »P. Lloyd«-nak, hogy sikerült a jún. 3-án a gép eltörése következtében elsülyedt »Josef« vontató hajót felhúzni s az óbudai hajógyárba bevonatni. Szerencse volt, hogy a »Josef« kapitányának sikerült a hajót sekély helyre hozni, ahol a kiemelést meg lehetett kísérteni. A kiemelés így történt: Két másodosztályú uszályhajót a hajóroncs köré állítottak s 11 lánczcal és 22 emelőcsavarral hozzá kötözték azt. 80 ember megfeszített munkájának sikerült a hajót annyira kiemelni, hogy a fedélzet már csak öt lábnyire volt víz alatt. Ekkor az erős áradat az egész hajócsoportot egy homokzátonyra vitte, minek folytán az egészet két vontató hajóval ezer méternyire a part közelébe húzták. Itt folytatták, s szerencsésen befejezték a kiemelést, mely a zimonyi kikötő-kapitány, Körmendi vezetése s Norris Ede művezető közreműködése mellett történt. — Tricyclező hölgyek. Három angol hölgy érkezett e napokban Boulogneba tricyclen negyvenhat napi utazás után. Port-Mauriceből jöttek Olaszországból s igy egész Francziaországot déltől északig keresztül utazták, átutazván a következő városokon: Mentone, Nizza, Cannes, Hyéres, Aix, Lyon, Macon, Dijon, Troyes, Epernay, Reims, Doullens stb. — Fővárosi krónika. Tolvaj tanya. Még április ha tart, a városligetben levő „ Zöld vadászhoz” czimzett vendéglő közelében két útonálló egy asztaloslegényt éjjel megtámadott, késsel megszurkálták s kirabolták. A rendőrségnek pár napra az eset után sikerült az egyik tettest a »Cserebogár« csárdában elfogni, Czigány Józsi személyében, a másiknak azban sehogy sem tudtak nyomára jönni, míg végre az éjjel az is keze közé került a VI. kerületi kapitányságnak. A VI. kerületi kapitányság megtudta, hogy a keresett útonálló a rákospalotai vasút mellett az úgynevezett »béka szigeten« egy mocsártól körülvett elhagyott jégveremben tartózkodik. A kapitányság tegnap óvatosan körülfogta a vermet s csakugyan ott falába a keresett egyént. Blum Béla, általánosan Pántikás Bélának nevezett, ismert és régóta körözött zsebtolvaj személyében. Ott aludtak még Kafka József régóta körözött betörő és Weisz Herman ismeretes és már több ízben fogva volt zsebmetsző és még többen is , habár időközben már többen kiugráltak, mégis az említetteken kívül 10 magát igazolln nem tudó csavargót fogtak el. Fé 1t ü de jó ember. Steiner József 20 éves kereskedősegéd, pár hó előtt a »szegedi«kávéházban öngyilkossági szándékból, forgópisztolylyal bal mellkasába lőtt. A golyó a tüdő asó részébe hatolt, miáltal a sérült rendkívül sok vért veszített. A Rókus kórház sebészeti osztályán a sebet azonnal kötéssel látták el, de daczára ennek néhány nap múlva tüdő és mellhártyalobb lépett fel. Ennek folytán Navratil tanár a beteg mellkasát bot daki metszés által megnyittatta a a hazánkban első ízben alkalmazott állandó brrigádót hígított thymot-oldattal. Néhány napra ezután a tüdő majdnem teljesen eltávolíttatott és végre csak a tüdő gyökere maradt meg. A fiatalember már teljesen felgyógyult és elhagyta a kórházat. Baleset. Ifj. Reiter Ferencz, a budapesti kerékpáregyesület titkára, vasárnap délután egy társasággal kerékpározott s útközben kerékpárja felfordult s a fiatal ember oly szerencsétlenül esett a földre, hogy bal karja eltörött. A Dunába fűlt gyermek. Tegnap este 6 fiúból álló csoport Újpestről fürdeni ment az ottani Dunaágba, s midőn már megunták a vízben lubiczkolni, azzal mulattak, hogy fadarabokat dobáltak a vizbe s azokat kihozták. A fiuk egyre vakmerőbbek lettek, mindig beljebb a mély Duna felé hajigálták a fadarabokat, mig végre egyikök, a kis 12 éves Kozma Gábor a viz alá bukott s pár percznyi küzdelem után belefulladt. Öngyilkosság. Az óbudai kórházban Schweller Ferencz betegápoló ma délben agyonlőtte magát. Egy hátrahagyott levelében gyógyithatlan betegségét említi öngyilkossága okául. Naptár. Szerda, julius 9. Nap kél 4 ó. 13 p., nyug. 7 ó. 56 p. — Hold két 8 ó. 17 p. este, nyug. 5 ó. 22 p. reg. Róm. kath. Lukréczia szűz. Prot. Gottlób, Ludovika. Görögorosz : (junius 27.) Sámson. Zsidó: (tam. 16.) Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5 — 6-ig. Közmunka és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6-ig. Az országos középiskolai tanáregyesület évi közgyűlése d. u. 9 órakor az erzsébet téri felső leányiskolában. A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának ülése d. u. 4 órakor (új városháza.) Tanszerkiállítás az erzsébettér felső leányiskolában. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap díj nélkül. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2 — 4. Országos képtár az akadmiai palotájában délelőtt 9-től délután 1-ig. Technológiai múzeum a Kerepesi úton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői után délelőtt 8 —12-ig és délután 2—6-ig. Múzeumban : ásvány- és népismetár d. e. 9-től délután 1-ig. Akadémiai könyvtár d u. 8—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Múzeumi könyvtár d. e 9—1-ig Állatkert nyitva egész nap. Margitszigeten czigányzene naponkint, katonazene kedd, csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnapokon. Hajóközeledés félóránkint. Fővárosi ügyek. — A főváros II. kerületi iskolaszékének küldöttsége Paulovics László kir. tanácsos és iskolaszéki elnök vezetése alatt vasárnap tisztelkedett Kamermayer Károly polgármesternél és Alker Gusztáv előadó tanácsnoknál. A küldöttség dr. Darányi Ignácz orsz. képviselőből, Biscara Endre, Eckermann Ede és Schmidt Ferencz iskolaszéki tagokból állott. A küldöttség vezetője mindkét helyen kiemelte, hogy a II. kér. medve-utczai iskola épületben, mely elemi iskolai czélokra lett építve, a polgári fiúiskola nem fér el s egyik iskola a másik helyzetét tarthatlanná teszi. Ezen viszásságnak tulajdonítandó, hogy a tanköteles elemi iskolai tanulók jelentékeny részét a felvételnél, térszűke miatt el kell utasítani. Pedig azokra, kik gyermekeiket iskolába nem járatják, büntetés van szabva. A tantermek e mellett zsúfolvák, parallel osztályok pedig nem állíthatók fel; az iskolaszék helyisége a legprimitívebb s a zárvizsgálatokra, nem lévén hely, a szülők is alig jelenhetnek meg. Ezen okokból kérték a tanácsot, hogy a polg. fiúiskolát más épületben helyezze el. A küldöttség azt a választ nyerte hogy ezek az állapotok nem ismeretlenek a tanács előtt s hogy ezeken mielőbb iparkodni fog segíteni. — A légszesz fényfokának hivatalos mérésével Aujeszky tanár szabadságidejére a tanács Hahóthy Sándor polgári iskolai tanárt bízta meg. — Ajánlati tárgyalások. A tanács ma megbízta az II. ügyosztályt, hogy az állatkerti körút, valamint a Rottenbiller-utcza kiépítése és rendezése végett az ajánlati tárgyalást írja ki. A közelgő országos kiállítás alkalmából a tanács hirdetményileg fogja felhívni a háztulajdonosokat, hogy mivel sok idegen és vidéki látogatására van kilátás,házaik külsejét hozzák rendbe s a számos helyen elhanyagolt külső csinra is adjanak valamit. Az elöljáróságok is utasítást kapnak szóbeli rábeszélés útján hatni a háziurakra. — A vigadó nagytermében elhelyezendő s a különböző tánczokat allegorizáló szobrokra nézve a tanács megbízta Strobl és Brzorád szobrászokat, hogy a gyász mintákat készítsék el. — A fővárosi egylet mai értekezletén, mely Kamermayer polgármester elnöklete alatt folyt le, két kisebb érdekű interpelláló létetett. Az egyik Reményi Antalé volt, aki a bérkocsi állomások aszfaltozását sürgette, mire nézve az elnöktől megnyugtató választ nyert, mert igen rövid idő alatt a tényleges kivitel is megkezdődik több állomásnál. Hubonay József a choleraveszély alkalmából az esetleg fölmerülő esetek hirlapi közzétételénél kért óvatosságot. Ehhez többen szóltak s bár igaz, hogy egyes esetek nyilvánosságra jutása a kereskedelemnek árt, de legczélszerűbb a szigorú igazság és hivatalos őszinteség, mert a titkolódzás a félelmet csak nagyítja ; ezen álláspontot foglalja el az egylet és a polgármester is. Miután még a tanácsnak choleraellenes intézkedéseiről nyilatkoztak helyeslőleg, az értekezlet a lakáskérdésre tért át s leghoszszabban ezzel foglalkozott. Neményi Ambrus szólt először, nem a saját indítványa alapján készült javaslatokról, amikkel az értekezlet nem foglalkozott, hanem a lakásszükségen való sürgős segedelemre célzó javaslatokról. Szükségesnek mondá,hogy a ki a várostól ingyen kap telket,s ezért nyújtson garanciát arra, hogy a kedvezménynyel vissza nem él s ezért a lakbér-maximum megállapítandó.A tárgyat ez oldalról való előkészítés végett két hétre elodázni kívánja. Fülöp Károly e javaslatokkal egészen ellentétes állást foglal. Halász Géza szintén a lakbérmaximum mellett szólt.Ellenben Osztoics Mihály elöljáró és Tenczer Pál melegen üdvözlé a tanácsot előterjesztéséért, Kamermayer úgy nyilatkozott, hogy ha e tárgy, mely épen az egészségtelen lakások kiürítletése végett roppant sürgős, elodáztatik, akkor a komoly akaratba és cselekvési képességbe vetett hitünknek kell megingani. Határozat nem hozatott, az egylet álláspontja nem constatáltatott, de az nyilvánvaló, hogy a tanácsnak ezen, a szegény népre annyira fontos javaslata ellen fellépett — az ellenzék. — A főv. tanács ma azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy czélszerű-e a lakbérmaximum megállapítása a lakásszükségen való gyors segítés czéljából engedélyezendő darakszerű házakra vonatkozó bizottsági előterjesztések tárgyalása kapcsán. A tanács egész terjedelmében elfogadta a javaslatokat, csupán a pénzügyi bizottság azon nézetét nem tette magáévá, hogy a lakbér maximumát is határozza meg a hatóság az ideiglenes házaknál, melyek városi telken épülnek. A tanács nem akarja az építési kedvet ily korlátozással bénítani és a tőkét előre is elriasztani. A lakások szaporítása természetesen maga után vonja a lakbérek olcsóbbságát. lósi lakost meggyilkolták és kirabolták. Az eset még 1879-ben történt Mebala községben, Petko együtt mulatott a vádlottakkal, kik közül Magdint már korábbról ismerte. Őt kérte meg Petko, hogy adjon neki éjjeli szállást, amit az meg is ígért. Késő éjjelre járt az idő, midőn a borozók elhagyták a korcsmát. Egy óra múlva Magdin visszatért s csak annyit mondott a korcsmárosnak, hogy Kúriák rosszat tett. Másnap megtalálták Petkot vérében fetrengve a zsidótemető melletti árokban. Mikor a községházához vitték, még életben volt s Kuriákot s még »egy másikat« nevezett meg mint gyilkosait. — Kúriák, Magdin és Bobesku fogságba kerültek. Magdin azt vallotta, hogy amint a korcsmából elmentek, Kúriák és Bobesku elvezették Petkot a zsidó temető mellé, mig ő, visszamaradt, hogy szivart vásároljon. Midőn utolérte társait, látta, hogy Kúriák bottal ráütött Petkora s aztán megszurkálta. Hogy mi történt ezután, arról nem tud semmit, mert nagyon megijedt s elsietett. Kúriák a vizsgálat s a végtárgyalás során tagadta, hogy ő a gyilkos. Bobesku szintén elhárított magáról minden felelősséget s eleinte Kuriáko sem terhelte, később azonban beismerte, hogy Kuriák a gyilkos. Magdin egészen ártatlannak mondta magát s ezt azzal is támogatta, hogy ő jelentette fel az esetet a hatóságnak. Az első bíróság Kuriákot életfogytig tartó, Magdint és Bobeskut 15—15 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla Kuriák tettét szándékos emberölésnek minősítette s tiz évi fegyházra ítélte, a másik kettőt pedig felmentette. A kir. Curia gyilkosság és rablásban mondotta bűnösnek Kuriákot s életfogytig tartó fegyházra ítélte, a többire nézve helyben hagyta a királyi tábla ítéletét. Az elitélt Kuriák most perújításért folyamodott, melyben hivatkozik újabb bizonyítékokra ártatlansága mellett, illetve lerontani igyekszik az elitéltetésének alapul szolgált bizonyítékokat. Az első és másod bíróság elutasította az elitéltet kérelmével, a kir. Curia azonban ma tartott tanácsülésében — előadó Osztrovszky — mindkét alsóbb bírósági végzés megváltoztatásával utasította az első bíróságot, hogy vizsgálja meg az elitélt által hivatkozott újabb bizonyítási anyagot s annak utána érdemben hozzon határozatot. Nagy feltűnést keltett május hóban Kóbert Gyula tekintélyes fővárosi kereskedő eltűnése. Az eltűntnek neje, férje hollétének kipuhatolása végett a külügyminisztériumhoz fordult, ez pedig a párisi nagykövetséget bízta meg a nyomozással. A párisi nagykövetség f. hó 4-éről kelt levélben értesítette Kobeltnét, hogy férje Kobelt Gyula május hó 6-án St.-Nazaire sur Loire kikötővárosból a »Washington« gőzösön Martinique franczia gyarmatba vitorlázott. Az említett hajó utas jegyzékéből kitűnik, hogy Köbeit, ki egy M. d‘Aubermesnil nevű úrral egy harmadosztályú kabinban utazott, Fort de Francéba, Martinique sziget fővárosába váltott jegyet. Feltételes szabadonbocsátás. Pest megye felügyelő bizottsága tegnap Illés István pestvidéki helyettes törvényszéki elnök elnöklete alatt a váczi fegyházban ülést tartott, mely alkalommal a feltételes szabadságolás iránt beadott 34 kérvény közül 27-et a bizottság elfogadott s pártolólag fogja az igazságügyminiszterhez felterjeszteni, 7 kérvényt pedig visszautasított. A szabadságolandók között a legkisebb büntetési idő fél év, s a legnagyobb 10 év. Törvényszéki csarnok. Megkegyelmezés. Bogyer Militon és özv. Marustyer Nikolajné kroknai lakosokat gyilkosság miatt mind a három bíróság kötél általi halálra ítélte. Ő felsége legmagasabb elhatározásával Bogyer halálbüntetését életfogytig tartó, özv. Marustyerét pedig 15 évi fegyházra változtatta át. Egy életfogytig tartó fegyházra elitéltnek pernyitási kérelmét tárgyalta ma a kir. Curia. Kuriák György, Magdin Lázár és Bolesku Trajta azzal voltak vádolva, hogy Petko Konstantin oláh-szentmir Irodalom, szinház és művészet. — Zenetanári seminarium. A nemzeti zenede választmánya részéről Bartay Ede igazgató vezetése alatt, Rock Szilárd, Bogisich Mihály prépost, Nádassy György, Reményi Antal és Barabás Antal választmányi tagokból álló küldöttség tisztelgett tegnap délben Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszternél s átnyújtotta a zenedének a »zenetanári seminarium s azzal egybekötött felekezetnélküli egyházi éneklészképző tanfolyam« életbeléptetése iránti emlékiratát. A miniszter elvileg hozzájárult az eszméhez s kijelentette, hogy úgy a seminarium, mint az egyházi éneklési tanfolyam szükséges és ígéretet tett a küldöttségnek, hogy foglalkozni fog az eszmével és annak létesítését tőle telhetőleg előmozdítani fogja. — A »Nemzeti könyvtárból«, az Abafi-Aignerféle ismeretes vállalatból, mely a magyar irodalomnak nem egy elfeledt, részben ismeretlen, aztán meg a fölelevenitésre érdemes művét hozta forgalomba, és kiegészítgette több régibb jelesünket teljesb kiadásokkal — újra két tömött kötetet kapunk. Füzetekben, kötetekben s egyéb alakváltozásokban többször találkozunk e kiadványok egyes műveivel. A most megjelent két kötet is megtalálta már méltányló emlegetését. Mind a kettő azok közül való, melyekkel a »Nemzeti Könyvtár« érdemet szerzett jeles íróinknak az eddigieknél teljesebb megismeréséhez. Az egyik Kazinczy, mnnek jubileumát nemzeti ünneppé tettük, de műveinek összegyűjtése és írójukhoz méltó kiadása még késik. A »Nemzeti Könyvtár« részben segített a hiányon. A »Magyar Pantheont« foglalja magában a vállalat 36-ik kötete, mint önálló munkát, a nagy reformátor amaz életrajzi műveit vagy jegyzeteit, melyekben az irodalom, nyilvános élet és politika főbb alakjait rajzolja, vagy rövidebb vonásokat ad róluk. Több mint hatvanra megy a dolgozatok száma, s azok becsét nemcsak az adatok adják meg, hanem a feldolgozás is, mert Kazinczy az életrajzok némelyikét vitatkozó czélzattal készítette,saját feladatainak tendentiáját illesztette azokba. Köztük van Balogh János, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Cserei Farkas, Csokonai, Dayka, gr. Dessewffy József, Mária Terézia, Martinuzi, Orczy Lőrincz, Ráday Gedeon, Zrínyi Miklós, Ürményi József, gr. Wesselényi Ferencz nádor, Szirmay Antal, Szilágyi Sámuel, Vályi Nagy Ferencz stb. életrajza. Abafi Lajos terjedelmes bevezetéssel látta el Kazinczy e munkáját. A 405 oldalra terjedő kötet ára 1 forint 60 krajczár, vászonkötésben 2 forint 20 kr. A másik Czakó Zsigmond összes műveiből a második kötet. A romantikus drámairodalomban gyorsan feltűnt, aztán hamar hanyatló, és három év alatt kirobbant költőnek két történeti drámája van a kötetben: »Szent László és kora«, »János lovag,« s harmadikul egy franczia átdogozás: »Mari, egy anya a népből.« Ára 2 frt, kötve 60 krral drágább. — Az ipartörvény Ráth Mór kiadásában is megjelent. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta Fritz, Péter, a pesti polg. kereskedelmi testület titkára. Ára 40 kr. — Darwin a természettudományi társulat kiadásában. A nagy természettudósnak alapvető főműveiből a természettudományi társulat könyvkiadó vállalata közre ad ismét egyet »Az ember származása és az ivari kiválás« cziműt, mely a fajok eredetéről szóló nagy művének (szintén e társulat fordításában jelent meg 1873-ban) kiegészítője, tovább fűzője, s Darwinnak legtöbbször emlegetett, oly felületesen idézett (mert támadási czéltáblául választott) munkája. A tudományos körök régen ismerik, mert fontossága nem várta, míg lefordítják. Részletesebb ismertetés immár fölösleges is róla,mert mint a biológia korszakalkotó eseménye, megjelenése óta folytonos említés tárgya és úgy szólva a közismeretek közé tartozik. Gyorsabban járt saját jelentőségének feltarthatatlan erejével, mint a kiadók calculusa. A természettudományi társulat ama kitűnő természettudományi művek gyűjteményét kötelességszerűen egészíti ki vele, melyekből már tizenkettőt bocsátott közre és jeles fordításban teszi lehetővé, hogy a világhírű munkát, mely az ósdi felfogást megtörte, mely a természetbúvár által már régen tarthatatlanoknak érzett elveket nemcsak ledöntötte, hanem azok helyén felállította a helyes útmutatót, hazai nyelven is tanulmányozni lehessen, az eddigi töredékes ismertetések helyett. Kívánatos, hogy ne csak a természettudomány barátai olvassák, hanem azok is, kik nem barátjai a természettudományok új nézeteinek és Darwinban a positív vallás megtámadóját vélik. Látni fogják, hogy amit Darwin fejteget, az emberi faj fokozatos fejlődését, az a tudomány tényeiből vont következtetés, mely ő általa nem először jelentkezik oly alakban, hogy mint a felvilágosodásnak, mint az emberi elme gondolkozási vívmányának, meg kell adni létesülése jogát, mert hisz a felvilágosodás és haladás eredményei semmiféle szempontok által nem korlátozhatók. »Darwin összes munkáiban egyetlen tételre sem akadunk — mondja a magyar kiadás bevezetésében jeles tudósunk Margó Tivadar, — mely a pozitív vallással ne volna összeegyeztethető. Azt állítani, hogy a természettudomány haladása az által, hogy a fajok eredetét természetes törvények szerint igyekszik megfejteni, a legvégső nagy oknak (a mindenható gondolatnak és akaratnak) fogalmát képes lenne a világból kiszorítani, és annyi volna, mint teljesen félreismerni a tudomány czéljait és határait.« A természettudományi társulat minden tekintetben nagy gondossággal igtatja Darwin e művét a hazai irodalomba. Szakférfiakat bízott meg fordításával : az első és harmadik részszel dr. Török Aurél, a második részszel dr. Edtz Géza egyetemi tanárokat. Ezenkívül a fordítást egyik legalaposabb ismerője, s tudományosságunk jelese Margó Tivadar vizsgálta végig. Ugyancsak Margó írt terjedelmes bevezetést a műhöz, mely Darwint a maga jelentőségében bemutatja. Röviden adja életrajzi adatait, aztán festi a természettudományok állapotát közvetlen Darwin előtt s a hatást, melyet az ő föllépte okozott. Ismerteti Darwin összes műveit. E bevezetés egy nagyobb tanulmány kivonata, amaz emlékbeszédé, melyet Margó nemrégiben tartott a tud. akadémia előtt Darwin fölött. Számos jegyzet, ábra adja meg a mű szövege közt azokat a felvilágosításokat, melyek a közérthetőségre, vagy tudományos figyelmeztetésre szükségesnek mutatkoztak. A munkából ezúttal az első rész hagyta el a sajtót. A kiállítás díszes s a könyv vászon kötésű. A könyvkiadó vállalat pártolói kapják s ekképp könyvárusi utón nem is szerezhető meg. Egyesületek és társulatok. — A magyarországi központi Fröbel-nőegylet gyermekkertésznő képző-intézetében az 1884/5 tanévben az előadások folyó év szeptember első napjaiban veszik kezdetüket, miért is mindazok, kik magukat gyermekkertésznőkké kiképezni s ekkép tiszteletreméltó állásra szert tenni óhajtanak, felhivatnak, hogy folyamodványaikat i. é. augusztus hó 30-áig az egylet iskolaügyi bizottságának elnökénél, Rosenzweig- Saphir Sarolta úrhölgynél (lakik Margitsziget, nagy szálloda 238. sz.) vagy pedig Péterfy Sándornál, az intézet igazgatójánál (lakik VII. Damjanich utcza 3. sz.) nyújtsák be. A felvétel feltételei: 1. betöltött 16-ik közév ; 2. egészséges testalkat; 3. fedetlen előélet; 4. gyermekek iránti szeretet; 5. a magyar nyelv leírása szóban és írásban; 6. tartoznak négy elemi és két polgári iskolai osztály, esetleg hat elemi osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány, és kereszt-, illetőleg születési levél bemutatása mellett, felvételi vizsgának is alávetni magukat. A gyermekkertésznő képző-tanfolyam két évig tart. A növendékek kivite nélkül díjtalan tanításban részesíttetnek és a taneszközökkel is az egylet költségén láttatnak el, étkezés, ruházat és lakásról maguk gondoskodnak. Egyúttal közöljük, hogy a jövő tanév elején okleveles tanítónők számára külön tanfolyam nyittatik. Az ezen tanfolyamot hallgatni akaró tanítónők folyó évi szeptember 15-ikéig jelentkezhetnek az elnökségnél. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Szerbiai csődök. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a következő szerbiai csődökről értesittetett. Csőd nyittatott Joan Dimitrievits szappangyáros ellen Belgrádban, az ottani keresk. tervszéknél, bej. határidő augusztus 28., tárgyalási határnap f. é. aug. 30. Györgyi Glavinics és Maxim Todorovics Ivanicában telepített kereskedők ellen az uzicai kér. törvényszéknél, bejelentési határidő és tárgyalási határnap f. é. szeptember 1., Milovanovics István és Jovan testvérek kereskedők ellen, Labaczban az ottani ker. törvényszéknél, bej. határidő f. é. aug. 30., tárgyalási határnap f. é. szeptemb. 1.; továbbá a bukaresti keresk. tribunalis részéről, Schönberger és Gropper ottani lámpa- és üvegkereskedő ezég f. évi junius 30-án; a keresk. törvényszék által Jassyban az ottani Dressner I. E. kézműáru-kereskedő e még bukottnak nyilváníttattak. Aratógépverseny Párkányban. Az esztergommegyei gazdasági egyesület által Párkányban rendezett aratógép versenyt tegnap reggel nyitotta meg Mayer püspök rendkívül nagy közönség jelenlétében. E versenyre a távol vidékről, Bars-, Nógrád-, Hont-, Komárom- és Békés megyéből sereglett össze az érdeklődő gazdaközönség, hogy az amerikai legújabb rendszerű, Marsch-féle önműködő kévekötőgépet működésben lássa. Az érdekes versenyen részt vett Tarnóczy Gusztáv a Marsch-féle kévekötő aratógéppel és a Clayton és Schuttleworth elég a Wood-félével és azonkívül a «Triumph« aratógép. A verseny rendkívüli érdeklődés mellett reggel vette kezdetét. A Marsch-féle gépet először Bánó László gépészmérnök kezelte előbb lovakkal, azután ökrökkel és utána , hogy e gépek kezelésének könnyű elsajátítását bebizonyítsa, egy oda való magyar kocsissal és azután egy béressel vezettette a gépet, minden fennakadás nélkül. A gép meglepő szépen, sokkal szebben dolgozott, mint az Istvántelken. Az ez alkalommal felvett számítások szerint egy ily gép, levonóerő mellett, naponként átlag 12 holdat képes learatni és kévékbe kötni. Délután 4 órakor kérte ki Mayer püspök a bíráló bizottság ítéletét, mely szerint Tarnóczy Gusztáv és Bánó Lászlónak Marsch-féle kévekötő aratógépe az első díjat, aranyérmet és díszoklevelet a Clayton és Schubleworth czég A Wood-féle gépe a 2-ik dijat ezüst érmet és a »Triumph« a 3-ik dijat, broncz érmet nyerte. Ez alkalommal bemutattatott több cséplőgép és a Schlick-Krumpach-féle hármas eke is, melynek munkája általános tetszésben részesült. Délután fényes bankett volt, melyen Mayer püspök az első felköszöntőt a királyi családra mondta. Közgazdasági táviratok. BéCS, julius 8. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 101.50. Erdél, földteherm. kötv. 101.50- 5 és fél száz. magy. fölöd.-int. zálogl. 102—. Erdélyi vasut-részvény 176.25. 1876. m. k. V. áll. els. kötv. 102.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 115.—. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.15. 6 száz. arany-járadék 122.05. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 115.-f. 4 száz. arany-járadék 91.20. M. orsz. ük.-részv. —. Magy. vasuti kölcsön 142.75. Magy. hitelv.-részv. 301.75. Alföldi vasut-részvény 177.25. Magy. u.-kel. vasut-r. 165.—.— 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 96 30. Tiszav. vasut-rész. 249.—. Magy. resz.-és váltóh. részvény 89.—. Kassa-Oderb. v.-részv. 149.—. 5 száz. papir-járadék 88.25. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gőzh. részv. —, BéCS, julius 8. (Osztrák értékek zárlata.) Irányzat nyomott. — Osztr. hitel-részvény 801.20. Déli vasutrészvény 146.80, 4 száz. arany-járadék 103.), Londoni váltóár 121.85. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 277.75, 1864. sorsjegy 168.50, 42 száz. ezüstjáradék 81.50, 1860. sorsjegy 185.25, Török sorsjegy 20.50, Angol-osztrák bank részv. 108.75, Osztrák államvasut részv. 317.20, 20 frankos arany 9.68—, 42 száz. papir-járadék 80.70, Osztrák hitelorsjegy 176.—, Osztrák-magyar bank részv. 855.—, Gs. kir. vert arany 5.76, Német bankváltók 59.60, Elbevölgyi vasút 184.25, BŐCS, julius 8. (Magánforgalom.) Irányzat : csendes. — Osztrák hitelrészvény 301.80, Osztrák államvasut részv. —.—, Unió bank —.—, 1860. sorsjegy —.—, Angol-osztrák bank részv. —, 20 frankos arany —.—, Déli vasút részv. —.—, Magyar hitelb. részv. —.—, 1864, sorsjegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 91.12. Berlin, julius 8. (Zárlat.) Az irányzat csendes. 42 száz. papirjáradék 67.80. 42 száz. ezüstjáradék 68.50. 6 száz. magy. aranyjáradék 102.50. 5 száz. m. papirjáradék 74.30. 5. száz. keleti v. elsőbbs. kötv. 100.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 248. — . Kassa-oderbergi v.részvény 62.50. Orosz bankjegyek 205.—. N. kibocs. kel. kölcsön 59.20. Magy. jelz. hitelbankrészvény —.—. M. országos bankrészv. —.—. 5 száz. osztrák papirjáradék 80.20. Ultimo aranyjárad. 8610. 4 száz. magyar aranyjáradék 76.75. Magyar ker. v. kötvények 81.—. Hitelrészvény 507.—. Osztrák államv. részv. 535.—. Károly Lajos vasúti részv. 116.60. Román vasút részv. —.—. Bécsi váltóár 167.60. 4 száz. osztr. aranyjáradék —.—.Magy. resz. és váltób. részvény —. Elbevölgyi részv. 312.75. Berlin, jul. 8. (Utó t ö z s de.) Irányzat csendes. 4’2 száz. papirjáradék —.—. 42 száz. ezüstjáradék-----. 6 száz. magy. ar. járadék —.—. 5 száz. papirjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 248.50. Kassa-Oderb. v.részv. —.—. Orosz bankjegyek —.—. II. kibocs. kel. kölcsön —.—. Magy. jelz. hitelb.-részv. —.—. M. orsz. bankrészv. —.—. 5 száz. osztr. papirjáradék —.—. Ultimo aranyjáradék —.—. 4 száz. aranyjáradék 76.50. Magyar kel. V. kötvények —.—. Hitelrészvények 507.—. Osztr. államv. részv. 535.50. Károly Lajos v. részv. 116.50. Román vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék —. —. Magyar lesz. és váltóbank részv. —.—. 5 száz. keleti v. elsőbb. kötv. —.—. Frankfurt, julius 8. (Zárlat.) Irányzat: gyönge. 4-2°/o papirjáradék 67.Vs. 4-2% ezüst-járadék 68.40. 60/0 magyar aranyjáradék 102.43. 5% magy. papirjáradék 74.’/s. Osztrák-magyar bank-részv. 716.—. Károly Lajos vasut-részv. 232.50. Erzs. nyug. vasut-részv. 196.31 Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. 86.73. 40/a% földhitel záloglevél —.—. Magyar hitelrészvény — . —. Magy. országos bankrészvén —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 79.Vs 4%. osztr. aranyjáradék 86 06. 4°/0 magy. aranyjáradék 76.43. Osztr. hitelrészvány 252.2. Osztr. államv. részv. 266.62. Déli vasút részvény 123.50. Magyar- Gácsor. vasut-részvény 143.62. Bécsi váltóár 167.55. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jelz. hitelb.-részvény. Frankfurt, julius 8. (Es ti tő z s d e.) Az irányzat pang. Károly Lajos vasút —.—. Osztrák hitlrészvények 252.V.. Osztrák államvasut 266.87. Déli vasut részvényei —.—. 4 száz. magy. aranyj. —.—. Paris, julius 8. (Zárta 1.) 3 százalékos franczia franczia évjárulék 76.05. Osztr. államvasuti részvények 656.—. Osztrák földhitelrészvények 767.50, 6 százalékos magyar aranyjáradék —.— . Magyar vasúti kölcsön 299. — . Unió-bankrészvények —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények—.— . 4 és fél százalékos franczia járad. 106.75. Déli vasúti részvények 307.—. Franczia törleszthető járadék 77.55. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. Magyar jelzáloghitelbank 485.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.7. Magyar leszámítoló és pénzváltóbankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohányegyedár. társ. —.—. Otomán bankrészvények 591.—. A tőzsde irányzata szilárd. London, jul. 8. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék 101.01. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 85.—. Angol consolok 100.01. 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —.—. Papirjádék—.. 5 százalékos magyar aranyjáradék 75.—. 42 százalékos osztrák ezüstjáradék 67.—. Bécsi váltóár —.----. Ezüst 50.13. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 20 százalék. Bankbevitel —.—. font sterling. Bankkivitel —.— font sterling. Lanyha, Berlin, július 8. (Zára.) Búza július—augusztusra 168.—, szeptember—októberre 170.10. — Rozs júliusra 149.5,, szeptember—októberre 144.50. — Zab júliusra 139.-----, szeptember — októberre 131.75. Olaj júliusra 53.60, szeptember—októberre 52.30. — Szesz júliusra 50.90, aug. —szeptemberre 51.10. — Búza esik, rozs, zab, szesz bágyadt, olaj csendes. Köln, július 8. (Termé ny ü z le t.) Buza júliusra 17.60, novemberre 17.80. — Rozs júliusra 14 40, novemberre 14.80. — Olaj helyben 30.—, októberre 28.20. Kőbányai sertésüzlet. A setéskereskedelmi csarnok jelentése. — julius 8. Az üzlet változatlan. — Magyar, urasági, öreg, nehéz —.--------. —, fiatal nehéz 52.-----52.50, közép 52.50—53.—, könnyű, 52.50—53.—. Erdélyi nehéz —.-------., közép—.--------.—, könnyít 52 -----52.50. Románia és bakonyi, nehéz 52.-----52.50 átmeneti, közép 52.-----53.— átmeneti, könnyű—-----.— átmeneti, eredeti nehéz—.-----.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 1.2.------53.— átmeneti, közép 52.-----53 — átmeneti, könnyű 52 -----53.— átmeneti. Hízó 1 éves élőtulyban 476 levonással —.-----.— 2 éves —.-----.—. öreg —.-----.—. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 40, levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai seréseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, a vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde Julius 8. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán ellanyhult az irányzat. Búza eladatott őszre 9.45 írttól lefelé 9.39 írtig, tavaszra 9.87 forinttól 9.84 írtig, tengeri jut.—augusztusra 6.61, 6.60 írton, május—júniusra 6.51, 6.50 foton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 9.87—9.89—. — Szokványbuza őszre 9.44—9.45—. — Bánáti tengeri 1885. máj.—júniusra 6.59—6.60. Bánáti tengeri jul. —augusztusra 6.96—6.98. — Szokványzab tavaszra 6.95—6.97. — Szokványzab őszre 6.66 — 6.68. — Káposztarepere aug.—szeptemberre 13—13.l/s. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Alig volt üzletünk ma délután. Volt egy kis forgalom hitelrészvényekben és járadékban, de felette csekély, leszámítoló bankrészvények keresve voltak, miután azon hír érkezett, hogy az ausztriai pénzügyminiszter az új 10 milliós tiszaszabályozási jelzálognyereménykölcsön czimleteinek a bécsi tőzsdén leendő hivatalos jegyzését tegnap készségesen engedélyezte. Jegyezünk. Új arany járadék 91.10—91.071/8. — Papírjáradék 88.10—88.05. — Osztrák hitelbankrészvények 301.30 302—301.50. — Magyar hitelbankrészvények 301.50—301.75. — Leszámitoló bank 89.25. Osztrák m. államvasuti részvények 317 névlegesen. A zárlat 5 órakor nem mutatott semmi változást. Főszerkesztő : CTólszet JS/kór. Felelős szerkesztő : "Visi Imre. Szerdán, 1884. julius 9-én, fogja a Széchényi sétány termében a 8/2 éves ROTH FÜLÖP g. világhírű számoló művész, Vágh Uj helyről, felülmúlhatatlan előadásait bemutatni. Belépti dij 50 kr. Zárt székek a teremben kaphatók. Kezdete 8 órakor. 9’8 BELLETTE. '96 •ibdili hangverseny ifitima Bá© i császári királyi udvari bálzene-igazgató vezetése alatt, bécsi zenekarával. A hangverseny kezdete pontban 1/28 órakor. épti díj családjegyek 3 személytől fölfelé 50 kr. egyes jegy 60 kr. Kila kertbeni bemenet Ingyen. ,u Az Igazgatóság