Nemzet, 1884. július (3. évfolyam, 658-688. szám)
1884-07-19 / 676. szám
körülbelül 6 perczcel távolabb esik s mert a vizet forrásból meríteni s néhány lépésre vedvebben vinni kénytelenek. A hatóság ezen tisztán kényelmi indokokat a közérdek követelményeivel szemben természetesen nem vehette tekintetbe. Egy montenegrói rablóvezérről, akit most a török hatóságok ártalmanná tettek, Belgrádból a következő részleteket jelentik: Peko Pavlovics montenegrói csapatvezért, aki a herczegovinai felkelés alatt nagy szerepet vitt, a felkelés után Risztics szerb miniszter Prokoplje mellé telepítette, adott neki jelentékeny birtokot és néhány száz arany évi fizetést. A montenegróiak egész gyarmatot képeztek ott, melynek rendeltetése volt monarchiánk boszniai csapatait nyugtalanítani. De a fekete hegy lakói egyelőre nem sok bajt okoztak az osztrák-magyar hadseregnek , kényelmesebbnek találták hősiességüket a prokopljei békés lakókkal éreztetni és a környéken sűrűn követték egymást a lopások, rablások és gyilkosságok. Peko Pavlovicsot ismételten megintették és miután ez mit sem használt, a szerb kormány megvonta tőle a subventiót. Mikor Milán király 1882-ben beutazta országát, a prokopljeiek térden állva könyörögtek, hogy a király, aki megmentette őket a törököktől, szabadítsa meg őket a montenegróiaktól, akik rosszabbak a törököknél. Peko Pavlovics mellesleg politikával is foglalkozott, amennyiben összeköttetésben állott a Bolgárországba menekült szerb radicálisokkal, akik őt bízták meg, hogy Szerbia nyugati részeiben tűzze ki a lázadás zászlaját. De a terv csúfosan megbukott, mert a Bolgárországból betört kis bandák Szerbiában nem találtak követőket. Peko tehát folytatta régi mesterségét. Prokoplje közelében meggyilkoltak egy tekintélyes pópát és a nép általánosan Pekot vádolta a gyilkossággal. Két ember, akit e gyilkosság gyanúja miatt elfogtak, beismerte, hogy a pópát ők maguk gyilkolták ugyan meg, de erre Peko biztatta fel őket, aki a tett színhelye közelében időzött több társával együtt, hogy esetleg segítségre siessen. Peko Pavlovics, mikor felszólították, hogy tisztázza magát a bíróság előtt, török területre menekült és a határ mentén letelepedett montenegróiakból rablóbandát akart alakítani. De a montenegróiak hallani sem akartak a kétséges hírű egyénről és elkergették területükről. Peko most a vele maradt hivekkel együtt-Szerbiába vonult, ahol a török hatóságok internálták Pristinába. — A nemzeti múzeumból, Schwerer János régiséggyűjtő közvetítésével Beloschevics Károly Zomborból 4 ezüst érmet, Keindler István Pancsováról 3 római és 1 bizánci bronzérmet , Apostol János Vörösmartról 19 bronz, 4 ezüst és 3 rézérmet küldtek a nemzeti múzeum éremtárának. A régiségtárnok Thiry János Belobreskáról egy középkori lovag vas-sarkantyút, Schwerer János pedig 26 darab apró római és középkori bronz és üveggyöngy régiséget ajándékozott. — Napszurások. A szerecsen-utcza 52. sz. telken dolgozó Való Mátyás napszámos tegnap d. u. 4 és 5 óra között napszurás következtében összerogyott s meghalt. Ugyanigy járt Mader János napszámos is tegnap délután 3 órakor a futó utczában. Korányi Pál pedig, ki a védgát utczai kövező munkálatoknál volt alkalmazva, tegnap délben pihenni dőlt le s többé nem kelt fel. — Angyalcsinálás. Lővy Rozália helybeli cseléd 14 hetes fiát pár héttel ezelőtt kiadta dajkaságba Monor községbe egy előtte ismeretlen asszonynak. Ma a dajka a gyermeket haldokolva behozta az anyjához, ki azonnal a mókusba sietett vele, de mire oda ért, a kis gyermek meghalt. A rendőrség megkereste a monori elöljáróságot, hogy a dajkát, ki a gyermeket letéve, nyomtalanul eltűnt, keresse fel, hogy a vizsgálatot ellene megindíthassák. — Vonatkésések. A magyar államvasutak budapest-brucki vonalának 204. számú személyvonata ma 1 óra 5 percznyi s ugyanannak 214. számú személyvonata 32 percznyi késedelemmel érkezett meg a fővárosba. — Veszélyes csavargónők. A váczi-uti régi temetőben Bulik András napszámos ellen elkövetett merénylet tetteseit Matyicska Anna trencséni születésű 30 éves és Járos Fáni morvaországi születésű szintén 30 éves csavargónőket a rendőrség ma éjjel a régi váczi-uti temetőben elfogta, mégpedig ugyanazon a helyen, ahol Bulikot véresre összeverték. A két kósza nő úgy látszik üzletszerűleg űzi a kártyajátékkal való fosztogatást, mert elfogatásuk alkalmával is találtak náluk egy e czélra előkészített kártyajátékot. Mind a kettő beismeri hogy kártyáztak Bulikkal és hogy elnyerték 60 krajczárját, de hogy megtámadták volna, azt tagadják. — Megmentett észak sarki utazók. Berlinből a következő meglepő dolgokat távírják: A »Thetis« és »Bear« gőzösök tegnap megérkeztek Ujfundlandba, Saint-Jolusba hat élő tagjával a Greely hadnagy alatt kiküldött amerikai északsarki utazóknak. Hatodik társuk útközben halt meg, a többi 18-at az éhség ölte meg. A »Thetis« az élve maradtakat, köztük Greelly t, jun. 22-én találta meg a Sabini-foknál, nyomorúságos helyzetben. Greely a 83. sz. és 44. fokig hatolt előre. Onnan 2000 lábnyi magasból sem északra, sem északnyugatra semmi szárazföldet nem láttak. — Katonák és parasztok. Eckholsheim városa Strassburg mellett múlt, vasárnapon véres verekedés színhelye volt. Három altiszt és két közlegény mulatott együtt a kocsmában, ami két paraszt legényt annyira boszantott, hogy a katonákat boszantották és fenyegették, míg őket a korcsmáros ki nem dobta. A parasztok elmentek egy más korcsmába segítségért, s mikor a katonák kijöttek az útra, kővel dobálták őket. Épen akkor ért oda a wolfisheimi őrjárat, mely a vezetőket elfogta, mire a tömeggé nőtt parasztság fenyegető helyzetet von, az elfogottakat ki akarva szabadítani. Erre az őrvezető tüzelést parancsolt, öt lövés eldördült, s valamennyi talált. Egyik lövés magát az őrvezetőt terítette le, ki egy óra múlva meg is halt. Szigorú vizsgálatot indítottak meg — Figyelmeztetés. Az 1874-iki évben Kassán a főreáltanodát végzett tanuló társaim figyelmét felhívom azon akkori megállapodásunkra, hogy i. e. július hó 30-án a budapesti »Hungária« szállodában találkozunk. Schwarz Jakab. — Fővárosi krónika. Elgázolta a saját gyermekét. Sáska Lajos kocsis tegnap este a vágóhíd utcza 12 sz. ház előtt megrakott kocsijával megálloit s feleségével beszélgetett. Ez alatt egy éves fiacskája Lajos a hátsó kerékhez ment s ott játszott. Az apa nem vevén észre, hogy fia ott van, kocsiját meginditá s a kerék a kis gyermek fején ment keresztül. A gyermek szörnyet halt. Tetten ért tolvaj. Tegnap a Scholz-féle uszodában Stich Lipót, 16 éves csavargó egy kabinba hatolt s ott Gier Ferencz kabátjának zsebéből 73 frtot kilopott. Midőn prédájával el akart illanni, elcsipték, s a rendőrségnek adták át. Vízbe fúltak. A fehéruti ercsű csendőrörsön állomásozó Öször Pál csendőr fürdés közben f. hó 16-án a Dunába fúlt.— Az ó-hegyi dűlőben levő kőbányai gőztéglagyár kiaknázott anyagbányáiban fürdött tegnap az esteli órákban Károlyi József fazekas s ott lelte halálát. Hasonló sors érte Ziprán János napszámost is, ki a gyömrői út melletti Dréher-féle téglagyár agyagbányái mellett fürdött. Eltűnt kocsis. Deutsch Jakab újpesti lakos tegnap reggel 4 órakor Lutzing István kocsissal 35 zsák lisztet küldött Újpestről Soroksárra. Miután a kocsis mindeddig nem tért vissza, Deutsch jelentést tett a rendőrségnél, most a kocsist körözik. Öngyilkossági kísérlet. Eosenfeld Mari 21 éves hajadon varrónő tegnap délelőtt alsó-erdősor-utcza 12 sz. alatti lakásán, öngyilkossági szándékból arzenikumot evett s délután, midőn rosszul lett, bevitték a Rókus-kórházba. Tettének okául azt vallja, hogy távollevő kedvese, aki házasságot ígért neki, már többszöri levelére nem válaszolt s úgy látszik, hűtlen lett hozzá, s ő szégyenét a£sirba akarta vinni magával. Irodalom, színház és művészet. — A magyar nemzet története Jókaitól. Már régebb ideje annak, mikor Jókai megkezdte a magyar nemzet történetének előadását regényes rajzokban, ragyogó színezésben és a költő szívhez szóló hangján. Nem a történetbúvárok számára írta, hanem azok számára, a kiknek a történet példáit és tanulságait lelkesítőn előadni a legszebb kötelesség. A »Magyar nemzet történeté«-nek első kötete, mely a legrégibb időktől kezdve a mohácsi vészig tart, el is terjedt minden körben, többféle kiadást megért; az ifjúság kezében a legkedvesebb olvasmányok egyike lett; a költői előadást nemcsak melegen őrizte az emlékezet, hanem fölidézte az érzéket ama műformák iránt is, melyek ma már oly örvendetesen csinosodtak mind ama könyvekben, melyek a nagy közönségnek és ifjúságnak szánták. Most megkapja a közönség Jókai e népszerű munkájának második részét is a Franklin-társulat kiadásában, oly alakban (nagy nyolczadrét) mint annak idejében a Heckenast rendezte első kötet. A mohácsi vészt követő keserves időktől a Rákóczi szabadságharczának végéig tartó korszakból ad »regényes rajzokat« (mint a czimlap mondja) de voltaképen a hazai történelem egy momentumának a képzelet elé állítása, a szívbe ültetése ez. Minden kis »rajz« teljes kép, művészi csoportosítás nagy eseményekből, a szelleme múlt időknek, embereknek. Élvezet és tanulság együtt van e könyvben. Ily alakban vágyva tanul históriát ismerni mindenki. Az ifjúságra megbecsülhetetlen, mikor nagy költő vezeti hazája múltjába. A második kötet nyolcvannégy fejezetből áll s végződik a szatmári békekötéssel és Rodostóval. Tehát még egy kötetre való korszak hátra van. Vajha minél előbb megkaphatnék azt is, s Jókai megírná a magyar nemzet teljes történetét. A kötet ára ? ? — Fiuméról és vidékéről terjedelmes ismertetést nyújtó könyv jelent meg, szépen kiállítva ily czímen: »A Quarnero, Fiume és Abbázia«, írta dr. Kenedi Géza. A szerző czélja az volt, hogy tőle telhetőleg élvezetesen magyarázza a bemohosodott hagyományt: »tengerre magyar«, s hogy vezetője, útitársa és hasznos szórakoztatója legyen azoknak, kik nyaranta Fiume és kedves tengeröble, a Quarnero felé tartanak. Tudományosan tárgyalni, monográfiát írni nem kívánt. Személyes benyomások tolmácsolója s ezek élénkségét a gondosan összejegyzett adatok gyakorlati értékűvé teszik mindazokra, kik a magyar tengerparton utazva, Kenedi könyvét is magukkal viszik. Elég vonzó útbaigazító, figyelmeztető, és hazafias czélzatait elfogadja minden magyar ember. Fiumétól távol olvasva is érdeklődésünket fejleszti, s hivatva van, hogy a kirándulások saisonjában úti irányt adjon. Néha terjedtebben, néha rövidebben ir. A tenger képen, a természettel elragadja az írót, ki journalista lévén, egy-egy fejezetben átengedi magát a hangulatos helyzetnek, a reflexióknak, aztán egy következő fejezetben ismét más oldalról kerül az olvasó elé: adatokkal, históriai vonatkozásokkal, sőt összehasonlító utalásokkal is Triesztre, de Fiume javára. A könyv érdeme ott kezdődik, hogy a sokat emlegetett magyar tengerpartról nincs eddig magyar nyelven leírás, mely összefoglalná a mi itt nevezetes, a mi említésre méltó, a mi iránt érdeklődni lehet , mint az ország kiegészítő részének sajátságai iránt, s a minek az utazó mindig kárát vallja, ha nincs reá figyelmeztetve. De azért nem száraz útikönyv, ellenkezőleg, mint olvasmányt is bizvást kezébe veheti bárki. Minden fejezete csinosan irt részlet, egy-egy tárczaczikk. Kezdődik a Fiume felé utazás leírásával aztán a Quarneróról kapunk általános képet, egy kis földleírást, az égalj, a tenger sajátságainak felsorolását, majd a halászattal (melyet Quarneróban nem űznek oly nauiv mérvben, mintmás tengervidéken) ismerkedünk meg. A Quarnero népét elevenen rajzolja, foglalkozásaiban, a szláv és olasz elem elütő tulajdonaiban. Népköltészetéről sem feledkezik meg, s a mondák közt följegyzi azt az Attiláról fönmaradottat, hogy a néphit szerint a hun király felső Istrián vonulván Aquileja felé, elásta kincsét egy kútba, keresik most is, s a felsőistriai nép ha eladja telkét, a szerződésben kiköti : eladom ezt meg azt mindenestől, kivéve Attila kútját. A tenger állatvilága, terményei, a vidék flórája és faunája dicséretes gondossággal szintén föl van véve az érdeklődés körébe. A Fiuméról nyújtott rész a központja a melegségnek, mely az egész könyvön az első laptól kezdve fölérzik. Róla a következő kisebb fejezetek szólnak: Népe. Műveltsége. Emlékei. A kikötő, hajózás és kereskedés. Fiume a történelemben. Következik Fiume környéke: Tor satto, Portore, Buccari, Zeng, Carlopago. A közel eső osztrák részekkel sem marad adós, hogy a Quarnero képe teljes legyen. Abbázia és környéke után a guarneroi szigetekre is eljutunk. A könyvet több illustratió is élénkíti, végül pedig egy térkép tájékoztat az egyes helyek fekvéséről. A Légrády-Testvéreknél jelent meg s ára 2 frt. — »Taschenbuch des gesammten Studienwesens an den Hochschulen zu Wien« czímű könyvet kaptunk Bécsből Halm és Goldmann kiadásából; szerző Hermann L. Tartalmát teszik a bécsi egyetemekről és főiskolákról szóló tudnivalók, kimutatások, vizsgálati rendszabályok, ösztöndíjak, stb. föltüntetése. Törvényszéki csarnok. Szökevény-tolvajok a törvényszék előtt. György Endre volt országgyűlési képviselő lakásán elkövetett lopásért, Poput János lakatos legény 21 8 évre volt elitélve Budapesten, hol azonban több társával együtt likat vágott börtöne mennyezetén s azon kimászva, Szemerád Józseffel együtt megszökött. Szemerád és Poput Kolozsvárott és Brassóban több rendbeli lopást követtek el, mig elfoghatták őket s a kolozsvári törvényszék tegnap ítélt fölöttük. Poputra négy és Szemerádra is négy évi fegyházat szabván. Poput az ítéletben megnyugodott, mig Szemerád ez ellen fölebbezést jelentett be. Kämmerer vallomásai. Az Eisert-bankházban elkövetett rablógyilkosságot a következőképp beszéli el Kämmerer, ki maga vizsgálgatta meg a bécsi bankházakat, kikeresve azokat, melyek kevéssé látogatottak s amelyekben rabolni bizvást lehet. Ilyent talált többet is, köztük kettőt a belvárosban, s ezeken kívül a Mariahilfen az Eisert-üzletet. Mihelyt ebben megállapodott, levélben értesítette Stellmachert s vele a rablógyilkosság iránt megállapodott. Jan. 7-én, közvetlenül a bűntett előtt Ostrauba utazott s onnan másnapra visszatért. Ugyanekkor érkezett Bécsbe Stellmacher is. A gyilkosságra kitűzött január 10-én Kammerer vásárolt két új baltát, melyekkel maga és Stellmacher fölfegyverkeztek. Erre talál különben Burger Karolina vallomása is, ki azt mondá, hogy a gyilkosok által használt balták újak voltak. Különben pedig mind a hárman, mert velük volt a straszburgi harmadik ismeretlen is, vittek magukkal egy-egy bombát. Stellmacher bombája ugyanaz volt, melyet később Kämmerer lakásán megtaláltak. Megállapodásuk szerint Kämmerer lépett be legelőbb Eiserthez. Ő volt az, ki a rubelek árfolyama után tudakozódott. S mialatt kérdezett, egy marok homokot szórt a bankár szeme közé, s mindjárt rá is sújtott a baltával. Eisert ez ütés után futott az előszobába, ahol Kammerer utol érte s addig ütötte fegyverével, mig segély után kiáltva össze nem rogyott. Esésében arczázal fölfelé terült el, s Kammerer arczába sújtott a baltával. Ezalatt Stellmacher elkészült a nevelőnővel és a két gyermekkel Ezután fogtak hozzá a rabláshoz. A két czinkos azután, — a harmadikról többé nem szól, — nyugodtan elment a Ferdinand-hidhoz, s ott a baltákat beledobták a Dunába. Kammerer azonban többé nem mert hazamenni. Egész éjjel a Simmeringen kószált, s reggel a rablott értékpapírokat újságok közé csomagolva elküldte Budapestre a »Radikal« czímére; a csomaghoz csak annyit írt egy papírszeletre: »Kérem eladni.« Jan. 23-kan Kammerer Bécsből Budapestre jött, s itt febr. 20-ig maradt, mire ismét visszautazott Bécsbe. — Stellmacher a meggyilkolt Bloch holttestét azért kutatta át, mert kereste nála a szolgálati jelvényt, hogy annak segélyével házmotozásokat rendezhessen, s így lophasson pénzt és értékeket. A zalaegerszegi zavargások tárgyalásának tizedik napjáról levelezőnk jul. 18-iki kelettel a következőket írja: A mai tárgyalás folyamán — melyen több alibi tanút is hallgattak ki — több nevezetes momentum fordult elő, mely a lázadás eredetét földeríteni fölöttébb alkalmas. A védelem szerette volna azt az aug. 23-iki verekedésre visszavezetni, de a delegált törvényszék folyton új meg új bizonyítékot halmoz föl annak bebizonyítására, hogy már a verekedést megelőzőleg rendkívül izgatott volt a hangulat és lázadásra kész a nagy tömeg. Báli alibi tanúit, kik mindnyájan ellentmondásba keveredtek, mind az időt mind több nevezetes körülményt illetőleg, a kir. ügyész nem akarta eskü alá bocsátani, mert — úgymond — mindnyájan hamisan esküdnének, amit Czinder védőügyügyvéd rövid beszédben ellenzett és kettő kivételével megeskettetésüket kérte. Az ellenvélemények felett határozandó, visszavonult a tervszék és a kir. ügyésznek azon későbbi indítványát fogadta el, hogy egynek megesketése esetében mindnyájan bocsátassanak eskü alá. Terhelje a hamis eskü az ő lelkiismeretüket. Első tanú volt Kovács Károly, ügyvéd (44 éves r. k.) Elnök: Legyen szíves elmondani a zavargás előtti dolgokat. Tanú: Szerdáról nem tudok semmit. Elnök: Mit tud a következő napokról ? Tanú: Pénteken elmentem az őrtanyára, 1/49-kor este hozzám jött a szolgabíró, azon czélból, hogy az alispánnál a foglyok kieresztését szorgalmaznék, akinek engedélyével a szolgabiró csakugyan kibocsátotta a foglyokat. A vártán a lárma hallatára felszólítottam több tűzoltót, kinek volna bátorsága velem jönni, mire csakugyan csatlakozott. Kaszaházára siettem, mert hallottam, hogy fel akarják gyújtani Graner birtokát. Az ott talált zavargókat felszólítottam, hogy oszoljanak szét, mire ők azzal válaszoltak: »Minket szabad lövöldözni, mint kutyákat, a zsidókat meg ne bántsuk ?« Fellépésem sikertelen lévén, visszafordultam és a velem levő tűzoltó társamat, Benczét, ki lámpát tartott kezében, egy póznával főbe ütötték. Erre a szolgabiróhoz menve, azt mondtam neki, hogy miután a rendet én tovább fentartani képes nem vagyok, tessék továbbra intézkedni. Ügy ész: Mindenütt körüljárván, polgári becsületére hivatkozással meri-e állítani, hogy senkit fel nem ismert ? Tanú: Polgári becsületemre esküszöm. Glesinger Rezsin és Glesinger Julianna félelmükben elbújtak, tehát nem láttak semmit boltjuk kirablásánál, hanem hallották cselédjüktől, hogy egy nő — Reinagl Lujza több czikket hordott ki a boltból kötényében és ijedtében elejtette; ott voltak a Kellermann gyerekek is. Szabó Gáspár (39 éves r. k.) Aug. 22-én 12 T*Q. ¥ Ga tv i'*l ClíáL/ÜCll; I16VtX zsidó, mert gúnyolódott, mire ő a verekedés színhelyére szaladt, megtámadta Freistadt szabót, aki őt dulakodás közben megkarczolta. Erre a szolgabiró kétszer is küldött hozzá, hogy menjen beperelni Freistadtot és kérjen a doktortól visum repertumot. Ügyész kérdezi tanútól, hogy mi lehet oka annak, hogy a szolgabiró kényszerítette őt a beperlésre és vájjon fordult-e ily eset elő más verekedés alkalmából is ? — Tanú nemmel felel. — Ruzsits védő kérdi tanútól, vájjon nem tudja, hogy az egész lázadás ennek a következménye volt-e ? — Tanú. Nem tudja, de úgy hiszi. — Ügyész kérdi, hogy látott-e már kálomista embert, azok is jó magyar emberek ? Ha már most — úgymond — egy kálvinista tette volna azt egy katholikusnak, megtámadták-e volna a városban élő összes kálvinistákat és beverdesték-e volna azoknak is az ablakait? Tanú: Kern! — Erre azt mondá az ügyész, hogy tehát mégsem a verekedés szolgált okul a lázadásra. Biró: Minő eszközzel történt a karczolás ? — Tanú nem tudja. Ravasz István (33 éves r. k.) Csak a verekedés alkalmával összegyűlt nagy néptömeget látta. — Mórocz József tanú: Csak azt látta, hogy Szabó véres volt. — Elnök kérdésére, minek tulajdonítja a zavargást, tanú azt mondja, a verekedésnek. Ügyész: Tudja-e, hogy Oroszországból kiűzték a zsidókat, pedig ott Szabó Gáspárékat nem verték meg ? Tanú: Igen. Kovács István és Bay János tanuk nem akarnak semmifelől tudni. Reinadli János 24-én este bejövén Ságodból 7—8 mesterlegénynyel találkozott, kik közül őt egy megszólította, hogy tartson velük, de ő hazament. Eisenstädter Zsigmondné és 2 leánya Lina és Henriette csak azt hallották másoktól, hogy Steiner Weisz ügyvédeket pálczával fenyegette volna: »majd estére eljövünk.« Gróf Lajos (r. k.) a zavargások alatt Sreineréknél lakott. Steinert a fővádlottat csak este 8 óráig látta. Ekkor efeküdvén reggelig nem találkozott vele. Ügyész: Hallotta-e, hogy Sreinerné szidta urát, hogy mért mászkált el és hogy Sreiner a kerítésen keresztül bort osztogatott volna ? Tanú: Igen. Sárközi Kati: Fehérképen egy legénynyel találkozott, ki őt megszólította: jöjjön sétálni. Tanú azonban nem akarja a személy nevét megvallani, mire ügyész komolyan figyelmeztette az eskü szentségére és lelkiismeretére. Fenyvesi Miksáné: (35 éves izr.) Szombaton a nagy rettegésben gyermekeit elküldötte és mikor kocsira ültek 1—2 óra közt, azt kiáltozta Báli: »A zsidók küldik fattyuikat, még ma vérükben fürdünk.« Ugyanezt bizonyítja Fenyvesiné cselédje, Balog Juli. Báli: Munkaidőben szép pénzért nem mennék ki olyan időben az utczára. Elnök: ha, akkor szombaton megtette. Kellermann István: (15 éves.)A zavargás idején ott dolgozott, mint inas, hol Báli legény volt. — Elnök: Hol volt csütörtökön este Báli ? — Tanú: Anyjánál. — Elnök: Hány órakor jött haza? — Tanú: 9 órakor. — Elnök: Mit csinált? — Tanú: Beszélgetett. Biró: Mit beszélgetett ? — Tanú: Nem volt szabad oda mennem s igy nem hallottam. Ügyész : Meddig nem láttad lefekvés után Bálit ? Tanú: Reggel 5 óráig. Idősb. Bencze Györgyné (rk.) alibi tanú vallomása általán zavaros. Báli — úgymond — 8-kor jött haza a fogságból, aztán ide-oda járkáltak 12 óráig.Biró: Ki volt önökkel ? Tanú: Cséberék, Pintér és Nedvich. —Elnök: Báli szombaton nem ment ki. — Tanú: Mikor igen. — Elnök: Jól van, épen összevág. Hát azután nem ment el ? — Tanú: nem tudja. Bakos ügyész: beszéljen világosabban. Tanú: »Nem muszáj nekem világosan emlékezni.« Elnök: Szombaton egész nap otthon volt Báli? — Tanú: Igen, csak az anyjához ment át egy kicsit. — Ügyész: Hogyan tud.?» hogy az anyjához ment ? Tanú: Láttam. — Ügyész: Látta a kapun bemenni ? — Tanú: Kern. — Ügyész: Hát az előtt való kedden Báli otthon volt, egész nap? — Tanú: Igen. — Ügyész: Hát szerdán ? — Tanú: Igen. — Ügyész: Vasárnap és hétfőn is ? — Tanú: Igen. — Ügyész: Hát kérem tekintetes törvényszék! Lehet ezen tanú vallomására valamit adni ? Ő azt gondolja, mert Báli javára jött fel tanúságot tenni, hát egész évről kell tanúságot tenni. Biró kérdi tanútól: Maga egész nap otthon szokott lenni ? — Tanú. Igen. Bencze Rozi tanú, 21 éves, r. k. (előbb kihallgatottnak a leánya.) Elnök azon kérdésére, hogy mikor jött Báli aug. 24-én haza, tanú azt mondja, este 8 órakor, és azután velünk volt és velünk maradt. — Elnök (tanúhoz) Hát a maga anyja hol volt ? — Tanú: Lefeküdt 8 órakor. — Elnök: (Bencze Györgynéhez) Nézze milyen ellenmondásban van leányával, mert a mint leánya állítja, 8 órakor lefeküdt. — Benczéné: Öreg vagyok, jobban emlékezem én, mint a leányom. — Elnök (Bencze Rozihoz.) Hát Báli másnap sehova sem ment? — Tanú: Nem. — Elnöka tanúhoz.) Az anyja azt mondja, hogy Báli az ő anyjához ment. (öreg Benczéné ki akar menni, figyelmezteti elnök, hogy nem szabad most kimennie, a tanukkal értekezni.) — Tanúnem felel.) Biró kérdésére azt mondja, hogy tanú egész nap sehova sem ment. — Bíró: Honnan tudja, hogy Báli egész nap otthon volt ? — Tanú: Mert muszáj neki egész nap dolgozni. Kutschera Ignácz tanú, 44 éves r. k. augusztus 24-éről állítja, hogy Báli este 8 órakor hazajött. — Elnök figyelmezteti tanút, hogy mielőtt kérdezi, már felel. Mit tud tanú arról, hogy elnök mit akart kérdezni ? — Tanú zavarban van, valamit dadog. — Elnök: Hány óráig volt Bálival péntek éjjel együtt? — Tanú: 10 óráig. Szombaton pedig nappal Báli 3-szor volt anyjánál, őt este nem látta. Báli megjegyzi, hogy azért ment haza anyjához oly sokszor,mert nagyon szereti. Em.: Szép a fiúi szeretet. Pintér Ferencz tanú: Bálit pénteken este 9—10-ig látta otthon. — Cséber János tanú: Báli péntek este a fogházból kiszabadulva, házuk elé ment, és ott volt Villig. Szombaton pedig 10-ig volt vele. — Cséber Lóri tanú, az időre nézve nem egyez meg atyja vallomásával. — Millhoffer Miksa (zsidó) tanú: Cséberrel ellenkezőleg azt vallja, hogy nem m/a 11-kor feküdt le Cséber, hanem 1/14-kor. Ezután a tanuk nagyobb része esküt tett; a végtárgyalást holnap 9-kor folytatják. Hibaigazítás: Zalaegerszegi levelezőnktől a tegnapelőtti esti lapunkban foglalt tudósításunk egy félremagyarázható pontjáról azt az értesítést vettük, hogy Graner Jakab vallomásánál — Kovács Károly ügyvédre vonatkozólag ez állítás: »Elég volt itt már, hagyjátok abba!« nem azt jelenti, mintha talán ő is a lázongó tömeggel lett volna ; ellenkezőleg azt akarta mondani, hogy ha Kovács nincs ott, midőn őt megtámadták, akkor talán fel is gyújtották volna a gazdasági épületek egyikét. Egyesületek és társulatok. Az újpesti felsőbb osztályú középiskolai tanulók augustus hó 2-án a rákospalotai park helyiségben szinielőadással egybekötött tánczvigalmat rendeznek. Idegenek névjegyzéke: Julius 19. Magyar J. Polanski J. Losoncz. Erzsébet szálloda: Tahy L. Gomba. - Gayer A.-né, Sárvár,.. Dregaly, J. Miskolcz. — Somogyi M. Trencsén. — Galicziai Magyar király szálloda: Zelei J., Sz. J. N.-Várad. — Hubert D. Szili. — Mészáros N. Szeged. — Szabó J. Kolozvár. — Illányi J. Kisbér. — Boehler B. N.Palánka. — Torda S. Kassa. — Jacob J. Szigetvár. — Fuss F. Hermanstadt. — Hepke T. Fehértemplom. — Schmidek J. Uj- Gradiska. — Brandstein S. Versecz. — Róth Zs. Cservenka. — Ghitza B. Ploesti. — Poliak S. Bécs. Fehér ló szálloda: Bereczky E. Ócsa. — Szilvay J. Herend. — Nagy M. T.Földvár. — Eckstein Zs. T.Szecső. — Kovács G. Watta. — Dr. Vopiel Gy. Lemberg. — Dr. Olmann J. Berlin. — Bekker S Róka. — Jánoska B. Hugyok. — Tóth E. Uj-Verhász. — Károly M. Pécs. — Rozenfeld M. Szoboszló. — Stoller O. Komárom. — Steiner L. N.Káta. Pannónia szálloda: Eördögh V. Lőcse. — Hídvégi B., Fischer J., Englender N. Kassa. — Hirschl J. Szatmár. Deutelbaum B. Bpest. — László K. Uj-Pécska. — Ruppenthal L. Franczfeld. — Israel J., Medzihradsky F. N.Várad. — Faragó J. N.-Kőrös. — Kompanik J. Szivácz. — Kinzl J. N.-Kikinda. — Grahn H. Coblenz. — Pávay E M.-Csasztocz. — Bernátsky J. J. Ladány. — Erb F. Kolozsvár. — Hoster E. Burgwaldried. — Bancsó A. Eperjes. Aranysas szálloda: özv. Bodog F.-né Halász A. Makó. — Hoeniche B. Bécs. Fehér hattyú szálloda: Herzfeld A., Balogh G. Tata. — Neuman L. Miskolcz. — Blau H. Örkény. — Weisz Felcsuth. — Weisz M. Apostag. — Kohn M. Laczháza. Angol királynő szálloda: Bezerédy P. Szegszárd. — Frank O. Ferdinandsberg. — Braun V., Scharf B. Bécs. Európa szálloda: Caporillet P. Bruxelles Gy. Krajova. — Sessler M. Kassa. Budapest szálloda: Lautzenbach T. München. — Stefanovits B. Zimony. — Markus T. Vinkovcse. — Stefanovits P. Belgrád. Hungária szálloda: Kurz S., Picard A. Pár's. — Ory B., Bingusz S., Gross P., Spoidel C., Bemmel P. Bécs. Lengyel J., Mark E. Debreczen. — Soeceu S., Savopolu S Bukarest. — Szentesi K. Isaszeg. — Stern Gy. London. Schmids V. M.-Sziget. — Kohn M., Jordán K. Stuttgart. — Weisz J. Bradforth. — Vogel L. Panosova. — Guttmann A. Berlin. — Schreier J. Theresiopel. — Schwarcz, Hirsch A. , M.-Ludas. — Dückert A., Grabner K. Bécs. London szálloda: Adamovits D. Dublin. — Jáger K. Újvidék. — Parkert Gy. Pozsony. — Neumann M. Léva. Schmiedt-Orient szálloda: Szányi M. P.-Süly. — Pap B. Arad. — Hollósy F. N.Várad. — Weisz M. Freiberg. Propper F. Kolozsvár. — Csillag M. Losoncz. — Deák K. Vásárhely. — Paibisch M. Bukovina. — Wujic J. Újvidék — Hiéna 8. Debreczen. — Bader M. Boroszló. — Fürst J Szabadka. — Szvitek L. Félegyháza. — Tűr. D., Boller S. Bécs. Nemzeti szálloda: Szájbely Gy. Rohoncz. — Verebi Végh J. Vereb. — Haupt J. Bécs. — László J. Frankfurt. — Soós K., Szabó Gy. Komárom. — Hruszkievitz L. Husiatin. — Bruggemann B. Berlin. — Heyt E. Bremen, Foune J. Pancsova. Páris szálloda: Czöck V. Sofia. — Kimig V. Szokoly. — Bitscher G., Beitbauer F., Heim E. és B., Baum B. Bécs. — Leuthmann J. Bicsika. — Erry A. Szoboszló István föh. szálloda: Früchtl E. Szombathely. — Lőwinger J. Lugos. — Barth J. B.-Gyarmat. — Joanovits P. Arad. Tigris szálloda: Haslinger J. N.-Perkáta. — Singer J. , Hertl K. Bécs. — Weisz J. N.Károly. — Spinner Karlsbad. — Stein V. Katymár. Vadászkürt szálloda: Koch F. Pécs. — Simonovits S., Herman Gy. Belgrád. — Bartha J., Tompa G. Kolozsvár. — Antonescu S. Bukarest. — Papp E. Karczag. — Samassa J. Eger. — Wiettecker L. London. — Hegedűs E. K.Várda. — Schosberger J.-né, Drakulits S. Szabadka. — Hamel N. Bécs. — Wendl J. Stájerország. — Vallgold K. Bécs. Színházak. Budapest, szombaton, 1884. julius 19-én: Népszínház. fánt.« — A 9-ik képben : »Korn.. , kuszdió-táncz.« Fényes kiállítással : 74-edszer . Kezdete fél 8 órakor. Utazás a föld körul 80 nap alatt. Holnap ugyanez. Látványos szinmü 13 képben, — zenével, énekkel, tánczczal. Fővárosi színkör Jules Verne regénye után irta Buda a Krisztina-városban. Csepreghy Ferencz. D . , Másodszor: Személyek: Fogg Fileasz Tihanyi csicstíné. Paszpartu Eőry Eredeti népszínmű 3 felvonás-Fix, rendőr Kassaiban. irta Hetényi Béla. Zenéjét Flanigan Rónaszéki szerző Szabados. Gógyír”eneaiek ^: Fellentin Erődi Kárász Mátyás, Forszter Szabó csizmadia Balassa u. Nimett Tóth I. Biri, leánya Pajor E. Konzul Szuezben Sánta -icé András, Kromárty Prielle kádármester Mezei P. Anda herczegnő Rákosi Sz. Targa Tamás, Ramana, rabné Pártényiné kertész DerítaA. Vonatvezetö TM Mfe^ irpin"" Tolnai A. Indus fiú Pintér Gyuri, kádárlegény Kiss Pista gb*f „ k r“ “a“' sí s a sr Sr« xkä* Ind., főnők T. Km»TM TMö., ÚKrfd Bom»1- Szpidy Sza bó Körmő., KorMly 1 Föbramin Magyari Az előadásban részt vesz »Posz- Kezdete 7 órakor. kó« az úgynevezett »Csodaelő- időjárás július 19. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © - szélcsend; O tiszta, derült;® V. felhős; 3 - •/, felhős; © - *'. felhős; # — borult; —*■ eső ; jfc - hóeső ; A · jég ; — — köd; 00 «■» gőz; & zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressiós(756—757) a continens északi, a nagy légnyomás (762—763) annak délnyugati részében van. Mérsékelt szelekkel az idő az északkeleti nagyobb télben változó, esőkkel, itt-ott zivatarral, délnyugaton derült, nagyon meleg. Hazánkban: Északnyugatias, részben délies, helyenkint erős szelek mellett, a hőség kevéssel kisebb, a légnyomás általában alig változott. Az idő északkeleten változó, derült váltakozik borulással, délnyugaton derült. Esők helyenkint voltak, zivatarral Ungváron és Debreczenben. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Derűs nappalra éjjeli borulás várható, számosabb esőkkel, itt-ott zivatarokkal. Kőrös Dráva B.Gyula 0.22 — apadó Barcs 11.29 — áradó Gyoma 3.17 — » Eszék 206 apadó Maros Arad 16. 05 — apadó Száva Sziszek 1 0.05 — apadó Béga Mirovitcza 1.90 — » Temesvár 0.58 — apadó (E rovat alatt Nyílt térköziöttekért nem vállal vesztőség.) felelősséget a szer A magyar Jelzálog-hitelbank 4, 57%-os nyeremény-kötvényei. ALÁZBÍJOK ezen sorsjegyszerü záloglevelekre az eredeti feltételek alatt — darabonkint 99 frt 50 kron— fogadtatnak el és a czimletek — csekély fedezet és mérsékelt kamat mellett — kívánatra letétben megtartatnak. FÖLDIÁK GYULA 950 bankczégnél, V., nádor-utcza 16. legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Hattoui Henrik, Karlsbad és Budapett J. Ormen I ! 1 1 Vízállás 1884. július 19. , , I Szí A h8- I j irányú mérséklet Csapa- Felhő-Állomások nvm4 ereje CelsujáékTM!m »et «éndODf j fi—igt fokban I Arad.................. 60.0 D 3 25.4 — ® Besztercze . . . 62.5 @ 28.2 O Beszterczebánya . 60.2 © 23.0 1 © Budapest . . . 60.8 © 22.8 *1 Csáktornya . . . 60.9 NY 1 22.5 — 3 . Debreczen . . . 59.5 ENY 6 19.7 2 ?’• Eger.................. — ENY 4 21.1 — 3 Eszék.................. — — — — Fiume .... 60.5 E 1 26.4 — O Késmárk ■ ■ . — — — — Keszthely . . . 61.4 ENY 1 23.2 n ® Kolozsvár . . . 62.0 NY 8 20.0 — 3 Magyar-Óvár . . 61.2 NY 2 22.0 [ 2 • : Akna-Szlatina . . 62.0 K 2 21.0 8 fi® S, Nagy-Enyed 61.0 DNY 1 23.5 — 3 Nagy-Szeben . . 60.4 D 2 22.2 j — 01 Nagyvárad ... — — — ! — Orsova .... 61.8 @ 24.0 j — O Pancsova . . . 60.1 E 2 26.0 j — ® Selmeczbánya . . 61.9 ENY 4 22.0 j — ® Sopron .... — ENY 1 23.0 | 10 O Szatmár-Németi . 80.1 EK 2 20 . 6 ® Szeged .... — — — | — ~ Sepsi-Szt.-György . 63.0 ENY 1 24.0 | — O Szolnok .... 59.8 K 2 24.2 — O Temesvár . . . 60.9 D 2 27.4 — 3 Trencsén . . . 60.0 DK 1 24.0 | — ® Ungvár .... 59.6 EK 4 20.5 3 9 Zágráb .... 80.6 EK 1 22.2 — O Bécs............ 61.4 © 21.4 — | ® Bregenz .... 62.8 : E 1 17.2 9 @ K^g^ntinánnl* 5F.7 © 2772 — Q Pola.......... 59.6 ; © 27.5 — O Prága...................I 61.1 E 1 18.8 3 Sulina . . . . i 61.8 NY l j 27.6 — ® Szerajevo . . . i 62.9 © 21.0 - — ® [Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik ___________illszt 'alatt Dana Tisza Pozsony 2.60 — apadó M.-Sziget 0.741 — apadó Komárom 2.53 — » Beregsz. [ — — — Budapest 2.76 — » Sárosp. — — — Mohács 3.84 — » Szatmár — — — Vukovár — — Tokaj 2.02 — apadó Újvidék 4.32 — apadó Szeged 6.00— apadó Pancsova 2.80 — » Szolnok 15.42 — apadó Orsova 3 29 — » Kivonat a hivatalos lapból. Julius 19. Árverések a vidéken. Vér Farkas 22,939 írtra b. ingatlan okt. 20. Sófalva. Deutsch Sámuel 2886 írtra b. ingatlan szept. 1. Fehértemplom. Czibenszky Endréné lefoglalt ingói szept. 1. Haraklány. Katonai Borbála 2325 írtra b. ingatlan aug. 9. Büskén. Balogh Ferencz 4458 írtra b. ingatl. szept. 25. Aldoboly. Bebega Jón 2148 írtra b. ingatl. jul. 31. Guravina, Kuluncsits Ádám 2842 frt és 50 ktra b. ingatlan szept. 11. Bács. Grosz Ignácz 6183 írtra b. ingatlan jul. 26. Cserna, Budai József 8554 írtra b. ingatlan aug. 14. Szatmárnémeti. Csőd. Macher Károly ellen csődb. Szalay Ágoston,, tömegg. Szabó László, okt. 18. Szombathely. Pályázatok: Postám, áll. Sztracsán, Kubachon, Vikartoczon (Szepesmegye), F.-Patakon (Zemplén megye) 3 hét alatt. A szegedi fő vámhivatalnál gyakornoki áll. 4 hét alatt. A mezőtúri ev. reform. egyház hat osztályú gymnasiumában VII. oszt. tanári, I. és IV. oszt. rajzoló mértani, I. és II. oszt. számtani és I. és II. oszt. szépírás tanári áll. aug. 12. Az ungvári jbiróságnál joggyakornoki áll. 4 hét alatt. Több H. oszt. segédtiszti áll. 6 hét alatt. Temesvár. Az abrudbányai jbiróságnál II. oszt. telek könyvvezetői áll. 4 hét alatt. A kecskeméti jbiróságnál II. oszt. hivatalszolgai áll. aug. 31. Hontmegye területén adóvégrehajtói áll. 4 hét alatt.