Nemzet, 1884. szeptember (3. évfolyam, 720-748. szám)

1884-09-03 / 722. szám

KÖZGAZDASÁG. .(1 strtfá 8188 gonál» ' ■ . Magyarország és Ausztria pénzügyei. Irta: E. Charles Barschall.­ ­ Számok nem kormányozzák a világot, csak azt mutatják meg, hogy kormányoztatik a világ, továbbá, hogy mely nemzet vár, pénzügyi és közgazdasági té­ren a kormányoztatástól igen sokat, és az önsegélytől igen keveset. A számok még azt is bizonyítják, hogy mely nemzet fordít kevés figyelmet a pénzügyi és közgazdasági munka terén, az önkormányzat tényke­désére. A magyar nemzetnél e hiba, természetszerűen az 1867. előtti politikai viszonyokból származott, s mellőzése csak akkor vihető keresztül, ha nemcsak a kormányra bíznak mindent, hanem ha a társadalomnak e czélra való közreműködése is szerveztetik. Persze, hogy csakis a társadalom »jobb« köreiről, még­pedig social-aristocraticus értelemben lehet itt szó. Az e té­ren való sikeres munka szempontjából üdvös eredmé­nyű lesz, az állam pénzügyeinek bírálásánál, s mindazon kérdéseknél, melyek a Magyarország és a többi államok között fennálló gazdasági versenyre vo­natkoznak, a párt tekinteteket mellőzni, mivel a kül­földdel szemben Magyarország valamennyi pártja egy zászló alatt harc­ol. A következő számok és té­nyek kiindulási pontjául szolgálnak elmélkedésünk­nek, melynek tárgya a Magyarország államhitelének az osztrák államhitellel való összehasonlítása. A ma­gyar járadék árkerete még ma is körülbelül 10 %-kal csekélyebb, mint az osztrák vagy olasz járadéké. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam kénytelen 9 %-kal nagyobb kamatot fizetni mint nevezett államok. A magyar és osztrák értékpapírok közötti áru­­kölönbözet előbb 23%-ra rúgott. A pénzügyi pari­tásnak Ausztria és Magyarország között való létreho­zás­a — melynek elérése czéljából az aranyjáradék conversiója nélkülözhetlen — csak akkor érhető el, ha nem egyedül a külföldre és a kormányra bízzuk magunkat, hanem a belföldi tőke hozzájáru­lása jobban rendeztetik. E végett főleg arra van szükség, hogy a magyar állam pénzügyei ismeretesek legyenek. A mennyiség-és pénz­ügytan segélyével kimutatható, hogy a magyar állam pénzügyei ma jobbak vagy legalább ép olyan jók, mint Ausztria és Olaszország pénzügyei, daczára ennek, Magyarország 1200 millió forintra rugó államadósága után 5%-kal nagyobb kamatot fizet mint az említett államok. Ezen pénzügyi absur­­ditás vagy igazságtalanság, a magyar adófizetőknek évenkint körülbelül 6 millió forintba kerül, eltekintve a több száz millió tőkeveszteségtől, mely a magyar ál­lamra 1867-óta az által háramlott, hogy az adósság czimletek alacsony árkeret mellett bocsájtattak ki. Meglehet, hogy az alanti számok egynémelyik olvasót untatni fogják, azonban fontos azt tudni mindenkinek, hogy ezen évi hat millió forint vesztességet meg lehetne takarítani Ezen éven­­kénti hat millió forinttal, mely 1 millióv­al több mint a­mennyire rúg Magyarország összes kiadása vallás és közoktatási czélokra — fedezni lehetne ama számos elodázhatlan szükségletek költségeit, melyek­re a magyar állam kulturális és anyagi erősödése igényt tart. Az osztrák és magyar pénzügyek között való összehasonlítás igen egyszerű s végeredményé­ben Magyarországra nézve igen kedvező. A activák és passivák egyenlege, Magyarországra nézve kedve­zőbb, nemkülönben a lakosságra fejenként eső adós­ságteher is a kiadások és bevételek közötti viszony a­ kölségvetésben. Ausztria defic­itje 1884-ben 4.063,211 írttal gyarapodott, az összes hiány tehát 40,703,674 frt., ez összegből körülbelől 12 millió fo­rint a költségvetés ordináriumára esik. Ausztria, mely már az 1816/47 időszakban 205 millió forint áru államjószágokat értékesített, állam­­activait egy aránylag kis rész kivételével mind eladta. Csak­hogy az államvasutak újabb építése által az államvagyon annyiban gyarapodott, a­mennyiben újabb kölcsönök ezt lehetővé tették. Magyarország ac­­tivai ellenben 146 millió forinttal haladják felül passi­­váit. 1882 végével, Magyarország állami activái 1316 millió 974,150 forintra rúgtak, a consolidált államadó­­ság összege 1171 millió 478,609 frtot tesz ki. Habár ezen állami activák bizonyos részének kereskedelmi értéke a realizálást meg nem engedi, még a legpessimis­­ti­usabb felfogás mellett is állítható, hogy a magyar ál­lami vagyon főösszege valósággal 1371 millió forintnak felel meg, mivel az állam bányái tényleg magasabb értéket képviselnek, mint a­hogy elkönyvelve vannak, azonkívül a 101 millió 518,222 írtra becsült állami erdők franczia szakemberek számítása szerint 215 millió frt értékűek. Ausztria, melynek állami activái aránylag jelen­téktelenek, 1883 végével 3382 % millió forint állam­­adóssággal birt, az­az fejenként 152% frt. Habár a gazdasági jóllét Ausztriában nagyobb, a különbözet még­sem rúghat 100%-ra, mivel Magyarországban az államadósság terhéből a lakosságra fejenként csak kevesebb mint a felerész, azaz 72 frt 98 ki­esik. Is­mételjük, hogy sem feladatunk, sem szándékunk a pártérdekek kedvéért, a magyar pénzügyekről opti­­m­istikus nézeteket terjeszteni, csak arra szorít­kozunk, hogy Magyarország pénzügyeit más államok pénzügyeivel összehasonlítjuk. Ez egyedül a számtan és a józan gazdasági önzés kérdése, mely mindazokra nézve kell hogy mérvadó legyen, kik első­sorban az államnak állandó és magasabb érdekeit tartják sze­mük előtt. Az állami értékpapírok eladásánál, az átlagos árkeret minden százaléka a magyar állam tőketerhé­­nél 7 millió frt, a kamattehernél 0-07% különbséget jelent, azaz a magyar állami kincstár, vagyis a magyar­­országi adófizetőkre nézve évenkénti 250.000 frt meg­takarítást. E számok bizonyítják azt, hogy mennyire fontos az aranyjáradék conversiójának lehetőleg előnyös befejezéséhez a belföldi tőkehozzájá­rul­á­s­a. A magyar nagy és kis tőkepénzesek általá­nos hozzájárulása, a takarékos és a pénzügyi téren is hazafias francziák és olaszok módja szerint eszközölve, a belföld részére is biztosí­taná a haszon egy részét, míg ezelőtt idegen é­r­­dekeknek az által hajtották malmára a vizet, hogy csak akkor vásároltak magyar értékpa­pírokat, mikor a külföld azokból már több mint 20°/o tőkenyereményt realizált. Azon szokás, melyet sokan azért követnek, mert pénz­ügyi kérdésekben tunya gondolkozásunk, hogy t. i. csak akkor vásárolnak s tartanak tiszteletben belföldi érté­keket, midőn azok külföldi értékbélyeggel ellátva kerül­nek ismét vissza, ismétlődött a földtehermentesítési köt­vény­eknél, a 6% aranyjáradék kincstári utalványainál, a többi járadékfajoknál, sőt a különböző jelzálog­le­veleknél is. Azon körülményen kívül, hogy a külföld nagy időn át nem ismerte Magyaror­szág politikai és pénzügyi viszonyait és ezek felől ellenséges nézetei voltak, emlí­tett nehezen leküzdhető szokás, és a még a »Bach« időből öröklött előítélet az állam ellen, Magyarországnak évi kamatterhét 6 millió fo­rinttal gyarapította. Ezen előítéletek leküzdése végett — miután azok Magyarországnak 6 millió forintba kerülnek — azon kell lennünk, hogy a magyar nép pénzügyi önzése fejlesztessék. E­­zért elérendő, a társadalom segélye és hozzájárulása nélkülözhetetlen, hogy ez eszme tért hódítson. Az állam jóllétéért való közös gondoskodásban valamennyi párt küzdhet azon b­e­­t­e­g­e­s és veszedelmes tendentia ellen, mely állami viszonyainkat a külfölddel szemben minden áron l­s ala­cs­o­ny­í­tj­a é­s naiv mó­don mégis azt várja, hogy a külföld, mely a magyar viszonyok felől még most sincs elegendőleg tájékozva, a magyar tőkepénzesek hozzájárulása nél­kül fogja helyesre változtatni a magyar állami hitel­ről táplált alaptalan s legnagyobb mérvben igazság­talan nézetét. Én ezen, a magyar államhitel iránt el­követett igazságtalanságot több külföldi lapban már évek óta számokkal és érvekkel megdönteni ipar­kodtam, folyamodvány továbbá felszerelendő a jelen utasítás 8.­§-ának III. 12. számú pontjában megjelölt bizo­nyítványokkal is. 2. A törvényszerű leengedés azon időponttól kezdve, melyben — jelen utasítás 8. §-a 9. pontjának határozmányai szerint — az igényjogosultság kezdő­dik, a szeptember l­sejétől augusztus hó 31-dikéig terjedő időszakba eső üzleti időnek még hátralevő részére, a minden egyes havi adóbejelentési időszak végén eszközlendő leszámolások alkalmával, a meg­adóztatandó 76 szeszfoktartalomból 20 vagy 10 szá­zalékkal számíttatik le ahhoz képest, a­mint az ége­tett szeszes folyadék termelt mennyisége, a havi üzleti időszak egy-egy napjára számítva átlag legfeljebb 3% hektolitert, vagy 3% hektoliternél többet ugyan, de mégis legfeljebb 5 hektolitert tesz, a­nélkül azon­ban, hogy ez a beszámítható földterületre tekintettel meghatározott magasságot meghaladná. Ezen egy-egy napra eső átlagos szesznyeredék kiszámításánál csak azon napok létetnek számba, me­lyeken a szeszfőzés tényleg gyakoroltatott. 3. A havi adóbemondási időszak minden egyes napjára átlag számítva napoként 3% hektoliter szesz­nél többet nem termelő és 20% szesznyeredékleenge­­déshez igényt nem tartható szeszfőzdék javára a meg­adóztatandó 75 foknyi átlagos szeszfoktartalomból, engedmény czimén, öt százalék, a havi leszámolás al­kalmával leszámíttatik. 4. A kir. pénzügyigazgatóságoknak kötelessége a mezőgazdasági szeszfőzdéknek a megadóztatandó szesznyeredékből való leengedés végett beadott kérvé­nyeit késedelem nélkül tárgyalni és elintézni. A havi leszámolás eszközlésével megbízott pénz­ügyi közeg, valamint az illető adóhivatal is minden egyes leengedésről értesítendő. A kir. adóhivatal az értesítvényt, előjegyzés után, mint mellékletet a lajstrom azon tételéhez kö­teles csatolni, melyhez az illető szeszfőzde részéről nála benyújtott első adóbejelentés csatoltatott. (Folytatása következik.) Közlemények: A budapesti kereskedelmi és iparkamara felké­ri az összes érdekelt kereskedő és iparos köröket, hogy a­mennyiben Brazíliában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és a délázsiai szigeteken üzleti össze­kötetéseket keresnek és az ottani viszonyokról meg­bízható értesülést nyerni óhajtanak, ez irányú kívá­nalmaikat és kérdéseiket legkésőbb f. hó 10-dikéig a nevezett kamarához (Mária Valéria utcza, Új­ tőzsde­­épület II. em.) intézzék. Az uj szeszadótörvény végrehajtására vonatkozó rendelet. (Folytatás.) 16. §. A törvény 60. és 61. §§-aihoz. A termény megadóztatása. I. Leengedés a szesznyeredékből. 1. Midazon szeszfőzde-vállalkozó, ki a törvény 60. §-ának II. a) és b) pontjában meghatározott ked­vezményhez igényt tart, tartozik erre vonatkozó folya­modványát az évi termelési évad kezdete előtt legké­sőbb 4 héttel, annak folyama alatt pedig azon hóna­pot megelőzőleg, melyben a szeszfőzés kezdetét veendi, legkésőbb 14 nappal az illetékes kir. pénzügyigazga­tóságnak írásban beadni. Ezen folyamodványnak mindazon adatokat kell tartalmaznia, melyek jelen utasítás 8. §-ának II. 11. számú pontjában vannak felsorolva, azon egyetlen vál­toztatással azonban, hogy, az ugyanitt g) alatt említett czefrenzméret helyett, (melynek alapján a megadóz­tatandó napi termelőképesség az idézett §-ban megje­lölt szeszfőzdékre nézve meghatároztatik), a szesznye­­redék azon átlagos mennyisége jelentendő be, hektoli­terekben kifejezve, mely mennyiség a havi adóbejelen­tés időszakának egy-egy napjára esik. Az égetett szeszes folyadék naponként terme­lendő átlagos mennyisége és a mezőgazdasághoz tar­tozó földterületek (szántóföldek, rétek és legelők) között olyan aránynak kell lenni, hogy napi átlagos szeszny­eredékként, valamely havi adóbej­elentési idő­szakban, említett földterületekből minden egyes 5 hectárnyi területre nem több, mint 10 liternyi, vagy a­mi ezzel egyenlő, minden egyes hectárnyi területre nem több, mint 2 liternyi szeszes folyadék essék. A szesznyeredékből való leengedésre vonatkozó Az osztrák-magyar bank állása 1884. évi aug. 31-ről. (Az alapszabályok 104. czikke szerint.) Követelések. Érczkészlet: forint 23 ki állás óta Ezüst 127,549.409 frt 50 kr osztr. árt. írt osztrák ért. Arany 64,201.277 frt 46» kr 191,750,686.96» + 700,873.76» Külföldi piac­on aranyban fize­tendő váltók........................... 16,301,325. 6 +­4,513.58 Leszámítolt váltók és értékpa­pírok Bécsben 51,442,692 frt 68 kr, az osztrák fiókintéze­tekben 39,099,502 frt 70 kr. Budapesten 28,329.693 frt 66 kr, a magyar fiókintézetek­ben 16,901,043 frt 59 ...........135,772,932.63­­f 9,630,349.82 Kölcsönök kézi zálogra : Bécs­ben 10,960.700 frt, az osztrák fiókintézetekben 8,304.700 frt. Budapesten 4,120.400 frt a magyar fiókintézetekben 2,326.200 frt.......................25,712.000.—­­+­ 1,967.600.— Osztrák és magyar állami, or­szágos és községi adósságok beváltott lejárt értékpapírjai és szelvényei........................... 37,119.900 — 2.417.—» Államjegyek............................... 2,158.530.— — 1.052.454.— A birodalmi tanácsban képvi­selt királyságok és országok államkormányának kölcsön­­adóssága az 1878. évi junius 27-ikéről kelt törvény szerint (birod. törv. lap 65. szám) .. 79.443.402.46 Jelzálogkölcsönök..................... 17.956.866.72»­­A banknak tőzsdeszerűen meg­vett záloglevelei........ 8,537.678.50 — A tartalékalap értékpapírjai . . 11,088.624.40­ — A folyó jövedelmekből megvett értékpapírok............... 3,000.000.— ...................... A nyugdíjalap értékpapírjai... 8,506.500.15 ......................... Épületek Bécsben és Budapes­ten, valamint az összes fun­dus instructus........... 2,910.391.15....................................... Kiadások........................ 1,732.761.83 + 24.825.43 Egyéb követelések.................... 2,251.145.29 — 99.771.48 Összesen. .. 566.162.964, 7 Tartozások. Részvénytőke............................. 90,000,000.—......................... Tartalékalap.......................... 18,054.934.37 ......................... t­ankjegyforgalom...........358.584.170.— -(-10.325.470.L eváltandó bankutalványok, forgatmányi (giro) és egyéb követelések............................. 1.442.972.319-f 293.218. 4 Egyéb azonnal lejáró tartozá­sok........................................ 1.143.391.5 — 22.862.62 Forgalomban levő záloglevlek: 50/0 27,308.000 frt ■ 4­0/« 41,981,100 frt 4»/0 16,861.300 frt......... 86,150.400,— + 23.000.— Nyugdíjalap ............. 8,506.585. 2 ......... Az 1882-dik évnek szét nem osztott jövedelme........................................................................ Átvitelek az 1888. évről folyó jövedelmek és bevételek a zá­loglevelek kamatozása fejé­ben .. .­................................. 6,043.678. 8 352.330.44» Egyéb tartozások ..................... 1.236,888.23»­­(- 1.816.17 Összesen... 566,162.964. 7. 83.033.64 70.310.15 46.704.25» Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, szeptember 3. (Megnyitás.) Osz­trák hitelrészvények 296.%. Magyar hitelrészvények 295.70. 4 százalékos magyar aranyjáradék 91.60. 5 százalékos magyar papirjáradék —... Húsz fran­kos arany 9.66—. Angol-osztrák bankrészv. —.—. Osztrák államvasutrészvények —.—. Déli vasutrész­­vények —.—. Unió-bankrészvények —.—. Tram­way —.—. Bágyadt. Bécs, szeptember 3. (I. El­ő t­ő z­s d e.) Osz­trák hitelrészvények 295.90. Angol-osztrák bank­­részvények 104%. Unió-bankrészvények 92.50. Déli vasúti részv. 148.30. Húsz frankos arany 9.66—. Osztrák-magyar államvasuti részv. 301.50. Magyar hitelrészvények 295.—. 4 százalékos magyar arany­járadék 91.55. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Török birod. dohányegyedár. társ. —.—. Magyar jelzáloghitelbank sorsjegyek —.—. — Az irányzat bágyadt. Páris, szept. 2. (Zárlat.) 3 százalékos franczia évjárulék 78.80. Osztrák államvasuti részvények 630.—. Osztrák földhitelrészvények­­ .—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 299.—. Unió­bank­­észvények —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények —.—. 4 és fél százalékos franczia járad. 108.22. Déli vasúti részvények 315.—. Fran­czia törleszthető járadék 80.05. 4 százalékos osztrák aranyjá­radék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 77.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó­bankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohány­­egyedár. társ. —.—. Ottomán bankrészvények 587.—. A tőzsde irányzata tartva. London, szept. 2. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék 102.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 87.—. Angol consolok 100.15. 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —.—. Papirjá­­dék —. —. 4 százalékos magyar aranyjáradék 76.—. 4’2 szá­zalékos osztrák ezüstjáradék 67.»/«• Bécsi váltóár 12.32­/a. Ezüst 50.»/.. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 20 százalék. Bankbevitel —. font sterling. Bankkivitel —.— font sterling. Nyugodt. Frankfurt, szept. 2. (Zárlat.) Irányzat: nyugodt. 4-2°/o papir-járadék 67.56. 4'2°/0 ezüst-járadék 68.48. 6®/0 magyar aranyjáradék 102.68. 56/0 magy. papirjáradék 74.06. Osztrák-magyar bank-részv. 715.50. Károly Lajos vasut-részv. 225.62. Erzs. nyug. vasut-részv. 195.*/s. Tiszav.­vasút elsőbbs. kötv. —.—. 4V«0/« földhitel záloglevél 79.75. Magyar hitel­­részvény —.—. Magy. országos bank-részvén­y.—. 5»/, osztr. papirjáradék 80.»/,. 4»/0 osztr. aranyjáradk 87.18. 4°/0 magy. aranyjáradék 76.75. Osztr. hitelrészvény 248.87. Osztr. ál­­lamv. részv. 254.50. Déli vasút részvény 124.25. Magyar- Gácsor. vasut-részvény 142.37. Bécsi váltóár 167.60. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jesz. hitelb.-részvény.----­ Árutőzsde. Páris, szeptember 2. Este. (Áru-üzlet.) Búza folyó hóra 20.75, októberre 20.80, novem­ber—deczemberre 20.90, november—februárra 21.—. — Liszt (9 márkás) folyó hóra 43.—, októ­berre 43.10, november—deczemberre 43.25, novem­ber—februárra 43.30. — Olaj folyó hóra 64.75, októberre 65.50, november—deczemberre 66.75, ja­nuár—áprilisra 67.75. — Szesz folyó hóra 41.75, októberre 42.25, november—deczemberre 42.25, ja­nuár—áprilisra 43.25. — Szállítási díj Budapest- Páris 8.27 frank. — Irányzat : búza csendes, liszt bágyadt, olaj, szesz szilárd. New-York, szeptember 2. Finomított kőolaj 70* Abel Test New-Yorkban átvéve 8—, finomított kő­olaj 70° Abel Test Philadelphában átvéve 7.%, liszt kész szállításra 335.—, szalonna —.—, vörös őszi búza kész szállításra 91.%, szeptemberre 90. 7/b, októ­berre 92.%, novemberre 94.% imperialquarterenkint. — Szállítási díj imperialquarterenkint Észak-Ameri­kából az angol kikötőkbe és az ezekkel e­gy magas­ságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe 2%. — Isir Wilcox jegyzése —.—­ Fairbanks jegyzése —.—. Tengeri kész szállításra 66.—. Gyapotho­­zatal .—. Liverpool, szeptember 2. (G­a­b­o­n­a­ü­z­l­e­t.) Búza, és lisztt árak változatlanok. Tengeri B­p.-vel olcsóbb. — Időjárás : esős. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 3. Gabonaüzlet. Búzában ma igen gyenge volt a kínálat, az irányzat szilárd, elkelt mintegy 10 ezer mmázsa átlag 5 krral magasabb árakon. Egyéb ga­bonanemekben csekély forgalom volt, árak itt nem változtak. Következő kötések történtek: Búza, tiszavidéki: 400 mm. 794 k. 8 frt 45 kr, 100 mm. 79­4 k. 8 frt 40 kr, 200 mm. 79 k. 8 frt 60 krajczár, 100 mm. 79­ 3 k. 8 frt 40 krajczár, 100 mm. 89‘5 k. 8 frt 45 kr, 200 mm. 79’5 k. 8 frt 30 kr, 100 mm. 78 k. 8 forint 20 kr, 200 mm. 78'5 k. 8 frt 32% kr, 100 mm. 77’8 k. 8 frt 27% krajczár, 100 mm. 77 k. 8 frt 20 krajczár, 100 mm. 76 k. 7 frt 85 krajczár. Pestmegyei: 100 mm. 79 k. 8 frt 35 kr, 500 mm. 79 k. 8 frt 25 kr, 300 mm. 77'5 k. 8 frt 10 krajczár, 100 mm. 77'5 k. 8 frt 10 kr, 100 mm. 77 k. 8 frt 15 kr, 100 mm. 76 k. 8 frt 05 krajczár, 100 mm. 79 k. 8 frt 20 kr. Fehérm­egyei: 200 mm. 76'8 k. 8 frt 25 krajczár. Felvidéki: 100 mm. 78'5 k. 8 frt 8 kr. Bácskai: 100 mm. 71­5 k. 7 forint 40 kr. Északmagyarországi 100 mm. 78­5 k. 8 frt 10 krajczár, 100 mm. 77.8 k. 7 frt 80 kr, 100 mm. 77-2 k. 7 frt 90 kr, 100 mm. 77 k. 7 frt 90 kr, 100 mm. 74 k. 7 frt 55 krajczár. Tiszavidéki ó 1300 mm. 77 k. 8 forint 50 kr, 500 mm. 76 k. 8 frt 50 kr. Szokványminőségü 2000 mm. 75 k. 7 forint 95 kr. Rozs 200 mm. 6 frt 70 kr, 350 mm. 6 frt 80 krajczár Á­r­p­a 200 mm. 6 frt 22 kr, 300 mm. 7 frt — kr, 500 mm. 8 frt 60 kr. Zab 800 mm. 5 frt 95 kr, 300 mm. 5 frt 80 krajczár, 200 mm. 6 frt 10 kr. A határidőüzletben szilárd irányzat uralkodik, búza ára 10, tengeri 2—3 krral emelkedett. — Búza eladatott őszre 8.02 frttól 8.17 írtig, tavaszra 8.50 írttól 8.61 írtig, majd 8.58 fointon, tengeri május— júniusra 5.69—5.72 írton, zab tavaszra 6.29 forintom. Jegyezünk: Szokványhuza tavaszra 8.58—8.60—. — Szok­­ványhuza őszre 8.15—8.17—. — Bánáti tengeri 1885. máj.—júniusra 5.70—5.73. Bánáti tengerijük —augusztusra —.---------. — Szokványzab tavaszra 6.28—6.30. — Szokványzab őszre 6.05—6.07. —Ká­­posztarepcze aug.—szeptemberre 12—12.%. Hivatalosan felmondatott ma, e hó 8-án törté­nendő átvételre 6000 mm. búza, 1500 mm. káposzta­­repcze. Értéküzlet. (Reggeli tőzsde.) A mai meg­nyitás szilárdságra engedett következtetni, minthogy a vásárlások nyitották meg az üzletet, azonban a nap folytán tökéletes tétlenség állt be s igy az árak is le­morzsolódtak, úgy hogy a zárlatkor jóval alacsonyab­ban állanak, mint a megnyitáskor. Jegyeznek : Uj aranyjáradék 91.50—81.55. — Papirjára­­dék 88.20 tétlenül. — Osztrák hitelbankrészvények 297.30 prolongáltam — Magyar hitelbankrészvények 296.75. Leszámítoló bankrészvény 86—85.75. Osz­­trákmagyar államvasuti részvények 302.25—301.75. Török dohányrészvény —... A zárlat 11 óra 30 perczkor csendes volt. A déli tőzsdén a forgalom megbénult s az árak engedtek. Jegyezünk: Uj aranyjáradék 91.50. — Papirjáradék 88.20 névlegesen. Osztrák hitelbank részvények 296.90— 296.20 prolongáltam — Magyar hitelbankrészvények 295.75. Leszámítoló bankrészvények 85.75—85.50. Osztrák-magyar államvasuti részvények 301.75—301. Anglobank 104.75. Unio­bank 92.75. Lombard 149. Pesti magyar keresk. bank —.—. Jelzálogbank —. Rimamurányi —.—. Bécsi Kszt. 244—243-ig. Frank­lin —. Schlick —.—. Sóskúti kőbánya —.—. Ganz —.—. Fonciére —.—. Dräsche —. Bankegylet —.—. TTT- ker. takp. —.—. Uj Dräsche —.—. Közúti vasút —.—. Jelzálognyeremény kölcsön —.—. Sertéshiz­laló —.—. Nemzetközi vagyonkölcsönző —. Újlaki tégla —.—. Magyar franczia bizt. —.—. Törökdo­­hányr. —.—. I. m. ált. bizt. —.—. Salgó­kőszén —. Egyebekben nem látszott forgalom Öi­biztositások igen csendesen és kelet nélkül. Arany és valuták változatlanok. Húsz frankos arany 9.66. A zárlat 1 óra 30 perczkor csendes és gyenge. Jegyeznek: Uj aranyjáradék 91.50—, 5 százalékos magyar papirjárad. 88.20—. Osztrák hitelbankrészv. 286.20. Magyar hitelbankrészvények 295.50. — Leszámítoló bank 85.50. — Osztrák magyar államvasuti részvény 301.—. Jelzálogbank —.—. Törökdohányr. —. Felszámolási árfolyamok. Magyar 4 százalékos aranyjáradék . . . —.— Magyar 5­­ papirjáradék ... — Magyar általános hitelbank ..................... 295.— Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank . . ..— Magyar jelzálogbank................................................... Osztrák hitelintézet . 296.— Angol-osztrák bank....................................—.— »Union«­bank...............................................— Tiszai és szegedi kölcsön ..........................—.— Államvasut.....................................................—•— Déli vasút....................................................—.— Rimamurányi vasmű....................................—.— Török dohányüzlet . . . ..........................—.— Előfordult kötések. Magy. kir. 5 száz. papir­járadék 88.22%, egyesit, államadósság papírban 88.82%, budapesti bankegyesül. 108, magy. által. hitelbank 295.25, osztr. hitelintézet 296.30—295.70, pesti magy. keresk. bank 615, bécsi bizt. társulat 245—244, első magy. ált. bizt. társ. 3500, Ganz-féle vasöntöde 955. Főszerkesztő : Csók­ai Zs­ór. Felelős szerkesztő : "Viel Imre. ........A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos jegyzései szeptember^__________________________________________________ ___ _A bécsi_tőzsdejű­^^ _ . ifi 100..V*' fs l00£gr- KÜlönféle irány- f k , Pénz Árú Értékpapírok árk^hft J Értékpapírok árkelet lí Értékpapírok árkelet 'f Értékpapírok árkelet Értékpapírok Pénz Árú Értékpapírok Pénz | Árú Érték­papirok Pénz. ár» ► .9 rs__________.2 rs___________. termény «at -------------------------------------------- pénz árú % pénz árú . J ________________ pénz ] árú ” pénz | árú I _________________p frttól frtig Síi frttól frtig .___________________________________________frt frt *00 Pécs-b»rc#t v... .b»/. —- —.— 800 Dunzgörk. társ. 6»/„ —— — «I Alt. államadósság. vi. földi», sorj............­»/. 94*5. »4 510 M. hitelbank 200 Irt.. 296 75 297 25 I ÁllamadóSSáa. Pestv. k. 187». 6*/. 105 175 106.25 200 XiBzavidéki v. ..6»/. 249.50 260.50 100 ...___________ Egys. jár. bkj. 100 frt M földh. 39 év (ar.) 5«/. 124.25 —- M 7a T. bánság...............aj 74____________76________| - luczerna magyar .- - .- 8 „ 1871. «•/. 106.— 107.­ 500 Dunagözh.-tára. 5»/. 532 - 55«.- ^ » » 6 /o máj.nov. 5»/. 80 70 80.85 «. jelaálogb. sors. 5/.. 101.50 102.50 M.Usz..^pénzT.ban­k 85 75 86 25 ............................. _______77 _______ Hereii­na — franczia............. —.-------.— M. aranysárad.. .6*.. 121 90 122.20 Budapest jöv. kilós. 800 Pesti közúti vasp.. . 583 — 585 — 300 Étazakk. vasút. .5­, 96.50 97.50 Egys. jár. ezüst. 100 fri Elsőbbségi kdtv m i­ituálnnh 2nofrt . ” ........... . ” 78 ________?«_­_______­­ ................................................­ „ „ kisorsol 1880.................60/. 98.75 99.50 P. k. rasp. élv. jegy. 390.- 395.- 3^ . „ ar.5»/„ 120.-121.- jan.-jul. 8»/. 81.4b 81.00 “ „ cs 0« tar Aftar SW/ «« * * 8n L. — varos................... M. aranyjárad... 4«/ 90.70 90 80 Szerk. nyer. k. 8«/. 30.— 80 50 «­ Takarékpénz- 1000 . . ar.1»/. 126— 127.­ Sorsj.1854.250 ft pp. 4»/. 124.— 124.75 Uföldi vp.800 ftez. 5»100.— 100 .*» x.,„ “ 97 ^ 87 25 tiszavidéki­.­.. f 14 ____51 J_­_____________________________________________________M. papirjárad.. .5»/. 8* 20 88 50 Bécs város k»lez. 185.50 185.75 Arra K^Vt 800 Éazak-m. e. kisz. b „ 1860.500 ft oé. 5«/. 134 75 135 26 )m­agazh.-társ........5», 118.50 -0­ ” 76 7**0 7 qf. 77 7 on q nk a lu vasúti k. 120frt Pie*urm­alf 50 Boesti III kerületi 70 -r* 76 200 Magy.-gal. vaBUt.. 97.50 98.50 „ 1860. lOOftoé. 5°/( 143.^—144.— « » • • • *6° o 111.50 .. . V \ f , o« qa oa nn 78 &‘!L 1'h 70 l Hl Repcedlaj Cflendefl n/er8’1Z?en*871U mZí o. i. (800 fc) 5% 141 25 141.75 ,« 800 OrMáUV központ? 460 - 462 - 200 „ „ II. kib.5% 97.25 97.75 „ 1864 lOOftoi... 170 — 170 50 nuna­dráv. 200 ftez^o/0 98.75 99 • ^ 1JniV \1HI 12 ” 80 1» 825 8? n 50 líjgyenhordi . é nomitott. .. 33.50 33.50 M. vasúti k. 120 ftes , «1 »enkok. . rfl iWO pestihazai­tz# 51«­ H60- 800 M.”nyug". vp.... 5»/„ 100— 100.50 J 1864. 50 ft pé... 169 - 169.50 Erzsébet vp. 100 frt 5*/. 108.30 108 60 ált. forg. bank 140 (frt 148 26 143.75 « Pestvidéki........ „ ?4 ______? 75 1 - 1­ " észt kétsz. fm­m. . darabokban. .5»/. 148.­. 142.56 800 Alt. m. mun. h.-lnt. 200 Egyes. Bpesti fóv.. 458.- 468*.- 200 („ . 1874.kib.5­, 98.- 99 - Como-jár. 48 Ura......... 89.- 41- Kérd. vp. 100frt pp. 5«,. 105.50 106 - * Közi. Váll. részv. : ::::: : : IS iS 8­­ ^“3 - - »SSffi «« »l5‘ÄSa.« ‘XZZZZ SÄS:SHä»­, Si SSi bl i ::: : 8 iS iS 8 is is SsaS — SS.::::::::: StÄÄSiiCji ’•?- ?f: . . r::::: 8 — r~ 8 SKiÄ n- ““ SSSÄiSg S-X:- iSCISi •••■SäS."“ 'IV?»«“’; „„KÄMTSW ».8 X» " ......... ” 80 IT— l* ----- „«*„■­» SiSffiiSSSS''ifi“* * Tiszai ‘és szeled. 160 Oszt. h'iteUnt. az. n! 295 70 2*6 1- ä0® 0J»PJ“-TM4 • ■ ■ 9*6.— 270— 200 Kassa-odb.v. (°BZtr M. aranyjár.............6*/. ,12.15 132.S0 Ostr.-magy. Lány Á. - " »“VuSÄSSi ^ .!!' ~ m. északkeleti l U -!- I.T =“ =%-------------------------------------ftt.tdl­, azonnal. 50_ 5 m- kölcsön. é* ,16.­ 116 59 600 Osztr.magy. bank 862 _ 854.- &Z 800 K«Av(m.V) - - .. .............£» '• éj»-y. v. 200 ftc.5. 1« 501» £ » 76 7.70 7 76 77 7.80 9 85 Fagygyd lanyha olvasztott........... 44- 45.- , 150 ’ 'P ii kib isa ~ isV 500 Pesti kanyvny___ 600(r- -1879. kib.nr.. 5»/„ M'vasPkök­»'l20frt5v! 142 61142 15 'ludoffvpTOOfrt" 5o 110 40 ilb.75 « z UtB­ keOfri 173.75 174.25 I "so *10 8'l5 81 2 M 1 » CZ-----------------------------I : 1873. m. államkötés! ' ‘ ' 500 Pesti m. ker. bank M5 - 620.- i3° Koezenb.(Dra,d­r 167 5* iss.- I ezzt.-mánamv. 5«- M.‘ államkotv. keleti v. Erdélyi vp. 200 szez. 5»'. «6 80 97 20 %d«lf TP-S? " " S 10 8 15 81 8.20 8 26 Szilva „ boszniai h. új . .­­.-------kötv.szerl.f...5«/„__________________100 Sziszek! hitelbank _____________40 Ugyanaz Idel gl. r.j. 48.60 -44.« ‘ s2­0 eis. 1869.................5•/. 95.30 95 80 lliamv. S100 fmk db 3«. 186 .50 187.10 ‘ f ''' lii TM 111 V * --------r. I ' , . 1fSSSS T .......-- — SiSWaSK... 2s2S „ v 5 „tv.­­«, «'V. —■ • ■ — sajji....es HS»«..- «aaSMM. “‘l- -- ISÄSSK i- Ji MH—» ,SSS 8 .iJTISiAS S 8S 8 SÄ S» Gabona « *’ » j 7 hdlf- 41» Szilvási M. foldteherme». k. 200 Bécsi biztosító int.. 244__ 845— n­.—j­­»-*-». ,9a _ 1S, ion Llevd­ énület .. .6»., 97— 97.50 M. d(Jköl­eön........­­4 Ü® V^T'-^nofttr. ' "6 25 oB'5n Magy.-gal. vp. 200 frt. 171— 17125 X lat ként Zra' « **ngyen hordó lanyha .zlavoniai új _________.................................. 5». 100^^25 100 50 200 Bécsi életjár. b. int. 235- 238.2 sibtok vasönt^} .}!. - JS'- ia A .• T.s.at sorsjegy 100 frt lib »0 116 20 M.-gal. v.JOO Mez. 5* , 98.2_^ 88 “ Mw..és 87,kkel. vp. . 165 20 166.60 ----------------------—2_______________________ Is frt a netfotara ? bánsági új _­.­­.-------IsfiTzárTalS»/ 10­1­­ ,01 _ ‘mii ”180 3501~ 855°- Serfrizöde sz. n.­.. *30.------------ Magán-SOrSjegy. de FöMteherm. kötv. m. nyug. vp. 200 frt 5», 99.80 100 50 -1. nyug. vp. 200 frt... 171—17150 I ------------------------------------------------------------------------------M. földteherm. köt! ' ° 50 M°»|y fr bizl tir ' 517I 200 ^«cabUlalé­­..­­.. SS*,^ »40— 1 Osztr. hitelintézet. 180— 180 50 Csehország .. ...1. .5»/. 106.50 — M. beruh. kölcsön. . 116 - 11« 40 Mpontáll. részvények. jó**............ és­­ csend. 70-72 6 80 6 85 »id ~ m*80 mfu. szer.­­.-------._ horvátországi 5»/1­00— 102 300 Pannónia v szb in ' 960 n­o., 200 f j kőbánya.. 61.­62— Budavárosi sorsjegy 41.50 42.50 QaBezia................,16»/. 100.31101 - Innerbergi 200 frt........ — arPd............ ,­­ takarm. . 60-68 6 S 8 60 ~ ,Mrb.ai..............“•--------M. földteherm! köt! 300 Kannon.a vtazb. int. 960— IMj- -200 Spodium.scsond­.gy. 238 — 24»— K«glev.ch , . 19— 20.- Morvaország.............5» . 105.75 — *1 Különféle Sör*). Prágai vasipar 200frt. 185 - 186­­0 ” ............. n­­­ég. való „ 62—64 7 10 8 -- -------------------— - 1 ' T -7 erdélyi.........5»/e 100.50 101.50 c) (rézmalmok ^ S » 1 Alsó-Ausztria.........5“/. 105.— 106 20 Hitelsorsj. 100 frt......... 177 50 Rima.mur. vaafln.......... 114 25 114 50 u s ............ „ sörfözd. — 64—66 8 na 9 60 Onbacs szilárd magyar la........19. .— M. úrbéri válta.­köt ' P®0 * ‘ ' 172 ” 5 Vöröskereszt „ 7. 7.50 Horvát-Szlavonorsz.5°/c 100.— 102 — Clary 40 frt pp............ 41— ti 75 Salgó.tárj. kö.TZ. 100 frt —.— —.— * 1 - — bágv. 39—41 5«r 630 burok nélkül ‘*“*rd szerbiai...............—.--------— (b­osztos) 5«/„ 96 50 97 50 500 Concordia-malom.. 595— 600— Török dohányegy. t. 127. - 08, 10 Oszt.vörösker.sorsj. 12 75 18 26 Erdély.......................5«/, ICO 25 101 — közh.-társ. 100 frt pp. 115 50 116.- Bécsi fegyvergy. 100 frt ---------------­N tengeri ...? e bánsági . az«. 75 «5 S« ----------------------- —1----------------------------------------— Horlát«líV.' mt 96 50 97 •50 500 Első lepes.i malom . 12*5- 1295- léö »«»téglagyár k­b. . 268 _ 270- p4n.nomob Tolt bánság.........5% 100.50 101 25 Insbrucki 20 frt oé....... 19.25 19.75 Pesti tággolk.r.­t.80ft 87 7b 38 50 * .... 7 s másnemű , 11 te 640 — magyar, fehér.. —.------.— válts. kötv... .5*/o —.— —.— Erzsébet-malom ... 216 — 287.­. Záb­olevtlflk­ronznemek. kisors. 1867. 5»/. 100.50 JOI— Keglevich 10 frt.......... 19— —. , Válláári 3 hó , köles........... uj ” 85 _ magyar kékes_________Szalödézsmavált k 500 Henger-malom 606 — 610— „ «,1*. J’v.T . ' „„ Cs­k arany(vert) ”4­­5 78— Magyarország.........5«., 101.— 10150 Krakkóilotto-kölcsön. 18.20 18.60 »aitoart. 3 no­ te kép repcze. 1 _ ; nélkül - - - I - Swfw’k^ , V. -}- Z£ TM IV. 98 75 99 25 Uolw-mahm....^, 285-291.-r u^an«^'«■W*!» fJJ.» 7»*.25 Ce. k. ««y (^rt 5 4_ 5 78_ Mafar^o«. 1867. 5-/* 100 7# 101.25 Caibachi 20 frt..........tmsterd. 100 b. frt 3 - — báns. repcze r _ ” _ _________ - illik­ai ' _________ Mbsm kinrst.,1­200 Moln. éssütök­ m... m - 436— Ugyanaz........... .50/, 100.50 101­­ Osztr . 8 frtos ar 9 65- 9 67 Buda városi 40 frt.... 41.50 42 50 Brüssel 100 frank 3 -— _ _ “ nettotara erdélyi ..............—'_____1 61 h 1100 frtie»/ — - _ — 1000 Pannonia-malom . i 1165— 1175— ” ••••■*■/•'/• M-5­ 94— 20 frankos arany. 9 65- 9 67— •­ Más nyilv. kölcsön Pálffy 40 frt................. 39.75 40.76 Ném­et bankok4 59,50 59.60 ---------------- --------------------------------------------| -------*................ -------|— Egyes tudósak’.0\10 81 - 300 Viktoria-m. n.... 424 - 427 _ 12® “4rk ........... » 82 » 84 Danaszab. srj. 100 ft 5­/ 115.75 116.25 Oszt/ ^kereszt .. 12.60 1* 90 Londoni..t.L. .2»/. 121.50 121.75 ■ ■ . ■ ---------- fehr inn eine .. _ d) Kn.I.k.dá.i .st. alog.. . o 101.30 101.60 Török »env-lira .. ——------- Postv. köles. 1871. .6«­.. 105— — Magy. vörös-kereszt... 7— 7.25 Marseille 100 frank 8 -— - — -----------------------------------------------------------------------------Borkő (term.) ~ 4a .............— » ” ez. kam. “tálatok. UTVvan»"rköi'a! “ Oszt. és magy. ezüst Budap. . 1880.. .5*/. 98.75 99—Rudolf 10 frt................. 19— 20,--Par­s . .....3 48.25 48.30 IrAny. 100 klgr. ára hordó nélkül _ v„r­s 11 ............._• jan.-m­l.........4 */. 81.50 81.80 200 „Adria” m. t. h. t... KW,frto Mhfrtil’ ina'- lot‘~ ~“ Német kir. bj. 100 m. 59.50 59.65 Bécs vár. köles. 1867.5»/» 102 30 108— Salm 40 frt pp.................. 54.50 55.­­ Zürich 100 frank 3 Gabona Irán­y Határidő —---------— «Ml.............. —J­­aöss.ez. k 200 Alföld-fiumei v. 50/« 177 50 178.50 SS Vittek - „ dijk. srj. 1874. — — Salzburg 20 frt......... 2 .60 22.50 ovarett helyek 100 fr. 3 .---------._ zat pénz áru ------------------------ ánril—okt W »1 ka sí ka OO Arad-c*anárH vaunt .u____v»*6. u. 3 /* iui 76 vailOK ariOiyama Olasz járadék..........5°/o — St.-Genois 40 frt pp... 49.75 50 * frt |kr “ffpTjkr ~ nyera, min. szer. —.------.— Oszt. aranyjár.’ U°/l 104 -- 104]60 100 Ara­l-körösv. vaaut ” B " 4 « ^a*?? ^ S (látra). Török sorsj. 400 frank. 21.95 21 50 Stanislauvir. 100 ft pp. 23.60 24 50 n * ------------------- Mé* . “ 8«-iga, csurgatott ~.-------.- Oszt. papirjár.. .5*/0 95.50 95.­ 200 Batto-domb.-74k.5«/0 «75.50 176 50 PA« haz­ai első tkp! 99*35 99 *5 40­/„ Ném. bkp. 100 bir.m. 59.55 59.70 Szerb dijsorsjegy......... ».$0 30 - Tries­ti var. 100 frt pp iSO.­ ..................­­‘JJ 9 gg7? i ................*.”• asr - 2 a neo"1 1 ‘ **«*”*&*** $5« «T­ m.M p ZSrf St - is - u.-a ^2 iuni l884 ” . 8 « S0-------------------------------------------------—---------------------------Oszt. adósság 1860 200 Erdélyi vasút.. .6%, 175 50 176 50 n ” n " i ^ 8%. Páris 100 „ . 48.25 48.35 Alt.oszt.földh.st. 4«/,»/0 121.— 1*1­50 Windischgratz 20 ft pp 38.75 39 Oron rapertal^............ 9.93 9.95 lISSÍ.Äf' KTM";: 13 l i “SS..::::::: —— .iw».. StBSS»*«: S.Ä 3.8 ffiSSSSK» Sí |í..pu.up9. • ----7T--------------A «SSSe-iÄ"*—““ SSSÄASSSSSiSÄ «.«SÄSÄ«.-m* aiSSÄSS«^ÄÄ#Ä SSÄiSürsSaSS5ÄSSÄ13®KÄÄSESäs-i::::: Ht „ bánáti. juh—augP ’ ~ J* _ 10?iitSrw!S5i' ,anyka sze8a ;••••*• W.257Ő 100 frt................... 170 - 171 - 200 M. nyugati vasút 5% 171 — 172 - 200 „ n 1874.5®/« ,98.75 99.25 6®/« Szentpéterv.lOOrub —. M. ált. földh. r.-t. 5'/,®/o 101 .b0 102.25 Osztr. fóldh. 2(W frt 4^/0 «25 50 »26 50 Német bír bkj ......... 59.5 59 6 W I 8”* zalékonkmt - szesz-eloszto.... 32.25 32.75 pB2t.adós. 1864.50 fi 1F9--- 170 - 200 Osztr. áll.-vasut 5®/0 302 25 302 50 B.-pest-pécsi vasút 97.50 98.-- 4«/s Olasz bnkpalQOIK­* M. földh. sorsj... .&­/*°/o­­r ~­gS'ra .........1 1*23 itt I *1 200 Bátta.­d..Szák.V. 5­98.50 1­99.­ M. földh. 39 év.........5®/0 100.50 101 — Osztr.hitelint. 160 frt. 297 5029. .75 Orosz rubel................. I %23 1.2S 'Nyomunk, a ki UuuLuiajtU'U'Je Ai.ii­ua.euui u-uuauui es uyoiuuai reszvenytársulat konyvuyouiuajauau, i-iuuajjeal, Uaiatou S­kere, Alucuaeutu-Couieu

Next