Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)

1884-11-09 / 787. szám

nelmi ötvösmű-kiállítást. Budapest újabb épüle­teiről is számot ad és leirja a Kálvin-téri szökőkutat, a Fermiere palotáját s a tisztek árváinak nevelő intézetét.« »Írói és művészi arczképek« czímű rovatában a naptárnak a következőket találjuk: Blaha Lujza, mint Czigány Panna, Almási Tihamér, Turolla Emma, Vajda János, Tóth Endre, Várady Antal, Pulszky Ferencz, Feleki Miklós, Horvát István, Beöthy Zsigmond,­ gróf Zichy Géza és Bedő Albert (Téglás Gábortól). A nagyvilág halottai közül Geibel Emánuel és Siemens Vilmos arczképeit találjuk. A budapesti 1885-iki kiállítás szervezetét szintén ismer­teti dr. Heltai Ferencz, kinek czikkét Matlekovics Sándor életrajza és arczképe követi. A szép­­irodalmi rész költeményeket nyújt Hiadortól, Tóth Endrétől, Torkos Lászlótól, Dömötör Pál­tól, Jakab Ödöntől és Szabó Sándortól. El­beszélések vannak benne P. Szathmáry Károly­­tól, Beniczky-Bajza Lenkétől, Várady Antaltól és Hankó Vilmostól. Az ismeretterjesztő czikkek közt Molnár István, a budai vinczellérképezde igazga­tója, szakavatottan értekezik szőlőink veszedelméről, a phylloxeráról, egy kisebb czikk meg a salycilsavval foglalkozik. A naptárnak fentebb dicsérettel kiemelt tiszti czimtára 15,000 nevet tartalmaz és a hossza­dalmas keresést megkönnyítő betűrendes névmutató­val lévén kiegészítve, a naptár-irodalomban, éppen e ré­szénél fogva, páratlanul áll. E szokatlanul nagy és gazdag tartalom daczára a naptár ára csak 1 frt. — A Szabadelvű­párt Naptára a jövő évre megje­lent. Most egy éve, hogy e vállalat, melynek rég szük­ségét éreztük, megindult s tartalmassága, összeállí­tása már akkor első helyet biztosítottak számára a hasonló évkönyvek sorában. A második évfolyam még becsesebb és gazdagabb munkát nyújt, mely méltó az ország legelső pártja nevéhez s mindenképen be­csületére válik a szerkesztőnek, Szathmáry György orsz. képviselőnek, a ki nagy szorgalommal, az actu­­ális kérdések iránt élénk érzékkel és valóban kitűnő sikerrel oldotta meg, nehéz feladatát. A szabadelvű­­párt 1885-ik évi naptára egész almanach, a­mely ma­gas irodalmi színvonalon áll, s melyben egymást érik a legváltozatosabb tárgyú s jeles szerzők tollából eredő dolgozatok. A mű tartalmának rövid vázlata igazolni fogja azt az állításunkat, hogy a mű, mely dol­gozataiban bár önálló becsű, de vonatkozásaiban a sza­­badelvű párt munkálkodásának hű visszatükröztetője — alig akad versenytársa a naptárirodalomban. A naptár Politika és Társadalom czímű rovatát kitű­nő publicistánk, Fáik Miksa »Emlékezzünk meg a régiekről« czímű czikke nyitja meg, a­melyben tapasz­talatai gazdag tárházából merítve, a sajtószabadság hazánkban való alakulásának phasisait adja elő, szellemesen és nagyérdekűn. Fáik e reminiscentiái a könyv egyik legbecsesebb részét képezik. Utána dr. D­á­r­d­a­y Sándor a polgári házasság kérdésével foglalkozik , áttekintő képet ad ez intézménynek egyes országokban való fejlődéséről, kimutatva, hogy a kötelező polgári házasság tartalmaz egyedül helyes elvi megoldást az állam és egyház czéljai közt. E jeles czikkre Szathmáry György tanulmánya következik az országgyűlés tartamának meghosszab­bítása annyira actuális kérdéséről, s a szerző gazdag és tanulságos adatokkal indokolja álláspontját. Egy kir. ügyész: Felekezetek és osztályok elleni izga­tások czimű czikkben az antisemitismus és socialismus viselt dolgait tárja elénk, meglepő adatokkal mutatva ki, mily szomorú nyomokat hagyott maga után már első kitöréseiben e társadalmi két kórtüne­mény.­­ A következő czikkben, mely szerzője Ale­­xandrosnak írja magát, hazai zsidóság körében fölmerült mivelődési és magyarosodási mozgalmakról nyerünk képet, a tanulmány, melynek túlnyomón új adatai méltán figyelmet kelthetnek, kívánatosnak tar­taná, ha a cultusminisztériumban a zsidó kulturális ügyek zsidó vallású titkárra vagy tanácsosra bízatná­nak. B­e­k­s­i­c­s Gusztáv a Magyarországon és Hor­vátországban lakó szerbekről ad jeles czikket, György Aladár avatott tolla a humanisticus irány­nak hazánkban való fejlődését jellemzi, N­e­m­é­n­y­i Ambrus Sokat tanulunk-e czimű vonzón irt és szelle­mes czikket közöl, melyet C­s­a­t­á­r­y Lajos tájékoz­tató czikke követ a choleráról. Porzsolt Kálmán Magyarország sportjáról írt ügyes és tartalmas czik­ket, Sas­vári Ármin az angol-egyptomi expe­­ditiót és a franczia-chinai háborút ismerteti ér­dekesen. A »Közgazdaság és Pénzügy« rovat­ban számos becses tanulmányny­al találkozunk, melyek sorát K­o­v­á­c­h Lászlónak, a képvise­lőház érdemes háznagyának a »Gazdasági egyle­teink és azok befolyása közgazdasági viszonyainkra« czímű talpraesett czikke nyitja meg. Utána V­i­s­i Imre, lapunk szerkesztője nyilatkozik hosszabb czikk­ben az agrárius mozgalomról. M­u­d­r­o­n­y Pál a szabadelvűpárt pénzügyi politikájáról nyújt adatok­ban gazdag czikket, utána dr. Heltai Ferencz »A kormány és közgazdaságunk« czimű szép tanulmánya vonja magára a figyelmet fejtegetéseivel. Az 1885. orsz. kiállítás (két képpel) hosszabb czikkben van ismertetve. Most következik az »Irodalom és művé­szet« fölötte gazdag rovata, melyben Jakab Ödön, Reviczky Gyula és Dömötör Pál egy-egy sikerült költeményén kívül jeles elbeszélőink sorából Vadnay Károly, Gyarmathy Zsigáné, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Réthy Lajos neveivel találkozunk. P. Szathmáry Károly képzőművészetünk fejlődésé­ről nyújt találó jellemzést, Adorján Sándor pedig »A színészet Magyarországon« czímű élénk tollal írt czikket közöl. Téglás Gábor a vajdahunyadi vas­műről és dr. Hankó Vilmosnak az erdély­­részi fürdő és ásványvizekről írt tanulságos köz­leményei fejezik be a tartalomjegyzéket. A nap­tár második részében pártunk kiváló tagjai kö­zül ismét egy sorozat mutattatik be arczképekben és életrajzokban. Ezúttal föl vannak véve a következők: Abonyi Emil, dr. Antal Gyula, Beksics Gusztáv (dr. Halász Sándor írta, jellemrajzzal), Boér Antal, dr. Chorin Ferencz, dr. Dárday Sándor, dr. Degen Gusz­táv, dr. Fálk Miksa, Fackh Károly, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Horváth Gyula, Jánossy János, Kazy János, Körösi Sándor, dr. Láng Lajos, Literáty Ödön, Lukács László, dr. Matlekovics Sándor, dr. Neményi Ambrus, Neiszidler Károly, dr. Országh Sándor, dr. Pauler Tivadar, Podmaniczky Frigyes b., Prileszky Tádé, Rostaházy Kálmán, Sigmond Dezső, Sváb Károly, Szalay Ödön, Szapáry Gyula gr. (He­gedűs Sándor által irt kitűnő életrajzzal), Szilágyi Virgil, Tischler Vincze, Tisza Lajos gróf, Orányi Imre, Vadnai Károly. A képek nagy része igen sike­rült. Ha hozzá­teszszük, hogy a szorosan vett naptári rész és a tiszti czimtár nagy gonddal állíttatott össze —megközelítőleg jellemeztük a szabadelvűpárti naptár kiváló előnyeit. A kiállítás rendkívül díszes, úgy hogy ily, béltartalom és külalak tekintetében egyaránt ér­demes műnek árát (80 krt) méltán tarthatjuk cse­kélynek. A naptár a Légrády testvérek kiadásában jelent meg. — Várszínházi hírek. A várszínház igazgatósága által kitűzött pályázatok eredményét ez év végéig fog­ják kihirdetni. A pályázat nem lesz meddő, mert a be­nyújtott pályaművek közt van egy pár figyelemre­méltó munka is, így különösen dicsérik a bohózatok közül a »Konkurrenczia« czímű­t, melynek jeligéje »Blaha Lujza« . Hétfőn »Alfonz úr« színmű kerül színre Felekivel. Kedden Blaha Lujza asszony lép fel. — »A chatoui kastély« operette első előadása csütörtökön lesz. Margó Czéka, Balog, Makó és Róna­széki játszszák a főbb szerepeit.Ez operettel a »Szegény Marquis« fogja az estét betölteni, melyben tudvalevő­leg Felekinek van kitűnő szerepe. — Makó a vár­színház számára lefordította Labiche-nak kitűnő vig­­játékát, a »Pipogy« férjek «-et. — Az orsz. m. képzőművészeti társulat választ­mánya csütörtökön este Barabás Miklós elnöklete alatt tartott ülésében a f. évi őszi kiállításra kitűzött pályadíjak bíráló bizottságait a következőleg alakí­totta meg: 1. A Munkácsy által kitűzött 6000 fran­kos ösztöndíjra pályázók közül a három a leg­kiválóbb pályamű kiválasztására: Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Keleti Gusztáv és báró Lipthay Béla tagokat küldte ki. 2. Az Ipolyi Arnold által kitűzött 500 frtos történeti díjnak és a társulat által kitűzött 200 drb. négy frtos aranyból álló művészi nagydíjnak odaítélésével. Barabás Mik­lós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Keleti Gusztáv, Madarász Victor, Pártos Gyula és Szalay Imre bízat­tak meg. 3. A Ráth-féle 200 frtos pályadíj bíráló bizottságának tagjai lettek: Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Károlyi Tibor gróf, Keleti Gusztáv, Lipthay Béla báró, Ráth György, Szalay Imre és Vastagh György. A Tárkányi Béla apátka­nonok által kitűzött 500 frtos egyházfestészeti díj odaítélésére az adomány­lev­élben előre kijelölt két tagon Ipolyi Arnold püspök kiz. elnökön és az ado­mányozó apátkanonokon kívül harmadik tagot Ligeti Antal választatott meg.­­ Az igazgatóság jelentésé­ből kiemeljük, hogy az őszi kiállításra összesen 407 műt küldetett be, melyek közül a kiállítási bizottság 34-et utasított vissza. Mindamellett a mostani őszi kiállítás gazdagabb, mint bármelyik volt az előző években. Az igazgató által előterjesztett kiállítási programm szerint az őszi kiállítás bezárása után, mely deczember 15-én lesz, a karácsonyi kiállítás kö­vetkezik január 2-ig. Ezután január 5-től négy héten át Giron Charles hírneves franczia festőnek nagy­szabású párisi életképe »A két nővér« lesz kiállít­va 30-40 képből álló érdekes gyűjteménynyel együtt s ez idő alatt a magyar festők közül azok, kik a mostani őszi kiállításra el nem készülhettek, kár­pótlásul az elmaradt második sorozatért készletben levő műveiket szintén ki fogják állíthatni. Február 10-től egy hónapon át Matejkó egyik legkiválóbb festménye, a Brandenburgi Albert meghódolása I. Zsigmond lengyel király előtt« lesz kiállítva. S végül ezt követőleg Sedelmayer, tett ígérete szerint, vejének, Brozik Vaczlav a nagy cseh művésznek festményei­ből egy egész gyűjteményt, köztük a párisi salonban is nagy sikert aratott »Husza konstanczi zsinat előtti czimű festményét, külön kiállításra meg fogja küldeni E programm szerint a műcsarnokban egymást fogják érni az érdekes kiállítások. Az igazgató fölemlítette azt is, hogy Verescsagin Vazul, a nagynevű orosz festő az 1886-ik év elejére már most fentartatni kéri a műcsarnok összes termeit egy képcso­portja számára, mely a czár koronázását fogja fel­tüntetni. Az ülés további folyamán a választmány a műcsarnokban berendezett olvasószoba s a társulati könyvtár használatára vonatkozó szabályzatot állapí­totta meg, mely legközelebb közzé fog tétetni. Végül Korizmics Antal jegf­­itétőszéki bírót rendes tagul felvették.­­ A társulat őszi kiállításának illustrált tárgymutatója hétfőn reggel fog megjelenni. A tárgy­mutató az idén sokkal díszesebb és érdekesebb lesz mint az előző években s a mutatványképek tekinteté­ben megközelíteni igyekezik a párisi és­ müncheni hasonló katalógusokat. A czímlapot Stettka Gyula rajzolta. A katalóguson kívül a díszes füzet több mint 100 művészi kivitelű zinkográfiát fog tartal­mazni. A franczia művészek közül Sandefrey August és Francois Musin, Munier, Abry Leon, Oppenworth, Philipp Caesar, Weber, Fortez, Mertens, Simons stbek lesznek metszetekkel és zinkográfiákkal kép­viselve benne; a németek közül Kirschner, Bartels, Littrow, Büttner és Hendrich hazai művészeink közül Frecskay, Konek Ida, Baditz Otto, Komlóssy Irma, Kéméndy Jenő, Jendrassik, Mészöly Géza, Cserepy Árpád, Somogyi, Reskovics, Brodszky, Heverdle, Spányi, Peske Géza, Telepy képei lesznek benne si­került másolatokban, úgy hogy az őszi kiállítás leg­sikerültebb képeinek gyűjteményét fogja az ké­pezni. — »Csitvári krónika.« Jókai Mór »És mégis mozog a föld« czimü regényében említést tesz egy tit­kos krónikáról, melyet ismeretlen szerzők írtak több századon keresztül. Állítólag 1665-ben kezdték írni Sárospatakon a krónikát, melyben a nemzet törté­netének ama részletei vannak megöröklve, melyekről a nagyközönségnek iró historikusok hallgattak. Soha nem sejtett érdekes adatok vannak e krónikában el­rejtve a királyokról, királynőkről s a nemzet nagyjai­ról; s most e mesének tartott titkok egy része napvi­lágra fog jönni, a rejtélyes krónikának egy töredéke ki fog nyomatni. Az érdekes kéziratnak egy töredéke ugyanis Nádor Kálm. könyvkereső. birtokába jutván ezt 4—5 éves illustrált füzetekben ki fogja adni s máris előfizetést hirdetett reá. A felfedezett kézirat­töredékben több oly részlet van, melyet még napjaink­ban sem lehet kinyomatni, de a nyilvánosságra kerü­lendő részben is számtalan érdekes ismeretlen adat lesz s többek közt Csokonainak több ismeret­len költeménye is. A krónikának csak Jókai adta a »Csitvári« nevet, de a kiadó kegyeletből megtartotta e nevet, miután Jókai volt az első, ki arról megemlé­kezett említett regényében. A munka egyes füzeteinek ára 50 kr, s négy füzet ára 1 frt 80 kr. lesz, mely összeg Nádor Kálmán könyvkereskedésébe (Károly­­körut 8. sz.) küldendő. Az első füzet deczemberben jelenik meg. — 100,000 frankos oratórium. Gounod új oratóriumának kiadói jogát: »Mors et vita« a lon­doni »Rovelle, Ever et Co.« vásárolta meg 100,000 frankért. — Dumas új drámája csak január hónapban fog színre kerülni a »Comédie Fransaiseben«, mert Dumas-t rendkívül idegessé tette az, hogy darab­jaiból sokat kifecsegtek a coulissák közül, a­mitől olyan ideges indulatba jött, hogy kéziratát vissza­vette, a darabon sokat akar megváltoztatni, s különö­sen a neveket mind kicseréli. E­miatt eddig még az olvasó próbákat sem tarthatták meg. A darab külön­ben — amennyire a fecsegésekből tudni lehet, — megrázó hatást igér. Dumas ebben is morális tantéte­lének védőjeképen lép föl. Dumas gyakran használja a lánybecsületre alkalmazott azon, nem épen gyöngéd szót »tőke» — capital,— melyet a franczia nyelvszokás is fölkapott. A dráma ez elvet igyekszik bebizonyítani: »A nő (erkölcsi) tőkéjének elveszte nem vonhatja maga után azt, hogy őt többé feleségül venni ne lehessen, vagy tőle a tisztelet meg legyen tagadható. Minden attól függ, hogy e tőkét minő körülmények között ra­bolták el tőle.« Egy nagyvilági uracs elcsábít egy leányt, elhagyja, aztán megkéri egy barátja testvéré­nek kezét. E jóbarát azonban, ki­előbb szeretője volt a kérő anyjának, mély rokonszenvet érez az elcsábí­tott leány iránt, s nejévé akarja tenni. Könnyen el­képzelhető, hogy ebből az anyagból Dumas genialis tehetsége csakugyan alkotott olyan színművet, mely­től barátai, kik előtt fölolvasta, a könyezésig meg voltak hatva. — Mese a varrógépről. Kiss József remek költeményét Neugebauer László ismert nevű, jeles műfordítónk »Lied von der Nähmaschine« czim alatt lefordította. A szép költemény sikerült, gördü­lékeny fordítása Baditz Ottó gyönyörű illustratióival Wigand Ottó lipcsei könyvkiadónál jelent meg és a szép kiállítású kis könyv az idén bizonyára ép oly kedvelt karácsonyi ajándéktárgya lesz a német könyv­piacznak, mint a­milyen volt az eredeti a magyarnak. A német fordítás megyeri Krausz Benée asszonynak van ajánlva és a fordító szellemes levélben beszéli el ez ajánlás történetét. — Kamarazeneestély. Szerdán, f. hó 12-én este fél 8 órakor lesz a vigadó kis termében a második kamara-zeneestély Krancsevics D., Pinkus H., Saba­­thiel J. és Rosé É. és Deutsch Willy közreműködésé­vel. Műsor: Rubinstein. Négyes (C-moll, 17. mü.) (első előadás.) Schumann. Ötös (Es-dur, 44. mü.) zon­gorára, két hegedűre, mély hegedűre és gordonkára. Schubert. Négyes (G-dur, 161. mü.) — »Magdolna« Rákosi Jenő új drámája jövő szombaton kerül először színre a népszínházban. — A várszínház igazgatósága tudomásra hoz­za, hogy a várszínházi jegyekért — sem Budán sem Pesten — előjegyzési díj nem követelhető, s a szín­házi jegyek csak a napi színlapokon jelzett rendes, mérsékelt árakon adhatók el. — Oeser Amanda asszony a lapokban fölmerült hírekkel szemben annak közzétételére kért fel minket, hogy még 3—4 előadást szándékozik rendezni bűvé­­szeti mutatványaival, azonfelül egy előadást a hírlap­írók nyugdíjintézete javára. Halálozások Budapesten. Nov. 8. Pecsét András 49 é. napszámos IX. k. soroksári u. 20 tüdővész. Sonnenstein Károly 26 é. fodrász II. k.­­ u. 9 tüdő­vész. Reicht Antal. 26 é. lakatos II. Szondy u. 18 tüdővész. Szína­ Kubacsek Francziska 64 é. özvegy VIII. k. kis tem­­plom u. 4 tüdő­vész. Kukanszky Zsuzsanna 43 é. napszámos IX. k. mester u. 43 agyguta. Száraz Teréz 23 é. cseléd VI. k. sugárút 95 h­­agy­máz. Hasze Jozefin 16 é. szabóm. VI. k. meste­r. 50 nagymáz. Erdélyi Kaszt­a Zsuzsanna 65 é. öz­vegy VIII. k. Ludovika u. rögtöni halál. Szunyok Mihály 63 é. napszámos II. János kórház agyguta. Avillon Berényi Berta 30 é. özvegy útról (Nyék) kimerülés. Gulden Konrád 57 é. vasúti főpénztárnok I. k. déli vasút tüdővizenyő. Wallen­stein Schacherl Jozefa 63 é. magányzó V. k. Árpád u. 12 tü­dőlob. Szamora Ferencz 58 é. kovács VII. k. Lajos u. 233 tü­­légdag. Beretvás Borbála 68 é. napszámosnő szegényház kime­rülés. Steinberger Kelemen Fanni 42 é. magányzónő VII. k. Arena u. 66 bélleb. Vida Brenkus Erzsébet 75 é. magányzó VII. k. dohány u. 50 agy guta. Ketzer Teréz 7 é. fuvaros leá­nya II. k. k. Rókus u. 17 szívbaj. Baumann Grosz Magdolna 90 é. kir. tanácsos özvegye II. k. Donat u. 14 agyker. Virág György 44 é. lakatos II. k.Donát u. 12 szivbaj. Gaal János 50 é. napszámos I. k. promontori u. 1­4 rögtöni halál. Lederer Szeviczky Anna 66 é. varrónő I. k. Döbrentei u. 5 agyker. Killner János 4 é. napszámos fia I. k. Orbán u. 10 hagymáz. Steiner József 59 é. molnár IX. k. remete u. 28 hashártyalob. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az iparhatósági megbízottak választása ügyében értekezletet tartottak tegnap a kereskedelmi kama­rában a főv. ker. elöljáróságok képviselői és a tanács által a választás alkalmára kijelölt bizalmi férfiak. Az értekezlet megállapodásai a következők: Szava­zásra minden önálló iparos és kereskedő jogosítva lévén, e jogo­sultságot vagy a bizalmi férfiak igazol­ják, vagy az illető maga igazolja adókönyvének be­mutatása által. A szavazati jog ott gyakorolható, hol az illető adóját fizeti. Szóba hozták ezután még, hogy a kér­ elöljáróságok feladatuknak tartsák-e, a megválasztott iparhatósági megbízottak választhatósági qualificatióját megvizsgálni s ennek hiányában az illető választást megsemmisíteni, az esetben is, ha ez iránt reclamátió nem emeltetik. E kérdést főleg arra való tekintettel vetették fel, hogy a két­ szervező bizottságok több oly iparost candidál­­tak, akik egyszersmind háztulajdonosok is, és e czí­­men több száz forint adót fizetnek, holott a III. oszt. kereseti adójuk talán kisebb a választhatóságra meg­állapított censusnál. Ha ily választás megsemmisít­­tetnék, ez esetben talán a legalkalmasabb egyének esnének el. A nézetek e kérdésben eltérők voltak. Némely kér­ elöljáróságok képviselői kijelentették, hogy ők a választást fölülbírálni nem fogják, hanem az eredményt egyszerűen be fogják mutatni a tanács­nak ; mások ismét úgy nyilatkoztak, hogy ők kétség esetén utólag be fogják kívánni a megválasztott tag adókönyvét, s a­mennyiben a censusnak megfelelő III. oszt. kereseti adó nem igazoltatnék, bármennyi adót fizessen is az illető iparos más czímen, a válasz­tást semmisnek fogják tekinteni. Az országos kiállítás iparoktatási csoportját rendező végrehajtó bizottság f. hó 5-én dr. Herich Károly osztálytanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Suppan Vilmos jegyző jelentése szerint e csoport kiállítóinak száma 101-re rúg; ezek között van: az iparoktatási országos bizottság, 20 elsőfokú ipariskola, 2 középipariskola, az iparművészeti iskola, a techno­lógiai múzeum, 18 szövészeti tanműhely, 2 vasipari, 11 fa­ipari és kosárfonó, 2 agyag­ipari tanműhely, 13 nőipariskola, tanműhelylyel összekapcsolt 8 felső nép- és polgáriskola, a polgáriskolai tanítóképezde ipari szakcsoportja, 8 elemi tanítóképezde, 3 ideiglenes tanfolyam, iparos tanulók kiképzésével megbízott 7 ipartelep, 8 elemi iskola, 5 magánkiállító.­­ Az iparoktatási csoport bútoraira nézve a bizottság az egyszerűség elvét fogadta el. A tárgyak nagyobb része futószövettel drapirozott egyszerű állványokon és asztalokon fog kiállíttatni, melyeknek elkészíttetésé­ről a bizottság fog gondoskodni.­­ Az építkezések folyamáról a kiállítás területén a következőkről ér­tesülünk : Az iparcsarnok már kívülről kész, mint­hogy a kupola vasszerkezete is elkészült. Most már a padlózat alapozása és a csarnok belső feldíszítése került sorra. A szökőkút, mely az iparcsarnok előtt elterülő pompásnak ígérkező park közepéről fogja vízsugarait a magasba lövelni, már szintén készülő­félben van; legközelebb a betonirozási, csatornázási és az alapozási munkálat már be is fejeztetik. Bár egyszerű lesz, csaknem mása a nagy körönd közepén evő szökőkútnak, de méreteinél fogva mégis impo­­záns.­­ A tervezett cottage-kórház felépítéséhez legközelebb hozzá fognak, de eltérőleg az eddig ter­vezett fa­szerkezettől a kórház kőből lesz felépítve, hogy az egyes községek és falvak azonnal tájékozhas­sák magukat egy ily kórház felépítésének költségei iránt is. E kórház tudvalevőleg csak azért lesz bemu­tatva a kiállításon, hogy az egyes községek és falvak mintát vehessenek egy minden igényeket kielégítő és mégis olcsó kórházra, a­mely czél előmozdítására az egésznek részletes terve és költségvetése a helyszínen díjtalanul fog az érdeklők között szétoszlatni.­­ A belépti jegyek alakját, szövegét és kezelését tegnap állapította meg a kiállítás pénzügyi bizottsága. Mindössze ötféle jegy fog kiadatni. Az egyik, mely­nek ára 1 frt, a megnyitás első napjára s az azt kö­vető két napra szól, és lilaszinü lesz; a második, az 50 krás, a rendes napokon érvényes és zöldszinü pa­pirosra nyomatik; az ünnep- és vasárnapokra érvé­nyes 30 kr árujegyek vörösszínűek lesznek; a tanu­lók és munkások számára kiadandó 20 kros jegyek kékszínű­, és végül az esti 6 órától a kiállítási terület bezártáig érvényes jegyek, melyeknek ára szintén 20 kr lesz, fehér papirosra fognak nyomatni. Minden jegy csak egyszeri belépésre jogosít fel és csak szel­vénynyel ellátva bir érvénynyel, minden visszaélés ki­kerülése végett; s ezenkívül úgy a belépti jegyen mint a szelvényen fel lesz tüntetve a belépti jegyek ára. — A nagy hangversenyterem felépítésével az orsz. bizottság a Neuschloss Károly és fia c­éget bízta meg. E nagy teremben kényelmes páholyok, erkély- és zsöllyeszékek lesznek felállítva. Az ülőhelyek szá­ma 1000 lesz. Tűzbiztonsági tekintetből gondoskodva lett arról is, hogy a csarnok minden részéből egy pil­lanat alatt a szabadban lehessen a közönség. Az országos magyar gazdasági egyesület köz­­gazdasági szakosztálya f. hó 11-én, kedden délután 4 órakor rendes havi ülést tart, melynek főtárgyai: intézkedés a meddő telepítvényi pályázat folytán ren­delkezés álló pályadíjak fölött. Intézkedés a pénzügy­­miniszter által kitűzött 200 frtos pályadij fölött. In­tézkedés az 1885. évben tartandó nemzetközi con­­gressus tárgyában. Általános munkás- betegsegélyző és rokkant pénztár Az uj ipartörvény hatályba lépése, óta — melynek 143. §-a a munkaadókat kötelezi, hogy segé­deik segélypénztárába, és pedig a segédek befizetései­nek egy harmad részével hozzájárulniok kell, — az ált. munkás betegsegélyző és rokkant,pénztárhoz tö­meges ajánlkozások érkeznek testületek és gyárak ré­széről, melyek összes munkás és segédszemélyzetüket abba felvétetik. Eddig már meglehetős számú c­égek vetették fel összes munkásszemélyzetöket szerződési­leg a nevezett egyletbe és munkásaik tagdíjait bérle­vonás útján szedik be és szolgáltatják,át az egyesü­letnek . E c­égek a következők: Arkay Sándor, Berger M., Brogle József, Bretscher Konrád, Hitelbank gőzmalmai, Concordia malom, Deutsch Bernát Dallgó Lajos, Eső budapesti gőzma­lom, Erzsébet gőzmalom, Eisele József, Entreprise de pompes funebres, Frum István, Ganz és társa, Gregersen G., Gutjahr és Müller, Geittner és Rausch, Graepel Hugo, Grünhut Sámuel, Grossmann és Rau­schenbach, Haggenmacher­, Hedrich és Strausz, Höcker testvérek, Kertész Károly, Jordán Victor, Kegler és Roszner, Knuth Károly, Kohn A. M., Kna­­tzen Frigyes, Linzer és fia, Litschauer és Götz, Lin­­gel Károly, Langfelder Simon, Millauch­er és Wagner, Mannheimer Vilmos, Machlup és fiai, Nicholson és társa, Oetl Antal, Pannónia malom, Prokop Ferencz, Poliak J. és fiai, Robey és társa, Riesz testvérek, Ro­­meiser és fiai, Schlick-féle részv. társaság, Stein és Rosenstrausz, Schön utódai, Strobl, Boris Kollerich, Schmidl és Császár, Schmitt A. és társa, Schön Ign., Sturzer A. M., Schember K. és fiai, Schreiber Mór, Testory A., »Union« keményítő gyárak, Victoria ma­lom, Hengermalom, Wörner és társa, Walser Ferenc, Wesztermayer Sándor, Weisz Simon, Wendl József, Walla József, Zarag József, Petroleum ipar­társulat, Löffler Lipót, Taberman Gusztáv, Fuchs L. és fia, Fővárosi tűzoltóság, Ráczfürdő és Császárfürdő. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztá­lya f. hó 11-én (kedden) délután 5 órakor az egyesü­let helyiségében (újvilág-utcza 14 sz. 1 em.) ülést tart. Tárgyak: 1. A földmivelés ipar- és kereskedelemi miniszter átirata a bányatörvény-javaslat iránt. 2. Jelentés hazai czikkeknek bizomány útján való eladásáról. 3. Az országos kiállítás alatt gyáripari csoportok szerint rendezendő országos értekezletek iránt teendő javaslat. 4. A földmű­ipar és kereskedelemügyi minisztérium átirata a nyers sertésbőrök iránt. 5. Döller Antal indítványa az ipari közönsé­gek portamentessége iránt. 6. A szakosztály téli programmjára vonatkozó javaslatok és netaláni egyéb indítványok. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület 1884. évi október havi forgalmáról következő kimu­tatást veszszük : I. Bevételek: Betétek 2.574.517 forint 13 kraj­­czár, visszafizetett előlegek 9.180 forint — krajczár, ki­bocsátott pénztárjegyek 5.500 frt — kr., visszafizetett kész­pénz kölcsönök 474,970 forint 32 krajezár, előlegek és kölcsö­nök utáni kamatok 222,099 forint 39 krajezár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 103,336 frt 11 kr, különféle dí­jak: 1,559 frt 45 kr., adó, bélyeg és illetékek 1,823 frt 89 kr, beváltott váltók 2,753,891 frt 15 kr., váltók kamata 44,376 frt 11 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 2.236,763 forint 41 krajezár, fiókpénztáraktól átvett kész­pénz 890.000 forint — kr, idegen pénztárjegyek 205,000 forint — kr., letétek folyó­számlára 3.376,465 forint 77 kr, értékpapírok számláján 228.766 forint 37 kr, visszatérített kamat és kezelési költség 24 frt 70 kr, kétes követelések számláján 2189 frt 34 kr, intézeti házak jövedelme 4491 forint 58 krajezár­, összesen 13.184.454 for­int 72 krajezár, pénztári készlet október 1-én 642.872 forint 09 krajezár, főösszeg 13.777,326 frt 81 kr. — II. Kiadás: Visszafizetett betétek 2.248,333 frt 09 krajezár, betétek utáni kamatok 16,762 forint 20 kr, előlegek 11.490 frt — krajezár, beváltott pénztárjegyek és azok kamata 8.978 frt 82 krajezár, készpénz kölcsönök 541,418 frt 48 kr, leszá­mítolt váltók 2,727,949 forint 29 krajezár, vidéki pénzin­tézetek váltó- és kamatszámláján 2,196,497 frt 82 kr., fiók­pénztáraknak átadott készpénz 695,000 frt 8 kr., fizetmények folyó­számlán 3 566,041 frt 90 kr., értékpapírok számláján 258,837 forint 52 krajezár, hivatalnokok és szolgák fizetése 8,883 forint 19 kr., kezelési költség, adó és illetékek 11,781 frt 69 krajezár, különféle kamatok 1360 forint 35 krajezár, alkuszdij — forint — kr, intézeti házakra tett kiadások 430 forint — kr, kisorsolt kötvények és szelvényekért 148,105 forint — kr, idegen pénztári jegyek 200,000 frt — kr, jóté­kony adományok 425 frt— kr, összesen 12.642,294 frt 64 kr, készpénzmaradvány okt. 30-án 1.135,032 frt 47 kr, főösszeg 13.777,326 frt 81 krajczár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 1.877,021 forint 23 kr., visz­­szafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.679,812 forint 90 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 1.166,441 forint 35 krajezár, viszszafizetett beté­tek s azok kamatai 1.099,683 forint 55 krajezár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 451,297 forint 79 kr., visszafizetett betétek s azok ka­matai 573,158 frt 13 kr., kibocsátott pénztárjegyek 51,000 frt 8 kr. beváltott pénztárjegyek s azok kamata 8,080 frt 91 krajczár. Üzleti hetiszemle. (Folytatás esti lapunkhoz.) Élelmiszerek. (Kohn Jakab és fia elég jelen­tése.) Baromfi. A hét elején az árukészletek válto­zatlan árak mellett keltek, mig a hét végével az árak csökkentek. Vágott libákban a kedvező időjárás ár­emelkedést okozott. — Vaj. A készletek csekélyek voltak s az árak változatlanok. — Tojás. Árak emelkedtek s kelt 31 '/a—32 db 32*/g—33 db után 1­írtjával.— Burgonya. Ámbár a kocsiszállitmá­­nyok nem csökkentek, az árak emelkedtek s kelt tel­jes szállítmány 2.25—2.40 krjával, vásári árak 2.50—2.70 frt között hullámoztak. — Vadban élénk volt a behozatal és jelentékeny forgalmat ered­ményezett. — Jegyzéseink a következők: liba 5.50— 6.50 forint, vágott 4.50—5.50 frt párjával, vaj 80 — 90 frt, hagyma 6.50 frt mmként, nyúl 1.30 frt, fájd 75 krajczár. Gyapjúüzlet. A vásáron kevés vevő van, a forga­lom ehhez képest mérsékelt. Részben bizományosok, részben a kereskedelem körülbelül 1500 mmázsát vá­sároltak, az árak változatlanok. Szeszüzlet. A szeszüzlet helyzete ismét rosz­­szabbult, mivel a nyersanyag ára megszilárdult és a szeszárak inkább engedtek. A magyar szeszüzlet hely­zete annál nehezebb, mivel a keleti viszonyok a lehető legkedvezőtlenebbek; nemcsak az osztrák és a német, hanem az orosz szeszipar versenyével kell küzdenünk, a kivitel útján elérhető árak ilyen körülmények kö­zött nem fedezik a termelési költségeket, ha ezen helyzet tovább tart és nem változik akár a nyersanya­gok csökkenése akár a szesz árának emelkedése által, akkor a gyáraknak, melyek veszteséggel dolgoznak, termelésüket le kell szállítaniuk. A forgalom csekély, jegyzéseink: nyers szesz finomítóknak 28 frt, nagyban 28^2 frt, fogyasztásra 29 frt. Petroleum. A forgalom a lefolyt héten meglehe­tősen kielégítő volt, az árak 24 forint nagyban 241/6 frt. egyes tételekben, 100 kgkint készpénzben levonás nélkül, változatlanok maradtak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 8. A ■ üzlet jelentéktelen. — Magyar, urasági üreg, nehéz 40.-----43.—, fiatal nehéz 48.50—45.—, közép­­ 45.-----46.—, könnyű, 46.50—48.—. Erdélyi nehéz —.-----, közép 45 -----46.—, könnyű 46 -----48.—. Románia és bako­nyi, nehéz —.-------.— átmeneti, közép 46.­—47.— átme­neti, könnyű 47. —48.50 átmenti, eredeti nehéz —.-----—.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.------49.— átmeneti, közép 49.-----50.— átmeneti, könnyű 49.——50.50 átmeneti. Hízó 1 éves élőtályban 4% levonással —.-----.—. 2 éves —.—. öreg —.----.—. Az á­­k hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 40/o levonással ki­ogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejé­­ben megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 8. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán eladatott búza őszre 8.26—8.27 fo­rinton, tengeri május—júniusra 5.81—5.82 írton, zab tavaszra 6.66—6.67 írton. J­egyezünk: Szokványbuza tavaszra 8.26—8.28 forinton, tengeri május—júniusra 5.81—5.82 forinton, zab tavaszra 6.64—6.66 írton. Értéküzlet. (D­é­l­u­táni tőzsde.) A dél­utáni magánforgalomban a hangulat relatív szilárd, de a forgalom csekély volt. Köttetett: aranyjáradék 93.62, osztr. hitelr. 291.80—292.50. Az esti tőzsde igen csendesen folyt le, s az üzlet korlátolt maradt. Jegyeznek: Új aranyjáradék 93.62—93.65. — 5 száza­lékos magyar papírjáradék 89.27—89.30. — Osz­trák hitelintézeti bankrészvények 292.—.—292.30. Magyar hitelbankrészvények 292.50. — Leszámítoló bank —.—. Jelzálogbank —.—. A zárlat 6 órakor fölötte csendes. Jegyeznek: Új aranyjáradék 93.62. Papirjáradék 89.27. Osztrák hitelbank részvények 291.50. Magyar hitel­­bankrészv. 292.50. Osztrák-magyar államvasuti rész­­vények —... .. Ősszel tudvalevőleg elszaporodnak a betegsé­gek a háziállatoknál. A hőmérsék változandósága, a zöld takarmányról a száraz takarmányra való át­menet stb. nem maradnak következmények nélkül az állatok szervezetére, s mindenféle veszélyes megzava­rások lépnek fel. Minden gazdaember tudja, minő következményeket vonhat maga után az eleinte jelen­téktelennek látszó bajok elhanyagolása. Tanácsos te­hát, hogy mindenki ellássa magát a kellő praeserva­­tív szerekkel, minősül legajánlatosabbak Kwizda Já­nos Ferencz, állatgyógyászati készítmények udvari szállítójának cs. k. engedélyezett állatgyógyászati ké­szítményei. x. Dr. Popp J. G. anatherin fog és szájvize. Már gyakran volt alkalmunk dr. Popp J. G. cs. kir. ud­vari fogorvos anatherin fog és szájvizének értékéről előnyösen nyilatkozni. Kipróbálták­ azt az orvosok minden világrészben, s különösen fogfájás, könnyen vérző foghus, skorbut, rosszszagu lehellet ellen hasz­nosnak találták, s eredményesen alkalmazták a fog­hus tömörítésére és erősítésére, s ezáltal a laza állású fog megszilárdítására. A dr. Papp J. G. anatherin fog és szájvize meg is érdemli azt a hírnevet, melyet majdnem egy félszázada élvez, mert a vele verse­nyezni akaró szájvizek egyike sem tudta magának a közönség és az orvosok kegyét annyira kivívni, mint az említett gyógyhatású Popp-féle, s minthogy ára is fölötte olcsó, biztosítva van e kitűnő szájvíz haszná­lata és általános elterjedése továbbra is. .. A legutóbbi egyptomi cholerajárvány ideje alatt fogadták el Mattoni »Giesshübler«-jét ivóvízül olyan jó eredménynyel, hogy azóta minden jobb euró­pai családban az szolgál italul, s rendesen vasúti kocsi­számra szállítják oda. Ha a gonosz vendég ezúttal remélhetőleg távol is marad határainktól, mégis kell emelni az egészséges, természetes ivóvíz fontosságát és hasznos­ságát, s ilyennek alig alkalmas bármelyik és any­­nyira jól, mint az általánosan népszerűvé lett, s bárhol is eltartható »Giesshübler«, melyben, mint közvetlenül a sziklából kibugyogó vízben, bárminő mikro­organismus jelenléte is tökéletesen ki van zárva. Főszerkesztő : Tótra,­­I­Cór. Felelős szerkesztő : ‘­Z’is­ Imre. Színházak. Budapest, vasárnap, 1884. november 9-én . Nemzeti színház. Évi bérlet Havi bérlet 134. sz. 5. sz. Buborékok. Vígjáték 3 felvonásban Irta Csiky Gergely. Személyek: Solmay Ignácz. . Vízvári Szidónia, neje.. Sz. Prielle O. Béla...................Horváth Róbert.............. Benedek Gizella............... Fái Sz. Aranka............. Palotay P. Ráday Miklós ... Szacsvay Szerafin, neje ... Sz­a­csvayné Morosán Demeter Tijházi Tamás, fia.......... Mihályfi Özv. Szereczkyné Lendvayné Chupor Aladár. . Náday Hámor............... Hetényi Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: Az attaché. Vígjáték 4 felvonásban. Egy játszma piquet. Vígjáték 1 felv. Műsor: Hétfő, Az Attaché. Egy játsz­ma piquet, bérletfolyam. Szerda, Egy asszony története, először, bérletfolyam. Csütörtök, Egy asszony törté­nete ; bérletszünet. Péntek, Egy asszony története; bérletfolyam. Szombat, Egy asszony törté­nete ; bérletszünet. Vasárnap, Bozóti Márta ; bérl­. Magy. kir. operaház. V. Bérletszünet. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur vendég­játékául: A zsidónő. Nagy opera 5 felv. Irta Seribe. Francziából fordította Jakab I., zenéjét szerzette Halévy. Személyek: A császár............ * * * Brogni, bibornok Ney Leopold, cs. herczeg Pauli Rugiero, Constanz Tallián Alberti, tiszt........ Szék­­és Eleázár, zsidó .. . Perotti Gy. Eudoxia, hezegné Maleczkyné Reeha.................Turolla E. Herold................ Zsitvai 1-ső ) , , Szalai 2-ik )polgár Műsor : Kedd, Ördög Róbert; Perotti, bérletfolyam. Csütörtök: Lohengrin; Turolla és Perotti, bérletfolyam. Szombat: Lohengrin ; Turolla, bérletfolyam. Vasárnap , Carmen ; VI. bérlsz. Népszínház. Harmadszor : A kirchfeldi pap. Német népszínmű dalokkal 4 felvonásban. Irta Anzengruber L. Fordította Gerő Károly. Személyek: Finsterberg gróf. Tihanyi Lux ................. Prielle Hell, kirchf. pap. Eőry Borbála............. Klárné Vetter............... Horváth Anikó, árva........Hegyi A Mihók............... Vidor Lajkó................. Szabó Az altöttingi iskm. Solymosi A hegymögi korcsm. Erődi A kocsmárosné . . Rákosi Sz. Jani, fiuk........... Újvári Gyökér Józsi ... Tóth Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felv. Műsor: Kedd, Rip van Winkle. Szerda: A kirchfeldi pap. Csütörtök: Kék madár. Szombat, Magdolna, először. Várszínház. B é­letszünet. Blaha L­­assz. mint vendég. Másodszor : Az ezres bankó. Pályadíjjal jutalmazott eredeti énekes népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felvonásban. Irta: Margittay Dezső. Zenéjét szer­zette : Konti József. Személyek: Kelemen Mihály Makó L Özv. Harasztiné Nagyné Éva leánya........Balogh E. Özv. Faragóné. . Beödyné Faragó Pista .. . Balogh Á. Göndörné.......... Timárné Náni, leánya... Kecskeméti I. Sas Ferke.......... Szirmai Hegedűs Kata.. Blaha L. a. Jódli............ Rónaszéki Lelkész............. Réthey Kezdete 7 ó­rakor. Kezdete Szilvási 7 órakor.

Next