Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)
1884-11-09 / 787. szám
nelmi ötvösmű-kiállítást. Budapest újabb épületeiről is számot ad és leirja a Kálvin-téri szökőkutat, a Fermiere palotáját s a tisztek árváinak nevelő intézetét.« »Írói és művészi arczképek« czímű rovatában a naptárnak a következőket találjuk: Blaha Lujza, mint Czigány Panna, Almási Tihamér, Turolla Emma, Vajda János, Tóth Endre, Várady Antal, Pulszky Ferencz, Feleki Miklós, Horvát István, Beöthy Zsigmond, gróf Zichy Géza és Bedő Albert (Téglás Gábortól). A nagyvilág halottai közül Geibel Emánuel és Siemens Vilmos arczképeit találjuk. A budapesti 1885-iki kiállítás szervezetét szintén ismerteti dr. Heltai Ferencz, kinek czikkét Matlekovics Sándor életrajza és arczképe követi. A szépirodalmi rész költeményeket nyújt Hiadortól, Tóth Endrétől, Torkos Lászlótól, Dömötör Páltól, Jakab Ödöntől és Szabó Sándortól. Elbeszélések vannak benne P. Szathmáry Károlytól, Beniczky-Bajza Lenkétől, Várady Antaltól és Hankó Vilmostól. Az ismeretterjesztő czikkek közt Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, szakavatottan értekezik szőlőink veszedelméről, a phylloxeráról, egy kisebb czikk meg a salycilsavval foglalkozik. A naptárnak fentebb dicsérettel kiemelt tiszti czimtára 15,000 nevet tartalmaz és a hosszadalmas keresést megkönnyítő betűrendes névmutatóval lévén kiegészítve, a naptár-irodalomban, éppen e részénél fogva, páratlanul áll. E szokatlanul nagy és gazdag tartalom daczára a naptár ára csak 1 frt. — A Szabadelvűpárt Naptára a jövő évre megjelent. Most egy éve, hogy e vállalat, melynek rég szükségét éreztük, megindult s tartalmassága, összeállítása már akkor első helyet biztosítottak számára a hasonló évkönyvek sorában. A második évfolyam még becsesebb és gazdagabb munkát nyújt, mely méltó az ország legelső pártja nevéhez s mindenképen becsületére válik a szerkesztőnek, Szathmáry György orsz. képviselőnek, a ki nagy szorgalommal, az actuális kérdések iránt élénk érzékkel és valóban kitűnő sikerrel oldotta meg, nehéz feladatát. A szabadelvűpárt 1885-ik évi naptára egész almanach, amely magas irodalmi színvonalon áll, s melyben egymást érik a legváltozatosabb tárgyú s jeles szerzők tollából eredő dolgozatok. A mű tartalmának rövid vázlata igazolni fogja azt az állításunkat, hogy a mű, mely dolgozataiban bár önálló becsű, de vonatkozásaiban a szabadelvű párt munkálkodásának hű visszatükröztetője — alig akad versenytársa a naptárirodalomban. A naptár Politika és Társadalom czímű rovatát kitűnő publicistánk, Fáik Miksa »Emlékezzünk meg a régiekről« czímű czikke nyitja meg, amelyben tapasztalatai gazdag tárházából merítve, a sajtószabadság hazánkban való alakulásának phasisait adja elő, szellemesen és nagyérdekűn. Fáik e reminiscentiái a könyv egyik legbecsesebb részét képezik. Utána dr. Dárday Sándor a polgári házasság kérdésével foglalkozik , áttekintő képet ad ez intézménynek egyes országokban való fejlődéséről, kimutatva, hogy a kötelező polgári házasság tartalmaz egyedül helyes elvi megoldást az állam és egyház czéljai közt. E jeles czikkre Szathmáry György tanulmánya következik az országgyűlés tartamának meghosszabbítása annyira actuális kérdéséről, s a szerző gazdag és tanulságos adatokkal indokolja álláspontját. Egy kir. ügyész: Felekezetek és osztályok elleni izgatások czimű czikkben az antisemitismus és socialismus viselt dolgait tárja elénk, meglepő adatokkal mutatva ki, mily szomorú nyomokat hagyott maga után már első kitöréseiben e társadalmi két kórtünemény. A következő czikkben, mely szerzője Alexandrosnak írja magát, hazai zsidóság körében fölmerült mivelődési és magyarosodási mozgalmakról nyerünk képet, a tanulmány, melynek túlnyomón új adatai méltán figyelmet kelthetnek, kívánatosnak tartaná, ha a cultusminisztériumban a zsidó kulturális ügyek zsidó vallású titkárra vagy tanácsosra bízatnának. Beksics Gusztáv a Magyarországon és Horvátországban lakó szerbekről ad jeles czikket, György Aladár avatott tolla a humanisticus iránynak hazánkban való fejlődését jellemzi, Neményi Ambrus Sokat tanulunk-e czimű vonzón irt és szellemes czikket közöl, melyet Csatáry Lajos tájékoztató czikke követ a choleráról. Porzsolt Kálmán Magyarország sportjáról írt ügyes és tartalmas czikket, Sasvári Ármin az angol-egyptomi expeditiót és a franczia-chinai háborút ismerteti érdekesen. A »Közgazdaság és Pénzügy« rovatban számos becses tanulmánynyal találkozunk, melyek sorát Kovách Lászlónak, a képviselőház érdemes háznagyának a »Gazdasági egyleteink és azok befolyása közgazdasági viszonyainkra« czímű talpraesett czikke nyitja meg. Utána Visi Imre, lapunk szerkesztője nyilatkozik hosszabb czikkben az agrárius mozgalomról. Mudrony Pál a szabadelvűpárt pénzügyi politikájáról nyújt adatokban gazdag czikket, utána dr. Heltai Ferencz »A kormány és közgazdaságunk« czimű szép tanulmánya vonja magára a figyelmet fejtegetéseivel. Az 1885. orsz. kiállítás (két képpel) hosszabb czikkben van ismertetve. Most következik az »Irodalom és művészet« fölötte gazdag rovata, melyben Jakab Ödön, Reviczky Gyula és Dömötör Pál egy-egy sikerült költeményén kívül jeles elbeszélőink sorából Vadnay Károly, Gyarmathy Zsigáné, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Réthy Lajos neveivel találkozunk. P. Szathmáry Károly képzőművészetünk fejlődéséről nyújt találó jellemzést, Adorján Sándor pedig »A színészet Magyarországon« czímű élénk tollal írt czikket közöl. Téglás Gábor a vajdahunyadi vasműről és dr. Hankó Vilmosnak az erdélyrészi fürdő és ásványvizekről írt tanulságos közleményei fejezik be a tartalomjegyzéket. A naptár második részében pártunk kiváló tagjai közül ismét egy sorozat mutattatik be arczképekben és életrajzokban. Ezúttal föl vannak véve a következők: Abonyi Emil, dr. Antal Gyula, Beksics Gusztáv (dr. Halász Sándor írta, jellemrajzzal), Boér Antal, dr. Chorin Ferencz, dr. Dárday Sándor, dr. Degen Gusztáv, dr. Fálk Miksa, Fackh Károly, Hegedűs Sándor, Hieronymi Károly, Horváth Gyula, Jánossy János, Kazy János, Körösi Sándor, dr. Láng Lajos, Literáty Ödön, Lukács László, dr. Matlekovics Sándor, dr. Neményi Ambrus, Neiszidler Károly, dr. Országh Sándor, dr. Pauler Tivadar, Podmaniczky Frigyes b., Prileszky Tádé, Rostaházy Kálmán, Sigmond Dezső, Sváb Károly, Szalay Ödön, Szapáry Gyula gr. (Hegedűs Sándor által irt kitűnő életrajzzal), Szilágyi Virgil, Tischler Vincze, Tisza Lajos gróf, Orányi Imre, Vadnai Károly. A képek nagy része igen sikerült. Ha hozzáteszszük, hogy a szorosan vett naptári rész és a tiszti czimtár nagy gonddal állíttatott össze —megközelítőleg jellemeztük a szabadelvűpárti naptár kiváló előnyeit. A kiállítás rendkívül díszes, úgy hogy ily, béltartalom és külalak tekintetében egyaránt érdemes műnek árát (80 krt) méltán tarthatjuk csekélynek. A naptár a Légrády testvérek kiadásában jelent meg. — Várszínházi hírek. A várszínház igazgatósága által kitűzött pályázatok eredményét ez év végéig fogják kihirdetni. A pályázat nem lesz meddő, mert a benyújtott pályaművek közt van egy pár figyelemreméltó munka is, így különösen dicsérik a bohózatok közül a »Konkurrenczia« czíműt, melynek jeligéje »Blaha Lujza« . Hétfőn »Alfonz úr« színmű kerül színre Felekivel. Kedden Blaha Lujza asszony lép fel. — »A chatoui kastély« operette első előadása csütörtökön lesz. Margó Czéka, Balog, Makó és Rónaszéki játszszák a főbb szerepeit.Ez operettel a »Szegény Marquis« fogja az estét betölteni, melyben tudvalevőleg Felekinek van kitűnő szerepe. — Makó a várszínház számára lefordította Labiche-nak kitűnő vigjátékát, a »Pipogy« férjek «-et. — Az orsz. m. képzőművészeti társulat választmánya csütörtökön este Barabás Miklós elnöklete alatt tartott ülésében a f. évi őszi kiállításra kitűzött pályadíjak bíráló bizottságait a következőleg alakította meg: 1. A Munkácsy által kitűzött 6000 frankos ösztöndíjra pályázók közül a három a legkiválóbb pályamű kiválasztására: Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Keleti Gusztáv és báró Lipthay Béla tagokat küldte ki. 2. Az Ipolyi Arnold által kitűzött 500 frtos történeti díjnak és a társulat által kitűzött 200 drb. négy frtos aranyból álló művészi nagydíjnak odaítélésével. Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Keleti Gusztáv, Madarász Victor, Pártos Gyula és Szalay Imre bízattak meg. 3. A Ráth-féle 200 frtos pályadíj bíráló bizottságának tagjai lettek: Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Arnold, Károlyi Tibor gróf, Keleti Gusztáv, Lipthay Béla báró, Ráth György, Szalay Imre és Vastagh György. A Tárkányi Béla apátkanonok által kitűzött 500 frtos egyházfestészeti díj odaítélésére az adománylevélben előre kijelölt két tagon Ipolyi Arnold püspök kiz. elnökön és az adományozó apátkanonokon kívül harmadik tagot Ligeti Antal választatott meg. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy az őszi kiállításra összesen 407 műt küldetett be, melyek közül a kiállítási bizottság 34-et utasított vissza. Mindamellett a mostani őszi kiállítás gazdagabb, mint bármelyik volt az előző években. Az igazgató által előterjesztett kiállítási programm szerint az őszi kiállítás bezárása után, mely deczember 15-én lesz, a karácsonyi kiállítás következik január 2-ig. Ezután január 5-től négy héten át Giron Charles hírneves franczia festőnek nagyszabású párisi életképe »A két nővér« lesz kiállítva 30-40 képből álló érdekes gyűjteménynyel együtt s ez idő alatt a magyar festők közül azok, kik a mostani őszi kiállításra el nem készülhettek, kárpótlásul az elmaradt második sorozatért készletben levő műveiket szintén ki fogják állíthatni. Február 10-től egy hónapon át Matejkó egyik legkiválóbb festménye, a Brandenburgi Albert meghódolása I. Zsigmond lengyel király előtt« lesz kiállítva. S végül ezt követőleg Sedelmayer, tett ígérete szerint, vejének, Brozik Vaczlav a nagy cseh művésznek festményeiből egy egész gyűjteményt, köztük a párisi salonban is nagy sikert aratott »Husza konstanczi zsinat előtti czimű festményét, külön kiállításra meg fogja küldeni E programm szerint a műcsarnokban egymást fogják érni az érdekes kiállítások. Az igazgató fölemlítette azt is, hogy Verescsagin Vazul, a nagynevű orosz festő az 1886-ik év elejére már most fentartatni kéri a műcsarnok összes termeit egy képcsoportja számára, mely a czár koronázását fogja feltüntetni. Az ülés további folyamán a választmány a műcsarnokban berendezett olvasószoba s a társulati könyvtár használatára vonatkozó szabályzatot állapította meg, mely legközelebb közzé fog tétetni. Végül Korizmics Antal jegfitétőszéki bírót rendes tagul felvették. A társulat őszi kiállításának illustrált tárgymutatója hétfőn reggel fog megjelenni. A tárgymutató az idén sokkal díszesebb és érdekesebb lesz mint az előző években s a mutatványképek tekintetében megközelíteni igyekezik a párisi és müncheni hasonló katalógusokat. A czímlapot Stettka Gyula rajzolta. A katalóguson kívül a díszes füzet több mint 100 művészi kivitelű zinkográfiát fog tartalmazni. A franczia művészek közül Sandefrey August és Francois Musin, Munier, Abry Leon, Oppenworth, Philipp Caesar, Weber, Fortez, Mertens, Simons stbek lesznek metszetekkel és zinkográfiákkal képviselve benne; a németek közül Kirschner, Bartels, Littrow, Büttner és Hendrich hazai művészeink közül Frecskay, Konek Ida, Baditz Otto, Komlóssy Irma, Kéméndy Jenő, Jendrassik, Mészöly Géza, Cserepy Árpád, Somogyi, Reskovics, Brodszky, Heverdle, Spányi, Peske Géza, Telepy képei lesznek benne sikerült másolatokban, úgy hogy az őszi kiállítás legsikerültebb képeinek gyűjteményét fogja az képezni. — »Csitvári krónika.« Jókai Mór »És mégis mozog a föld« czimü regényében említést tesz egy titkos krónikáról, melyet ismeretlen szerzők írtak több századon keresztül. Állítólag 1665-ben kezdték írni Sárospatakon a krónikát, melyben a nemzet történetének ama részletei vannak megöröklve, melyekről a nagyközönségnek iró historikusok hallgattak. Soha nem sejtett érdekes adatok vannak e krónikában elrejtve a királyokról, királynőkről s a nemzet nagyjairól; s most e mesének tartott titkok egy része napvilágra fog jönni, a rejtélyes krónikának egy töredéke ki fog nyomatni. Az érdekes kéziratnak egy töredéke ugyanis Nádor Kálm. könyvkereső. birtokába jutván ezt 4—5 éves illustrált füzetekben ki fogja adni s máris előfizetést hirdetett reá. A felfedezett kézirattöredékben több oly részlet van, melyet még napjainkban sem lehet kinyomatni, de a nyilvánosságra kerülendő részben is számtalan érdekes ismeretlen adat lesz s többek közt Csokonainak több ismeretlen költeménye is. A krónikának csak Jókai adta a »Csitvári« nevet, de a kiadó kegyeletből megtartotta e nevet, miután Jókai volt az első, ki arról megemlékezett említett regényében. A munka egyes füzeteinek ára 50 kr, s négy füzet ára 1 frt 80 kr. lesz, mely összeg Nádor Kálmán könyvkereskedésébe (Károlykörut 8. sz.) küldendő. Az első füzet deczemberben jelenik meg. — 100,000 frankos oratórium. Gounod új oratóriumának kiadói jogát: »Mors et vita« a londoni »Rovelle, Ever et Co.« vásárolta meg 100,000 frankért. — Dumas új drámája csak január hónapban fog színre kerülni a »Comédie Fransaiseben«, mert Dumas-t rendkívül idegessé tette az, hogy darabjaiból sokat kifecsegtek a coulissák közül, amitől olyan ideges indulatba jött, hogy kéziratát visszavette, a darabon sokat akar megváltoztatni, s különösen a neveket mind kicseréli. Emiatt eddig még az olvasó próbákat sem tarthatták meg. A darab különben — amennyire a fecsegésekből tudni lehet, — megrázó hatást igér. Dumas ebben is morális tantételének védőjeképen lép föl. Dumas gyakran használja a lánybecsületre alkalmazott azon, nem épen gyöngéd szót »tőke» — capital,— melyet a franczia nyelvszokás is fölkapott. A dráma ez elvet igyekszik bebizonyítani: »A nő (erkölcsi) tőkéjének elveszte nem vonhatja maga után azt, hogy őt többé feleségül venni ne lehessen, vagy tőle a tisztelet meg legyen tagadható. Minden attól függ, hogy e tőkét minő körülmények között rabolták el tőle.« Egy nagyvilági uracs elcsábít egy leányt, elhagyja, aztán megkéri egy barátja testvérének kezét. E jóbarát azonban, kielőbb szeretője volt a kérő anyjának, mély rokonszenvet érez az elcsábított leány iránt, s nejévé akarja tenni. Könnyen elképzelhető, hogy ebből az anyagból Dumas genialis tehetsége csakugyan alkotott olyan színművet, melytől barátai, kik előtt fölolvasta, a könyezésig meg voltak hatva. — Mese a varrógépről. Kiss József remek költeményét Neugebauer László ismert nevű, jeles műfordítónk »Lied von der Nähmaschine« czim alatt lefordította. A szép költemény sikerült, gördülékeny fordítása Baditz Ottó gyönyörű illustratióival Wigand Ottó lipcsei könyvkiadónál jelent meg és a szép kiállítású kis könyv az idén bizonyára ép oly kedvelt karácsonyi ajándéktárgya lesz a német könyvpiacznak, mint amilyen volt az eredeti a magyarnak. A német fordítás megyeri Krausz Benée asszonynak van ajánlva és a fordító szellemes levélben beszéli el ez ajánlás történetét. — Kamarazeneestély. Szerdán, f. hó 12-én este fél 8 órakor lesz a vigadó kis termében a második kamara-zeneestély Krancsevics D., Pinkus H., Sabathiel J. és Rosé É. és Deutsch Willy közreműködésével. Műsor: Rubinstein. Négyes (C-moll, 17. mü.) (első előadás.) Schumann. Ötös (Es-dur, 44. mü.) zongorára, két hegedűre, mély hegedűre és gordonkára. Schubert. Négyes (G-dur, 161. mü.) — »Magdolna« Rákosi Jenő új drámája jövő szombaton kerül először színre a népszínházban. — A várszínház igazgatósága tudomásra hozza, hogy a várszínházi jegyekért — sem Budán sem Pesten — előjegyzési díj nem követelhető, s a színházi jegyek csak a napi színlapokon jelzett rendes, mérsékelt árakon adhatók el. — Oeser Amanda asszony a lapokban fölmerült hírekkel szemben annak közzétételére kért fel minket, hogy még 3—4 előadást szándékozik rendezni bűvészeti mutatványaival, azonfelül egy előadást a hírlapírók nyugdíjintézete javára. Halálozások Budapesten. Nov. 8. Pecsét András 49 é. napszámos IX. k. soroksári u. 20 tüdővész. Sonnenstein Károly 26 é. fodrász II. k. u. 9 tüdővész. Reicht Antal. 26 é. lakatos II. Szondy u. 18 tüdővész. Szína Kubacsek Francziska 64 é. özvegy VIII. k. kis templom u. 4 tüdővész. Kukanszky Zsuzsanna 43 é. napszámos IX. k. mester u. 43 agyguta. Száraz Teréz 23 é. cseléd VI. k. sugárút 95 hagymáz. Hasze Jozefin 16 é. szabóm. VI. k. mester. 50 nagymáz. Erdélyi Kaszta Zsuzsanna 65 é. özvegy VIII. k. Ludovika u. rögtöni halál. Szunyok Mihály 63 é. napszámos II. János kórház agyguta. Avillon Berényi Berta 30 é. özvegy útról (Nyék) kimerülés. Gulden Konrád 57 é. vasúti főpénztárnok I. k. déli vasút tüdővizenyő. Wallenstein Schacherl Jozefa 63 é. magányzó V. k. Árpád u. 12 tüdőlob. Szamora Ferencz 58 é. kovács VII. k. Lajos u. 233 tülégdag. Beretvás Borbála 68 é. napszámosnő szegényház kimerülés. Steinberger Kelemen Fanni 42 é. magányzónő VII. k. Arena u. 66 bélleb. Vida Brenkus Erzsébet 75 é. magányzó VII. k. dohány u. 50 agy guta. Ketzer Teréz 7 é. fuvaros leánya II. k. k. Rókus u. 17 szívbaj. Baumann Grosz Magdolna 90 é. kir. tanácsos özvegye II. k. Donat u. 14 agyker. Virág György 44 é. lakatos II. k.Donát u. 12 szivbaj. Gaal János 50 é. napszámos I. k. promontori u. 14 rögtöni halál. Lederer Szeviczky Anna 66 é. varrónő I. k. Döbrentei u. 5 agyker. Killner János 4 é. napszámos fia I. k. Orbán u. 10 hagymáz. Steiner József 59 é. molnár IX. k. remete u. 28 hashártyalob. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az iparhatósági megbízottak választása ügyében értekezletet tartottak tegnap a kereskedelmi kamarában a főv. ker. elöljáróságok képviselői és a tanács által a választás alkalmára kijelölt bizalmi férfiak. Az értekezlet megállapodásai a következők: Szavazásra minden önálló iparos és kereskedő jogosítva lévén, e jogosultságot vagy a bizalmi férfiak igazolják, vagy az illető maga igazolja adókönyvének bemutatása által. A szavazati jog ott gyakorolható, hol az illető adóját fizeti. Szóba hozták ezután még, hogy a kér elöljáróságok feladatuknak tartsák-e, a megválasztott iparhatósági megbízottak választhatósági qualificatióját megvizsgálni s ennek hiányában az illető választást megsemmisíteni, az esetben is, ha ez iránt reclamátió nem emeltetik. E kérdést főleg arra való tekintettel vetették fel, hogy a két szervező bizottságok több oly iparost candidáltak, akik egyszersmind háztulajdonosok is, és e czímen több száz forint adót fizetnek, holott a III. oszt. kereseti adójuk talán kisebb a választhatóságra megállapított censusnál. Ha ily választás megsemmisíttetnék, ez esetben talán a legalkalmasabb egyének esnének el. A nézetek e kérdésben eltérők voltak. Némely kér elöljáróságok képviselői kijelentették, hogy ők a választást fölülbírálni nem fogják, hanem az eredményt egyszerűen be fogják mutatni a tanácsnak ; mások ismét úgy nyilatkoztak, hogy ők kétség esetén utólag be fogják kívánni a megválasztott tag adókönyvét, s amennyiben a censusnak megfelelő III. oszt. kereseti adó nem igazoltatnék, bármennyi adót fizessen is az illető iparos más czímen, a választást semmisnek fogják tekinteni. Az országos kiállítás iparoktatási csoportját rendező végrehajtó bizottság f. hó 5-én dr. Herich Károly osztálytanácsos elnöklete alatt ülést tartott. Suppan Vilmos jegyző jelentése szerint e csoport kiállítóinak száma 101-re rúg; ezek között van: az iparoktatási országos bizottság, 20 elsőfokú ipariskola, 2 középipariskola, az iparművészeti iskola, a technológiai múzeum, 18 szövészeti tanműhely, 2 vasipari, 11 faipari és kosárfonó, 2 agyagipari tanműhely, 13 nőipariskola, tanműhelylyel összekapcsolt 8 felső nép- és polgáriskola, a polgáriskolai tanítóképezde ipari szakcsoportja, 8 elemi tanítóképezde, 3 ideiglenes tanfolyam, iparos tanulók kiképzésével megbízott 7 ipartelep, 8 elemi iskola, 5 magánkiállító. Az iparoktatási csoport bútoraira nézve a bizottság az egyszerűség elvét fogadta el. A tárgyak nagyobb része futószövettel drapirozott egyszerű állványokon és asztalokon fog kiállíttatni, melyeknek elkészíttetéséről a bizottság fog gondoskodni. Az építkezések folyamáról a kiállítás területén a következőkről értesülünk : Az iparcsarnok már kívülről kész, minthogy a kupola vasszerkezete is elkészült. Most már a padlózat alapozása és a csarnok belső feldíszítése került sorra. A szökőkút, mely az iparcsarnok előtt elterülő pompásnak ígérkező park közepéről fogja vízsugarait a magasba lövelni, már szintén készülőfélben van; legközelebb a betonirozási, csatornázási és az alapozási munkálat már be is fejeztetik. Bár egyszerű lesz, csaknem mása a nagy körönd közepén evő szökőkútnak, de méreteinél fogva mégis impozáns. A tervezett cottage-kórház felépítéséhez legközelebb hozzá fognak, de eltérőleg az eddig tervezett faszerkezettől a kórház kőből lesz felépítve, hogy az egyes községek és falvak azonnal tájékozhassák magukat egy ily kórház felépítésének költségei iránt is. E kórház tudvalevőleg csak azért lesz bemutatva a kiállításon, hogy az egyes községek és falvak mintát vehessenek egy minden igényeket kielégítő és mégis olcsó kórházra, amely czél előmozdítására az egésznek részletes terve és költségvetése a helyszínen díjtalanul fog az érdeklők között szétoszlatni. A belépti jegyek alakját, szövegét és kezelését tegnap állapította meg a kiállítás pénzügyi bizottsága. Mindössze ötféle jegy fog kiadatni. Az egyik, melynek ára 1 frt, a megnyitás első napjára s az azt követő két napra szól, és lilaszinü lesz; a második, az 50 krás, a rendes napokon érvényes és zöldszinü papirosra nyomatik; az ünnep- és vasárnapokra érvényes 30 kr árujegyek vörösszínűek lesznek; a tanulók és munkások számára kiadandó 20 kros jegyek kékszínű, és végül az esti 6 órától a kiállítási terület bezártáig érvényes jegyek, melyeknek ára szintén 20 kr lesz, fehér papirosra fognak nyomatni. Minden jegy csak egyszeri belépésre jogosít fel és csak szelvénynyel ellátva bir érvénynyel, minden visszaélés kikerülése végett; s ezenkívül úgy a belépti jegyen mint a szelvényen fel lesz tüntetve a belépti jegyek ára. — A nagy hangversenyterem felépítésével az orsz. bizottság a Neuschloss Károly és fia céget bízta meg. E nagy teremben kényelmes páholyok, erkély- és zsöllyeszékek lesznek felállítva. Az ülőhelyek száma 1000 lesz. Tűzbiztonsági tekintetből gondoskodva lett arról is, hogy a csarnok minden részéből egy pillanat alatt a szabadban lehessen a közönség. Az országos magyar gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya f. hó 11-én, kedden délután 4 órakor rendes havi ülést tart, melynek főtárgyai: intézkedés a meddő telepítvényi pályázat folytán rendelkezés álló pályadíjak fölött. Intézkedés a pénzügyminiszter által kitűzött 200 frtos pályadij fölött. Intézkedés az 1885. évben tartandó nemzetközi congressus tárgyában. Általános munkás- betegsegélyző és rokkant pénztár Az uj ipartörvény hatályba lépése, óta — melynek 143. §-a a munkaadókat kötelezi, hogy segédeik segélypénztárába, és pedig a segédek befizetéseinek egy harmad részével hozzájárulniok kell, — az ált. munkás betegsegélyző és rokkant,pénztárhoz tömeges ajánlkozások érkeznek testületek és gyárak részéről, melyek összes munkás és segédszemélyzetüket abba felvétetik. Eddig már meglehetős számú cégek vetették fel összes munkásszemélyzetöket szerződésileg a nevezett egyletbe és munkásaik tagdíjait bérlevonás útján szedik be és szolgáltatják,át az egyesületnek . E cégek a következők: Arkay Sándor, Berger M., Brogle József, Bretscher Konrád, Hitelbank gőzmalmai, Concordia malom, Deutsch Bernát Dallgó Lajos, Eső budapesti gőzmalom, Erzsébet gőzmalom, Eisele József, Entreprise de pompes funebres, Frum István, Ganz és társa, Gregersen G., Gutjahr és Müller, Geittner és Rausch, Graepel Hugo, Grünhut Sámuel, Grossmann és Rauschenbach, Haggenmacher, Hedrich és Strausz, Höcker testvérek, Kertész Károly, Jordán Victor, Kegler és Roszner, Knuth Károly, Kohn A. M., Knatzen Frigyes, Linzer és fia, Litschauer és Götz, Lingel Károly, Langfelder Simon, Millaucher és Wagner, Mannheimer Vilmos, Machlup és fiai, Nicholson és társa, Oetl Antal, Pannónia malom, Prokop Ferencz, Poliak J. és fiai, Robey és társa, Riesz testvérek, Romeiser és fiai, Schlick-féle részv. társaság, Stein és Rosenstrausz, Schön utódai, Strobl, Boris Kollerich, Schmidl és Császár, Schmitt A. és társa, Schön Ign., Sturzer A. M., Schember K. és fiai, Schreiber Mór, Testory A., »Union« keményítő gyárak, Victoria malom, Hengermalom, Wörner és társa, Walser Ferenc, Wesztermayer Sándor, Weisz Simon, Wendl József, Walla József, Zarag József, Petroleum ipartársulat, Löffler Lipót, Taberman Gusztáv, Fuchs L. és fia, Fővárosi tűzoltóság, Ráczfürdő és Császárfürdő. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztálya f. hó 11-én (kedden) délután 5 órakor az egyesület helyiségében (újvilág-utcza 14 sz. 1 em.) ülést tart. Tárgyak: 1. A földmivelés ipar- és kereskedelemi miniszter átirata a bányatörvény-javaslat iránt. 2. Jelentés hazai czikkeknek bizomány útján való eladásáról. 3. Az országos kiállítás alatt gyáripari csoportok szerint rendezendő országos értekezletek iránt teendő javaslat. 4. A földműipar és kereskedelemügyi minisztérium átirata a nyers sertésbőrök iránt. 5. Döller Antal indítványa az ipari közönségek portamentessége iránt. 6. A szakosztály téli programmjára vonatkozó javaslatok és netaláni egyéb indítványok. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesület 1884. évi október havi forgalmáról következő kimutatást veszszük : I. Bevételek: Betétek 2.574.517 forint 13 krajczár, visszafizetett előlegek 9.180 forint — krajczár, kibocsátott pénztárjegyek 5.500 frt — kr., visszafizetett készpénz kölcsönök 474,970 forint 32 krajezár, előlegek és kölcsönök utáni kamatok 222,099 forint 39 krajezár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 103,336 frt 11 kr, különféle díjak: 1,559 frt 45 kr., adó, bélyeg és illetékek 1,823 frt 89 kr, beváltott váltók 2,753,891 frt 15 kr., váltók kamata 44,376 frt 11 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 2.236,763 forint 41 krajezár, fiókpénztáraktól átvett készpénz 890.000 forint — kr, idegen pénztárjegyek 205,000 forint — kr., letétek folyószámlára 3.376,465 forint 77 kr, értékpapírok számláján 228.766 forint 37 kr, visszatérített kamat és kezelési költség 24 frt 70 kr, kétes követelések számláján 2189 frt 34 kr, intézeti házak jövedelme 4491 forint 58 krajezár, összesen 13.184.454 forint 72 krajezár, pénztári készlet október 1-én 642.872 forint 09 krajezár, főösszeg 13.777,326 frt 81 kr. — II. Kiadás: Visszafizetett betétek 2.248,333 frt 09 krajezár, betétek utáni kamatok 16,762 forint 20 kr, előlegek 11.490 frt — krajezár, beváltott pénztárjegyek és azok kamata 8.978 frt 82 krajezár, készpénz kölcsönök 541,418 frt 48 kr, leszámítolt váltók 2,727,949 forint 29 krajezár, vidéki pénzintézetek váltó- és kamatszámláján 2,196,497 frt 82 kr., fiókpénztáraknak átadott készpénz 695,000 frt 8 kr., fizetmények folyószámlán 3 566,041 frt 90 kr., értékpapírok számláján 258,837 forint 52 krajezár, hivatalnokok és szolgák fizetése 8,883 forint 19 kr., kezelési költség, adó és illetékek 11,781 frt 69 krajezár, különféle kamatok 1360 forint 35 krajezár, alkuszdij — forint — kr, intézeti házakra tett kiadások 430 forint — kr, kisorsolt kötvények és szelvényekért 148,105 forint — kr, idegen pénztári jegyek 200,000 frt — kr, jótékony adományok 425 frt— kr, összesen 12.642,294 frt 64 kr, készpénzmaradvány okt. 30-án 1.135,032 frt 47 kr, főösszeg 13.777,326 frt 81 krajczár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 1.877,021 forint 23 kr., viszszafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.679,812 forint 90 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 1.166,441 forint 35 krajezár, viszszafizetett betétek s azok kamatai 1.099,683 forint 55 krajezár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 451,297 forint 79 kr., visszafizetett betétek s azok kamatai 573,158 frt 13 kr., kibocsátott pénztárjegyek 51,000 frt 8 kr. beváltott pénztárjegyek s azok kamata 8,080 frt 91 krajczár. Üzleti hetiszemle. (Folytatás esti lapunkhoz.) Élelmiszerek. (Kohn Jakab és fia elég jelentése.) Baromfi. A hét elején az árukészletek változatlan árak mellett keltek, mig a hét végével az árak csökkentek. Vágott libákban a kedvező időjárás áremelkedést okozott. — Vaj. A készletek csekélyek voltak s az árak változatlanok. — Tojás. Árak emelkedtek s kelt 31 '/a—32 db 32*/g—33 db után 1írtjával.— Burgonya. Ámbár a kocsiszállitmányok nem csökkentek, az árak emelkedtek s kelt teljes szállítmány 2.25—2.40 krjával, vásári árak 2.50—2.70 frt között hullámoztak. — Vadban élénk volt a behozatal és jelentékeny forgalmat eredményezett. — Jegyzéseink a következők: liba 5.50— 6.50 forint, vágott 4.50—5.50 frt párjával, vaj 80 — 90 frt, hagyma 6.50 frt mmként, nyúl 1.30 frt, fájd 75 krajczár. Gyapjúüzlet. A vásáron kevés vevő van, a forgalom ehhez képest mérsékelt. Részben bizományosok, részben a kereskedelem körülbelül 1500 mmázsát vásároltak, az árak változatlanok. Szeszüzlet. A szeszüzlet helyzete ismét roszszabbult, mivel a nyersanyag ára megszilárdult és a szeszárak inkább engedtek. A magyar szeszüzlet helyzete annál nehezebb, mivel a keleti viszonyok a lehető legkedvezőtlenebbek; nemcsak az osztrák és a német, hanem az orosz szeszipar versenyével kell küzdenünk, a kivitel útján elérhető árak ilyen körülmények között nem fedezik a termelési költségeket, ha ezen helyzet tovább tart és nem változik akár a nyersanyagok csökkenése akár a szesz árának emelkedése által, akkor a gyáraknak, melyek veszteséggel dolgoznak, termelésüket le kell szállítaniuk. A forgalom csekély, jegyzéseink: nyers szesz finomítóknak 28 frt, nagyban 28^2 frt, fogyasztásra 29 frt. Petroleum. A forgalom a lefolyt héten meglehetősen kielégítő volt, az árak 24 forint nagyban 241/6 frt. egyes tételekben, 100 kgkint készpénzben levonás nélkül, változatlanok maradtak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 8. A ■ üzlet jelentéktelen. — Magyar, urasági üreg, nehéz 40.-----43.—, fiatal nehéz 48.50—45.—, közép 45.-----46.—, könnyű, 46.50—48.—. Erdélyi nehéz —.-----, közép 45 -----46.—, könnyű 46 -----48.—. Románia és bakonyi, nehéz —.-------.— átmeneti, közép 46.—47.— átmeneti, könnyű 47. —48.50 átmenti, eredeti nehéz —.-----—.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.------49.— átmeneti, közép 49.-----50.— átmeneti, könnyű 49.——50.50 átmeneti. Hízó 1 éves élőtályban 4% levonással —.-----.—. 2 éves —.—. öreg —.----.—. Az ák hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 40/o levonással kiogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 8. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán eladatott búza őszre 8.26—8.27 forinton, tengeri május—júniusra 5.81—5.82 írton, zab tavaszra 6.66—6.67 írton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 8.26—8.28 forinton, tengeri május—júniusra 5.81—5.82 forinton, zab tavaszra 6.64—6.66 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni magánforgalomban a hangulat relatív szilárd, de a forgalom csekély volt. Köttetett: aranyjáradék 93.62, osztr. hitelr. 291.80—292.50. Az esti tőzsde igen csendesen folyt le, s az üzlet korlátolt maradt. Jegyeznek: Új aranyjáradék 93.62—93.65. — 5 százalékos magyar papírjáradék 89.27—89.30. — Osztrák hitelintézeti bankrészvények 292.—.—292.30. Magyar hitelbankrészvények 292.50. — Leszámítoló bank —.—. Jelzálogbank —.—. A zárlat 6 órakor fölötte csendes. Jegyeznek: Új aranyjáradék 93.62. Papirjáradék 89.27. Osztrák hitelbank részvények 291.50. Magyar hitelbankrészv. 292.50. Osztrák-magyar államvasuti részvények —... .. Ősszel tudvalevőleg elszaporodnak a betegségek a háziállatoknál. A hőmérsék változandósága, a zöld takarmányról a száraz takarmányra való átmenet stb. nem maradnak következmények nélkül az állatok szervezetére, s mindenféle veszélyes megzavarások lépnek fel. Minden gazdaember tudja, minő következményeket vonhat maga után az eleinte jelentéktelennek látszó bajok elhanyagolása. Tanácsos tehát, hogy mindenki ellássa magát a kellő praeservatív szerekkel, minősül legajánlatosabbak Kwizda János Ferencz, állatgyógyászati készítmények udvari szállítójának cs. k. engedélyezett állatgyógyászati készítményei. x. Dr. Popp J. G. anatherin fog és szájvize. Már gyakran volt alkalmunk dr. Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvos anatherin fog és szájvizének értékéről előnyösen nyilatkozni. Kipróbálták azt az orvosok minden világrészben, s különösen fogfájás, könnyen vérző foghus, skorbut, rosszszagu lehellet ellen hasznosnak találták, s eredményesen alkalmazták a foghus tömörítésére és erősítésére, s ezáltal a laza állású fog megszilárdítására. A dr. Papp J. G. anatherin fog és szájvize meg is érdemli azt a hírnevet, melyet majdnem egy félszázada élvez, mert a vele versenyezni akaró szájvizek egyike sem tudta magának a közönség és az orvosok kegyét annyira kivívni, mint az említett gyógyhatású Popp-féle, s minthogy ára is fölötte olcsó, biztosítva van e kitűnő szájvíz használata és általános elterjedése továbbra is. .. A legutóbbi egyptomi cholerajárvány ideje alatt fogadták el Mattoni »Giesshübler«-jét ivóvízül olyan jó eredménynyel, hogy azóta minden jobb európai családban az szolgál italul, s rendesen vasúti kocsiszámra szállítják oda. Ha a gonosz vendég ezúttal remélhetőleg távol is marad határainktól, mégis kell emelni az egészséges, természetes ivóvíz fontosságát és hasznosságát, s ilyennek alig alkalmas bármelyik és anynyira jól, mint az általánosan népszerűvé lett, s bárhol is eltartható »Giesshübler«, melyben, mint közvetlenül a sziklából kibugyogó vízben, bárminő mikroorganismus jelenléte is tökéletesen ki van zárva. Főszerkesztő : Tótra,ICór. Felelős szerkesztő : ‘Z’is Imre. Színházak. Budapest, vasárnap, 1884. november 9-én . Nemzeti színház. Évi bérlet Havi bérlet 134. sz. 5. sz. Buborékok. Vígjáték 3 felvonásban Irta Csiky Gergely. Személyek: Solmay Ignácz. . Vízvári Szidónia, neje.. Sz. Prielle O. Béla...................Horváth Róbert.............. Benedek Gizella............... Fái Sz. Aranka............. Palotay P. Ráday Miklós ... Szacsvay Szerafin, neje ... Szacsvayné Morosán Demeter Tijházi Tamás, fia.......... Mihályfi Özv. Szereczkyné Lendvayné Chupor Aladár. . Náday Hámor............... Hetényi Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: Az attaché. Vígjáték 4 felvonásban. Egy játszma piquet. Vígjáték 1 felv. Műsor: Hétfő, Az Attaché. Egy játszma piquet, bérletfolyam. Szerda, Egy asszony története, először, bérletfolyam. Csütörtök, Egy asszony története ; bérletszünet. Péntek, Egy asszony története; bérletfolyam. Szombat, Egy asszony története ; bérletszünet. Vasárnap, Bozóti Márta ; bérl. Magy. kir. operaház. V. Bérletszünet. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur vendégjátékául: A zsidónő. Nagy opera 5 felv. Irta Seribe. Francziából fordította Jakab I., zenéjét szerzette Halévy. Személyek: A császár............ * * * Brogni, bibornok Ney Leopold, cs. herczeg Pauli Rugiero, Constanz Tallián Alberti, tiszt........ Székés Eleázár, zsidó .. . Perotti Gy. Eudoxia, hezegné Maleczkyné Reeha.................Turolla E. Herold................ Zsitvai 1-ső ) , , Szalai 2-ik )polgár Műsor : Kedd, Ördög Róbert; Perotti, bérletfolyam. Csütörtök: Lohengrin; Turolla és Perotti, bérletfolyam. Szombat: Lohengrin ; Turolla, bérletfolyam. Vasárnap , Carmen ; VI. bérlsz. Népszínház. Harmadszor : A kirchfeldi pap. Német népszínmű dalokkal 4 felvonásban. Irta Anzengruber L. Fordította Gerő Károly. Személyek: Finsterberg gróf. Tihanyi Lux ................. Prielle Hell, kirchf. pap. Eőry Borbála............. Klárné Vetter............... Horváth Anikó, árva........Hegyi A Mihók............... Vidor Lajkó................. Szabó Az altöttingi iskm. Solymosi A hegymögi korcsm. Erődi A kocsmárosné . . Rákosi Sz. Jani, fiuk........... Újvári Gyökér Józsi ... Tóth Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felv. Műsor: Kedd, Rip van Winkle. Szerda: A kirchfeldi pap. Csütörtök: Kék madár. Szombat, Magdolna, először. Várszínház. B életszünet. Blaha Lassz. mint vendég. Másodszor : Az ezres bankó. Pályadíjjal jutalmazott eredeti énekes népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felvonásban. Irta: Margittay Dezső. Zenéjét szerzette : Konti József. Személyek: Kelemen Mihály Makó L Özv. Harasztiné Nagyné Éva leánya........Balogh E. Özv. Faragóné. . Beödyné Faragó Pista .. . Balogh Á. Göndörné.......... Timárné Náni, leánya... Kecskeméti I. Sas Ferke.......... Szirmai Hegedűs Kata.. Blaha L. a. Jódli............ Rónaszéki Lelkész............. Réthey Kezdete 7 órakor. Kezdete Szilvási 7 órakor.