Nemzet, 1884. december (3. évfolyam, 809-837. szám)
1884-12-21 / 828. szám
nyánszky Ádám gyűjtőivén: Leschinger F. 50 kr, Schäffer Ferencz 1 írt, Muttnyánszky Ádám 50 kr, Wechselmann Ignácz gyűjtőivén: A Wechselmanni Ignácz 50 írt, Marlen Fülöp 2 írt, Georg Daur 3 írt, Marie Blochmann 1 írt, Ign. Graf 3 írt, Spindler Emil 2 írt, Vuk Alajosné 5 írt, Lőwy Jolán 1 írt, Hirschler Hermin 2 írt. Összesen 774 írt. A III-dik közlés összege: 1835 írt 28 kr. Főösszeg: 2609 írt 28 krajczár. — Árverés a zálogházban. A budapesti kir. zálogházak belvárosi intézetében mindazok a tárgyak, melyek 1883. deczember havában elzálogosittattak és az árverési napig kiváltás vagy átiratás által rendbe nem hozattak, nevezetesen a ruhanemüek 1885. évi január 7-én és a következő napokon, az ékszerek pedig ugyanazon hó 26-án és a következő napokon elárvereztetnek. A ruhanemüekkel együtt azok a prémes ruhák és fél bársonynyal prémezett vagy más szövetekből készült ruhanemüek is, melyek 1884. évi szeptember havában zálogosittattak el és csak három hóra vétettek át, eladandók lesznek. — Zavargás a brennbergi munkások között. A brennbergi kőszénbányában kitört munkás zavargásról, melyet már röviden említettünk, lapunknak a következőket írják. Múlt szombaton a bányászok a brennbergi korcsmában nagyobb számmal gyűltek össze leginkább a félhónapi fizetésekről beszélgetve. Schmidtsberger József stupai (Krajnában) illetőségű munkás — különben családos ember — oly izgató beszédeket tartott, hogy a munkások fejszékkel és késekkel felfegyverkezve, egy a bányászat tulajdonát képező házba hatoltak, ahol munkások laknak és ott minden ingóságot összevertek, szétszakítottak, sőt még a szoba padlózatát is összetörték. A bányafelügyelőség kérelmére, miután nagyobb mérvű zavargástól tarthattak, a városi kapitányság rendőröket küldött ki a bányába, hogy a fizetések kiszolgáltatásánál jelen legyenek. Ez alkalommal Schmidtsberger Józsefet és Berder Jánost felbujtás miatt letartóztatták. A felbujtók legtöbbnyire Salgó-Tarjánról valók. Schmidtsberger neje a kapitányságnál elbeszélte, hogy férje 14 napi munkaidőre a neki járó 9 frt helyett csak 6 frtot kapott, s tulajdonképen ez szolgált okul a munkások zúgolódására és zavargására. Jelenleg a brennbergi bányászok közt a nyugalom ismét helyre van állítva, miután az elégedetlen elemek — zsám szerint 46-an — a szolgálatot elhagyták és nagyrészt Grünbach am Schneebergbe és Pécsre mentek. Schmidtsbergert kitolonczolták az országból, Berder Jánost pedig a kir. törvényszéknek adják át. — Sikkasztás. Hasbach Dániel, egy bécsi festékáru-nagykereskedő budapesti képviselője ezelőtt három nappal lakásáról eltűnt. Levelet hagyott hátra, melyben feleségének tudtul adja, hogy zilált pénzügyi viszonyai miatt öngyilkosságot fog elkövetni. A Hasbach által képviselt bécsi nagykereskedő czég is értesülvén az ügynök eltűnéséről, egyik megbízottját rögtön a fővárosba küldötte, így aztán constatálták, hogy Hasbacff 4000 forintnyi összeget sikkasztott el. Hasbach több külföldi kereskedőháznak is volt megbízottja s igy valószínű, hogy az általa elsikkasztott pénzek tetemes összegre rúgnak. — Fővárosi krónika. Baleset. Spanner István, 28 éves napszámos tegnapelőtt délután a budai Ganz-féle gyár udvaráról hat társával egy hengert szállított be a gyárba. Munka közben, egy fordulónál a nehéz vashenger a kocsiról lebillent, ráesett a Spanner bal lábára s ezt annyira összezúzta, hogy sérültet be kellett szállítani a Szent-János kórházba. Lopás. Özvegy Macher Rudolfnénak II. ker. Lipótutcza 25 szám alatt levő földszinti lakásába tegnap este 7 óra tájban ismeretlen tettes az ablakon keresztül behatolt s onnan 50 frt értékű ágy- és ruhaneműt ellopott. Elgázolás. Filch Ádám liptói születésű 35 éves napszámost tegnap este 6 órakor az Eötvös utczában Vámos János fuvaros teherkocsija elgázolta s fején és jobb karján oly súlyos sérüléseket ejtett, hogy vértől elborítva kocsin szállították be a Rókus kórházba. Szobatűz. A kőbányai ó-hegyen 6 szám alatti levő Kaltenecker-féle házban, egy Lenner nevű lakos szobájában tegnap déli 1 — 2 óra közt tűz ütött ki, mely a szoba összes bútorzárát elhamvasztotta. Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése egyéb tárgyak elintézésén kívül több választást is fog hétfőn megejteni, nevezetesen öt tagot választ a közigazgatási bizottságba, újjá alakítja az igazoló választmányt (8 tag), és betölti az árvaszéki ülnökök sorában megürült két fizetéstelen helyet. A közgyűlési tagok részére készítendő ajánló czédula megállapitása végett a 45 ös bizottság Királyi Pál elnöklete alatt ma ülést tartott s az igazoló választmányba egyhangúlag a régi tagokat (Dobos Ferencz, Morlin Imre, Horánszky Nándor, Harrer Bál, Magyar Gyula, Mérő János, Nyiri Lajos, Schweiger Márton) jelölte ki. A közigazgatási bizottsági kijelölésnél egy kis eszmecsere folyt. Ugyanis Török József a VI-ik kerület nevében a Terézváros részére is helyet kért a közigazgatási bizottságban s az egyik kilépő tag helyére Stern Adolfot ajánlotta. Wahrmann Mór emelt szót az ellen, hogy még ide is a particularismust hozzák, mikor annak a közigazgatási bizottságban semmi értelme sincs. Többen kiemelték ennek ellenében Popper szorgalmát, hogy az üléseken mindig jelen van, és nincs rá ok, hogy a régi tagok közül bárkit is mellőzzenek. Ekkor titkos szavazás útján újra kijelöltettek: Ballagi Mór, Királyi Pál, Cséry Lajos, Gombár Tivadar, Popper Ármin. (Stern Adolfra 3 szavazat esett.) Az árvaszékhez ülnökökül a biz. tagok közül kilépett Stern Bernát és Takácsy Miklós helyett . Böhler Vilmos és Hoffman Lipót jelöltettek ki. A 45-ös bizottságba egy megürült helyre a III. kerületből Békés Imre hivatik be s bizottsági pénztárnokul Mérő János választatott meg. A jogügyi bizottság tegnapi ülésén a kőbányai sertéstrágya elhordása kérdésében mondott véleményt. Az előadó Rózsavölgyi Gyula jegyző ismertette a Gerlóczy alpolg. elnöklete alatt közgyűlésileg kiküldött ad hoc bizottság javaslatát, hogy a kőbányai sertéstrágya közegészségi szempontból egy azon őzéiből épülő vasút által minden 24 órában a főváros határától legalább 8—9 kilométernyire elszállittassék. A vállalat a város által szabad versenyen ajánlati tárgyalás útján adassék ki, a trágya is a vállalkozóé lévén. Ezek ellen a kőbányai sertésszállás tulajdonosok protestáltak, azt vitatván, hogy a trágyához, mint értékesíthető anyaghoz joguk van s a szabad verseny őket ettől elütné. Különben a fővárosnak az elhordásra kiszabott minden föltételének alávetik magukat. A jogi bizottság hosszas vita után azt határozta, hogy a fenforgó körülményekkel szemben nem tartja jogosultnak azt, hogy az ad hoc bizottság által javasolt intézkedések által a szállástulajdonosok tulajdonjoga korlátoztassék. — Utcza keresztelések. A közmunkatanács a X. ker. elöljáróság egy régebbi kérvénye folytán s újabb parcellázások következtében több névtelen utczának a következő neveket adta : a közp. pályaudvarhoz közel a köztemető útról benyúló utczának : Juranics-utcza, mellette a köztemető falánál elnyuló útnak Mosonyi-utcza, a légszeszgyár felé egynek : Bestetich-utcza, a magyar államvasút mentén a kőbányai indóházhoz vezető útnak kolozsvári utcza, a köztemető és losonczi pályaudvar közti útnak Salgótarjáni utcza, egy kőbányai térnek Liget-tér, s a térrel szomszédos utczának Állomás-utcza. A fővárosi közmunkák tanácsa f. hó 1- án báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tartott, melyen tárgyaltatott a főváros javaslata a kerepesi út, Rottenbiller utcza, köztemető út és csömöri út ütköző pontján egy tér létesítésére és a kerepesi útnak az evangélikus templomtól kezdve 15 ölve kiszélesítésére vonatkozólag. A tért illetőleg a tanács a műszaki osztálya által készített tervet fogadja el, mely a fővárosétól abban különbözik, hogy a sarkok nem ivalakban vágatnak el, az ivalakok sem szépészeti szempontból, sem az illető telkek beépítése szempontjából kívánatosaknak nem mutatkozván. Különbözik továbbá a tanács által elfogadott terv a fővárosétól az által is, hogy a Rottenbiller utczának ez utóbbiban szándékolt tölcsérszerű kiszélesítése mellőztetett, mert a mellett, hogy erre forgalmi szempontból szükség egyáltalán nincsen, az szépnek se mondható. A kerepesi út szándékba vett kiszélesítését a tanács is pártolja, minthogy azonban a bővítés a kocsiforgalom érdekében szükséges, a tanács egyúttal az út keresztszelvényét is megállapítja, oly formán, hogy mindkét oldalon a járda 4.42 mtr, a közúti vaspálya sincs és a járda közti terület 3 mtr, a középút pedig 10.75 mtr szélességgel bírjon. Az út ilyképeni beosztásának az volt fő indoka, hogy a közúti vaspálya és a járda között akkora terület legyen, hogy a házakhoz a kocsik kényelmesen közlekedhessenek és ne zavarják, mint eddig, a forgalmat. Miután azonban ezen beosztás szerint a járda szélessége a forgalomhoz arányítva minimálisnak tekintendő, ennélfogva kimondta a tanács, hogy a kerepesi út ezen részében a járdát korcsmai vagy kávéházi czélokra elfoglalni nem szabad. Az új kórház közelében levő nagy- és kis sertéstó lecsapolásának a főváros által bemutatott tervét a tanács nem tartja kielégítőnek, mert nézete szerint nem elegendő ezen tavakat csupán lecsapolni, hanem közegészségi szempontból szükséges azokat feltöltés által egészen megszüntetni. Ha azonban e feltöltés a költségek miatt ezúttal eszközölhető nem volna, ez esetben a nagy tó vizei agyagcsöveken a kórházi nagy csatornába és nem az illatos árokba vezetendők, mert a külső soroksári úti csatorna, hova az illatos árok torkol, mindezen vizeket nem képes befogadni. — A ’ z’odmaniczky-utcza gyár- és szivutcza közti részének végleges burkolására és rendezésére, az I. ker. virányos dűlőben levő árok rendezésére, a gyepmesteri telep és a központi rendőri hivatal közt létesítendő telephon vezeték, továbbá Nicholson W. E. és társa külső váczi úti telepét a gyár utczai irodával összekötő telephonvezetésekre, az összekötő vasúti híd világítása czéljából lerakott légszeszcsövek átfektetésére és ,a VIII. ker. Csokonai utcza légszeszvilágitására, a kőbányai gőztéglagyár X. kerül. óhegyi agyagbányájának vízmentesitésére, a m. kir. államvasutak kőbányai úti főműhelytelepének csatornázására és az I. ker. karthausi völgyben vízvezetéki csőfektetésre vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem forog. Elintézést nyert Deutsch Bernát, Bauer Ferencz, Csonka Simon és Kéler Napóleon felfolyamodást is. Kéler Napóleonnak VI. Vörösmarty utczai telkén kétemeletes lakház építésére az engedély meg nem adatik, mivel az utczai szárny alatt pinczelakások terveztetnek s mivel ezek érdekében az udvar oly mélyen hagyatik, hogy árvíz, felhőszakadás vagy záporeső alkalmával az elöntés veszélyétől lehet tartani, ellenben megadatik az építési engedély a következőknek: Gráf Ferencznek III. ker. kis czelli-ut 8. sz. a. háztető helyreállításra. A m. kir. államvasutak üzletvezetősége IX. ker. egy külön álló iroda építésére. Basel Salamon VIII. ker Mária Terézia-tér 6211/18. sz. a. fekvő terén egy földsz. tolddalékra. Deutsch Bernátnak V. kerváczi-ut 58/488. sz. a. egy földsz. toldalék építésére. Egyházi Ágostonnak VII. ker. csömöri út 4353. sz. a. egy földsz. műhely építésére. Fried Józsefnek X. ker. Bánya téri 8452/3 sz. a. egyemeletes bérházra. Haggelmacher Henriknek Vill. kér. ösz-utcza 13/5399. sz. a. jégverem átalakításra..Hauberl Jánosnak II. ker. Kapás-ut 59. és országút 4. sz. a. némi átalakításokra. Konta és Haszmann V. kér. váczi-ut 1390. sz. a. munkás ház kibővítésére. Nicholson W. Fülöp VI. kér. váczi-ut 2930/34 sz. a. ideiglenes szin építésére. Orova Jónás III. ker. Lajos-utcza 162—164. sz. a. némi átalakításokra. Fóliák Mórnak VIII. ker. József-utcza 6158—6—150. sz. a. földszintes ház építésére. — A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 267 gyermek, elhalt 224 személy; a születések tehát 43 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 186 törvényes, 81 törvénytelen; nemre nézve 146 fiú, 121 leány. Halva született 25 gyermek, köztük 16 törvényes, 9 törvénytelen. A halottak közt volt 109 finemű, 115 nőnemű. — Egy éven aluli gyermekek száma 60. Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 15. Ez év 50. hetében élve született összesen 13,879 gyermek, elhalt 12,214 egyén. A születések többlete tehát 1665. Születések arányszáma 1000 lakosra : 333. Halálozások arányszáma 1000 lakosra általában 280, az egy éven felüli lakosoknál 280. — Az elhaltak kora: 0—1 éves 60; 1—5 éves 23 ; 5—20 éves 13 ; összesen 20—30 éves 27; 30—40 éves 14; 40—60 éves 40; 60—80 éves 39 ; 80-on túl 7, ismeretlen korú —. Halálozások kerületenkint: I. kerület 24, II. [[kerület 14, III. kerület 12, IV. kerület 9, V. kerület 12, VI. ker. 37, VII. ker. 23, VIII. ker. 41, IX. ker. 18, X. ker. 8, egyéb kórházi halott 25, katona —. Betegforgalom a városi közkórháziakban : Szt. Rókus : állapot a múlt hét végén 1451, szaporodás 419, csökkenés 404, állapot e hét végén 1466. Szt. János kórházban : állapot a múlt hét végén 206, szaporodás 38, csökkenés 57, állapot e hét végén 187. Összesen: állapota múlt hétvégén 1657, szaporodás 457, csökkenés 461, állapot e hét végén 1653. — Összehasonlító statistica. A f. u. november hó 30-tól deczember 6-ig terjedő XLIX-ik héten : Budapesten született 291, meghalt 196, Debreczenben született 29, elhalt 30, Pozsonyban született 35, elhalt 36, Kecskeméten született 39, elh. 13, Aradon szül. 40, elh. 23, Temesvárott szül. 41, elh. 29, Nagyváradon szül. 21, elh. 20, Kassán szül. 25, elh. 21, Sz.-Fehérváron született 21, elhalt 27. Egyesületek és társulatok. — A csángó-magyar egyesület igazgató választmánya ma d. u. 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Apponyi Albert gr., Prónay Dezső dr., Kerkápoly Károly, Kamer■mayer Károly, Gerlóczy Károly, Rákosi Jenő, Királyi Pál, László Mihály. Somssich Pál elnök bejelenti, hogy a pénztárnoki állás rendezése most már elodázhatlanul szükséges. Addig is, míg erre alkalmas embert találnak, ő fogja átvenni az iratokat. A számvizsgáló bizottságot pedig föl kell hívni, hogy az irományokat vizsgálják át. Jelenti továbbá Somssich, hogy ő és Kerkápoly a nemzethez intézendő felhívás ügyében ott voltak Jókainál, aki arra készséggel vállalkozott, s a felhívás elkészültét az ünnepek utánra helyezte kilátásba. Felhatalmazást kapott még az elnök arra, hogy a Bukovinában levő magyar telepek javára megszavazott 900 frtot az erdélyi ref. missió felügyelő bizottságának felhasználás végett már most utalványozhassa. — Apponyi Albert gr., ki a bizottság utóbbi ülésein egyéb elfoglaltságai miatt nem vehetett részt, kérdést intézett az iránt, hogy a gyoroki csángó telep rossz helyzetéről volt-e szó a bizottságban. Somssich Pál válaszolt a kérdésre, kijelentvén, hogy a bizottság nem foglalkozott ez ügygyel, mert a kormány, a megye, a püspök és a közönség azonnal segítettek a gyoroki csángókon úgy, hogy a pillanatnyi szükségen segitve van. Ő elnöki jogánál fogva már küldeni akart 200 frtot, de a nagy szükséget az említett adományok akkorra már megszüntették. Apponyi gr. a felvilágosítást köszönettel fogadván, az elnök boldog újévet kívánt a tagoknak s berekesztette az ülést. Az országos iparegyesület igazgatósága tegnap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vett Kostyeri belgrádi egyetemi tanár is, ki a hazai műipari viszonyok tanulmányozása végett időzik Budapesten s kit az elnök az igazgatóságnak bemutatva, szívélyesen üdvözölt. Több új tag felvétele után bemutatták a műiparegylet aláírási ívét, mely a tagok között köröztetni fog. Az alsó-ausztriai iparegylet által beküldött évkönyv, az egylet évi jelentésével fog viszonoztatni. Egy fővárosi gyáros a munkás betegsegélyző egyesülettől felhívást kapott az iránt, hogy összes munkásait írassa be az egyletbe, e felszólítás iránt az illető gyáros az egyesület véleményét kérte. Miután hasonló felszólítást több fővárosi gyáros is kapott és miután ezek folytán az ipartörvényben foglaltak iránt némi fogalomzavar uralkodik, a nevezett egylet felszólítása a gyáripari szakosztályhoz tétetik át, elvi határozatok provocálása és érdemleges intézkedés végett. A nyugdíjegyesület beérkezett felhívása az egyesület tagjaival meg fog ismertetni. Az antalóczi vasgyárnak erkölcsi támogatás iránti figyelemre méltó kérelme véleményes javaslattétel végett a gyáripari szakosztálynak adatik ki. Az egyesületi diszérmek és okmányok tervezetének elkészítésére a műipari szakosztály kéretik fel. Bejelentetett az igazgatóságnak, hogy Walser Jakab, igazgatag, a technológiai múzeumban tartott felolvasásáért járó 10 frtnyi tiszteletdíjat az egyesület ipartanodái javára adományozta ; ugyane czélra a czipész ipartársulattól 50 frt, a bádogos ipartársulattól 12 frt érkezett be, melyekért köszönet szavaztatott. Végül az ez évben tartott utolsó ülés alkalmából az elnökség és igazgatóság kölcsönös üdvözleteket cserélt, mire az ülés véget ért. Építési rendszabályok alkotása fölött tanácskozott a napokban a mérnök és építész egyesület mű- és középítési szakosztálya. Az erre vonatkozó indítványt Alpár Ignácz terjeszti elő, hivatkozva arra, hogy az építőipar gyakorlása szabályozva lévén, szükséges, hogy építési rendszabályok is legyenek, hogy a qualifikált iparosok tudják magukat mihez tartani. Indítványozza, hogy a fővárosra, a nagyobb vidéki városokra és az egész országra érvényes rendszabályok külön-külön megalkotása végett a szükséges lépések tétessenek meg. Cziegler Győző megjegyzi, hogy a fővárosi építési rendszabályok most készülnek s nem sokára készen is lesznek. Az indítványhoz hozzászólottak még többen is s végre Ney Béla javaslatát fogadták el, hogy az egyesület a minisztériumnál feliratilag kérelmezze az általános építési rendszabályok létesítését. — A fővárosi egyletnak a f. hó 22-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlést megelőző értekezlete nem fog megtartatni. — A magyar gazdasszonyok országos egylete Damjanichutczai leányárvaházában f. évi deczember hó 24-én d. u. 3-kor a szülőktől megfosztott szegény árvák megörvendeztetésére karácsonyfa-ünnepélyt rendez. — Szegény gyermekek felruházása. A józefvárosi II. magyar asztaltársaság f. hó 16-án este 8 órakor tartotta meg ez évi jótékony estélyét, amelyen 10 szegény gyermeket ruházott fel teljesen. Az asztaltársaság adományán kívül Molterer Katalin k. a. harisnyával és nadrágtartóval, az elnök neje pedig zseb- és nyakkendőkkel látták el a felruházottakat. A szegény gyermekek szülein kívül nagy számú közönség volt jelen az ünnepélyen. A tabáni iskolaszék e hó 21-én, vasárnap, a szarvastéri elemi népiskola épületében 120 szegény tabáni tanulót fog téli ruhával ellátni. A ruhakiosztás d. u. 2 órakor kezdődik s 4 órakor karácsonyfa ünneppel fejeztetik be. — A » Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők dalköre« f. hó 25-én a vízivárosi Fáczán helyiségeiben karácsonyi ünnepélyt rendez. — Az orsz. kisdedóvó egyesület kedden, decz. 23-án d. u. 4 órakor, képezdéje helyiségében (VII. Szegényháztér 7. sz ) tartja szokott karácsonyfa ünnepélyét. Színházak. Budapest, vasárnap, 1884. deczember 21-én . Nemzeti színház. Évi bérlet Havi bérlet 159. sz. 12. sz. Buborékok. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely. Személyek : Somlay Ignácz. . Vízvári Szidónia, neje. . Sz. Prielle C. Béla................... Horváth Róbert................ Benedek Gizella................ Fái Sz. Aranka............. Palotay P. Ráday Miklós . . . Szacsvay Szerafin, neje ... Szicsvayné Morosán Demeter Újházi Tamás, fia.......... Mihályi Özv. Szereczkyné Lendvayné Chupor Aladár.. Náday Hámor............... Hetényi kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn , bérletfolyamban: A MAMA. A gróf Teleki-alapitványból 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felv. Irta Szigligeti. A tücsök a hangyáknál. Vígjáték 1 felvonásban. Műsor: Kedd, A Bourdhambault család ; bérletfolyam. Csütörtök, Az arany ember ; lesz. A nyugdíjintézet javára. Péntek, Pry Pál; bérletfoly. Szombat, Az ember tragédiája; bérletszünet. Vasárnap, Aesopus ; bérletfoly. Magy. kir. operaház. XII. Bérletszünet. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur vendégjátékául : Gioconda. Opera 5 felv. Zenéjét szerzette: Ponchielli Hamilcar. Személyek : Gioconda Turolla E. Badoero Alvise Ney Adorno Laura Bartolucci V. A vaknő Saxlehner E. Grimaldo En o Perotti Gy. Barnabás Láng Zuane, hajós Szekeres Egy barnabita pap Tallián Isépe, utczai Írnok Dalnoki Egy énekes Zsitvai Egy kormányos Takács Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd, A troubadour; Turolla, bérletfolyam. Csütörtök, A rászedett kadi. Coppélia, bérlsz. A nemzeti színház nyugdíjint. javára. Péntek, Faust; Turolla, bérli. Szombat, Bánk bán, bérleti. Vasárnap, Zsidó nő ; Turolla, bérletfolyam. Népszínház. Uj jelmezekkel és kiállítással : MELUZINA a szép hableány. Tündéries látványosság 4 felvonásban, zenével, énekkel, táncz és csoportozatokkal. Treumann után irta Csepreghy Ferencz. Zenéjét Cserny K. Személyek : Oceania M. Csatai Zs. Meluzina Rákosi Sz. Babocska Tóth I. A napsugár Sik G. Róbert Szabó Kunigunda, huga Vidorné Raymond gróf Eőry Dulcibella Klárné Servacz Komáromi Hudri Újvári Vudri Szilágyi A 6-ik képben : Nagy ballet. Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Hétfőn, Meluzina, a szép hableány. Kedden, Meluzina, a szép hableány. Csütörtökön, Meluzina a szép hableány. Pénteken, A gardsteini nagyherczegnő. Szombat: A koldusdiák. Várszínház. Bérletszünet. Blaha Lujza assz. mint vendég. Másodszor: Az eleven ördög. Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerző Konti József. Személyek : Soubise herczeg Réthey A herczegné Sió I. Tibuli báró Rónaszéki Hermine nővére Cservári I. Letorieres vicomte Blaha L. Pomponius nevelője Mezei Grevin, szabó Kombi Marianne neje Margó C. Desperieres Makó Veronica nővére Timárné Margót, leánya Marczellné kezdete 7 órakor. Hétfő, Jótékony nők : bf. 1-er. Kedd, Eleven ördög ; bérletfolyam, Blaha L. a. Csütörtök, Czigány; bérletszünet, Blaha L. a. Péntek, Mátyás diák ; bérletszünet, Blaha L. a. Szombat, Hevesvérnek; bérletszünet, először. Vasárnap, Tékozló , bérletszünet Blaha L. a. Naptár. Vasárnap, deczember 21. Nap kél 7 ó. 47 p., nyug. 4 ó. 10 p. — Hold kél 9 ó. 50 p. d. e., nyug. 8 ó. 15 p. este. — Nap a bak jegyébe lép 10 óra 38 perczkor déelőtt. Csillagászati tél kezdete. Róm. kath. E. 4. Tamás apostol. Prot. E. 4. Tamás apostol. Görög-orosz: (decz. 9.) G. 28. Boldogasszony fogantatása. Zsidó : (feb. 3.) Enosz. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16-től d. u. 2-ig. A magyar iskolaegyesület rendes évi közgyűlése d. e. 10 órakor az uj városháza közgyűlési termében. Az oroz dijnok segélyegylet közgyűlése d. u. 3 órakor a tabáni iskolaépületben. A II. kerületi szegénysorsu iskolás gyermekeket felruházó egyesület karácsonya-ünnepélye d. u. fél 4 órakor a medveutczai iskolában. A budapesti könyvnyomdászok társaskörének felolvasó ülése d. u. 3 órakor. Karácsonyi képkiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. fél 4-ig. Belépti dij 20 kr. Karácsonyi kiállítás az iparművészeti múzeumban délután 2—8-ig. Gyümölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermébena féldész KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A balatoni halászszövetkezet, folyó hó 15-én tartotta alakuló ülését Siófokon. A megjelentek nagy száma igazolja, mily rokonszenvesen fogadtatott az érdekeltek részéről, ezen az országos halászati felügyelő és ifj. Széchenyi Imre gróf által megindított, a Balaton halászatának értékesítését czélzó mozgalom. A megjelent birtokosok közel 80,000 kat. hold vízterületet képviseltek; a bérlők szintén majdnem teljes számban vettek részt. Képviseltette magát továbbá a földművelési ministérium, Landgraf János orsz. halászati felügyelő által, úgyszintén Somogy, Veszprém és Zala megyék alispánjai, ugyanezen megyék gazdasági egyesületei is. Miután, Széchenyi Imre gróf elnöki megnyitójában a Keszthelyen tartott értekezletből kiküldött bizottság működéséről beszámolt volna, előterjeszti a Landgraf hal felügyelő által tervezett, a bizottság által módosított alapszabályokat, melyek is ezen módosításokkal egyhangúlag elfogadtatván — a minisztérium jóváhagyásának reményében — az elnök a szövetkezetét megalakultnak nyilvánítja. Az ezután megejtett választáson közfelkiáltással megválasztatott elnöknek Széchenyi Imre gróf, alelnöknek dr. Puteanyi Géza, igazgatónak Nedeczky Jenő, és még 12 igazgatósági tag. Az ezt követő határozatok közül különösen egy bir fontossággal, mely bizonyítja, hogy a szövetkezet tagjai nemcsak átérzik, hogy hasonló czél egyedül társulás útján érhető el, ez lévén képes egyesek önérdekéből kifolyó túlkapásokat ellensúlyozni, — hanem hogy áldozatoktól sem riadnak vissza ezen a Balaton vidékére fontos közgazdasági tényező fejlesztésénél. — Elfogadtatott ugyanis azon elv, hogy a birtokosok, vízterület arányában, kát, holdanként 1/a krral, a bérlők pedig, a bérösszeg 2°/0-ével járulnak a közös czél megvalósításánál felmerülő költségekhez. — A szövetkezet ezen jövedelméhez számítva az alapítványok kamatjait, úgy mint a pártoló tagok által fizetett tagsági díjakat, közel 1000 írttal rendelkezik e szép reményekre jogosító szövetkezet. Ez összeg, szemben azzal, hogy a halászati törvényt pótló szabályrendelet üdvös paragraphusának kellő érvényt szerzendő, külön halászati őrség felállítása terveztetik nem mondható ugyan nagynak, ámde a földművelési minisztérium képviselőjének, kijelentése szerint, kilátásunk van reá, hogy a m. kir. kormány — szövetkezetünk hozzájárulásával az állami csendőrség létszámának szaporításával óhajt bennünket támogatni — mi annyival inkább kívánatos reánk nézve, mert meggyőződésünk szerint, az e téren mutatkozó roppant visszaéléseket csakis a rendőrség szigora képes alaposan megváltoztatni. — Miután még a szövetkezet létesítése körül szerzett érdemeiért Landgraf János halfelügyelőt, pártfogásukért pedig az érdekelt három megye alispánját és Hensch Dezső keszthelyi gazdatanárt egyhangúlag tiszteletbeli tagoknak megválasztották, a gyűlés lelkesen megéljenezve tevékeny elnökét — bezáratott. A »Magyar Nemzetgazda«, Mende Bódog által oly változatosan szerkesztett közgazdasági szaklap legújabb száma a következő tartalommal jelent meg: Magyarország áruforgalma 1884. első felében dr. Heltai Ferencztől. Rablókereskedelem dr. Kenedi Gézától. Párisi levelek Huszár Imrétől. Különféle. Budapesti értéktőzsde. Bérleti jegyek a magyar államvasutakon.Újévtől kezdve a m. kir. államvasutakon a bérleti jegyek kiadására nézve új rendszer lép életbe, mely ily jegyek összeállításánál a lehető legnagyobb szabadságot engedi meg, amennyiben ezen rendszer szerint a m. kir. államvasutak összes vonalaira (ide értve az államosított duna-drávai, I. erdélyi és alföld-fiumei vasutakat, úgyszintén a piski-vajda-hunyadi, beszterczebánya-brezovai és puszta-földvár-békési vicinális vasutakat) I. és II. osztályú bérleti jegyek tetszés szerinti vonalakra, esetleg pedig bizonyos vonalon át tetszés szerinti két állomás közti használatra is fognak kiállíttatni, azon egyedüli megszorítással, hogy ily jegyek 100 kilométer távolságig csak 1, 2 és 3, azon túl terjedő távolságokra ellenben csak 6 és 12 hóra adatnak ki. A bérleti jegyek árai a kilométer távolság, illetőleg a nagyobb érvényességi időtartam emelkedésével csökkenő fokozat szerint akként állapíttattak meg, hogy a csoportokba osztott, jelenleg fennálló éves bérleti jegyek árai az új rendszer alapján történő számításnál sem szenvednek lényeges változást. Ezen bérleti jegyek a közönség kényelme szempontjából kizárólag a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodájában (Budapest, Mária Valéria utcza, Hungária szálloda) mégpedig f. évi deczember 20-tól kezdve fognak kiadatni, ennélfogva ez iránti megrendelések az említett naptól kezdve ugyanott az erre nézve előírt s ott díjmentesen kapható nyomtatványon eszközlendők. A bérletjegy megrendelője által a megrendelés alkalmával azon személynek látogatójegy nagyságú fényképezett arczképe átszolgáltatandó, a ki részére a jegy kiállítandó leszen. Vidéki megrendelések azonban a megrendelési nyomtatvány mellőzésével, posta utján, az illető összeg csatolása mellett s bérmentve, az említett városi menetjegy irodához czimezve is történhetnek, mely esetben azonban azon személy neve és foglalkozása, ki részére a jegy kívántatik, megnevezendő, annak arczképe csatolandó, valamint azon vonalak, melyekre a bérleti jegy kiállítandó, pontosan kitüntetendők. A bérleti jegyek kiadására vonatkozó egyéb határozmányok a személy dij szabáshoz tartozó 1885. év január hó 1-jével életbeléptetendő IV. pótlékában foglaltatnak, melynek egyes példányai a m. kir. államvasutak díjszabási osztályában, valamint a városi menetjegy irodában (Mária Valeria utcza, Hungária szálloda) kaphatók. Díjszabások. A f. é. deczember hó 3-án beszüntetett hajózásnak újólag történt megnyitása folytán f. é. deczember hó 12-én a Budapest és Bécsre nézve fennállott következő évaddij szabások is és pedig a hajózás legközelebbi beszüntetéséig újra hatályba helyeztettek és pedig: 1) a magy. kir. államvasutak helyi forgalmában budapesti és kőbányai pályaudvaraira nézve 1884. évi május hó 1-én érvényt nyert évaddijszabás; 2) a Budapest, Kőbánya, Promontor és Budafokra nézve a magyar vasúti kötelékben 1884. évi márczius hó 1-én életbelépett évaddijszabás; 3) a budapest-pécsi és mohács-pécsi vasút állomásairól, Budapest-Kőbánya és Budafokra nézve 1884. évi augusztus 10-től érvényben volt évad díjszabás ; 4) a cs. kir. Bosna vasut állomásairól Budapest, Kőbánya, Promontor és Budafok állomásokra, 1883. évi április hó 5-én hatályba helyezett évaddijszabás ; 5) a vukovári átrakodási szolgálatra nézve 1883. évi julius hó 1-jén kiadott díjszabás; és végre 6) a magy. kir. államvasutak s az alföld-fiumei vasút állomásairól a szab. osztrák-magyar államvasut s a Ferdinánd császár északi vasút Bécs állomására nézve 1884. évi márczius hó 1-je óta hatályban volt évaddijszabás. Az évaddijszabásokhoz kiadott vissztérítési táblázatokban foglalt i. é. november 30-ig érvényben * v°lt viteldijkedvezmények azonban nem hosszabittat■ nak meg. Kivételt csakis a gabonára nézve, zimonyi kedvezmények képeznek, melyek az imegalfa profi’)feltételek alatt 1885. mártius végéig érvényesek s melyeket illetőleg még különösen megjegyeztetik, miszerint a vissztéritmények a mindenkor fennálló díjtételekből, az évaddijszabásoknak hatályon kívül helyezése után tehát a rendes díjszabási tétekből engedélyeztetnek. Budapesti és vidéki közraktárak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank közraktári vállalatának forgalmi kimutatása 1884. deczember hó 1-től 15-ig bezárólag. Összesen mm. 311,421 44,882 46,504 309,799 Biztositási érték: Készlet 3.267,640 forint, beraktározás 428,340 forint, kiraktározás 453,230 forint, fenmarad 3.242,750 forint. Naponkinti átlag a beraktározásnál: 2992 mm. és 28,556 forint biztositási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 3100 mm. és 30,215 forint biztositási érték. II. Vidéki raktárak: I. Szegedi közraktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1884. decz. 1-én készlet . . . 10,160 166,550 » » 1—15. beraktároztatott 216 7,800 A készlet tett mindössze . 10,376 174,350 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 6,019 81,850 » » 15-én fenmaradt . . 4,357 92,500 II. Temesvári közraktárak. 1884. decz. 1-én készlet . . . 27,840 226,815 » » 1—15. beraktároztatott 19,487 141,650 ■■■■■■■■■XWMBRMQnHKQS A készlet tett mindössze . 47,327 368,465 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 10,441 78,150 » » 15-én fenmaradt . . 36,886 290,315 III. Barcsi közraktárak. 1884. decz. 1-én készlet . . . 16,598 138,420 » » 1—15. beraktároztatott 6,913 58,500 A készlet tett mindössze . 23,511 196,920 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 5,183 41,240 1884. decz. 15-én fenmaradt . . 18,382 155,680 (*) Újítások ez életbiztosítás terén. A társadalmi élet jelenlegi mozgalmai, azon óriási fejlődés, mely különösen a közgazdasági téren — napjainkban — minden irányban mutatkozik , az életbiztosítási üzletre is kihatással van. A fokozott igények, a komplicáltabb viszonyok egyeseknél, mint családoknál megkívánják, hogy az életbiztosítás rájuk figyelemmel legyen. Az első m. ált. bizt. társaság különös tekintettel van e körülményre, s az életbiztosítási üzletágban két irányban nagyobb mérvű újításokat szándékozik létesíteni, amennyiben egyrészt táblázatait három új combinatióval (a XVIII. XIX. és XX. táblázattal) szaporítja, másrészt pedig összes táblázatának feltételeit jelentékenyen módosítja. A XVIII. tábla szerint a tőke egy bizonyos időtartam lejárta után fizettetik ki, akár és akkor a biztosított, akár nem. Mindjárt első pillanatra látni, hogy e táblázat igen egyszerű és sokkal ajánlatosabb egyéb kiházasítási biztosításoknál, melyek szerint a gyermek halálával a biztosítás megszűnik. A XVIII. táblánál csak egy élet jön szóba, az atyáé. Ameddig él, fizeti a lokat, a tőkét pedig bármelyik gyermekének hátrahagyhatja, s nem szükséges a biztosítás érvényét egyik vagy másik gyermekének életétől függővé tennie. A XIX- táblázat nem kevésbbé tetszetős mert e szerint esetleg kétszer is kifizeti a társaság a biztosított összeget. Ugyanis ha a biztosított a kikötött idő előtt elhal, a társaság kifizeti az örökösöknek a biztosított tőkét, de ha a lejárati időt eléri, kifizeti a társaság a félnek a biztosított tőkét s a mellett még egy ugyanolyan tőkéről szóló díjmentes kötvényt is ad, melynek összege a biztott halálával kerül kifizetésre. Végre a XX. táblázat a legelőnyösebb életbiztosítási combinatiónak mondható, mert alig gondolható igény, melyet ezzel kielégíteni nem lehetne. Ezen táblázat szerint feltétlenül kétszer fizet a társaság, és pedig egy ízben a kikötött időtartam lejártakor, akár él akkor a biztosított, akár nem; másod ízben pedig a biztosított halála alkalmával, ha az a kikötött időtartam lejárta előtt vagy után is következik be. A díjak mind a három táblázatnál a kikötött időtartam lejártáig vagy csak a biztosított előbb bekövetkezhető haláláig fizetendők. Ezen díjszabályokkal nevezett társaság már a napokban megindítja az üzletet. Különös felemlítést érdemelnek azon módosítások, melyeket az Első magyar általános biztosító társaság szintén a legközelebbi időben akar foganatosítani, s melyek által összes biztosító feleit rendkívüli kedvezményekben fogja részesíteni. Ilyenek lesznek, hogy az esetben, midőn a fél a díjfizetést folytatni nem tudja, vagy nem akarja, a biztosított összeg a biztosítás kikötött tartama és a már lejárt idő arányában, melyre a díjak befizettettek, szállíttatik le. Vagyis, ha valaki — például — 1000 frtot biztosított 20 évi tartamra, 5 évi fizetés után 250 frt, 10 évi után 500 frt, 15 évi után pedig 750 frtnyi tőkésített összegről szóló kötvényt kap. Nagy kedvezmény ez a félre nézve, s nagy megnyugvására szolgálhat a biztosítás megkötésekor, azt tudván, hogy az esetre, ha viszonyai kényszerítenék a díjfizetéseket beszüntetni, azon tőke, amely a biztosítás fennállása idejének megfelel, részére okvetetlen megmarad. Ezen módnál még az is igen előnyös, hogy a kiszámítás felette egyszerű, s a fél maga is bármely pereben meghatározhatja az őt megillető összeget. Továbbá hogy a biztosítás öt évi fennállása után a társaság a biztosítói összeg kifizetését nem tagadhatja meg, ha a bevallásban a biztosított egészségi állapotára vonatkozólag téves adatok fordulnának elő ; hogy a biztosítás öt évi fennállása után a társaság kifizeti a biztosított tőkét még akkor is, ha a biztosított párbajban — az amerikai párbajt kivéve — vagy annak következtében hal el. A második és harmadik pont gyanánt felemlített kedvezményt már eddig biztosított feleire is kiterjeszti a társaság. Azt hiszszük, szolgálatot teszünk hazánk közönségének, midőn az életbiztosítási üzlet körében behozott reformokra figyelmét felhívjuk, s teszszük ezt annál szívesebben, mert a reformtörekvéseket, a közönség igényeihez való alkalmazkodást éppen hazánk ez első biztosító intézeténél tapasztaljuk kiváló mérvben. I. Budapesti vállalat. Készlet Berakta- Kiraktá- Fenma-Az áruk megnevezése roztatott roztatott radt métermázsákban Búza......................... 136,807 19,842 22,593 134,056 Rozs......................... 11,311 5,350 7,023 9,638 Árpa......................... 13,923 3,909 4,134 13,698 Zab......................... 9,066 2,955 931 11,090 Tengeri .... 1,050 793 1,216 631 Repcze .... 33,886 1,031 2,568 32,349 Köles......................... 9,258 302 301 9,286 Hüvelyesek . . . 11,459 1,004 1,073 11,390 Magvak .... 1,541 664 705 1,500 Bükköny .... 246 199 — 445 Liszt és korpa . . 17,645 1,109 3,578 15,176 Szilva és szilvaiz . 16,813 3,088 136 19,765 Gubacs és valenca. 238 -- — 238 Czukor .... 597 55 597 Kávé......................... 922 128 84 966 Egyéb gyarmat- és fűszeráruk . . 344 101 113 332 Kézműáruk ... 58 — 1 57 Bor és bőráruk. . 57 —• 3 54 Gyapjú és gyapot . 31 — — 31 Zsir és zsiradék . 43 — 32 11 Olajok .... 49 — 6 43 Vas és vasáruk. . 613 402 136 879 Czement és földnemek .... 141 — 2 139 Bor......................... 207 73 — 280 Olajpogácsa ... — 101 101 — Dohány .... 41,419 3,324 1,396 43,347 Fa............................... 8 — — 8 Dió......................... 90 37 63 64 Különfélék ■ . . 3,572 461 304 3,729 kert mellett) nyitva egész, nap dij nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9-től délután 1-ig. Múzeumban : régiségtár d. e. 1-tő d. u. 1-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—12-ig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 — 12 ig. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12-ig. Állatkert nyitva egész nap. Kiállítási ügyek. Debreczeni népviselet az országos kiállításon. A kiállítás háziipari szakbizottsága már régebben elhatározta, hogy a hortobágyi és debreczeni népviseletet bemutatja élethű bábukon, a háziipari csarnokban. E népviseletek és a felveendő alakok kiválasztására most van a legalkalmasabb időpont, miután úgy a városban, mint a tanyákban ez idő szerint esnek azok az eredeti téli mulatságok, melyeken ünnepik.