Nemzet, 1885. január (4. évfolyam, 838-868. szám)

1885-01-19 / 856. szám

telt közönség, kik bár nem honfiai a halhatatlannak, megjelentek ez ünnepen, s nem hogy irigyen nézné­nek reánk, kik az önök földje által oly sokáig őrzött kincset magunkkal viszszük, de büszkék, hogy e kincs legalább egy ideig önöké is lehetett! S most, mikor a rendező bizottság és a magyar írók és művészek társasága nevében is mély köszöne­­tünket tolmácsoltuk, kérjük, hogy hálánk nagyságát ne e pár szóból ítéljék meg. De ha ez igénytelen pár­beszéd, miként a kis harmatcsepp a nagy eget, vissza tudná tükrözni szívünk egész világát, akkor látni fog­nák önök, hogy e világban a hála szívünkkel össze­forrva van, mint fénynyel a nap, lánggal a tűz. És ezzel az ünnepet bezárom. Erre a magyar ifjúság a koporsót a halottas kocsira helyezte s az impozáns menet, melyben mint­egy 3000 ember vett részt, a nagy halottat egész az egyetemig kisérte. Az utczákon, hol a menet elhaladt, számos ma­gyar képezett sorfalat és kalapjukat lengették. A nők az ablakokból kendőiket lobogtatták s egyik ablakból egy zöld ág repült a tömeg közé. A bizottság tagjai délután tisztelegtek a Con­cordia hirlapirói egyesületnél és ennek könyvtára szá­mára átadták Yas Gereben életrajzát. Páris, jan. 18. Mint a Havas-ügynökség jelenti, tizenkét eh­inai h­a­j­ó Fu-Tseou­­ból csapatokat szállít Formosa szigetére. Páris, jan. 18. A hús és kenyér drágulása ellen alakult szövetkezet ma tartotta gyűlését S­a­y Leó elnöklete alatt. A gyűlésen Francziaország nagy városai is képviselve voltak. Több senator és képvi­selő (minden pártárnyalatból) tartott beszédet, élén­ken tiltakozva a gabona- és szarvasmarha-vám emelése ellen. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el,mely szerint e vámok emelését ellenzi. Alexandria, jan. 18. A kártalanításra igényt tartó és jogosult külföldiek lemondtak tüntetési szándékukról, miután a consulok és más előkelők erről lebeszélték őket. A lebe­szélés nevezetesen azért történt, nehogy az angol katonaság igénybevételének esetére, ezzel összeütközés történjék. Kairó, jan. 18. Baravelli, az egyptomi ál­lamadósság törlesztését ellenőrző bizottságban Olasz­ország képviselője, újra kérte lemondásának elfogadását, miután közte és az olasz kormány közt véleményeltérés merült fel. Aachen, jan. 18. A rajnavidéki posztógyár, mely több száz munkást foglalkoztatott teljesen leégett. A kár igen nagy. A posztógyár hét biztosító társulatnál biztosítva volt. Kolozsvár, jan. 18. A kolozsvári népbank ma megalakult. Az alakuló gyűlésen, mely a bank igaz­gatóságát megválasztotta, 203 részvény volt képvi­selve. Az igazgatóság tapintatos alakítása reményekre jogosít. Kolozsvár, jan. 18. Az itteni távirdai tisztvise­lők a nyugdíj-törvényjavaslathoz benyújtott kérvé­nyük támogatására Zsigmond Dezső, B­a­r­t­h­a Miklós, B­á­n­f­f­y Dániel b. és Z­e­y­k Károly orsz. képviselőket kérték föl. Temesvár, jan. 18. A helybeli szinügy gyá­­molító-egylet Ormós Zsigmond főispán elnök­lete alatt ma közgyűlést tartott, melyben bejentetett, hogy a városi törvényhatósági bizottság a magyar színészetet a téli idényre állandósítani óhajtván, e czélból annak segélyezésére az igazgató természetbeli lakásán kívül évi 4100 frt segélyt szavazott meg. A közgyűlés erre nagy lelkesedés közt elhatározta, hogy az egylet évi 1000 frt segélyt utalványoz a magyar színtársulat segélyezésére és Temesvár város közön­ségéhez a magyar színészet állandósításáért köszönő átiratot intéz. Végül elhatározta, hogy az egyleti alaptőke gyapítására sorsjáték fog rendeztetni és az ez iránti módozatok megállapítására öt tagú bizott­ság küldetett ki. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Páris, jan. 17. (Boulevard­) 3 százalékos franczia évjárulék 79.70. Osztrák államvasuti részvények —.—. Osztrák földhitelrészvények —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 302.—. Unió-bank­részvények —.—. 5 százalékos magyar papírjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények —. 4 és fél százalékos franczia járad. 109.85. Déli vasúti részvények —.—. Fran­czia törleszthető járadék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjá­radék—.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —. —. Magyar leszámítoló és pénzváltó­bankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohány­­egyedár. társ. —.—. Ottomán bankrészvények —.—. A tőzsde irányzata szilárd. Frankfurt ján. IP. (Vasárnapi forg.) Irányzat: szilárd. — 4‘2°/o papir­járadék 68.50. 4­2°/o ezüst­járadék 69.3/s. 6°/o magyar aranyjáradék —. 5% magy. papirjáradék 77.—. Osztrák-magyar bank-részv. —.—. Károly Lajos vasut-részv. 218.75. Erzs. nyug. vasut-részv. —.—. Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. —.—. 4’/a°/0 földhitel záloglevél —.—. Magyar hitel­részvény —.—. Magy .országos bank-részvény—.—. 5 °/C osztr. papirjáradék—.—. 4'/0 osztr. aranyjáradk 87.81. 4°/o magy. aranyjáradék 79.75. Osztr. hitelrészvény 254.50. Osztr. ál­­lamv. részv. 249.25. Déli vasút részvény 120.75. Magyar- Gácsor. vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jesz. hitelb.-részvény.----­ Árutőzsde. Páris, január 17. Este. (Áru-üzlet.) Búza folyó hóra 21.10, februárra 21.25, már­­czius—áprilia 21.60, márcziustól négy hóra 22.10. — Liszt (9 márkás) folyó hóra 45.75, február­ra 46.—, márczius—áprilia 46.40, márcziustól négy hóra 46.90. — Olaj folyó hóra 67.—, február­ra 67.25, márcziustól négy hóra 68.50, májustól négy hóra 69.50. — Szesz folyó hóra 44.50, február­ra 44.75, márczius—áprilisra 45.25, májustól négy hóra 45.75. — Szállítási dij Budapest-Páris 8­5 frank. — Irányzat: búza csendes, liszt tartva, olaj, szesz csendes. New-York, január 17. Finomított kőolaj 70° Abel Test New-Yorkban átvéve 71/*, finomított kő­olaj 70° Abel Test Philadelphában átvéve 7.3/8, liszt kész szállításra 350.—, szalonna —.—, vörös őszi búza kész szállításra 95.—, januárra névleg., február­ra 92.1/a, márcziusra 94.1/4 imperialquarterenkint. — Szállítási dij imperialquarterenkint Észak-Ameri­kából az angol kikötőkbe és az ezekkel í­gy magas­ságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe 41/2. — Isir Wilcox jegyzése —.—. Fairbanks jegyzése —.—. Tengeri kész szállításra 53.—. Gyapotho­­zatal —.—. HÍREK­ Január 18. — Hivatalos. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter, Wolfrumb Károly I. oszt. pénzügyi fogalmazót II. oszt. pénz­ügyi titkárrá nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, Igaz Dániel budapesti postatisztet, és Bérczy Ernő ugyanottani postaigazgatósági fogalmazó-gyakornokot, a budapesti postaigazgatósághoz fogalmazókká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter, írnokká , a nagybecskereki kir. törvényszékhez , Weincz Pál njaradi kir. járásbirósági dijno­­kot, és az oravicza-bányai kir. járásbirósághoz . Fodor Dezső gyulafehérvári kir. törvényszéki bijnokot nevezte ki. — Áthelyezések. A m. kir. igazságügyminiszter, Vályi Albert nagy-rőcsei s Malinák Aladár rozsnyói kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőket kölcsönösen áthelyezte. — Állami kedvezmények. A földmivelés-, ipar- és keres­­kedelemügyi m. kir. miniszter, egyetértőleg a m. kir. pénz­ügyminiszterrel, Moskovics Márton anarcsi gazdasági szesz­gyára részére, az 1881. évi XLIV. t.-czikkben biztosított ál­lami kedvezményeket megadta. — Névváltoztatás. Gaganecz István kassai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Kisfalud!«-ra kért átvál­toztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Alapszabályok. A budapesti katonai hadastyán­­egyletek I-fő budapesti nő-betegsegélyző-egyletének, a varannói casinó és olvasó-egylet és a tiszah­egyesi casinónak alapszabá­lyai bemutatási záradékkal ellátottak. — Ügyvédi kamarák. A pozsonyi ügyvédi kamara részé­ről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Neumann József pozso­nyi ügyvéd a kamara lajstromába bejegyeztetett. A zalaeger­szegi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Zarka Miklós zalaegerszegi, dr. Noszlopy Gáspár nagy­atádi, és dr. Schwarcz Adolf nagy­kanizsai ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek ; Tomcsányi Sán­dor volt marczalii ügyvéd pedig elköltözködés folytán abból ki­töröltetett. — Személyi hírek. József főherczeg és Klotild főherczegnő, valamint Mária Dóra főherczegnő s Jó­zsef s László főherczegek tegnap Budapestről Al­­csuthra utaztak. — Koburg Fülöp herczeg és Lujza herczegnő tegnap este Irsáról visszatértek a fővá­rosba. — Tóth József pestmegyei tanfelügyelő ma reggel Czeglédre utazott, hogy jelen legyen az eddigi községi iskola államivá avatása ünnepén. — Kitüntetés. Ő felsége gróf Paar Lajos nagy­követnek a római szentszéknél, a Lipót-rend nagyke­resztjét adományozta. — A miniszter köszönete. Gresch Ágoston kés­márki ügyvéd a szepes-bélai államilag segélyezett községi iskola javára ezer forint alapítványt tevén, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, nevezett­nek ezen nemes áldozatkészségéért köszönetét nyil­vánította. — Kossuth Lajos egészségi állapotáról írja az »Egyetértés«, hogy Helfy Ignácz orsz. képviselő, ki e hó elején Turinba utazott, Kossuthot a legvirulóbb színben találta. Nagyon régóta nem volt Kossuth testszervezete oly rugékony, szelleme pedig oly munka­­bíró, mint éppen mostanában. Legutóbb az állam és egyházról fejezett be egy hosszabb tanulmányt, mely felelet lesz Schlauch Lőrincz szatmári püspöknek a Szent­ István társulat legutóbbi közgyűlésén mondott beszédére. Az iratok összeállításán kívül Kossuth szorgos figyelemmel kíséri nemcsak a politikai élet minden mozzanatát, hanem a culturális jelenségeket is. Nincs a művészetek, tudományok vagy az iroda­lom terén oly esemény, mely Kossuth figyelmét elke­rülné. Vendégei vannak, de csak gyéren. Legutóbb nemeskéri Kiss Miklós, Kossuth régi barátja fordult meg Turinban. — A pénzügyminisztériumból. A hivatalos lap mai száma közli: Magyar országos pénzügyminiszte­rem előterjesztésére, dr. Láncz Miksa és Márffy Al­bin pénzügyminiszteri fogalmazókat miniszteri titká­rokká kinevezem; dr. Hiersch Károly pénzügymi­niszteri fogalmazónak pedig a miniszteri titkári czi­­met és jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1885. évi január hó 12-dikén. Ferencz József, s. k., Gróf Szapáry Gyula, s. k. — Eljegyzések, Dr. Lipcsey Soma földbir­­tokos és hontmegyei tiszti ügyész e napokban elje­gyezte Gerenday Ilonka kisasszonyt, Gerenday Antal márványmű-gyáros leányát. — Cservény István hevesi aljárásbiró eljegyezte Darányi József hevesi földbirtokos unokáját, G­r­ó­n­a­y Mariska kis­asszonyt. — Nyilatkozatok. A következő két nyilatkozat közzétételére kérettünk föl. I. Nyilatkozat. A nyitramegyei szabad­elvű pártkör választmánya az »Egyetértés« egyik kö­zelebbi számában Crausz István arra vonatkozólag megjelent azon közleményére, hogy a pártkörből való kirekesztésére bizonyos oldalról indítvány létetni szándékoltatott, kijelenti, hogy ily indítvány a vá­lasztmányhoz be nem érkezett, és hogy a választmány tudomására oly tények, a­melyek ily indítvány téte­lére bárkit is feljogosítanának, nem is jutottak. Kelt Nyitrán, a nyitramegyei szabadelvű pártkör választ­mányának 1885. évi január hó 17-én tartott ülésé­ben. Latkóczy Imre választmányi elnök, Szálé Lajos választmányi jegyző. II. Nyilatkozat. Crausz István és Ocskay László között fenforgott becsületbeli ügy mai napon előttünk lovagiás után nyert elintézést. Nyitra 1885. január hó 16. Sándor Géza, Fabritzius Endre, Deák János, báró Oberländer Hermann. — Betiltott zugiskola, Sári pestmegyei község­ben már hosszabb idő óta burjánzott egy zsidó zug­iskola, melynek számos növendéke volt. A községi elöljáróság sokáig tűrte az iskolát, míg végre felje­lentés érkezett ellene Pest megye tanfelügyelőjéhez, ki aztán a napokban a törvény értelmében betil­totta azt. — Halálozás. Pintye József, kolozsvári kir. törvényszéki biró, tegnap délután meghalt. A tör­vényszék egyik munkás­bíráját, a kolozsvári társas­élet pedig egy kedvelt és tisztelt tagját vesztette el benne. — Villamos világítás. A Ganz-féle gyárban az utóbbi időben, mint halljuk, sikerült kísérletek létet­tek, melyeknek czélja a villamos áramoknak olcsó és biztos módon nagyobb távolságokból leendő vezetése az egyes fogyasztási állomásokhoz. A villamos vilá­gítást közvetítő központi állomások kérdése ez ál­tal jelentékeny lépést tett a gyakorlati megvalósí­tás felé. — Natália királyné gyémántjai. Belgrádból je­lentik . Ismeretes, hogy bizonyos Axelrad órásnál megtalálták Natália királyné gyémántjait. Ez ügyben újabban tizenöt embert fogtak el Zimony­­b­a­n. A vizsgálat a legszélesebb alapon vezettetik. — Esküvő. Fényes esküvő lesz e hó 24-kén Aradon. Bonis Döme, kir. tanácsos, közjegyző leá­nyát, Annát vezeti oltárhoz Trulla Péter ügyvéd, kő­rösbányai orsz. képviselő. Az esketést az aradi gör. kel. püspök, Metianu fogja végezni. — Hóra-»album«. Bukarestben jelent meg »Centenarul» czím alatt a Hóra-lázadás évszázados emlékére egy szörnyű gyűjteménye a legszilajabb nemzetiségi fanatismusnak versben és prózában fel­váltva. Sokan írtak bele, de mind éretlen ifjenczok, a nevesebb román írók közül senki sincs e példátlan »album«-ban képviselve. Hanem meg is látszik a vál­lalaton, mert semmi irodalmi niveauja sincs; a hang és vad szenvedély pedig a­mi benne végig tombol, csakugyan méltóvá teszik Hóra­­Kloska emléké­hez. — Mint sok más ilyen irányú nemzetiségi förmedvényeknél, melyek Bukarestben látnak nap­világot, úgy itt is erdélyi származású oláh viszi a főszerepet. Az első közlemény e dühtől taj­tékzó irodalmi merényletben ugyanis ez : Revolu­­tiunea romana de la 1784 in Transylvania, azaz az erdélyi oláh forradalom 1784. hét tömött levelen, írója Lacasean George, mint a »Kol. Közi.« czikkiró­­ja, ki az albumot ismerteti, mondja, — apja szakács volt Abafáján a b. Bornemisza családnál s ott raga­dott rá a Szakács név. Balázsfalván nem vették fel a theologiára, felment Budapestre, de ott nem élhetvén meg, kivándorolt Bukarestbe és felcsapott üldözött román hazafinak. Eleget tett-e katonakötelezettségé­nek? nem tudhattam meg — mondja az ismertető. Közleményét így kezdi: »Mindazon ázsiai betörések közül, melyek a középkorban Dacia Trajanat sújtot­ták, egy sem volt tartós következményei miatt any­­nyira szerencsétlen átalában a román nemzetre s fő­leg a Kárpátokon túli románokra, mint a magyarok betörése: invasiunea Ungurilor.« A neveztük buka­resti könyvben nemcsak a magyar nemzet, de a Habs­­burg-dynastia ellen is szenvedélyes és gyűlöletes kifa­­kadások foglaltatnak. — Sikkasztás a postán. Mint Mohácsról írják a »N. P. Journal«-nak, ott néhány nappal ezelőtt egy sikkasztás nyomára jöttek a postahivatalban. Armuth J. ottani kereskedőhöz ugyanis a napokban egy bécsi kereskedő­ház utazó ügynöke ment s Armuth esedé­kessé vált tartozásának kiegyenlítését kérte. Armuth felmutatta a kért összeg elküldéséről szóló postai ve­­vényt, mire az ügynök táviratozott a bécsi c­éghez, ez pedig visszatávírt, hogy a pénz nem érkezett meg. A postahivatalban a reclamátió után kitűnt, hogy az illető postatiszt, Martinék, a 100 frtos levelet nem irta be a könyvbe s tartalmát elsikkasztotta. A sikkasztó tiszt rögtön fölfüggesztetett állásától, de midőn Ar­muth tudakozódott több üzlettársától, hogy megkap­ták-e az általa küldött összegeket, hat helyről tagadó választ kapott s igy a Martinék által elsikkasztott összeg száma több mint 600 írtra rúg, ki azonban még mindig szabad lábon van. — Coppée és Coquelin. A párisi írói köröket élénken foglalkoztatja egy incidens, mely a Theatre Frangais színfalai mögött történt. Coppée a lapokban nyilatkozatot tett közzé, hogy »Az utolsó Stuartok« ez­ új darabját a Theatre Frangaisból visszaveszi és az »Odeon«-nak fogja adni. Továbbá, hogy lemond a könyvtárnoki állásról, melyet a »Theatre Frangais«­­ban elfoglalt és a melyért 3000 frank fizetés járt. Coppée ez elhatározásának indokait megtudjuk a le­vélből, melyet most Coquelintől közölnek a franczia lapok és amely a következő passust tartalmazza: »A Theatre Fran­gais bizottságának (a színészekből ala­kított drámabíráló bizottság) legutóbbi ülésében egy tag szükségesnek vélte felvetni azt a kérdést, illő-e, hogy a »Comédie Française« meghagyja önt egy igen benső állásban és megvallom, hogy én is egészen az ő nézetén voltam. Az ön levele sokkal büszkébben van írva, semhogy helyet engedne a hálának, amely­­lyel ön tartozik e bizottság iránt, mely igen szívesen kötelezte le önt, de én annak kifejezéseit nem hagy­hatom tiltakozás nélkül.« Az ellenségeskedést, mint mondják, az okozta, hogy Coppée egy szinbirálatá­­ban kissé keményen bírálta a »Theatre Frangais« tagjait. — III. Napoleon bukásáról, Hérisson Irisson gróftól, kinek könyvét az 1864-iki chinai háborúról a franczia kormány nemrég diplomatiai okokból nem engedte közzététetni, a napokban érdekes munka je­lent meg »Journal d’un officier d’ordonnance« ct. a. A szerző a német-franczia háb­orú alatt Trochu tá­bornok vezérkarában szolgált, a németekkel folytatott alkudozásokban több ízben mint tolmács szerepelt és így közvetlen szemtanúja volt a nagy dráma sok ér­dekes episodjának. Ezeket az episodokat beszéli el könyvében és sok új adatot, ismeretlen adomát beszél az 1870. és 1871-iki dolgokról. Mikor a szeptember 4-iki forradalom a császárnét menekülésre kényszerí­­tette, Hérisson gróf bízatott meg, hogy a császári család ruhatárát és ingóságait hozza biztonságba. A könyv egyik legérdekesebb fejezete leírja, hogy a csá­szárné miképen menekült Párisból. Metternich her­czeg és Nigra lovag beszélték rá a császárnét, hogy hagyja el a fővárost. »A két utolsó hét, miket a sze­gény nő a tuilérákban töltött, nem hozott egyebet, mint örökös tortúrát; valóságos erkölcsi agónia volt ez. A rettenetes napok alatt nem múlt el egy óra, hogy valami új szerencsétlenségről ne érkezett volna hír. Testét és lelkét egyaránt megtörték ezen órák, me­lyek a könyeknek, a kétségbeesésnek, a munkának voltak szentelve és melyekre álom és nyugalom nél­küli éjszakák következtek. A császárné, hogy teljesen ki ne dűljön, igen erős kávét szokott inni és csak úgy tudott pihenni, ha erős adag chlert vett be. Ez utóbbi szerből annyit fogyasztott, hogy valóságos Somnambulismus tünetei jelentkeztek nála; ilyenkor merev, kitágult szemekkel nézett maga elé, és nem értette meg, ha hozzá beszéltek.« Igen regényesei? írja le Hérisson gróf, hogy mikép jutott a császárné Deauville-ig és milyen veszélyben forgott élete, mikor egy kis hajón kelt át a Manche csatornán. A könyv sok kiadatlan okmányt is közöl, többek közt a kö­vetkező sürgönyt, melyet a császárné irt és amely így hangzik: »A császárhoz. Arra ne gondoljon, hogy ide visszajön, ha nem akar egy rettenetes forradalmat előidézni. Ezt a véleményt nyilvánították Roucher és Chevreau, kiket ma reggel láttam. Itt azt mondanák, hogy ön kerüli a bukást. Ne feledje el, hogy Napó­leon herczeg egész életére milyen súlylyal nehezedett az a tény, hogy ott hagyta a krimiai hadsereget. Eugénia.« — A saharai beltenger tervezőjének, Roudaire ezredesnek halála alkalmából több franczia lap azt a nézetet fejezte ki, hogy már most az egész tervet elej­­tettnek kell majd tekinteni. De Roudaire barátai megc­áfolni igyekeznek ezt az aggodalmat, így L e s 8 e p s Roudaire ezredes anyjához részvétlev­elet intézett, mely e szavakkal végződik: »Az ön fiának műve nem fog elveszni.« A szükséges tőkék az elő­munkálatokhoz megvannak és Lesseps azt tervezi, hogy Sfax és Gabes közt nagy kikötőt létesítenek egy folyó mellett, a melynek medrét később elvezetik a tengervízzel elöntendő »sott«-okig. E kikötőt, mely­nek kiépítése kezdetét képezendi a tervezett óriási munkának, el fogják nevezni »Roudaire-kikötő«-nek. — Tűz egy gyárban. Az újpesti Stern-féle szesz­gyárban, ma este tűz volt. A tűz a malátagyár padlá­sán este 5 órakor, ismeretlen okból, ütött ki; a gyár tetőzete és a munkásoknak a padláson őrzött holmija égett oda; a kár 5—6000 írára rúg. A gyári tűzol­tók parancsnoka, Heller Zsigmond, nagy elszántság­gal látott hozzá az oltási munkához, és bár ruhája is megégett már, nem tágított, mig csak a tüzet el nem fojtotta. Utóbb a Wolfner-féle gyár és Újpest község tűzoltói is jöttek segítségre és este 7 órakor a gyár veszélyen kívül volt. — Öngyilkosság. Braun Soma szolnoki lakos regalebérlő, ki néhány hó előtt csődbe jutott s e miatt vizsgálat alatt állott, e hó 16-án főbe lőtte magát. 15 én Karczagon volt a vizsgáló biró előtt és a kihallgatást, mely estig tartott, másnap folytatni kellett volna. A kihallgatás kedvezőtlen fordulatot vett Braunra, aki egész jó kedvvel költötte el vacso­ráját Karczagon s azon ürügy alatt, hogy a másnap folytatandó kihallgatásra szükséges okmányt kell elhoznia, még az éjjel Szolnokra ment és megírta atyjának Karczagra, hogy öngyilkos lesz. Az apa reggel kapta a levelet, és rögtön sürgönyzött egyik ismerősének, hogy Braun Samut tartsa szemmel. E sürgöny folytán felnyitották Braun lakását, hol a szerencsétlent átlőtt halántékkal, jobb kezében a revolverrel, halva találták. Az öngyilkos fiatal özve­gyet és kéthónapos gyermeket hagyott hátra. — Egy honvéd hadnagy öngyilkossága. Nagy- Kanizsán élénk részvétet keltett. Kincs Samu honvéd hadnagy öngyilkossága. Az esetre vonatkozólag a követ­kező részleteket írja a »Zala«. Kincs szerény csendes életmódot folytatott, de társai többször búskomorsá­got vehettek rajta észre. Janu 9-ikén még a kávéház­ban kedélyesen kártyázott. Éjféltájban hazament, a kávéházbeli ismerőseitől azzal búcsúzva el: »No most utoljára mondok jóéjszakát, mert holnap főbe lövöm magamat.« Nevetve mondta s barátai nevetve fogad­ták ezt a kijelentést. Különben már délután kérdezte egy tiszttársától — szintén egészen tréfás hangon — hogy abban az esetben, ha szombaton a főbe lövi magát, mikor lesz a temetése. Ez mosolyogva felelt: Vasár­nap délután. — »De hiszen revolvered zálogházban van.« »Akkor a zálogc­édulával lövöm meg maga­mat,« felelt Kincs. — Másnap, szombaton, reggel a szokott időben bement irodájába — segédtiszt volt ugyanis a 77-ik zászlóaljnál; — elment még a pos­tára is, hol a zászlóalj számára érkezett leveleket át­vette ; ezeket visszavitte az irodába, honnan fél 9 óra tájban azzal a kijelentéssel távozott, hogy mindjárt visszajön, csak valami dolga van a városban. — Nem jött többé vissza. Féltizenegykor hozta a honvédlak­tanyába egy csendőr azt a hírt, hogy a lasznaki me­zőn, a csendőr laktanya közelében, egy honvéd had­nagy agyonlőtte magát. Kincs volt. — Tizenegy éves öngyilkos. Kistelekről írják egy szegedi lapnak a következő esetet: Krisán János gazda a határbeli tanyáról feleségével a faluba ké­szült. Már be volt fogva a kocsiba, a 11 éves kis­fiú még mindig ott rimánkodott sirva, hogy őt is vigyék be a faluba. A szülők csitították a fiút, hogy nagyon hideg van, de az csak nem tágított s midőn a szülők kifelé mentek, sirva mondá: »Ha nem visznek a fa­luba, fölakasztom magamat!« A szülők mosolyogtak a fenyegetésen, fölültek a kocsira és elmentek hazul­ról. A kis­fiú pedig bement a szobába, egy széket tett a gerenda alá, arra fölállt s tehetetlen apró testvér­kéi előtt fölakasztotta magát. Mikor a szülők hazaér­tek, a gyermeket halva találták. — Harcz egy vasúti coupéban. A Passauból tegnapelőtt kiinduló gyorsvonaton Rekawinkel köze­lében a nyilt vonalon egyszerre egy kétségbeesett ki­áltás rémítette meg az összes utazókat. A kiáltás a gyorsan robogó vonat dübörgését túl harsogta s a többi utasok úgy megrémültek, hogy szintén elkezdtek ki­abálni, bár nem tudták, hogy­­ miért kiabálnak ? A vonatvezető végre a nagy lármáral a vonatot megállí­totta a nyilt vonalon. A coupéban, honnan a sikoltás jött, egy remegő lányt s egy öreg urat találtak. A gyorsvonatnak sietős lévén a dolga, a lányt egy má­sik coupéba tették s ezzel a vonat haladt tovább. A bécsi rendőrség azonban táviratilag értesitettvén a dologról, a kaland hőse és hősnője, a bécsi pálya­házban, a vonat megérkezése után azonnal kihallgat­tattak. S kitűnt, hogy a kisasszony képzelődése okozta az egész zavart. Az öreg ur kedélyes tár­salgásba bocsátkozott ugyanis a hölgygyel, ki elme­sélte, hogy született bárónő s hogy most nevelőnői állást megy betölteni. A bárónőnek azt a szívességet is megtette az öreg ur — különben jámbor keres­kedő — hogy második osztályra szóló jegyét első osz­tályra szólóra váltotta be. Midőn egy alagúton átmen­tek, a kisasszony felállt a coupéban, az öreg úr meg­fogta kezét, s a hölgy nem vonta vissza, mi — a­mint az öreg vallomásában mondta — jól esett neki. Mi­kor aztán az öreg elővette szivartárczáját, hogy ciga­­rettel megkínálja a nevelőnőt, ez el kezdett kiáltozni s az ablakon akart kiugrani, mert azt hitte, hogy a férfi őt f­el akarja altatni. Két­ségbeesett harcz fejlődött ki a coupéban a férfi és nő között s csak a vasút megállításának kö­szönhető, hogy nem ugorhatott ki a bárónő az abla­kon. A kalandnak mi következménye sem lett — a rendőrség előtt. — Gyilkosság. Szentpéteruron Szemes István ugyanottani lakost f. évi január 15-én este ablakon keresztül agyonlőtték. A tetteseket nem is sejtik. — Veszedelmes műtét. Londonban egy idő óta nemcsak az orvosi körökben, hanem a közönség egy részében is nagy feltűnést keltett egy veszedelmes műtét, mely a beteg életébe került. Egy betegen ugyanis dr. Bennett Hughes több éven át sajátságos agy­velő-betegséget diagnosált, midőn a fájdalom nagyobbodott, egy másik orvos, dr. Godlee a beteg koponyáját felnyitotta azon a helyen, a­melyen dr. Bennett a bal fészkét feltalálni vélte. S Bennett nem is csalódott, mert az agyvelőnek egy kinövését talál­ták ott, melyet dr. Godlee levágott. A beteg a műtét után teljesen jól érezte magát, de egyszerre agyvelő­­gyuladást kapott s belehalt. Az orvosi körökben ez alkalommal sokan megtámadták dr. Godbeet s műté­tét vivisectionak nevezték. — Fővárosi krónika. Kitett csecsemő. A Szondi­­utcza 23 sz. a. fekvő Seiderheim-féle kertben tegnap este egy 4 — 5 hónapos kitett f­ágy érméket találtak. A csecsemőt az I. gyermekmenhelyegyletbe szállították, míg a szívtelen anyát nyomozzák. Elgázolás. Visi Luigi udinei szül. 30 éves olasz munkást, ma éjjel 12 órakor a­mint a kőbányai utón részeg állapotban feküdt, egy arra haladó kocsi elgázolta. A szeren­csétlen fején és arczán szenvedett sérüléseket. Beszállították a Rókusba. Öngy­ilkossági márnia. Mészáros János buda­pesti születésű 60 éves foglalkozás nélküli műkertész, aki már vagy hatszor próbálta meg az öngyilkosságot, de mindannyi­szor megmentették, tegnap délután az I. kerületi Ferenczhal­­mon, a »zöld vadászhoz« czimzett házban öngyilkossági szán­dékból újólag gyufaoldatot ivott. Szándékát azonban most sem érhette el, mert egy rendőr észrevette és bevitte a Sz­űt János kórházba, hol azonnal ellenszereket adtak be neki s most már túl van a veszélyen. Az öreg úgy látszik öngyilkossági mániá­ban szenved, mert minden egyes kísérlete alkalmával tette indokául mást említett. Most azt mondja, hogy a szüleivel örökös viszálkodásban él s ezért akart meghalni. Megszökött sikkasztó. Funt Ignácz pinczér, gazdájától, Fleischmann Ignácz korcsmárostól 300 frt értékű áru és élelmezési csikkeket elsikkasztott és megszökött. Talált holttest. A budaörsi vámnál az ország­út szélén egy 50 évesnek látszó s a földmives osztályhoz tar­tozó ismeretlen nő holttestére akadtak. Külerőszak nyomai nem látszanak rajta. A holttestet leszállították a Rókus kórház boncttermébe. Elfogott katona-szökevény. Helszky Ede közös hadseregbeli szakaszvezetőt, aki hat évvel ezelőtt meg­szökött, Chapó csendbiztos tegnapelőtt Újpesten elfogta. Az illető mint óraműves Hedry Elek álnév alatt beutazta Német­országot, Svájczot és Olaszországot s többnemű csalást köve­tett el. Letartóztatásakor mindenféle hamis okmányokat talál­tak nála. Átadták a katonai hatóságnak. Farsang. — Álarczos bál. A gazdasszonyok országos egy­letének álarczos bálja tarka közönséggel töltötte meg ma este a vigadó összes termeit. Az álarczos bálok hanyatló korában a mai mulatság a sikerültebbek közé sorozható. Sok szép maszk tolongott a forró ter­mekben s az álarcz nélkül megjelent közönség sorai­ban számos előkelőség volt, kik természetesen köz­pontjai voltak az álarczosok faggatásainak. A magyar gazdaszonyok országos egyletének évenként rendezni szokott álarczos bálján mindig megjelenik a fővárosi jótékony egyletek élén álló előkelő hölgyközönség s ez ma sem hiányzott. A virágáruló asztaloknál a nemzeti és népszínház több művésznője is foglalatoskodott. Remélhető tehát, hogy a jó mulatság az egyletre nézve tetemes anyagi haszonnal is járt. — Az athleta bál bizottsága elfogadta Perényi Kálmán csárdását, mely újdonságul fog bemutattatni a tánczvigalmon. A bálon különben Berkes Lajos czigány zenekara fog játszani.­­ A pestmegyei bál e hó 28-án a vigadó ter­meiben fog megtartatni. A lady patronesse Szapáry Istvánná szül. Ráday Biri grófnő és fia Szapáry Péter gróf bálelnök mindent elkövetnek a siker érde­kében. A vigadó termei a bál estéjére föl lesznek díszítve a megye czimereivel. A lépcsőházban pedig a megyei huszárok fognak diszőrséget állni. — Gyermekbál Kállay Béni miniszternél. Kállay Béni közös pénzügyminiszter lakásán tegnap fényes gyermekbál volt, melyen több mint százan jelentek meg, nagy és kis vendégek egyaránt. A mulatságon jelen voltak Zichy grófnő, Szögyény-Marich László, Mérey osztályfőnök, Teleki grófnő, Vecsera bárónő, Kinsky gr., Robillant gr. nagykövet, Bethlen gr. stb. gyermekeikkel. A házi­asszony három gyermekével a legszeretetreméltóbban fogadta a vendégeket, kik kitünően mulattak. — A pesti ízr.­nőegylet f. hó 10-én tartott, bálja alkal­mából következő felülfizetések folytak be : Deutsch Lajosné 90 frt., Bischitz Dávidné 50 frt., hatvani Deutsch Bernát 40 frt., Márton Alajos 40 frt., Wahrmann Mór 30 frt., megyeri Krausz Maier 30 frt., Hirsch Jakabné 30 frt., Dr. Beke Gyuláné 20 frank aranyban, Schwarz Sándorné 20 frt., Kugler Henrik 20 frt., Beimel Jekabné 20 frt., Weisz Bertold 20 frt., Weisz Emma 20 frt, Holitscher B. Lipótné 20 frt., N. N. megyeri Krausz Izidorné által 15. frt. I.­­ S. 15 frt., és J. S. 15 frt., Strasser Izidorr­á által: Jelinek Henrik 15 frt., Auspitz Mária 10 frt, Taub Salamon 10 frt., Warmann Sándor 10 frt., Ullmann Ká­roly József 10 frt., Wechselmann Ignáczné 10 frt., Strasser Alajos 10 frt., Dr Baumgarten Izidor 10 frt, Dr. Herzl Izidor 10 frt, Brachfeld Adolfné 10 frt, Inselt Samu 10 frt, Neumann Frigyesné 10 frt, özv. Ellenberger Henrikné 10 frt, Keleti Gyula 5 frt, özv. Blum Bernátné 5 frt, Schweiger Nándorné 5 frt, Dr. Schweiger Zsigmondné 5 frt, Braun Pál 5 frt, Brüll Henrik 5 frt, özv. Dr. Weiser Miksáné 5 frt, Hans Regina 3 frt és a légszesztársulat igazgatósága 52 frtot, mint elengedés a kivilágitási költségekből. A választmány az adományozók­nak köszönetet szavazott. A bál tiszta jövedelme 2015 írtra rúgott. Irodalom, színház és művészet. — »Szikra Panna« czimmel ma a várszínházban eredeti népszínművet adtak elő »dalokkal és táncz­­czal« Kiss Mihálytól, a Kiss Mihály debreczeni »első rendű operette és népszínmű énekes« vendég­felléptével. A vendég valószínű combinatio szerint egyúttal a szerző, s mondjuk ki mindjárt, hogy szí­nésznek Kiss úr sokkal különb, mint írónak, ámbár mint színész sem mutatta magát ma előnyös oldaláról. Kiss a főváros színházközönségének egy része előtt a színkörből ismeretes, s ott némileg kedvelt is volt mint operette-énekes, mert ha hangja ke­véske volt is, de elég kellemes. Népszínműben azonban sem az ének, sem a játék markírozás­­sal el nem fogadható, — azért ma nem is tetszett annyira, mint a­hogy ő s a régi emlék alapján a kö­zönség is várta. Ami darabját illeti, — az egy rend­kívüli naivitás. Talán nincs is egyéb igénye, mint hogy alkalmat adjon avult és ismeretlen nóták elda­­lolására, s egy csomó vidám ugrálásra, ami legalább élénk jelenetet ad. Maga a darab története a legkez­detlegesebben van földolgozva. Nagy drámai jelenete­ket idéz föl s nem bir vele mit csinálni, — elüti egy közhelylyel, rátukmálja egyik alakjára, hogy busul, — s mihelyt terhére van a nagy szomorú­ság, nótáztat vele egyet s vége van minden bajnak. Ha nem énekelnek a darabban, nagyon sokat énekelnek. S amikor az éneklők elseje Blaha asszony, akkor az egész közönség nagyon jól mulat, csak a szörnyű drámai jelenetek alatt riadt föl egy tiltakozó kac­agás. Blaha asszony­­aranyos jókedvében volt, s alig győzött eleget újrázni. Ezt a darabot, amint halljuk, a színház bíráló bizott­sága csakis a jó — nóták kedvéért fogadta el elő­adásra. — Az operaházban — mint értesülünk — kö­vetkező darabok tűzettek ki előkészületre: január 29-re »Tannhäuser« Turella kisasszonynyal, február 3-ra, »N­a­i­­­a« és »A nürnbergi baba.« Erkel új operájának, »István király«-nak első előadása február 15-re helyeztetett kilátásba. — »A kávéházban« czímű egy felvonásos vígjá­ték szerzője felkéretik, hogy műve érdekében a nem­zeti színház titkári hivatalában jelentkezzék. — A nemzeti színházban előkészületre kitüzet­­tek a következő darabok: Serge Panine, Romeo és Julia, Szikra, Poirier úr veje, A protectio, Severo Torelli, A báróné levelei, Az első szerelem. — Új magyar operette. Mint a »Fővárosi La­­pok«-ban olvassuk, Bátor Szidor és Hegyi Béla fiatal zeneszerzők tegnapelőtt a »Milliomos nő« czí­mű operettet mutatták be egy hírlapírókból, zené­szekből és színházi hivatalnokokból álló szűkebb körű társaságnak. A két tehetséges fiatal zenész az »Áren­dás zsidó«-hoz szerzett dalokkal vonta magára a figyelmet s első operettejük zenéje is dallamos szá­mokat tartalmaz. A szöveget egy franczia vígjáték­ból Reiner Ferencz írta. A mű még e tavaszszal fog színre kerülni a népszínházban. A főbb női sze­repeket Hegyi Aranka és Tarnás Sarolta kisasszo­nyok, a többi szerepeket Solymosi és Szilágyi, to­vábbá Vidor fogják énekelni. — Az »Ezeregy éjszaka« magyar kiadásából Nádor Kálmán könyvkereskedésében megjelent a 16. 17. és 18-ik füzet több szép illustratioval. — A M­unkácsy-díjat az idén, mint — lapunknak Párisból jelentik — Temple János fiatal festőmű­vésznek ítélte oda a mester az »Ebéd után« czimü képéért, mely a műcsarnokban volt kiállítva s a me­lyet tudvalevőleg ő felsége vásárolt meg. — »Csittvári krónikák« czimmel érdekes füzetes vállalat indult meg Nádor Kálmán kiadásában. J­ó­­kai Mór »És mégis mozog a föld« czimü regényé­ben »Csittvári krónikák« elnevezés alatt emlékezik meg bizonyos kéziratokról, melyek az egész ország­ban számos másolatban el voltak terjedve, de nyom­tatásban sohasem láttak napvilágot a dolgozatok szabad szellemű volta miatt. Nádor Kálmán több ilyen kiadatlan régi kéziratra talált s ezeket adja ki füzetes vállalatában, melyhez a czimet a regényből, Jókai engedélyével kölcsönözte. E kiadatlan kézira­tok között sok irodalomtörténeti becsű ereklyét talál­hatni, igy mindjárt az első füzetben Csokonai Vitéz Mihálynak és Pálóczy Horváth Ádám­nak több ismeretlen költeményét közli. Az egész füzet a múlt század titkos irodalmának érdekes ké­pét nyújtja, mely egyáltalán nem hasonló a mai titkos irodalomhoz. Csokonai és Horváth Ádám isme­retlen versein kívül az 1790—91-iki országgyűlésre, az insurrectiora vonatkozó dalok, régi pasquillusok és passiók teszik ki a füzetet, melyet Homicskó több sikerült humoros rajza hiszit. Egy füzet ára 50 kr, 4 füzeté­t frt 80 kr. A munkára még visszatérünk. Törvényszéki csarnok. Sajtópör. Röviden már említettük, hogy a kir. főügyészség sajtópört indít a »Pikáns Naptár« ellen. A főügyészség tegnapelőtt adta be a sajtópanaszt a btk. 248. §-ának megsértése miatt. A több évre ter­jedő panaszlevél 32 szemérmetsértő tételt inkriminál. A 32 inkriminált tétel felsorolása után, a kir. fő­ügyészség kéri, hogy az eljárás a szerző kipuhatolása végett megindittassék. Egyesületek és társulatok. — A fővárosi egylet folyó hó 20-án, azaz ked­den, d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — A K. M­. Természettudományi társulat január hó 21-ikén, szerdán délután 1/15 órakor tartja köz­gyűlését a m. t. akadémia heti üléstermében. Tárgyai a következők: A közgyűlés megnyitása. Titkári jelen­tés. Pénztárnoki jelentés. Könyvtárnoki jelentés. A választmány előterjesztései. Pályakérdések. Választ­mányi tagok választása. Netalán teendő indítványok. — A fiumei tanítói egyesület választmánya, — mint lapunknak írják — f. hó 15-én */2­5 órakor dr. Erődi Béla kir. h. tanfelügyelő elnöklete alatt rendes ülést tartott s megállapította a jövő két havi munkaprogrammot. Ennek értelmében febr. 19-én Smoquina Lipót tanító fog értekezni az olasz szóta­golásról, márczius 18-án pedig a számtan tanításáról értekeznek Hosztnik Józsa tanítónő az elemi-, Rieg­­ler Sándor tanár pedig a felsőbb osztályok tananya­gát véve tekintetbe. Az elnök bemutatta még a tisz­teletbeli tagok számára megrendelt díszoklevelek egy példányát, melyet Ewinger A. kormányzói irodatiszt

Next