Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)
1885-09-05 / 1080. szám
Szerkesztőség : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIEDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 4 kr. 1080. (243.) szám. Esti kiadás: Budapest, 1885. Szombat, szeptember 5. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................................... 2 frt. 3 hónapra ..................................................... fi * 6 hónapra ................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért. felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 . Egyes szám 4 kr. IV. évi folyam. Budapest, szeptember 5 Felületes vizsgálat kell ahhoz, hogy az ember arra a meggyőződésre vagy legalább nyilatkozatra engedje magát bátoríttatni, illetőleg ragadtatni, melylyel ellenzéki laptársaink előállanak, midőn a nemzetiségi túlzók legújabb, tagadhatatlanul erős mozgalmait, a Tisza-kormány hibájának vagy legalább mulasztásának tulajdonítják. És igy őt teszik (legalább részben) felelőssé úgy a román radicálisok berzenkedéséért, talán még az irredenta nevetséges proclamatiójáért is, valamint az ultraszászok agyarkodásáért, úgy a horvátok botrányos kifakadásaiért, mint azért, hogy a szerb radicálisok győztek a congressusi választásokban. A felületességet — mint mindenben — úgy itt is az a körülmény árulja el biztosan, hogy e jelenségekkel való összefüggés és azok okainak keletkezésének vizsgálata nélkül, hivatkoznak az ismeretes post hoc ergo propter hoco logicájára és igy az izgatási tényeknek a Tiszakormány alatti felmerülése elégséges nekik arra, hogy ezekért a kormányt tegyék felelőssé. De aki komolyan vizsgálja úgy a külföldi (panslav és mindenféle nemzetiségi, valamint socialisticus, sőt vallási) mozgalmakat, valamint a belföldi eseményeket, az a legelső percben és legkisebb gondolkozásra észre fogja venni, hogy a fentebbi vádakban vagy igen nagy felületesség vagy erős rosszakarat van. Bizonyítja ezt egyfelől az, hogy a külföld szomszédállamaiban, főleg Ausztriában, Orosz- és Németországban épen most mily nagy hullámokat vetnek a hason természetű mozgalmak ; másfelől pedig az (miután az előbbire csak utalni akarunk, de azt tüzetesen kifejteni nem kívánjuk), hogy amennyiben a Tisza-kormány politikájával összefüggésbenben állanak a nemzetiségi és horvát mozgalmak, miután nagy részben összefüggésben sem állanak, hanem átalános áramlatoknak és izgatásoknak kifolyásai — anynyiban annak érdeméül rovandók fel , mert egyenesen annak tulajdonítandók, hogy a magyar állameszme követelményeit minden téren és minden rendelkezésre álló jogos eszközzel, érvényesíteni igyekezett is és képes is volt; és soha egy perczig sem kaczérkodott — még választási czélokból sem a nemzetiségekkel. Igaz, hogy ez nem volt mindig így. Megtörtént régebben a nemzetiségekkel — választási czélokból való kaczérkodás — épen azok részéről is, kik most keményen támadják a Tisza-kormány nemzetiségi politikáját, nem törődtek a magyar állam és nyelv törvényes jogainak a részletekben való érvényesítésével, sem a tanügyekben, sem a közlekedésnél, sem az igazságügynél vagy az administrate más ágában. Nyugodtan csinálták meg a naszódi ügyet és hagyták a nemzetiségi sajtót támadás nélkül. A szerb congressust olyan szépen engedték át Politnak és Mileticsnek, hogy ezek bizony épen nem panaszkodtak és igy sem alkotmánysértést, sem jogtiprást nem emlegettek; no meg aztán átadták két ízben Horvátországnak mindazt, amit csak a legmegbizatlanabb elemek kivántak; hogy az iskolákban és egyházakban mit tanítanak a népnek, azzal sem törődött senki és igy sem román, sem tót, sem szász részről nem volt panasz a magyar kormányok és pártok némelyike ellen. Ha ilyen áron akarná a Tisza-kormány, fentarthatta volna a nemzetiségekkel a jó egyetértést, talán másfelé (és nem maga ellen) terelte volna a Tribuna, Szarcsevics és mások haragját, hagyhatta volna szép békességben a magyarság ügyét aludni és igy nem lett volna sok baja, de annál több lett volna az országnak. Hanem hát Tisza ily áron nyugalmat nem akart. Az iskolát, az administrate, a közlekedést, az igazságszolgáltatást a magyar állam érdekeinek megfelelően kezelte és fejlesztő, daczára annak, hogy a törvények korlátain belül maradott és így nem igen sok és erős eszköz felett rendelkezett. De amit tett, az bőven elég volt egyfelől arra, hogy a magyar nemzeti szellemnek új lendületet adjon — ezt a legújabb társadalmi mozgalmak is bizonyítják; másfelől arra, hogy a nemzetiségi túlzók szenvedélyét felforralja és erős kitörésekre provokálja. Ami, különben mellékesen legyen mondva, sokkal jobb és a látszat daczára sokkal kisebb eredményt lesz képes felmutatni, mint az a zavartalan, csendes munka, melynek eddig szentelhették magukat a nemzetiségi túlzók. Sőt azt hiszszük, hogy nagy tévedésben vannak azok, kik épen azért ijednek meg és tartanak attól, hogy a magyar állam consolidatiója nem megy előre, mert nagy a nemzetiségi izgatás. Nem az erő és önérzet, de a gyengeség és desperatio szokott így lármázni. Nekünk higgadtan és erélylyel kell helyt állatnunk, a megkezdett után tovább haladni és nem megijedni vagy egymással — a nemzetiségek javára — bajba kapni. Ha a magyar ellenzék ezt be nem látja, az ő dolga, önmagát compromittálja, hazafiság és belátás tekintetében , mi arról nem tehetünk. A megyei főorvos. Minthogy a congressus tagjainak csupán öt perez volt engedve arra, hogy nézeteket a napirendre tűzött tárgyak fölött kifejezhessék, legyen szabad az általam, a congressus II-ik osztályának szűkülésében, a törvényhatóságokban szervezendő egészségügy administratív tárgyában beterjesztett indítványomat bővebben indokolni. A mostani megyei főorvosok nem valóságos egészségügyi tisztviselők, kik kötelesek volnának minden idejüket, szorgalmukat és egész működésüket az államnak felajánlani, hanem kénytelenek, hogy megélhessenek, a magángyakorlattal is foglalkozni. Mily anomália ez a helyes közigazgatás gépezetében ! Az állam minden hivatalnokának meg van tiltva, hogy magánkeresettel foglalkozzék, egyedül az orvosi tisztviselők vannak oly helyzetben, mintha egyenest azt mondanák nekik : nem adhatunk nektek elegendő munkát, nem fizethetünk benneteket érdemetek szerint, tehát vessétek magatokat a praxisra. Hajdanában, midőn az egészségügytan (hygiena) még nem létezett, midőn a főorvosoknak nem kellett a nép egészségügyeivel törődni, talán nem volt szükséges, hogy minden tehetségét a hivatalos szolgálatnak ajánlja föl, tehát betegek gyógyítására is fordíthatta figyelmét. Ma azonban, midőn a közegészségi tudomány egy önálló s napról-napra szélesebben fejlődő kitér- sedő szakmát képez, mely külön tanulmányokat igényel, és oly súlyos és számos kötelességet ruház az egészségügyi tisztviselőre, hogy annak csak úgy felelhet meg alaposan, ha minden szellemi erejét s physicai idejét hivatalának szenteli, manapság, mondom, az többé nem lehet, hogy a főorvos két urnak szolgáljon, vagyis hogy féltisztviselő legyen, ki hol az állam, hol magán betegei követelményeit elégítse ki. De ellenkezik a főorvos állásával, mert minden tekintélyét és befolyását aláássa, ha arra van utalva hogy, mint minden más orvos, hajhászsza a közönség kegyét. Az egészségügyi tisztviselő, kinek fő feladata: a betegségeket megelőzni, s hivatása az, hogy őre legyen a reá bízott megye közegészségügyének, és mint ilyen, nem ritkán oly helyzetbe jut, hogy szigorúan kell föllépnie egyesek ellen, kik berendezéseikkel vagy cselekedeteikkel a közegészséget veszélyeztetik, az ilyen állást elfoglaló megyei főorvosnak nem lehet, nem szabad ugyanabba a viszonyba helyezkedni egyes személyekkel szemben, mint aminő a gyakorló orvos és cliensei között a dolog természeténél fogva létezik. Igen helyesen jegyzi meg egy kitűnő, fájdalom igen korán elhunyt porosz hygienicus tekintély: dr. Sachs, »az egészségügy terén sem szolgálhat valaki két urnak.« A főorvos eltiltásával a praxistól azonban, nélkülözhetlen függetlensége a közönségtől, csak részben van elérve, ha tisztviselői állása minden hat év letelte után újólag kérdés alá jöhet, vagyis, ha a választás esélyeinek van kitéve. Midőn tehát egy részről a megyei egészségügyi közigazgatás érdekében követelni kell, hogy a főorvosnak olyan fizetést adjanak, hogy abból úgy, mint más hasonló rangú államhivatalnok, tisztességesen megélhessen, úgy más részről conditio sine qua non-nak kell tekinteni, hogy a főorvosi hivatal külön qualificatióval bíró szakemberrel kinevezés útján töltessék be. De a jobb dotátión és kinevezésen kívül van még egy főpont, mely szemügyre veendő, ha azt akarjuk, hogy feladatát a főorvos üdvösen teljesíthesse is, és ez hatáskörének megállapítása. A megyei főorvosnak, az initiativa jogával kell bírnia, és hogy intézkedései foganatosítását biztosíthassa, szükséges, hogy az állam főhatóságával, a minisztériummal, közvetlen összeköttetésben álljon. Hogy a megyei főorvosok hivatalának ily alapokon való szervezése nem merő utópia, mint ezt a congressus egyik tisztelt szónoka hangoztató, példa rá Hollandia, hol az ekként rendszeresített egészségügyi tisztviselők már régen a legjobb sikerrel működnek ; ottan t. i. minden egyes megye részére (ha kisebb, akkor kettőre egy) van egy »medicinalinspector« kinevezve, ki teljesen államhivatalnok s kinek nem szabad magángyakorlatot űzni, hanem köteles koronként beutazni megyéjét, minden helység egészségügyi állapotát megvizsgálni, felügyelni, a törvény, és kormányi rendeletek pontos végrehajtására, s megtoroltatni a fölfedezett visszaéléseket az illető hatóság által. Poroszországban, Szászországban is, hasonló szervezkedések vannak életben. A fennebbiekben kifejtett érvek voltak azok, melyek arra ösztönöztek, hogy a főorvosi hivatal rendezése tárgyában az országos orvosi s közegészségügyi congressus elé indítványnyal lépjek, mely a következőket foglalja magában: Tekintve azt, hogy hazánkban a törvényhozás és a kormány legczélszerűbb intézkedései daczára, a közegészségügy tespedése főleg abban gyökerezik, hogy a megyék nem bírnak oly önálló hatáskörrel felruházott egészségügyi tisztviselővel, ki a szükséges intézkedéseket saját initiatívájából megtenni s a kormány rendeletei végrehajtását szigorúan ellenőrzeni képes volna; tekintve továbbá azt, hogy azon üdvös eredmények, melyeket a közoktatásügy terén örömmel tapasztalunk, nagy részben annak is köszönhetők, hogy minden megyében egy külön, a minisztériummal közvetlen összeköttetésben levő tisztviselő működik, valamint a megyei főmérnöki hivatal is csak azóta teljesítheti teendőit a legcélszerűbben, mióta állami hivatallá alakíttatott át, tekintve végre azt, hogy a megyei főorvos, mint választott tisztviselő, nem bír a közönséggel szemközt azzal a függetlenséggel, melyre szüksége van, hogy az egészségügyi intézkedéseket személyes érdekekre való tekintet nélkül megtehesse; csekély dotatiója miatt pedig a magángyakorlat űzésére lévén utalva, minden idejét szellemi s physicai tevékenységét, az egészségügyi szolgálatnak nem szentelheti; ez érveknél fogva óhajtandó , hogy az országos orvosi és közegészségügyi congressus nyilatkoztassa ki, miszerint a közegészség helyes szervezésére nézve föltétlenül szükséges, hogy a megyei főorvosi hivatal államosíttassék, vagyis, hogy kinevezés útján töltessék be, s oly díjazásban részesüljön, hogy kizárólag hivatala teendőinek teljes felelősség terhe alatt élhessen. Dr. POPPER JÓZSEF: Az országos orvosi és közegészségügyi congressus. — Harmadik nap. — A III-ik szakosztály ülése. A szakosztály ülését délelőtt 9 órakor kezdte meg a kiállítási zenepavilonban. A programmba felvett kérdéseket a legnagyobb érdeklődés mellett tárgyalták és vitatták meg. A tagok szép számmal vettek részt az ülésen. Elnök : Balogh Kálmán ; társelnökök : Wéber Antal és dr. Jósa András; titkár: Müller Kálmán ; jegyző: Tóth L. és társjegyző: dr. Horváth Mihály. Balogh Kálmán rövid megnyitója után Lechner Lajos min. tanácsos lépett az előadó asztalhoz és megtartotta előadását: »Egészséges építkezés városokban és községekben.« Egészséges építkezés alatt — mondja előadó — egészséges lakások építése értendő. — Egészséges lakás csak az lehet, amely az egészségi követelményeknek megfelel. Már most mik az egészségi kövelmények egy lakásnál ? Száraz talaj, levegő, nap és víz. Fokozottak az igények gyermekeknél és kórházaknál s mindenütt ott, ahol a térfogathoz aránylag sok ember tartózkodik, vagy épen munkálkodik. Ily egészséges lakállapotok előidézésére szükséges: 1. Az építkezési terület aránylag magas fekvése, száraz alap s mély talajvizek, melyeknek niveauja lehetőleg csekély változásoknak van alávetve, nem szükséges említeni, hogy az épületek legyenek szilárdak. 2. Szükséges a lakhelyiségekben elég levegő, nem egészen napsugár nélkül, víz és tisztaság. Magas fekvésre mindig nagy figyelem fordítandó egy város, falu, telep vagy épülethely választásánál, ha ezt a megélhetési és kereseti viszonyok megengedik. Ha pedig valamelyik ezen alapszükségletből hiányzik, vagy a tényleges állapot nem egészen megfelelő, mesterséges úton enyhítendő, így például alacsony terület feltöltendő, illetőleg legalább a környékhez képest emelendő, magas talajvizek pedig levezetendők, illetőleg azok niveaujának szüntelen változtatása megakadályozandó. A lakások egyes osztályai — a szobák — legyenek elég világosak és bírjanak elég űrtartalommal a bennük tartózkodó egyének levegő szükségletének, valamint, hogy a szükséges levegőnyitás és változtatás könnyen elérhető. A vízre nézve: elegendő s lehetőleg tiszta víz álljon rendelkezésre, hiány ne legyen se ivóvízben, se haszonvízben úgy városban, mint falun. Tisztaságra nézve pedig az ürülék-, piszok- és mocsokvizek lehetőleg nyom nélküli eltávolításáról illetőleg távoltartásáról kell gondoskodni. Ez városokban csak komplicáltabb építkezések által érhető el, falun pedig ezen költséges óvszer legtöbbnyire az által kerülhető ki, hogy a jól szellőzött szobáktól lehetőleg távol helyezhető minden szemétrakodás. Fő fontosságú a lakások egészséges voltára nézve még a nap, mely lehetőleg minden helyiségbe jusson ; a nélkül azonban, hogy — a mi éghajlatunk után ítélve — egész nap süsse a lakást, illetőleg az ablakokat, mert a lakások használatát kevébé élvezhetővé teszi. Ez különben még a hazánkban létező éghajlati különbség mellett is külömböző s a Tátra alján máskép oldandó meg, mint Zomborban vagy Szegeden. A városi lakás legyen száraz, miért is az épületanyagra különös gond fordítandó, mert hidroscopicus falak, azaz melyek oly anyagból készülnek, melyek a vízpárákat magukba szívják, penész és gomba képződésre hajlandók, egésségi szempontból pedig az ily falakkal körülzárt helyiségekben a tartózkodás határozottan ártalmas. A nedvesség felszivárgásának elhárítására a földszinti magasságban elszigetelő réteg egy gyakran alkalmazott óvszer. Legprimitívebb a deszka, különben kátrányos papír lemez, lemez, asphalt, ólom sőt üveg is használtatik elszigetelő rétegnek. A szoba padlónak a földre való közvetlen érintkezése hasonlóképen ártalmas, mert a nem tökéletesen száraz talaj kigőzölgése a padlózatot rontja, azon keresztül is hat, s a szobában az egészségtelen állapotot növeli. A Pinczelakások ezért is határozottan hátrányosak, s egészséges építkezéseknél mindig mellőzendők. A levegő, mely a már fennemlített szabályméretű szobákban van, gyakran megújítandó, azaz annyiszor változtatandó volna, amennyiszer a szobában tartózkodó egyének légszükséglete a szoba űrtartalmánál fogva azt kívánja. A jól szellőzött szoba, mely mindig friss levegőt szolgál a bennlakóknak — léghuzam nélkül — sokkal egészségesebb és üdítőbb, mint a pár fokkal nagyobb hévmérsék, mely a levegő változtatás megszorításával volna nyerhető. Az udvarok átalában nagyobbra tartandók s pedig logikailag annál nagyobbra, mennél magasabb az épület, a világító udvarok is, amennyiben világosságot s levegőt lennének közvetítendők a rájuk nyíló helyiségekbe átalános szabályként úgy volnának építendők, hogy földszint, derült, napon az abba nyíló ablakoknál olvasni lehessen. Városi bérháztelkek beépítésénél egyátalában oda kellene hatni, hogy azok a hátsó oldalon nyitva maradjanak és a mögöttük lévő házsorban oly udvarterek alakuljanak, melyek friss levegővel képesek ellátni. A tisztaság fő kelléke a víz. A víz vagy mesterséges útcn vezethető a házakba, vagy pedig a legközönségesebb módon nyerhető egy az udvarban építendő kút által, mely lehetőleg távol fekszik minden csatornától vagy pöczegödörtől. Mindkét esetben egészséges és tiszta víz szükséges. A tisztasághoz azonban a felhasználható víz kellő mennyisége, valamint a könnyű hozzáférhetés is járul, s azért előnyösebb a nagyobb vízmennyiség, ha az ivásra bizonyos kezelés után is lesz csak alkalmatos, mint a mindjárt tiszta csekély mennyiségű víz. A tisztasághoz tartozik továbbá az ürülékek és mocsokvizek a lakhelyiségek körül való gyors eltávolítása , legegyszerűbb módja ennek az árnyékszékek, konyhák stb. távol a lakásoktól való elhelyezése. Ahol azonban mindez nem lehetséges, ahol az egyszerű viszonyoknál fogva csak nyílt árok áll rendelkezésre, ott legfeljebb a mocsokvizek bocsáthatók az árokba, míg az ürülék, hacsak külön hordókba nem gyüjtetik és rendesen el nem hordatik, pöczegödrökbe gyűjtendő és onnan bizonyos meghatározott időközben elhordandó. Mindezen elősorolt kellékek nemcsak városban állanak, hanem faluban és községben is, csakhogy itt sokkal egyszerűbb alakban jelenvén meg, könnyebben is valósíthatók. Hogy épüljenek a parasztházak? Itt leggyakrabban megrögzött szokásokkal kell szembeszállani. A parasztházak rendszerint szabadon állanak s igy az első követelményével az egészséges lakásnak szabad jó levegővel, könnyen bírhatnak, ha mesterségesen el nem rontják, péld. keskeny telkeknél a lakással szembe istállót vagy ólt állítanak, mi azután ganajdombbal stb. tisztátalansággal jár. azonkívül a szobák alacsonyak, az ablakok kicsinyek szoktak lenni, hogy a lakók télen a hideg és nyáron a meleg előtt védve legyenek. Mindkét czél pedig máskép is elérhető, ha t. i. a házak hosszoldalukkal délkelet vagy délnyugat felé épülnek s nagyobb ablakokkal láttatnak el, ez télen, tavaszkor s őszkor az éltető napsugarak folytán is meleg és a fűtést könynyiti, a meleg nyáron pedig a hűvössség jó faablaktáblák által is elérhető anélkül, hogy az egészséges levegőt a szobából kizárja. Általánosságban hatóságilag és társadalmi úton is oda kellene törekedni, hogy itt bizonyos méreteknél kisebb méretekkel senkinek lakóházat építeni ne legyen szabad. Vannak bizonyos átalános elvek, melyeket követni lehet mindenütt s bármi különbség legyen a különféle parasztházak és polgárházak között, mindenütt arra kell törekedni, hogy a nap és a levegő a lakó szába juthasson. Nagy fontossággal bir továbbá a széles házeresz, mely igen sokszor, de nem mindig, folyosóvá van kiképezve. Ez lehetővé teszi meleg nyáron és nem egészen hideg télen a tartózkodást közel a lakáshoz, ahol védve a napsugaraktól, másrészt eső és széltől a család élvezheti a jó levegőt és mellette sok a szobában végezni szokott dolgot is végezhet. Ezen nyílt folyosónak egy parasztháznál sem szabadna hiányoznia. Ami az épület szárazságát illeti, kívánatos, hogy a háznál a szobapadló az udvarnál és az utczánál valamivel magasabb legyen, s oda kellene törekedni, hogy mint az alföldön, minden fő fal alá a legegyszerűbb elszigetelő réteg t. i. egy deszka réteg tolassék és pedig a földszinti padozat magassága alatt a falakba. — Igen nehezen tartható a szoba szárazon úgynevezett vert padozatnál, itt csak is úgy lehet enyhíteni az állapotot, ha az a szobapadló niveauja jóval magasabb az udvarnál. A konyhára nézve kívánatos, hogy a füst eltávolítására czélszerű kéményszerkezet alkalmaztassák s hatóságilag oda kellene törekedni, hogy ház kémény nélkül ne épülhessen. Úgy földbirtokosoknál, mint bérlőknél sajnos, de igen gyakran akadnak oly cseléd- és béres lakások, ahol több család egy szobába van szorítva, s az az egy szoba sem felel meg még igen szerény igényeknek sem. A lakhatási engedély kiadásánál erre is volna némi figyelem fordítandó s talán a felnőtt lakók számra korlátozandó. Nagy fontosságú továbbá a kút, a mire falvak telepítésénél vagy bővítésénél különös figyelem fordítandó. Úgy a haszonviznek mint a meteorviznek lefolyása elősegítendő az által, hogy az udvar bizonyos lejtővel bírjon, melyen a viz lehetőleg az utcza-árokba lefolyhasson. Valamint hogy árnyékszék és a pöczegödör az udvarban alkalmas helyen épüljön. Ezen legegyszerűbb egészségi és tisztasági elrendezés, sajnos ugyan, de nagyon el van hanyagolva. Tűzbiztonsági, de egészségi szempontból is kívánatos, hogy a tetőszerkezet el legyen különítve a mennyezettől úgy, hogy ne a kötőgerendákra erősítessék a mennyezet. Hogy a ház mivel legyen fedve, az a rendelkezésre levő anyag és a körülményektől függ; egészségi szempontból a szalma, nád, zsindely vagy cserép káros befolyással az egészségre nincsen, ép úgy a fűtés módjának sem, lehet úgynevezett bubós kemenetében szalmával vagy cserép kályhában is kellemes meleget előidézni, csakis az egyszerű vas vagy pléhkályhák a sugárzó, kellemetlen meleg hatása folytán, kivált szénfűtésnél volnának lehetőleg kerülendők parasztházakban. Mindezek után hogy épüljön már most egy város és hogy egy falut? Mindenek előtt a már említett főelvek alkalmazandók. A talaj legyen száraz, a talajvizek mélyek, az utczák tágasak, a közlekedés a központokhoz könynyű. Legyen gondoskodva vízről, valamint úgy a mocsok, mint a meteor vizek eltávolításáról s hogy az uralkodó légáramlat a várost lehetőleg előnyösen érje, valamint hogy ültetvények és kertek által a por felszaporodása enyhíttessék és üdítő levegő s kellemes lakási feltételek keletkezzenek. A házcsoportozatokra nézve pedig határozottan az a rendszer volna fentartandó, hogy a csoportozaton belül ha csak földszinten felül is egy nagy udvar képződjék, azaz a házak mind csonka patkóalakot nyerjenek, ha csak a telek nem oly nagy, hogy a körülépített házon belül tágas udvar képződhetik. Ha az ily házcsoport házai közt még zárt sikátorok hagyatnak, ez egészségi szempontból előnyös. Ily berendezésnél is kívánatos, hogy a netalán az udvarokban is létesíthető kerteken és ültetvényeken kívül bizonyos távolságokban nyilvános ültetvények — sétányok — alakuljanak, azon utczák pedig, melyek 20 méternél szélesebbek, két fasorral láttassanak el, keskenyebb utczáknál a fák vagy elenyésző kicsinyek vagy pedig lombjaikkal közel esvén a lakások ablakaihoz, azokat sötétté és barátságtalanná teszik. Sok városban, állítólag a város, piacz és a kereskedelmi forgalom érdekében túlzott nagy terek alakultak, de ez által zord időben, télen és tavaszon a közlekedés kellemetlenebb, nehezebb s a város ily nagy terek által mintegy szétválik, sokkal előnyösebbnak tartom, ha nem nagy távolságban egymástól több nem túlzott nagy tér előnyös utcza-összeköttetéssel hozatik kapcsolatba. A víz kellő mennyiségben — ha csak különös kedvező talaj viszonyos a jó házi kutakat nem teszik lehetővé — csakis rendes vízvezeték által nyerhető. Rendes vízvezetéknél első követelmény a mennyiség, tekintettel a minőségre is, már hogy honnan vézessék a víz, az a körülményektől függ és esetről esetre meghatározandó. Az ürülékek eltávolítása különböző módon történjék, mi több kevesebb költséggel jár és sok helyen az alkalmazott mód meg is felel, legczélszerűbbnek bebizonyult a legtöbb helyen alkalmazott úsztató rendszer, mely legújabban Párisban is fog alkalmaztatni. — E szerint a meteor- és mocsok vizek, valamint a hígított ürülék is egy rendszeres csatorna hálózat által felvétetvén, a városból kivezetendők és lehetőleg nyom nélkül eltávolítandók — ha eléggé nagy folyóba vezethetők, — de felhasználhatók, ha az investitis nem túlságos, minden esetben azonban talajjavításra vagy trágyázásra is fordíthatók. Az utczák burkolata, és burkolási módja is nagy befolyással van a lakosság egészségére, a burkolatlan és rendetlen utczák sokkal könnyebben szolgáltatnak alkalmat mindenféle porképződésre és szemétgyűjtésre, mint a rendes és ápolt utcza. Nem nagy forgalomú utczáknál czélszerűen csak aránylag keskeny rész is burkolható, de ekkor kívánatos, hogy a be nem burkolt rész ültetésekkel és pázsittal legyen fedve; ez utóbbinak ápolása, ha elég víz áll rendelkezésre, bizonyos gonddal, de kevés munkával jár. Nem egészen ignorálható a világítás sem. Természetes továbbá, hogy sem a könnyen élvezhető fürdők, sem czélszerű kórházak, sőt a város környékén fekvő nagyobb üdítőhelyek figyelmen kívül nem hagyhatók. Falvak és községek építésénél is nagyban a városnál a kifejtett elveknek kell irányadóknak lenni. Minden falusi ház álljon külön, legalább egy élre a szomszéd házától, a vízlevezető árkok helyes eséssel és iránynyal birjanak, azonkívül minden utcza fasorokkal legyen ellátva a velleténél kisebb házhelyek vagy a háztelkek túlságos beépítése szigorúan tiltandó, egyátalában az egyszerű építési rendszabályok betartása lelkiismeretesen kezelendő. Mindezen egészségi szempontból nagy fontosságú elvek betartása és követése határozott eredménynyel járna egészségi állapotunk javítására, ez a legtöbbek által tapasztalt szükségnek felelne meg. Dr. Fodor József a fennebbi nagybecsű értekezésben foglaltakat nem tudja elég melegen a congressus figyelmébe ajánlani. Dr. Csapody István a pinczelakosok ellen szólal föl s hangsúlyozni kívánja itt a congressuson is azon közóhajt, vajha a pinczelakások, melyek a közegészségre közvetve, a benne lakók egészségi viszonyára pedig közvetlenül kártékony befolyással vannak, minél hamarabb átadatnának eredeti rendeltetéseknek. Ezeket sokkal előnyösebben helyettesítenék a munkáslakások. Dr. Major Ferencz a pusztai lakások, a városok csatornázására, a munkásosztály és a tanulók lakásviszonyai érdekében emelt szót. Dr. Markusovszky Lajos Budapest építkezési viszonyait ecsetelve, a befásított közterek szaporítását óhajtja, mert ezáltal a levegő azondosabb s így üdébb is lesz. Az egészségi viszonyok nagyon függnek a munkaidő beosztásától. Nagyon czélszerűnek látja, ha a munkaidőt úgy osztanák be, hogy ne kelljen az egész napot egyfolytában a városban tölteni. Dr. Rózsavölgyi Aladár az ország különböző vidékein uralkodó építkezési viszonyokhoz lakásminták kidolgozását ajánlja, mert e reformmal a nép, mely szokásaihoz még a külsőségekben is ragaszkodik, csak ily módon fog megbarátkozni. Dr. Stefanovics a kormányt felkéretni indítványozza arra, hogy legalább a városi folyamodók közül adómentességben csak azokat részesítse, kik folyamodványukban hivatalosan igazolják házaik lakható állapotát, ami az egészségügyi viszonyokon szintén jelentékenyen lendít. Dr. Ladányi Mór a csatornázás kivihetősége ellen emel szót, annak óriási költségei és ártalmassága miatt, amennyiben a csatornákban úsztatott ürülékek a talajt fertőztetik és amint Fodor kimutatta, azon nagyobb vizeket is fertőztetik, még a Dunát is, melybe ömlenek. Azért volna helyes a Torna-rendszert behozni, mely mellett az ürülékek összegyűjtése, eltávolítása, ártalmatlanná tétele, hasznosítása, értékesítése könnyen lehetővé válik. Dr. Duka Tivadar az angolországi, különösen pedig a londoni egészségügyi viszonyokra, az úgynevezett családi házra, amelyek közül négy nagy közös kerttel bir, a nyilvános kertekre, a melyek Londonban óriási terjedelműek, s a nép gyermekeinek üdülős, tornászó helyéül szolgál és végül az Indiából származott földárnyékszék rendszerre hívja fel a congressus figyelmét. Szólották még dr. Imre József, dr. Berger, dr. Fodor és dr. Fekete. Az előadó rövid zárbeszéde után az elnök a vitát bezárja s a congressus áttért a mai értekezlet második, »Ivóvíz ellenőrzése és egészséges ivóvíz beszerzése városokban és községekben« czimű tárgyára, melynek referense, dr. Fodor József a kérdést a következőkben adta elő. Tiszta és bőséges víz nélkülözhetetlen feltétele a jó közegészségnek. Annak tisztátlan vagy elégtelen volta három módon okoz kárt a nép egészségében: először a tisztátlan vízben fertőző betegségek csírája tartalmaztathatik, amely a vízzel élők testébe jutva, veszedelmes betegséget okoz; másodszor a tisztátlan víz rothadó anyagokat tartalmaz, amelyek a gyomorba jutva, az emésztést zavarják, bélhurutot okoznak, és epidémiák (typhus, cholera) idején az embert eme betegségre hajlamosítják; harmadszor a vízben