Nemzet, 1885. október (4. évfolyam, 1106-1136. szám)

1885-10-01 / 1106. szám

E­l­n­ö­k ezután több indítványt jelent be, melyek közül az elsőt U­r­v­á­r­y Lajos és társai nyújtották be. Márkus főjegyző felolvassa az indítványt, mely következőleg hangzik : »A főváros közgyűlése örömmel veszi tudomá­sul Ráth Károly főpolgármester úrnak a főrendiház tagjává való kineveztetését, et ez állásában tisztelet­­teljesen üdvözli s bizalmát jelenti ki az iránt, hogy ő a törvényhozásban a főváros érdekeit sikerrel fogja előmozdítani.« Aláírva: Tírváry L., dr. Szabó Alajos, Kármán Lajos, Unger, Scheidh, Osztoics, Rostaházy Kálmán, Nyiry Lajos, Fálk Miksa, Légrády Károly, Ballagi Mór, dr. Stiller Mór, dr. Kaas Ivor, Keleti Kv­­eisz B. F., Mandl Ignácz, dr. Országh L., Schweiger Márton, Landauer J., Becker K., Ber­­náth Béla. Az indítvány felolvasása után éljenzés hang­zott fel. Ujváry Lajos csak néhány szót fűz indít­ványához, melynek bővebb indokolását a lelkes fogad­tatás fölöslegessé teszi. Bár a főrendiházba meghívás tényénél ez állás fontossága is kétségkívül döntő sze­repet játszott, a férfiú, ki e magas polczra meghivatott, a főváros körüli érdemeiért s gentlemanlike eljárá­sáért mindnyájunk teljes elismerését vívta ki. Hiszi s bízik benne, hogy a kitüntetett férfiú ez új helyzeté­ben és a főváros érdekeit minden tekintetben elő fogja mozdítani. Ajánlja indítványa elfogadását. A közgyűlés a beszéd végével ismét lelkesen tüntetett. Az éljenzés és taps lecsillapultával R­áth fő­polgármester a következőleg szólt: »Tisztelt közgyűlés! Az alkotmányos élet legboldogítóbb élvezete a polgári jutalmak, a polgári elismerések legszebbike, hinni polgártársaink bizalmát, tiszteletét és szeretetét. Ily jutalomban, ily ritka kitüntetésben részesít elgemet a 1. közgyűlés, midőn a magyar főrendiház élethossziglani tagjává lett legkegyelmesebb kinevez­­tetésem alkalmából szerencsekivánatainak ily meg­tisztelő módon kifejezést adni méltóztatik. Mélyen érzem a megtisztelés nagyságát és ha van valaki, ki azt nemcsak egész mivoltában méltá­nyolni tudja, de egyszersmind keble mélyében is há­lásan átérezni képes, úgy az én vagyok, ki e részben e téren az elsőbbséget senkinek sem engedem át. Az előterjesztett s a t. közgyűlés által helyeslés­sel fogadott indítvány és azon megtisztelő szavak, melyek igen s. barátom által az indítvány kapcsában elmondattak, engemet mélyen meghatottak, és midőn hódolatteljes legmélyebb hálával leborulok felséges urunk királyunknak legmagasabb kegyelmi ténye s kiváló kitüntetése előtt, egyszersmind mélyen érzem, hogy a t. közgyűlésnek, valamint általában a főváros polgárságának az irántam tanúsított rokonérzületért és bizalomért mennyi hálával s köszönettel tartozom. Mert, habár nyugodt öntudattal tekinthetek vissza a közpályán évek hosszú során át teljesített működé­semre, melynek legkegyelmesebb elismerését és legfel­sőbb jutalmazását találom kineveztetésemben, mégis kétségtelen ténynek tekintem, miszerint ezen legma­gasabb kitüntetést főleg azon díszes és fontos állás­nak is kell köszönnöm, melyet Budapest főváros élén már 12-ik éve elfoglalni szerencsém van, azon állásnak, melyre felséges urunk királyunk leg­kegyelmesebb kijelölése alapján, polgártársaim bi­zalma által emeltettem s melyre mindenkor büszke voltam. (Éljenzés.) Legyen meggyőződve a 1. közgyűlés, hogy vala­mint eddig, úgy ezentúl is oda leend irányozva min­den törekvésem, hogy a bennem helyezett megtisz­telő bizalomnak megfelelve, a haza, a főváros és pol­gártársaim közjavát csekély tehetségemmel, de teljes erővel előmozdítsam és azon új állásban is, melyre felj­­utunk királyunk legmagasabb kegyelme által meghivattam, hazafiai és polgári kötelességeimnek minden irányban megfeleljek. (Éljenzés.) Fogadja a m. t. közgyűlés legőszintébb és keb­lem mélyéből fakadt hálámnak kifejezését azon kitün­tető megtiszteltetésért, melyben engemet részesíteni kegyeskedett, s azon őszinte rokonérzületért és biza­lomért, melyet irántam tanúsítani méltóztatott és ké­rem, hogy további szívességükben, rokonérzületükben s jó indulatukban megtartani kegyeskedjék.« (Hosz­­szantartó éljenzés és taps.) Ezután Márkus főjegyző a többi bejelentett indítványt olvasta föl. R­á­c­z Károly indítványozza, hogy a főváros hirdetményei a 10000 példányon fölül nyomatott budapesti magyar és német lapokban közzététessenek kiadatik a tanácsnak. Dr. Országh Sándor két rendbeli indítványt adott be. Az egyik a levéltárnoki állomásnak maga­sabb szakképzettségű egyénnel való betöltésére vo­natkozik, a másik javaslatot akar az iránt, hogy a fő­mérnöki állomásra szigorúbb qualificatio alkalmaz­tassák s jobb fizetés rendszeresittessék, hogy ekkor megfelelő erő megnyerhető legyen. Szintén kiadatnak a tanácsnak. Felolvasták Nyiry Lajos indítványát, a­mely szerint a főváros közönsége kísérelje meg a kormány­nál lépéseket tenni a régi sóház teleknek központi árucsarnok helyéül való átengedése iránt, mert jobb hely e fontos intézmény telep­helyéül alig volna ki­szemelhető. Ráth elnök megjegyzi, hogy ez indítvány teg­nap este 9 órakor adatott át neki, tehát nem 24 órá­val előbb; ez indítvány 100.000 forintnál értékesebb telek megszerzésére irányul, tehát a napirendre föl­vételéről a biz. tagokat eleve kell értesíteni, végül ez indítvány a közgyűlés minap hozott határozatát rész­ben alterálja is,s minélfogva kéri, hogy a törvény és szabályok minden tekintetben való megtartása végett ez az indítvány csak a jövő közgyűlés napirendjére ve­tessék föl. N­y­­­r­i az azonnal való tárgyalást kérte, mert a bejelentés — nézete szerint — idejében volt a tör­vény betűje szerint is s a tárgy felette sürgős. Őt tá­mogatta dr. Kaas Ivor is, de a közgyűlés az elnöki indítvány értelmében döntött. Bemutatták azok névsorát, a kik 1883-ban a virilisták lajstromából kimaradván, qualificatiójukat veszték. Helyökbe a legtöbb szavazatot nyert pótta­gok hívandók be.­hhez képest: Klempa Simon he­lyébe Stróbl Lipót, Tóth Lőrincz helyébe Jung Antal, Schön József helyébe Német Titusz, Tokaji Nagy Lajos helyébe Pfeiffer Ignácz, Szandház Károly helyébe Keller F. A., dr. Vasskó Endre helyébe B­o­h­n József lép be a törvényhatósági bi­zottságba. Most a múlt közgyűlésről hátramaradt tárgyakra került a sor.Kossits jegyző előadta a tanács előterjesz­tését a Csepel rakpart 5. sz. ház előtt mélyített járda létesítése kérdésében, mit szótöbbséggel — több más­­irányú felszólalás daczára — el is fogadtak. Ocker Boldizsár felfolyamodását járda ügyben elvetették. A heti juhvásárokat szerdáról keddre áthe­lyezni a közélelmezési osztály javaslatára elhatároz­ták. A Grünwald-féle szeszgyárból moslékot vivő vidékieket a vám másodszori fizetése alól föl­mentették. A helypénzszedés régi bérlőit a helypénzszedés körül tapasztalt hosszas visszaélések megtorlásául a tanács 1000 frt bírsággal sújtotta. Ez ellen Palotai Fülöp és Dőri Mór felebbeztek, de felebbezésüket a közgyűlés elvetette. Azonban biztosítékukat ezen 1000 frt levonásával kiadni, illetve a jelzálogi bizto­sítékra a törlési engedélyt kiállíttatni elhatározta. A tanács előterjesztésére kimondták, hogy a t. főorvos jutalékakép ezentúl is járjon az egészségi igazolványok díjának 40°/o-a, és pedig e jutalék nem­csak a jelenlegi főorvosnak ad personam járjon, ha­nem összekötve legyen az állással. Több omnibustulajdonosnak megengedik, hogy i. é. november 1-ig nyitott omnibusszal közleked­jenek, de november 1-től kezdve csak­is zárt omni­busznak szabad járni. Miután tulajdonkép holnap lépne már életbe a szabály, hogy minden omnibusz, mely nem zárt kocsi, a közlekedéstől eltiltatnék, fel­sőbb jóváhagyás reményében a rendőrség a közgyűlés határozatáról még ma értesíttetik. Még néhány apró bérleti ügyet intéztek el. A többi tárgy holnapra maradt. — Kórház, melynek nincsenek betegei. Az üllői­­úti új­városi kórházban igen gyéren jelentkeznek a betegek, minek természetesen egyik oka abban kere­sendő, hogy a kórház a nagyobb népforgalomtól távol esik, a másik ok pedig abban rejlik, hogy a kórház megnyitása egész csendben történt és arról a nagy­közönség tetemes része tudomással sem bír. A kórház igazgatósága tehát a fővárosi tanácshoz fordult, fel­kérvén, hogy az falragaszok útján tegye közzé, hogy az üllői-úti új kórház megnyílott, belgyógyászati, se­bészeti és bőrbetegeket gyógyító osztályokkal. — Városi képviselők választása. A közelgő fő­városi képviselőválasztás ügyében a magyar kereske­delmi csarnokhoz tartozó lipótvárosi választók ma jól látogatott értekezletet tartottak, melyen elhatározta­tott, hogy a csarnok a kerület többi testületeivel le­hetőleg közösen fog eljárni. Evégből Schweiger Már­ton, Fürst Jakab, dr. Kármán Berta, Totis Adolf, Hatvani Deutsch Sándor, Fon Dezső, Linczer Imre, Deutsch Sámuel és Schreyer Jakab urakból álló bi­zottság küldetett ki. — A főváros egészségügyi állapota. A tiszti főorvos jelentése szerint, a főváros területén a következő he­­venyragályos betegségek fordultak elő f. hó 30-án: Himlő 3, vörheny 2, kanyaró 1, roncsoló torokláb 2. Kórházi beteglétszám: Szt. Rókus kórház 1131, szt. Já­­nos-kórház 149. Napi halálozás I. kér. 2, II. kér. 2, III. kér. 2, IV. kér. 1, V. kér. 1, VI. kér. 4, VII. kér. 3, VIII. ker. 6, IX. ker. 2, X. ker. 2, kórházakban 4, ösz­­szesen 27. Halálokok: Agy- és idegbajok 7, tüdőgümő 4, tüdőlob 1, egyéb légzőszervi bajok 1, vérkeringési bajok 2, gyomorbélhurut és lob 5, egyéb emésztőszervi bajok 1, hagymáz 1, himlő 2, torokgyík 1,egyéb kórok 2. Irodalom, színház és művészet.­ ­ A temesvári színház megnyitása ügyében a rendező bizottság tegnapi ülésében megállapította főbb pontjaiban az ünnepélyességek programmját. Jókai Mór magán­levélben értesítő Ormós főispánt, hogy pénteken, okt. 2-án délután 4 órakor érkezik Temesvárra. A koszorús költőnek ünnepi fogadtatá­sára minden előkészület meg van téve. A városi tör­vényhatóság testületileg fog a pályaudvaron megje­lenni s nevében dr. Telbisz polgármester fogja Jókait mint a város vendégét üdvözölni. Utána röviden a szin.-gyámolitó egylet nevében Jakabffy alelnök fog szólni. A bevonulás rendkívül díszesnek ígérkezik. Pénteken este a zenekedvelők egylete serenade-ot rendez Jókai tiszteletére. A megnyitó díszelőadás szombaton este fél 7-kor kezdődik egy nagy allegó­riával, melyet Molnár rendez. G­erőfi igazgató sza­valja Jókainak ez alkalomra írt prologját. Ezután a társulat Erdélyi egyfelvonásos népszínművét, a »Leánykérő«-t és »Donna Juannita« 2-ik felvonását adja elő.­­ Előadás végeztével a vigadó nagy ter­mében bankett lesz. Vasárnap a főispán ad szűkebb körben díszebédet. Az ünnepélyességekre várják a temesi képviselőket: Vargics Lázár, Wodianer, Gáli, Králicz, Fröhlich, Stojacskovits, Rácz, Mihalovits képviselőket, továbbá Horvát Boldizsár temesvári képviselőt, Jekelfalussy mint tanácsost, Török főka­pitányt, a hazafias mű egyik alkotóját, Podmaniczky Frigyes bárót, Paulay Edét, Bérczik Árpádot, Ábrá­nyi Kornélt stb. Jókai és Podmaniczky a főispánhoz szállanak­— Ligeti Antal a napokban visszatért erdélyi tanulmányútjából, hol mintegy hat hetet töltött. A művész a Kolozsvártól délre eső vidéket, Brassó, Szeben környékét utazta be sőt, Oláhországba Sinaiába is átrándult, mindenütt számtalan vázlatot véve föl. — A népszínházban holnap, csütörtökön Blaha Lujza asszony első vendégföllépésével Csepdreghy Fe­­rencz’népszínműve »A piros bugyelláris« kerül színre. Kiállítási hírek. — Tájképek a kiállításról. A fővárosi képzőmű­vészeti bizottság megbízta Nadler Róbert festőt, hogy a kiállítás főbb pontjairól vázlatokat készítsen,a maj­dan elkészítendő olajfestmények számára. A festő ösz­­szesen 14 vázlatot nyújtott be a bizottsághoz s ezen kí­vül a horvát­ pavillon erkélyéről tekintve elkészítette a kiállítás egész területének távlati képét. A bizott­ság, mely eredetileg három, esetleg négy középnagy­ságú képet akart készíttetni, a vázlatok nagyobb részét a kivitelre érdemesnek találta. A bizottság ezután a költségvetést akként állította össze, hogy az iparcsar­nok nagyobb méretű képéért 1200 frtot és a kisebb mé­retű­­ vázlatnak olaj­festményben való kiviteléért szin­tén 1200 frtot fizet. A kisebb festmények között lesz a királypavilion, a fővárosi pavilion, a horvát pavilion (az előtte elvonuló úttal), a mezőgazdasági csarnok, a Littke-féle pezsgő pavilion (hátterében a hattyú-szi­gettel), a keleti pavilion, az erdészeti csarnok s végül a műcsarnok, melynek felvételével, minthogy az nem volt a vázlatok közt, külön megbízták a festőt.­­ A kiállítás látogatottsága. A kiállítást teg­nap, hétfőn, szeptember 28-án az állandó jegyek tulajdonosain kívül 6583 személy látogatta és pedig 50 kros jegygyel 4359 ; 20 kros esti jegy­gyel 779; 20 kros munkás vagy tanulójegygyel 1113; 20 kros katonai jegygyel 214; napi szabadjegygyel 118.— Kedden, szept. 29-én 3970 egyén látogatta és pedig 50 kros jegygyel 3092 ; 20 kros esti jegygyel 187 ; 20 kros munkás vagy tanulójegy­gyel 484; 20 kros kato­nai jegygyel 141; napi szabadj­egy­gyel 66. — Vasúti személyforgalom. A magyar állam­vasutak vonatain tegnap 3252 személy érkezett a fő­városba, elutazott 3029 ; az osztr.-magyar államvas­pályán érkezett 1774, elutazott 1721 utas; a déli vas­pályán érkeztek 644-en, elutaztak 488-an. Összesen érkeztek 5670-en, elutaztak 5233-an. Törvényszéki csarnok. A modell-per. Gráf Gusztáv jeles német festő perét óriási érdeklődés és a művész iránt való igaz részvét mellett tárgyalták Berlinben. Graf, mint már említettük, sokáig használt modellül egy classicus idomairól híres leányt, Rother Berthát, kinek gyö­nyörű alakját egyik főbb festményén meg is örökí­tette. A leány és a művész közt ideális, tiszta viszony fejlődött ki, a művész lelkesedett a leányért, azaz hogy classicus szépségéért, az igaz művész lelkesedésével, s e lelkesedésének nem csak azzal adott kifejezést, hogy járt a leány családjához, hanem fellengző irányú leve­leket és verseket is indított hozzá. Ez pár évvel ezelőtt volt. A múlt évben egy tizennégy éves igény­telen kis leány állított be hozzá s mintának ajánl­kozott. A művész nem találta alkalmasnak, s elküldte. A leány másnap atyja kíséretében jelent meg, az anya pénzt követelt a művésztől, mert külön­ben vádat emel ellene, »a­miért visszaélt leányával.« Az ügy a törvényszék elé került, hol a leány beval­lotta, miszerint anyja biztatására költötte Gratae a rágalmat. Az anyát elzárták másfél évre. Most, hogy kiszabadult, védőjével együtt hamis eskü vádját emelte Gráf ellen, a­ki annak idején megesküdött, hogy Rother Bertával való viszonya tiszta volt. A művész öt hónapot töltött vizsgálati fogságban s most a vádlottak padján ül, a miért állítólag hamisan es­küdött meg arra, hogy Rotherrel nem volt bűnös vi­szonya. A tárgyalás folyamán legérdekesebb volt Ro­­therék vallomása. Gráf járt hozzájuk, nem egyszer ott vacsoráit, sőt még kulcsa is volt Rother lakásához. Rother Berta húga, Anna, ki szintén szol­gált Gráfnek mintául, nénjével együtt azt vallja, hogy Gráf műtermében soha egy illetlen szót sem lehetett hallani, fesztelen társalgást igen, olyat, mint a művé­szek és a modellek közt szokásos. Rother Berta ti­zennégy éves korában jelentkezett a művésznél, aki őt azonnal fölfogadta modellnek. A művész vele szem­ben sohasem hágta át az illem határait s minden, amit Gräfre s ő rá mondanak, az Habermann rágal­ma. Gráf nemcsak őt fizette, hanem szüleinek is adott többször­ többször pénzt, de csak kölcsönképen. Az meglehet, hogy a művész őt néha megcsókolta, de csak homlokon. Az elnök ezutáni kérdései Rother magánéletére vonatkoznak, hogy miért ment London­ba, kinek a pénzéből élt, stb. mely részletek távolról sem vonatkoznak a pörre. A leány anyja szintén a legjobb értelemben vall a művészről, aki a családnak mindig atyai barátja volt. Ezzel a tegnapelőtti tár­gyalás véget ért. Itt megemlítj­ük még, hogy Gráf annyira ártatlannak érzi magát, hogy fogságában a legnagyobb lelki nyugalommal festett, többi közt a »rege« alakját, melyhez Rother Berta volt a modell, egészen újra festette. Szerelmi dráma. Szép Béla kereskedősegéd ügyét, ki szeretőjét Rammer Mária varróleányt i. é. január 20-án a »Páris« szállóban forgópisztolylyal agyonlőtte és saját magát is egy második lövéssel megsebesitte, a Curia IV. büntetőtanácsa Tóth Lőrincz elnöklete alatt tárgyalta. Az ügy előadója Sümeghi István volt. A budapesti kir. törvényszék a btk. 282 §. alapján vádlottat emberélet ellen elkövetett bűntett miatt 8 havi börtönre ítélte, vizsgálati fogságából 2 hó kitöltöttnek vétetett. A kir. tábla, az első bíróság által felhozott enyhítő körülmények figyelembe vételé­vel a büntetést 6 hóra szállította le, melyből, mint vizsgálati fogság, 3 hó kitöltöttnek vétetett. A curia helybenhagyta a táblai ítéletett. A kiszabott büntetés­ből 5 hó vétetett kitöltöttnek. Halálos ítélet. Szeged határában id. Hasz­­nyik György és id. Krenács Mihály haragosa lé­vén a szomszédságban lakó Legendi Györgynének, elhatározták, hogy megölik. El is mentek az asszony­hoz s összevagdalták. A törvényszék előtt, elsőrendű vádlott id. Hasznyik György tettének indokául felhozta hogy Legendinére testi bántalmazás miatt haragudott. Másodrendű vádlott pedig,bizonyos hit terjesztése miat­ti haragját adta indokul. A törvényszék mindkettőt a gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek s a btk. 92 § alkalmazásával életfogytig tartó fegyházra ítélte. A kir. tábla II büntető tanácsa tárgyalván az ügyet, Sél­­ley Sándor ismertetése után, az első bírósági ítéletet megváltoztatta : id. Hasznyik György halálra id. Krenács Mihály pedig a b. t. k. 75 § figyelembe véte­lével 15 évi fegyházra ítéltetett. Eliza Armstrong megszöktetésének ügyét, a­melyről már többször tettünk említést, s mely tulaj­donképen abban állott, hogy Stead a »Pall Mall Ga­zette« munkatársa megszöktette a 13 éves leányt, hogy lapjában kimutassa a hasonló eljárások módját, anélkül, hogy a lánynak valami baja is történt volna,­­ a rendőrbíró oda döntötte el, hogy az ügyet az es­küdtszék elé utasítá. Az indokolás leginkább arra fek­teti a súlyt, hogy a törvényt jó­indulatú okokból sem szabad és lehet büntetlenül megszegni. Egyesületek és társulatok.­ ­ A budapesti tanári kör e hó 29-én tartotta Felmann József elnöklete alatt első ülését. Az elnök a szép számmal egybegyült szakférfiakat meleg szavak­kal üdvözölte és buzgó munkálkodásra serkente. A napirend fontosabb tárgyát az ügyrend azon változta­tása képezte, hogy tekintettel a szaktárgyak egységére, ezentúl havonként két ülés tartassák, a­melyek egyi­kében nyelvészeti, a másikban mennyiségtan-temészet­tudományi kérdések volnának tárgyalandók. Ezután Dr. Riedl Frigyes vállalta magára azon érdekes kér­dés tárgyalását, vajjon mikép volna egy középiskolai kiállítás létrehozható a jövő évek egyikében. Az ülés örömmel constatálta, hogy a tanárok immár saját casinójukban tartják üléseiket, (nyugdíj­palota, az operával szemben,­ miáltal a társulási szellem közöt­tük hova tovább nagyobb tért foglal. — Az erdélyi közművelődési egylet és az egye­tem. Az egyetemi olvasó kör bizottságot választott, melynek czélja az erdélyi közművelődési egylet szá­mára rendszeres gyűjtést megindítani. A bizottság tagjai ifj. Szász Károly elnöklete alatt Melly Béla és Erdélyi Pál.­­ A budapesti ügyvédi kör választmánya szept. 29-én tartott ülésén az évi rendes közgyűlés határ­idejéül november 8-át tűzte ki. A választmány egyút­tal értesíti a tagokat, hogy október elsejétől kezdve minden hétfőn és csütörtökön a kör helyiségében (Ferencziek bazárja) társas vacsorát fognak tartatni, a jul. 20-kr árakat— összesen bruttó 414.719,115 frt, úgy hogy egy holdon 38 frt 24 kr. A búza termés értéke a Felvidéken 29.349,394 forintra rúgott, a Dunántúli megyékben 50.974,854 forintra, az Alföld északi részén 42.491,368 forintra; az Alföld déli részén 78.340,388 frtra, Erdélyben 15.834,513 frtra, tehát összesen 216.990,517 frtra. A rozstermés értéke a Felvidéken 18.997,663 frt; a Dunántúli megyékben 20.593,249 frt; az Alföld északi részén 20.595,905 forint ; az Alföld déli részén 5.097,506 forint; Erdélyben 7.860,356 forint; tehát összesen 73.144,679 forint. — Az árpa­ter­més értéke a Felvidéken 26.476,194 forint; a Dunántúl 22.704,294 forint ; Alföld északi részén 10.456,976 frt; Alföld déli részén 10.354,799 frt; Erdélyben 2.117,330 frt, tehát összesen 72.109,592 frt. A zab­s tönköly eredménye a Felvidéken 12.729,634 frt; Dunántúl 10.617,031 frt; az Alföld északi ré­szén 5.814,414 frt; az Alföld déli részén 12.883,625 frt; Erdélyben 5.218,619 frt; tehát összesen 47 mil­lió 263,323 frt. — A r epczetermés értéke a Felvidéken 635,395 frt; Dunántúl 1.199,032 frt; az Alföld északi részén 1.841,109 forint; az Alföld déli részén 1.487,024 forint; Erdélyben 48,444 forint; tehát összesesen 5.211.004 frtra rúg. Az ország egyes vidékei szerint tett számítá­sok szerint egy hold hozama: I. a Felvidéken 36 frt 54 kr; II. dunántúli megyékben 46 frt 49 kr; III. az Alföld északi részén 33 frt 81 kr ; IV. az Alföld déli­részén 40 frt 95 kr; V. Erdélyben 28 frt 05 kr átla­got tesz ki.­­ Az országban legtöbbet hozott a föld : Esztergom megyében ugyanis 66 frt 27 krt holdan­ként ; a legkevesebbet Árva megyében, hol holdanként átlag csak 17 frt 73 kr bruttó jövedelem volt fel­vehető. A Temes-Béga szabályozó társulat részéről fel­veendő conversionális kölcsön tárgyában kidolgozandó törvényjavaslat — mint értesülünk —csak nyolc­-tíz nap múlva fog beterjesztetni. A kölcsön ki­bocsátandó vízszabályozási kötvények alapján törté­nik. A társaság az osztrák földhitelintézettel, mely­nek még egy kölcsönösszeget tartozik visszafizetni, végleg még nem számolt le, mert a kamatleszámítolás iránt differenciák merültek fel, melyek azonban leg­közelebb kiegyenlíttetni fognak. A földhitelintézet a folyó­számla szerint minden félévi zárlat után járó kölcsönnek a szokásos kamatját követeli. Az egész különbség nem egészen 40.000 frtot tesz ki. A pénzintézetek országos nyugdíjegyesülete tegnap tartotta meg az országos kiállítás hangver­senytermében élénk érdeklődés mellett első rendes közgyűlését. A közgyűlést, miután évközben az egye­sület elnöke Beretvás Endre leköszönt, lovag Faik Zsigmond helyettes elnök nyitotta meg s élénk sza­vakban ecsetelte azon nehézségeket, melyekkel az egyesületnek, szervezésének első mozgalmai és az in­tézet megnyíltától küzdenie kellett. Zachár Gyula igazgató az igazgatóság jelentését olvassa fel. A nyugdíjintézetet a múlt év november hó 1-én nyitotta meg. Az igazgatóság az egyesület szépen megindult fejlődéséről tesz jelentést, a mennyiben az in­tézetnek tizenhat alapitványos tagja van, köztük a pesti hazai első takarékpénztár, és lovag Faik Zsigmond 1000—1000 írttal, továbbá 14 inté­zet 300—300 frtos alapitványnyal, kik mindössze 6200 írttal járultak az egyesület czéljainak emelésé­hez. Van továbbá az egyesületnek 25 szövetséges in­tézete 79 tisztviselővel. Az egyesület összes tagjai­nak száma 135, a biztosított nyugdíjigények összege pedig 85,105 frt, mely után rendes díjban évenkint 7632 frt 84 kr, korkülönbözeti díjakban pedig egy­szer s mindenkorra 11,249 frt 26 kr fizettetett be. A korkülönbözeti díjak összegezésénél Zachár Gyula igazgató kiemelte, hogy az a jövőben csökkenni fog, mivel a 40 korévet meghaladott tisztviselők az alapszabályok erre vonatkozó intézkedésénél fogva csak a folyó év dec­ember hó 31-éig fognak felvétethezni; ugyanazért figyelmezteti a 40 koréven felüli tisztviselőket, hogy az alapszabályokban nyúj­tott ebbeli kedvezményeket a folyó év végéig igénybe venni igyekezzenek, mivel azután már csak a 40 kor­éven alatti tisztviselők lesznek a nyugdíj egyesület tagjai közé felvehetők. Az igazgatóság jelentése után Reichard János az északmagyarországi kőszén­bánya részvénytársulat vezérigazgatója tett az el­lenőrző bizottság részéről jelentést, melyben kiemelte, hogy a társulat ügyeit folyton figyelemmel kisérték, a számadásokat revidiálták s mindent rendben találva az igazgatóság jelentéséhez hozzá­járulnak és annak a jövő évre szóló költség előirányzatát elfogadja s el­fogadásra ajánlja. A jelentések előterjesztése után Maurer Viktor (Brassóból) és Sugár Sándor (Kapuvár) felszólalására az elnöknek Falk Zsigmond­­nak és az alelnöknek Kőváry Lászlónak, és a hangver­senyterem átengedéséért a kiállítási bizottság elnöké­nek Matlekovics államtitkárnak köszönetet szavazott a közgyűlés. Megválasztottak: Az igazgató­ságba : Zsilinszky Mihály, dr. Siegmund Vilmos, Schneller Alajos, Beck Dénes, Schlesinger M. A póttagol Beszedits Adolf; az ellenőrző bizottságba : Molnár István, Weiner L., Schlesinger Sándor, Lasse Károly Rieser Antal és Ecker Sándor. A választási eredmény kihirdetése után elnök a közgyűlést bezár­ja, mire a jelenvoltak Matlekovics Sándor és Fáik elnök éltetése mellett szétoszlanak. Sport. — Az Ira Paine-Schulhof versenylövészet Bécs­­ben, mint az előre volt látható, Ira Paine győzelmé­vel végződött. A lövészetet az utolsó matchnél — 400 lépésnyire — megnehezítette a dühöngő szél- Ira Paine 362 kört lőtt Schulhof 259 köre ellenében. KÖZGAZDASÁG. " Közlemények. Áruforgalmunk május hóban. A folyó évi május hóra vonatkozó áruforgalmi statistikai kimutatás ma jelent meg. E szerint volt a Összesen 508,068 2,183,908 E mellett még volt a behozatalban 42,052 db szerinti áru, a kivitelben pedig 2.714,223. A gabona és hüvelyesek, liszt és őrlemények kivitele május hóban 971,138 db volt, még pedig 324,330 mm. búza, 69,371 mm. rozs, 44,016 mm. árpa, 76,959 mm. zab, 136,613 mm. kukoricza, 278,223 mm. liszt. Magyarország ez évi termésének pénzértékéről hivatalos adatok alapján a következőket közölhetjük. Az idén Magyarországon búzával, roz­zsal, árpával, zabbal és repczével 10.844.708 cat. hold volt bevetve. E területen aratott gabna­félék értéke­t alapul véve behozatal kivitel mm.-ban Ausztria 846,379 1593,113 Németország 72,934 155,950 Svájc 7 641 55,873 Olaszország 31,138 84,656 Francziaország 383 46,109 Belgium-Holland 2,568 9,896 Nagybritánia 10,981 98,782 Oroszország 820 1,365 Bosznia-Herczegovina 5,549 4,803 Románia 282,028 55,805 Szerbia 11,729 13,517 Balkánfélsziget 3,746 15,332 Más államok 85,547 48,711 Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szeptember 30. Nehéz áruban az üzlet nyomott. — Magyar ura­sági öreg, nehéz 40.--------, fiatal nehéz* 42.——42.25, közép 44.-----45.—, könnyű 46.-----47.—. Erdélyi nehéz 41.-----42.—, közép 43.--------.—, könnyű 46.——47.—. Romániai és bakonyi nehéz —.--------, átmeneti közép —.--------., átmeneti, könnyű átmeneti ere­deti nehéz —.-----—, átmeneti közép —, át­meneti nehéz 44.-----45.— átmeneti, közép 46.——46.50 átmeneti, könnyű 47.-------átmeneti. Hízó 1 éves élő­súlyban 4*/o levonással —.-----—. 2 éves —.--------. öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levo­nással) —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páron­kint 40 kgr. és 4 száz. levonással kilogrammonként érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átme­netiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint, vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 30. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán változatlan irányzat mellett elada­tott búza őszre 7.40 írton, tavaszra 8.05 forinton, ten­geri május—júniusra 5.47 forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Az ultimo lebonyolítása ma akadály nélkül történt meg. A déli tőzsdén már egy kissé jobb volt a han­gulat, de a forgalom csekély maradt. Jegyezünk : Aranyjáradék 97.171/.1—97.30—97.27*/,. Pa­­pirjáradék 90.10—90.20—90.221/a. — Osztrák hitel­részvények 288.80—281.25. — Magyar hitelrészvény 281.25—281.75. Leszámítoló bankrészvény 80.25. — Osztrákmagyar államvasuti részvény 281.75. Jelzá­logbank 110. A zárlat 6 órakor szilárd, de a forgalom csekély. J­egyeznek: Aranyjáradék 97.50—. Papírjáradék 90.40—. — Osztrák hitelrészvények 281.60. Magyar hitel­részvények 282.—. — Leszámítoló bank 80.25. Osz­trák-magyar államvasuti részvények 281.75. Jelzá­logbank .—­ NAPTÁR. Csütörtök, október 1. Nap kél 6 ó­­ p., nyug. 5 ó. 37 p. — Hold kél 10 ó. 54 p. este, nyug. 1 ó. 20 p. d. n. — Utólsó negyed 45 p. délután. Rém. kath.: Remigius püspök hitvalló. — Prot.: Remi­gius. — Görög-orosz: (szept. 19.) Trófim. — Zsidó: (tizri 22.) Sem. Hassz. Az országos kiállítás a városligetben d. e. 8-tól d. u. 6-ig. Belépti dij 50 kr. Este 6 órától 20 kr. Az országos panoráma a kiállításon a főbejárat közelében, balra, nyitva van reggeli 8 órától esti 7 óráig és ekkortól kezdve 11 óráig villamos világítás mel­lett. Belépti dij 30 kr. A hazai gépcsarnokban a gépek d. e. 10—12-ig és d.­­u. 3—5 óráig vannak működésben. A gépek megin­dítása d. e. 10 és d. u. 3 órakor a kazánházon alkalmazott gőzkürt működésbe hozatala által jeleztetik. A külföldi gépcsarnokban hasonlókép d. e. 10—12-ig és d. u. 3—5 óráig működnek a gépen. A »Vörös kereszt-egylet« pavilonjában a látogató közönség­nek szakszerű felvilágosítással szolgálnak és pedig: minden csütörtökön d. u. 4-től fél 6 óra között dr. Janny Gyula, Erzsébet-kórházi igazgató ; minden hétfőn d. u. 4-től fél 6 óra között dr. Farkas László Erzsébet-kórházi főorvos. A Cottage-kórházban reggeli 8 órától esti 6 óráig felváltva szolgálatot tart és a közönség rendelkezésére áll egy kiállítási rendőr­ orvos. A magyar történelmi társulat választmányi ülése d. u. 5 órakor az académia Kisfaludy-termében. Érteke­zik : Salamon Ferencz. A főváros képviselő-bizottságának folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor. Nemzetközi képkiállítás a műcsarnokban (Andrássy­ út 96. szám) d. e. 9-től d. u. 6-ig. Belépti dij 50 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 20 kr. Vörös kereszt Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető 10— fél 12 óráig. Nemzeti muzeum , term.- és néprajzi tár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Az orsz. magyar iparművészeti muzeum az Andrássy-uton, d. e. 9-től d. u. 4-ig. A m. kir. technológiai iparmuzeum gyűjtemény­tára és gép­csarnoka d. e. 9-től 1-ig és a. u. 3—5-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig­­— d. u. 2—4-ig. Egyetemi könyvtár idegenek számára d. e. 9—12-ig nyit­va áll. Múzeumi könyvtár d. e. 9—1-ig. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy­ út 28.) meg­tekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fü­­vész­kert mellett) nyitva egész nap. Fővárosi VII. ker. Erzsébetvárosi kör könyvtára d. u. 4—5 óráig nyitva. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton délelőtt 7—12-ig és dél­után 2—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyen, lóvonatu és fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indul a Károly-kaszárnyától negyedóránkint, a városmajortól reggel 6-tól 10-ig félóránkint, d. u. 3-ig óránkint, azután ismét fél óránkint esti 10 óráig. Magyar kir. államvasutak. Kimutatás az 1885. évi 38-ik heti bevételekről. Duzu vonalak átlagos üzleti hossz 1884-ben 3979.1 átlagos üzleti hossz 1885-ben 4236.4 Szállított meny- . . . , nyiRég Bevételek Több + " " kevesebb — Az 1884. 1885-ben Idö . . » « 1 ogc han év ha­ 1884-hez utasok áruk 1885-ben romló idö_ képegt szakában * száma | tonna fotókban (adópótlék_nélkül)_ 1885. szept. hó 17-től szept. hó 28-ig.. 151000 144000 671070 684912 — 18842 1885. január 1-től szept. 16-ig........­ 4442460 4740645 211760151 19108410 + 2072605 összesen.......... 4593460 4884645 21847085^ 19788322 + 9058768 Színházak. Budapest, csütörtökön, 1885. október 1-én. Nemzeti szinház. Zárva. Műsor: Szombat., Jeanette menyeg­zője. Nana. Coppini Zs. k. a. első föllépte ; bérfolyam. Vasárnap, Gioconda. Ő cs. és kir. apostoli felsége nevű napján. Turolla E., szérsz. Népszínház. Blaha Luiza asszony első ven­dégjátékául : A piros bugyelláris. Holnap, pénteken : bérletfolyamban: ODETTE. Dráma 4 felv. Irta Y. Sardou. Műsor: Szombat. Váljunk el; bérli. Vasárnap, Az arany ember; bérletszünet. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. Turolla Emma k. a. cs. és kir. kamara-énekesnő első vendég­játékául : MEFISTOFELES. Dalmű 4 felvonásban, prológus és epilógussal. Szövegét és ze­néjét irta: Boito Arrigo. Személyek : Mefistofeles Ney Faust Gassi­s ! *»»»­*■ Stil.) C. Saxlehner E. ST' J Kezdete 7 órakor. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Csepreghy Ferencz. Személyek : Török Mihály. .. Eőry Zsófi, felesége... Blaha L. Julis asszony .. . Pártényiné Menczi, húga ... Kaczér N. A huszárkapitány Szilágyi Csillag PA)....... Tamássy Peták,­huszár­káp- Szatmáry Boros,­­lárok Marton Pennás, jegyző . . Szabó Hájas, ispán .... Horváth Kasza Gyurka .. Victor Misi, gyalogpost. Újvári Kezdete 7 órakor. Holnap, pénteken: Margó Célia szerződött tag első föllépése. Gasparone. Operette 3 felvonásban. Zené­­jét szerzette Millöcker K. Utolsó Hét Á­llatkert. Különféle állatok és ethnographiai tárgyak kiállítása. itrnezokon nyargalás délelőtt 11,12, délután 3, 4, 5 és 6 órakor. MF* MISS CORA ~V­ előadásai is láthatók. KATONA-ZENE. Belépti dij mint rendesen. 1386 Nyílt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem­­alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Császárforrás-só Vasércz-mor, moorstí mindig friss töltésben kapható 787 Mattom és Wille a budai király-lseserííforr­ások tulajdonosai Budapesten, (Diana fürdő épület) mérleg-utca 12. Főszerkesztő: 3"Olsisii "Cor. Felelős szerkesztő: "Visi Imre, J vagy Somali mtr-tink­i Afrika belsejéből. Struczokon nyargaló Mamsmit

Next