Nemzet, 1885. október (4. évfolyam, 1106-1136. szám)
1885-10-24 / 1129. szám
ésbe hozatván a régi városházzal és a mérnöki hivaallal, mutatni fogja mindkét helyen a viz magasságát. Az eszközre a viz hullámzása befolyást nem gyámlál. A költség 9000 frt. A bizottság ezt is elfogadja s kivitelét ajánlja. Az óbudai töltésen levő zsilipeknek — számra 16 — vas záró készülékekkel s a szivattyuállomásoknak körszivattyukkal leendő ellássa iránt tett előterjesztés elfogadtatott. Weiszhermer Erzsébet gellérthegyi házát 700 forinton megvenni ajánlja a bizottság. A harmadik osztálynak Pohl Ferencz jegyző által előadott szabályozási tárgyai alig kelthetnek érdeket. — A sétánybizottság közelebb Luczenbacher Pál elnöklete alatt elhatározta, mikép javasolni fogja, hogy az egyetemtéren az egyetemmel szemben, továbbá a külső József-utczában, úgy a belvárosi plébániatemplom előtt az eskütéren, s — a végleges rendezés bevárása előtt is — a nagymező-utczában a tanács fákat ültettessen, ez utóbbi két helyen két-két sorban. — Hírek a tanácsból. A magyar államvasút megkereste a fővárost, hogy a rákosi rendező-pályaudvarhoz vezető területet engedje át ingyen, mert ott utat akar készíttetni. A tanács a kérelmet pártolja, mert az ut a nagy közönség érdekében szükséges. — Az Epreskertet szegélyező utczákban a tanács határozata szerint — ezentúl a villaszerű építkezés kötelező, a Szondy-utczai oldalt kivéve, hol 3 éles élőkért kívántatik. — A budai Szt.János kórházban az eddigi ápolónők helyébe vörös kereszt egyleti ápolónőket fognak alkalmazni, szám szerint 18-at. Hárman már elfoglalták állásukat s a többieket november hó 15-ig fokozatosan fogják bevezetni. A főváros és a kiállítás. Matlekovics államtitkár átiratot intézett a fővároshoz, kérve a tanácsot, hogy a képzőművészet előmozdítása érdekében eddig tett áldozatait gyarapítsa azzal, hogy a kiállítás képzőművészeti pavillonában levő művek közül szintén vásároljon. A tanács ma tárgyalás alá vévén az átiratot, az ülésen hangsúlyozták, hogy a városnak hivatása volna nemcsak a képzőművészeti, de iparművészeti tárgyak iránt is mutatni érdeklődést. A tanács ennél fogva elhatározta, hogy 5000 frtot a képzőművészet, 3000 frtot pedig az iparművészet kiállított tárgyai közül való vásárlásra fordít. Megjutalmazott tűzoltók. Szerbovszky tűzoltófőparancsnok előterjesztésére a fővárosi tanács 1400 frt jutalmat szavazott meg azoknak a tűzoltóknak, akik a lefolyt évben úgy magaviseletük, mint szolgálati buzgóságuk által kitűntek. A jutalomban negyvenketten részesülnek; a legnagyobb összeg 50 frt, a legkisebb 25 frt lesz. A tanács egyúttal elismerést szavazott a főparancsnoknak is. A jövő évi orsz. képviselőválasztói névlajstrom ellen nyolcz felszólamlás érkezett be, mely felszólamlásokat a központi választmány holnapi üléséből fogják a Curiához fölterjeszteni. — A Gellérthegy rendezésének kérdése a legközelebbi közgyűlésen ismét szóba fog kerülni. A közmunkatanács és a mérnöki hivatal szükségesnek tartja, hogy a Rudasfürdőtől a Sárosfürdőig terjedő sziklák megvizsgáltassanak s egyes házak kisajátíttassanak. A közgyűlés meg fog kérdeztetni, váljon felhatalmazza-e a tanácsot, hogy a költségeknek a közmunkák tanácsa által fölajánlott 40.000 frt tekintetbe vételével, miként történendő fedezésére előterjesztést tegyen. Szükségesnek tartja továbbá a tanács a cs. kir. katonai építészeti igazgatóság megkeresését, hogy megengedi-e a váras alatt levő kiálló sziklák eltávolítását, esetleg robbanás segélyével, és ha igen, mennyiért volna hajlandó ezt saját műszaki csapataival elvégeztetni ? — A Bakács-téren épült városi középületben tudvalevőleg egy nagy terem is van, mely bálokra, gyűlésekre, lakodalmakra stb. igen alkalmas. A tanács elhatározta, hogy e terem és mellékhelyiségeinek használatára nézve díjszabályt állapít meg. A terem ingyen csak hatósági használatra adatik, vagy jótékony czélú mulatságokra, de mindig külön tanácsi határozat alapján. A díjjegyzék szerint a használati idő három cathegóriába soroztatik: u. m. a) d. e. 8-tól 12-ig b) déli 12 órától 6-ig, s c) esti 6-tól másnap reggeli 7-ig. Az összes helyiségek terem, konyha, mellékszobák) ára az a) esetben 10 ft, b) 12 frt, c) 40 frt. Pusztán a mellékhelyiségeké a) 4 frt, b) 5 frt, c) 13 frt. Pusztán a nagy teremé: a) 6 frt, b) 8 frt, c) 25 frt. a konyha külön: 3 frt. Ez a díjjegyzék egyelőre egy évre szól s a közgyűlés jóváhagyása alá bocsáttatik. — Az ingyenes népoktatás tárgyában Tenczer Pál biz. tag által tett indítványt a közoktatási bizottság javaslatához képest a tanács egyelőre a napirendről levette. — A főváros egészségügyi állapota. A tiszti főorvos jelentése szerint, a főváros területén a következő hevenyragályos betegségek fordultak elő f. hó 22-én: Hagymáz V. kér. 1, VI. kér. 1, VIII. kér. 1, himlő II. kér. 2, IX. kér. 3, kórházi 1, vörheny IV. kér. 1, VI. kér. 2, VII. kér. 3, IX. kér. 1, kanyaró III. kér. 1, VII. kér. 1, VIII. kér. 13, kórházi 2, roncsoló torokláb VI. kér. 1, VIII. kér. 2. Kórházi beteglétszám: Szt.Rókus kórház 1247, szt. János-kórház 157. Átalános napi halálozás : I. kér. 2, II.ker. 1, III. kér. 5, IV. kér. 3, V. kér. 1, VI. kér. 1, VII. kér., VIII. kér. 5, IX. kér. 3, X. kér. 1, kórházakban 9, összesen 31. Halálokok : Agy- és idegbajok 1, tüdővész 8, tüdőlob 1, vérkeringési bajok 2, gyomorbélhurut 6, vérhas 1, egyéb kórok: 12. Törvényszéki csarnok. Szédelgés. Gutmann Dávid vállalkozó ellen több panasz merült fel, hogy ablaktisztító intézetében bizonyos óvadékösszeg letétele mellett pénztárnokokat alkalmaz, kiket 2—3 heti szolgálatuk után elbocsát, anélkül, hogy a letett óvadékösszeget kiszolgáltatná. Legújabban Braun Dezső tett ellene feljelentést, kinek 100 írtját tartotta meg. A fenyítő törvényszék Guttmant sikkasztás vétsége miatt 3 havi fogházra ítélte. A gyilkosság kísérletével vádolt Tóth József bűnügyében az országos közegészségügyi tanács felülvéleménye leérkezvén, a törvényszék a végtárgyalást november 7-ére tűzte ki. Ez ügyben a cselekedet beszámíthatóságára nézve a legellentétesebb szakértői vélemények feküsznek a bíróság előtt. Míg ugyanis dr. Laufenauer egyetemi tanár, mint a védelem részéről felkért szakértő, valamint Ajtay és Glück törvényszéki orvosok a leghatározottabban úgy nyilatkoztak, hogy vádlott tettét öntudatlan állapotban követte el, addig az országos közegészségi tanács már második felülvéleményében ama nézetét terjeszti a bíróság elé, hogy vádlott akaratának szabad elhatározása a tett véghezvitele alkalmával a legkevésbé sem volt korlátolva. A megtartandó végtárgyalásra a szakértők mindenikét megidézték. Apa és fiú, Tolnay József váczi földmivel öszszekapott törvénytelen fiával, Tolnay Lajossal, ennek anyai öröksége miatt. Vitájuk olyan hevessé jön, hogy a fiú fölkapott egy vasvillát, s beverte vele az apja fejét. Esetüket ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék, mely Tolnay Lajost 1 havi fogházra és 5 forint pénzbüntetésre ítélte súlyos testi sértés czimén. Fegyelmi tárgyalások a kir. táblán. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Sárkány József elnöklete alatt két fegyelmi ügyet tárgyalt. Hiesel Péter beregszászi kir. ügyészségi írnok azon vád alatt áll, hogy íróasztala fiókjában hivatalos iratokat iktatlanul hevertetett. A beregszászi törvényszék hivatalvesztésre ítélte, a kir. tábla ezen ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. — A másik fegyelmi ügy, Donánszky József szolnoki kir. ügyészségi írnoké volt. Azzal van vádolva, hogy hivatalából indokolatlanul elmaradt . Irodalom, színház és művészet. — A »Czigánybáró« főpróbája. A »Czigánybáró« czimű operettéből, melynek szövegét Jókai Mór egy elbeszélése nyomán Schnitzer Ignácz, zenéjét Strauss János írta, ma este volt a főpróba a wiedeni színházban. A főpróba, mint levelezőnk távirja, egészen premiere jellegével bírt, mert a színház telve volt válogatott közönséggel. Ha a mai főpróba sikere után ítélhetni, akkor a holnapi első előadáson az operette nagy sikert fog aratni. Nagyon tetszett az első felvonás fináléja (sextett), a második felvonás duettje Saffi és a czigánybáró között, a toborzó dal és a toborzó jelenet, a csapatok bevonulása a harmadik felvonásban. Girardi dalai valóságos tapsvihart arattak. A magyar motívumok váltakoznak Strausz szép waltzerjével. A szövegből Girardi comicus elbeszélései folyton a legélénkebb hangulatban tartották a közönséget, melynek soraiban voltak Jókai Mór nejével és leányával, Dóczy Lajos és a delegátusok közül sokan. Liszt Ferencz születésének 75-ik évforduló napja tegnap október 22-én volt. Ez alkalomból budapesti barátai és tisztelői üdvözlő táviratot küldtek az ősz mesternek Rómába. Liszt új év után szándékozik Budapestre jönni, és márczius végéig körünkben marad. Nevenapját, mely április 2-ára esik, szokásához képest Bécsben, rokonai körében fogja tölteni. Bécsből, mint már említik, Londonba megy, hogy jelen legyen »Szent Erzsébet« oratóriuma előadásán, onnan pedig Parisba utazik, hol egy csupán Liszt-darabokból álló nagy hangversenyen fog részt venni. — Mierzwinski Amerikában. A jövő évben Mierzwinski Amerikában fog tündökölni, mint »csillag«. Impressariója Fischoff Alfréd jövő áprilisban egy olasz operatársaságot szervez és azzal Amerikába utazik. Mierzwinski 50 előadást tart, minden egyes felléptekor 3000 frank tiszteletdíjat húz, a szabad utazáson és lakáson kívül. A népszínházban holnap szombaton »A koldusdiák« kerül színre Blaha L. asszony fölléptével. Millöcker e kedvelt operrettejét ezúttal 50-edszer játszák. A darab 1883. február 23-án adatott először, a czimszerepben Blaha L. asszonnyal, ki 45-ször énekelte szerepét. Pálmai I., ki utóbb szintén a czimszerepet énekelte, eleinte Broniszlavát játszotta. Laurát F. Hegyi Aranka 50-szer, Solymosi Ollendorfot 46-szor, a kisebb szerepekben pedig Szabó és Újvári mind az 50-szer játszottak. Janiczkit legtöbbször Kápolnai énekelte, utóbb Gergely és Kiss István is. A »Theatre Frangais« új igazgatója, Jules Clarette a »Temps« ma érkezett számában búcsút vesz olvasóitól, mert leteszi a kipróbált tárczaíról tollat, hogy teljesen új hatáskörének éljen. Szép búcsúztatója így hangzik: »Itt kell hagynom a mindennapi feladatot, a megszokott munkát, mindazt mi annyi időn át életem foglalkozása és öröme volt. A huszonöt évből — ép egy negyedszázad — miket a hírlapirodalomnak adtam, az a hat utolsó év, melyekben a »Temps «-nál találtam vendégszeretetet, nekem különösen kedves volt. Arról nem is szólva, hogy a legszabadabban írhattam, itt a legbarátságosabb fogadtatásra találtam. E szavak írásánál azokra gondolok,akik a lapot szerkesztik, társaimra és — kell-e azt mondani, — az olvasókra, kik szívesek voltak engem követni csevegéseimben, melyek hónapról-hónapra sűrűbbek lettek. Sajnálni fogom azon ismeretlen barátimat, kik gyakran írtak nekem távol vidékről. Vannem egy zuga Francziaországnak, nem egy lotharingiai város, ahonnan rokonszenves biztatást kaptam, mely mélyen meghatott. Szerettem ezt a bizalmas csevegést és bár nói működésem sok felé vont el, talán legboldogabb napjaimat mégis a hírlapirodalomnak köszönhetem. Anélkül, hogy elméleteket vagy proclamatiókat gyártottam volna, sok benyomást, sok érzelmet és emléket tettem le könyveimbe, de lelkem javarészét — azzal a kéjjel, hogy érezem az életet — mégis a hírlapírás hálátlan, de csábító feladatainak szenteltem. Hálátlannak mondom, mert a hirlapírónak, ki az embereket híresekké teszi, sokszor az a sorsa, hogy hálátlanságot arat. Csábítónak mondom, mert nincs kedvesebb dolog, mint szolgálni az eszméknek, melyeket igazságosaknak tartunk és küzdeni az emberekért, akiket szeretünk. Rágalmazták azokat a hírlapírókat, azaz hogy gyakran ők rágalmazták önmagukat. De sokszoros, szüntelen, mindennapi munkájukban több a jó, mint a rész. Hogy hány ismeretlent tett a sajtó ismertté, hány felfedezésnek szolgált, mennyi eszmét rostált meg, mennyi haladást eszközölt — az kiszámíthatatlan. És ezt néha azok akarják legkevésbbé elismerni, akik leginkább használják a sajtót. Aki hírlapíró, az minden órában, minden helyen kész minden küzdelemre és ha az irodalomnak vannak papjai, a költők, úgy vannak katonái is, a publicisták és polemisták. Sok évig hordoztam a »házibőrönd«-öt és marsíroztam. Ma megállok és a munka után, melyet szerettem, oly munkához fogok, melyben becsületet remélek vallani. De szabad talán megelégedésem szavaiba bús hangot vegyíteni. Igen is sajnálom, nem tagadom, a »Temps« hasábjait. Nem könnyű felbontani a kapcsokat, melyek oly kedvesek. Arról, hogy széttörjük, nincs szó. Távozom, de mindig barátja leszek a vendégszerető hajléknak, híve a közös műnek és egész odaadással azon nagy műnek fogok élni , melyet rám bíztak. Köszönetet mondok rendes olvasóimnak rokonszenvükért; remélem, nem fogják elfeledni nevemet és őszinte hálát fogok érezni mindig a tanúsított hajlandóságért. Az, ki életét a közönségnek, ő nagy bírónak szenteli, kivánhat-e egyebet, mint rokonszenvet. A rokonszenv a tisztelet egyik formája.« — A párisi »Journal Officiel« szerdai száma teszi közzé a köztársaság elnökének rendeletét, mely Claretiet a »Comédie Française« élére állítja, továbbá azon rendeletét, mely Claretie fizetését évi 30,000 frankban állapítja meg. — A »Temps« szerint Claretie haladéktalanul el fogja foglalni állását és működését »Hamiét« színrehozatalával kezdi meg, melynek díszleteire eddig már 20,000 frankot költöttek. Az új igazgató ezután színre fogja hozni Gondinet új darabját »Un parisien«, Feuillet Octavenak »Chamillac« czímű új színművét, Richepin egy új darabját és előveszi Jacquerie Ágost »Jean Baudry«-ját. — Gerster-Girardini Etelka november közepén utazik el Bolognából és Amerikába megy, hol még ez év folyamán nagy hangversenyeket rendez. — Academiai pályabírók. A magyar tudományos academia I. (nyelv- és szépirodalmi) osztálya a gróf Teleki-féle 100 aranyos pályadíjra beérkezett 12 verses szomorújáték megbírálására Zichy Antal elnöklete alatt Beöthy Zsolt és Arany László tagokat küldte ki. A Teleki pályaművek bíráló bizottságába a szabályzat értelmében a nemzeti színház is küld ki két tagot. E tisztet az idén Szigeti Imre és Mátray Béla fogják teljesíteni. A pályadij odaítélése az alapító nevenapján, márczius 19-én fog megtörténni s a társai közt legjobb pályamunka a dijat minden körülmény közt megkapja. — A Karácsonyi 400 aranyas drámai pályázat bírálói Szász Károly elnöklete alatt Vadnai Károly, Heinrich Gusztáv, Szigeti József és Pálffy Albert. E díjra az idén vígjátékok pályáztak s 7 pályamunka érkezett be, melyek fölött a márcziusi összes ülésen döntenek. A díjat csak absolut becsű munkának adják ki. — A Nádasdyjutalomra érkezett 18 elbeszélő költeményt Gyulay Pál, Lévay József és Csiky Gergely bírálják s az eredményt a jövő nagygyűlésen hirdetik ki. — »Az 1642-iki szőnyi békekötés története«. Irta Majláth Béla, lev. tag. Budapest, 1885. Kiadja a m. t. academia. A szőnyi békekötésről, mely III. Ferdinánd magyar király és Ibrahim Chán török szultán megbízottjai közt 1642. márcz. 18-án jött létre, kevés adatot jegyzett fel a történetírás. Még terjedelmesebb történelmi műveink is csak alig néhány sorban emlékeznek meg felőle. Ezt a hiányt igyekszik pótolni most szorgalmas történetbuvárunk Majláth Béla, midőn az országos levéltárban, a magyar nemzeti múzeum könyvtárában, a bécsi cs. k. levéltárban s magánosok birtokában levő eredeti okmányokat felhasználva, izmos kötetben teszi közzé az eddig részletesebben nem tárgyalt békekötési történetét. Majláth 116 darab magyar, latin, olasz és német okiratot dolgozott fel, s ez okiratoknak csak egynehánya egykorú másolat s alig három darab olyan, amely már napvilágot látott a »Történelmi tár«-ban, Katonánál és Dumontnál, a többi mind kiadatlan eredeti tisztázat, vagy eredeti fogalmazás. A vaskos kötet első része, ez okiratok alapján, az 1642-diki szőnyi békekötés történetét mondja el 122 sűrűn nyomatott lapon, a hátralevő jóval terjedelmesebb második rész pedig az eredeti okiratokat tartalmazza, keltezésük sorrendje szerint. Ezek közé, a kiadvány teljességének szempontjából felvette Majláth a már nyomtatásban megjelent okiratokat is. A politikai és culturális szempontból egyaránt igen érdekes könyv árat írt 50 kr. — Magyar közigazgatási jog. Hazai jogi irodalmunk épen a közigazgatási jog egész terrénumát felölelő rendszeres művekben a legszegényebb. A legutolsó közigazgatási jogi kézikönyv 1880-ban jelent meg; minthogy ez idő óta a közigazgatásra vonatkozólag számos és igen fontos törvények és miniszteri rendeletek léptek életbe, az eddig megjelent kézikönyvek nemcsak a gyakorlati élet igényei, de az elméleti tudomány szempontjából is jóformán meghaladott álláspontot képviselnek. E hiányon akart segíteni dr. Kovács Pál kecskeméti jogakadémiai tanár, a joghallgatók és ügyvédi vizsgálatokra készülők, valamint a közigazgatási tisztviselők használatára, a legújabb törvények és rendeletek alapján terjedelmes közigazgatási jogi munkát dolgozván ki, melynek első kötete, a bevezető és általános rész, már meg is jelent Kecskeméten, Scheiber József könyvkereskedőnél. Szerző műve berendezésében Stein Lőrincz »Verwaltungslehre« czímű híres művét követi; ezen elveknek a hazai viszonyokra való alkalmazásában pedig Grünwald Béla művét: »A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve« tette vezérfonalul. A munkát szabatos iránya, világos és könnyen áttekinthető felosztása mellett, különösen az a körülmény ajánlja, hogy szerző a legújabb törvények és miniszteri rendeletek magyarázására is kiterjeszkedik. A különös részt tartalmazó II. kötet, legkésőbb f. évi deczember hó második felében fog megjelenni. A teljes mű ára 3 frt 60 krajczár, többször a hivatalban ittas állapotban jelenvén meg, botrányos magaviseletet tanúsított. A jászberényi kir. törvényszék 100 frt pénzbírságra ítélte. Seiffert Ede kir. főügyészi helyettes a mai tárgyalás folyamán hivatalvesztést indítványozott, azonban a fegyelmi tanács az első bíróság ítéletét helyben hagyta. Mindkét ítélet jogerős. Sikkasztás. Csapó Imre volt postahivatalnok sikkasztási ügyével foglalkozott ma délelőtt a Kuria II. büntetőtanácsa. Csapó tudvalevőleg a fővárosi központi teherpályaudvaron volt alkalmazva mint postatiszt s mint ilyen három pénzes levelet felbontott, azok tartalmát elsikkasztotta. A budapesti fenyitőtörvényszék 6 évi fegyházra ítélte, a tábla 5 évre szállította le büntetését, a curia ma az első itéletett erősítette meg. Fekete Ödön főügyészi helyettes már negyedik napja időz a Fortunában, hol az ügyészségi ügyforgalomról állít össze statistiát. Kiállítási hírek. — Kitüntetések. A nemzetközi gyümölcs és zöldség kiállítás juryje ma befejezte működését és a díjakat a következőkép ítélte oda: a) Nagy díszoklevelet kaptak: gr. Zichy Ferencz Vedrőd, az erdélyi gazdasági egylet, Kecskemét városa és gazdasági egylete, a vasmegyei gazdasági egylet, a nagybányai gazdasági egylet, Halas város kertészete, idősb Hajós József Dömsöd, a sárosmegyei gazdasági egylet, gróf Esterházy Móricz kertészete Pápán, a budapesti első gyermekmenhely egylet kertészképző iskolája Istvántelek, Nonn János Budapest, Nirschy István Pozsony, gr. Attems Henrik, özv. Szathmáry Királyi Pálné F.Zsolna, b) Pénzdijakat nyertek: 500 frt értékű nagy tiszteletdijat: Katona Zsigmond Kecskeméten. 300 fokos pénzdijat aranyban: Schillán Péter Horpács, Chrásztek Ferencz B.-Szt-Kereszten. 200 fokos pénzdijat: Gégesi Kis József Gégesen és Koperniczky József Uj-Bányán. 150 frankos pénzdijat: Búza Kiss Lajos Kecskeméten, továbbá Szerényi Sarolta és Malvin Budapest. 100 fokos pénzdíjat Steiner József Budapesten és Misoka Pál F.-Szászberken. c) Nagykiállítási érmet: Katona Zsigmond Kecskemét, Chrásztek Mihály Bars-Sz.-Kereszten, Koperniczky József Újbánya, Kiss József Seges, Bura Kiss Lajos Kecskemét, Szerényi Sarolta és Malvin Budapest, Steiner József Budapest, Balás Antal Sipek, Beszterczevidéki gazd. egylet, Békésmegyei gazdasági egylet, Borsföldy Károly B.Csaba, Göndöcs Benedek B.Gyula, Széchényi Lajos Uj- Kigyós, Szemián Dániel Szarvas, gr. Berchtold Richárd Oroszi, Fekete Pál Sövényfalva, Csorba József Komárom, Deák László Kecskemét, báró Bánffy Ernő Kolos-Borsa, Barcsay Domos Bánffy-Hunyad, Berde Áron Kolozsvár, Tuska Ferencz Csorna- Keresztur, ifjabb Gáspár Antal, Maros-Vásárhely, Gerendy István Sövényfalva, Hajnal József M.-Vásárhely, Horváth Márton Krizba, báró Horváth Ödönné Alvincz, Jakab Mózsa Algyógy, Kovács Ferencz M.-Vásárhely, dr. Kraszer Károly Szász-Sebes, Nagy Dániel Kolozsvár, a nagyenyedi gyümölcsészeti egylet, Nagy Tamásné Vajda Sz.Iván, Orel Máté Gyergyó-Szt.Miklós, Szalma György Sárpatak, gróf Teleky Miksa örökösei Kendi Lóna, a torda-aranyosi gazdasági egylet, Thoroczkay Sándor Thoroczkó, udvarhelyi gazdasági egylet, Voith Gyula Deés, Zeyk József Gombás, báró Bánffy Jenő Maros-Szt.Mihály, gróf Eszterházy Miklós tatai kertészete, Fábry Adolf Rumunyest, a jolsvai gyümölcsészeti egylet, Festetich Emilné Budapest, Frindt Csörghe Katinka Bodoló, Gál Jenő és Mór Kövesd, Zombor város kertészete, Györgyei örökösök Tápió Györgye, gróf Haller Ferencz Fehéregyháza, Kacskovics Zoltán és neje Mocsolád, Katona István Kecskemét, Katz Mihály Piricse, Kazinczy Arthur Berettő, Tóth Tamás Kolozsvár, André Lászlóné Jászkerekegyháza, Csereklyei Károly Kecskemét, Csikay Imre Kecskemét, Lokody János M.Vásárhely, Csontos János Kecskemét, Gyenes Imre Kecskemét, Horváth János, özv. Kozma Jánosné, Molnár Imre, Muraközy László, Pápai László, Pulay János, Bura Kiss János mind Kecskemét, továbbá Komáromy Tivadar Hild, Kovács József Bátorkeszi, Kuchta Dániel Tiszolcz, máramarosmegyei gyümölcstermelők, Maurer Nándor Szabadka, Mócsy Antal Kalocsa, gr. Nádasdy Ferencz nádasdladányi kertészete, n.-kőrösi gyümölcsészeti egylet, Hegedűs Dénes N.-Kőrös, Magyar Pál N.-Kőrös, Beretvás Farkas N.-Kőrös Szikszay Lajosné N.-Kőrös, B. Tóth Fer. N.-Kőrös, Ádám Gerzson N.-Kőrös,Nyáry József Alsó-Nyáregyháza, Ötvös János Kecskemét, Tarczy Dezső Pápa, P. Szabó Károly Pápa, városi faiskola Pápa, Svoboda Venczel Pápa, Paulovics Mihály Kerepes, dr. Perényi Zsigmondné II.Szőllős, Polyákovics Alajos Szabadka, Pozsonyi szőlőmivesek egylete, Fülep Jónás Pozsony, Reichschtaler János Pozsony, Matyasovszky Tamás, Mész Frigyes, Pécsy Géza, Beőr Kálmán és Meliórisz Kálmán Eperjesen, Schönheer Antalné Nagybánya, Szabadka város kertészete, Váry Szabó István Halas, Váry Szabó Antalné Hidegkút, szatmármegyei gazdasági egylet, Tóth József Esztergom, dr. Tóth Károly Örmény, Szolnok - dobokamegyei gazdasági egylet, Török Elek Haitis, Unger Béla Tahi - Tótfalu, Úszód község, Vadady Gergely Sárd, gróf Wenckheim Rudolf Doboz, Bertha György Rába-Hidvég, Bárdics József Bozok, Bozzay Imre Bögöte, gr. Festetich Dénes Bogát, gróf Erdődy Gyula Apáti, Győry Lajos Felső-Oszkó, Küttel István Kőszeg, Rehling Samu Német-Szt.-Mihály, Sass József Boroszló, Turcsányi Andor Körmend, Temmel Endre és Mód Jobbágyi, Ulreich Pál Német- Szt.-Mihály, dr. Werlhof Pál Csajta, Wölfel Vilmos Kőszeg, Röth, Hámor, Benedek és Hosszuszeg vasmegyei községek, br. Wodiáner Mór örököseinek kapriózai kertészete, Zoller Mihály Nagy-Maros, d’Haene Adolf Gent (Belgium), alsó-ausztriai gyümölcsészeti egylet Bécs, Runkel J. főkertész Kremsmünster, Kotonczek Károly Mährisch-Weisskirchen, gazdasági középiskola Ober-Hernsdorf, gyümölcsészeti egylet Meran, gazdasági tanintézet St.-Michele, Duda Ágost St. Paul, Rudolf trónörökös pomológiai egylet St.-Georgen, krajnai gazd. egylet Laibach, cseh kir. gazdasági egylet Prága, Dürrfeld Victor Oberhau (Szászország), dr. Farkas Mihály Kőbánya, Rohonczy Gida Törökbecse, Biró Pál Debreczen, Kupfer István Poxdorf (Bajorország), Gobóczy Károlyné Kecskemét, Bikert Frigyes Örmény, Hausknecht Jakab Budapest, Ádám László N.-Kőrös, Mocznik Lajos Budapest, Mustafa Beg-Fadil-Pasics Bjela (Bosznia), Róth Czeczil Nagyvárad, Trsztyánszky Lajosné Keszthely, Naszády Józsefné Nagykikinda és Ersi Vilmosné Szabadka. d) Közreműködői érmet nyertek: Czallner Dávid Besztercze, Bartóky László, B.Csaba, Rothberg Gusztáv R.Palota, Wolf Gábor és dr. Wolf Gyula Torda, Pálffy K. Sz.Udvarhely, Goeser Titus Zombor, Böllmann János Kassa, Kukla István Losoncz, Ilsemann Keresztély Magyaróvár, Kálmán János Nádasd-Ladány, Tannay Olivér és Csausz János Nagybánya, Szappanos Sándor és Ady Károly Nagykőrös, Heykal J. Ede Pápa, Méhely Nándor Eperjes, Röszler Károly Szombathely, Buda Lajos Doboz, Forstinger Rezső Vedrőd és Zonda László Kolozsvár. — A pestmegyei kiállítók és a lókiállitási sury. Az országos kiállításra Pestmegyének lókiállítása rendezésével megbízott végrehajtó bizottság e napokban ülést tartott, melyen Beniczky Gábor elnök hosszabb előterjesztésben indokolta, hogy miért utasította vissza a jury által megítélt díjakat. Jelentéséből kiemeljük, hogy a tervezett 40 darab ló helyett helyszűke miatt 32 darab volt kiállítva, amelyek összesen 12,275 írtba kerültek, eladattak pedig 14,200 frtért. A kiállítás sikerére nézve elnök annak előrebocsátása után, hogy Pest megye kiállítása egészen más volt, mint a többi megyéké, mert nem a tenyész anyagot, hanem a kivitelczőkket hozta kiállításra, előadja, hogy a lovakat kis tenyésztőktől vásárolta, különös tekintettel a vidék jellegére s igy a megye kiállítása collectiv kiállítás volt.Sajnos azonban — úgymond az elnök — hogy a jury nem volt képes feladatának magaslatára emelkedni s nem tudta a szokott biablont elhagyni. És mégis az első napi pointirozásnak az volt az eredménye, hogy a 380 kiállított ló közül a két legjobb a jury ítélete szerint pestmegyei volt és összesen négy pénzdíjat és tizenhét érmet kaptak volna a pestmegyei lovak. Minthogy azonban a két legnagyobb díjat nem akarták egy megyebeli lónak adni, az egyiket elütötték a díjtól, sőt miután azt is kisütötte a jury, hogy az első díjat nyert lónak tenyésztője nem maga műveli a földjét, azt is elütötte a díjtól. E manővert látva, visszautasítottam minden díjat«. Ezután kifejezést ad az elnök abbeli meggyőződésének, hogy a megye lókiállításának sikere nem a jury ítéletében keresendő , a tényekben nyilvánul az. Elég fölemlíteni, hogy valamennyi ló elkelt s a vevők közt volt a walesi herczeg is. A bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy a juryből a pestmegyei tenyésztők hiányoztak, s az elnöknek tevékenységéért köszönetét szavazva, eljárását — a dijak visszautasítására nézve magáévá tévén, helybenhagyta. — A kiállítás látogatottsága. A kiállítást tegnap, csütörtökön 22-én az állandó jegyek tulajdonosain kívül 6164 személy látogatta és pedig 50 kros jegygyel 4056; 20 kros esti jegygyel 62; 20 kros munkás vagy tanulójegygyel 1733; 20 kros katonajegygyel 119 ; napi szabadjegygyel 214. — Vasúti személyforgalom. A magyar államvasutak vonatain tegnap 3271 személy érkezett a fővárosba, elutazott 2828 ; az osztr.-magyar államvaspályán érkezett 1624, elutazott 1656 utas; a déli vaspályán érkeztek 689-en, elutaztak 541-en. Összesen érkeztek 5584-en, elutaztak 5025-en. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A Temes és Béga szabályozása. A magyar kormány és a bécsi Unionbank közt a Temes- Béga folyók szabályozási kölcsöne tárgyában kötött szerződés — amint értesülünk — most már a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával véglegessé vált, minthogy a nevezett pénzintézet a részére engedélyezett visszalépési jogot, melynek határideje ma járt le, nem érvényesítette. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 22-én megtartott heti marhavásárra felhajtatott összesen 3484 darab nagy és 354 darab apró marha. Ebből eladatott 24 darab bika, darabja 90—210 forintig, 1965 darab ökör, párja 180—280 írzig, 1000 darab vágótehén, párja 150—185 forintig, 204 darab fejőstehén, darabja 75—165 forintig, 270 darab bivaly, párja 120—215 forintig, 356 darab borjú, darabja 22—38 forintig, — darab bárány, párja —,— forintig, — darab birka, párja —,— írtig. Arak: ökörhús 54—55 forint, tehénhús 44—47 forint, borjúhús 60—67 forint, bivalyhús 42—44 forint, mind 100 klormkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 22-én megtartott heti lóvásárra felhajtatott összesen 475 darab ló. Ebből eladatott átíratással 96, új lólevéllel 26 darab, összesen 122 darab. Az árak 21—60 írtig és 70—140 írtig váltakoztak, azonban kevés lóra való, csak igás lovakból állott. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 23. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg, nehéz 42.-----43.—, fiatal nehéz 44.50—45.—, közép 45.----46.—, könnyű 46.-----47.—. Erdélyi nehéz 43.-----44.—, közép 44.-----45.—, könnyű 46.----47.— Romániai és bakonyi nehéz —.------.—, átmeneti közép —.-------., átmeneti, könnyű —.-------.—, átmeneti eredeti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.------.— átmeneti nehéz 44.-----45.— átmeneti, közép 44.----45.— átmeneti, könnyű 44.-----45.— átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4°/o levonással —.-------.—, 2 éves —.-------.—, öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással) —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kgr. és 4 száz. levonással kilogrammonkint értendők. Románia és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint, vám fejében megtéríttetik. Kezdete 7 órakor. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 23. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán eladatott búza tavaszra 8.18—8.17— 8.19 írton, őszre 7.58—7.59—7.60 írton, tengeri május—júniusra 5.52—5.54 írton, zab tavaszra 6.82— 6.84 írton. Jegyeznek: Szokványbuza őszre 7.50—7.60 forinton. Szokványbuza tavaszra 8.18—8.20 forinton. — Tengeri május—júniusra 5.52—5.54 forinton. Szokványzab őszre 6.55—6.57 forinton. Szokványzat tavaszra 6.83 —6.84 forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A forgalom ma délután nem volt igen élénk s az árak egy keveset engedtek, noha nem mondhatni, hogy a hangulat bágyadtabbá jön. Aranyjáradék 98.15—98.05—98.07/2. Papirjáradék 90.50—90.45. — Osztrák hitelrészvények 283.50—282.80—281.90. — Magyar hitelrészvények 285.75—2855/a. Leszámítoló bankrészvények 811 /8. Osztrák-magyar államvasuti részvények —... Jelzálogbank 111.25. A zárlat 6 órakor változatlan maradt s az árak többé nem hullámzottak. ty A pTÁR Szombat, október 24. Nap kél 6 ó 34 p., nyug. 4 ó. 54 p. — Hold kél 5 ó. 35 p. este, nyug. 6 ó. 51 p. reggel. Róm. kath.: Rátáéi főangyal. — Prot.: Szalome. — Görögorosz . (okt. 12.) Próbusz. — Zsidó: (Chesvan 15.) Sabbat Valéra. Vallás és közoktatásügyi miniszter fogad d. u. 4—6-ig. Az országos kiállítás a városligetben d. e. 8-tól d. u. 7/36-ig Belépti díj 50 kr. Este 6 órától 20 kr. Nemzetközi gyümölcskiállítás a kiállítás területén külön e czélra berendezett csarnokban november hó 1-ig bezárólag nyitva van. Este 5—8-ig villanyos világítás. Agancskiállítás a Schönborn-féle pavillonban. Árpa- és komlókiállítás az időleges kiállítások csarnokában. Fővárosi hivatalnokok értekezlete d. u. 6 órakor (új városház). Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 20 kr. Országos képtár az académia palotájában d. e. 9-től d. u. 1-ig. Vörös kereszt Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető 10— fél 12 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Az orsz. magyar iparművészeti múzeum az Andrássy-uton, d. e. 9-től d. u. 4-ig. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy-út 28.) megtekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fűvész kert mellett) nyitva egész nap. A m. kir. technológiai iparmúzeum gyűjteménytára és gépcsarnoka d. e. 9-től 1-ig és d. u. 3—5-ig. Fővárosi VII. ker. Erzsébetvárosi kör könyvtára d. u. 4—5 óráig nyitva. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—1-ig. Académiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 7—12-ig és délután 2—7-ig. Miss Cora oroszlánszeliditőnő mutatványai az állatkertben d. u. 4—7 óráig. Belépti dij a rendes 30 kr. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyen, lóvonatu és fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indul a Károly-kaszárnyától negyedóránkint, a városmajortól reggel 6-tól 10-ig félóránkint, d. u. 3-ig óránkint, azután ismét fél óránkint esti 10 óráig. Margitszigetre, a felső-kikötőhöz hajó indul óránkint, reggel 6 órától este 7 óráig. Színházak. Budapest, szombaton. 1885. október 24 én. Nemzeti színház. Bérletfolyam. Julius Caesar: Szomorujáték 5 felvonásban. Irta Shakspere. Fordította Vörösmarty Mihály. Személyek : Julius Caesar .. . Egressy Oetavius Caesar.. Horváth Marcus Antonius. Nagyi. Popiliu8 Lena ... Gabányi Marcus Brutus. . . Szacsvay Cajus Cassius.... Gyenes Casca.................. Bercsényi Trbonius................Kőrösmezei Decius Brutus ... Komáromi Metellus Cimber . Mészáros Cinna ...................... Pintér Strato, róm. katona Gonda Clitus , katonák Martyfai Dardanuska ( Szilágyi 1- ik ) Vízvári 2- ik ) . . . Hetényi 3- ik ) római P° Latabár 4- ik ) Szigeti I. Calpurnia................ Felekiné Portia........................ Jászay M. Kezdete 7 órakor. Holnap, vasárnap , bérletszünetben: A fekete gyémántok. Színmű 5 felv., 6 képben. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. Turolla Emma k. a. cs. és kir. kamara-énekesnő és Perotti Gyula ur vendégjátékául: Az álarczos bál. Nagy opera 5 felv.Zenéjét szerz. Verdi. Személyek: Richárd gróf... Perotti Gy. René, titoknoka Ódry Amália,René neje Turolla E. Tibinka, jósnő .. Bartolucci V. Oscar ................... Komáromi M. Sámuel................. Tallián Tom ...................... Kőszeghy Holnap, vasárnap : bérletszünetben: Bianchi Bianca k. a. császári és királyi kamara-énekesnő föllépte.ül: Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Millöcker Károly. Személyek: Palmaticza.......... Aranyossyné Laura....................F. Hegyi A. Broniszlava .... Margó C. Jan Janiczki.. . . Kiss Rimanovszky.. . Blaha L. Ollendorf ezredes Solymosi Wangenheim .. . Szabó Henriczi............... Narczisz Schweinitz.......... Imrei Rochow............... Erőd Richthoffen.......... Béni I. Bogumil............... Szilágyi Éva, a felesége . Vidorné A krakói polgm. Tóth Waclaw, fogoly Csepreghi Anicza, a felesége Zárainé Egy futár............ Földvári Onuphrie............. V. Kovács Rej, fogadós.. . . Füredi Holnap, vasárnap : Blaha Lujza assz. mint vendég. A TOLONCZ. 100 arany pályadijat nyert eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkely Gyula. Eredeti opera 4 szakaszban, zenéjét szerzette Erkely. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. Silvano, matróz Szekeres Főriró................. Dalnoki Szolga .............. Takács Kezdeti* 7 órakor. Hunyadi László. 50-edszer : A koldusdiák. Főszerkesztő : 3'ólsti ^viter. Felelős szerkesztő: N7'isi In^mre. Nyílt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). ESdSbbr‘ uradalomSan'tig magángyakorlatra is tág tér van, egy kellő gyakorlattal és képzettséggel biró ÖTVÖS azonnal alkalmazás nyerhet. Bővebb értesítést szívességből a kiadóhivatal ad. 1324