Nemzet, 1885. október (4. évfolyam, 1106-1136. szám)

1885-10-24 / 1129. szám

ésbe hozatván a régi városházzal és a mérnöki hiva­­allal, mutatni fogja mindkét helyen a viz magasságát. Az eszközre a viz hullámzása befolyást nem gyá­mlál. A költség 9000 frt. A bizottság ezt is elfogad­ja s kivitelét ajánlja. Az ó­budai töltésen levő zsili­­peknek — számra 16 — vas záró készülékekkel s a szivattyuállomásoknak körszivattyukkal leendő ellá­ssa iránt tett előterjesztés elfogadtatott. Weiszher­­mer Erzsébet gellérthegyi házát 700 forinton meg­venni ajánlja a bizottság. A harmadik osztálynak Pohl Ferencz jegyző által előadott szabályozási tár­gyai alig kelthetnek érdeket. — A sétány­bizottság közelebb Luczenbacher Pál elnöklete alatt elhatározta, mikép javasolni fogja, hogy az egyetemtéren az egyetemmel szemben, továb­bá a külső József-utczában, úgy a belvárosi plébánia­templom előtt az eskütéren, s — a végleges rendezés bevárása előtt is — a nagymező-utczában a tanács fákat ültettessen, ez utóbbi két helyen két-két sorban. — Hírek a tanácsból. A magyar államvasút megkereste a fővárost, hogy a rákosi rendező-pályaud­varhoz vezető területet engedje át ingyen, mert ott utat akar készíttetni. A tanács a kérelmet pártolja, mert az ut a nagy közönség érdekében szükséges. — Az Epreskertet szegélyező utczákban a tanács hatá­rozata szerint — ezentúl a villaszerű építkezés köte­lező, a Szondy-utczai oldalt­ kivéve, hol 3 éles élőkért kívántatik. — A budai Szt.­János kórházban az eddigi ápo­lónők helyébe vörös­ kereszt egyleti ápolónőket fognak alkalmazni, szám szerint 18-at. Hárman már elfog­lalták állásukat s a többieket november hó 15-ig fo­kozatosan fogják bevezetni.­­ A főváros és a kiállítás. Matlekovics állam­titkár átiratot intézett a fővároshoz, kérve a tanácsot, hogy a képzőművészet előmozdítása érdekében eddig tett áldozatait gyarapítsa azzal, hogy a kiállítás kép­zőművészeti pavillonában levő művek közül szintén vá­sároljon. A tanács ma tárgyalás alá vévén az átira­tot, az ülésen hangsúlyozták, hogy a városnak hiva­tása volna nemcsak a képzőművészeti, de iparművé­szeti tárgyak iránt is mutatni érdeklődést. A tanács ennél fogva elhatározta, hogy 5000 frtot a képzőmű­vészet, 3000 frtot pedig az iparművészet kiállított tárgyai közül való vásárlásra fordít.­­ Megjutalmazott tűzoltók. Szerbovszky tűz­­oltófőparancsnok előterjesztésére a fővárosi tanács 1400 frt jutalmat szavazott meg azoknak a tűzoltók­nak, akik a lefolyt évben úgy magaviseletük, mint szolgálati buzgóságuk által kitűntek. A jutalomban negyvenketten részesülnek; a legnagyobb összeg 50 frt, a legkisebb 25 frt lesz. A tanács egyúttal elisme­rést szavazott a főparancsnoknak is.­­ A jövő évi orsz. képviselőválasztói névlaj­strom ellen nyolcz felszólamlás érkezett be, mely felszólamlásokat a központi választmány holnapi ülé­séből fogják a Curiához fölterjeszteni. — A Gellérthegy rendezésének kérdése a leg­közelebbi közgyűlésen ismét szóba fog kerülni. A közmunkatanács és a mérnöki hivatal szükségesnek tartja, hogy a Rudasfürdőtől a Sárosfürdőig terjedő sziklák megvizsgáltassanak s egyes házak kisajátít­­tassanak. A közgyűlés meg fog kérdeztetni, váljon felhatalmazza-e a tanácsot, hogy a költségeknek a közmunkák tanácsa által fölajánlott 40.000 frt tekin­tetbe vételével, miként történendő fedezésére előter­jesztést tegyen. Szükségesnek tartja továbbá a tanács a cs. kir. katonai építészeti igazgatóság megkeresését, hogy megengedi-e a vára­s alatt levő kiálló sziklák eltávolítását, esetleg robbanás segélyével, és ha igen, mennyiért volna hajlandó ezt saját műszaki csapa­taival elvégeztetni ? — A Bakács-téren épült városi középületben tudvalevőleg egy nagy terem is van, mely bálokra, gyűlésekre, lakodalmakra stb. igen alkalmas. A tanács elhatározta, hogy e terem és mellékhelyiségeinek hasz­nálatára nézve díjszabályt állapít meg. A terem in­gyen csak hatósági használatra adatik, vagy jótékony czélú mulatságokra, de mindig külön tanácsi határo­zat alapján. A díjjegyzék szerint a használati idő há­rom cathegóriába soroztatik: u. m. a) d. e. 8-tól 12-ig b) déli 12 órától 6-ig, s c) esti 6-tól más­nap reggeli 7-ig. Az összes helyiségek terem, konyha, mellékszo­bák) ára az a) esetben 10 ft, b) 12 frt, c) 40 frt. Pusz­tán a mellékhelyiségeké a) 4 frt, b) 5 frt, c) 13 frt. Pusztán a nagy teremé: a) 6 frt, b) 8 frt, c) 25 frt. a konyha külön: 3 frt. Ez a díjjegyzék egyelőre egy évre szól s a közgyűlés jóváhagyása alá bocsáttatik. — Az ingyenes népoktatás tárgyában Tenczer Pál biz. tag által tett indítványt a közoktatási bizottság javaslatához képest a tanács egyelőre a napirendről levette. — A főváros egészségügyi állapota. A tiszti főorvos jelentése szerint, a főváros területén a következő he­­venyragályos betegségek fordultak elő f. hó 22-én: Hagymáz V. kér. 1, VI. kér. 1, VIII. kér. 1, himlő II. kér. 2, IX. kér. 3, kórházi 1, vörheny IV. kér. 1, VI. kér. 2, VII. kér. 3, IX. kér. 1, kanyaró III. kér. 1, VII. kér. 1, VIII. kér. 13, kórházi 2, roncsoló torokláb VI. kér. 1, VIII. kér. 2. Kórházi beteglétszám: Szt.Rókus kórház 1247, szt. János-kórház 157. Átalános napi ha­lálozás : I. kér. 2, II.ker. 1, III. kér. 5, IV. kér. 3, V. kér. 1, VI. kér. 1, VII. kér.­­, VIII. kér. 5, IX. kér. 3, X. kér. 1, kórházakban 9, összesen 31. Halálo­kok : Agy- és idegbajok 1, tüdővész 8, tüdőlob 1, vér­keringési bajok 2, gyomorbélhurut 6, vérhas 1, egyéb kórok: 12. Törvényszéki csarnok. Szédelgés. Gutmann Dávid vállalkozó ellen több panasz merült fel, hogy ablaktisztító intézeté­ben bizonyos óvadékösszeg letétele mellett pénztárno­kokat alkalmaz, kiket 2—3 heti szolgálatuk után el­bocsát, anélkül, hogy a letett óvadékösszeget kiszol­gáltatná. Legújabban Braun Dezső tett ellene felje­lentést, kinek 100 írtját tartotta meg. A fenyítő törvényszék Guttmant sikkasztás vétsége miatt 3 havi fogházra ítélte. A gyilkosság kísérletével vádolt Tóth József bűnügyében az országos közegészségügyi tanács felül­­véleménye leérkezvén, a törvényszék a végtárgyalást november 7-ére tűzte ki. Ez ügyben a cselekedet be­­számíthatóságára nézve a legellentétesebb szakértői vélemények feküsznek a bíróság előtt. Míg ugyanis dr. Laufenauer egyetemi tanár,­­ mint a védelem részéről felkért szakértő, valamint Ajtay és Glück törvényszéki orvosok a leghatározottabban úgy nyi­latkoztak, hogy vádlott tettét öntudatlan állapotban követte el, addig az országos közegészségi tanács már második felülvéleményében ama nézetét terjeszti a bíróság elé, hogy vádlott akaratának szabad elhatá­rozása a tett véghezvitele alkalmával a legkevésbé sem volt korlátolva. A megtartandó végtárgyalásra a szakértők mindenikét megidézték. Apa és fiú, Tolnay József váczi földmivel ösz­­szekapott törvénytelen fiával, Tolnay Lajossal, ennek anyai öröksége miatt. Vitájuk olyan hevessé jön, hogy a fiú fölkapott egy vasvillát, s beverte vele az apja fejét. Esetüket ma tárgyalta a pestvidéki tör­vényszék, mely Tolnay Lajost 1 havi fogházra és 5 forint pénzbüntetésre ítélte súlyos testi sértés czimén. Fegyelmi tárgyalások a kir. táblán. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Sárkány József elnöklete alatt két fegyelmi ügyet tárgyalt. Hiesel Péter bereg­szászi kir. ügyészségi írnok azon vád alatt áll, hogy íróasztala fiókjában hivatalos iratokat iktatlanul he­­vertetett. A beregszászi törvényszék hivatalvesztésre ítélte, a kir. tábla ezen ítéletet indokainál fogva hely­benhagyta. — A másik fegyelmi ügy, Donánszky Jó­zsef szolnoki kir. ügyészségi írnoké volt. Azzal van vádolva, hogy hivatalából indokolatlanul elmaradt . Irodalom, színház és művészet. — A »Czigánybáró« főpróbája. A »Czigány­báró« czimű operettéből, melynek szövegét J­ó­k­a­i Mór egy elbeszélése nyomán Schnitzer Ignácz, zenéjét Strauss János írta, ma este volt a főpróba a wiedeni színházban. A főpróba, mint levelezőnk távirja, egészen premiere jellegével bírt, mert a szín­ház telve volt válogatott közönséggel. Ha a mai fő­próba sikere után ítélhetni, akkor a holnapi első elő­adáson az operette nagy sikert fog aratni. Nagyon tetszett az első felvonás fináléja (sextett), a második felvonás duettje Saffi és a czigánybáró között, a to­­borzó dal és a toborzó jelenet, a csapatok bevonulása a harmadik felvonásban. Girardi dalai valóságos tapsvihart arattak. A magyar motívumok váltakoznak Strausz szép waltzerjével. A szövegből Girardi comi­­cus elbeszélései folyton a legélénkebb hangulatban tartották a közönséget, melynek soraiban voltak Jókai Mór nejével és leányával, Dóczy Lajos és a delegátusok közül sokan.­­ Liszt Ferencz születésének 75-ik évforduló napja tegnap október 22-én volt. Ez alkalomból bu­dapesti barátai és tisztelői üdvözlő táviratot küldtek az ősz mesternek Rómába. Liszt új év után szándé­kozik Budapestre jönni, és márczius végéig körünk­ben marad. Nevenapját, mely április 2-ára esik, szo­kásához képest Bécsben, rokonai körében fogja töl­teni. Bécsből, mint már említik, Londonba megy, hogy jelen legyen »Szent Erzsébet« oratóriuma elő­adásán, onnan pedig Parisba utazik, hol egy csupán Liszt-darabokból álló nagy hangversenyen fog részt venni. — Mierzwinski Amerikában. A jövő évben Mierzwinski Amerikában fog tündökölni, mint »csil­lag«. Impressariója Fischoff Alfréd jövő áprilisban egy olasz operatársaságot szervez és azzal Ameriká­ba utazik. Mierzwinski 50 előadást tart, minden egyes felléptekor 3000 frank tiszteletdíjat húz, a sza­bad utazáson és lakáson kívü­l.­­­ A népszínházban holnap szombaton »A kol­dusdiák« kerül színre Blaha L. asszony fölléptével. Millöcker e kedvelt operrettejét ezúttal 50-edszer játszák. A darab 1883. február 23-án adatott először, a czimszerepben Blaha L. asszonnyal, ki 45-ször énekelte szerepét. Pálmai I., ki utóbb szintén a czim­­szerepet énekelte, eleinte Broniszlavá­t játszotta. Laurát F. Hegyi Aranka 50-szer, Solymosi Ollen­­dorfot 46-szor, a kisebb szerepekben pedig Szabó és Újvári mind az 50-szer játszottak. Janiczkit legtöbb­ször Kápolnai énekelte, utóbb Gergely és Kiss István is.­­ A »Theatre Frangais« új igazgatója, Jules Clarette a »Temps« ma érkezett számában búcsút vesz olvasóitól, mert leteszi a kipróbált tárczaíról tollat, hogy teljesen új hatáskörének éljen. Szép bú­csúztatója így hangzik: »Itt kell hagynom a minden­napi feladatot, a megszokott munkát, mindazt mi annyi időn át életem foglalkozása és öröme volt. A huszonöt évből — ép egy negyedszázad — miket a hírlapirodalomnak adtam, az a hat utolsó év, melyek­ben a »Temps «-nál találtam vendégszeretetet, nekem különösen kedves volt. Arról nem is szólva, hogy a leg­szabadabban írhattam, itt a legbarátságosabb fogadta­tásra találtam. E szavak írásánál azokra gondolok,akik a lapot szerkesztik, társaimra és — kell-e azt mondani, — az olvasókra, kik szívesek voltak engem követni csevegéseimben, melyek hónapról-hónapra sűrűbbek lettek. Sajnálni fogom azon ismeretlen barátimat, kik gyakran írtak nekem távol vidékről. Van­­nem egy zuga Francziaországnak, nem egy lotharingiai város, ahonnan rokonszenves biztatást kaptam, mely mélyen meghatott. Szerettem ezt a bizalmas csevegést és bár n­­ói működésem sok felé vont el, talán legboldogabb napjaimat még­is a hírlapirodalomnak köszönhetem. Anélkül, hogy elméleteket vagy proclamatiókat gyár­tottam volna, sok benyomást, sok érzelmet és emléket tettem le könyveimbe, de lelkem javarészét — azzal a kéjjel, hogy érezem az életet — mégis a hírlapírás hálátlan, de csábító feladatainak szenteltem. Hálát­­lannak mondom, mert a hirlapírónak, ki az embere­ket híresekké teszi, sokszor az a sorsa, hogy hálátlan­ságot arat. Csábítónak mondom, mert nincs kedvesebb dolog, mint szolgálni az eszméknek, melyeket igazsá­gosaknak tartunk és küzdeni az emberekért, akiket szeretünk. Rágalmazták azokat a hírlapírókat, az­az hogy gyakran ők rágalmazták önmagukat. De sok­szoros, szüntelen, mindennapi munkájukban több a jó, mint a rész. Hogy hány ismeretlent tett a sajtó is­mertté, hány felfedezésnek szolgált, mennyi eszmét rostált meg, mennyi haladást eszközölt — az kiszá­míthatatlan. És ezt néha azok akarják legkevésbbé elismerni, akik leginkább használják a sajtót. Aki hír­lapíró, az minden órában, minden helyen kész minden küzdelemre és ha az irodalomnak vannak papjai, a költők, úgy vannak katonái is, a publicisták és pole­­misták. Sok évig hordoztam a »házibőrönd«-öt és marsíroztam. Ma megállok és a munka után, melyet szerettem, oly munkához fogok, melyben becsületet remélek vallani. De szabad talán megelégedésem sza­vaiba bús hangot vegyíteni. Igen is sajnálom, nem tagadom, a »Temps« hasábjait. Nem könnyű felbon­tani a kapcsokat, melyek oly kedvesek. Arról, hogy széttörjük, nincs szó. Távozom, de mindig barátja le­szek a vendégszerető hajléknak, híve a közös műnek és egész odaadással azon nagy műnek fogok élni , melyet rám bíztak. Köszönetet mondok rendes olvasóimnak rokonszenvükért; remélem, nem fogják elfeledni nevemet és őszinte hálát fogok érezni mindig a tanúsított hajlandóságért. Az, ki életét a közönségnek, ő nagy bírónak szenteli, kivánhat-e egye­bet, mint rokonszenvet. A rokonszenv a tisztelet egyik formája.« — A párisi »Journal Officiel« szer­dai száma teszi közzé a köztársaság elnökének rende­letét, mely Claretiet a »Comédie Française« élére ál­lítja, továbbá azon rendeletét, mely Claretie fizetését évi 30,000 frankban állapítja meg. — A »Temps« sze­rint Claretie haladéktalanul el fogja foglalni állását és működését »H­amiét« színrehozatalával kezdi meg, melynek díszleteire eddig már 20,000 frankot köl­töttek. Az új igazgató ezután színre fogja hozni Gondinet új darabját »Un parisien«, Feuillet Octavenak »Chamillac« czímű új színművét,­­ R­i­­chepin egy új darabját és előveszi Jacquerie Ágost »Jean Baudry«-ját. — Gerster-Girardini Etelka november közepén utazik el Bologná­ból és Amerikába megy, hol még ez év folyamán nagy hangversenyeket rendez. — Academiai pályabírók. A magyar tudomá­nyos academia I. (nyelv- és szépirodalmi) osztálya a gróf Telek­i-féle 100 aranyos pályadíjra beérkezett 12 verses szomorújáték megbírálására Zichy Antal elnöklete alatt Beöthy Zsolt és Arany László tagokat küldte ki. A Teleki pályaművek bíráló bizottságába a szabályzat értelmében a nemzeti színház is küld ki két tagot. E tisztet az idén Szigeti Imre és Mátray Béla fogják teljesíteni. A pályadij odaítélése az ala­pító nevenapján, márczius 19-én fog megtörténni s a társai közt legjobb pályamunka a dijat minden kö­rülmény közt megkapja. — A Karácsonyi 400 aranyas drámai pályázat bírálói Szász Károly elnök­lete alatt Vadnai Károly, Heinrich Gusztáv, Szigeti József és Pálffy Albert. E díjra az idén vígjátékok pályáztak s 7 pályamunka érkezett be, melyek fölött a márcziusi összes ülésen döntenek. A díjat csak ab­solut becsű munkának adják ki. — A Nádasdy­­jutalomra érkezett 18 elbeszélő költeményt Gyu­­lay Pál, Lévay József és Csiky Gergely bírálják s az eredményt a jövő nagygyűlésen hirdetik ki. — »Az 1642-iki szőnyi békekötés története«. Irta Majláth Béla, lev. tag. Budapest, 1885. Ki­adja a m. t. academia. A szőnyi békekötésről, mely III. Ferdinánd magyar király és Ibrahim Chán tö­rök szultán megbízottjai közt 1642. márcz. 18-án jött létre, kevés adatot jegyzett fel a történetírás. Még terjedelmesebb történelmi műveink is csak alig né­hány sorban emlékeznek meg felőle. Ezt a hiányt igyekszik pótolni most szorgalmas történetbuvárunk Majláth Béla, midőn az országos levéltárban, a magyar nemzeti múzeum könyvtárában, a bécsi cs. k. levéltárban s magánosok birtokában levő eredeti ok­mányokat felhasználva, izmos kötetben teszi közzé az eddig részletesebben nem tárgyalt békekötés­i történe­tét. Majláth 116 darab magyar, latin, olasz és német okiratot dolgozott fel, s ez okiratoknak csak egyne­­hánya egykorú másolat s alig­ három darab olyan, a­mely már napvilágot látott a »Történelmi tár«-ban, Katonánál és Dumontnál, a többi mind kiadatlan eredeti tisztázat, vagy eredeti fogalmazás. A vaskos kötet első része, ez okiratok alapján, az 1642-diki szőnyi békekötés történetét mondja el 122 sűrűn nyo­matott lapon, a hátralevő jóval terjedelmesebb máso­dik rész pedig az eredeti okiratokat tartalmazza, kel­tezésük sorrendje szerint. Ezek közé, a kiadvány tel­jességének szempontjából felvette Majláth a már nyomtatásban megjelent okiratokat is. A politikai és culturális szempontból egyaránt igen érdekes könyv ára­t írt 50 kr. — Magyar közigazgatási jog. Hazai jogi irodal­munk épen a közigazgatási jog egész terrénumát fel­ölelő rendszeres művekben a legszegényebb. A leg­utolsó közigazgatási jogi kézikönyv 1880-ban jelent meg; minthogy ez idő óta a közigazgatásra vonatko­zólag számos és igen fontos törvények és miniszteri rendeletek léptek életbe, az eddig megjelent kézi­könyvek nemcsak a gyakorlati élet igényei, de az el­méleti tudomány szempontjából is jóformán megha­ladott álláspontot képviselnek. E hiányon akart segí­teni dr. Kovács Pál kecskeméti jogakadémiai ta­nár, a joghallgatók és ügyvédi vizsgálatokra készülők, valamint a közigazgatási tisztviselők használatára, a legújabb törvények és rendeletek alapján terjedelmes közigazgatási jogi munkát dolgozván ki, melynek első kötete, a bevezető és általános rész, már meg is jelent Kecskeméten, Scheiber József könyvkereskedőnél. Szerző műve berendezésében Stein Lőrincz »Verwal­tungslehre« czímű híres művét követi; ezen elveknek a hazai viszonyokra való alkalmazásában pedig Grün­­wald Béla művét: »A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve« tette vezérfonalul. A munkát szabatos iránya, világos és könnyen áttekinthető felosztása mel­lett, különösen az a körülmény ajánlja, hogy szerző a legújabb törvények és miniszteri rendeletek magya­rázására is kiterjeszkedik. A különös részt tartal­mazó II. kötet, legkésőbb f. évi deczember hó máso­dik felében fog megjelenni. A teljes mű ára 3 frt 60 krajczár, többször a hivatalban ittas állapotban jelenvén meg, botrányos magaviseletet tanúsított. A jászberényi kir. törvényszék 100 frt pénzbírságra ítélte. Seiffert Ede kir. főügyészi helyettes a mai tárgyalás folyamán hi­vatalvesztést indítványozott, azonban a fegyelmi ta­nács az első bíróság ítéletét helyben hagyta. Mindkét ítélet jogerős. Sikkasztás. Csapó Imre volt postahivatalnok sikkasztási ügyével foglalkozott ma délelőtt a Kuria II. büntetőtanácsa. Csapó tudvalevőleg a fővárosi központi teher­pályaudvaron volt alkalmazva mint postatiszt s mint ilyen három pénzes levelet felbontott, azok tartalmát elsikkasztotta. A budapesti fenyitő­­törvényszék 6 évi fegyházra ítélte, a tábla 5 évre szál­lította le büntetését, a curia ma az első itéletett erősí­tette meg. Fekete Ödön főügyészi helyettes már negye­dik napja időz a Fortunában, hol az ügyészségi ügy­forgalomról állít össze statisti­át. Kiállítási hírek. — Kitüntetések. A nemzetközi gyü­mölcs és zöldség kiállítás juryje ma befe­jezte működését és a díjakat a következőkép ítél­te oda: a) Nagy díszoklevelet kaptak: gr. Zi­chy Ferencz Vedrőd, az erdélyi gazdasági egylet, Kecskemét városa és gazdasági egylete, a vasmegyei gazdasági egylet, a nagybányai gazdasági egylet, Ha­las város kertészete, idősb Hajós József Dömsöd, a sárosmegyei gazdasági egylet, gróf Esterházy Móricz kertészete Pápán, a budapesti első gyermekmenhely egylet kertészképző iskolája Istvántelek, Nonn János Budapest, Nirschy István Pozsony, gr. Attems Hen­rik, özv. Szathmáry Királyi Pálné F.­Zsolna, b) Pénzdijakat nyertek: 500 frt értékű nagy tiszteletdijat: Katona Zsigmond Kecskeméten. 300 fokos pénzdijat aranyban: Schillán Péter Hor­­pács, Chrásztek Ferencz B.-Szt-Kereszten. 200 fokos pénzdijat: Gégesi Kis József Gégesen és Kopernicz­­ky József Uj-Bányán. 150 frankos pénzdijat: Búza Kiss Lajos Kecskeméten, továbbá Szerényi Sarolta és Malvin Budapest. 100 fokos pénzdíjat Steiner Jó­zsef Budapesten és Misoka Pál F.-Szászberken. c) Nagykiállítási érmet: Katona Zsig­mond Kecskemét, Chrásztek Mihály Bars-Sz.-Ke­­reszten, Koperniczky József Újbánya, Kiss József Seges, Bura Kiss Lajos Kecskemét, Szerényi Sarolta és Malvin Budapest, Steiner József Budapest, Balás Antal Sipek, Beszterczevidéki gazd. egylet, Békésme­gyei gazdasági egylet, Borsföldy Károly B.­Csaba, Göndöcs Benedek B.­Gyula, Széchényi Lajos Uj- Kigyós, Szemián Dániel Szarvas, gr. Berchtold Ri­­chárd Oroszi, Fekete Pál Sövényfalva, Csorba József Komárom, Deák László Kecskemét, báró Bánffy Ernő Kolos-Borsa, Barcsay Domos Bánffy-Hunyad, Berde Áron Kolozsvár, Tuska Ferencz Csorna- Keresztur, ifjabb Gáspár Antal, Maros-Vásár­hely, Gerendy István Sövényfalva, Hajnal Jó­zsef M.-Vásárhely, Horváth Márton Krizba, báró Horváth Ödönné Alvincz, Jakab Mózsa Algyógy, Kovács Ferencz M.-Vásárhely, dr. Kraszer Károly Szász-Sebes, Nagy Dániel Kolozsvár, a nagyenyedi gyümölcsészeti egylet, Nagy Tamásné Vajda­ Sz.­­Iván, Orel Máté Gyergyó-Szt.­Miklós, Szalma György Sárpatak, gróf Teleky Miksa örökösei Ken­­di­ Lóna, a torda-aranyosi gazdasági egylet, Tho­­roczkay Sándor Thoroczkó, udvarhelyi gazdasági egylet, Voith Gyula Deés, Zeyk József Gombás, báró Bánffy Jenő Maros-Szt.­Mihály, gróf Eszterházy Miklós tatai kertészete, Fábry Adolf Rumunyest, a jolsvai gyümölcsészeti egylet, Festetich Emilné Budapest, Frindt Csörghe Katinka Bodoló, Gál Jenő és Mór Kövesd, Zombor város kertészete, Györ­gyei örökösök Tápió­ Györgye, gróf Haller Ferencz Fehéregyháza, Kacskovics Zoltán és neje Mocsolád, Katona István Kecskemét, Katz Mihály Piricse, Kazinczy Arthur Berettő, Tóth Tamás Kolozsvár, André Lászlóné Jászkerekegyháza, Csereklyei Ká­roly Kecskemét, Csikay Imre Kecskemét, Lokody János M.­Vásárhely, Csontos János Kecskemét, Gye­­nes Imre Kecskemét, Horváth János, özv. Kozma Jánosné, Molnár Imre, Muraközy László, Pápai László, Pulay János, Bura Kiss János mind Kecs­kemét, továbbá Komáromy Tivadar Hild, Kovács József Bátorkeszi, Kuchta Dániel Tiszolcz, mára­­marosmegyei gyümölcstermelők, Maurer Nándor Sza­badka, Mócsy Antal Kalocsa, gr. Nádasdy Ferencz nádasdladányi kertészete, n.-kőrösi gyümölcsészeti egy­let, Hegedűs Dénes N.-Kőrös, Magyar Pál N.-Kőrös, Beretvás Farkas N.-Kőrös Szikszay Lajosné N.-Kőrös, B. Tóth Fer. N.-Kőrös, Ádám Gerzson N.-Kőrös,Nyá­­ry József Alsó-Nyáregyháza, Ötvös János Kecskemét, Tarczy Dezső Pápa, P. Szabó Károly Pápa, városi faiskola Pápa, Svoboda Venczel Pápa, Paulovics Mi­hály Kerepes, dr. Perényi Zsigmondné II.­Szőllős, Polyákovics Alajos Szabadka, Pozsonyi szőlőmivesek egylete, Fülep Jónás Pozsony, Reichschtaler János Pozsony, Matyasovszky Tamás, Mész Frigyes, Pécsy Géza, Beőr Kálmán és Meliórisz Kálmán Eperjesen, Schönheer Antalné Nagybánya, Szabadka város ker­tészete, Váry Szabó István Halas, Váry Szabó An­­talné Hidegkút, szatmármegyei gazdasági egylet, Tóth József Esztergom, dr. Tóth Károly Ör­mény, Szolnok - dobokamegyei gazdasági egylet, Török Elek Haitis, Unger Béla Tahi - Tót­falu, Úszód község, Vadady Gergely Sárd, gróf Wenckheim Rudolf Doboz, Bertha György Rába-Hidvég, Bárdics József Bozok, Bozzay Imre Bögöte, gr. Festetich Dénes Bogát, gróf Erdődy Gyula Apáti, Győry Lajos Felső-Oszkó, Küt­­tel István Kőszeg, Rehling Samu Német-Szt.-Mihály, Sass József Boroszló, Turcsányi Andor Körmend, Temmel Endre és Mód Jobbágyi, Ulreich Pál Német- Szt.-Mihály, dr. Werlhof Pál Csajta, Wölfel Vilmos Kőszeg, Röth­, Hámor­, Benedek és Hosszuszeg vas­megyei községek, br. Wodiáner Mór örököseinek kap­­riózai kertészete, Zoller Mihály Nagy-Maros, d’Haene Adolf Gent (Belgium), alsó-ausztriai gyümölcsészeti egylet Bécs, Runkel J. főkertész Kremsmünster, Ko­­tonczek Károly Mährisch-Weisskirchen, gazdasági közép­iskola Ober-Hernsdorf, gyümölcsészeti egylet Meran, gazdasági tanintézet St.-Michele, Duda Ágost St. Paul, Rudolf trónörökös pomológiai egylet St.-Georgen, krajnai gazd. egylet Laibach, cseh kir. gazdasági egylet Prága, Dürrfeld Victor Oberhau (Szászország), dr. Farkas Mihály Kőbánya, Rohonczy Gida Törökbecse, Biró Pál Debreczen, Kupfer István Poxdorf (Bajorország), Gobóczy Ká­­rolyné Kecskemét, Bikert Frigyes Örmény, Haus­knecht Jakab Budapest, Ádám László N.-Kőrös, Mocznik Lajos Budapest, Mustafa Beg-Fadil-Pasics Bjela (Bosznia), Róth Czeczil Nagyvárad, Trsztyánsz­­ky Lajosné Keszthely, Naszády Józsefné Nagyki­­kinda és Ersi Vilmosné Szabadka. d) Közreműködői érmet nyertek: Czallner Dávid Besztercze, Bartóky László, B.­Csaba, Rothberg Gusz­táv R.­Palota, Wolf Gábor és dr. Wolf Gyula Torda, Pálffy K. Sz.­Udvarhely, Goeser Titus Zombor, Böll­­mann János Kassa, Kukla István Losoncz, Ilsemann Keresztély Magyaróvár, Kálmán János Nádasd-La­­dány, Tannay Olivér és Csausz János Nagybánya, Szappanos Sándor és Ady Károly Nagykőrös, Hey­­kal J. Ede Pápa, Méhely Nándor Eperjes, Röszler Károly Szombathely, Buda Lajos Doboz, Forstinger Rezső Vedrőd és Zonda László Kolozsvár. — A pestmegyei kiállítók és a lókiállitási sury. Az országos kiállításra Pestmegyének lókiállítása rendezésével megbízott végrehajtó bizottság e napok­ban ülést tartott, melyen B­e­n­i­c­z­k­y Gábor elnök hosszabb előterjesztésben indokolta, hogy miért utasította vissza a jury által megítélt díjakat. Jelentéséből kiemeljük, hogy a tervezett 40 darab ló helyett helyszűke miatt 32 darab volt kiállítva, a­melyek összesen 12,275 írtba kerültek, el­adattak pedig 14,200 frtért. A kiállítás sikerére nézve elnök annak előrebocsátása után, hogy Pest megye ki­állítása egészen más volt, mint a többi megyéké, mert nem a tenyész anyagot, hanem a kivitelczőkket hozta kiállításra,­­ előadja, hogy a lovakat kis te­nyésztőktől vásárolta, különös tekintettel a vidék jellegére s igy a megye kiállítása collectiv kiállítás volt.­­Sajnos azonban — úgymond az elnök — hogy a jury nem volt képes feladatának magaslatára emel­kedni s nem tudta a szokott biablont elhagyni. És mégis az első napi pointirozásnak az volt az eredmé­nye, hogy a 380 kiállított ló közül a két legjobb a jury ítélete szerint pestmegyei volt és összesen négy pénzdíjat és tizenhét érmet kaptak volna a pestmegyei lovak. Minthogy azonban a két legna­gyobb díjat nem akarták egy megyebeli ló­nak adni, az egyiket elütötték a díjtól, sőt miután azt is kisütötte a jury, hogy az első díjat nyert lónak tenyésztője nem maga műveli a földjét, azt is elütötte a díjtól. E manővert látva, visszautasítottam minden d­íjat«. Ezután kifejezést ad az elnök abbeli meggyőződésé­nek, hogy a megye lókiállításának sikere nem a jury ítéletében keresendő , a tényekben nyilvánul az. Elég fölemlíteni, hogy valamennyi ló elkelt s a vevők közt volt a walesi herczeg is.­­ A bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy a juryből a pestmegyei tenyésztők hiányoztak, s az elnöknek tevékenységéért köszönetét szavazva, eljárását — a dijak visszautasítására nézve magáévá tévén, helybenhagyta. — A kiállítás látogatottsága. A kiállítást tegnap, csütörtökön 22-én az állandó jegyek tulajdo­nosain kívül 6164 személy látogatta és pedig 50 kros jegy­gyel 4056; 20 kros esti jegy­gyel 62; 20 kros munkás vagy tanulójegy­gyel 1733; 20 kros katonajegygyel 119 ; napi szabadjegygyel 214. — Vasúti személyforgalom. A magyar állam­vasutak vonatain tegnap 3271 személy érkezett a fő­városba, elutazott 2828 ; az osztr.-magyar államvas­pályán érkezett 1624, elutazott 1656 utas; a déli vas­pályán érkeztek 689-en, elutaztak 541-en. Összesen érkeztek 5584-en, elutaztak 5025-en. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A Temes és Béga szabályozása. A magyar kormány és a bécsi Unionbank közt a Temes- Béga folyók szabályozási kölcsöne tár­gyában kötött szerződés — a­mint értesülünk — most már a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával véglegessé vált, minthogy a nevezett pénzintézet a részére engedélyezett visszalépési jogot, melynek ha­tárideje ma járt le, nem érvényesítette. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 22-én meg­tartott heti marhavásárra felhajtatott összesen 3484 darab nagy és 354 darab apró marha. Ebből el­adatott 24 darab bika, darabja 90—210 forintig, 1965 darab ökör, párja 180—280 írzig, 1000 darab vágótehén, párja 150—185 forintig, 204 darab fe­jőstehén, darabja 75—165 forintig, 270 darab bi­valy, párja 120—215 forintig, 356 darab borjú, da­rabja 22—38 forintig, — darab bárány, párja —,— forintig, — darab birka, párja —,— írtig. Arak: ökörhús 54—55 forint, tehénhús 44—47 forint, bor­júhús 60—67 forint, bivalyhús 42—44 forint, mind 100 klormkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 22-én megtar­tott heti lóvásárra felhajtatott összesen 475 darab ló. Ebből eladatott átíratással 96, új lólevéllel 26 darab, összesen 122 darab. Az árak 21—60 írtig és 70—140 írtig váltakoztak, azonban kevés lóra való, csak igás lovakból állott. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 23. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg, nehéz 42.-----43.—, fiatal nehéz 44.50—45.—, közép 45.----46.—, könnyű 46.-----47.—. Erdélyi nehéz 43.-----44.—, közép 44.-----45.—, könnyű 46.----47.— Romániai és bakonyi nehéz —.------.—, átmeneti közép —.-------., átmeneti, könnyű —.-------.—, átmeneti ere­deti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.------.— át­meneti nehéz 44.-----45.— átmeneti, közép 44.----45.— átmeneti, könnyű 44.-----45.— átmeneti. Hízó 1 éves élő­súlyban 4°/o levonással —.-------.—, 2 éves —.-------.—, öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levo­nással) —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páron­kint 40 kgr. és 4 száz. levonással kilogrammonkint érten­dők. Románia és szerbiai sertéseknél, melyek mint átme­netiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint, vám fejében megtéríttetik. Kezdete 7 órakor. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 23. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán eladatott búza tavaszra 8.18—8.17— 8.19 írton, őszre 7.58—7.59—7.60 írton, tengeri má­jus—júniusra 5.52—5.54 írton, zab tavaszra 6.82— 6.84 írton. Jegyeznek: Szokványbuza őszre 7.50—7.60 forinton. Szok­­ványbuza tavaszra 8.18—8.20 forinton. — Tengeri május—júniusra 5.52—5.54 forinton. Szokványzab őszre 6.55—6.57 forinton. Szokványzat tavaszra 6.83 —6.84 forinton. Értéküzlet. (Dél­utáni tőzsde.) A forga­lom ma délután nem volt igen élénk s az árak egy keveset engedtek, noha nem mondhatni, hogy a han­gulat bágyadtabbá jön. Aranyjáradék 98.15—98.05—98.07­/2. Papir­­járadék 90.50—90.45. — Osztrák hitelrészvények 283.50—282.80—281.90. — Magyar hitelrészvények 285.75—2855/a. Leszámítoló bankrészvények 811 /8. Osztrák-magyar államvasuti részvények —... Jel­zálogbank 111.25. A zárlat 6 órakor változatlan maradt s az árak többé nem hullámzottak. ty A p­T­Á­R Szombat, október 24. Nap kél 6 ó 34 p., nyug. 4 ó. 54 p. — Hold kél 5 ó. 35 p. este, nyug. 6 ó. 51 p. reggel. Róm­. kath.: Rátáéi főangyal. — Prot.: Szalome. — Görög­orosz . (okt. 12.) Próbusz. — Zsidó: (Chesvan 15.) Sabbat Valéra. Vallás és közoktatásügyi miniszter fogad d. u. 4—6-ig. Az országos kiállítás a városligetben d. e. 8-tól d. u. 7/36-ig Belépti díj 50 kr. Este 6 órától 20 kr. Nemzetközi gyümölcskiállítás a kiállítás területén külön e czélra berendezett csarnokban november hó 1-ig bezárólag nyitva van. Este 5—8-ig villanyos vi­lágítás. Agancskiállítás a Schönborn-féle pavillonban. Árpa- és komlókiállítás az időleges kiállítások csarnokában. Fővárosi hivatalnokok értekezlete d. u. 6 órakor (ú­j városház). Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 20 kr. Országos képtár az académia palotájában d. e. 9-től d. u. 1-ig. Vörös kereszt Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető 10— fél 12 óráig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Az orsz. magyar iparművészeti múzeum az Andrássy-uton, d. e. 9-től d. u. 4-ig. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy-út 28.) meg­tekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a fű­­vész kert mellett) nyitva egész nap. A m. kir. technológiai iparmúzeum gyűjteménytára és gép­csarnoka d. e. 9-től 1-ig és d. u. 3—5-ig. Fővárosi VII. ker. Erzsébetvárosi kör könyvtára d. u. 4—5 óráig nyitva. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—1-ig. Académiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton délelőtt 7—12-ig és dél­után 2—7-ig. Miss Cora oroszlánszeliditőnő mutatványai az állatkertben d. u. 4—7 óráig. Belépti dij a rendes 30 kr. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyen, lóvonatu és fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indul a Károly-kaszárnyától negyedóránkint, a városmajortól reggel 6-tól 10-ig félóránkint, d. u. 3-ig óránkint, azután ismét fél óránkint esti 10 óráig. Margitszigetre, a felső-kikötőhöz hajó indul óránkint, reggel 6 órától este 7 óráig. Színházak. Budapest, szombaton. 1885. október 24 én. Nemzeti színház. Bérletfolyam. Julius Caesar: Szomorujáték 5 felvonásban. Irta Shakspere. Fordította Vö­rösmarty Mihály. Személyek : Julius Caesar .. . Egressy Oetavius Caesar.. Horváth Marcus Antonius. Nagyi. Popiliu8 Lena ... Gabányi Marcus Brutus. . . Szacsvay Cajus Cassius.... Gyenes Casca.................. Bercsényi Tr­bonius................Kőrösmezei Deciu­s Brutus ... Komáromi Metellus Cimber . Mészáros Cinna ...................... Pintér Strato, róm. katona Gonda Clitus , katonák Martyfai Dardanus­­ka ( Szilágyi 1- ik ) Vízvári 2- ik ) . . . Hetényi 3- ik ) római P° Latabár 4- ik ) Szigeti I. Calpurnia................ Felekiné Portia........................ Jászay M. Kezdete 7 órakor. Holnap, vasárnap , bérletszünetben: A fekete gyémántok. Színmű 5 felv., 6 képben. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. Turolla Emma k. a. cs. és kir. kamara-énekesnő és Perotti Gyula ur vendégjátékául: Az álarczos bál. Nagy opera 5 felv.Zenéjét szerz. Verdi. Személyek: Richárd gróf... Perotti Gy. René, titoknoka Ódry Amália,René neje Turolla E. Tibinka, jósnő .. Bartolucci V. Oscar ................... Komáromi M. Sámuel................. Tallián Tom ...................... Kőszeghy Holnap, vasárnap : bérletszünetben: Bianchi Bianca k. a. császári és királyi kamara-énekesnő föllépte.ül: Operette 3 felvonásban. Zené­jét szerzette Millöcker Károly. Személyek: Palmaticza.......... Aranyossyné Laura....................F. Hegyi A. Broniszlava .... Margó C. Jan Janiczki.. . . Kiss Rimanovszky.. . Blaha L. Ollendorf ezredes Solymosi Wangenh­eim .. . Szabó Henriczi............... Narczisz Schweinitz.......... Imrei Rochow............... Erőd­ Richthoffen.......... Béni I. Bogumil............... Szilágyi Éva, a felesége . Vidorné A krakói polgm. Tóth Waclaw, fogoly Csepregh­i Anicza, a felesége Zárainé Egy futár............ Földvári Onuphrie............. V. Kovács Rej, fogadós.. . . Füredi Holnap, vasárnap : Blaha Lujza assz. mint vendég. A TOLONCZ. 100 arany pályadijat nyert eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkely Gyula. Eredeti opera 4 szakaszban, zenéjét szerzette Erkel­y. Népszínház. Blaha Lujza assz. mint vendég. Silvano, matróz Szekeres Főriró................. Dalnoki Szolga .............. Takács Kezdeti* 7 órakor. Hunyadi László. 50-edszer : A koldusdiák. Főszerkesztő : 3'ól­sti ^viter. Felelős szerkesztő: N7'isi In^mre. Nyílt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). ESdSbbr‘ uradalomS­­an'tig ma­­gángyakorlatra is tág tér van, egy kellő gyakorlattal és képzettséggel biró ÖTVÖS azonnal alkalmazás nyerhet. Bővebb értesítést szívességből a kiadóhivatal ad. 1324

Next