Nemzet, 1885. november (4. évfolyam, 1137-1166. szám)

1885-11-22 / 1158. szám

II. melléklet a „Nemzet“ 1158. (321.) november 22. számához. Törvényjavaslat a községekről. Előterjesztetett a képviselőhöz nov. 21-ei ülésén. I. fejezet. A községekről átalában. 1. §. A községek : a) városok, melyek a jelen törvény 63. §-a sze­rint rendezett tanácscsal bírnak; b) nagyközségek, melyek rendezett tanác­csal nem bírnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni képesek ; c) kisközségek, melyek a törvény által a közsé­gekre ruházott teendőket, korlátolt anyagi viszonyaik miatt, saját erejükből teljesíteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök. 2. §: A község a törvény korlátai között ön­állóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvény­nek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendel­kezéseit. A módosított törvényből az 1871: XVIII. t.-cz. 3. §-a egész terjedelmében kihagyatik. II. fejezet. A községi hatóságról és illetőségről. 3. §. A községek hatósága kiterjed a községben­­ a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. 4. §. Kivétetnek az általános szabály alól : a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és hon­védségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867. XII. t.-cz. 14. § a, az 1868. XL. t.-cz. 54. §. és az 1882. XXXIX. t.-cz. 13. §-a szerint a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) Ő Felségének a királynak s udvarának ál­landó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek s azok tartozékai; c) kizárólag erőditési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a hasz­nálat tartama alatt. 5. §. Minden kázpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. Mindenki csak egy község kötelékébe tartoz­hatik. A községi kötelék és az abból folyó illetőség megszűntnek csak azon esetben tekintetik, ha az illető egyén más község kötelékébe lépett. 6. §. Törvényes vagy törvényesített gyermekek atyjuk illetőségét követik. Törvénytelen ágyból származott gyermekek azon község kötelékébe tartoznak, melybe születésük idején anyjuk tartozott. Az örökbe fogadott kiskorú gyermekek az örökbefogadónak illetőségét követik. 7. §. A nő férje illetőségét követi és azt mint özvegy is megtartja mindaddig, míg önjogulag más községi illetőséget nem szerez. A nő, ha férjétől biróilag el­választatott, vagy ha a házassági kapocs biróilag felbontottnak monda­tott ki, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmeneteléig tartozott. Azon eredetileg külföldi nők, kik házasság útján magyar állampolgárságot nyertek, a fent jelölt ese­tekben a férjhezmenetel által szerzett illetőségüket tartják meg. Azon nő, ki külföldivel kötött házasságának megsemmisítése folytán magyar állampolgárságot az 1879. L. t.-cz. 37. §-a értelmében visszanyerte, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmenetele előtt tartozott. 8. §. A községi illetőség település által vagy a nélkül is a községi kötelékbe való határozott felvétel által megszerezhető. 9. §. Minden honpolgárnak joga van más köz­ségbe települni. A települő ezen szándékát azon községnek, a melybe telepedni akar, bejelenti, s a község a telepü­lést csak azon esetben tagadhatja meg : a) ha a települő ellen bebizonyíttatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van; b) ha a község terhelése nélkül magát fentar­­tani nem képes; c) ha legutóbbi állandó tartózkodása helyéről erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat. A község a telepedési szándék bejelentésének megtörténtéről igazolványt állít ki. 10. §. A ki azon községből, melynek köteléké­ben volt, más községbe költözik át, ez által a régi községi kötelékből még nem lép ki; ha azonban az új községben négy évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez járul, s a község, melybe átköltözött, ellene a 9. §. a), b), c) pontjaiban megállapított kifogásokat ezen idő alatt nem érvényesíti, ezen község kötelé­kébe tartozónak s az előbbi községi kötelékből kilé­pettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette ; kivévén, ha azon köz­ségben, a melyből átköltözött, a községi terhekhez ezen idő alatt is folytonosan hozzájárult, vagy ha ily hozzájárulás nélkül is ő maga előbbi községi illetősé­gét ugyanezen község beleegyezése mellett fentartani akarja. 11. §. Ha a települt azon község kötelékébe, a­melybe áttelepedett, fel akar vétetni, e végett az illető községhez a 10. §-ban megállapított határidőn belül is szóval vagy írásban folyamadhatik s a község a fel­vételt azonnal megadhatja, azt azonban meg nem ta­gadhatja : a) ha a települt a községben két évig állandóan lakott ; b) ha ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetett, vagy ennek nemlétében egyéb közterheket folytonosan viselt; c) ha időközben a 9. §. a), b) és c) pontjai alatt érintett kivételek alá nem esik. 12. §. Ha a községi kötelékbe való felvétel tele­pülés nélkül kéretik, e felett, további felebbezés kizá­rásával, a község határoz. A községi kötelékbe való felvételről azon köz­ség elöljárósága, melynek kebeléből a fölvett kilépett, a felvétellel egyidejűleg értesítendő. 13. §. A felvett rendes községi taggá válik, a községi tagoknak a jelen törvény által biztosított jo­gaiban részesül s a községi kötelékből eredő kötele­zettségeket teljesíteni tartozik. 14. §. A községek a kötelékbe való felvételt mérsékelt dij fizetéséhez köthetik. E dij szabályrendelet útján az illető község által állapíttatik meg. Az ily szabályrendeleteket oly községekben, melyekben községi adó nincs, a törvényhatóság előter­jesztésére, a belügyminiszter hagyja jóvá. 15. §. Az idegen a községben lakhatik, települ­het és a község kötelékébe felvétethetik. Ha a községben állandóan lakni akar, tartozik ezt bejelenteni és tőle a lakhatási engedély csak er­­kölcsisége ellen fenforgó alapos gyanú esetében tagad­ható meg, mód adatván neki a maga igazolására. Települési engedélyért a honpolgárokra nézve fenálló feltételek mellett folyamodhatik, ha két évi állandó lakását s az alatt erkölcsi jó magaviseletét igazolta. A községi kötelékbe való felvételt csak honosí­tás hozzájárultának feltétele mellett szerezheti meg és a község azt neki, ha már az országban öt évig lakott, kilátásba helyezheti, illetve a honosítás esetére megadhatja. 16. §. Azon esetekben, melyekben az illetőség a fentebbi §§. alapján ki nem deríthető, a kérdés alatti egyén saját személyére nézve a következő rendben figyelembe veendő alapokon utaltatik azon község kö­telékébe : a) melyben adót fizet; b) melyben született; c) melyben az utolsó öt év alatt leghosszabb ideig tartózkodott; d) a lelenct, melyben találtatott; e) a hadseregben való szolgálatra előállítva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozó­nak tekintetik, a melyből előállíttatott, illetőleg ön­ként belépett. Ha azonban egy egész család illetősége van kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján meg van állapítva vagy egyidejűleg állapítandó meg, valamennyi családtagra nézve, a ne­tán már más illetőséget szerzettnek kivételével az atya illetősége irányadó. 17. §. Az illetőségről egyesek szó- vagy írás­beli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhí­vására a község tartozik igazolványt kiállítani, vagy az ügyet, az illetőség megállapítása végett, a felsőbb hatóságokhoz felterjeszteni. 18. §. Az illetőségi vitás ügyekben: a) ugyanazon járás nagy és kis­községei közt első fokúlag a főszolgabíró, másodfokúlag az alispán; b) ugyanazon törvényhatóság különböző járásá­hoz tartozó nagy és kis­községek közt, valamint ren­dezett tanácsú városokra nézve, első fokúlag az alis­pán, másodfokúlag­ a törvényhatóság közigazgatási bi­zottsága határoz. Az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabirói határozattól eltér, mindig, ha pedig az­zal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigaz­gatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész te­rületén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozata, ha az illetőséget megálla­pítja, végérvényes. A közigazgatási bizottságnak a b) pont eseté­ben másodfokon hozott határozata, ha az elsőfokú határozattól eltér, a belügyminiszterhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megálla­pítja, végérvényes. Oly határozata a közigazgatási bizottságnak, mely akár az a) akár a b) pont esetében az illetősé­get a szolgabirói járás, illetve az egész törvényható­ság területére nézve megtagadja, a belügyminiszter­hez minden esetben felebbezhető. Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja, illetőleg polgármestere, a­melynél a tárgyalás megindíttatott, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére nézve megtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illető­ség a kifejlett körülményekhez képest megállapítható­nak látszik. Ha ily módon az illetőség egyik törvényható­ság kebelében sem mondatik ki, a tárgyalást kezde­ményező alispán, illetőleg polgármester, az ügyet el­döntés végett a belügyminiszerhez terjeszti fel. 19. §. Minden területnek vagy mint a községi határ kiegészítő részének, vagy mint a községhez köz­igazgatásilag csatolt pusztának (havas) minőségben, valamely községhez kell tartoznia. 20. §. Azt, hogy olyan puszta, — ezen elneve­zés alatt a községi határból kivált majorsági birto­kok nem értetvén, — mely eddig egy községhez se tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszéd községéhez tartozzék ? a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán a vélemények kettőnél többfelé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdo­nosai tartozni kívánnak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd köz­séghez tartozzék, az alispán fog a puszta tulajdono­sának és a szomszéd községeknek meghallgatásával elsőfokban határozni és határozata a törvényhatóság­hoz, onnan pedig a belügyministerhez felebbezhető. III. Fejezet: A községek jogairól és teendőiről. 21. §. A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendele­teket (statutumokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját vá­lasztott elöljárói és közegei által hajtja végre; c) rendelkezik a község vagyona felett; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; f) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a mezei-, a tűz- és közrendőrséget s a szegény­ ügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket tör­vény szerint megilletik. 22. §. Rendezett tanácsú városok a 21. §-ban alesorolt jogokon felül: a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, he­gyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget, b) eljárnak az ipar, s a gazdák és cselédeik kö­zött a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében. 23. §. A gyámhatóságot a rendezett tanácsú városok és a nagy­községek, a­mennyiben az utóbbiak gyámhatósági joggal felruháztatnak, az 1877. XX. t. sz. értelmében gyakorolják. 24. §. Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely: a) a községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására; b) községi vagyon elidegenítésére, vagy szerzé­sére, hat éven túl terjedő haszonbérletek megkö­tésére ; c) kölcsönvételekre; d) új hivatal rendszeresítésére, vagy a fennálló megszüntetésére; e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelen­tékeny közművek emelésére; f) történelmi és műemlékek fentartására, átala­kítására és lebontására vonatkozik; g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel. A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyminiszterhez folyamodhatik. Ha a törvényhatóság a megyei ügyrend értel­mében kellő időben felterjesztett határozatot követő legközelebbi közgyűlésében vagy a kormány a felfo­lyamodás folytán tett előterjesztés beérkezésétől szá­mítandó 40 nap alatt nem nyilatkozik, a község ha­tározata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható. Erdő vagyon szerzése, elidegenítése és kezelésé­nél az 1879. XXXI. t.-cz. és a kapcsolatos kormány­rendeletek irányadók 25. §. A községnek az előző §. értelmében a törvényhatósághoz felterjesztendő, továbbá saját köz- és vagyon-ügyeiben hozott és egyáltalában mindazon határozatai, a­melyekre nézve a törvény, másodfokú hatóságul a törvényhatósági bizottságot jelöli meg, ahol és attól a belügyminiszter felebbezhetők. A községnek egyesek magán conkrét ügyeiben hozott, valamint az 1876. VI. t. sz. 58. §. által oda utalt más határozatai is, a közigazgatási bizottsághoz és onnan a községi adó egyéni kivetésének ügyében minden esetre, a többi ügyekben pedig akkor, ha a két határozat egymástól eltér, a belügyminiszterhez felebbezhetők. A felebbezési határidő 15 nap és számíttatik a magánosok ügyeiben hozott határozatokra nézve a kézbesítéstől, a közügyekben hozottakra nézve a sza­bályszerű kihirdetéstől, melynek megtörténte mindig igazolandó. Ha a felebbezési határidő utolsó napja vasár- vagy ünnepnapra esik, az a következő napon jár le. A magánosok ügyeiben hozott határozat is ren­desen birtokon belül felebbezhető és azt, hogy a hatá­rozat csak birtokon kívül felebbezhető, a község ma­gában a határozatban világosan és indokoltan kife­jezni tartozik. 26. §. A törvényhatóság a 24. §-ban elősorolt vagy a 25. §. értelmében felebbezett ügyeken és a 115, 116 és 117.§-okban felsorolt eseteken kívül csak akkor avatkozhatik a község belügyeibe, ha közben­járását vagy segélyét maga a község képviselete kéri , és veszi igénybe, vagy azt a közigazgatás, vagy a közbiztonság érdekei követelik. A törvényhatóság sérelmes határozatát a köz­ség a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt birtokon felül a belügyminiszterhez felebbezheti. 27. §. A község szabályrendelete a törvénynyel, a kormány és törvényhatóság hatályban levő szabály­rendeleteivel nem ellenkezhetik; a 30 napi felebbezési határidő leteltével a törvényhatósághoz azonnal fel­terjesztendő, és csak ennek nyilvános vagy hallgató­­agos jóváhagyása után hajtathatik végre. A kihágásos ügyekben hozandó alapszabály­rendeletekre nézve az 1879. XI. t. sz. rendelkezései tartandók meg. 28. §. Olyan szabályrendelet, mely a 27. §. rendeletébe ütközik, a törvényhatóság által meg­semmisítendő. Ha a törvényhatóság a felterjesztést követő leg­közelebbi közgyűlésben nem nyilatkozott, a szabály­­rendelet helybenhagyottnak tekintetik. De ha bármely alkalommal bebizonyulna, hogy a szabályrendelet rendeltetésének meg nem felel, vagy a törvénynyel ellenkezik, bármikor megsemmisíthető. A törvényhatóság megsemmisítő határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. 29. §. Egyesek a hatályba lépett szabályrende­letek megváltoztatásáért a községhez s a községnek e tárgyban hozott sérelmes határozata ellen a törvény­­hatósághoz s onnét a belügyminiszterhez folyamod­hatnak. 30. §. A kormánynak és törvényhatóságnak s illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit a község vita és határozat tárgyává nem teheti és feltétlenül végre­hajtani köteles. 31. §: A rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán, kis és nagy községek a járási illetékes tisztviselőség felügyelete és ellenőrködése alatt álla­nak, ezek utján veszik a törvényhatóság rendeleteit s ezekre nézve a törvényhatósággal ezen hatósági köze­gek útján érintkeznek. 32. §. A község az önkormányzat jogát képvise­lőtestülete által gyakorolja. A képviselő testület fele részben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárokból illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú nők s erkölcsi testületek meghatalmazottjaiból és az ilyen kiskorúak gyámjaiból, hason felerészben pedig a választó közönség választottaiból és azokon kívül még az állásaiknál fogva szavazati joggal bíró elöljáró­­sági tagokból áll. 33. §. A választás alá nem eső képviselők név­jegyzéke minden évben kiigazíttatik. A kiigazítást az adókimutatás alapján kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képvi­selő testület választ. A főszolgabíró által sorrendben összeállított névjegyzék öt napon át a községházánál közszemlére kiteendő, a városi küldöttség pedig, mely a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, el­járásáról a képviselő-testületnek tesz indokolt jelen­tést, és ez utóbbi árjelentés vételével 24 órai időnek közbevetése mellett a tárgyalást kitűzi és határoza­tot hoz. A főszolgabíró által kiigazított névjegyzék tar­talma a kitételnek közhírré tételétől, a városi képvi­selő testület határozata pedig a kihirdetéstől számí­tandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan újabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbez­hető, melynek határozata ellen felebbezésnek nincs helye. Mindkét esetre nézve azonban, épen tartatik a belgyminister azon joga, hogy az eljárásban és hatá­rozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbírál­hassa. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a község területén és az ahoz közigazdaságilag csa­tolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó vé­tetik számba; továbbá az állami, felekezeti és magán tanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos aka­démiák tagjai, a folyóirat és lapszerkesztők, a lelké­szek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kül­tagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes okle­véllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök gyógyszerészek, sebészek, állatorvosok, bányászok, er­dészek, gazdászok és gazdatiszteknek­ egyenes állam­adóra kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason meny­­nyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt, mi­dőn pedig ezen eset olyan egyének között fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétsze­resen számított államadó folytán juthatna a képviselő testületbe, az utóbbi biz elsőbbséggel. A­ki több községben jön a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, jogát vagy maga, vagy megbízottja ál­tal gyakorolja. Megbízottját a névjegyzék érvényre emelkedése, illetve az erről szóló és azonnal eszközlendő értesítés vétele után öt nap alatt a főszolgabírónak, rendezett tanácsú városokat illetőleg az alispánnak megjelölni tartozik. A fentebbiek szerint illetékes helyen bejelen­tendő az is, ha a megbízott személyében változás tör­ténik. 34. §. A névjegyzékbe nem vetethetik fel: a) a­ki bűntett vagy vétség miatt vád alá he­lyezte, vagy­zabadságvesztés büntetés alatt van, po­litikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt áll; b) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állo­mányban álló honvédek; c) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó kereseti adón kívül más adót a községben nem fizetnek; ha azonban az említetten kívül más adót is fizetnek, akkor ezzel együtt a fizetéseik utáni is beszámittatik. 35. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számittatik. A választott és nem választott képviselők ösz­­szes száma azonban kis községekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagy­községekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja, választókerüle­­­tenkint, ha meg nem haladja tömegesen eszközöl­­etik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több nem lehet. A választókerületeket a választók névjegyzéké­nek összeállítása után a képviselőtestület alakítja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros szám­ban csak annyi képviselőt választ, a­mennyi a képvi­selőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület vá­lasztóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik; ugyanez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának egy negyedrésze erejéig póttagok választandók, ott pedig, hol a választás ke­­rületenkint történik, az egyes kerületekben a pótta­gok választása és az ott választandó képviselők szá­mához képest eszközlendő, úgy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válasszon. 36. §. Községi választó : a) minden 20 éves községi lakos, ki saját va­gyonától vagy jövedelmétől az állami adót a község­ben már két év óta fizeti; a­ki azonban az I. osztá­lyú kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll; b) továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bír és attól adót fizet (38. §.), c) azon idegenek, kik a jelen törvény 15. §-a szerint a letelepülési jogot nyerték. 37. §. Választási jogot nem gyakorolhatnak: a) a hadsereg (haditengerészet) állományában; b) a­kik valamely bűntett miatt vizsgálati fog­ságban vannak; c) a­kik bűntett vagy vétség miatt vád alá he­lyezve vagy szabadság­vesztés büntetés alatt vannak, politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló íté­let hatálya alatt állanak; d) csőd alatt levők; e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó kereseti adón kívűl más adót a községben nem fizetnek. 38. §. A községben fekvő vagyonnal biró kisko­rúakat és gondnokság alattiakat, a nőket, testülete­ket, intézeteket, társulatokat, czégeket a meghatal­mazott képviseli a választásnál. A községben fekvő vagyona után legtöbb adót fizető honpolgár ha ott nem­ lakik, jogát megbízottja által gyakorolhatja. Máskülönben a választói jog csak a jogosult ál­tal és csak személyesen gyakorolható. Egy ember csak egy­ meghatalmazást nyerhet s ha ugyanegy személy ugyanazon egy választásra, több meghatalmazást állított ki, ezek valamennyien érvény­telenek. 39. §: A választók névjegyzékét és pedig a­hol választó kerületek vannak, választó­kerületenként, a képviselő testület által kiküldött választmány, a köz­ségi képviselő választást megelőző utolsó évnek máso­dik felében, legkésőbb szeptember hó végéig állítja össze a legközelebb befolyt két évi adólajstromokból és más adatokból. A betűrendben összeállított névjegyzék öt na­pon át a község házánál közszemlére kitétetik, s a következő öt napon beadott észrevételek alapján a ki­küldött választmány által kiigazíttatik. Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlél­hető meg, s meddig adhatók be az észrevételek, az elöljáróság bemondás, falragasz vagy más szokásos módon hirdeti ki. Azok, kik a fentebb megjelölt határidő alatt észrevételeket adtak be, észrevételeiknek miként tör­tént elintéztetéséről azonnal értesítendők és ha meg nem elégednének, az értesítés vételétől számítandó 10 nap alatt az igazoló választmányhoz (51. §.),ennek határozata ellen pedig további 10 napon belül a kö­zigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek, mely utób­binak határozata ellen felebbezésnek nincs helye. A felebbezések mindegyikének végső fokozatban elintézése után, az elöljáróság a névjegyekre az év és nap megjelölésével annak végérvényességét kitüntető záradékot vezet és a választás kizárólag ezen név­jegyzék alapján történik. 40. §. Községi képviselővé választathatik: Kis és nagy községekben minden 24 éves és nagykorú községi lakos, ki a 36. és 37. §§. értelmében választási joggal bir (57. §.). Rendezett tanácsú városokban mindaz, a ki 24 éves és nagykorú és az 1874 XXXIII. t. sz. 3. 6. 7. és 9. §§-ban megemlített minősítéssel bír, ha egyszer­smind írni és olvasni tud. 41. §. A képviselőtestület választás alá eső tag­jai három évenkint hat évre választatnak. Három év leteltével a póttagok (42. §.) és azok, a­kik a szabályszerű hat évet már kitöltötték, minden harmadik év végén kilépnek. Midőn új községgé alakulás történik, vagy az újabb szervezkedés a község átalakulása miatt vált szükségessé, a legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választó­kerületre, külön eszközlött sorshúzás útján, minden második tag kilép. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett képviselők újra választhatók. 42. §. A ki az igazoló választmány (51. §.) sem­mitő határozata folytán esik el képviselői állásától, továbbá, a ki időközben elhal, vagy elveszti képviselői képességét [37. §. b) c) d]) vagy oly községi elöljá­róvá választatik, ki a képviselőtestületben már állá­sánál fogva szavazattal bir, s végre a ki lemond a képviselőségről, annak, helyét — ha adó alapján lé­pett a képviselőtestületbe — a sorrendben következő legtöbb adót fizető mint póttag foglalja el, ha válasz­tás által nyerte megbízatását, helyét a választás al­kalmával legtöbb szavazatot nyert póttag sorrend­ szerint foglalja el. Vitás esetekben elsőfokulag az igazoló választ­mány másodfokulag a közigazgatási bizottság hatá­roz (50. 51. 52. §§.) Az, a­ki több választó kerületben választatott meg képviselőnek, azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki, helye pedig a sorrendben követ­kező póttag által töltetik be. 44. §. Ha olyan választatik meg, a ki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek és válasz­tott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrend­ben következő legtöbb adót fizető lép. 45. §. A választás napját: kis és nagy közsé­gekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. A határnapot csak a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállítása illetőleg kiigazítása (33. §.) s közzététele után és akkor lehet kitűzni, midőn a választók névjegyzéke elleni felebbezések már végső fokozatban elintéztetvén, a névjegyzék végérvényessé vált (39. §.) 46. §. A választás, a szavazók nevének nyilvá­nos feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a lány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi vá­­asztó­kerület választani jogosítva van, az utólított nevek nem vétetnek számba. Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok leg­kisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt. 47. §. A választást: kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban,az alispán vagy ezek akadályoztatása esetében a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettesek vezetik. Ha a választás több kerületben történik a ve­zetőket a főszolgabíró illetve az alispán jelöli ki. A választók a választás megnyitásakor az el­nök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közöl. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfi­akat az elnök nevezi ki, 48. §. A választás a községben tekintet nélkül arra, hogy választókerületek vannak-e vagy sem, egy nap alatt befejezendő. Városokban az alispán, kis és nagy községekben a főszolgabíró által kitűzendő s legalább 3 nappal előbb szabályszerűen kihirdetendő napon reggeli 8 órakor veszi kezdetét és esti 6 óráig tart. E határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. 49. §: A szavazatok összeszámítása nyilvánosan történik s erről jegyzőkönyv vezettetik. Ha az összeszámítás félbeszakittatik, a jegyző­könyv és a szavazatlapok a szavazat­szedési szekrény­re záratnak, melyet a választási elnök és legalább két bizalmi férfiú lepecsétel. A szavazás eredményét a választási elnök a helyszínen azonnal kihirdeti, eljárásáról a képviselő testületet értesíti. A megválasztott képviselők névjegyzéke pedig azonnal közzététetik. 50. §. A választási eljárás ellen panaszok, to­vábbá a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek a választástól számított 10 nap alatt az igazoló választmányhoz nyúttatnak be. 51. §. Az igazoló választmány a képviselőtestü­­lt által a választást megelőzőleg a képviselők közül választott 2, kis és nagy községekben a főszolgabíró rendezett tanácsú városokban pedig az alispán által a képviselők közül kinevezett két tagból és annyi pót­tagból áll. Elnöke kis és nagy községekben a főszolgabíró vagy az általa az alispán előzetes engedélyével meg­bízott szolgabíró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes, rendezett tanácsú városokban az alispán, vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött he­­yettes. A választmány toll­vivője és előadója a jegyző. Ülései nyilvánosak. 52. §. Az igazoló választmány határozatai a kézbesítésről 5 nap alatt a közigazgatási bizottság­hoz fölebbezhetők, melynek úgy a 33. §, mint ezen §. értelmében hozzá fölebbezett ügyekben hozott hatá­rozata ellen felebbezésnek helye nincs, n­épen tar­tatván a belügyminiszter azon joga, hogy az eljárás­ban és határozatban előfordult lényeges hibák a tör­vénysértések miatt a főispán felterjesztésére az eljá­rást megsemmisíthesse. 53. §. Ha a választás a községben illetőleg a választó kerületekben mindenütt befejeztetett, a fő­szolgabíró illetőleg alispán — tekintet nélkül az iga­zoló választmány folyamatban levő eljárására — az uj képviselő testületet megalakulás végett összehívja s egyidejűleg a tisztujjitás napját is kitűzheti úgy azonban, hogy a tisztújítás idejéről a község legalább 48 órával előbb értesülve legyen. 54. §. A választási elnökök és bizalmi férfiak a törvény különös oltalma alatt állnak. A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő választásoknál alkalmaztatnak, s az elköve­tett vétségek a büntető törvények szabványai szerint bü­ntettetnek. V. Fejezet A képviselő-testület gyűléseiről. 55. §. A közgyűlés rendes elnöke is és nagy­községekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek a legidősb tanácsbeli elnököl. 56. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden község­ben minden tavasszal a múlt évi számadások meg­vizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett az illető törvényhatóság tavasz és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőző­leg a közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egy­negyede jónak látja, rend­kívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a­hányszor a körülmények igénylik; ezenkívül kis és nagy közsé­gekben a bíró a rendkívüli közgyűlést a jegyző kivo­­natára is összehívni köteles. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon felveendő tár­gyakról a képviselő testület tagjait legalább 24 órá­val a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzötteken kívül más tárgyak is vézethetnek tanács­kozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítvá­nyok is létezhetnek. Ily önálló indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tár­gyalás alá. 57. §: A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályren­delettel állapítja meg. A­ki a község közjavadalmait haszonbérig vagy a községgel szerződési viszonyban vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindegyik csak olyan ügyek tárgya­lásában vehet részt és szavazhat, melyek által sze­mélyileg érdekelve nincs. 58. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapi­tány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok számvevő, közgyám, orvos illetőleg körorvos és mérnök bír szavazattal. (57. §.) A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólal­hatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselő testületnek különben is tagjai. 59. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot megintés után a teremből IV. Fejezet. A községi képviseletről.

Next