Nemzet, 1885. november (4. évfolyam, 1137-1166. szám)

1885-11-24 / 1160. szám

száma után ítélve bolgár részről több mint 1.000 em­ber lett harczképtelen. Kétség kívül még többet vesz­tettek a szerbek, kik néhány száz fogolyt vesztettek. Sándor fejedelem parancsa folytán ezekkel igen jól bánnak. Sajnos, hogy idegen (sem szerb, sem bol­gár) orvosok állítása szerint a szerbek embertelen­ségeket követnek el és nem tartják tiszteletben a genfi egyezményt. A szerb foglyok közül sokan, ha szemrehányásokat tesznek nekik a Szerbia által kez­dett testvérgyilkos harcáért, azt felelik hogy csak Mi­lán király akarta e háborút. Szófiába jövet még a következő részleteket hal­lom : A csata alatt Panitza százados, egy szabadcsa­pat vezére, ki 2500 emberrel működik a bolgár sereg szélső jobbszárnyán túl, Dragoman és Czaribrod közt elfogott egy szerb lőszerszállítmányt. A tegnapi csatát a történet szlivniczai, vagy ta­lán golemo-malovoi csatának fogja nevezni. De ha beleszólásom volna, elnevezném­­a századosok csatá­jáénak, mert Andreff őrnagyon kívül, ki szintén csak múlt hóban lett törzstiszt és a ki Sándor fejedelem mellett a hadsereg helyettes parancsnoka, a többi ez­red és zászlóalj parancsnokok mind csupa századosok, sőt Nikifor­of hadügyminiszter és Petrof, a vezérkar főnöke, szintén századosok.« * A mai nap táviratai a következők : Bécs, nov. 23. A »Politische­­Korrespon­denz« a következőket írja: Itt mit sem tudnak arról, hogy a Balkán-félszigeten uralkodó zi­lált helyzet tisztázása végett bárhol is con­­gressus egybehivatását óhajtanák, mire egyéb­iránt szükség sincs, mert ez idő szerint csu­pán a megzavart nyugalom és a törvényes rend helyreállításáról van szó, még­pedig olykép, a­mint az a berlini szerződésben meg van állapítva. Vilmos főherczeg speciális utasítására a német lovagrend személyzettel, kocsikkal, köz- és gyógyszerrel fölszerelt két-két egész­ségügyi osztályt küldött Szerbiába és Bulgá­riába. Lichnovszky, a máltai rend nagy­perjele busz­kocsiból álló vonat felszerelését rendelte el, mely két orvossal és megfelelő számú ápolókkal Thun Károly gróf veze­tése alatt fog Szerbiába indulni. Azonkívül M o s e t i g tanár két assistenssel és hat fiata­labb orvossal a harcztérre utazott. A »Vörös kereszt« osztrák társulata már előkészülete­ket tesz, hogy ápolókat, gyógy- és kötszert küldhessen a csatatérre. Belgrád, nov. 23. A »N. freie Presse« je­lentése : Lesjanin hadteste részéről ismét győzelmi tudósításokat közölnek, valószínűleg hogy a szerb hadsereg szlivniczai vereségét illetőleg megnyugtassák a lakosságot. Lesjanin tábornok jelenti, hogy nemcsak a vele szemközt álló bolgár csapatokat verte vissza a viddini várba, hanem Belgradsik környékét és a Timok, Lom és Duna közti területet is megtisztította az ellenségtől. Azt hiszik, hogy Lesjanin támadást in­tézett, hogy a Szlivnicza mellett táborozó és egyesült négy hadosztálylyal helyreállítsa az összeköttetést és hogy a Szlivniczába vivő út megnyitása teljesen sikerült. Szlivniczából azt hírlik, hogy tegnap ismét küzdelem volt. A szerb csapatok szelle­me állítólag kitűnő. Horvatovics tábornoknak a harcztéren való megjelenéséről és Delimarkovics tábor­nok readtiváltatásáról szóló hírek valótlanok. Horvatovics ma még Péterváron van. Váljavóból, Szabácsból és a drinai kerü­letből ma érkeznek ide a második korosz­tályba tartozó katonák. A belgrádi tartaléko­sok ma kötelesek jelentkezni a térparancs­nokságnál. A legénység holnap indul a csata­térre. A katonák jókedvűek és teljesen bíznak a szerb fegyverek győzelmében. Épen most erősítik meg hivata­losan a Szlivnicza mellett táboro­­zó hadosztályok egyesülését. A Láng Lajos az indítvány ellen szólal fel. Az állítólagos bajon, hogy érdemetlen egyének is bejut­hatnak az académiába, az indítvány elfogadása által nem lehet segíteni, mert éppen a segítés módjának lehetősége volna académia kezéből kivéve. E bajon csak újabb választások által lehetne segíteni. (Zajos helyeslés.) Volna még egy mód, s ez az, hogy később újabb vizsgálatnak kellene alávetni a már megválasz­tott académicusokat. (Derültség.) de ezzel az eszmé­vel, azt hiszi az előtte szóló sem fog rokonszenvezni. Szóló nem hiszi, hogy érdemetlenek jussanak be az académiába, de feltéve, hogy bejutnak, ezen a bajon az indítvány elfogadása által nem lehet segíteni. A szakbizottságokra való utalás emlékeztet az inasrend­szerre. A fiataloknak tehát a bizottságokban bizonyos inaséveket kellene eltölteni, ami igen furcsa volna. P­a­u­­­e­r Gyula szintén nem fogadja el az in­dítványt s beteges ambitionak nevezi azt a megkü­­lönböztetést, a­mik a levelező tagokra vonatkozólag fölhozattak, h. t. egy részök megérdemli, más részök pedig nem a megválasztatást. Hunfalvy Pál Zichy Antal szavaira reflec­­tál s »Hors malheur«-nek nevezi a Petőfi és Kossuth meg nem választásának szünet nélkül való fölho­zatalát. Schwarz Gyula személyes kérdésben emel szót, mert a Szabó József által mondottakat, a körül­mények folytán magára kell hogy vegye, mivel ő az, a­ki a HI-ból a Il-ik szakosztályba tétette át magát. Megmagyarázza, hogy ez nem a további munkálkodás kikerülhetése czéljából történt, s hivatkozik politikai dolgozataira, a­melyet, persze, Szabó József, mint aki kizárólag természettudós, nem ismer.« Az ily eljárást »hálátlanságnak« nevezi az académia részéről. Az elnök bezárja a vitát, s felteszi a kér­dést, elfogadja-e az académia a levelező tagok meg­szorítására vonatkozó indítványt. A névszerinti szava­zásnál 13 tag az indítvány mellett, 13 ellene szavazván, az indítvány elesett. Ellene szavaztak: Haynald La­jos bibornok, Pulszky Ferencz, Zichy Antal, Kautz Gyula, Henszlmann Imre, Keleti Károly, Puler Gyu­la, Thaly Kálmán, Heinrich Gusztáv, Deák Farkas, Nentwich, Lenhossék, Friedvalszky stb., mellette Hun­falvy Pál és János, Gyulai Pál, Budenz József, Beöthy Zsolt, Szilágyi Sándor, Stoczek József, Szili Kálmán, Eötvös Loránd b. stb. Haynald Lajos érseket, a mint nemmel szavazott, zajosan megéljenezték. Ezzel az ülés véget ért. szerbek Szlivnicza mellett előbbi hadállásai­kat tartják elfoglalva. Belgrád, nov. 23. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Zia bej az eddigi török követ jegyzéket nyújtott át tegnap a szerb kormánynak, a­mely a török kormány nevében kijelenti, hogy a porta tudomásul veszi Szerbia azon nyilatkozatát, hogy a szul­tán bolgárországi souverain jogait nem fogja megsérteni. Tegnap két sebesült szállítmány érke­zett Belgrádba. A pályaudvarról a királyné által küldött kocsikon szállították őket a kór­házakba. A sebesültek iránt átalános a rész­vét és a buzgalom. A szerb sebesültek közül több mint har­­minc­ volt szemtanúja Ratkovics hadnagy sorsának, ők a következőképen beszélik el ezt az esetet: Ratkovics a bolgárok meghó­­dolási jelére közeledett hozzájuk és a bolgár hadnagygyal kezet szorított. Közvetlenül erre egy bolgár katona leütötte őt puskatusával, azután pedig késekkel összevagdalták őt. Ez az eset nagy izgatottságot okoz a szerbek közt. Pétervár, nov. 23. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése szerint a porta, mi­helyt megkapta Sándor fejedelem azon nyi­latkozatát, hogy a portának aláveti magát, kilátást nyújtott arra, hogy a szerbek és bol­gárok között folyó ellenségeskedés megszün­tetésére fog törekedni. A porta még ez iránt határozott lépést nem tett, de az közvetlenül várható már. A hatalmak diplomatiailag fog­ják támogatni a portát. BéCS, nov. 23. (Saját levelezőnk távirata.) Úgy a szerb mint a bolgár kor­mány sebesültjeik segélyezéséért ide fordul­tak, s mint a legmegbizhatóbb forrásból ér­tesülök, Natália királyné maga fordult a vörös kereszt egylethez támogatásért. Minden illetékes helyen a legnagyobb előzékenység­gel fogadták mindkét fél kérelmét, s intézke­dés történt, a­nélkül, hogy részrehajlás lehető volna, hogy úgy a bolgárok mint a szerbek részesüljenek a kért segítségben. Bécs, nov. 23. (Saját levelezőnk távirata.) A Londonból érkezett, azon hir, mely szerint a porta Szerbiával szemben fe­­nyegetőleg lépett volna föl illetékes körök véleménye szerint egyszerű hírlapi combina­­tiónak tekintendő. A hir minden alapot nél­külöz. Ez eljárás merően ellentétben állana Törökország eddigi magatartásával. Törökor­szág tudvalevőleg egészen hidegen fogadta Szerbia hadüzenetét,miként a szorongatott Sán­dor fejedelem jajveszékeléseit. Ha a portának kezdve lett volna a szerb-bolgár viszály­ba beleegyesedni, úgy ezt mindjárt meg­tette volna, s nem kellett volna máig várnia. Valószínű azonban, jóllehet erről hivatalo­san mit sem tudnak, hogy a porta már tett lépéseket a békekötés érdekében, de erre nézve semmi fenyegetésre szükség nem volt. A hatalmak és velük a porta teljesen egyet­értettek abban, hogy a viszályba nem avat­koznak, legfölebb interveniálnak a harczoló­­felek között akkor, a­midőn azt a népjog kötelességgé teszi. Az interventióra természe­tesen első­sorban hivatott a porta. De amikor a dolgok odáig érlelődnek, hogy bé­kéről szó lehet, akkor nem lesz szükséges fenyegetés sem a porta, sem más hatalom részéről. Belgrád, nov. 23. (Saját tudósítónk­­tól.) Tegnap dél óta a szerbek Szlivnicza előtt előkészületeket tettek a döntő ütközetre, a­mely ma kezdődött. Az előkészületek Milán király személyes vezetése mellett történtek; a király jelenléte a legkedvezőbb benyomást tette a csapatokra. Itt is örvendenek a fölött, hogy a király személyesen jelen van Szlivni­­czánál; hősiessége elragadólag hat a közvéle­ményre. A király személyes bátorságát már Czam­brodban kitüntette, midőn személyesen vezette a támadást s maga is tűzben volt. Ezt azonban nem kürtölék szét világgá s csak ma jön ismeretessé a sebesültek által, a kik az itteni kórházakba hozattak. A szlivniczai előkészületekről hallom, hogy a legnagyobb pontosággal hajtatnak végre. A vezérkari tisztek a hadügyminiszter közvetlen felügyelete alatt maguk vezették a csapatokat a sánczokba. Milovanovics alezre­des a tüzérség parancsnokává neveztetett ki, s ma szemlét tartott az összes tüzérség fölött. A támadás ma reggel kezdődött s pedig igen heves ágyutűzzel. 200 szerb ágyú van Szliv­nicza védfalai ellen irányítva; az ágyuk egész napon át működtek s jelentékeny pusztulást idéztek elő a bolgár erődítvényekben. A csa­patok támadása valószínűleg holnap reggel kezdődik, mert holnap délig vagy legkésőbb estig megérkezik Lesjanin a Lom-Palankából vezető kitűnő uton, megérkezésekor az egész szerb hadsereg együtt lesz. Belgrádba eddig összesen 900 könnyű sebesült érkezett. A fővárosban összesen 2000 könnyű sebesültet fognak elhelyezni. A belgrádi második tartalék osztály hol­nap megy a táborba Viddin felé. A többi kerületekből a második tartalék már részben útban van, részben ma este fog ide megér­kezni. Az érkező katonákat a vasútnál nagy közönség fogadta, rokonszenves üdvözlettel. A bevonulók azután nagy csapatokat al­kotva, dalolva mentek a várba és a kaszár­nyákba. Irányadó politikai körökben sokat be­szélnek a hatalmak interventiójának eshető­ségéről. Minthogy Szerbia határsértésért, s akkor kezdte a háborút, a­midőn Sándor feje­delem a szultán fönhatóságának magát alá nem vetette, az eddig meghódított területek Szerbiára esnek, de Szerbia e területek fölött el fogja ismerni a szultán szuzerainitását. A bolgárok győzelme Bresnik mellett oda reducálandó,hogy Popalovics tábornok elhagyta Bresniket, minthogy a de­rék hadtesthez csatlakozott, és erre a pontra többé szüksége nem volt. Páris, nov. 23. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A porta eddig nem tett diplomatiai lépést a hatalmaknál, a­mely­nek czélja lenne a Szerbia és Bolgárország közti békekötés. Azonban a szultánnak Sán­dor fejedelem hódolati nyilatkozatára adott válasza ebben a tekintetben közel kilátásba helyezi a porta kezdeményezését. A­mi pedig a hatalmakat illeti, nem lehet kétséges, hogy náluk Törökország ily lépése általában ked­vező fogadtatásban és támogatásban fog ré­szesülni. A franczia körök annál nagyobb súlyt fektetnek a szerb-bolgár ellenségeskedés be­fejezésére, minél nyugtalanítóbbak az A­t­h­é­n­­b­ő­l érkező tudósítások. Darmstadt, nov. 23. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Sándor herczeg a következő táviratot kapta Sophiából 23. délelőtt 10 órai kelettel:»Teg­nap egész nap küzdelem folyt Dragomán mellett; az éjszakát a szoros megostromolt magaslatain töltöttük; ma folytattuk a har­­czot Czam­brod irányában. Az idő nedves hi­deg. Sándor.« Konstantinápoly, nov. 23. (Ered. távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése : Sándor fejedelem meg­hódolása a conferentiára nézve megszüntette a hozzá intézendő sommatia nehézségeit és lényegesen megkönnyítette a tanácskozás menetét. A meghatal­mazottak mind egyetértenek a status quo ante helyre­állításában. A csütörtöki ülésben tudomásul vétetvén a fejedelem sürgönye, elhatározták, hogy Philippo­­polba császári és nemzetközi biztos küldessék, akik átveszik a kormányzást és közigazgatást az új kor­mányzó kineveztetéséig, ezalatt pedig enquete fog tanácskozni a szervezeti szabályzat szükségessé vált módosítása fölött. Az egyetlen resolutio eddig a Corti grófnál összegyűlt nagykövetek által tegnap hozatott, a­mely szerint azt a határozatot jegyzőkönyvbe foglalják és ezt valamint a conferentia által együttesen Sándor fejedelemhez intézendő felhívást valószínűleg a mai teljes ülésben fogják aláírni. Ha valamennyi hatalom őszintén kívánja a status quo ante helyreállítását, a kelet-ruméliai kérdés hamarjában meg fog oldatni. A­mi a bolgár kérdés és a szerb-bolgár háború közti összeköttetést illeti, ez külön­állónak tekintetik és Szerbia valószínűleg megkapja Viddint.­­ A porta azt felelte Sándor fejedelemnek, hogy csak a régi állapotnak Kelet-Ruméliában való helyre­állítása után fogja fontolóra venni, hogy miképen tá­mogassa Bulgáriát Szerbia ellen. Öt török pánczélos hajó parancsot kapott, hogy készen álljon az indulásra­ Szalonikiba. A porta ugyanis attól fél, hogy Görögország, ha Szerbia en­gedményeket nyer, szintén kísérletet tesz compen­­satió kivívására. A portának annál inkább oka van erre az aggodalomra, mert értesült, hogy a görög kormány kereskedelmi hajók fölszerelésére Essenben Krupp ágyukat és torpedókat rendelt meg. Belgrád, nov. 23. A »Fremdenblatt« jelentése: A tisztek közül eddig 11 halt meg és 27 kapott se­bet. A sebesültek között vannak Bailovics és Vanlics ezredesek, kiket a királyi palotában ápolnak. Bel­grádba hoztak 172 bolgár sebesültet, a­kik a legki­tűnőbb ápolásban részesülnek. A szerb sebesültek azt beszélik, hogy a bolgárok a szerb sebesültek közül, a­kikhez csak hozzáférhetnek, azt rettenetesen felkon­­czolják, a­mit különben a bolgár sebesültek sem tud­nak eltagadni. Petrovics pénzügyminiszter, a­ki a kormány képviseletében látogatta meg a sebesülteket, pénzt és c­igarettát osztott ki közöttük. Tegnap érke­zett ide 450 sebesült, kiknek számára a királyné 450 liter magyarádi bort ajándékozott. Berlin, nov. 23. A hivatalos lap teljesen légből kapottnak nyilvánítja a »Darmstädter Zeitung« ama hírét, hogy Battenberg herczeg, porosz hadnagy, a császár beleegyezésével lépett a bolgár hadseregbe. Pirot, nov. 23. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A »Pol. Corr.« jelentése szerint azon bolgár forrásból eredő sürgöny, mely szerint a szerbek egy bolgár sebesültszállító kocsit megtámadtak és a sebesülteket leölték volna, teljesen alaptalan, légből kapott állítás. Ellenben sok esetben követtek el a bolgárok kegyetlenkedéseket szerb sebesültek ellenében. Bukarest, nov. 23. A »Pr.« jelentése: A román vörös kereszt-egylet két sebesült szállító kocsit szerelt föl, melyek közül az egyiket még e héten elküldik Sophába, a másikat Belgrádba. Kalafat, nov. 23. A »Presse« jelentése: Tegnap Kladovából jövet 36 ágyút vittek Radujeváczon át Yiddin elé, a vár ostromlására, ami így sokáig már magára nem várathat. Egy görög remorqueurre, mert lobogó nélkül haladt el Akpalanka előtt, a szerbek vaktöltéssel kétszer rálőttek. Miután erre a hajó lobo­góját fölvonta, akadálytalanul haladhatott tovább. Hír szerint Arcer és Witbol között erős csapa­tokat láttak. Moszkva, nov. 23. A »Moskowsky W­­­e­­d­o m­o­s­t is kifejtvén, hogy a három császári szövet­ség nem volt képes a vérontást Bulgária és Szerbia közt meggátolni, azt írja, hogy ez nem méltó híj az­ért, hogy Oroszország néhány éven át lemondott cse­lekvési szabadságáról. Oroszország Sándor fejedelem­mel szemben a status quo ante visszaállítását kívánta. Midőn e szerint világos lett, hogy compensatiókról szó sem lehet, a szerb király »rabló támadást« in­tézett Bulgáriába sőt magát, mint a szultán jogainak visszaállítóját tüntette elő, míg a török hadsereg ezt nyugodtan szemlélte. Mi jogon tette ezt Szerbia ? Mivel jutalmazza ezért Szerbiát Törökország? kérdi Ratkov lapja, hozzátévén, hogy Törökországnak, a berlini szerződést aláírt hatalmasságok beleegyezése nélkül egy talpa­latnyi földet sem szabad átengednie Bulgáriából Szerbiának. Bulgária határának megsér­tése Oroszors­zágra néz­ve egyértelmű volna saját határának megsértésével. Oroszországot állami méltósága és nemzeti becsülete kötelezi arra, hogy helyt álljon az általa kivívott bol­gár terület sérthetetlenségéért. Nem sentimentalizmus vagy ideális ábrándok, hanem Oroszország legéletbevágóbb érdekei követelik meg, hogy Oroszország ily kérdésekben rendíthetet­len szilárdságot tanúsítson. Az­ idézett hírlap czikkét e szavakkal végzi: A barátság kívánatos, ha az azzal összekötött előny kölcsönös és a hatalmasságok egyetértésének czélja a béke megóvása, és jó, ha köl­csönös kötelezettségeken alapul. Do­ut des! Táviratok. Bécs, nov. 23. (Saját levelezőnk táv­irata.) A »Bud. Corr.« azon hire, mely szerint a vámconferentia ma itt összeül, mint ille­tékes forrásból jelenthetem, alaptalan. A confe­rentia összeülését semmiféle függőben levő kérdés szükségessé nem teszi, és sem Magyarország, sem pe­dig Ausztria részéről annak egybehivására nézve óhajtás ki nem fejeztetett, és Mihajlovics osztályta­nácsos ideérkeztéről mit sem tudnak. Miként már je­leztem, conferentia egybehivásáról a jövő hó előtt szó sem lehet. Bécs, nov. 23. (Eredeti távirat.) Hille­­prandt Antal altábornagy legújabban kinevezett hadosztályparancsnok egy hónapig tartó betegség után tegnap meghalt. BOCS, nov. 23. P­a­c o r­b. altábornagy, a ko­­losvári hatodik honvédhadkerület parancsnoka ma itt meghalt. London, nov. 23. Hivatalosan jelentik Birmából mai kelettel. A Yenangyanba érkezett angol csapat Minlakon túl csak cse­kély ellentállásra talált. E hó 21-én a csapat Silamyoba érkezett, a nélkül, hogy ellenség­gel találkozott volna. Az angoloknak nincs veszteségük. Berlin, nov. 23. Tevfik pasa török nagykövet megérkezett. Róma, nov. 23. (Eredeti távirat.) A fő­postaigazgatóság ismét megkezdette a turis-tri­­p­o­l­i­s­i posta szállítását. Pétervár, nov. 23. (Er­edeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Wannovszky tábornok had­ügyminiszter súlyosan megbetegedett. — Manasser­ senatort nem igazságügyministerré, csak az igazság­­ügyminisztérium vezetőjévé nevezték ki. Varsó, nov. 23. Mint a »Drziennik Poznanski« jelenti, a legutóbbi napokban 28 egyént fogtak e­l nihilista üzelmek miatt s internáltak a fellegvárba. Zilah, nov. 23. (Eredeti távirat.) Szilágy­megye ma tartott rendkívüli közgyűlésén Lőrinczy György képviselő szépen indokolt indítványára egy­hangúlag elhatározta, hogy Tisza Kálmánhoz kor­mányelnöksége 10-ik évfordulója alkalmából üdvözlő feliratot intéz. Alsó-Kubin, nov. 23. Árvam­egye ma tartott rendkívüli közgyűlésén a megye alispánja emelkedett hangú felszólalásában indítványozta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök 10 éves jubil­euma alkalmá­ból a megye részéről feliratilag üdvözöltessék és ezen felirat küldöttségileg nyújtassék át. Ezen indítvány a megjelent nagyszámú bizottsági tagok részéről viha­ros tetszéssel fogadtatván, egyhangúlag és lelkese­déssel határozattá emeltetett, hogy a miniszterelnök­nek ez alkalomból a megye részéről bizalom szavaz­­tassék és az üdvözlő felirat 10 tagú küldöttség által nyujtassék át. A főispán vezetése alatt menő küldött­ség nyomban meg is választatott. A közgyűlés folyamán a megye főispánja Vár­­zely János trsztenai kir. járásbirót és közszeretetben álló bizottsági tagot a rózsahegyi királyi törvényszék biráiból állott küldöttség jelenlétében lelkes ovátiók közt díszítette fel az ő felsége által neki adományo­zott Ferencz József-rend lovagkeresztjével. Ez alka­lommal a kitüntetett a megyei alispán kezeihez 60 db 1848. évi veretű ezüst húszast és 100 frtot tett le azon kérelemmel, hogy az elsőt a helybeli polgári iskola igazgatójának adná át a magyar nyelvben leg­jobb előmenetelt tanúsító tanulók jutalmazására, utóbbit pedig a trsztenai algymnasiumnál levő táp­intézet javára a tápintézet elnökségének. A közgyű­lés e hazafias czélú adományokért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. Zágráb, nov. 23. A tartománygyűlésen a közigazgatás reformjára vonatkozó tör­vényjavaslatok átalános tárgyalása folytattatván, P­o­­silovics után R­a­­­z­n­e­r fiumei főispán emelt szót. Szónok tárgyilagosan védelmezi a javaslatokat s az előtte szólott ellenzéki képviselők beszédeire csak annyiban reflectál, amennyiben az ezekben az eddigi közigazgatási szervezet rossz voltára felhozott bizonyítékok szintén csak támogatják a javaslati reformokra vonatkozó érveit. A Szónok utal az elsőfokú hatóságok elégtelen voltára és az adó­­közegek fölötti csekély ellenőrzésre, mely bajo­kat az új szervezet orvosolni fogja. Kimutatja, hogy amaz óriási adóhátralékok, melyek az országot terhelik, azon időszakból származnak, a midőn nem a községek, hanem az adóhivatalok szedték be az adó­kat. Igazolja a megyei székhelynek Fiuméból Ogu­­linba való áthelyezését, a­mi a nagyobb határterület­nek e megyével való egyesítése következtében mélhat­­lanul szükségessé vált. A ház Raizner beszédét nagy tetszéssel fo­gadta. I v a n d i­a (Starcsevics p.) nem sokat tart az értelmiség befolyásáról, mert a tisztviselők a megyei bizottságokban többséggel fognak bírni. Szónok nem fogadja el a javaslatokat, mert azokban csak oly esz­közt lát, melyek a népet a magyar állam­eszme számára készítik elő. Z s i v k o v i c s b. azt találj­a,hogy a többségnek összes eddigi szónokai a javaslatokat csupán tárgyi­lagosan védelmezték, azonban politikai jelentőségüket figyelmen kívül hagyták. Szónok igazolja a korábbi reformoknál tanúsított eljárását, melynek az volt az elve, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elválasztassék. A korábbi megyei szervezet képzelő­dés volt. Szónok az adóügyi bajokkal foglalkozik s azon nézetének ad kifejezést, hogy a jelenlegi javasla­tok a községek újjászervezése nélkül mit sem fognak használni. Ezzel az ülés véget ért. Holnap délelőtt ismét ülés lesz. Közgazdasági táviratok. Lincz, nov. 23. (Eredeti távirat.) A ke­reskedelmi kamara Schaup képviselő indítványára bi­zottságot választott és megbízta, hogy az osztrák­magyar bank szabadalmának meghosszabbítása tár­gyában javaslatot dolgozzon ki. Bécs, nov. 23. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Egy kül­döttség holnap nyújtja át az úgynevezett coulissa­­c­égek kérelmét a tőzsde elnökének a határidő-liqui­­datio kérdésében. A kérvény a tőzsdei forgalom ren­dezése érdekében szólal föl; megengedi, hogy eleinte sok hátránynyal fog járni az újítás, de az előnyök sokkal nagyobbak lesznek. Lévin, fitti. §3. (É f ö d ö t í t á v í t á l) Az árak szilárdak de a hangulat csöndes. Az árfolyam körülbelül változatlan, később emelkedett. Bécs, nov. 23. (Eredeti távirat.) Ér­téküzlet A speculatio az ellenmondó tudósítások következtében várakozó állást foglal el; később a berlini kedvezőbb hangulat hírére javult a irányzat; a járadékok árfolyama vonzott. Az esti tőzsde szilárd. Zárlatkor jegyeztetett: Osztrák hitelr. 286.50 frt. Magyar hitelr. 289.75 frt., egyesitett osztr. já­radék 82.45 frt. Magyar papirjáradék 90.17 frt. Magyar aranyjáradék 98.25 frt, h­írek. November 23. — Ő felsége a király ma este 9 óra 10 percz­kor az osztrák-magyar államvasút vonalán hagyta el a fővárost és Bécsbe utazott. A perronon ez alkalom­mal Ráth Károly főpolgármester, Szapáry István gr. főispán és Török János főkapitány díszmagyarban jelentek meg. Ő felsége, miután kijelentette, hogy közelebbről újra a fővárosba jön, szívélyes bú­csút mondva a jelenvoltaknak, kocsiba szállt. A vonat lelkes éljenzés közepett robogott el.­­ A királyné és Mária Valéria főherczegnő, Károly Tivadar herczeg és neje látogatására holnap délután Gödöllőről Marcheggen keresztül szintén Bécsbe utaznak, a­hová­ délután 4­0.120 perczkor érkeznek­ meg. Holnapután, szerdán, a királyné és Mária Valéria fő­herczegnő a trónörököspár látogatására Laxenburgba rándulnak át. . — Személyi hírek. Trefort Ágoston közok­tatásügyi miniszter, a napokban meglátogatta Kratz­­mann Edének a füvészkert mellett fekvő üvegfestészeti és üveg­edzési műtermét. — Tölgyessy Arthur festőművész, — mint részvétellel értesülünk, — már több hét óta ágyban fekvő beteg. — Tomory Anasztáznál, közéletünk ez áldozat­kész kiváló jelesénél, pusztaszenttamási birtokán, ősi jó magyar szokás szerint, vasárnap kedélyes disznó­tort ültek, mely alkalomból a fővárosból is több elő­kelő vendég (vagy mint a házigazda őket egy meleg, emelkedett hangú toastban nevezte: jó barát) rándult le. Vadnay Károly kifogyhatatlan szellemessége, fiatalos rugékonysága, melylyel a társalgást, sőt még a tánczot is vezette, Gyulai Pál, Salamon Ferencz, Degré Alajos, Szilágyi Sándor elmés kölcsönös köte­­kedései, a vitatkozások érdekessége, a múlt idők apró epizódjainak kedélytől ragyogó elbeszélései, a gazda­gon, de harmonikus ízléssel terített asztalok, a mag­vas és rövid felköszöntők, jó czigány, víg­­áncz, a sze­­retetre méltó háziasszony előzékeny széles figyelme, Erzsike és Constance házikisasszonyok, valamint Ni­­kolich Sándorné házimenyecske fáradságot nem is­merő kedveskedései, a fiatalság elegáns tónusa, jó kedve, két emlékezetes napon át tartotta derült han­gulatban a válogatott szép társaságot.­­ A jogászgyűlés állandó bizottsága ma dél­után alakult meg. Elnökké C­z­o­r­d­a Bódog, alel­­nökké H­o­d­o­s­s­y Imre, pénztárnokká H­e­r­i­c­h, ti­tkárrá S­i­e­g­m­u­n­d V. választatott. A kérdés ki­jelölő bizottságokba megválasztottak: az I. polgári szakosztályba: Vajkay Károly, Teleszky Ist­ván, Weinmann Fülöp, Saághy Gyula. A II. szakosztályba:Daruváry Alajos, Apáth István, Herich, Schnierer Gyula.A III.szakosztályba: C­s­e­m­e­g­i Károly, Sárkány József, B­e­k­s­i­c­s Gusztáv, Wl­a­s­s­i­c­h Gyula. A IV- szakosztályba: Manojlovich Emil, Czorda Bódog Dell’ A­d­a­m­i Rezső, K­r­á­n­i­k Lajos. — Az angliai választások rendkívüli élénkség­gel folynak, és olyan gyakran nyilvánulva kedélyes, mint elkeseredett jellegű mozzanatokban, amik csak azt bizonyítják, hogy a korteskedés a legnagyobb buzgalommal folyik minden vonalon. Mr. Richardson Gardener pl. legutóbb kapott egy levelet, mely őt egyenest halállal fenyegeti. A levél koponyás pecséttel volt leszorítva és a következőket tartal­mazza: Windsor, 1885. nov. 12. Igen tisztelt úr ! Én Boroughban lakom a windsori kerületben. Mint ilyen jelen voltam egy népgyűlésen, melyet ön tartott, s mely a legföllázitóbb meetingekhez tartozik, aminőt ötven év óta­ valaha is láttam. A következő figyelmeztetést intézem önhöz : Ha még egyszer eszébe jut egy gyű­lésben részt venni, föllépni az emelvényre és beszélni , akkor az ön sorsa el van határozva, s annak a kö­vetkezménye halál. Én is ott leszek, revolverrel a kezemben. Azért, ha önnek az élete kedves, távol tartsa magát! Gondoljon arra, amit egy igazi angol önnek mond. Hidegvérű. (Cold Blood.) — A rendőrség 50 li­­versterlinget tűzött ki a névtelen levél írójának kikuta­tására. Érdekes dolog az is, hogy a camberwelli válasz­tókerületben miss Ellen Taylort léptették föl. A kisasz­­szonyjelölttől fölhívás jelent meg, mely többek közt fölemlíti, hogy miss Taylor politikai nevelését John Stuart Mill fejezte be; a kisasszony azt ígérte az íreknek, hogy ki fogja eszközölni számukra az önkor­mányzat áldásait. Ellenj­elöl­tje W. S. Blunt conserva­­tiv. A küzdelem kettőjük között fölöttébb heves. — A fővárosi szegény gyermekkert-egylet kül­döttsége, mint már esti lapunkban említettük, ma délelőtt kihalgatáson volt ő felségénél. A küldöttség ő felségétől engedélyt kért arra, hogy az egylet kebe­lében a király és királyné nevére alapítványokat szer­vezhessen. A király örömmel adta beleegyezését s ér­deklődéssel kérdezősködött a küldöttség tagjaitól az egylet viszonyaira vonatkozólag. — Parforce vadászatok. A mai vadászatra a találka helyén, a régi versenytéren, nagyszámú va­dásztársaság jött össze 10­g órakor. Részt vettek az udvar részéről Lichtenstein Frigyes herczeg, továbbá Ugarte grófné, Andrássy Gyula és Aladár grófok, Kinsky Rezső gróf, Zselénszky Róbert gróf, Dessewffy Aurél gróf, Berzeviczy Ádám őrnagy, Károlyi Pista gróf, Esterházy Móricz gróf, Nádasdy Ferencz gróf stb. Három rókát hajtottak föl, melyek elseje Szt. Lőrincz felé futott, a­hol a kutyák martaléka lett; a másik elmenekülhetett, a harmadik pedig Kis­pestnél adott kil­t. Berzeviczy Ádám őrnagy a va­dászat folyamán lováról lebukott, de komolyabb baja nem történt. — Bojanowsky Richard helybeli német főconsul­­nak ő felsége a legmagasabb exequaturt megadta. Bojanowskyt ő felsége ma délelőtt magánkihallgatáson fogadta.­­ A Kisfaludy-társaság szerdán, f. hó 25-én délután 5 órakor az academia üléstermében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Vadnai Károly r. t.: Czuczor rablánczáról. 2. Szász Béla r. t.: Költemények.3. Szigeti Jó­zsef r. t.: Tűzből, vígjáték 1 felvonásban. 4. Folyó ügyek. — Figyelmeztetés a mulatságok, tánczvigalmak t. rendezőihez. Alulírott figyelmezteti a mulatságok, bálok stb. rendezőit, hogy a hirlapirói nyugdíjinté­zet kötelékébe tartozó lapok a mulatságokra, bálokra stb. vonatkozó előleges értesítéseket csak azon esetben közlik, ha ezek közlésére a magyaror­szági hírlapírók nyugdíj­intézetével megállapodás létesíttetett. Ilyen megállapodások czéljából kéretnek a t. rendező urak alulírotthoz fordulni. Található naponként déli 1—2 óra között a »Nemzet« szerkesz­tőségében. Dr. Heltai Ferencz, a magy. hirlapirók nyugdíjintézetének titkára. — Adventi előadások. Dr. Kanyurszky György, a keleti nyelvek­­és a hittudomány bölcselet

Next