Nemzet, 1886. január (5. évfolyam, 1198-1228. szám)
1886-01-10 / 1207. szám
Melléklet a »Nemzet« 1207. (10.) január 10. számához. Az első székely vasút. Székelyudvarhely, január 7. Udvarhely megye alispánja dr. Török Albert tegnapra népes értekezletet hivott össze az első székely vasút ügyében. Czélja ezen értekezletnek az volt, hogy a megye és Udvarhely város irányadó egyénei állapodnának meg abban, hogy mennyivel járulhatna a megye, a Héjasfalvától Gyimesig vezetendő helyi érdekű vasút kiépítésének költségeihez, hogy ezen megállapodás szerint előterjesztést lehessen tenni a közelebbről tartandó rendkívüli közgyűlésen. Az értekezleten úgy a megye, mint a város részéről számosan jelentek meg, hogy ezen — minden pártot egyformán érdeklő kérdésről tanácskozzanak s az engedményeseknek pártkülönbség nélkül minden — a megyétől telhető áldozatot felajánljanak, csak hogy a Székelyföld is a világforgalomba bevonassák. Az értekezletet Dr. Török Albert alispán nyitotta meg rövid, az értekezlet czélját feltüntető beszéddel, mire Ugron Gábor országgyűlési képviselő mindenek előtt hangsúlyozta a kérdéses vasút fontosságát úgy a székelység érdekében, mint stratégiai szempontból is, és előadta, hogy dr. Daniel Gábor képviselőtársával minő lépéseket tettek eddig ezen érdekben s mennyibe kerülne ezen vasút kiépítése Héjasfalvától Gyimesig, mily módon lehetne a szükséges összeget Udvarhely megye, Csikmegye s az állam hozzájárulásával előteremteni, mely utóbbira azonban csak akkor és úgy számíthatnánk, ha a megye és érdekelt községek is a tőlük telhető áldozatot meghoznák. Úgy e fejtegetések, mint maga az ügy igen nagy érdeklődést keltettek nálunk. Igen nagy érdekek fűznék megyénkben ehez a kérdéshez. S ez magyarázza, hogy a politikai pártok férfiai teljesen egyetértenek iránta . S mindenki érzi, hogy ha a Székelyföldet, illetve a székely népet meg akarjuk menteni, jövedelmi forrásait emelni kell, vagy ami egyre megy: alkalmat kell adni neki, hogy terményeit, nagy erdőségeit értékesíthesse, melyeket eddig a szállítási nehézségek miatt vagy épen nem, vagy csak potom áron tudott értékesíteni, míg viszont ugyanazon okokból szükségeit igen drágán kellett beszereznie. De van még egy más szempont is, mely a kérdéses vasút kiépítését nemcsak a jövőben nyújtandó előnyökért teszi annyira óhajtandóvá, hanem mely a kiépítés minél előbbi megkezdését is sürgőssé teszi és ez a súlyos gazdasági válság. Ha a kérdéses vasút kiépítését minél előbb megkezdik , ez a kis és nagybirtokosoknak újabb jövedelmi forrást nyit, amaz munkát kap, ez erdőjét, kövét, gabonáját stb. értékesítheti. Mindezen ügyek élénk megbeszélés tárgyát képezték az értekezleten és végül az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a törvényhatósági közgyűlésen indítványoztassék, hogy a megye 450 ezer frtot szavazzon meg ezen szárnyvonal kiépítésének költségeire. Ez indítványt a közgyűlés — a hangulatból ítélve — teljes valószínűséggel egyhangúlag el is fogja fogadni. Az építési költség többi része fedeztessék a Segesvár és Sz.Udvarhely közötti állami postaközlekedés fentartására fordított évi összegnek megfelelő postamegváltási összegből; továbbá Udvarhely város és az érdekelt községek hozzájárulása, valamint Csikmegyének, mint a melynek érdekei azonosak Udvarhely megyével, hasonló áldozata s végül a kormánytól remélt megfelelő államsegély által, a még hiányzó összeg fedezhető lenne elsőbbségi kötvények kibocsátása által. Nagy áldozatot kérünk ugyan mind a megyétől, mind az államtól nem azért, mintha nem tudnók, hogy úgy az egyik, mint a másik nyomasztó körülmények között van, de nagy a czél is, melyet elérni akarunk : a székely nép megmentése. ff. A NEMZET TÁRCZÁJA. Január 9. Garasanin. Most midőn a politikai érdeklődés nagy részét Szerbia foglalja le, kiváló figyelmet édemel a férfiú, aki a szerb királyság kormányának élén áll, és Milán király mellett a legdöntőbb tényezője a szomszéd ország politikájának. Ez a férfiú, Garasanin Miljutin, szerb miniszterelnök és külügyminiszter, őt bemutatni személyes tapasztalatok alapján olvasóinknak, lesz feladata az itt következő soroknak. 1. Soha nem volt érdekesebb a szerb viszonyok tanulmányozása, mint a berlini congressus után. Az orosz párt nimbusa foszlani kezdett, a monarchiánkhoz szító párt önbizalma emelkedett. S a két párt teljes fegyverzetben vetette magát egymásra, élet-halál harczot vívtak. Az ország visszhangzott a politikai csatazajtól, pedig a valóságos háború ágyúdöreje alig szűnt meg, sebesültjeinek jajgatása alig halt el. De épen ez tette kétszeresen hevessé a politikai tusakodást. A san stefanoi békekötés elárulta Oroszország valódi érzelmeit: Szerbiának nem juttatott semmit, az újonnan teremtett Bolgárországot ellenben fölruházni igyekezett minden szükséges kellékkel arra nézve, hogy majdan döntő szerepet játszhasson a Balkán félszigeten. És ahol a féltékenykedés kezdődik a vezérszerepért, ott véget ér minden simpathia, minden testvéri érzelgősség a balkánfélszigeti népeknél. A vezérszerep, ez az ő ideáljuk, ez az ő ábrándjuk, rajongásuk, ambitiójuk, minden törekvésük, minden munkájuk, minden gondolatuk tárgya. Aki érintkezett a szerb, bolgár, vagy montenegrói politikai emberekkel — a görögökről nem is szólva, akik valóságos nagyzás, őrjöngésben szenvednek —tudja, hogy minden kérdést és viszonyt, minden nyereséget és veszteséget abból a szempontból ítélnek meg: váljon közelebb hozza-e őket annak lehetőségéhez, hogy hegemóniájuk a Balkán félszigeten biztosított legyen ? Akitől erre nézve bármily tekintetben segítséget várhatnak, azzal szövetkeznek, legyen bár az ördög maga; ha nem, úgy visszautasítják még Mihály arkangyalt is. Már hiában, a balkánfélszigeti politikai élet alapkövét az az idea képezi, hogy a Balkánfélszigeten lehetséges lesz megalapítani a Délszláv birodalmat; odalenn azokban az érdekes országokban nem találkoztam politikai emberrel, aki egy s más formában ne ábrándozott volna a délszlávok uniójáról. Egyelőre azonban megelégszenek azzal, hogy döntő befolyást gyakoroljanak a Balkán félsziget ügyeire, s gyűjtsék az erőt a nagy acióra, midőn az ítélet napja fölvirrad. Akkor dől el: az unió bolgár, szerb vagy montenegrói bélyeget viseljen-e magán ? A szerbekre épen azért hatott oly keservesen a san stefanoi béke, mert jövő nagyságukat látták fenyegetve Oroszország részéről. És azért csinált oly maradandó benyomást Ausztria- Magyarország szereplése a berlini congressuson, mivel úgy látták, hogy monarchiánk őszintén, önzetlenül igyekszik előmozdítani Szerbia fejlődését, ami azután garantírozná a jövő nagyságot. Bosnyákország és a Herczegovina occupálása kellemetlenül hatott ugyan szerb szomszédainkra, de a józan elemek csakhamar belátták, hogy ezt a két tartományt Szerbia úgy sem kaphatta volna meg, s így kibékültek a helyzettel. A körülmények tehát megadták az alapot a két szerb párt szervezkedéséhez és küzdelmeihez; ez a két párt, a muszka párt, élén Riszticscsel, a nyugateurópai vagy magyar-osztrák párt, élén Garasaninnal. Bármiféle etiquetteket használjanak a szerb pártok, nevezzék magukat liberálisoknak (Risztics),progressistáknak (Pirosanácz), reformereknek (Garasanin), aconservativeknek (K r is z t i c s), socialistáknak és akármi másnak, ez mind képzeleti, fictív megkülönböztetés, mert arra nézve senki nem tud elfogadható magyarázatot adni, hogy pl. Riszticsék miért volnának liberálisabbak mint Garasaninék, vagy Pirosanáczék ? Az ellenkezőre már könnyebben lehetne bizonyítékot találni. Reális alapul a szerb pártok sorakozásához egyedül ez a kérdés szolgálhat : Oroszország vagy Ausztria -Magyarország védszárnyai alatt akarják-e fölruházni Szerbiát a jövő nagyság kellékeivel? Moszkovita expositurává óhajtják-e nevelni a szerb királyságot, vagy pedig a nyugateurópai civilizált államok sorába bevezetni? Tényleg e körül foly a küzdelem. A pártalakulásoknak s politikai küzdelmeknek minden országban meg van a maguk speciális alapjuk, mert nincs tévesebb nézet mint az, hogy a pártokat európaszerte azonos kaptafára húzni lehetne; ezt a törekvést a gyakorlati politika mindenütt ad absurdum vezette és már magában Angolországban elmúlt az az aranykora a parliamenti életnek, midőn toryn és whigen kívül más politikai nézet nem kapott szószólót a képviselőházban. Tehát Szerbiában, sőt az egész Balkán-félszigeten ez a jelszó : muszka vagy nem muszka? És ez a kérdés acuttá a berlini congressus után vált. Milán király saját személyére nézve — mint igen megbízható forrásokból tudom — soha nem rokonszenvezett Oroszországgal és örömmel látta, hogy a san stefanoi békekötés és a berlini szerződés a szerb muszkabarátok pártjára olyan csapást mért, hogy velük szakítani nem járt többé veszedelemmel. Milán gyorsan kihasználta a kedvező helyzetet és 1880-ban elbocsátotta a Risztics-kabinetet és Pirosanácot, az ellenzék vezérét bízta meg a kormányalakítással. Ennek a kormánynak egyik felactora és belügyminisztere volt Garasanin. II. Hogy az orosz-barát kormány bukása után Garasanin is tárczát kapott, mégpedig olyan fontos tárczát, mint a belügyi, az nem véletlen esély, hanem addigi szereplésének jól kiérdemelt jutalma volt. A Garasanin-név különben is nem új Szerbia történetében ; a mostani miniszterelnök apja Ilja Garasanin (szül. 1812-ben, megh. 1874-ben) a szerb államférfiak között egyike a legkimagaslóbb alakoknak, és nevét a népszerűség szárnyaira vette. Hosszú időn át mindenható ember volt Szerbiában. 1839-ben Obrenovics Milos megbuktatása nagyrészben az ő műve, épen azért Karagyorgyevics trónralépése földerítette az ő csillagát is. 1842-től 1854-ig kormányon ült, és kiváló szolgálatokat tett hazájának az igazságszolgáltatás, a közoktatás, a közlekedés javítása, a posta és a táviró behozatala, a belgrádi katonai académia fölállítása által. Később kibékült az Obrenovicsokkal és Mihály fejedelem 1862-ben külügyminiszterré nevezte ki; ezt a tárczát meg is tartotta öt esztendőn keresztül 1867-ig, mikor a fejedelmet Topcsiderben (a belgrádi Gödöllő) meggyilkolták. Ezzel véget ért Ilja Garasanin nyilvános szereplése. 1867-ben nyugdíjazták , s életét visszavonulva töltötte 1874-ben bekövetkezett haláláig. Az öreg Garasanin soha nem tartozott a muszka-imádók közé s bukását mindannyiszor orosz befolyásnak kell tulajdonítanunk. Már ő éles szemmel fölismerte a veszélyeket, melyeket Szerbiára nézve maga után vonna, ha Oroszország uszályhordozójává sülyedne le. Monarchiánk akkor még nem istápolta a mostani energiával az érdekeket, melyek Szerbiát reánk nézve oly rendkívülien becsessé teszik, aminthogy Eugen herczeg óta balkán-félszigeti politikánk valami sok dicséretest fölmutatni alig képes, egészen a legújabb időig. A törekvés Törökország conserválására, elvakította államférfiainkat minden más érdek iránt s igy Ilja Garasanin nem volt olyan kedvező helyzetben, mint fia, Miljutin Garasanin, nem választhatott monarchiánk és Oroszország között, hanem meg kellett elégednie azzal, hogy az orosz befolyást lehetőleg meggyöngitse s ezt meg is tette minden, rendelkezésére álló eszközzel. 1852-től 1854-ig kemény küzdelmet folytatott amellett, hogy Szerbia teljes neutralitást tartson és esetleges nyugtalankodásával ne dolgozzék Oroszország kezére. Nehéz munka volt ez, annyival inkább, mivel a Karagyorgyevicsek (akkor ezek uralkodtak Szerbiában) mindig telve voltak oroszsimpathiákkal. A neutralitás utóvégre állásába is került ; az oroszok minden követ megmozgatva, addig bujtogatták ellene a fejedelmet, míg 1854-ben el nem bocsátotta azt az embert, kinek elsősorban köszönhette trónját. 1867-ben ismét a muszkabarát Blaznavác tábornok és Ristics régensek(Milán fejedelem kiskorúsága alatt) legelső dolga volt az orosz ellenes érzelmeiről ismeretes Ilja Garasanint nyugdíjazni. Fiának Miljutin Garasaninnak tehát elég oka volt a harcz keztyűjét vetni azok lába elé, kik Oroszország zsoldosai gyanánt szerepelnek Szerbiában. III. Miljutin Garasanin 1843. február 22-én született Belgrádban, tehát most 43 éves és így a legszebb férfikor delén áll. Az öreg Garasanin kiválóan gondos nevelésben részesítette fiát, mintha előre látta volna, mily jelentékeny befolyást lesz hivatva gyakorolni Szerbia jövőjére. Az előkelő szerb családok abban az időben, de sőt még most is fiaikat, kiknek magasabb kiképeztetést óhajtanak adni, vagy Oroszországba vagy Francziaországba küldik, miután az alapvető tanulmányokat már befejezték. Ilja Garasanin, mint tudjuk, nem tartozott az orosz kancsuka imádói közé, s így természetes, hogy fiába sem óhajtotta beleoltani azt a szellemet, amely a speciális moszkovita műveltséggel elválasztatlanul összeforrott. Sokan kétkedőleg rázzák fejüket, midőn külön moszkovita műveltségről hallanak beszélni; pedig kétkedésük teljesen indokolatlan. Jelentkezik ez modorban, gondolkozásban, az irodalmi, az építkezési, a művészeti s a műipari stylben. De megmaradok tárgyam mellett s nem akarok belebocsátkozni annak fejtegetésébe : miből áll a moszkovita civilisatio ? Bármely nagy fontossággal bírjon is ez mindazokra nézve, akik a balkánfélszigeti országokkal, népekkel, emberekkel és viszonyokkal foglalkoznak. Ká 11 a gyéni bosnyák bán (hivatalos czime ugyan »közös pénzügyminiszter«, de közös pénzügyminiszteri teendői teljesen eltörpülnek bosnyákországi és herczegovinai miszsziója mellett, s igy inkább megilleti ez a czim, a mely oly szép emlékeket idéz fel a magyar történelemből, midőn nagyfontosságú fölolvasásában az academia színe előtt vázolta Magyarország culturmissióját a Balkán-félszigeten, elmondotta azt is: micsoda értékkel birsj reánk nézve a moszkovita műveltség ismerete ? Azzal a fontossággal, amelylyel általában a legyőzendő ellenség és akadály ismerete. Mert a balkán-félszigeti országok most állanak a civilisatio küszöbén, csak a jövőben fog eldőlni, ez a civilisatio moszkovita, vagy nyugateurópai lesz-e? Szellemi suprematiánkat odalenn csak úgy biztosíthatjuk, ha megakadályozva a moszkovita műveltség megfészkelését, a nyugateurópai civilisatiót honosítjuk meg azokon, a most még félbarbár vidékeken. Annyi tény, hogy kevés megfigyelés után a balkánfélszigeti embereken könnyen észre lehet venni: az orosz vagy a franczia etiquettet. Garasanin egyik kiváló képviselője a nyugateurópai műveltségnek Szerbiában. A gymnasiumi tanulmányokat odahaza Belgrádban végezte gondos vezetés mellett. Nevelői nem hanyagolták el a művészeteket, az európai nyelveket s a férfias testgyakorlatokat sem. A gymnasium porát lerázva, Miljutin Garasanin neveltetése határozottan katonai és technikai jelleget öltött. Miután egy évig az apja által alapított belgrádi katonai académián tanult, az öreg Garasanin Francziaországba küldötte fiát. Miljutin éveket töltött Párisban, hol a híres Ecoe Poytechnique növendéke volt. Ez az intézet tudvalevőleg előkészítő tanfolyam főképen a magasabb rangú katonai iskolákhoz. Miljutin nem is elégedett meg az »Ecole Polytechnique« jó sikerű elvégezésével, hanem onnan ametzi tüzértiszti académiára ment, hol egy évig maradt. Azután visszatért Párisba, és ott belevegyülve a társaságba, megszerezte modorához, föllépéséhez azt a zománczot, amely még most is félreismerhetlenné teszi, hogy az életet a világ fővárosában tanulta megismerni. Francziaországi iskolatársai és barátai mindig szívesen emlékeznek a tehetséges, szorgalmas és szellemes fiatalemberre, aki oly ügyesen tudta egybeolvasztani a franczia gavallérságot a szerb hazafisággal és önérzettel. Soha nem feledkezett meg arról, hogy szerb, de eszében volt az is mindig, hogy csak úgy válhatik hasznára hazájának, ha minél inkább megismerkedik a nyugateurópai intézményekkel és szellemmel. Európát keresztül utazva, Milánnal egyszerre ért haza Szerbiába, 1867-ben. Szomorú esztendő volt ez. Karagyorgyevicsék akkor gyilkoltatták meg Mihály fejedelmet. Miután Blaznavác és Risztics kerültek ekkor mint régensek az ország élére, Garasinin nem számíthatott arra, hogy tehetségeinek és képzettségének megfelelő tevékenységi kört kapjon hazája szolgálatában. Blaznavác tlek és Risztics az öreg Garasanin iránt táplált gyűlölséget átvitték a fiúra, őt csakhamar még a hadseregből is kiszorították. Garasanin azonban ezt természetesnek találta, s emiatt nem kedvetlenedett el; tudta, hogy ő csak akkor számíthat csillaga felragyogására, mikor az Oroszország barátainak napja elhomályosul. Szépen visszavonult tehát a Belgrád közelében fekvő grozkai birtokára, s ott csöndes magányban éveket töltött el. Gazdálkodott és tanulmányokkal foglalkozott. Nagy szorgalommal igyekezett alaposan megismerkedni Szerbia viszonyaival intézményeivel és törvényeivel, hogy föltalálhassa a hiányokat, melyeket majdan orvosolnia kellene. Riszticsék megbuktak és Marinovicsék (a Marinovics- Kumics-Kaljevics triumvirátus), Garasaninék barátai kerültek hatalomra, de Garasanin Miljutin, csak a török-szerb háború idején, mikor tudvalevőleg , ismét Risztics állott az ország élén, lépett ki a közélet mezejére. S azóta, csekély megszakítással, szakadatlanul résztvesz a politikai küzdelmekben. Második közlemény köv. SZOKOLAY KORNÉL, hírek. Január 9. — Eljegyzés: Barkassy Kálmán, aradmegyei álgyesti földbirtokos, eljegyezte Kintzy Etelkát, Kintzly József, borsodmegyei szentistváni birtokos leányát. A halottégetés érdekében Légrády Károly főv. bizottsági tag fölhívást bocsátott szét, propagandát igyekezve csinálni az annyit vitatott, de legalább néhány városban már némi meggyökerezést elért eszmének : a halottégetésnek. Fölhívásában hivatkozik mindazon okokra, melyek a közönség előtt úgy a kegyelet, mint a közegészségügy érdekében eléggé ismeretesek, de amelyek eddigelé nem bírtak elég hatással az eszme elfogadtatására. Fölemlíti többek között azt is, hogy a lipótvárosi bazilika földalatti helyiségeit már e czélra tervezte és rendezte be — s végül halottégetési egylet alakításátindítványozza. Felhívását a következőleg fejezi be: »Fölvilágosodott férfiak és nők, kikkel tervemet közöttem volt, azt lelkesedéssel fogadták. Ezek közé tartoznak: Alkér Amália, Alkér Gusztáv, Alkér Hermin, Alkér Ida, Alkér Irma, Baumgarten Lajos, Borostyáni Nándor, Császár Jenő, Csernátony Lajos, Fuchs Gusztáv, dr. Kenedi Géza, Légrády Károlyné, dr. Lipthay Béla, dr. Lipthay Béláné, Mandl J. Ignácz, tokaji Nagy Lajos, Naisz Gyula, Preuszner József, dr. Rácz Károly, Tors Kálmán, Weisz Bernát Ferencz, Ybl Miklós. És most a nagy közönség elé lépek és felszólítok mindenkit, férfit vagy hölgyet, öreget vagy fiatalt, keresztényt vagy zsidót, magasrangút vagy alacsony származásút, gazdagot vagy szegényt, barátot vagy ellenséget, mindenkit, kinek nézetei az enyémmel azonosak: forduljon hozzám vagy személyesen, vagy küldje el teljes címét azon nyilatkozattal, hogy a létesítendő egylet tagjává kíván lenni. Ha tekintélyes számban leszünk, úgy azonnal a kormányhoz folyamodunk, melynek fölvilágosultságától bizalommal remélhetjük, hogy nem fog nehézségeket gördíteni az emberbaráti eszme megvalósulása elé.« — A marhahús ára a katonaság részére. A honvédelmi miniszter rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság közönségéhez, mely szerint a közös hadsereg és a honvédség legénységének, átvonulás alkalmával, a szállást adók által kiszolgáltatandó 21 dekagram marhahúsért a katonai kincstár 1886-ban következő árszabás szerint fog fizetni: a Dunán-inneni kerületben húsz kr, a Dunán-tuliban 22 kr, a Tiszáninneniben 18x/a, a Tiszán-tuliban 18x/a, a Királyhágón túl 15x/a, Horvát-Szlavonországokban 18, Budapesten 261/2, Pozsonyban 261/2, Kassán 23x/a, Temesváron 211/a, Kolozsvártt 19, Nagyszebenben 18/a, Zágrábban 13, Fiuméban 26x/a. Törvényszéki csarnok. Védvámos Ítélet. Mint a »Magyar Igazságügy« írja az első bíróság egy külföldi vádlottat a btk. 64. §-a alapján kiutasításra ítélt. A budapesti kir. tábla a kiutasítást enyhítő körülmények fenforgásán kívül még azon okból is mellőzi, mivel az illető vádlott gyári munkás lévén, az országból való kiutasítása esetében nem csak az illető munkaadó-gyár, de az országos ipar s ezáltal a közvagyon is károsittatnék. A magyar-utczai titkos játékbank ügyét ma tárgyalta Kossutányi biró referálása mellett a kir. törvényszék s a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. E szerint Pilisy József a kihágási btk. 87. §-a értelmében 10 napi elzárás és 100 frt pénzbüntetésre, Seidl Imre 5 napi elzárás és 50 frt pénzbüntetésre, végül Szalay József 50 frt pénzbüntetésre ítéltetnek. Beismerő vallomást tett a markotányos pinczében elkövetett gyilkossági kísérlet tettese Lichter Ferencz, minélfogva Sélley Sándor kir. alügyész a rendes vizsgálat megindítását indítványozta. A Hellner-Mihajlovits párbaj ügyben Verebélyi vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatra vonatkozó adatok összeállítását s az iratokat tegnapelőtt küldte át a kir. ügyészséghez indítványtétel végett. Mint értesülünk, ez ügyben dr. Jeszenszky Sándor kir." alügyész fogja a vádhatóságot képviselni. Halált okozó súlyos testi sértés felett ítélt ma a kir. Curia N-ik büntető tanácsa Csemegi Károly elnöklete alatt, Sümeghy István előadása mellett. A múlt évi aratáskor történt, hogy Pethe Bálint napszámos a 16 éves Jámbor János által készített vontató köteleket elcsenni akarván, ez által tetten kapatott s miután a gyermek szidalmazni kezdte, ezt előbb felpofozta, majd vizes korsójával úgy ütötte fejbe, hogy még aznap agyvérzés folytán meghalt. E tettéért az első bíróság, enyhítő körülményül véve vádlott büntetlen előéletét, beismerését, s azt, hogy oly eszközt használt, melyről nem tehette fel, hogy halált okozhat, Pethe Bálintot a büntető törvény 91. §-ának alkalmazása mellett 2 évi fegyházra ítélte. A másodbiróság ez ítélet azon okból is helybenhagyta, mivel a bűnös cselekmény eredménye vádlott szándékát messze túlhaladta. A kir. Curia azonban a két alsóbirósági ítéletet csak minősítés tekintetében hagyta helyben, ellenben, súlyosbító körülményt látván fenforogni abban, hogy a czivódást, Pethe Bálint lopási szándéka idézte elő, a büntetés tartamát 6 évi fegyházban állapította meg. Egyesületek és társulatok. — A budapesti tanítótestület e hó 10-én d. e. 10 órakor a VII. ker. Kazinczy-utczai elemi iskola tantestületi helyiségében gyűlést tart, melynek tárgyát a főv. községi el. tanítói kar részéről a közoktatásügyi bizottmányba küldendő képviselőnek megválasztása fogja képezni. A budapesti ügyvédi kör e hó 10-én d. e. 10 órakor saját helyiségében (Ferencziek hazára I. em.) rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyak: 1. A kormány által a képviselőházhoz terjesztett, a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat 54. §-a tárgyában beérkezett indítvány tárgyalása. 2. A kormány megbízásából készült, Plósz- és Emmer-féle polgári perrendtartási javaslat tárgyában érkezett indítvány tárgyalása. KÖZGAZDASÁG. üzleti hetiszemle. Gabonaüzlet. A gabonaüzlet nálunk még mindig igen szerény határok közt mozog és a nemzetközi forgalom is egyre veszít kiterjedéséből. A legközelebbi téli szükséglet mindenütt fedezve van és ennek következtében a kereslet is igen csökkent. Az amerikai gabonapiac szintén rendkívül lanyha, mivel az elhajózások száma csökken, a búza- és tengerikészletek pedig megfelelően növekednek és minden hausse-vállalatot lehetetlenné tesznek. E lanyha irányzat a franczia és angol piacokra is átterjedt és a német piaczok kereslete az orosz gabnának tetemes behozatala folytán szintén gyengült. Nálunk a készáru üzlet rendkívül lanyha, mert a malmok még mindig tartózkodnak a vásárlással, a kivitel pedig igen jelentéktelen. A határidőüzlet a hét folyamán szintén nem szenvedett nagyobbszerű változást, mert hónapokkal ezelőtt oly számos kötés történt, oly mennyiségekre, melyek egyelőre lehetetlenné tesznek minden nagyobb üzletet. Búzában a heti behozatal körülbelül 29,000 mmázsa volt, a heti forgalom 55,000 mmázsára rúgott. Az üzlet csaknem az egész héten át lanyha volt, és az árak a múlt hét óta változást nem szenvedtek. Rozsban szintén csekély üzlet volt. Egy tétel igen finom urasági árun kívül, mely 6.50 írton kelt el, csak néhány vagyon pilisi és aszódi kelt el 6 írton. Rendes kereskedelmi áru 6.20—6.25 írton kelt el. Árpában a heti forgalom körülbelül 5000 métermázsára rúgott. Az árak a múlt hetiekhez képest nem igen változtak. Jegyezünk: Takarmányárpa 5.60—5.80 frt, középfinom 6.20—6.70 frt, malátaárpa 6.75—7.25 frt, sörfőzdéi 7.75—8.50. Zabban közel 3000 mmázsa kelt el a következő árakon: Másodrendű minőségű 5.80—6 frton, kereskedelmi 6—6.40 frton, elsőrendű 6.80 frton. Tengeri. Ó-tengerit meglehetősen mellőzik; ára 5.40—5.50 frt. Új tengeriből 5000 mmázsára rugó forgalom mellett 5—5.15 frton történtek eladások. — Kendermagban igen csekély volt a forgalom 8 fztos ár mellett. A határidőüzlet, mint már fentebb érintettük még mindig nélkülözi az élénkséget. Az árak a múlt hét óta is csökkentek, bár zárlatkor a hét első feléhez képest ismét javultak szilárd irányzat mellett. Zárlati jegyzéseink : Búza tavaszra 7.84—7.85 frt, búza őszre 8.35—8.36 frton, tengeri május—júniusra 5.51—5.52 frt, zab tavaszra 6.49—6.50 frt, káposztarepcze aug.—szeptemberre lll/g—12/s frt. Termények. (Hirsch L. József gabona és terménykiviteli üzletének jelentése.) R e p c z e. India nyomasztó versenye következtében a nyugati országokban, melyek e czikkre nézve vevőink, lehetetlen kivinni és igy az áru kelendősége csak a belföldi olajgyárakra van szorítva, a melyek a nyomott olajárak következtében csak 101/* frtot fizetnek 100 krért helyben átvéve. Bab. Ezen czikk kelendősége már néhány hét óta megakadt, fehér nagyszemű bab 8—8x/a írton, közép nagyságú áru 7x/a—8 írton, törpe bab 10—11 írton kínáltatik, anélkül hogy nagyobb forgalom fejlődhetnék ki. Méz, Havanna és Chili olcsó termelése lehetetlenné teszi kivitelünket, mérsékelt forgalom mellett szintett sárga áru 22,24 frton, legfinomabb fehér 28 frton kelt 100 kgként tiszta súly szerint. V i a sz. A behozatal mérsékelt, de az árukeret nagyon vontatott és így az ár, 128 frt, meglehetősen állandó. Szilva. A héten érkezett egy néhány kisebb szállítmány nagyszemű áru könnyen adatott el, alárendeltebb minőségű a kis készlet daczára, külföldi rendelmények hiánya következtében kissé olcsóbb áron ajánltatott. 100 dbos 7.25 frt, 85 dbos 11 frt; 1884-iki áruból 37/8 frton adatott el 300 mm.; tavaszi szállításra ajánlanak 100 darabosat 7.25 forinton. Szilvász. Ezen czikk iránt sem mutatkozott érdeklődés, ezért az árutulajdonosok szintén engedékenyebbeknek mutatkoznak. Első rendű szlavóniai szilvasz 13x/g forint, első rendű bánáti 12 x/2 —13, belföldi 11—12 forint. Disznózsír. Az összes heti forgalom kisebb tételekben körülbelül száz hordót tett ki,melyek hordóstól 52 forinton vétettek; januárisi szállításra ajánlanak első rendű pesti városi disznózsírt hordóstól 51x/a forinton. S z a l on n a. A nagyobb termelés mellett fehér táblás szalonna 45—45x/a forintba, pörkölt parasztszalonna 41 forintba kerül. Lisztüzlet. A lefolyt héten a forgalom szűk keretben mozgott. A belföld részére határidőre ugyan vásároltak, de nem sokat és az árak sem voltak megfelelők. A külföldi üzlet változatlan rossz kivitelünk e héten csak egy néhány szállítmányra szorítkozott és örömmel emeljük ki,hogy a héten Francziaországba is szállítottunk. Az irányzat nálunk úgy mint az idegen piacokon változatlan csendes, az árak azonosak a múlt hetiekkel. A korpaüzletben a hangulat elég kedvező különösen finom korpára nézve. Mai átlagárak 100 kilogrammonkint, gyöngysulyt tisztáért, zsákostul, budapesti vasúthoz szállítva : o 1 2 3 4 5 6 7 8 16.50 15.90 15.40 14.50 13.60 12.40 11.50 10.70 10.30 * 85 8 ■/, 8»/i________P._________6. 8.30 6.20 Korpa 3.70 3.40. Élelmiszerek. (Halasi és társa czég jelentése a »Nemzet« részére.) Baromfi: Kielégítő behozatal s kedvező vételkedv következtében az árak tartottak, csak a hét utolsó napjaiban mutatkozik árcsökkenés, a beállt enyhébb időjárás következtében. Tojás: Kisebb szállítmányok s élénk kereslet mellett az üzlet lényegesen javult, s a lefolyt hét forgalmát, a 29 darabos árfolyam zárja be. — Y a j: Az irányzat lankadt maradt s eladni csak nyomott árakon lehetett.— Burgonya kisebb mennyiségben hozatván piaczra, magasabb árakon kelt el. — Y a d: Az üzlet ezen ágában nem mutatkozik kedvezőbb fordulat, mivel az aránylag csekély fogyasztás következtében, a készletek csak alacsony árakon adhatók el. Jegyzéseink a következők: csirke k. 70—1.20 forint, kappan 1.60—1.80 frt, élő hízott libák 4.40— 5.20 forint, soványak 2.80—3.20 forint, vágottak 4.40—5.20 frt, kacsák hízottak 2.—2.10 forint, soványak 1.—1.40 forint, pulykák 3.—3.20 forint párjával. Nyulak 1.—1.10 frt, foglyok 30—40 kr dbonkint. Száraz tojás 28 x/a—29 db, meszes tojás 36—37— db 1 forintért. Vaj I. r. 80—85 forint, II. r. 70—75 forint, olvasztott vaj 80— 85 forint. Burgonya 2.10—2.30 forint, vöröshagyma 5.10—5.30 frt, foghagyma 24—26 forint métermázsánként. Sertésüzlet. (Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság jelentése.) Budapest, január 8. Az üzlet a lefolyt héten vontatott volt, könnyű áru elhanyagolt, nehéz áru hiányzik. — Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—320 kilogramm 46— 47 x/a krajczár, — 180—240 kilogramm 40—42 krajczár, öreg 300 kilogrammon felül 43—44 krajczár, vidéki sertés 35—41 krajczár, félig hízott —-----krajczár. — Újonnan érkezettek — krajczár. — Átmenetileg szerbiai 34—40 krajczár, — félig hízott —,—krajczár, szerb sertés — klgr.-ként. Takarmányárak: tengeri öreg — frt, uj 5.30 frt, árpa 6.20 frt métermázsánkint Kőbányán átvéve. — Helybeli sertésállomány: deczember 31-én maradt 101,548 darab. Felhajtatott Magyarországból hízott 1435 darab, hizlalni való 541 darab, Szerbiából 769 darab, Romániából — darab, a magyar államvasuton át: hízott 4991 darab, hizlalni való 3221 darab, a budai vámon át: — darab, hajón: (szerémi) — darab a vidékről 248 darab, összesen felhajtatott 11205 darab, lett az állomány 112,753 darab. — Elhajtatott: a felvidékre 152 darab, Halberstadton át — db. Bécsbe 2040 darab, Csehországba 724 darab, Bodenbachon át 2303 db. Ruttkán át 1323 darab, Galantha - Zsolna - Oderbergen át 581 darab, Délnémetországba 85 darab, budapesti fogyasztás 2814 darab, külteki fogyasztás 200 darab, — a budai vámoknál — darab, kőbányai hentesek fogyasztása 300 darab, az összekötő vasúton — darab, a vidékre — darab, a magyar államvasúton át 84 darab, Myslovitson át — darab, összesen 10,606 darab, állományban marad: 102,147 darab, a felvételnél különbség — darab, az állomány tényleg — darab. A részvény szállásokba van 10170 darab sertés. Az egészségügyi és átviteli szállásokban maradt decz. 31-én 1959 darab sertés. — Fölhajtatott 769 darab szerbiai, összesen 2728 darab. — Elhajtatott 908 darab. Marad az állomány 1825 darab, u. m. 1825 darab szerbiai és 2 darab romániai. Az egészségügyi vizsgálatnál január 1-e óta 1232 darab vonatott el és fordíttatott technicai czélokra. Közlemények. Az értéktőzsdéről. Nagyon zavarba hozhatnék még a legtapasztaltabb tőzsdést is, ha az utolsó hetek árfolyamváltozásaira rámutatva, azt kérdeznék tőle, hogy tulajdonképen micsoda okok vezérlik a tőzsdét az árfolyamok felszöktetésénél vagy csökkentésénél ? Az utolsó hetek valóban azon benyomást teszik, mintha a tőzsdén legkevésbé tudnák, hogy mit akarnak és hogy tisztán a változatosság vagy egy kis izgalom kedvéért verik fel vagy szállítják le az árfolyamokat. Az ilyen ide-oda kapkodás idejében persze minden lehető sensatiós hír hitelre talál, bárha valószínűtlensége kézzelfogható is. A német császár haláláról szóló hírek már annyira hitelüket vesztették a prior, hogy nem tudjuk, nem kételkednének-e a tőzsdék e hírben még akkor is, midőn igaz volna. A contremine tehát már valóban sensatiós híreket bocsát világgá. A hét elején azzal kísérlette meg az árfolyamok csökkentését, hogy azt híresztelte, hogy a fiumei kőolajfinomító részvénytársulatnál jelentékeny sikkasztási eset fordult elő — azon reményben, hogy a hitelbank részvényeire érzékeny nyomást fog gyakorolni. A terv meghiúsult. Fokozni kellett tehát a hatást és kikürtölték, hogy a magyar kormány a közeljövőre az italmérési jog megváltását tervezi és hogy néhány elsőrendű intézetet felhívta, tennének erre vonatkozólag ajánlatokat. E hit egy ideig tartotta magát, de rövid időn belátták, hogy ezen művelet jelenlegi viszonyaink közt még korai volna és hogy ennek keresztülvitele előtt más, ennél is sürgősebb műveletek szorulnak végrehajtásra. Ekkor, mint Deus Rex machina, a hitelintézetnél a török dohánykezelési társaság ügyében való tárgyalások kezdődtek meg és a tőzsde sietett a kedvező alkalmat megragadni arra, hogy a jól megindult hausse-t, mely nem nyújtott elég változatosságot, ismét egy kis baisse-el cserélje fel. Az osztrák hitelintézet érdekelve lévén a török dohányrészvényeknél, e conferentiák puszta ténye (melyről a hétfolyamán már megemlékeztünk) elégséges ürügy volt arra, hogy az osztrák hitelrészvények árfolyama tetemesen csökkenjen. Ez természetesen nem maradhatott befolyás nélkül a többi irányadó papírok árfolyamára és így a hét végén, a múlt hetiekhez képest, általános árfolyamcsökkenést constatálhatunk.