Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)
1886-05-07 / 1323. szám
pléháruk, rezezve, ónozva, czinkezve, ólmozva, finoman mázolva 15.— A 267. sz. következőleg módosittatik: Pántok (sarkazatok, závorok, reteszek, seffélék); kocsirugók; széna- és trágyavillák darabonkint legalább 2 kg. súlyúak; kapák, lapátok; mindezek érdesen, súrolva, vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is 7.— 268. sz. következőleg módosittatik: Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; durva drótáruk; mindezek a 261. sz. a) pontja alatt megnevezett drótból 8.— A 269. egész 272. terjedő számok szövege következőleg módosíttatik: 269. sz. Nyers fűrészek; 25 centiméteres vagy ennél hosszabb vágott felületű reszelők és váspolyok; fúrók, kalapácsok, fejszék, harapófogók és efélék; csavarmetszők; széna- és trágyavillák, amennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérlegrészek; lakatok, kulcsok és egyéb záralkatrészek; patkószögek, cseglyék; srófok, legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, amennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kapcsolatban is; nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késműáru-alkatrészek 10.— 269 b) sz. Kidolgozott fűrészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületű reszelők és váspolyok; gyalu- és feszítővasak, vésők, árak; durva kések és ollók ipari (gépekhez is) és mezőgazdasági használatra; mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr.-nál kisebb súlyúak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak; mindezen áruk más anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. sz. alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróáruk közé nem tartoznak 20.— 270. sz. Finom vas- és aczéláruk: Műöntvény és könnyű öntött díszítmények; külön meg nem nevezett drótáruk, aczélhurok is; áruk más anyagokkal kapcsolatban; mindezek amennyiben a 271. vagy 272. sz. alá, vagy magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróáruk közzé nem tartoznak 15.— 271. sz. Csiszolt, fénymázozott, nikkelezett, zománczozott áruk (a 262. sz. c) pontja alá tartozó zománczozott, durva vasöntvény kivételével); fegyverek (a kézi lőfegyverek kivételével) és fegyverrészek; fonállal körülfont drót; takácsbordák és bordafogak; mindennemű gyaratolók; gyermekjátékszer ; korcsolyák; párnázott, bevont vagy finoman díszített vasbutorok 25.— 272. sz. Késművesáruk , kézi lőfegyverek , kótollak, rugók (az óra-, kocsi- és butorrugók kivételével), gombostűk, horgoló és kötőtűk, füzőtűk, kapcsok, csatok, gombok, halászhorgok, gyüszük és eféle kisebb használati tárgyak ; varrótűk, 5 cm. vagy annál hosszabbak 50.— 272. b)sz. Varrótűk, 5 cm.-nél rövidebbek 100.— A 271. és 272. sz. alá eső áruk, amenynyiben magasabb vámu kaucsuk, bőr-, fémvagy apróáruk közé nem tartoznak. A XXXIX. osztály (Nemtelen fémek és az ezekből való áruk)következőleg módosittatik : 273. sz. (Ólom és ólomkeverékek) a) pontjának (nyers állapotban, ócska stb. változatlan szöveggel) vámja 1 frt helyett lesz 2.— b) (öntött, stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt 50 kr helyett lesz 5.— 274. sz. (Czink)a) pontjánál (nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhulladék) a jelenlegi vámmentesség helyett, a vám lesz. 1.— A 274. sz. b) pontjánál (czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek) a vám 1 frt 50 kr helyett lesz 3.— c) -nél (czinkdrót stb. változatlan szöveggel) a vám 3 frt helyett lesz 5.— A 279. sz. e szövege következőleg módosíttatik : platirozott (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák, lemezek rézből és sárga rézből; hamis leoni (cementezett) drót, lapítva is, de tovább ki nem dolgozva 30.— A 277. sz. (Durva ónáruk stb.) törlendő. A 278. sz. a Közönséges fémáruk szövegéből a következő szavak »főző és pároló készülékek, fénymázozatlanul, csiszolatlanul« törlendők. A 279. sz. (Finom fémáruk) vámja 15 frt helyett lesz 20. — A 280. sz. (Legfinomabb fémáruk) Vámja 30 frt helyett lesz 50.— Ezen tarifaszám szövege még akként módosittatik, hogy »hasonló keverékekből« szavak után felveendő: »aluminiumból vagy nikkelből; gyermekjátékszerek, tűk, csatok, kapcsok, gombok, gyüszük s efféle kisebb használati tárgyak« a szöveg végére pedig felveendő még »bronzpor«. A 281. sz. (Finom drótszövetek stb.) vámja 30 frt helyett lesz 50.— A XL. osztály a következőleg módosittatik : »Gépek,készülékek és ezek alkatrészei, fából, vasból vagy nemtelen fémekből.« 282. sz. Gőzmozdonyok, lokomobilok, szerkocsik 8.50 283. sz. Varró- és kötőgépek: a) állványok, szétszedve is 8.50 b) gépfejek; ezek kész alkatrészei (a varrótűk kivételével) 40.— c) gépfej alkatrészek, teljesen el nem készítve, nyers öntvényből is; varró- és kötőgépek állványnyal 20.— 284. sz. Fonó-anyagokat előmunkáló gépek; fonógépek; czérnázógépek; szövőszékek (csipkék számára is); szövő-kötőgépek, kelmenyomtató hengergépek, himző gépek, gyaratolókészitő gépek, gőzekék, mindezek teljes (habár szétszedett) állapotban 4.25 284. b) Pároló és hűtő készülékek szesz sörfőződék vagy hasonlók számára 10.— 284. c) Cséplőgépek 7— 285. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek fából (azaz, a melyeknél 75 százalék vagy több a fa) 5.— 286. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek nemtelen fémekből (azaz amelyeknél 50 százaléknál több a nemtelen fém) 15.— 287. sz. Másféle külön meg nem nevezett gépek és készülékek 8.50 A 2. jegyzet következőleg fog hangzani: Gépek és készülékek és ezeknek alkatrészei, más anyagokkal kapcsolatban is stb. mint az eddigi szöveg. A 5. jegyzet szövege a következő lesz: Gép- és készülék-alkatrész gyanánt oly, a vámtarifában külön meg nem nevezett tárgyak vámozandók, melyek a gépek vagy készülékek összeállításán kívül más használatra nem alkalmasak. Gépek vagy készülékek egyes külön meg nem nevezett alkatrészei, amelyek minőségük szerint a 262 sz. a) vagy b) illeőleg a 263 sz. a) vagy b) pontja alá tartoznak, ezen tarifaszámok szerint vámozandók — amennyiben egyáltalában megmunkálva nincsenek vagy esztergályozás, gyalulás vagy ráspolyozás által további megmunkálást igényelnek a végből, hogy gépek vagy készülékek alkotásához alkalmasakká váljanak. Szétszedett állapotban a vámterületbe érkező kész gépek vagy készülékek ezen kedvezményben nem részesülnek. Gyaratoló borítékok mindenkor külön a 271. sz. szerint vámozandók. A 4-ik jegyzet törlendő. A XLI. osztály (Kocsik és hajók) kkvetkezőleg módosíttatik: 291. sz. (Teherszállító kocsik) vámja 5 frt helyett lesz 7.— 292. sz. (Párnázatlan, személyszállító kocsik) vámja 6 frt 50 kr. helyett lesz 8.— 295. sz. Hajók vasból vagy más nemtelen fémekből; gőzhajók: a) tengeri hajók, tonnateherképessége 5.— b) másfélék, a fémsúly 100 klgrammja 6.— A XLIII. osztály (Mű- és hangszerek, órák, apróáruk) következőleg módosittatik: A 299. sz. (Közhasznú műszerek) a) pontja (optikai műszerek stb. változatlan szöveggel) vámja 125 frt helyett lesz 200.— A 300. sz. (Hangszerek) két alosztályra osztatik : a) zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló billentyűs hangszerek (a templomi orgonák kivételével 40.— b) másfélék 10.— A 304. sz. szövege következőleg módosittatik : órarészek 50.— A 305. sz. (Külön meg nem nevezett órák, stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt helyett lesz 100.— A 307. sz. (Arany- és ezüstmunkák, stb.) szövegének végére felveendő: »valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékokból vagy drótból készült áruk« és ezen szavak : »és ezüstfüst« a 308. sz. szövegéből törlendők, s ennek folytán a 308. sz. szövege következő lesz: 308. sz. Igazi aranyfüst; drót és pléh valódi nemes fémekből 200.— 309. sz. szövege következőleg módosittatik . Külön meg nem nevezett áruk, valódian aranyozott vagy ezüstözött vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemtelen fémekből; valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni drótok vagy fonadékok; áruk féldrága kövekből, foglalva is; hamis gyöngyök, mesterséges fogak, parókásmunkák , hamis leoni fonadékokból vagy drótból készült áruk, színházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai 100.— A 313. számból ezen szavak: »Színházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai« törlendők«. A 314. sz. szövege következőleg módosíttatik : Hamis leoni fonadékok: igazi ezüstfüst ; hamis aranyfüst és ezüstfüst 50.— 316. sz. szövege a következő lesz: Nap- és esernyők: a) selyemből vagy félselyemből —.70 b) egyéb kelméből —.30 c) díszítve (csokrokkal, hímzéssel, fodrokkal stb.)—. A XLV. osztály (vegyészeti segédanyagok) következőleg módosíttatik: 318. sz. szövege végére felveendő: phosphor és phosphor sav.« A 319. sz. a) szövege végére felveendő : »chlorkalium (sósavas kali)«; ezen szavak, valamint »vasgalicz« a 319. sz. b.) szövegéből törlendők. A 319. sz. b) után következő jegyzet, a 319. sz. a) után iktatandó s bevezető szavai ekként módosulnak: Jegyzet: Trágyasó-félék, amennyiben azok behozatala stb. változatlan szöveggel. A 320. sz. szövegéből »kénsav« törlendő , ellenben annak végére felveendő: »vasgálicz.« Uj sz. gyanánt felvétetik: 100 kig. 320 b) sz. Kénsav 1.75 A 321. sz. a) pontjában ezen szavak után: »hamuzsir (egyszerű szénsavas káli)« felveendő »a c) alatt megnevezettnek kivételével.« A 321. sz.-hoz mint uj alosztály felvétetik : c) hamuzsir 85°-nál nagyobb szénsavas káli tartalommal 1.50 A 322. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: »ólomtajt« ; »tisztított borax« ; »faeczetsavas mész«; »faeczetsavas timföld« ; »tisztított salétrom (kali- és natron-salétrom.)« Mint uj sz. felveendő: 322. b) sz. Ólomtajt; tisztított salétrom (kali- és natronsalétronm) 2.— A 323. sz. szövegéből a következő szavak törlendők: »ólomfehér, czinkfehér (fehér czinkoxyd), czinkhamu (szürke czinkoxyd);« továbbá »faeczetsavas ólom; ólomczukor ; sárga és vörös vérlugsó; — massicot, minium ; — borkősav; ónhamu; ónsó (onchlorór) és egyéb ónkészítmények.« A 324. sz. szövege a következőleg módosíttatik : Maró káli (kausztikus kali, kalihydrat); maró natron (kausztikus szóda, natronhydrat); kénessavas és alkénessavas mész; nyers mangansavas és hypermangansavas kali és natron; kénessavas és alkénessavas natron; sóskasav (czukorsav); sóskasavas kali (sóskasó) ; kénsavas magnesia; tisztított borax ; ólomfehér (fehér czinkoxyd); czinkhamu (szürke czinkoxyd); minium és massicot; mesterséges agyagföld (agyagföld hydrat) 4.— 324 b) sz. Faeczetsavas ólom; ólomczukor; faeczetsavas mész; faeczetsavas timföld ; sárga és vörös bhromsavas kali és natron; sárga és vörös vérlugsó; ónhamu; ónsó (enchlorór) és egyéb készítmények 6.— A XLVI. osztály (Vegyészeti áruk stb.) következőleg módosittatik: A 325. sz. szövege következőleg módosittatik : 325. sz. Korom, szénpor és szenes feketítő (a szénné tört csontszén kivételével) 1.50 325 b. sz. Elkészített nyomdafestékek: csizmamáz 5.— A 326. sz. (Mindenféle enyv, stb.) vámja 1 frt 50 kr helyett lesz 6.— A 327. sz. (Keményítő mézga stb.) vámja 1 frt 50 kr helyett lesz 3.— A 328. sz.-hoz tartozó jegyzet töröltetik. A 329. sz. szövege következőleg módosittatik : Tiszta, szilárd és folyékony carbolsav; kénesőkészitmények (czinoberis); mindennemű élesztő és borélesztő, a sajtolt élesztő kivételével; tejczukor 10.— 329 b. sz. Sajtolt élesztő 20.— Jegyzet ezen vámdíj magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készítése után járó szeszadópótlékát. A 333. sz. szövege következőleg módosittatik. Tus, rajzszén, rajzkréta; fekete és színes czeruza, foglalva vagy nem foglalva; mindennemű festékek hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta alakban és szekrényekben; aether, collodium, chloroform; concentrált eczetsav 24.— A 334. sz. a) (Olaj-firnisz stb. hordókban) vámja 3 frt helyett lesz 5.— A 337. sz. (Illatszerek stb. változatlan szöveggel vámja 50 frt helyett lesz 75.— A XLVII. osztályában (Gyertya és szappan) a 340. sz. (Viasztyertyák stb. vámja 10 frt helyett lesz 25.— A XLVIII. osztályában (Gyujtószerek): A 343. sz. (Közönséges gyujtószerek stb. változatlan szöveggel), vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz 7.— A 344. sz. (Tüzijáték-készitmények, stb.) vámja 10 frt helyett lesz 24.— III. czikk. A kormány felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormányával egyetértőleg az aprószőlő vámját rendeleti után 100 klgr.kint 18 frtra emelje. IV. czikk. Ezen törvény az 1886. évi julius hó 1-ső napján lép életbe. V. czikk. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter bízatnak meg. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. »Adria« Magyar tengeri hajózási részvénytársaság. »Winstead« gőzös »Szapáry« helyett fog Dünkerquenek indíttatni, mig ez utóbbi csupán Leith-be szánt árukat rakand, mind a két gőzös már is Fiuméban megérkezett. A Gács-magyar kötelék forgalom eddig érvényes díjszabásainak és az azokhoz tartozó pótlékoknak 1886. évi május hó 15-ével való érvényen kívüli helyezése tárgyában a »Vasúti és Közlekedési Közlöny« folyó évi 43-dik számának 336-ik lapján 24653/c. szám alatt közzétett hirdetményünk azon záradékának kiegészítéséül, hogy »az esetben, ha a kiadandó uj köteléki díjszabás csak 1886. május 15-ike után lépne életbe, a fentemlített díjszabások és pótlékok még továbbra is a szóban forgó új díjszabás hatályba léptének napjáig érvényben maradnak« — ezennel közhírré tétetik, miszerint a fentemlített díjszabásokban s a hozzájuk tartozó pótlékokban lévő következő kivételes díjszabások tételei azon viszonylatokban, melyekben a cs. kir. osztrák államvasutak valamely vonala részei feltétlenül legkésőbb folyó 1886. évi julius 1-ével hatályon kívül helyeztetnek, é. p.: 1. I. számú kir. díjszabás szeszre (az 1883. julius 15-étől érvényes fődijszabásban s a hozzátartozó 1884. április 15-étől érvényes Ildik pótlékben.) 2. V. számú kiv. díjszabás vas és aczélra stb. továbbá vas-, vasöntvény- és aczélárukra (az 1883. julius 15-étől érvényes fődijszabásban és a hozzátartozó 1884. április 15-étől, illetőleg augusztus 20-ától érvényes II. és III. pótlékban.) 3. XII. számú kiv. díjszabás gyorsáruként szállítandó élesztőre nézve (fődijszabáshoz tartozó 1884. február 1-étől érvényes I. pótlékban) 4. XIII. számú kiv. díjszabás kénsavra és sósavra. (Az 1884. február 1-től érvényes I. pótlékban.) 5. Kivételes díjszabás hajlított fából készült bútorokra a magyar királyi államvasutak állomásairól gácsországi állomásokra (1884. junius 1-től érvényes külön lapot képező díjszabás.) Ezenkívül ugyancsak legkésőbb 1886. év julius 1-től feltétlenül hatályon kívül helyeztetnek : 6. a VI. számú kivételes díjszabásnak — hordókban levő kőolaj, továbbá ásványkátrány és kékesbe, illetve zöldesbe játszó nyersolaj szállítására — mindazon díjtételei, melyek a magyar királyi államvasutak és a magyar északkeleti vasút állomásaira szólnak, azonban a Budapestre és Kőbányára fennálló díjtételek kivételével. (Az 1883. julius 15-étől érvényes fődijszabásban s a hozzá tartozó 1884. április 15-étől, illetőleg augusztus 20-ától érvényes II. és III. pótlékban.) Egyebekben a kezdetben idézett hirdetményben foglaltak változatlanul fenntartatnak. A pozsonyi kereskedelmi académia igazgató bizottsága f. évi április hó 30-án tartott ülésében örvendetes tudomásul vette Mihályi T. E. elnök azon jelentését, hogy Trefort Ágoston miniszter április 20-án Pozsonyban tartózkodván, az intézetet meglátogatta, és mind az intézet berendezése, mind annak tervbe vett kibővítése ügyében megelégedését fejezte ki. Azután a bizottság tárgyalta Jónás J. igazgató részletes előterjesztéseit a kibérelt új helyiségek berendezése, a tanoncziskolának s a segédek tanfolyamának szervezése tárgyában. A tanoncziskola részére Pozsony városától megfelelő subventió főkép oly végből fog kéretni, hogy szegényebb sorsú tanonczok a tandíj fizetése alól egészben, vagy részben felmenthetők legyenek. Az academia középső osztályának megnyitása folytán újból rendszeresítendő tanszékekre a jövő iskolai évre megválasztottak tanárokat dr. Asbóth Sándor állami segédvegyész és okt. tanár és Tanka Kamil, a pozsonyi iparbank zálogintézetének igazgatója és főkönyvelője. Az igazgató jelentést tesz a tanulók második és harmadik osztályozásáról, mely átalánosan nagyon kedvezőnek mondható. Jelenti továbbá, hogy az intézet részére a következő újabb adományok érkeztek. A pozsonyi első takarékpénztár rendes subventiója 1000 frt, az Első magy. általános biztosító társaságtól s a Magyar-franczia biztosító társaságtól 100—100 frt, a Csalóközi takarékpénztártól 50 frt, az Első pozsonyi temetkezési intézettől 10 frt, a Kisbéri takarékpénztártól s a lévai takarék- és hitelintézettől 5—5 frt. A pest megyei hitelszövetkezet központi igazgató választmánya ma délután a megyeháza egyik termében ülést tartott, a melyen előbb Károlyi Sándor gr. s utóbb ennek távoztával Szapáry István gr. főispán elnökölt. Az ülésen jelen voltak: Földváry Mihály alispán, Rudnyánszky Ferencz, Gulner Gyula, ifj. Hajós József, Förster Aurél, Beniczky Gábor, György Endre, Kovácsy Gyula, Bohr Gusztáv, Viczián Ádám, Tahy Lajos és István (az utóbbi mint jegyző.) A főbb megállapodások, amelyek a mai tanácskozás eredményét képezik, a következők: Központi pénzintézet alapíttatik Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun megye területén, amely egyrészt kezeli a vidéki hitelszövetkezetek pénzeit s másrészt kölcsönt bocsát rendelkezésükre. A központi pénzintézet ellenőrzi a vidéki hitelszövetkezetek működését s fölöttük felülvizsgálati joggal bír. A megye az intézet megalapításához 40,000 frtnyi kölcsönt ad 4 százalékos kamat mellett, amely összeget a megye bizottság tagjai legalább a kétszeresre emelik az általuk aláírandó kölcsönnel. Az intézet takarékpénztári betét üzlettel nem foglalkozik. A szövetkezet törzsbetéteken alapszik s törzsrészvényt kiki korlátlan számban írhat alá, azonban a szavazat személyileg történik s egy szavazatnál többel senki sem rendelkezik. Az élvezett hitelre vonatkozó garantia, a kölcsönvett összeg kétszeresére terjed s a hitel maximumát a közgyűlés határozza meg, úgy azonban, hogy ennek nagyságát minden egyes konkrét esetben az illető vidéki igazgatóságok szabják meg. A pest megyei gazdasági egyesület igazgató választmánya tegnap délután Károlyi Sándor gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak : Szapáry István gr. főispán, Földváry Mihály alispán, Bossányi László, Prónay Dezső br., Podmaniczky Géza br., Rudnyánszky Ferencz, Majthényi István, Karsay Albert, Baross Pál, ifj. Hajós József, Förster Aurél, Szivák Imre, Teleky József gr. stb. Az igazgató választmány az egyesület eddigi titkárául Tahy Istvánt újra egyhangúlag megválasztotta. A költségvetés egybeállításával az elnökség bízatott meg. A tűzbiztosítás kérdése a közgazdasági és hitelügyi szakosztálynak adatott ki jelentéstétel végett. — A volt állattenyésztést előmozdító egyesület vagyonának fölszámítására vonatkozó jelentést a választmány tudomásul vette. Új tag gyanánt fölvétetett: 19 alapító (köztük 12—100 írttal, 6—60 frttal, 1—25]frttal), 37 rendes tag 3 írttal s 9 kedvezményes tag 1 fttal. A »Pestmegyei Közlöny« szerkesztőségének kérését, hogy a lap hivatalos orgánumui választassék figyelmen kívül hagyták, mert a vállalat eddig még nem adta jelét, hogy hivatását betölteni képes. Végül az elnök a szakosztályoknak földolgozás végett átadandó tárgyak dolgában tett indítványt. Magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1886. márczius 31-én. Aktívum: 1. Jelzálogi kölcsönök : (212.090,745 forint 53 krt érő földérték és 33.626,618 frt 99 krt érő mellékérték által jelzálogilag fedezve) a) papírértékü záloglevelekben 83 millió 335,763 frt 48 kr, b) érezpénzértékü záloglevelekben 5.462,070.15, c) készpénzben (az 52. §. szerint) 9,265 frt 21 kr összesen 88,807,098.84. 2. Rendelkezésre álló összegek : a) készpénz 743,121.55, b) leszámítolt váltók 543,725.84, c) pénzintézeteknél rövid felmondásra 6.526,901.32, d) előleg és egyenlegek 1.971,933, e) különféle értékpapírok : aa) a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap fedezésére 4.906,025.72, bb) többi értékpapírok 2.429,640.017.335,665.73 Összesen 17.121,347.44. 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei: a) papirértékü záloglevelekben 505,100, b) érezpénzértékü záloglevelekben 43,440 összesen 548,540. 4. Intézeti ház vételára 250,000. 5. A fölszerelés leszállított értéke 3.000. 6. Záloglevelek törlesztési számlája 1.092,497.95. 7. Követelésünk erejéig árverésen megvett két birtok vételára 230,512.79. Főösszeg 108,052,997.02 frt. Passzívum: 1. Záloglevélforgalom (209 millió 355,613 frt 61 krt érő földérték és 33.228,062 frt 69 krt érő mellékérték által jelzálogilag fedezve) és pedig : a) sorsolás alá eső záloglevelekben: papirértékü 33.498,400, ézetpénzértékü 5.506,640 — 89 millió 5,080, b) kisorsolt záloglevelekben: papirértékü 3.211.600, ézetpénzértékü 403,200 , 3.614,800 öszszesen 92.619,880 frt. 2. Pénztári jegyek forgalma 2.600. 3. Folyó számadási egyenlegek és jelzálogi kölcsönökből visszatartott összegek 2.289,747.75. 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) papirértékü záloglevelek után 36,862 25, b) ézezpénzértékü záloglevelek után 71,751, c) alapítványi okiratok után 8,065 összesen 116,678.25. 5. Törlesztési alap 1.092,497.95. 6. Biztosítási alapok : a) kölcsönös jótállási alap tőkében 1.008,404.20, kamatok 1885. deczember 31-ig 356,579.900 1.364,984.10, b) alapítványi tőke 1 millió 677,000, visszafizetés 1.509,300 , 167,700, c) az országos alap befizetése 500,000, d) üzleteredmény 1885. decz. 31-ig 6.491,824.19, ebből : aa) Záloglevelek külön biztosítására rendelt alap (az 1876. évi XXXVI. törvényczikk értelmében) 5°/0 89.005,080 frt záloglevél forgalom után o. é. 4.450,254. bb) Üzleteredmény-számlának egyenlege 1886. márczius 31. 2.041,570.19 6.491,824.19 összesen 8.524,508.29. 7. Több számla egyenlege 3.407,084.78. Főösszeg 108.052,997 frt 02 kr. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 6-án megtartott heti marhavásárra felhajtatott 2106 drb nagy- és 1918 drb aprómarha. Ebből eladatott: 82 drb bika, darbja 100—250 forintig, 1354 darab ökör, párja 200— 350 írtig, 500 drb vágótehén, párja 150—180 írtig,170 drb fejőstehén, darabja 100—200 frtig, 200 darab bivaly, párja 140—200 forintig, 873 darab borjú, darabja 10—28 forintig, 1045 db bárány, párja 6—8 frig, — drb birka, párja — forintig. Húsárak ökörhús 46—50 forint, tehénhús 40—44 forint, borjúhús 58—63 forint, bivalyhús 38—43 forint, mind 100 klormkint. Budapesti lóvásár. A folyó hó 6-án megtartott heti lóvására felhajtatott 465 darab ló. Ebből eladatott összesen 111 darab. Bécsi vágóra ment 22 darab. — Azak a következők: Közönséges csekélyebb lovak 16—25, jobb fajta igáslovak 45—75 frt, csontos és jó erőben levő nagyobb fajta igáslovak 80—140 frt, könnyű kocsilovak 100—185 frt, elsőrendű lovak--------frt, darabonkint. Bécsi vágóra való lovakért 22—34 frtot fizettek. A hideg szeles idő miatt a vásár élénktelen volt, s már 12 óra után feloszlott. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 6. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A gabonatőzsdén a délutáni üzlet csendes volt. Jegyzünk: Szokványbuza őszre 8.28—8.30 írton, tengeri május—júniusra 5.41—5.43 forinton. — Zab őszre 6.18—6.20 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 107/8—11— forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni forgalom üzlet nélküli hangulatban folyt le. Jegyzünk: Aranyjáradék 103.95—103.90—. — Papírjáradék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 288.80— 288.40. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bank 90.70. Osztrák-magyar államvasut részvény —.—. Jelzálogbank —. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde kedvetlenül folyt le. Jegyzünk: Aranyjáradék 103.85—103.80—. Papirjáradék 95.07/2. Osztrák hitelbankrészvények 288.40— 288.20. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvény 90.60. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 103.77/2. Papirjáradék —----. Osztrák hitelbankrészvény 288.10. — Magyar hitelrészvények 90.50. Leszámítoló bankrészvények —.— Jelzálogbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1886. május 6. Az üzlet kissé javult. Magyar urasági öreg, nehéz 41.-----42.— fiatal nehéz 44.-----45.—, közép 44.-----45.—, könnyű 43.-----44.—. Erdélyi nehéz 42.50—43.—, közép 42.50 —43.—, könnyű 43.-----44.— Romániai és bakonyi nehéz —.-------.— átmeneti közép —.-----, átmeneti,könnyű —.------------.—, átmeneti eredeti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.--------.—, átmeneti nehéz 42.-----43.— átmeneti, közép 42.-----43.—, átmeneti, könnyű 42.-----43.— átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással —.--------, 2 éves—.--------.—,öreg —.-----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kgr. és 4 °/o levonással kilogrammonként értendők. NAPTÁR. Péntek, május 7. Nap kél: 4 ó. 36 p., nyug. 7 ó. 17 p. — Hold kél: 7 ó. 16 p. reggel, nyug. 10 ó. 47 p. este. — Mercur legnagyobb nyugati kihajlásában. — — Saturnus a holddal együttállásban Róm. kath. Szaniszló püspök vértanú. — Prot.: Godofréd. Görög-orosz: (ápr. 25.) Márk evangélista. — Zsidó : (ijar 2.). Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. Tavaszi galamblövő-versenyek első napja d. u. 3 órakor a lóverseny-téren. A fővárosi középítési bizottság ülése d. u. 5 órakor (újvárosháza). A belvárosi választópolgárok értekezlete d. u. 4 órakor a régi városháza tanácstermében. Munkácsy : „Mozart végperczei“ képének kiállítása a műcsarnokban d. u. 9-től d. u. 6 óráig. Belépti dij 50 kr. Országos képtár az academia palotájában d. e. 91-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től d. u. 2 ig. Nyilvános védhimlőoltások az orsz. központi védhimlőoltóintézetben (Üllői út, »Stefánia« gyermekkórház) minden csütörtökön s vasárnapon d. u. 2-4 óráig végeztetnek. Nemzeti múzeum : régiségtár d. e. 9—1-ig. A m. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9—12, és d. u. 3-5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig. Académiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9-től, d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Délután mutatványok szelídített oroszlánokkal és kígyókkal. — Belépti dij 30 kr. Margitszigetre hajó indul félóránkint. — A szigeten czigányzene. Színházak. Budapest, pénteken, 1886. május 7-én. Nemzeti színház. Bérletfolyam. TOLNAI ANDOR ur felléptéül. A király házasodik. Vígjáték 3 felv. Irta Tóth K. Személyek : Róbert Károly özv. Felekiné Fia, I. Lajos Horváth Fiori Szacsvayné Magnificus Egressy Doctissimus Guido Újházi Kont Miklós Szacsvay István, bosniai bán Pintér Erzsébet Fái Sz. Kiskapjai N. kópjai Tolnai úr Udvarmester Faludi Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szombat, Csók. Tolnainé fellépte, bérletfolyam. Vasárnap,Egy csepp méreg, bf. Magy. kir. operaház. Bérletszünet. WILT MÁRIA asszony császári és királyi kamara-énekesnő és MIERZWINSKY LÁSZLÓ ur. osztr. cs. és kir. és porosz kir. kamara-énekes vendégjátékául: A troubadour. Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. Személyek: Luna gróf Bignio Leonora Wiltné M. Azucena Oselio G. Manrico Fernando Ines Ruiz Hírnök Egy czigány Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szombat, Hunyadi László ; Wilt M. a. utolsó vendégj., bérletfolyam. Vasárnap, Jeanette menyegzője. — Naila : Brambilla Fiorina k. a. vendégj., béfi Népszínház. A beárni leány. Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerzette André Messager. Személyek: Párma herczege Kassai Bianca, huga Pomponio Perpignac Grabassou Jacquete Girafo Cadet Bettina Egy tiszt Vendéglősné Egy katona Kezdete fél F. Hegyi A. Solymosi Victor Szathmári Pálmai I. Szabó Szilágyi Vári I. Narczisz Béli I. Enyvári 8 órakor. Műsor : Szombat, Az utolsó kenet. Blaha Luiza assz. Először. Mierzwinsky L Tallián Doppler I. Kiss D. Vas Szekeres Főszerkesztő: J'cus a,I USzEór. Felelős szerkesztő :Viss Imre. ilylk tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk. Kellő időben legyünk elővigyázók. Mindazok a kik sűrüvérüségben s ennek folytán : bőrkiütésekben, vértorlódásban, aranyérben stb. szenvednek, ne mulaszszák el a tavaszi tisztitó kúrát, oly gyógymódot használva a mi naponkat csak néhány krajczárba kerül, de a testet fölfrissiti s egészségben tartja. Erre nézve legjobb szer a Brandt R.-féle labdacs, melyből egy dobozzal 70 kr. kapható a gyógyszertárakban, — a dobozokon gondosan megfigyelendő Brandt R. névaláírása. 442 legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Mattooi Henrik, Karlsbad és Budapest, 385 Hírneves glaubersavas savanyúvíz. Hidegvízkúra. Savókúra. Felndbatlo: az emésztési szervek megbetegedése. Kényelmes tartózkodás. Újonnan megnyitott forrás 520 „STYRIAS FORRÁS“ különösen kiváló rendkívüli gazdag kettős szélsavas malmésiamáról, mely 10,000-nél 45,3331 rúg. Vízfőraktár Hoffmann Józsefnél Budapest, a Minian.