Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)

1886-05-07 / 1323. szám

pléháruk, rezezve, ónozva, czinkezve, ól­mozva, finoman mázolva 15.— A 267. sz. következőleg módosittatik: Pántok (sarkazatok, závorok, reteszek, s­effélék); kocsirugók; széna- és trágyavil­lák darabonkint legalább 2 kg. súlyúak; kapák, lapátok; mindezek érdesen, sú­rolva, vagy csupán egyes kevés helyeken leköszörülve, fával kapcsolatban is 7.— 268. sz. következőleg módosittatik: Drótkötelek, drótkefék, szitafenekek; durva drótáruk; mindezek a 261.­­ sz. a) pontja alatt megnevezett drótból 8.— A 269. egész 272. terjedő számok szö­vege következőleg módosíttatik: 269. sz. Nyers fűrészek; 25 centiméte­res vagy ennél hosszabb vágott felületű resze­­lők és váspolyok; fúrók, kalapácsok, fejszék, harapófogók és efélék; csavarmetszők; széna- és trágyavillák, a­mennyiben a 267. sz. alá nem tartoznak; mérlegek és mérlegrészek; lakatok, kulcsok és egyéb záralkatrészek; patkószögek, cseglyék; srófok, legalább 5 mm. vastagságban; mindezek, a­mennyiben magasabb vám alá nem esnek, fával kap­csolatban is; nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, kovácsolt) késmű­­áru-alkatrészek 10.— 269 b) sz. Kidolgozott fűrészek; 25 centiméternél rövidebb vágott felületű re­­szelők és váspolyok; gyalu- és feszítővasak, vésők, árak; durva kések és ollók ipari (gépekhez is) és mezőgazdasági használatra; mindennemű kész szerszámok darabonkint 500 gr.-nál kisebb súlyúak; srófok 5 mm.-nél vékonyabbak; mindezen áruk más anya­gokkal kapcsolatban is, a mennyiben a 271. sz. alá vagy a magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém-, vagy apróáruk közé nem tar­toznak 20.— 270. sz. Finom vas- és aczéláruk: Műöntvény és könnyű öntött díszítmé­nyek; külön meg nem nevezett drótáruk, aczélhurok is; áruk más anyagokkal kapcso­latban; mindezek a­mennyiben a 271. vagy 272. sz. alá, vagy magasabb vámú kaucsuk-, bőr-, fém- vagy apróáruk közzé nem tar­toznak 15.— 271. sz. Csiszolt, fénymázozott, nikke­lezett, zománczozott áruk (a 262. sz. c) pontja alá tartozó zománczozott, durva vas­öntvény kivételével); fegyverek (a kézi lő­fegyverek kivételével) és fegyverrészek; fo­nállal körülfont drót; takácsbordák és borda­fogak; mindennemű gyaratolók; gyermekjá­tékszer ; korcsolyák; párnázott, bevont vagy finoman díszített vasbutorok 25.— 272. sz. Késművesáruk , kézi lőfegyve­rek , k­ótollak, rugók (az óra-, kocsi- és bu­­torrugók kivételével), gombostűk, horgoló és kötőtűk, füzőtűk, kapcsok, csatok, gombok, halászhorgok, gyüszük és eféle kisebb hasz­nálati tárgyak ; varrótűk, 5 cm. vagy annál hosszabbak 50.— 272. b)­sz. Varrótűk, 5­ cm.-nél rövi­debbek 100.— A 271. és 272. sz. alá eső áruk, ameny­­nyiben magasabb vámu kaucsuk­, bőr-, fém­­vagy apróáruk közé nem tartoznak. A XXXIX. osztály (Nemtelen fémek és az ezekből való áruk)kö­vetkezőleg módosittatik : 273. sz. (Ólom és ólomke­ver­ékek) a) pontjának (nyers állapotban, ócska stb. vál­tozatlan szöveggel) vámja 1 frt helyett lesz 2.— b) (öntött, stb. változatlan szöveggel) vámja 4 frt 50 kr helyett lesz 5.— 274. sz. (Czink)­a) pontjánál (nyers állapotban, ócska czinktöredék és czinkhul­­ladék) a jelenlegi vámmentesség helyett, a vám lesz. 1.— A 274. sz. b) pontjánál (czinkrudak, czinklemezek és czinkpléhek) a vám 1 frt 50 kr helyett lesz 3.— c) -nél (czinkdrót stb. változatlan szö­veggel) a vám 3 frt helyett lesz 5.— A 279. sz. e szövege következőleg mó­dosíttatik : platirozott (ezüstözött) drótok, pléhek, táblák, lemezek rézből és sárga rézből; ha­mis leoni (cementezett) drót, lapítva is, de tovább ki nem dolgozva 30.— A 277. sz. (Durva ónáruk stb.) törlendő. A 278. sz. a­ Közönséges fémáruk­ szövegéből a következő szavak »főző és pároló készülékek, fénymázozatlanul, csiszo­latlanul« törlendők. A 279. sz. (Finom fémáruk) vámja 15 frt helyett lesz 20. — A 280. sz. (Legfinomabb fémáruk) Vámja 30 frt helyett lesz 50.— Ezen tarifa­szám szövege még akként módosittatik, hogy »hasonló keverékekből« szavak után felveendő: »aluminiumból vagy nikkelből; gyermekjátékszerek, tűk, csatok, kapcsok, gombok, gyüszük s efféle kisebb használati tárgyak« a szöveg végére pedig felveendő még »bronzpor«. A 281. sz. (Finom drótszövetek stb.) vámja 30 frt helyett lesz 50.— A XL. osztály a következőleg mó­dosittatik : »Gépek,készülékek és ezek alkatrészei, fából, vasból vagy nemtelen fémekből.« 282. sz. Gőzmozdonyok, lokomobilok, szerkocsik 8.50 283. sz. Varró- és kötőgépek: a) állványok, szétszedve is 8.50 b) gépfejek; ezek kész alkatrészei (a varrótűk kivételével) 40.— c) gépfej alkatrészek, teljesen el nem készítve, nyers öntvényből is; varró- és kötő­gépek állványnyal 20.— 284. sz. Fonó-anyagokat előmunkáló gépek; fonógépek; czérnázógépek; szövő­székek (csipkék számára is); szövő-kötőgé­pek, kelmenyomtató hengergépek, himző gé­pek, gyaratolókészitő gépek, gőzekék, mind­ezek teljes (habár szétszedett) állapotban 4.25 284. b) Pároló és hűtő készülékek szesz sörfőződék vagy hasonlók számára 10.— 284. c) Cséplőgépek 7­— 285. sz. Külön meg nem nevezett gépek és készülékek fából (azaz, a melyeknél 75 szá­zalék vagy több a fa) 5.— 286. sz. Külön meg nem nevezett gé­pek és készülékek nemtelen fémekből (azaz a­melyeknél 50 százaléknál több a nemte­len fém) 15.— 287. sz. Másféle külön meg nem neve­zett gépek és készülékek 8.50 A 2. jegyzet következőleg fog hangzani: Gépek és készülékek és ezeknek alkat­részei, más anyagokkal kapcsolatban is stb. mint az eddigi szöveg. A 5. jegyzet szövege a következő lesz: Gép- és készülék-alkatrész gyanánt oly, a vámtarifában külön meg nem nevezett tárgyak vámozandók, melyek a gépek vagy készülékek összeállításán kívül más haszná­latra nem alkalmasak. Gépek vagy készülékek egyes külön meg nem nevezett alkatrészei, a­melyek mi­nőségük s­zerint a 262 sz. a) vagy b) ille­­őleg a 263 sz. a) vagy b) pontja alá tar­toznak, ezen tarifa­számok szerint vámo­zandók — a­mennyiben egyáltalában meg­munkálva nincsenek vagy esztergályozás, gyalulás vagy ráspolyozás által további megmunkálást igényelnek a végből, hogy gépek vagy készülékek alkotásához alkalma­sakká váljanak.­­ Szétszedett állapotban a vámterületbe érkező kész gépek vagy készü­lékek ezen kedvezményben nem részesülnek. Gyaratoló borítékok mindenkor külön a 271. sz. szerint vámozandók. A 4-ik jegyzet törlendő. A XLI. osztály (Kocsik és hajók) kk­­vetkezőleg módosíttatik: 291. sz. (Teherszállító kocsik) vámja 5 frt helyett lesz 7.— 292. sz. (Párnázatlan, személyszállító kocsik) vámja 6 frt 50 kr. helyett lesz 8.— 295. sz. Hajók vasból vagy más nem­telen fémekből; gőzhajók: a) tengeri hajók, tonnateherképessége 5.— b) másfélék, a fémsúly 100 klgrammja 6.— A XLIII. osztály (M­ű- és hang­szerek, órák, apróáruk) következő­leg módosittatik: A 299. sz. (Közhasznú műszerek) a) pontja (optikai műszerek stb. változatlan szöveggel) vámja 125 frt helyett lesz 200.— A 300. sz. (Hangszerek) két alosztályra osztatik : a) zongorák, pianinok, harmoniumok és hasonló bill­entyűs hangszerek (a tem­plomi orgonák kivételével 40.— b) másfélék 10.— A 304. sz. szövege következőleg módo­sittatik : órarészek 50.— A 305. sz. (Külön meg nem nevezett órák, stb. változatlan szöveggel) vámja 50 frt helyett lesz 100.— A 307. sz. (Arany- és ezüstmunkák, stb.) szövegének végére felveendő: »valódian aranyozott vagy ezüstözött leoni fonadékok­ból vagy drótból készült áruk« és ezen sza­vak : »és ezüstfüst« a 308. sz. szövegéből tör­lendők, s ennek folytán a 308. sz. szövege kö­vetkező lesz: 308. sz. Igazi aranyfüst; drót és pléh valódi nemes fémekből 200.— 309. sz. szövege következőleg módo­sittatik . Külön meg nem nevezett áruk, való­dian aranyozott vagy ezüstözött vagy aranynyal vagy ezüsttel kirakott nemte­len fémekből; valódian aranyozott vagy ezüs­tözött leoni drótok vagy fonadékok; áruk fél­drága kövekből, foglalva is; hamis gyön­gyök, mesterséges fogak, parókásmunkák , hamis leoni fonadékokból vagy drótból ké­szült áruk, színházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüvegek foglalatai 100.— A 313. számból ezen szavak: »Színházi látcsövek és távcsövek üveg nélkül, szemüve­gek foglalatai« törlendők«. A 314. sz. szövege következőleg módo­síttatik : Hamis leoni fonadékok: igazi ezüst­füst ; hamis aranyfüst és ezüstfüst 50.— 316. sz. szövege a következő lesz: Nap- és esernyők: a) selyemből vagy félselyemből —.70 b) egyéb kelméből —.30 c) díszítve (csokrokkal, hímzéssel, fod­rokkal stb.)­­—. A XLV. osztály (vegyészeti segédanya­gok) következőleg módosíttatik: 318. sz. szövege végére felveendő: phosphor és phosphor sav.« A 319. sz. a) szövege végére felveendő : »chlorkalium (sósavas kali)«; ezen sza­vak, valamint »vasgalicz« a 319. sz. b.) szövegéből törlendők. A 319. sz. b) után következő jegyzet, a 319. sz. a) után iktatandó s bevezető sza­vai ekként módosulnak: Jegyzet: Trágyasó-félék, amennyiben azok behozatala stb. változatlan szöveggel. A 320. sz. szövegéből »kénsav« tör­lendő , ellenben annak végére felveendő: »vasgálicz.« Uj sz. gyanánt felvétetik: 100 kig. 320 b) sz. Kénsav 1.75 A 321. sz. a) pontjában ezen szavak után: »hamuzsir (egyszerű szénsavas káli)« felveendő »a c) alatt megnevezettnek kivé­telével.« A 321. sz.-hoz mint uj alosztály felvé­tetik : c) hamuzsir 85°-nál nagyobb szénsa­vas káli tartalommal 1.50 A 322. sz. szövegéből a következő sza­vak törlendők: »ólomtajt« ; »tisztított bo­rax« ; »faeczetsavas mész«; »faeczetsavas timföld« ; »tisztított salétrom (kali- és nat­­ron-salétrom.)« Mint uj sz. felveendő: 322. b) sz. Ólomtajt; tisztított salét­rom (kali- és natronsalétronm) 2.— A 323. sz. szövegéből a következő sza­vak törlendők: »ólomfehér, czinkfehér (fe­hér czinkoxyd), czinkhamu (szürke czink­­oxyd);« továbbá »faeczetsavas ólom; ólom­­czukor ; sárga és vörös vérlugsó; — massi­cot, minium ; — borkősav; ónhamu; ónsó (onchlorór) és egyéb ónkészítmények.« A 324. sz. szövege a következőleg mó­dosíttatik : Maró káli (kausztikus kali, kalihyd­­rat); maró natron (kausztikus szóda, natronhydrat);­­ kénessavas és alkénessa­­vas mész; nyers mangansavas és hyper­­mangansavas kali és natron; kénessavas és alkénessavas natron; sóskasav (czu­­korsav); sóskasavas kali (sóskasó) ; kénsa­vas magnesia; tisztított borax ; ólomfehér (fehér czinkoxyd); czinkhamu (szürke czin­koxyd); minium és massicot; mesterséges agyagföld (agyagföld hydrat) 4.— 324 b) sz. Faeczetsavas ólom; ólomczu­­kor; faeczetsavas mész; faeczetsavas tim­föld ; sárga és vörös bhromsavas kali és nat­ron; sárga és vörös vérlugsó; ónhamu; ónsó (enchlorór) és egyéb készítmények 6.— A XLVI. osztály (Vegyészeti áruk stb.) következőleg módosittatik: A 325. sz. szövege következőleg módo­sittatik : 325. sz. Korom, szénpor és szenes feketítő (a szénné tört csontszén kivételével) 1.50 325 b. sz. Elkészített nyomdafestékek: csizmamáz 5.— A 326. sz. (Mindenféle enyv, stb.) vámja 1 frt 50 kr helyett lesz 6.— A 327. sz. (Keményítő mézga stb.) vámja 1 frt 50 kr helyett lesz 3.— A 328. sz.-hoz tartozó jegyzet tö­röltetik. A 329. sz. szövege következőleg módo­sittatik : Tiszta, szilárd és folyékony carbolsav; kénesőkészitmények (czinober­is); mindennemű élesztő és borélesztő, a sajtolt élesztő kivételével; tejczukor 10.— 329 b. sz. Sajtolt élesztő 20.— Jegyzet ezen vámdíj magában foglalja a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együtt való készítése után járó szeszadópótlékát. A 333. sz. szövege következőleg módo­sittatik. Tus, rajzszén, rajzkréta; fekete és szí­nes czeruza, foglalva vagy nem foglalva; mindennemű festékek hólyagokban, tokokban, kagylókban, tészta alakban és szekrényekben; aether, collodium, chloroform; concentrált eczetsav 24.— A 334. sz. a) (Olaj-firnisz stb. hordók­ban) vámja 3 frt helyett lesz 5.— A 337. sz. (Illatszerek stb. változatlan szöveggel vámja 50 frt helyett lesz 75.— A XLVII. osztályában (Gyer­­tya és szappan) a 340. sz. (Viasztyer­­tyák stb. vámja 10 frt helyett lesz 25.— A XLVIII. osztályában (Gyuj­­tószerek): A 343. sz. (Közönséges gyujtószerek stb. változatlan szöveggel), vámja 1 frt 50 kr. helyett lesz 7.— A 344. sz. (Tüzijáték-készitmények, stb.) vámja 10 frt helyett lesz 24.— III. czikk. A kormány felhatalmaztatik, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok kormá­nyával egyetértőleg az aprószőlő vámját rendeleti után 100 klgr.­kint 18 frtra emelje. IV. czikk. Ezen törvény az 1886. évi julius hó 1-ső nap­ján lép életbe. V. czikk. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminisz­ter és a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi mi­niszter bízatnak meg. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. »Adria« Magyar tengeri hajózási részvény­társa­ság. »Winstead« gőzös »Szapáry« helyett fog Dün­­kerquenek indíttatni, mig ez utóbbi csupán Leith-be szánt árukat rakand, mind a két gőzös már is Fiumé­ban megérkezett. A Gács-magyar kötelék forgalom eddig érvé­nyes díjszabásainak és az azokhoz tartozó pótlékok­nak 1886. évi május hó 15-ével való érvényen kívüli helyezése tárgyában a »Vasúti és Közlekedési Köz­löny« folyó évi 43-dik számának 336-ik lap­ján 24653/c. szám alatt közzétett hirdetmé­nyünk azon záradékának kiegészítéséül, hogy »az esetben, ha a kiadandó uj köteléki díjszabás csak 1886. május 15-ike után lépne életbe, a fentem­­lített díjszabások és pótlékok még továbbra is a szó­ban forgó új díjszabás hatályba léptének napjáig ér­vényben maradnak« — ezennel közhírré tétetik, mi­szerint a fentemlített díjszabásokban s a hozzájuk tartozó pótlékokban lévő következő kivételes díjsza­bások tételei azon viszonylatokban, melyekben a cs. kir. osztrák államvasutak valamely vonala részei fel­tétlenül legkésőbb folyó 1886. évi julius 1-ével hatá­lyon kívül helyeztetnek, é. p.: 1. I. számú kir. díjsza­bás szeszre (az 1883. julius 15-étől érvényes fődijsza­­básban s a hozzátartozó 1884. április 15-étől érvé­nyes Il­dik pótlékben.) 2. V. számú kiv. díjszabás vas és aczélra stb. továbbá vas-, vasöntvény- és aczél­­árukra (az 1883. julius 15-étől érvényes fődijsza­­básban és a hozzátartozó 1884. április 15-étől, illető­leg augusztus 20-ától érvényes II. és III. pótlékban.) 3. XII. számú kiv. díjszabás gyorsáruként szállí­tandó élesztőre nézve (fődijszabáshoz tartozó 1884. február 1-étől érvényes I. pótlékban) 4. XIII. számú kiv. díjszabás kénsavra és sósavra. (Az 1884. február 1-től érvényes I. pótlékban.) 5. Kivételes díjszabás hajlított fából készült bútorokra a magyar királyi államvasutak állomásairól gácsországi állo­másokra (1884. junius 1-től érvényes külön lapot képező díjszabás.) Ezenkívül ugyancsak legkésőbb 1886. év julius 1-től feltétlenül hatályon kívül he­lyeztetnek : 6. a VI. számú kivételes díjszabásnak — hordókban levő kőolaj, továbbá ásványkátrány és ké­kesbe, illetve zöldesbe játszó nyers­olaj szállítására — mindazon díjtételei, melyek a magyar királyi államvasutak és a magyar északkeleti vasút ál­lomásaira szólnak, azonban a Budapestre és Kő­bányára fennálló díjtételek kivételével. (Az 1883. julius 15-étől érvényes fődijszabásban s a hozzá tartozó 1884. április 15-étől, illetőleg­ augusztus 20-ától érvényes II. és III. pótlékban.) Egyebekben a kezdetben idézett hirdetményben foglaltak változat­lanul fenntartatnak. A pozsonyi kereskedelmi académia igazgató bi­zottsága f. évi április hó 30-án tartott ülésében ör­vendetes tudomásul vette Mihályi T. E. elnök azon jelentését, hogy Trefort Ágoston miniszter április 20-án Pozsonyban tartózkodván, az intézetet meglá­togatta, és mind az intézet berendezése, mind annak tervbe vett kibővítése ügyében megelégedését fejezte ki. Azután a bizottság tárgyalta Jónás J. igazgató részletes előterjesztéseit a kibérelt új helyiségek beren­dezése, a tanoncziskolának s a segédek tanfolyamá­nak szervezése tárgyában. A tanoncziskola részére Pozsony városától megfelelő subventió főkép oly vég­ből fog kéretni, hogy szegényebb sorsú tanonczok a tandíj fizetése alól egészben, vagy részben felmenthe­tők legyenek. Az academia középső osztályának meg­nyitása folytán újból rendszeresítendő tanszékekre a jövő iskolai évre megválasztottak tanárokat dr. Asbóth Sándor állami segédvegyész és okt. tanár és Tanka Kamil, a pozsonyi iparbank zálogintézetének igaz­gatója és főkönyvelője. Az igazgató jelentést tesz a tanulók második és harmadik osztályozásáról, mely átalánosan nagyon kedvezőnek mondható. Jelenti továbbá, hogy az intézet részére a következő újabb adományok érkeztek. A pozsonyi első takarékpénztár rendes subventiója 1000 frt, az Első magy. általános biztosító társaságtól s a Magyar-franczia biztosító társaságtól 100—100 frt, a Csalóközi takarékpénz­tártól 50 frt, az Első pozsonyi temetkezési intézettől 10 frt, a Kisbéri takarékpénztártól s a lévai takarék- és hitelintézettől 5—5 frt. A pest megyei hitelszövetkezet központi igazgató választmánya ma délután a megyeháza egyik termé­ben ülést tartott, a melyen előbb Károlyi Sándor gr. s utóbb ennek távoztával Szapáry István gr. főispán elnökölt. Az ülésen jelen voltak: Földváry Mihály alispán, Rudnyánszky Ferencz, Gulner Gyu­la, ifj. Hajós József, Förster Aurél, Beniczky Gábor, György Endre, Kovácsy Gyula, Bohr Gusztáv, Vi­czián Ádám, Tahy Lajos és István (az utóbbi mint jegyző.) A főbb megállapodások, a­melyek a mai ta­nácskozás eredményét képezik, a következők: K­ö­z­­ponti pénzintézet alapíttatik Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun megye területén, a­mely egyrészt kezeli a vidéki hitelszövetkezetek pénzeit s másrészt köl­csönt bocsát rendelkezésükre. A központi pénzin­tézet ellenőrzi a vidéki hitelszövetkezetek műkö­dését s fölöttük felülvizsgálati joggal bír. A megye az intézet megalapításához 40,000 frtnyi köl­csönt ad 4 százalékos kamat mellett, a­mely összeget a megye bizottság tagjai legalább a kétszeresre emelik az általuk aláírandó kölcsönnel. Az intézet takarékpénztári betét­ üzlettel nem foglalkozik. A szövetkezet törzsbetéteken alapszik s törzsrészvényt kiki korlátlan számban írhat alá, azonban a szava­zat személyileg történik s egy szavazatnál többel senki sem rendelkezik. Az élvezett hitelre vonatkozó garantia, a kölcsönvett összeg kétszeresére terjed s a hitel maximumát a közgyűlés határozza meg, úgy azonban, hogy ennek nagyságát minden egyes konkrét esetben az illető vidéki igazgatóságok szab­ják meg. A pest megyei gazdasági egyesület igazgató választmánya tegnap délután Károlyi Sándor gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak : Szapáry István gr. főispán, Földváry Mihály alispán, Bossányi László, Prónay Dezső br., Podmaniczky Géza br., Rudnyánszky Ferencz, Majthényi István, Karsay Albert, Baross Pál, ifj. Hajós József, För­ster Aurél, Szivák Imre, Teleky József gr. stb.­­ Az igazgató választmány az egyesület eddigi titkárául Tahy Istvánt újra egyhangúlag megválasztotta. A költségvetés egybeállításával az elnökség bízatott meg. A tűzbiztosítás kérdése a közgazdasági és hitel­ügyi szakosztálynak adatott ki jelentéstétel vé­gett. — A volt állattenyésztést előmozdító egyesület vagyonának fölszámítására vonatkozó jelentést a választmány tudomásul vette. Új tag gya­nánt fölvétetett: 19 alapító (köztük 12—100 írttal, 6—60 frttal, 1—25]frttal), 37 rendes tag 3 írttal s 9 kedvezményes tag 1 fttal. A »Pestmegyei Közlöny« szerkesztőségének kérését, hogy a lap hivatalos orgá­numui választassék figyelmen kívül hagyták, mert a vállalat eddig még nem adta jelét, hogy hivatását betölteni képes. Végül az elnök a szakosztályoknak földolgozás végett átadandó tárgyak dolgában tett indítványt. Magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1886. márczius 31-én. Aktívum: 1. Jelzálogi köl­csönök : (212.090,745 forint 53 krt érő földérték és 33.626,618 frt 99 krt érő mellékérték által jelzálogi­­lag fedezve) a) papírértékü záloglevelekben 83 millió 335,763 frt 48 kr, b) érezpénzértékü záloglevelekben 5.462,070.15, c) készpénzben (az 52. §. szerint) 9,265 frt 21 kr összesen 88,807,098.84. 2. Rendelkezésre álló összegek : a) készpénz 743,121.55, b) leszámítolt váltók 543,725.84, c) pénzintézeteknél rövid felmon­dásra 6.526,901.32, d) előleg és egyenlegek 1.971,933, e) különféle értékpapírok : aa) a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap fedezésére 4.906,025.72, bb) többi értékpapírok 2.429,640.01­­­7.335,665.73 Összesen 17.121,347.44. 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei: a) papirértékü záloglevelekben 505,100, b) érezpénzértékü záloglevelekben 43,440 összesen 548,540. 4. Intézeti ház vételára 250,000. 5. A föl­szerelés leszállított értéke 3.000. 6. Záloglevelek tör­lesztési számlája 1.092,497.95. 7. Követelésünk ere­jéig árverésen megvett két birtok vételára 230,512.79. Főösszeg 108,052,997.02 frt. Passzívum: 1. Záloglevélforgalom (209 mil­lió 355,613 frt 61 krt érő földérték és 33.228,062 frt 69 krt érő mellékérték által jelzálogilag fedezve) és pedig : a) sorsolás alá eső záloglevelekben: papirér­tékü 33.498,400, ézetpénzértékü 5.506,640 — 89 mil­lió 5,080, b) kisorsolt záloglevelekben: papirértékü 3.211.600, ézetpénzértékü 403,200 , 3.614,800 ösz­­szesen 92.619,880 frt. 2. Pénztári jegyek forgalma 2.600. 3. Folyó számadási egyenlegek és jelzálogi kölcsönökből visszatartott összegek 2.289,747.75. 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) papirértékü zá­loglevelek után 36,862 25, b) ézezpénzértékü zálogle­velek után 71,751, c) alapítványi okiratok után 8,065 összesen 116,678.25. 5. Törlesztési alap 1.092,497.95. 6. Biztosítási alapok : a) kölcsönös jótállási alap tő­kében 1.008,404.20, kamatok 1885. deczember 31-ig 356,579.90­0 1.364,984.10, b) alapítványi tőke 1 mil­lió 677,000, visszafizetés 1.509,300 , 167,700, c) az országos alap befizetése 500,000, d) üzleteredmény 1885. decz. 31-ig 6.491,824.19, ebből : aa) Zálogleve­lek külön biztosítására rendelt alap (az 1876. évi XXXVI. törvényczikk értelmében) 5°/0 89.005,080 frt záloglevél forgalom után o. é. 4.450,254. bb) Üz­­leteredmény-számlának egyenlege 1886. márczius 31. 2.041,570.19­­ 6.491,824.19 összesen 8.524,508.29. 7. Több számla egyenlege 3.407,084.78. Főösszeg 108.052,997 frt 02 kr. Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 6-án megtartott heti marhavásárra felhajtatott 2106 drb nagy- és 1918 drb aprómarha. Ebből eladatott: 82 drb bika, darbja 100—250 forintig, 1354 darab ökör, párja 200— 350 írtig, 500 drb vágótehén, párja 150—180 írtig,170 drb fejőstehén, darabja 100—200 frtig, 200 darab bi­valy, párja 140—200 forintig, 873 darab borjú, da­rabja 10—28 forintig, 1045 db bárány, párja 6—8 frig, — drb birka, párja — forintig. Húsárak ökörhús 46—50 forint, tehénhús 40—44 forint, bor­júhús 58—63 forint, bivalyhús 38—43 forint, mind 100 klormkint. Budapesti lóvásár. A folyó hó 6-án meg­tartott heti lóvására felhajtatott 465 darab ló. Ebből eladatott összesen 111 darab. Bécsi vá­góra ment 22 darab. — Azak a következők: Közönséges csekélyebb lovak 16—25, jobb fajta igás­­lovak 45—75 frt, csontos és jó erőben levő nagyobb fajta igáslovak 80—140 frt, könnyű kocsilovak 100—185 frt, elsőrendű lovak--------frt, darabon­kint. Bécsi vágóra való lovakért 22—34 frtot fizettek. A hideg szeles idő miatt a vásár élénktelen volt, s már 12 óra után feloszlott. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 6. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A gabo­natőzsdén a délutáni üzlet csendes volt. Jegyzünk: Szokványbuza őszre 8.28—8.30 írton, tengeri május—júniusra 5.41—5.43 forinton. — Zab őszre 6.18—6.20 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptem­berre 107/8—11— forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni forgalom üzlet nélküli hangulatban folyt le. Jegyzünk: Aranyjáradék 103.95—103.90—. — Papírjá­­radék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 288.80— 288.40. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszá­mítoló bank 90.70. Osztrák-magyar államvasut rész­vény —.—. Jelzálogbank —. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde kedvetlenül folyt le. Jegyzünk: Aranyjáradék 103.85—103.80—. Papirjára­­dék 95.07­/2. Osztrák hitelbankrészvények 288.40— 288.20. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámí­toló bankrészvény 90.60. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 103.77­/2. Papirjáradék —----. Osztrák hitelbankrészvény 288.10. — Magyar hitel­részvények 90.50. Leszámítoló bankrészvények —.— Jelzálogbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1886. május 6. Az üzlet kissé javult. Magyar ura­sági öreg, nehéz 41.-----42.— fiatal nehéz 44.-----45.—, kö­zép 44.-----45.—, könnyű 43.-----44.—. Erdélyi ne­héz 42.50—43.—, közép 42.50 —43.—, könnyű 43.-----44.— Romániai és bakonyi nehéz —.-------.— átmeneti közép —.-----, átmeneti,­­könnyű —.------------.—, átmeneti ere­deti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.--------.—, át­meneti nehéz 42.-----43.— átmeneti, közép 42.-----43.—, átmeneti, könnyű 42.-----43.— átmeneti. Hízó 1 éves élő­súlyban 4% levonással —.--------, 2 éves—.--------.—,öreg —.-----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páron­kint 40 kgr. és 4 °/o levonással kilogrammonként érten­dők. NAPTÁR. Péntek, május 7. Nap kél: 4 ó. 36 p., nyug. 7 ó. 17 p. — Hold kél: 7 ó. 16 p. reggel, nyug. 10 ó. 47 p. este. — Mercur legnagyobb nyugati kihajlásában. — — Saturnus a holddal együttállásban Róm. kath. Szaniszló püspök vértanú. — Prot.: Godofréd. Görög-orosz: (ápr. 25.) Márk evangélista. — Zsidó : (ijar 2.). Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. Tavaszi galamblövő-versenyek első napja d. u. 3 órakor a lóverseny-téren. A fővárosi középítési bizottság ülése d. u. 5 órakor (új­városháza). A belvárosi választópolgárok értekezlete d. u. 4 órakor a régi városháza tanácstermében. Munkácsy : „Mozart végperczei“ képének kiállítása a mű­csarnokban d. u. 9-től d. u. 6 óráig. Belépti­ dij 50 kr. Országos képtár az academia palotájában d. e. 9­1-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től d. u. 2 ig. Nyilvános védhimlőoltások az orsz. központi védhimlőoltó­­intézetben (Üllői­ út, »Stefánia« gyermekkórház) minden csütörtökön s vasárnapon d. u. 2-4 óráig végeztetnek. Nemzeti múzeum : régiségtár d. e. 9—1-ig. A m­. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi-ut 9. Be­­leznay-kert) nyitva van: d. e. 9—12, és d. u. 3-5-ig. Egyetemi fü­vészkert az üllői­ uton délelőtt 8—12-ig és dél­után 2—6-ig. Académiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9-től, d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Délután mutatványok szelídí­tett oroszlánokkal és kígyókkal. — Belépti dij 30 kr. Margitszigetre hajó indul félóránkint. — A szigeten czigányzene. Színházak. Budapest, pénteken, 1886. május 7-én. Nemzeti színház. Bérletfolyam. TOLNAI ANDOR ur felléptéül. A király házasodik. Vígjáték 3 felv. Irta Tóth K. Személyek : Róbert Károly özv. Felekiné Fia, I. Lajos Horváth Fiori Szacsvayné Magnificus Egressy Doctissimus Guido Újházi Kont Miklós Szacsvay István, bosniai bán Pintér Erzsébet Fái Sz. Kiskapjai N. kópjai Tolnai úr Udvarmester Faludi Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szombat, Csók. Tolnainé fel­lépte, bérletfolyam. Vasárnap,Egy csepp méreg, bf. Magy. kir. operaház. Bérletszünet. WILT MÁRIA asszony csá­szári és királyi kamara-éne­kesnő és MIERZWINSKY LÁSZLÓ ur. osztr. cs. és kir. és porosz kir. kamara-énekes vendégjátékául: A troubadour. Opera 4 felv. Zenéjét szer­zette Verdi. Személyek: Luna gróf Bignio Leonora Wiltné M. Azucena Oselio G. Manrico Fernando Ines Ruiz Hírnök Egy czigány Kezdete fél 8 órakor. Műsor : Szombat, Hunyadi László ; Wilt M. a. utolsó vendégj., bérletfolyam. Vasárnap, Jeanette menyeg­zője. — Naila : Brambilla Fiorina k. a. vendégj., béfi Népszínház. A beárni leány. Operette 3 felvonásban. Zené­jét szerzette André Messager. Személyek: Párma herczege Kassai Bianca, huga Pomponio Perpignac Grabassou Jacquet­e Girafo Cadet Bettina Egy tiszt Vendéglősné Egy katona Kezdete fél F. Hegyi A. Solymosi Victor Szathmári Pálmai I. Szabó Szilágyi Vári I. Narczisz Béli I. Enyvári 8 órakor. Műsor : Szombat, Az utolsó kenet. Blaha Luiza assz. Először. Mierzwinsky L Tallián Doppler I. Kiss D. Vas Szekeres Főszerkesztő: J'cus­ a,I USzEór. Felelős szerkesztő :­­Viss Imre. ilylk­ tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerk. Kellő időben legyünk elővigyázók. Mind­azok a kik sűrüvérüségben s ennek folytán : bőrkiütésekben, vértorlódásban, aranyérben stb. szenvednek, ne mulaszszák el a tavaszi tisztitó kúrát, oly gyógymódot használva a mi na­­ponk­at csak néh­ány krajczárba kerül, de a testet fölfrissiti s egészségben tartja. Erre nézve legjobb szer a Brandt R.-féle labdacs, melyből egy dobozzal 70 kr. kapható a gyógyszertá­­rakban, — a dobozokon gondosan megfigyelendő Brandt R. névaláírása. 442 legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghu­rutnál. Mattooi Henrik, Karlsbad és Budapest, 385 Hírneves glaubersavas savanyúvíz. Hidegvíz­­kúra. Savókúra. Felndb­atlo: az emésztési szer­vek megbetegedése. Kényelmes tartózkodás. Újonnan megnyitott forrás 520 „STYRIAS FORRÁS“ különösen kiváló rendkívüli gazdag kettős szél­savas malmé­­siamáról, mely 10,000-nél 45,3331 rúg. Vízfőraktár Hoffmann József­nél Budapest, a Minia­n.

Next