Nemzet, 1886. június (5. évfolyam, 1348-1376. szám)

1886-06-13 / 1360. szám

Sis nehogy valaki az ocsmány Rókus példájára ezt egy elmaradott kor elvénült gyermekének mondja, megjegyzem, hogy épen most épül ugyanezen helyre az új Morgue, mely aligha lesz tökéletesebb, mint a mienk. Mindezekből eléggé kitünhetik, hogy e terve­zett törvényszéki orvostani intézetnek az üllői­ úti 93. sz. telken való elhelyezése, engedélyezése ellenében komoly ellenvetések nem támaszthatók, legkevésb­é közegészségi, inkább talán a hatóságok központjaitól való távolesés miatt közszolgálati és oktatási szem­pontokból. Kedélybeli tekintetek is eléggé respec­­tálva vannak, s különben is a megszokás út­ján hamar élüket vesztik. A szomszéd telkek értékcsökkenése helyett is a környék díszére szol­gáló építkezéssel inkább értékemelkedés várható. Ezen után megszabadul a Stáhly­ utczai halot­tas ház is kellemetlen vendégétől, a hullák és temetések egy részétől, s az ottani viszonyok is némi­leg tanálhatók lesznek, míg nem a Rókus-kórházzal együtt megérdemelt lebontását megéri. Oktatási szempontból a 93. sz. telek a távolság véghatára, ha ide az intézet nem engedélyeztetik : marad minden a status quo-n, a­míg az magától összeomlik; vagy lemond a tanszék a hivatalos vizs­gálati anyagról, s a közoktatási kormány gondosko­dik az intézet elméleti részének megfelelő elhelyezé­séről ; mert nyilvánvaló, hogy mi ok sem forog fenn ezen nagyterjedelmű és felelősséggel járó vizsgálati anyagnak további tanszéki kezelésére, ha oktatási czélokra felhasználható nem lesz. A fővárosi hatóság aztán gondoskodhatik, belátása szerint, a főváros jelen fejlődése mellett ki nem kerülhető Morgue épí­téséről. De ugyanazon hamis elvek alapján kiüldöz­heti a többi egyetemi intézetet — és sok mást — is a városból. Az nem tagadható, hogy általában a közegész­ségre előnyösebb lesz, ha a 93. számú telek nyílt parkként megtartatik, mert hiszen nem kétséges, hogy közegészségileg legjobb volna minden lakóházat park közepére tenni, de szintoly bizonyos, hogy köz­egészségügyileg hátrányosabb lesz, ha azon telek la­kóházakkal bezsufoltatik s lakóinak ürülékeivel, hul­ladékaival, szennyvizeivel talaja, levegője, csatornája szennyeztetik. És végre is, még ha akadályok forognának is fenn: a közegészségi tudomány az exigeniták tudo­mánya. Elméletileg károsítjuk azt egész egyéni és társas életünkkel, halálunkkal egyiránt, de gyakorlatilag azért mégis csak élünk és ha­lunk. — Jónak tartjuk a kristálytiszta for­rásvizet, de nem erőszakoljuk a lakosságra oly áron, hogy kivegyük érte szájából a kenyeret. Az exigen­­tiákkal való számolás nélküli a fővárosi közegészség­­ügyi bizottság ellenző javaslata, azon tudományból csak az üres jéghólyag, feleresztve a magasba, a gyermekek örömére és veszendő sorsára. Sport. »Buzgó,« gróf Szapáry versenylova, az angol turfon vereséget szenvedett. A hazai s osztrák ver­seny­téren többször jelesen futott s most az angol lovakkal az ascot­ i pályán próbált mérkőzni. Ezer sovereign-es díjért futott, csak két versenytársa akadt, de egyiket sem tudta legyőzni. Báró Hirschnek négy éves »Altkorp«-ja elsőnek, Mr. Braid »Bird of Free­dom «-ja másodiknak érkezett be. A magyar ló har­madik s utolsó maradt. * Velocipédversenyt tartanak fővárosunkban f. hó 20-án érdekes és változatos programmal. A verse­nyekre máris nagyban folynak az előkészületek. * Regatta. Csónak-verseny volt ma délután 6 órakor a Dunán. A nemzeti hajós-egylet rendezte a versenyt, mely a Margitsziget felső csúcsára kevés számú, de elegáns közönséget csalt. Az egész verseny csak egy piécéből állott, mi a csónak-versenyek nagy hanyatlására mutat. Évekkel ezelőtt öt-hat versenyből álló népes regatták tartottak a Dunán s a versenyekre nem csak a fővárosi csónakegyletek tagjai közül, hanem Pozsonyból sőt Bécsből is többen neveztek, mig a mai szegényes versenyre csak két sportsman nevezett s ezek is ugyanegy csónakegylet tagjai vol­tak. Háromezer méteres távon race-skiff-hajók verse­nyeztek lefelé folyó vizen ; a czélpont a Margitsziget felső csúcsa volt. Verseny­bíróként Fülepp Kálmán, a nemzeti hajós-egylet igazgatója s indítóként Radivics György szerepeltek. A győztes dija egy aranyérem volt és a nemzeti hajós egylet vándordija: egy ezüst serleg. A »Neptun evező-egylet« két tagja Mészá­ros Ferencz és Pécsi László versenyeztek s a győ­zelmet mindenki Mészárosnak jövendölte, mint a ki jelenleg az ország első skiffistájának tekinthető. A verseny azonban azt a meglepetést szerezte, hogy Pécsi érkezett be elsőnek a czélhoz egy félhaj­ó-hosz­beszél, szeme könybe lábbal s kifakad maga ellen, amért egyik kopóját, melyet az kért tőle nem adta neki. Megmarad mindvégig durvának, kérgesnek, ne­hézkesnek, de szívesen átalakulna ha tehetné. Az el­maradottság képviselője,­­ szemben a műveit társa­sággal s a haladó korral. Midőn a közönség kaczag e mulatságos alak esetlenségein, furcsaságain, kacza­­gásával a költő pártjára áll, a ki mintha ezt mon­daná, igy szólana darabja szellemével a nevetőkhöz: »Édes magyarom, elég volt a korlátoltságból, a tohonya, dologtalan életből! Ébredj, eszmélj! sok jó tulajdonság van benned: műveli ki őket. Van eszed : használd okosan; van jó szíved: érezd át vele saját nyomorúságodat; van erőd: segíts magadon, mielőtt összecsapnának fölötted a rohanó század óriási hullá­mai s eltemetnének menthetetlenül! Ezért hatott úgy Pontyi s ha ez alak esetleg egy drámai érdekű, mozgalmas cselekmény központ­ját foglalja el. Bessenyei megalkotja vele a magyar vígjátékot, melynek igy csak — előhírnöke. ENDRŐDY SÁNDOR: Györy Vilmos költeményei. (Budapest, 1886. K­ó­ka­i Lajos bizománya.) Győry Vilmos ama, minden bizonynyal csekély számú irók közé tartozott, kiknek a tündöklés vágya nem szerez nyugtalan éjszakákat. Goethe állítása, hogy a költők a nagy tömegnek örömest mutogatják magukat, ő reá éppenséggel nem alkalmazható. Kö­zel harminc­ évre terjedő írói pályája alatt soha nem jutott eszébe, hogy a lapokban szétszórva megjelent költeményeit összegyűjtse, s meg vagyok arról győ­ződve, hogy ha valamikor ilyen lépésre mégis elha­tározza magát, az előttünk fekvő kötet jóval vé­konyabb lesz, mint a minő most, midőn ba­rátai végezték a gyűjtés és osztályozás mun­káját. E finom ízlésű, széles látkörű s nagybuzgalmú író mindig jobban örült, annak, ha kiváló költői nagyságok tolmácsa lehetett, mintha barátai vagy a lapok unszolására, eredeti versei alá kellett a nevét oda jegyeznie. Tanulmány bősége és öntudatossága már korán nagyon válogatóssá tették őt és pedig nem egyszer tehetsége önálló fejlődésének rovására. Any­­nyira ismerte s annyira tudta méltányolni a világiro­dalom nagy alkotásait, hogy különösen későbbi évei­ben, valóságos félelem fogta el írás közben, s egy-egy újabb költeményt mindig csak hosszabb tusakodás után, újra és újra átdolgozva, bocsátott ki a ke­zei közül. Pedig, ha nem tartozott is a nagyobb szabású, eredeti tehetségek közé, gyöngéd kedélye, mély élel­messége, műveit ízlése, előadásának választékossága bizonyára jogot adtak neki arra, hogy újabb költőink sorában tisztességes helyet követelhessen magának. Az ötvenes és hatvanas évek fiatal dalnokai között, kik Petőfi és a rosszul értelmezett népiesség kábító hatása alatt annyiszor compromittálták a költészet isteni szabadságát. Győry Vilmos még akkor is a ki­válóbb jelenségek közé tartoznék, ha választékos ízlé­sén kívül mélyen érező kedély s ha nem is erős tüzü, de mindenesetre munkás phantasia nem támogatnák igényeit a költő czimének elnyerésére. S ezek az előnyök hovatovább praegnánsabban nyilatkoztak mu­­sájának későbbi termeléseiben. Míg első művei, a hazafias balladák, sem a tárgyban nem tüntetnek fel tragicumot, sem a szer­kezetben drámaiságot, s igen sokszor alig egyebek egy-egy nevezetesebb történeti momentum, rímekbe szedett, s rhetorikus frásisokkal ékített leírásánál, a­mint a modern irodalmak jobb költőivel megismer­kedik, versei tartalom és szerkezet tekintetében egy­aránt meglepő emelkedést mutatnak. Leiró­ művei, megszabadulva a felesleges sallangoktól, az elő­adás természetes könnyedségével vonják magukra figyelmünket ; szerelmes verseiben pedig nem az elképzelt helyzetek mesterkélt kiszínezése, hanem a tiszta és őszinte érzelem igaz nyil­­vánulása lesz uralkodóvá. Sőt később a bal­ladával is újra megpróbálkozik, s hogy nem siker nélkül, azt a »Második asszonya mutatja, melyben sok drámai erővel, s az efajtája költői műve­ket jellemző szakgatottsággal és tömörséggel rajzolja a férjét és két gyermekét halálba kergető második asszony kétségbeejtő lelki furdalásait. Az egész vers párbeszédekben van írva, s a halotti ruhában, éjfél­tájon megjelenő első asszony szemrehányásai ismer­tetik meg velünk a ballada tárgyát képező történetet. A hang és előadás jellemzéséül kiszakítom a költe­mény utolsó sorait: „„Hát szeretett férjem, gyermekeim atyja? Mert hogy a hajlékát éjjel ide hagyja „Mit tudom én, hol jár ? ! Más örömi vannak . Czimbora, vigasság, tivornya kell annak!“ „„Látnak a halottak! Élő ne hazudjon! Nincs titok a földön, mit az ég ne tudjon! Nagy teher a bánat, kin a hordozása, — Nem tüzes bor , hűvös hab a gyógyulása! Nézz­em oda messze, mély Duna partjára.. .. Ott süt a sápadt hold halovány arczára!““ „Vidd a kezed innen! Sirba vissza veled! Százszor halált inkább, mint a te beszéded!“ „„Halál a kínoknak boldog megszűnése; Ne legyen tiednek ilyen enyhülése! Életedet isten még hosszúra nyújtsa, Bűnödet éjenkint jövetelem sújtsa; Minden éjjel itt láss: jövök, előkérjem Szőke hajú lánykám, árva fiam, férjem !“ Itten már tárgy és előadás művészi érzékkel simulnak egymáshoz; többé nincsen nyoma sem a mesterkéltségnek sem az áradozásnak. S a költő nem csupán komoly és érzelmes tárgyában, hanem a saty­­ricus és humoros anyag földolgozásában is rendsze­rint eltalálja megfelelő hangot. Hossabb satyrája: »A magyar Parnasusról« (283. 1.) sikerült vegyüléke a tréfának, elmés csipkedésnek s itt-ott ke­serűen nyilatkozó igazmondásnak; mig csak né­hány versszakból álló költeménye: »A hir­lap­kl­vá­lása (297.1.) mindvégig egyöntetű, vidám hu­morral ostorozza a t. ez. publikum ama, fájdalom, mai napság is még mindig jelentős részét, mely a hírlapokban a legjelentéktelenebb dolgokat kutatja előszeretettel. Ez a satyricus elem azonban csak elvétve, rit­kaságképen bukkan elő György Vilmos költészetében. Egyénisége sokkal nyugodtabb, érzülete sokkal gyön­­gédebb, mondhatnám, nőiesebb volt, hogysem az elkeseredés, a satyra eme kiapadhatatlan for­rása , tartósabban hatalmába ejthette volna. Köl­tészetének alapvonását mindvégig a mély ér­­zelmesség s a vallásos szellemtől átlengett gyön­gédség képezik. — Ez az utóbbi tulajdonsága még szerelmi költeményeiben is oly praegnansul nyilatkozik, hogy összes lyricusaink közt nincs egy, kinél az erős vallásos érzésnek a szerelemmel való hasonló combinatiójára találhatnánk. Még legköze­lebb áll hozzá Dalmady Győző, kinél azonban, mint Radnai Rezső jól jegyzi meg a Győry kötetét bevezető életiratban, csak hangulatkeltő és festői részletek­ben nyer alkalmazást a vallásos elem, míg költőnk­nél egészen összeolvad az érzelemmel, s hatásos árnyalatát képezi az alaphangnak. Szerelmi szenvedésének egész történetét le­írja költeményeiben, de az újabb lyricusok ke­serves panasza és vádaskodása, előtte egyaránt ismeretlen. Féltékenységével, csalódásával csak ön­magát emészti, s nemcsak az ingatag­­ kedvesnek, hanem a szerencsés vetélytársnak is megbocsát, annyira visszatetsző előtte az érzéki szerelemnek minden önzése. Szerelmi lyráját minden körülírás­nál jobban jellemzik a »Merengés« (384­­.) következő versszakai: Olyan nehéz volt, ha nem láthatólak. S még nehezebb, ha látnom kelletett. Amúgy epedtem és emigy szenvedtem Tudván, hogy nem bírhatlak tégedet. S ha volt, mi mégis feltüntette néha Már elhaló reményem csillagát, Ha ennyi ellenséges érzemény közt Volt mégis egy vigasztaló barát. E jó barát a legvallásosabb hit. Ez nyújta enyhítő cseppet nekem : „Ne félj — így szólt — az Isten előtt kedves Az ilyen igaz, tiszta szerelem. Csak az, ki csügged, vesz el a habok közt, A bátor partra hajtja csónakát; Van egy hatalmas­ jó úton felettünk, Az meghallgatja a te szent imád!“ Az ilyen mindenben megnyugvó, mindennel kibékülő szerelem lehet igen okos, igen tiszteletre méltó ; de hogy a művészet szempontjából érde­kes volna nem merném állítani. A szerelem is, mint minden szenvedély, csak akkor alkalmas tárgya a költészetnek, ha benne erő nyilat­kozik ; a langyos érzelmek nyomában rendesen hideg­ség és unalom járnak. Győry Vilmos szintén csak ama szerelmi verseivel tesz hatást, a melyekben phan­­tasiájának szilaj­abb csapongását, vérének erősebb fölpezsdülését érezzük. Ilyen az »Eltaszított« (406.1.), melyben az igazi érzés melegétől áthatva, lendületes szavakban tör ki a leány csalfasága felett: Kerülni fogjuk egymást már ezentúl! Hihessem-e ? egymást kerülni mink ? Nincs a világ két sarka elszakasztva Egymástól oly távol, mint sziveink ! Kerülni fogjuk életben, halálban, A sírban, a feltámadás után , A­hol te vagy, futnom kell nékem onnan, Nekem, ki egykor ajkid csókolám! Csak azt ne kérd, hogy mint te eltaszitál, S szivedből a múltat kiszaggatád : Csak azt ne kérd, tépjem ki képed én is, Csak azt ne, hogy ne gondolják reád. Egész hajóm mély tengerárba sülyedt, Egész világom romban, puszta lett, Egyetlen egy ereklyét menthetek meg : A sírig híven őrzött képedet! Győry szerelmi szenvedélye ebben a versben szól hozzánk legerőteljesebben, s egyúttal leghatáso­sabban. Amint azután sajátjának mondja azt, a­kit fiatal szívének egész rajongásával ölelt át, lantján mind ritkábban és ritkábban zendülnek meg szerel­mes versek. Nagy időközökben fog tollat, s ha az írás vágya mégis megragadja , nem a hitves bájairól, hanem a folyvást növekvő család csöndes örömeiről szólnak dalai. Lehetetlen mély megindulás nélkül olvasnunk ezeket a dalokat. A gyöngéd férj, a sze­rető apa képe sugárzik elénk valamennyiből. Szerény otthonában érezi magát legjobban ; a világ fénye, hival­kodása nem csábítja őt, s nejének dalára, mosolyára elvonul tőle minden fájdalom. Hát az enyelgő, cse­vegő gyermekek mennyi örömet szereznek apai szívé­nek ! Maga is gyermekké lesz, ha velük foglalkozik, s egész hosszú sorát írja meg számukra a csengő-bongó versikéknek, s tanulságos meséknek. A csöndes órák boldogságát csak az első­szülött halála zavarja meg; utána sokáig daltalan marad a fészek. Végtelen gyön­gédség s mély érzelmesség nyilatkozik a versben, melyet Győry Vilmos e korán elköltözött első gyermek emlékezetének szentelt. Ha többet nem írt volna, maga ez az egy dal (»Az elszállt madár«) előkelő helyet biztosítana számára újabb lyricusaink között, mert benne költői kedélyének gazdagsága igazán művészi formában érvényesül. Győry Vilmos általában véve, a gyöngéd érzel­mek költője. A szilajabb, lázas szenvedélyeket nem ismeri, de a szív szelídebb meghatottságának minden­kor igaz és megkapó szavakban ad költői kifejezést. Ez a tulajdonsága szerez élvezetet nekem valahány­szor csak költeményeit lapozgatom. SZANA TAMÁS­­ szal s igy a dijakat neki nyújtotta át Fülepp ver­senybíró. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. I. Értéküzlet. A tőzsdén csend van és e saison morte egész teljességében beköszöntött. A pénzügyek emberei megkezdték a nyaralást és a tervbe vett operatiókat mind elhalasztották hűvösebb időkre, őszre, a­mikor újult erővel térnek meg a fürdőkből. Az árfolyamo­kon az üzlet e hiánya a hét közepéig legkevés­bé sem látszott meg. Értékpapírjaink, de legkivált ál­lami értékeink s a vasúti papírok állandóan emelked­tek s a többi részvények is szilárd árúak maradtak. Még a budapesti helyi zavargás sem rontott locális értékeinken sem és csak gyenge elkedvetlenedést okozott az üzleti világban. Aranyjáradékunk messze maga mögött hagyva a papirérték testvérét, elérte a hét folyamán a 106,50 fotos árfolyamot és habár a hét vége felé ez avance-a kissé megcsorbult, még mindig a százhatos árfolya­mon felül áll. A csökkenés okát sem a belügyek miatti gyanakodásban keresendő. Inkább a külföldi események összejátszása úgy pénzügyi,emint politikai téren képezi alapját az általános hanyatlásnak. A legújabb két conversio, az orosz és az olasz, kezd hát­térbe szorulni, Angliában Gladstone vereséget szen­vedett, Francziaországból kiutasítják a praetendens herczegeket és Brüsszel s vele egész Belgium aggó­dással tekint a pünkösdi ünnepek elé s a szó szoros értelmében vett »piros pünkösd napjá«-tól fél. Csoda-e, ha a speculatio tartózkodn, ha menekülni óhajt pa­pírjaitól s ha az állami értékek depressiója megkez­dődött ? Reméljük, hogy a nyugaton a gazdasági és politikai horizontot elhomályosítani kezdő felhők ép úgy el fognak vonulni, mint azok, a­melyek csak ke­véssel ezelőtt is kelet felől tornyosultak. A bankpapírok a hét folyamán gyakran inga­doztak. Az árhullámzás azonban jelentékenyek nem mondható. A hét végén beállott csekélyebb hanyat­lásnak aztán a tőzsde okát is akarta adni abban, hogy az osztrák-magyar bank tizenöt forintos osztaléka nem elégítette ki a speculációt. Ennek következtében aztán úgy a magyar, mint az osztrák hitelrészvények a hét elejéhez képest csökkentek árukban. A vasúti részvények a hét közepéig megtartoz­­tatták emelkedő irányzatukat, de később az osztrák­magyar államvasút részvényeinek berlini s párisi vá­sárlásokat paralizáló arbitrageseladásai csökkentek. A hanyatlásban azonban nagy része van az ün­nepek közeledésének, a­mi a speculációt nagy tartóz­kodásra ösztönzi. A londoni bank bankráta-leszállitása szintén egyik oka a tőzsdei üzlet nyugalmasabb folyamának. A speculatio ennek is tulajdonit némi fontosságot s e leszállításnak is van része a visszavonultságban. Deportot fizettek arany jár­adékért 171/*—21/B krt, papirjáradékért 6 krt. — leszámítoló és leszámi­­tolóbank részvényért 3 krt, — reportot magyar hitel­részvényért 15 krt, jelzáloghitelbankért 21­, krt mind fél hónapra. A lefolyt hét fontosabb árfolyamváltozását mu­tatja a következő összeállítás: Cs. kir. arany (körmöczi)................... 5,84 5,83 20 frankos arany....................... 10,01 10.— 20 márka ....................... 12.40 12.38 Párisi váltó árfolyam ........ 50.05 50. — Londoni váltó árfolyam . ...... 126.50 126.35 Német váltó árfolyam. . ................... 62.— 62.— II. Gabona és terményüzlet. Gabonaüzlet. Az időjárás sokkal kedvezőbb volt a múlt hetinél. Mindenünnen esőzésről érkezett hír. És az esőre már nagy volt a szükség s valószínű, hogy az összes növényzetre, mely immár kezdte meg­­sínyleni a száraz időjárást, nagy haszonnal lesz az országos eső. B­u­z­a. A készáruüz­letben egész héten keresz­tül lanyha volt az irányzat s az árak lassan kint estek úgy, hogy a hét végén 20 krral olcsóbban jegyeztet­nek, mint nyolcz nappal ezelőtt. Az árcsökkenést részben az idézte elő, hogy a beállott esőzések követ­keztében a búzában jobb termést remélnek. A mal­mok tartózkodtak a vásárlástól, mert szükségletük most kisebb, mint máskor s ezenkívül arra szá­mítanak , hogy az árak még tovább fognak esni. Utolsó jegyzések tiszavidéki búzában: 76 k. 7.75— 7.85 frt, 77 k. 7.80—7.90 frt, 78 k. 7.90 frt, 79 k. 8—8.10 frt, 80 k. 8.10-8.15 frt. Rozs lanyha irányzat mellett 10 krral olcsób­bodott. Középfaja 6.10 frton, jobb minőségű 6.30 frton kelt. — Árpa szintén lanyha irányzatot követett és átlag 10 krral olcsóbbodott. Takarmányfajok 5.20— 5.80 frton adattak; finom fajokra lett volna vevő, de áru hiányában nem keletkezett forgalom. — 7 a b 10 krral olcsóbbodott; alárendelt minő­ségű 5.80 írton, középszerű 6.10—6.20 írton, első rendű 6.30 írton adatott el. Tengeri szinten olcsóbb lett 10 krral. Alá­rendelt minőségű 5 írton, jó fajtájú 5.25—5.30 írton kelt. Káposztarepczében nem volt üzlet, mi­vel külföldi rendelések nem érkeztek, a belföldi gyá­rosok pedig a követelt árakat megadni nem voltak hajlandók. A határidőüzletben majdnem minden téren hanyatlanak az árak. Buzaeszre a hét első napjaiban erős árhanyatlást szenvedett és 7.80 frtról 7.55 frtig csökkent, utóbb újra emelkedett 7,67 írtig, mert a speculation azon nézetnek adott kifejezést, hogy a sok eső ártani fog a termésnek, aztán még Francziaországból is azt jelentették, hogy a tartós esőzések megrongálták a vetéseket; végül azonban újra a lanyha irányzat kerekedett felül és zárul 7.56—7.58 frton. — Zab őszre lanyha irányzatot követett; megindult 6.22 frton, hanyatlott 6.01 írton és zárul 6.02—6.04 írton. — Tengeri júniusra aránylag keveset vesztett árából, 5.37 frton indult, esett 5.24 frtra és igy is zárul. Tengeri jul.—augusz­tusra 5.37—5.30 frt között mozgott. — Káposzta­­r­e­p­ez­e határidőre 8000 métermázsa köttetett múlt heti árakon, 10—10.25 frton, zárul gyengébben 10—UH/g frton. A bánsági repczéből érkezett pró­bák nem elégítik ki a vevőket, miért is ezen czikkben üzlet nem volt. Terményüzlet. Köles. E héten megint jött egy hajórakomány oláh köles és raktárba tétetett, most már nagymennyiségű román áru van helybeli raktárakban felhalmozva, de a tulajdonosok a beviteli vámokkal szemben, s azon körülménynél fogva, hogy magyarországi köles csak igen kevés fordul elő, azon reményben vannak, hogy a kölesmalmok kénytelenek lesznek tőlük készleteiket jó drága áron megvenni, mely czél elérése miatt egymás közt kartellt kötöttek, azon kikötéssel, hogy köztük senki kölest p­arton alul nem ad el. A kartell első következménye az, hogy egyáltalában minden üzlet megszűnt. Köleskásában a vételkedv csekélyebb volt, az árak változatlanok maradtak, közönséges 9.25 frt, fényezett 11.25 forint. Szilva. Miután a kilátások az új termés iránt mindinkább kedvezőbbek lesznek, vevők bevá­sárlásaikkal visszatartóbbak, mi­által az árak további csökkenést szenvedtek. Jelentéktelen üzlet mellett 80—85 darabos boszniai 56 kilónként 11.50 írton, 100-as szerbiai 8.50 írton, szerbiai szokványminőségü 7.25 írton köttetett. Régi áruban is csekély volt a forgalom és pedig 100-as boszniai 8.25, szokványmi­­nőségü szerbiai már 55/s írtért jön ajánlva bécsi má­zsánként. S z i l v a i 7. Kereslet hiányában, hozzájárul­ván a kedvező kilátások az uj szilvaterméshez, az árak ismét visszamentek ugyannyira, hogy ma már szlavonai árut 16 s bánságit 15.50 írton ajánlanak. Szlavóniai ó szilvaiz 14.50, bánsági 13.50 írton lett eladva. Disznózsír. A tartós hőség miatt a ren­des kivitel élő disznókban elmaradt, mi­által a múlt heti árak nem tarthatták magukat s nagy kínálat mellett első minőségű áruért előállítók 49, sőt csak 48.25 irtot kérnek. Szalonna: 4 darabos fehér táblás szalonna mai ára 42.50—42 frt, 5 darabosé 40.75 frt. Vidéki 41.50 kevés forgalom mellett. Lisztüzlet. A lefolyt héten a lisztüzlet szintén nagyon lanyha volt, a vevők nagyobb árengedménye­ket követeltek, a­mely kívánságnak a malmok azon­ban csak részben voltak hajlandók eleget tenni,­­ a mennyire épen a lisztkészlet az egyes fajoknál azt le­hetségessé tette. A korpaüzlet sem vett nagyobb lendületet, de mivel a készletek csekélyek, az árak megmaradtak a múlt heti magasságban. A kivitel e héten is csekély volt. A mai átlagárak 100 klgkiut, göngysuly, tisz­táért zsákostul budapesti vasúthoz, vagy gőzhajóhoz szállítva. 0 123 4 5 678 16.— 15.50 14.70 14.— 13.80 12.70 12.10 11.60 10.80 80/s 8«/. 9 P. G. 9.70 L2~) 5120 Korpa 3.90 3.70. Élelmiszerek. (Halasi és társa jelen­té­s­e a »Nemzet« részére). Baromfi: A lefolyt hét forgalma nem felelt meg azon várakozásoknak, melyek hozzá a zsidó ünnepek alkalmából fűződtek, mivel az árak a nagy behozatal következtében csök­kentek. — Tojás: A hét elején az eladások csak múlt heti árakon voltak teljesíthetők , a hét végén azonban az árfolyam forintonként 54—55 darabra emelkedett. — V­a­j: A hét egész folyamán élénken kerestetett, s magas árakon volt eladható. — Bur­gonya: A forgalom e czikkben immár teljesen je­lentéktelen. Jegyzéseink a következők: Csirke 1.10—1.20, fiatal csirke —.70 kr. 1.10, Kappan 2.10—2.30, élő hizlalt liba 3.50—4.50, sovány 2.40—2.50, hizlalt kacsa 2.20—2.40, sovány 1.20—1.30, pulyka 2.90— 3.—, Tojás: Prima 55, secunda 56 darab egy forintért. — Vaj I. —.90.—.1.—, II. 80—85, Burgonya 1.80—2.—, vöröshagyma 9—10 frt, fok­hagyma 50 frt 100 klgkint. Petroleumüzlet. (Hesz Izidor jelentése a »Nemzet« számára.) A new-yorki petroleumbörzén az ár jóval csökkent, ami a continentális piaczokra is befolyással bírt. Későbbi szállításokra nálunk azon­ban ellenkező irány tapasztaltatott, mivel a behoza­tali vám okvetlen beállandó kisebb vagy nagyobb fel­emelése nehézséget okoz a speculatio számításában. Amerikai petroleum minőségre nézve + 14 Réaumur mellett 44° Réaumé + 21 C. Abel szerint 23 írton jegyeztetik. Az ár elvámolva 100 kilónként hordóstul 205­0 göngysúlylyal készpénzfietés mellett Buda­pesten értendő. Gyapjúüzlet. (Altschul és társa jelentése a »Nem­zet« számára.) A gyapjuüzlet a vásár után is tartó­san, élénk maradt. Legkivált fésült gyapjúból kél el sok. Ennek ellenében a szövet- és posztógyapju for­galma lanyha és az eladóknak sok engedményt kell tenniük, ha üzletet akarnak kötni. Eladatott mintegy 1500 métermázsa gyapjú 64—68 írton, mintegy 500 mmázsa kétnyiratu gyapjú 60—65 írton, mintegy 300 mmázsa szövetgyapju 58—70 írton és mintegy 200 mmázsa gyárilag mosott gyapjú 95—100 írton. Az árak bécsi mázsánként értetnek. A váczi vásár előre­láthatólag már a jövő hét folyamán megkezdődik. Sertésüzlet. (Az első magyar sertés­hizlaló részvénytársaság jelentése.) A jelentékeny fogyasztás daczára is kevéssé változ­­az árak és az e heti üzlet. — Heti átlag­­árak magyar válogatott ára 280—320 klgr 42— 42^3— krajczár, — 180—240 kilogr. 43—431/2 krajezár, öreg 300 kilogrammon felül 38—39 krajezár, vidéki sertés 421/a-— 43^2 krajezár, félig hízott---------kr., könnyű----------kr. Újonnan érke­zettek — krajezár. Átmenetileg szerbiai 41—421/8 krajezár, romániai 40—42 krajezár, szerb sertés — klgr.-ként. Takarmányárak: tengeri öreg — frt, uj 5­60 frt. árpa 6,10 frt métermázsán­kint Kőbányán átvéve. — Helybeli sertés­­állomány: junius 4-én maradt 117,178 darab. Felhajtatott Magyarországból hízott 1204 da­rab, hizlalni való 379 darab, Szerbiából 2525 da­rab, Romániából------darab, a magyar államvas­uton át: hízott 2144 darab, hizlalni való 4798 da­rab , a budai vámon át: — darab, hajón: (sze­­rémi) — darab a vidékről 587 darab, összesen felhajtatott 11637 darab, lett az állomány, 128,315 darab. — Elhajtatott: a felvidékre 1135 darab. Halber stadton át — db, Bécsbe 3524 darab Csehországba 1067 darab, Bodenbachon át 251 db, Ruttkán át 242 darab, Galantha-Zsolna-Oder­­bergen át 20 darab, Délnémetországba — darab, Francziaországba 268 darab, Svájczba — darab, budapesti fogyasztás 3518 darab, külteki fogyasztás 288 darab. Bécs-Ujhely, felhajtott szerbiai 115 db, hentesek fogyasztása — darab, az összekötő vas­úton — darab, a vidékre — darab, a magyar állam­­vasúton át 162 darab, Myslovitson át — darab, össze­sen 10620 darab, állományban maradt 118,195 d­b, a felvételnél külömbség — darab, az állomány tény­leg. A részvényszállásokban van 26,467 darab junius 5. juuius 12. Magyar aranyjáradék 40/0 ................... 106.21 106.30 Magyar papírjáradék 5°/».... 96.15 94.90 Magyar nyeremény­ kölcsön. 119.80 119.75 Tiszai és szegedi kölcsön 4®/«...... 124.75 124.75 Osztrák aranyjáradék 4°/p­ . . . . . . 116.75 116.50 Osztrák papírjáradék 5°/............ 101.75 101.90 Egys. ezüstjáradék 5*/o ....................... —.— —.— 1854-iki sorsjegyek 4°/0 ...................... 130.— 130.— 1860-iki » 5°/o.............. 139.— 139.— 1864-iki » ........................... 168.70 168.75 Magyar hitelrészvények.............. 288.25 289.25 Magyar jelzálog-hitelbank részvények . —.— —.— Magyar leszámitolóbank részvények . 92,50 92.40 Pesti kereskedelmi bank részvények. . 600.— 602.— Osztrák hitelrészvények.............. 281.75 282.50 Osztr.-magyar bank részvények. . . . 880.— 875.— Első magyar ált. bizt. társaság részv. . 3045.— 3090.— »Bonciere« pesti biztositó intézet r. . . 70.— 69.50 Osztrák-magyar államvasut r. 50/o . . 239.— 237.— Déli vaspálya részvények................... —. — —. — Dunagőzhajózási társ. részv.................. 413. — 414. — Kassa-oderbergi vasút r......................... 133. — 153.25 Éj­szak-keleti vasút r..................... 176.75 176.75 Henger malom részv...................... 610.— 610.— Pannónia malom részv................. 885.— 885.— Lujza malom részv........................ 298.— 298.— Victoria malom részv................... 305.— 805.— Ganz-féle vasöntöde részv............. 780.— 778.— Athenaeum i. ny. r. t. részv........ ..— 530.— Drasche-féle téglagyár részv......... 244.— 244.— Magyar földh. int. zálogl. 4Vb­/o . . . 99.75 89.75 Osztr.-magyar bank zálogl. 4Ví°/o. . . 101.50 101.50 Éjszak-keleti vasút elsőbbs. 5°/0 . . . 100.50 101.— Pesti első hazai takarékp. részv. . . . 6780.— 6875.— Orsz. közp. takarékp. részv.......... 468.— 468.— sertés. A egészségügyi és átvételi szállásokban junius 4-én 17550 darab sertés. Fölhajtatott 2525 darab szerbiai, és-----romániai, összesen 20,075 db. —E­lhajtatott 3303 db. Marad.’az állomány 16767 db, u. m., 3353 db szerbiai és 13414 db romániai. Az egészségügyi vizsgálatnál január 1-je óta a mai napig 956 db vonatott el a fogyasztástól és fordíttatott technikai czélokra. Közlemények. A székely művelődési és közgazdasági egylet f. hó 27-én Marosvásárhelyen tartandó nagygyűlésének programmja a következő: Elnöki megnyitó beszéd. Titkári jelentés. Pénztárnoki előterjesztések s a szám­­vizsgáló bizottság jelentése az egylet alapvagyonának kezeléséről és állapotáról. A székelyföldi iparmúzeum létesítésének bejelentése s további fenntartására vo­natkozó javaslatok. Emlékbeszéd báró Apor Károly, a székelyegylet marosvidéki választmányának egykori elnöke fölött. Irta és felolvassa Deák Farkas egyleti alelnök. Elnök, alelnökök, számvizsgáló biztosok vá­lasztása, s az alapszabály értelmében kilépő választ­mányi tagok helyeinek újbóli betöltése. Az alapszabá­lyok értelmében felvehető indítványok. A székelyföldi iparmúzeum ünnepélyes megnyitása. A nagygyűlést d. e. 9 órakor nyitják meg, s az iparmúzeumot dél­után 5 órakor. Június 26-án este ismerkedési estély, 27-én d. u. x/22 órakor közeled. Az elnökség gondos­kodik, hogy a tagok részére Marosvásárhelyig és vissza, mérsékelt áru vasúti jegyek szereztessenek; s minthogy Marosvásárhely sz. kir. város törvényható­sága a nagygyűlés tagjait vendégesül tekinti, a meg­jelenni kívánó egyleti tagok eziránt szándékukat, el­szállásolásuk eszközölhetése végett Györffy Pető ma­rosvásárhelyi polgármesterrel június 22-ig tudassák. A műborgyártásról szóló törvényjavaslatok tár­gyalására összehitt bizottság f. hó 16-án mint a »Sző­­lőmivelési és borászati szaklap« írja ismét össze fog ülni. A bizottság elé két javaslatot terjesztenek: a borok jelzéséről és a mesterséges borok készítésének megtiltásáról. A javaslatok tartalma a következő: Az első javaslat, kimondja, hogy bort oly vidékinek je­lezni, a­melyen az tényleg nem termett, avagy ezt ily jelzés mellett forgalomba hozni nem szabad. Azt, hogy egyes helyek tartoznak-e, az illető borvidékbe, a szakértők és bortermelők meghallgatása után, a föld­­művelési miniszter határozza meg, különböző borok összekeverése esetében a bor oly vidékinek jelezhető, a­milyennek a tulajdonsága és ize szerint­ jelentkezik, még ha másféle bor kevertetett is belé. A­ki e hatá­rozatok ellen vét, kihágást követ el s közigazgatási uton 300 órtig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve el­zárással fenyíthető. E pénzbüntetés háromnegyed részben a közgazdasági alap, egy­negyed részben pedig azon község javára esik, melyben a kihágás elkövette­tett. A másik törvénytervezet szerint mesterséges az a folyadék, a­melynél a mustba vagy a borba oly anyagok vannak keverve, amelyek az okszerű borkezelés sze­rint beléjük nem kevehetők. Az, hogy mesterségesnek tekintendő-e a bor, szakértők meghallgatásával álla­­píttatik meg. Mindenesetre olyannak tekintendő az a vörös bor, a­mely fehér borból készült és az a bor, a­melybe víz, ezukor vagy nem vegyileg tiszta, 5-90 foknál kevesebb foktartalmú szesz kevertetett. A mesterséges borgyártó ellen a fent említett pénzbün­tetés, illetve eljárás alkalmazandó. Az elkobzott fo­lyadék kórházak, ápoldák esetleg a község szegényei javára felhasználható. A gyógyborokra, pezsgőbo­rokra és a saját gazdasága számára szolgáló lőre készítésére a jelen törvény határozatai nem alkal­mazandók. A költési kísérleteket az országos gazdasági egyesület folytatja, köztelki helyiségeiben. A napok­ban kacsatojásokat költtettek a gépben s a tojások­ közé két vad kacsa tojást is tettek. Tegnapelőtt mind a kettő kikelt és az apró vadkacsák ma már vígan úszkálnak kis kádjukban. Az egyesület a két apró jószágot az állatkertnek ajándékozta, hol azokat a nagy tóban fogják felnevelni. Az orsz. magy. kertészeti egyesület melynek alapszabályait a belügyminisztérium közelebb jóvá­hagyta június 27-én vasárnap d. e. 10 órakor a vár­megyeház nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó, pártfogó fölkérése, az első titkár jelentése, a másod­titkár jelentése, egy választmányi tag megválasztása s esetleges indítvá­nyok tárgyalása. A budapesti szobafestő, mázoló, aranyozó és fényező ipartestület e hó 21-én, hétfőn, d. u. 4 órakor az új városház társalgó termében közgyű­lést tart. Vasárnapi munkaszünet. A budapesti kalapke­reskedők elhatározták, hogy f. hó 20-ától augusztus hó 15-ig üzleteiket vasár- és ünnepnapokon délután zárva tartják. A budapesti órásipartestület segédtagjai, a tes­tületi békéltető bizottság 12 rendes segédtagjának megválasztása és a segélypénztár megalakítása tár-

Next