Nemzet, 1886. június (5. évfolyam, 1348-1376. szám)
1886-06-13 / 1360. szám
Sis nehogy valaki az ocsmány Rókus példájára ezt egy elmaradott kor elvénült gyermekének mondja, megjegyzem, hogy épen most épül ugyanezen helyre az új Morgue, mely aligha lesz tökéletesebb, mint a mienk. Mindezekből eléggé kitünhetik, hogy e tervezett törvényszéki orvostani intézetnek az üllői úti 93. sz. telken való elhelyezése, engedélyezése ellenében komoly ellenvetések nem támaszthatók, legkevésbé közegészségi, inkább talán a hatóságok központjaitól való távolesés miatt közszolgálati és oktatási szempontokból. Kedélybeli tekintetek is eléggé respectálva vannak, s különben is a megszokás útján hamar élüket vesztik. A szomszéd telkek értékcsökkenése helyett is a környék díszére szolgáló építkezéssel inkább értékemelkedés várható. Ezen után megszabadul a Stáhly utczai halottas ház is kellemetlen vendégétől, a hullák és temetések egy részétől, s az ottani viszonyok is némileg tanálhatók lesznek, míg nem a Rókus-kórházzal együtt megérdemelt lebontását megéri. Oktatási szempontból a 93. sz. telek a távolság véghatára, ha ide az intézet nem engedélyeztetik : marad minden a status quo-n, amíg az magától összeomlik; vagy lemond a tanszék a hivatalos vizsgálati anyagról, s a közoktatási kormány gondoskodik az intézet elméleti részének megfelelő elhelyezéséről ; mert nyilvánvaló, hogy mi ok sem forog fenn ezen nagyterjedelmű és felelősséggel járó vizsgálati anyagnak további tanszéki kezelésére, ha oktatási czélokra felhasználható nem lesz. A fővárosi hatóság aztán gondoskodhatik, belátása szerint, a főváros jelen fejlődése mellett ki nem kerülhető Morgue építéséről. De ugyanazon hamis elvek alapján kiüldözheti a többi egyetemi intézetet — és sok mást — is a városból. Az nem tagadható, hogy általában a közegészségre előnyösebb lesz, ha a 93. számú telek nyílt parkként megtartatik, mert hiszen nem kétséges, hogy közegészségileg legjobb volna minden lakóházat park közepére tenni, de szintoly bizonyos, hogy közegészségügyileg hátrányosabb lesz, ha azon telek lakóházakkal bezsufoltatik s lakóinak ürülékeivel, hulladékaival, szennyvizeivel talaja, levegője, csatornája szennyeztetik. És végre is, még ha akadályok forognának is fenn: a közegészségi tudomány az exigeniták tudománya. Elméletileg károsítjuk azt egész egyéni és társas életünkkel, halálunkkal egyiránt, de gyakorlatilag azért mégis csak élünk és halunk. — Jónak tartjuk a kristálytiszta forrásvizet, de nem erőszakoljuk a lakosságra oly áron, hogy kivegyük érte szájából a kenyeret. Az exigentiákkal való számolás nélküli a fővárosi közegészségügyi bizottság ellenző javaslata, azon tudományból csak az üres jéghólyag, feleresztve a magasba, a gyermekek örömére és veszendő sorsára. Sport. »Buzgó,« gróf Szapáry versenylova, az angol turfon vereséget szenvedett. A hazai s osztrák versenytéren többször jelesen futott s most az angol lovakkal az ascot i pályán próbált mérkőzni. Ezer sovereign-es díjért futott, csak két versenytársa akadt, de egyiket sem tudta legyőzni. Báró Hirschnek négy éves »Altkorp«-ja elsőnek, Mr. Braid »Bird of Freedom «-ja másodiknak érkezett be. A magyar ló harmadik s utolsó maradt. * Velocipédversenyt tartanak fővárosunkban f. hó 20-án érdekes és változatos programmal. A versenyekre máris nagyban folynak az előkészületek. * Regatta. Csónak-verseny volt ma délután 6 órakor a Dunán. A nemzeti hajós-egylet rendezte a versenyt, mely a Margitsziget felső csúcsára kevés számú, de elegáns közönséget csalt. Az egész verseny csak egy piécéből állott, mi a csónak-versenyek nagy hanyatlására mutat. Évekkel ezelőtt öt-hat versenyből álló népes regatták tartottak a Dunán s a versenyekre nem csak a fővárosi csónakegyletek tagjai közül, hanem Pozsonyból sőt Bécsből is többen neveztek, mig a mai szegényes versenyre csak két sportsman nevezett s ezek is ugyanegy csónakegylet tagjai voltak. Háromezer méteres távon race-skiff-hajók versenyeztek lefelé folyó vizen ; a czélpont a Margitsziget felső csúcsa volt. Versenybíróként Fülepp Kálmán, a nemzeti hajós-egylet igazgatója s indítóként Radivics György szerepeltek. A győztes dija egy aranyérem volt és a nemzeti hajós egylet vándordija: egy ezüst serleg. A »Neptun evező-egylet« két tagja Mészáros Ferencz és Pécsi László versenyeztek s a győzelmet mindenki Mészárosnak jövendölte, mint a ki jelenleg az ország első skiffistájának tekinthető. A verseny azonban azt a meglepetést szerezte, hogy Pécsi érkezett be elsőnek a czélhoz egy félhajó-hoszbeszél, szeme könybe lábbal s kifakad maga ellen, amért egyik kopóját, melyet az kért tőle nem adta neki. Megmarad mindvégig durvának, kérgesnek, nehézkesnek, de szívesen átalakulna ha tehetné. Az elmaradottság képviselője, szemben a műveit társasággal s a haladó korral. Midőn a közönség kaczag e mulatságos alak esetlenségein, furcsaságain, kaczagásával a költő pártjára áll, a ki mintha ezt mondaná, igy szólana darabja szellemével a nevetőkhöz: »Édes magyarom, elég volt a korlátoltságból, a tohonya, dologtalan életből! Ébredj, eszmélj! sok jó tulajdonság van benned: műveli ki őket. Van eszed : használd okosan; van jó szíved: érezd át vele saját nyomorúságodat; van erőd: segíts magadon, mielőtt összecsapnának fölötted a rohanó század óriási hullámai s eltemetnének menthetetlenül! Ezért hatott úgy Pontyi s ha ez alak esetleg egy drámai érdekű, mozgalmas cselekmény központját foglalja el. Bessenyei megalkotja vele a magyar vígjátékot, melynek igy csak — előhírnöke. ENDRŐDY SÁNDOR: Györy Vilmos költeményei. (Budapest, 1886. Kókai Lajos bizománya.) Győry Vilmos ama, minden bizonynyal csekély számú irók közé tartozott, kiknek a tündöklés vágya nem szerez nyugtalan éjszakákat. Goethe állítása, hogy a költők a nagy tömegnek örömest mutogatják magukat, ő reá éppenséggel nem alkalmazható. Közel harminc évre terjedő írói pályája alatt soha nem jutott eszébe, hogy a lapokban szétszórva megjelent költeményeit összegyűjtse, s meg vagyok arról győződve, hogy ha valamikor ilyen lépésre mégis elhatározza magát, az előttünk fekvő kötet jóval vékonyabb lesz, mint a minő most, midőn barátai végezték a gyűjtés és osztályozás munkáját. E finom ízlésű, széles látkörű s nagybuzgalmú író mindig jobban örült, annak, ha kiváló költői nagyságok tolmácsa lehetett, mintha barátai vagy a lapok unszolására, eredeti versei alá kellett a nevét oda jegyeznie. Tanulmány bősége és öntudatossága már korán nagyon válogatóssá tették őt és pedig nem egyszer tehetsége önálló fejlődésének rovására. Anynyira ismerte s annyira tudta méltányolni a világirodalom nagy alkotásait, hogy különösen későbbi éveiben, valóságos félelem fogta el írás közben, s egy-egy újabb költeményt mindig csak hosszabb tusakodás után, újra és újra átdolgozva, bocsátott ki a kezei közül. Pedig, ha nem tartozott is a nagyobb szabású, eredeti tehetségek közé, gyöngéd kedélye, mély élelmessége, műveit ízlése, előadásának választékossága bizonyára jogot adtak neki arra, hogy újabb költőink sorában tisztességes helyet követelhessen magának. Az ötvenes és hatvanas évek fiatal dalnokai között, kik Petőfi és a rosszul értelmezett népiesség kábító hatása alatt annyiszor compromittálták a költészet isteni szabadságát. Győry Vilmos még akkor is a kiválóbb jelenségek közé tartoznék, ha választékos ízlésén kívül mélyen érező kedély s ha nem is erős tüzü, de mindenesetre munkás phantasia nem támogatnák igényeit a költő czimének elnyerésére. S ezek az előnyök hovatovább praegnánsabban nyilatkoztak musájának későbbi termeléseiben. Míg első művei, a hazafias balladák, sem a tárgyban nem tüntetnek fel tragicumot, sem a szerkezetben drámaiságot, s igen sokszor alig egyebek egy-egy nevezetesebb történeti momentum, rímekbe szedett, s rhetorikus frásisokkal ékített leírásánál, amint a modern irodalmak jobb költőivel megismerkedik, versei tartalom és szerkezet tekintetében egyaránt meglepő emelkedést mutatnak. Leiró művei, megszabadulva a felesleges sallangoktól, az előadás természetes könnyedségével vonják magukra figyelmünket ; szerelmes verseiben pedig nem az elképzelt helyzetek mesterkélt kiszínezése, hanem a tiszta és őszinte érzelem igaz nyilvánulása lesz uralkodóvá. Sőt később a balladával is újra megpróbálkozik, s hogy nem siker nélkül, azt a »Második asszonya mutatja, melyben sok drámai erővel, s az efajtája költői műveket jellemző szakgatottsággal és tömörséggel rajzolja a férjét és két gyermekét halálba kergető második asszony kétségbeejtő lelki furdalásait. Az egész vers párbeszédekben van írva, s a halotti ruhában, éjféltájon megjelenő első asszony szemrehányásai ismertetik meg velünk a ballada tárgyát képező történetet. A hang és előadás jellemzéséül kiszakítom a költemény utolsó sorait: „„Hát szeretett férjem, gyermekeim atyja? Mert hogy a hajlékát éjjel ide hagyja „Mit tudom én, hol jár ? ! Más örömi vannak . Czimbora, vigasság, tivornya kell annak!“ „„Látnak a halottak! Élő ne hazudjon! Nincs titok a földön, mit az ég ne tudjon! Nagy teher a bánat, kin a hordozása, — Nem tüzes bor , hűvös hab a gyógyulása! Nézzem oda messze, mély Duna partjára.. .. Ott süt a sápadt hold halovány arczára!““ „Vidd a kezed innen! Sirba vissza veled! Százszor halált inkább, mint a te beszéded!“ „„Halál a kínoknak boldog megszűnése; Ne legyen tiednek ilyen enyhülése! Életedet isten még hosszúra nyújtsa, Bűnödet éjenkint jövetelem sújtsa; Minden éjjel itt láss: jövök, előkérjem Szőke hajú lánykám, árva fiam, férjem !“ Itten már tárgy és előadás művészi érzékkel simulnak egymáshoz; többé nincsen nyoma sem a mesterkéltségnek sem az áradozásnak. S a költő nem csupán komoly és érzelmes tárgyában, hanem a satyricus és humoros anyag földolgozásában is rendszerint eltalálja megfelelő hangot. Hossabb satyrája: »A magyar Parnasusról« (283. 1.) sikerült vegyüléke a tréfának, elmés csipkedésnek s itt-ott keserűen nyilatkozó igazmondásnak; mig csak néhány versszakból álló költeménye: »A hirlapklválása (297.1.) mindvégig egyöntetű, vidám humorral ostorozza a t. ez. publikum ama, fájdalom, mai napság is még mindig jelentős részét, mely a hírlapokban a legjelentéktelenebb dolgokat kutatja előszeretettel. Ez a satyricus elem azonban csak elvétve, ritkaságképen bukkan elő György Vilmos költészetében. Egyénisége sokkal nyugodtabb, érzülete sokkal gyöngédebb, mondhatnám, nőiesebb volt, hogysem az elkeseredés, a satyra eme kiapadhatatlan forrása , tartósabban hatalmába ejthette volna. Költészetének alapvonását mindvégig a mély érzelmesség s a vallásos szellemtől átlengett gyöngédség képezik. — Ez az utóbbi tulajdonsága még szerelmi költeményeiben is oly praegnansul nyilatkozik, hogy összes lyricusaink közt nincs egy, kinél az erős vallásos érzésnek a szerelemmel való hasonló combinatiójára találhatnánk. Még legközelebb áll hozzá Dalmady Győző, kinél azonban, mint Radnai Rezső jól jegyzi meg a Győry kötetét bevezető életiratban, csak hangulatkeltő és festői részletekben nyer alkalmazást a vallásos elem, míg költőnknél egészen összeolvad az érzelemmel, s hatásos árnyalatát képezi az alaphangnak. Szerelmi szenvedésének egész történetét leírja költeményeiben, de az újabb lyricusok keserves panasza és vádaskodása, előtte egyaránt ismeretlen. Féltékenységével, csalódásával csak önmagát emészti, s nemcsak az ingatag kedvesnek, hanem a szerencsés vetélytársnak is megbocsát, annyira visszatetsző előtte az érzéki szerelemnek minden önzése. Szerelmi lyráját minden körülírásnál jobban jellemzik a »Merengés« (384.) következő versszakai: Olyan nehéz volt, ha nem láthatólak. S még nehezebb, ha látnom kelletett. Amúgy epedtem és emigy szenvedtem Tudván, hogy nem bírhatlak tégedet. S ha volt, mi mégis feltüntette néha Már elhaló reményem csillagát, Ha ennyi ellenséges érzemény közt Volt mégis egy vigasztaló barát. E jó barát a legvallásosabb hit. Ez nyújta enyhítő cseppet nekem : „Ne félj — így szólt — az Isten előtt kedves Az ilyen igaz, tiszta szerelem. Csak az, ki csügged, vesz el a habok közt, A bátor partra hajtja csónakát; Van egy hatalmas jó úton felettünk, Az meghallgatja a te szent imád!“ Az ilyen mindenben megnyugvó, mindennel kibékülő szerelem lehet igen okos, igen tiszteletre méltó ; de hogy a művészet szempontjából érdekes volna nem merném állítani. A szerelem is, mint minden szenvedély, csak akkor alkalmas tárgya a költészetnek, ha benne erő nyilatkozik ; a langyos érzelmek nyomában rendesen hidegség és unalom járnak. Győry Vilmos szintén csak ama szerelmi verseivel tesz hatást, a melyekben phantasiájának szilajabb csapongását, vérének erősebb fölpezsdülését érezzük. Ilyen az »Eltaszított« (406.1.), melyben az igazi érzés melegétől áthatva, lendületes szavakban tör ki a leány csalfasága felett: Kerülni fogjuk egymást már ezentúl! Hihessem-e ? egymást kerülni mink ? Nincs a világ két sarka elszakasztva Egymástól oly távol, mint sziveink ! Kerülni fogjuk életben, halálban, A sírban, a feltámadás után , Ahol te vagy, futnom kell nékem onnan, Nekem, ki egykor ajkid csókolám! Csak azt ne kérd, hogy mint te eltaszitál, S szivedből a múltat kiszaggatád : Csak azt ne kérd, tépjem ki képed én is, Csak azt ne, hogy ne gondolják reád. Egész hajóm mély tengerárba sülyedt, Egész világom romban, puszta lett, Egyetlen egy ereklyét menthetek meg : A sírig híven őrzött képedet! Győry szerelmi szenvedélye ebben a versben szól hozzánk legerőteljesebben, s egyúttal leghatásosabban. Amint azután sajátjának mondja azt, akit fiatal szívének egész rajongásával ölelt át, lantján mind ritkábban és ritkábban zendülnek meg szerelmes versek. Nagy időközökben fog tollat, s ha az írás vágya mégis megragadja , nem a hitves bájairól, hanem a folyvást növekvő család csöndes örömeiről szólnak dalai. Lehetetlen mély megindulás nélkül olvasnunk ezeket a dalokat. A gyöngéd férj, a szerető apa képe sugárzik elénk valamennyiből. Szerény otthonában érezi magát legjobban ; a világ fénye, hivalkodása nem csábítja őt, s nejének dalára, mosolyára elvonul tőle minden fájdalom. Hát az enyelgő, csevegő gyermekek mennyi örömet szereznek apai szívének ! Maga is gyermekké lesz, ha velük foglalkozik, s egész hosszú sorát írja meg számukra a csengő-bongó versikéknek, s tanulságos meséknek. A csöndes órák boldogságát csak az elsőszülött halála zavarja meg; utána sokáig daltalan marad a fészek. Végtelen gyöngédség s mély érzelmesség nyilatkozik a versben, melyet Győry Vilmos e korán elköltözött első gyermek emlékezetének szentelt. Ha többet nem írt volna, maga ez az egy dal (»Az elszállt madár«) előkelő helyet biztosítana számára újabb lyricusaink között, mert benne költői kedélyének gazdagsága igazán művészi formában érvényesül. Győry Vilmos általában véve, a gyöngéd érzelmek költője. A szilajabb, lázas szenvedélyeket nem ismeri, de a szív szelídebb meghatottságának mindenkor igaz és megkapó szavakban ad költői kifejezést. Ez a tulajdonsága szerez élvezetet nekem valahányszor csak költeményeit lapozgatom. SZANA TAMÁS szal s igy a dijakat neki nyújtotta át Fülepp versenybíró. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. I. Értéküzlet. A tőzsdén csend van és e saison morte egész teljességében beköszöntött. A pénzügyek emberei megkezdték a nyaralást és a tervbe vett operatiókat mind elhalasztották hűvösebb időkre, őszre, amikor újult erővel térnek meg a fürdőkből. Az árfolyamokon az üzlet e hiánya a hét közepéig legkevésbé sem látszott meg. Értékpapírjaink, de legkivált állami értékeink s a vasúti papírok állandóan emelkedtek s a többi részvények is szilárd árúak maradtak. Még a budapesti helyi zavargás sem rontott locális értékeinken sem és csak gyenge elkedvetlenedést okozott az üzleti világban. Aranyjáradékunk messze maga mögött hagyva a papirérték testvérét, elérte a hét folyamán a 106,50 fotos árfolyamot és habár a hét vége felé ez avance-a kissé megcsorbult, még mindig a százhatos árfolyamon felül áll. A csökkenés okát sem a belügyek miatti gyanakodásban keresendő. Inkább a külföldi események összejátszása úgy pénzügyi,emint politikai téren képezi alapját az általános hanyatlásnak. A legújabb két conversio, az orosz és az olasz, kezd háttérbe szorulni, Angliában Gladstone vereséget szenvedett, Francziaországból kiutasítják a praetendens herczegeket és Brüsszel s vele egész Belgium aggódással tekint a pünkösdi ünnepek elé s a szó szoros értelmében vett »piros pünkösd napjá«-tól fél. Csoda-e, ha a speculatio tartózkodn, ha menekülni óhajt papírjaitól s ha az állami értékek depressiója megkezdődött ? Reméljük, hogy a nyugaton a gazdasági és politikai horizontot elhomályosítani kezdő felhők ép úgy el fognak vonulni, mint azok, amelyek csak kevéssel ezelőtt is kelet felől tornyosultak. A bankpapírok a hét folyamán gyakran ingadoztak. Az árhullámzás azonban jelentékenyek nem mondható. A hét végén beállott csekélyebb hanyatlásnak aztán a tőzsde okát is akarta adni abban, hogy az osztrák-magyar bank tizenöt forintos osztaléka nem elégítette ki a speculációt. Ennek következtében aztán úgy a magyar, mint az osztrák hitelrészvények a hét elejéhez képest csökkentek árukban. A vasúti részvények a hét közepéig megtartoztatták emelkedő irányzatukat, de később az osztrákmagyar államvasút részvényeinek berlini s párisi vásárlásokat paralizáló arbitrageseladásai csökkentek. A hanyatlásban azonban nagy része van az ünnepek közeledésének, ami a speculációt nagy tartózkodásra ösztönzi. A londoni bank bankráta-leszállitása szintén egyik oka a tőzsdei üzlet nyugalmasabb folyamának. A speculatio ennek is tulajdonit némi fontosságot s e leszállításnak is van része a visszavonultságban. Deportot fizettek arany járadékért 171/*—21/B krt, papirjáradékért 6 krt. — leszámítoló és leszámitolóbank részvényért 3 krt, — reportot magyar hitelrészvényért 15 krt, jelzáloghitelbankért 21, krt mind fél hónapra. A lefolyt hét fontosabb árfolyamváltozását mutatja a következő összeállítás: Cs. kir. arany (körmöczi)................... 5,84 5,83 20 frankos arany....................... 10,01 10.— 20 márka ....................... 12.40 12.38 Párisi váltó árfolyam ........ 50.05 50. — Londoni váltó árfolyam . ...... 126.50 126.35 Német váltó árfolyam. . ................... 62.— 62.— II. Gabona és terményüzlet. Gabonaüzlet. Az időjárás sokkal kedvezőbb volt a múlt hetinél. Mindenünnen esőzésről érkezett hír. És az esőre már nagy volt a szükség s valószínű, hogy az összes növényzetre, mely immár kezdte megsínyleni a száraz időjárást, nagy haszonnal lesz az országos eső. Buza. A készáruüzletben egész héten keresztül lanyha volt az irányzat s az árak lassan kint estek úgy, hogy a hét végén 20 krral olcsóbban jegyeztetnek, mint nyolcz nappal ezelőtt. Az árcsökkenést részben az idézte elő, hogy a beállott esőzések következtében a búzában jobb termést remélnek. A malmok tartózkodtak a vásárlástól, mert szükségletük most kisebb, mint máskor s ezenkívül arra számítanak , hogy az árak még tovább fognak esni. Utolsó jegyzések tiszavidéki búzában: 76 k. 7.75— 7.85 frt, 77 k. 7.80—7.90 frt, 78 k. 7.90 frt, 79 k. 8—8.10 frt, 80 k. 8.10-8.15 frt. Rozs lanyha irányzat mellett 10 krral olcsóbbodott. Középfaja 6.10 frton, jobb minőségű 6.30 frton kelt. — Árpa szintén lanyha irányzatot követett és átlag 10 krral olcsóbbodott. Takarmányfajok 5.20— 5.80 frton adattak; finom fajokra lett volna vevő, de áru hiányában nem keletkezett forgalom. — 7 a b 10 krral olcsóbbodott; alárendelt minőségű 5.80 írton, középszerű 6.10—6.20 írton, első rendű 6.30 írton adatott el. Tengeri szinten olcsóbb lett 10 krral. Alárendelt minőségű 5 írton, jó fajtájú 5.25—5.30 írton kelt. Káposztarepczében nem volt üzlet, mivel külföldi rendelések nem érkeztek, a belföldi gyárosok pedig a követelt árakat megadni nem voltak hajlandók. A határidőüzletben majdnem minden téren hanyatlanak az árak. Buzaeszre a hét első napjaiban erős árhanyatlást szenvedett és 7.80 frtról 7.55 frtig csökkent, utóbb újra emelkedett 7,67 írtig, mert a speculation azon nézetnek adott kifejezést, hogy a sok eső ártani fog a termésnek, aztán még Francziaországból is azt jelentették, hogy a tartós esőzések megrongálták a vetéseket; végül azonban újra a lanyha irányzat kerekedett felül és zárul 7.56—7.58 frton. — Zab őszre lanyha irányzatot követett; megindult 6.22 frton, hanyatlott 6.01 írton és zárul 6.02—6.04 írton. — Tengeri júniusra aránylag keveset vesztett árából, 5.37 frton indult, esett 5.24 frtra és igy is zárul. Tengeri jul.—augusztusra 5.37—5.30 frt között mozgott. — Káposztarepeze határidőre 8000 métermázsa köttetett múlt heti árakon, 10—10.25 frton, zárul gyengébben 10—UH/g frton. A bánsági repczéből érkezett próbák nem elégítik ki a vevőket, miért is ezen czikkben üzlet nem volt. Terményüzlet. Köles. E héten megint jött egy hajórakomány oláh köles és raktárba tétetett, most már nagymennyiségű román áru van helybeli raktárakban felhalmozva, de a tulajdonosok a beviteli vámokkal szemben, s azon körülménynél fogva, hogy magyarországi köles csak igen kevés fordul elő, azon reményben vannak, hogy a kölesmalmok kénytelenek lesznek tőlük készleteiket jó drága áron megvenni, mely czél elérése miatt egymás közt kartellt kötöttek, azon kikötéssel, hogy köztük senki kölest parton alul nem ad el. A kartell első következménye az, hogy egyáltalában minden üzlet megszűnt. Köleskásában a vételkedv csekélyebb volt, az árak változatlanok maradtak, közönséges 9.25 frt, fényezett 11.25 forint. Szilva. Miután a kilátások az új termés iránt mindinkább kedvezőbbek lesznek, vevők bevásárlásaikkal visszatartóbbak, miáltal az árak további csökkenést szenvedtek. Jelentéktelen üzlet mellett 80—85 darabos boszniai 56 kilónként 11.50 írton, 100-as szerbiai 8.50 írton, szerbiai szokványminőségü 7.25 írton köttetett. Régi áruban is csekély volt a forgalom és pedig 100-as boszniai 8.25, szokványminőségü szerbiai már 55/s írtért jön ajánlva bécsi mázsánként. S z i l v a i 7. Kereslet hiányában, hozzájárulván a kedvező kilátások az uj szilvaterméshez, az árak ismét visszamentek ugyannyira, hogy ma már szlavonai árut 16 s bánságit 15.50 írton ajánlanak. Szlavóniai ó szilvaiz 14.50, bánsági 13.50 írton lett eladva. Disznózsír. A tartós hőség miatt a rendes kivitel élő disznókban elmaradt, miáltal a múlt heti árak nem tarthatták magukat s nagy kínálat mellett első minőségű áruért előállítók 49, sőt csak 48.25 irtot kérnek. Szalonna: 4 darabos fehér táblás szalonna mai ára 42.50—42 frt, 5 darabosé 40.75 frt. Vidéki 41.50 kevés forgalom mellett. Lisztüzlet. A lefolyt héten a lisztüzlet szintén nagyon lanyha volt, a vevők nagyobb árengedményeket követeltek, amely kívánságnak a malmok azonban csak részben voltak hajlandók eleget tenni, a mennyire épen a lisztkészlet az egyes fajoknál azt lehetségessé tette. A korpaüzlet sem vett nagyobb lendületet, de mivel a készletek csekélyek, az árak megmaradtak a múlt heti magasságban. A kivitel e héten is csekély volt. A mai átlagárak 100 klgkiut, göngysuly, tisztáért zsákostul budapesti vasúthoz, vagy gőzhajóhoz szállítva. 0 123 4 5 678 16.— 15.50 14.70 14.— 13.80 12.70 12.10 11.60 10.80 80/s 8«/. 9 P. G. 9.70 L2~) 5120 Korpa 3.90 3.70. Élelmiszerek. (Halasi és társa jelentése a »Nemzet« részére). Baromfi: A lefolyt hét forgalma nem felelt meg azon várakozásoknak, melyek hozzá a zsidó ünnepek alkalmából fűződtek, mivel az árak a nagy behozatal következtében csökkentek. — Tojás: A hét elején az eladások csak múlt heti árakon voltak teljesíthetők , a hét végén azonban az árfolyam forintonként 54—55 darabra emelkedett. — Vaj: A hét egész folyamán élénken kerestetett, s magas árakon volt eladható. — Burgonya: A forgalom e czikkben immár teljesen jelentéktelen. Jegyzéseink a következők: Csirke 1.10—1.20, fiatal csirke —.70 kr. 1.10, Kappan 2.10—2.30, élő hizlalt liba 3.50—4.50, sovány 2.40—2.50, hizlalt kacsa 2.20—2.40, sovány 1.20—1.30, pulyka 2.90— 3.—, Tojás: Prima 55, secunda 56 darab egy forintért. — Vaj I. —.90.—.1.—, II. 80—85, Burgonya 1.80—2.—, vöröshagyma 9—10 frt, fokhagyma 50 frt 100 klgkint. Petroleumüzlet. (Hesz Izidor jelentése a »Nemzet« számára.) A new-yorki petroleumbörzén az ár jóval csökkent, ami a continentális piaczokra is befolyással bírt. Későbbi szállításokra nálunk azonban ellenkező irány tapasztaltatott, mivel a behozatali vám okvetlen beállandó kisebb vagy nagyobb felemelése nehézséget okoz a speculatio számításában. Amerikai petroleum minőségre nézve + 14 Réaumur mellett 44° Réaumé + 21 C. Abel szerint 23 írton jegyeztetik. Az ár elvámolva 100 kilónként hordóstul 2050 göngysúlylyal készpénzfietés mellett Budapesten értendő. Gyapjúüzlet. (Altschul és társa jelentése a »Nemzet« számára.) A gyapjuüzlet a vásár után is tartósan, élénk maradt. Legkivált fésült gyapjúból kél el sok. Ennek ellenében a szövet- és posztógyapju forgalma lanyha és az eladóknak sok engedményt kell tenniük, ha üzletet akarnak kötni. Eladatott mintegy 1500 métermázsa gyapjú 64—68 írton, mintegy 500 mmázsa kétnyiratu gyapjú 60—65 írton, mintegy 300 mmázsa szövetgyapju 58—70 írton és mintegy 200 mmázsa gyárilag mosott gyapjú 95—100 írton. Az árak bécsi mázsánként értetnek. A váczi vásár előreláthatólag már a jövő hét folyamán megkezdődik. Sertésüzlet. (Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság jelentése.) A jelentékeny fogyasztás daczára is kevéssé változaz árak és az e heti üzlet. — Heti átlagárak magyar válogatott ára 280—320 klgr 42— 42^3— krajczár, — 180—240 kilogr. 43—431/2 krajezár, öreg 300 kilogrammon felül 38—39 krajezár, vidéki sertés 421/a-— 43^2 krajezár, félig hízott---------kr., könnyű----------kr. Újonnan érkezettek — krajezár. Átmenetileg szerbiai 41—421/8 krajezár, romániai 40—42 krajezár, szerb sertés — klgr.-ként. Takarmányárak: tengeri öreg — frt, uj 560 frt. árpa 6,10 frt métermázsánkint Kőbányán átvéve. — Helybeli sertésállomány: junius 4-én maradt 117,178 darab. Felhajtatott Magyarországból hízott 1204 darab, hizlalni való 379 darab, Szerbiából 2525 darab, Romániából------darab, a magyar államvasuton át: hízott 2144 darab, hizlalni való 4798 darab , a budai vámon át: — darab, hajón: (szerémi) — darab a vidékről 587 darab, összesen felhajtatott 11637 darab, lett az állomány, 128,315 darab. — Elhajtatott: a felvidékre 1135 darab. Halber stadton át — db, Bécsbe 3524 darab Csehországba 1067 darab, Bodenbachon át 251 db, Ruttkán át 242 darab, Galantha-Zsolna-Oderbergen át 20 darab, Délnémetországba — darab, Francziaországba 268 darab, Svájczba — darab, budapesti fogyasztás 3518 darab, külteki fogyasztás 288 darab. Bécs-Ujhely, felhajtott szerbiai 115 db, hentesek fogyasztása — darab, az összekötő vasúton — darab, a vidékre — darab, a magyar államvasúton át 162 darab, Myslovitson át — darab, összesen 10620 darab, állományban maradt 118,195 db, a felvételnél külömbség — darab, az állomány tényleg. A részvényszállásokban van 26,467 darab junius 5. juuius 12. Magyar aranyjáradék 40/0 ................... 106.21 106.30 Magyar papírjáradék 5°/».... 96.15 94.90 Magyar nyeremény kölcsön. 119.80 119.75 Tiszai és szegedi kölcsön 4®/«...... 124.75 124.75 Osztrák aranyjáradék 4°/p . . . . . . 116.75 116.50 Osztrák papírjáradék 5°/............ 101.75 101.90 Egys. ezüstjáradék 5*/o ....................... —.— —.— 1854-iki sorsjegyek 4°/0 ...................... 130.— 130.— 1860-iki » 5°/o.............. 139.— 139.— 1864-iki » ........................... 168.70 168.75 Magyar hitelrészvények.............. 288.25 289.25 Magyar jelzálog-hitelbank részvények . —.— —.— Magyar leszámitolóbank részvények . 92,50 92.40 Pesti kereskedelmi bank részvények. . 600.— 602.— Osztrák hitelrészvények.............. 281.75 282.50 Osztr.-magyar bank részvények. . . . 880.— 875.— Első magyar ált. bizt. társaság részv. . 3045.— 3090.— »Bonciere« pesti biztositó intézet r. . . 70.— 69.50 Osztrák-magyar államvasut r. 50/o . . 239.— 237.— Déli vaspálya részvények................... —. — —. — Dunagőzhajózási társ. részv.................. 413. — 414. — Kassa-oderbergi vasút r......................... 133. — 153.25 Éjszak-keleti vasút r..................... 176.75 176.75 Henger malom részv...................... 610.— 610.— Pannónia malom részv................. 885.— 885.— Lujza malom részv........................ 298.— 298.— Victoria malom részv................... 305.— 805.— Ganz-féle vasöntöde részv............. 780.— 778.— Athenaeum i. ny. r. t. részv........ ..— 530.— Drasche-féle téglagyár részv......... 244.— 244.— Magyar földh. int. zálogl. 4Vb/o . . . 99.75 89.75 Osztr.-magyar bank zálogl. 4Ví°/o. . . 101.50 101.50 Éjszak-keleti vasút elsőbbs. 5°/0 . . . 100.50 101.— Pesti első hazai takarékp. részv. . . . 6780.— 6875.— Orsz. közp. takarékp. részv.......... 468.— 468.— sertés. A egészségügyi és átvételi szállásokban junius 4-én 17550 darab sertés. Fölhajtatott 2525 darab szerbiai, és-----romániai, összesen 20,075 db. —Elhajtatott 3303 db. Marad.’az állomány 16767 db, u. m., 3353 db szerbiai és 13414 db romániai. Az egészségügyi vizsgálatnál január 1-je óta a mai napig 956 db vonatott el a fogyasztástól és fordíttatott technikai czélokra. Közlemények. A székely művelődési és közgazdasági egylet f. hó 27-én Marosvásárhelyen tartandó nagygyűlésének programmja a következő: Elnöki megnyitó beszéd. Titkári jelentés. Pénztárnoki előterjesztések s a számvizsgáló bizottság jelentése az egylet alapvagyonának kezeléséről és állapotáról. A székelyföldi iparmúzeum létesítésének bejelentése s további fenntartására vonatkozó javaslatok. Emlékbeszéd báró Apor Károly, a székelyegylet marosvidéki választmányának egykori elnöke fölött. Irta és felolvassa Deák Farkas egyleti alelnök. Elnök, alelnökök, számvizsgáló biztosok választása, s az alapszabály értelmében kilépő választmányi tagok helyeinek újbóli betöltése. Az alapszabályok értelmében felvehető indítványok. A székelyföldi iparmúzeum ünnepélyes megnyitása. A nagygyűlést d. e. 9 órakor nyitják meg, s az iparmúzeumot délután 5 órakor. Június 26-án este ismerkedési estély, 27-én d. u. x/22 órakor közeled. Az elnökség gondoskodik, hogy a tagok részére Marosvásárhelyig és vissza, mérsékelt áru vasúti jegyek szereztessenek; s minthogy Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósága a nagygyűlés tagjait vendégesül tekinti, a megjelenni kívánó egyleti tagok eziránt szándékukat, elszállásolásuk eszközölhetése végett Györffy Pető marosvásárhelyi polgármesterrel június 22-ig tudassák. A műborgyártásról szóló törvényjavaslatok tárgyalására összehitt bizottság f. hó 16-án mint a »Szőlőmivelési és borászati szaklap« írja ismét össze fog ülni. A bizottság elé két javaslatot terjesztenek: a borok jelzéséről és a mesterséges borok készítésének megtiltásáról. A javaslatok tartalma a következő: Az első javaslat, kimondja, hogy bort oly vidékinek jelezni, amelyen az tényleg nem termett, avagy ezt ily jelzés mellett forgalomba hozni nem szabad. Azt, hogy egyes helyek tartoznak-e, az illető borvidékbe, a szakértők és bortermelők meghallgatása után, a földművelési miniszter határozza meg, különböző borok összekeverése esetében a bor oly vidékinek jelezhető, amilyennek a tulajdonsága és ize szerint jelentkezik, még ha másféle bor kevertetett is belé. Aki e határozatok ellen vét, kihágást követ el s közigazgatási uton 300 órtig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve elzárással fenyíthető. E pénzbüntetés háromnegyed részben a közgazdasági alap, egynegyed részben pedig azon község javára esik, melyben a kihágás elkövettetett. A másik törvénytervezet szerint mesterséges az a folyadék, amelynél a mustba vagy a borba oly anyagok vannak keverve, amelyek az okszerű borkezelés szerint beléjük nem kevehetők. Az, hogy mesterségesnek tekintendő-e a bor, szakértők meghallgatásával állapíttatik meg. Mindenesetre olyannak tekintendő az a vörös bor, amely fehér borból készült és az a bor, amelybe víz, ezukor vagy nem vegyileg tiszta, 5-90 foknál kevesebb foktartalmú szesz kevertetett. A mesterséges borgyártó ellen a fent említett pénzbüntetés, illetve eljárás alkalmazandó. Az elkobzott folyadék kórházak, ápoldák esetleg a község szegényei javára felhasználható. A gyógyborokra, pezsgőborokra és a saját gazdasága számára szolgáló lőre készítésére a jelen törvény határozatai nem alkalmazandók. A költési kísérleteket az országos gazdasági egyesület folytatja, köztelki helyiségeiben. A napokban kacsatojásokat költtettek a gépben s a tojások közé két vad kacsa tojást is tettek. Tegnapelőtt mind a kettő kikelt és az apró vadkacsák ma már vígan úszkálnak kis kádjukban. Az egyesület a két apró jószágot az állatkertnek ajándékozta, hol azokat a nagy tóban fogják felnevelni. Az orsz. magy. kertészeti egyesület melynek alapszabályait a belügyminisztérium közelebb jóváhagyta június 27-én vasárnap d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó, pártfogó fölkérése, az első titkár jelentése, a másodtitkár jelentése, egy választmányi tag megválasztása s esetleges indítványok tárgyalása. A budapesti szobafestő, mázoló, aranyozó és fényező ipartestület e hó 21-én, hétfőn, d. u. 4 órakor az új városház társalgó termében közgyűlést tart. Vasárnapi munkaszünet. A budapesti kalapkereskedők elhatározták, hogy f. hó 20-ától augusztus hó 15-ig üzleteiket vasár- és ünnepnapokon délután zárva tartják. A budapesti órásipartestület segédtagjai, a testületi békéltető bizottság 12 rendes segédtagjának megválasztása és a segélypénztár megalakítása tár-