Nemzet, 1886. június (5. évfolyam, 1348-1376. szám)

1886-06-01 / 1348. szám

legjobb angol és izlandi lovak ellenében. A franczia »Boissy«, Mr. Andrews tulajdona volt első, »Coronet« második, és E­r­d­ő­d­y gróf »To Good«-ja, mely pe­dig favorit volt, harmadik.­­ Az olaszországi kolera elleni óvintézkedések megtételére a belügyminiszter által kiadott rendelet értelmében, K­o­m­­­ó­s­i László VIII kér. elöljáró hirdetményt bocsátott ki a kerület lakóihoz, hogy az olasz bevándorlókat 3 napig orvosi felügyelet alatt tartsák és a bevándorlókat vagy ideiglenesen tar­tózkodókat azonnal jelentsék be a kerületi orvosnál . Jégeső verte el 27-ikén a nagyenyedi határt, s ámbár a jég vegyest esett esővel, s csak egy negyed óráig tartott, mogyoró nagyságú volt, és — mint a »Közérdek« írja — sok kárt okozott gyümölcsben, szőlőben és szalmás gabonában egyaránt. — Mozgalom a népiskolai tankönyvek ellen. A fővárosi községi elemi népiskolákban használt tan­könyvek ellen a terézvárosi iskolaszék mozgalmat in­­dított. Felszólította ugyanis a kerületi tanítótestüle­teket, hogy a tankönyvekre vonatkozó észrevételeiket vele írásban közöljék s a beérkezett adatok alapján kérvényt intézett a tanácshoz, hogy a felsorolt hiá­nyokon segítsen. A mozgalom annyiban elkésett, hogy a fővárosi közoktatási bizottság által a tananyag leszállítása tárgyában kidolgozott munkálat, a tan­könyvek megváltoztatását is maga után fogja vonni s a mostani tankönyvek előre láthatólag már csak a jövő tanévben lesznek használatban.­­ Végzetes lövés czím alatt esti lapunkban megírtuk, hogy a múlt éjjel Halavács geológus, veszé­lyesen megsebesítette Makranszky belügyminiszteri kőnyomdászt. Az esetet Halavács vallomásától egé­szen eltérően adja elő Makránszky neje.Ők úgymond, az éjjel 1 órakor a kőbányai nagy sörcsarnokból együtt jöttek haza, midőn férje Halavács ablakán kopogott, mivel Halavács állítólag jó ismerőse volt és ekkor Halavács az ablakon lőtt ki és úgy lőtte meg férjét Hogy melyik igaz e kettő közül, azt a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Az ügyet Zsarnay Győző kapi­tánynak osztották ki. Halavácsot barátai és ismerő­sei, mint műveit és képzett fiatal embert ismerték és szerették. Hivatalában, mint m. kir. segédgeológus, pontossága, szorgalma és lelkiismeretessége által ki­vívta főnökének dr. Böck Jánosnak a földtani intézet igazgatójának bizalmát és elismerését. A geológiai fölvételeket végező kiküldetésekben tevékeny részt vett és tavalyi délmagyarországi útjában a déliblati síksá­got is fölvette és annak telepítvényes termőfölddé való átalakítása iránt részletes memorandumot terjesztett be a közgazdasági miniszterhez. Az országos kiállítá­son, pedig egy magyarországi csiszolt kövület csiga­­gyűjteményével, a nagy kiállítási érmet nyerte el. — Budavár visszafoglalása a panorámában. A városligeti fürdőpanoráma igazgatósága Budavár visszafoglalásának két százados évfordulója alkalmá­val a bécsi panorámában felállítottt »Bezonvillei ütközet« czímű képhez hasonlót, a­mely Budavár visszafoglalását tünteti fel, állít ki. Az igazgatóság egy­szersmind felhívja azokat a festőművészeteket, akik e képre pályázni óhajtanak, hogy vázlataikat Zichy Jenő grófhoz nyújtsák be.­­ A játékpénzek készítését a belügyminiszter, mivel újabb időben gyakrabban fordult elő, hogy érczpénzhez hasonló értéktelen játékjegyekkel csalá­sokat követtek el, szigorúan megtiltotta. Felhívta ugyanis az ország összes törvényhatóságait, intézked­jenek az iránt, hogy ily jegyek gyártói és terjesztői kinyomoztassanak és miután ezen kihágási ügyben a járásbíróságok illetékesek, a feljelentést az illető já­rásbíróságoknál megtegyék. — Égő lábfürdő. Egy pinczérnek valaki azt a jó tanácsot adta, hogy beteg lábát csak úgy gyógyít­hatja meg, ha borszeszben füröszti. A jó tanácsot megfogadta, s a curát az újépület kantinosánál kezdé meg és végezte be tegnap este. Azért végezte be, mert a borszesz az égő gyertyától lángot fogott s a szeren­csétlen lábát egészen összeégette. Bevitték a Rókusba. — Vizsgálatok. A Budapest IV. kerületi isko­laszék hatáskörébe tartozó országos nőképző-egylet, a gr. Károlyi és Lipót-utczai népiskolák és a Bayer-féle magánintézet vizsgálatai junius 5-én kezdődnek és 26-án érnek véget. — Egyházirodalmi pályakérdések. A tudomány­­egyetem theologiai kara a jövő tanévre 4 pályakér­dést tűzött ki. A 300 frtos Répászky-dijat erre a kér­désre . A vallás és valódi erkölcs közötti szoros ösz­­szefüggés. A Horváth-alapítványból 600 frtot a ke­resztény vallás szeretet­törvényén alapuló jótékony­ság tanának kifejtésére s magyar egyházi rend anyagi áldozatainak felsorolására a XV. századtól máig. Ugyancsak a Horváth-alapitványból 600 frt XIII. Leo pápaságának méltatására s 800 fortot a hazai catholicus szentszékek jogtörténeti fejlődésének is­­mertetésére. — Talált holttestek. Ma d. u. 2 órakor a Ko­lozsvárról Budapestre érkező vonat mozdonyvezetője Kőbánya közelében a hid alatt egy holtestet vett észre. A gépet megállította s a holttestet felvevén je­lentést tett az esetről a rendőrségnek.­­ Ma este 11 órakor az éjjeli őrjárat a Vaskapu­ utczában a sütők és molnárok malma mögött egy női holttestet ta­lált. A 257. sz. rendőr, az őrjárat vezetője in­tézkedett a holttestek a Rókus-kórházba szál­lítása iránt s kihallgatta a közelben levő tész­tagyár házmesterét, a­ki azt mondotta, hogy nem­régiben egy tüzérkatonát és egy nőt látott arra el­menni, erősen szitkozódva és káromkodva. A halott vértócsában feküdt; sebe úgy látszik oldalfegyverből származik. Lábán nincs czipő és ruhája után ítélve a munkás­osztályhoz tartozik. — Tolvajfurfang. A salánki vásáron Szennyes Zsigmond verbőczi lakos, jómódú gazda elment ökröt venni a vásárra, s amíg az ökröket nézegette, megszó­lította egy tisztességesen öltözött férfi, hogy mi járat­­ban van ? Szennyes azt felelte, hogy ökröt akarna venni, de nem kap kedvére valót. Erre az ismeretlen azt mondja, hogy ő meg tehenet venne, azonban éhes lévén, arra kérte Szennyest, hogy néhány krajczárért vegyen egy kis pecsenyét, meg az ő kulacsába vegyen egy félliter bort, s aztán menjenek el a domboldalba, s fogyaszszák el együtt. Szennyes engedett a kérésnek megvette a mi kellett, s együtt elmentek e vásártér­­hez közel levő domboldalba, s ott ettek és ittak. Tu­lajdonképen csak Szennyes ivott, társa csak színlelte, mintha innék, azonban Szennyes már az első korty után úgy érezte, mintha valami álomszellő lepné meg, mégis az ismeretlen unszolására még kétszer vette szájához a kulacsot é­s a harmadik húzás után egy­szerre elaludt. Társa ezt felhasználva, elvette tőle nála levő mintegy 130 frtnyi pénzt és elillant. Szennyest hozzátartozói nagy nehezen megtalálták és orvos segélyével magához tudtak téríteni abból a mély álomból, amit az idegen álomporral idézett elő. Elek Ferencz csendőr rendkívüli buzgalommal tudta kiku­tatni a tolvajt, egy Grünberger József nevű rovott emberben, akinek a megbotránkozott Szennyes csak annyit mondott, az »Ung« állítása szerint, a szembe­sítéskor : »Hát ez a becsület, komám ?« a Conducteur czímű hivatalos menetrendkönyv­ből (Waldheim R. kiadása), épp most jelent meg a júniusi füzet. Ez egy vaskos kötet, a június elsejétől érvényes menetrendeket (nyári menetrendeket) tar­talmazza és pedig már az ismert kereskedelmi mi­niszteri rendelet értelmében, az éjjeli idő, este 6 órá­tól reggeli 5 óra 59 perc­ig, az új megjelölés szerint, a perczek aláhúzásával van jelölve. E berendezés által az utazó közönségre nézve az az igen kellemes újítás jött létre, hogy majdnem az összes közép­európai vasutak menetrendjei egyformává tétettek. Hogy Bécsből és Prágából az utazás mennyibe ke­rül a kül- és belföld oly állomásaira, amelyekre köz­vetlen utazási jegyek adatnak ki, szintén benfoglalta­­tik a kötetben. Megemlítendő még, hogy a Conduc­­teurhöz eredetileg is hozzácsatolt »Kalauz az osztrák­magyar államvasutakon és Dunán«, számos uj és igen csinos illustratiókkal állíttatott ki. Irodalom, szinház és művészet. — Az académiából. A magyar tudományos aca­­démia ma d. u. 5 órakor T­r­e­f­o­r­t Ágoston elnök­lete alatt tartott összes ülést. Az elnök bejelentette, hogy dr. S­­­o­c­z­e­k Józsefnek académiai másodel­nökké történt kineveztetését ő felsége jóváhagyta. Következett Fraknói Vilmos jelentése. Részvété­nek és bánatának ad kifejezést az académia nevében Ranke Lipót és Waitz György kültagok elhunyta fö­lött. Ezután jelenti, hogy Pauler Gyula levélben kö­szönte meg az académia gyöngédségét iránta, hogy nagynevű atyja koporsójánál őszinte részvétele eny­hítette fájdalmát. Jelenti, hogy Jiricek József és Jones Henrik újonnan megválasztott kültagok levél­ben köszönték meg az academia kitüntetését, hogy tagjai sorába vette fel őket. Jelenti továbbá, hogy az egyes osztályok beküldték az újból megválasztott állandó bizottságok névsorát. A bizottságok fel fog­nak szólíttatni, hogy elnökök és előadók választásáról gondoskodjanak. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter jelenti, hogy dr. Schenzl Guidó meteo­rológiai igazgató a szt. Benedek-rendiek admonti apátságának segéd­kormányzójává választatván meg, jelen hivatalától fölmentését és nyugdíjaztatását ké­relmezte. Minthogy az igazgatói állás betöltésénél az ajánlás joga az académiát illeti, a miniszter fölkéri az académiát, tenné meg a szükséges intézkedéseket. Je­­entésében kérdőleg veti fel, vájjon változatlan ma­­radjon-e a meteorológiai és földdel er­ős­­ségi központi intézet, avagy nem volna-e czélszerűbb azt egy tudományos s esetleg műegyetemi tanszékké alakítani. — A III. osztályt fogják fel­szólítani, hogy tegye meg javaslatát. — A »Hunya­diak kora« czimü munka elárusitásából eddig 9023 .­rt folyt be, mely összeg a mű folytatásának kiadására f­og fordittatni. A Marczibányi-j­utalomról szóló jelentésben ki volt mutatva, hogy a IV. számú pályamunka a beérkezettek között legjobb s dicsére­tet érdemel; minthogy azonban nincs befejezve, a ju­talom ki nem adható. Elhatározták tehát felszólí­tani a szerzőt, hogy munkáját befejezve kizá­­nt végett az académiához újból nyújtsa be. Ennek folytán a szerző Szilassi Mór tanár leve­let intézett az academiához, melyben kijelenti, hogy készséggel aláveti magát az academia határozatának.­­ Az orientalisták nemzetközi con­­gresszusa Bécsben ez évi szeptember 27-től októ­ber 22-ig fog tartatni; az előkészítő bizottság meg­­hivta az académiát a congressusra.­­ A Kohányban megtartott Fáy-ünnepélyen az académiát Vadnai Károly és Heinrich Gusztáv r. tagok képviselték. Az academia Zemplén megye közönségéhez átiratot inté­zett, hogy K­i­s-B­ányácska község nevének Szép­la­l­o­m­r­a átváltoztatását, tekintettel Kazinczy Fe­­renczre, ki e községben élt és irataiban Szép­halomnak nevezi a helyet, a belügyminiszté­riumnál szorgalmazza. A törvényhatóság május havában tartott közgyűléséről, a következőleg ér­tesíti ez ügyben az académiát. A magyar tu­dományos académiának Kazinczy Ferencz hazánk nagynevű írója az irodalom és nemzeti nyelvünk egykori nagyérdemű ujjáalkotója és megyénk szü­löttje emlékének ilynemű megörökítésére irányadó buzgólkodását a megye közönsége örömmel üdvö­zölvén és a község kérelmét is méltányolván, Kis- Bányácska község elnevezésének »Széphalom«-ra való átváltoztatását a belügyminisztérium előtt ké­relmezni elhatározta.« Az elnök ezzel kapcsolatban jelenti, hogy a törvényhatóság kérvénye ez­­iránt már a belügyminis­­terhez be is érkezett s — mint magánúton értesül a ministérium a kérelmet teljesíteni fogja. Ezzel az ülés esti 6 órakor véget ért.­­ Am. történelmi társulat a minden hó első csütörtökén tartani szokott felolvasó gyűlését június havában kivételesen június 5-én szombaton d. u. 5 órakor tartja meg, mivel csütörtökön ünnep lesz s pénteken az académia történelmi bizottsága tart ülést. Felolvasás tárgyai lesznek: 1. dr. Némethy Lajostól: Kik voltak az elsők Budavárában az 1686-iki­­visszavétel alkalmával? 2. Komáromy Andrástól: Thurzó Mária végrendelet-pere 1651-ben 3. Folyó ügyek. — Tremelli k. a. a m. kir. operaház intendatu­­rája f. évi október 15-től a jövő 1887. évi május 15-ig szerződtette. Ezen szerződtetés által a contra-alt sze­repek betöltéséről gondoskodva van s több operát fel lehet venni a műsorba, melyeket eddig valódi contra- alt hiányában mellőzni kellett. — A városligeti színkört holnap este hat óra­­kor nyitják meg »General Bem« czímű darabbal. — Opera Kolozsvárott. Ábrányiné W. Margit asszony, a magy. kir. operaszínház tagja, Csóka Sándor meghívására vendégszerepelni fog a kolozsvári színpadon. Háromszor lép föl s énekelni fog az »Alvajáróban« (Amina), a »Szevillai bor­bélyban« (Rosina) és a »Fekete dominóban« (Angela.) — A népszínházban holnap kedden Lukácsy népszínműve »A vereshajú« kerül színre Blaha L. asszonynyal és szerdán Gerő népszínműve a »Vad­­galamb.« — Párisi színházi hírek. Valabrégue Albin, kitől a Gymnase-színház most ad egy hatásos darabot (Bonheur conjugal) egy fiatal zeneszerzővel Keroullal operettet irt, mely a télen »Le Sosie« ez, a­ fog a Bouffes-Parisiennesben színre került.­­ Az operában a múlt héten a »Zsidó nő« ötszázadik előadása volt, Meyerbeer »Hugenottái«-ból pedig néhány hét múlva lesz a nyolczszázadik előadás, amelyre igen nagy ké­születeket tesznek. — »Revue de l’Orient« és »L’Orient.« A fran­czia lap, melyet Strausz Adolf és Sasvári Ármin Budapesten megindítottak, eddig megjelent öt szá­mával igazolta a hozzá fűzött várakozásokat. A »Re­vue de l’Orient« a keleti országokban gyorsan terjed és a szerb, bolgár, horvát, konstantinápolyi stb. lapok sűrűn foglalkoznak vele. Különösen Bolgáror­szágban fogadták igen rokonszenvesen a budapesti franczia lapot, mely lelkes szószólója a délszlávok ön­állósági törekvéseinek a pán-orosz törekvésekkel szemben. A »Revue de l’Orient« hatásának ellensú­lyozása czéljából az oroszbarát bolgár ellenzék szük­ségesnek látta egy franczia lapot megindítani, melyből — mint a »Pol. Corr.« egyik levelében olvassuk — »L’Orient« czim alatt már mégis jelent. A »Revue de l’Orient« bizonyára meg fogja állani a versenyt. Ma megjelent 5-ik száma is igen tartalmas. Van ben­ne czikk T­ü­r­r tábornoktól a görög kérdésről, czikk a bolgár fejedelem romániai útjáról, konstantinápolyi levél a török-görög összeütközésről, sophiai távirat és levél a bolgár választásokról, Sándor Józseftől, az erdélyi culturegylet titkárától, czikk a román vám­­háború hatásáról Erdélyre, beható tanulmány a ro­mán zöldkönyvről, érdekes konstantinápolyi levél a Banque Ottomane és a Credit-Anstalt csoportja közti versenyzésről, czikk a törökországi bányaengedélyek megadásánál követett eljárásról és sok eredeti politi­kai, irodalmi és nemzetgazdasági hír. A tárczában Vadnai Károly, a konstantinápolyi út alkalmából, Rákóczy sírjáról ír, Sasvári Ármin pedig érdekesen ecseteli az orosz írók üldöztetését és azt fejtegeti, hogy az orosz régime mily veszélyes volna a délszláv népek szabadsági és culturális törekvéseire nézve. — Magyar mű­vészek és tudósok Olaszország­ban. Rómában Paczka Ferencz befejezte a műcsar­nok őszi kiállítására készülő terjedelmes festményét, mely Szent Benedeket ábrázolja, abban a pillanat­ban, midőn menekül a gyönyör kisértgetései elől. Ná­polyban dr. Váli Béla olaszországi színészek utazásai­ról tesz kutatásokat. A többi közt naplót talált, mely­ben Pietro nevű olasz színész az 1726—1751 évi idő­közben tett magyarországi útjának élményeit írja le. — Capestranóban Pettkó Béla kutat Kapisztrán és Hunyadi János életére vonatkozó adatokat. Dr. Daday Jenő egyetemi tanár a nápolyi zoológiai inté­zetben tett tanulmányait befejezte és hazajött. — Bölöny Sándor, a buzgó, ifjú régész jelenleg Biharmegye monográfiáján dolgozik. Az eddig általa összegyűjtött anyag nagyrészt Pázmány Péter és b. Wesselényi Ferencz életére vonatkozik. — Magyar népdalkiadvány Amerikában. »F­o­­­k- Songs«czim alatt egy díszes kiállítású füzetke került kezünkhöz, mely mintegy ötven magyar, to­vábbá erdélyi, román és czigány népdaloknak angol fordítását tartalmazza. E dalok a dr. Meltzl Hugo szerkesztése alatt Kolozsvárit megjelent Összehason­lító Irodalomtörténelmi Lapok (Acta Comparatio­­nis Litterarum Universarum) czímű, nemzetközi jel­legű irodalmi közlöny hasábjaiból vétettek. Fordító­juk Henry Phillips jr. Philadelphiában, mely városban a kötetbe napvilágot is látott. Bárha rajta van, printed for private circulation (magánkö­­röztetésre nyomatva), nem vélünk indiserétiót elkö­vetni, midőn népi múzsánk ezen visszhangját a »tá­vol nyugatról« registráljuk. A fordítás versei igen gördülékenyek s a magyar népdalokra is reá lehet ismerni, a mi bizonyos korábbi förmedvényes fordítói kísérletekhez képest már vívmányt jelent. — Ráth Mór kiadásában megjelentek: »1886. évi VII. törvényczikk a királyi közjegyzők­ről szóló 1874. XXXV. törvényczikk módosításá­ról és kiegészítéséről.« Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta Reiner Ignácz. Ára 40 kr. 1886-ik évi országgyűlési törvényczik­­kek. Szakférfiak közreműködése mellett jegyzetek­kel, utalásokkal és magyarázattal ellátva. I. füzet. Ára 60 kr. — A »Kis Lexikon«-ból a 10-dik füzetet bocsá­totta közre a »Pallas« nyomdai részvénytársaság. E füzet első czikke a Polypatokról, az utolsó Sáros- Nagy-Patakról szól. Ára 30 kr. A vállalat 12 füzetre van tervezve s előfizetési ára 3 forint. — A »Művészi ipar«, Pasteiner Gyula nagy gonddal és szakértelemmel szerkesztett havi folyóirata, most megjelent 7-ik számában ismét egész hosszú sorát nyújtja az érdekesnél érdekes­ közle­ményeknek s finom kivitelű szövegrajzoknak. Mind­járt az első lapon az iparművészeti társulat közgyű­lésének leírásával találkozunk, melyből örömmel lát­­juk, hogy a társulatnak eddig egy évi fennállás után van 132 alapító, 177 rendes évdíjas és 22 segélyző, összesen tehát 331 tagja. A tőkevagyon a múlt év végével megközelítette a 30,000 frtot s a jelen év há­­rom első hónapjaiban is szépen szaporodott, mert a társulatba folyvást lépnek be alapító s évdijas tagok. E jelentés után Jakabffy Ferencz folytatja a kovács művészetről megkezdett alapos czikkét, számos rajz­zal (köztük az eperjesi plébánia templom tornya, a kis­szebeni templom szentségtartója ajtajának, s a bártfai városház pénztár-ajtaja fogantyúinak rajzai­val) illusztrálva fejtegetéseit. Radisics Jenő »Diszítmény a művészi iparban« czím­­mel Henry Mayeux »La composition décorative«­­ját ismerteti, átvéve a kitűnő munkából néhány érde­kes rajzot, leginkább régi faldiszek másolatát. A fü­zetben külön czikk szól ama valóban stylszerű, diszes ebédlőről, melyet U­h­­ Sándor építő­mű­­vész közelebb Török-Seitz Jutta úrnő megrendelésére tervezett s a mely alapjában a XVI-ik századbeli flandriai faépítészet szebb alkalmazására emlékeztet, nélkül azonban, hogy csak távolról is utánzásnak volna nevezhető. Az »irodalom« rovatában Szana Ta­más által szerkesztett »Magyar művészek« elismerő bírálatát s több külföldi könyv és folyóirat ismerteté­sét találjuk. Az Iparművészeti múzeum és iparművé­szeti társulat ügyei s apró, szakszerű közlemények rekesztik be a gazdag és változatos tartalmú számot, melyhez ezúttal két önálló melléklet: az Uhl Sándor építő­művész által Török-Seitz úrnő részére tervezett ebédlő és pohárszék rajza van csatolva. Egyesületek és társulatok. — A józsefvárosi kisdedóvó-egylet javára jan. hó 23-án a kőbányai régi sörháztelep helyiségeiben tartandó, kirándulással egybekötött tánczvigalom igen sikerültnek ígérkezik. A kirándulás alkalmával meg­nézik a kőbánya környékén levő catakombákat, a fő­városi vízvezetéki telepeket és a sörfőzdét. A táncz­vrgalom 6 órakor kezdődik katonazene mellett. A nemzeti tornaegylet a tata-tóvárosi kirándu­lást tegnap tartotta meg. A nagyszámú társaság különvonaton indult el s több helyen zajos fogad­­tatásban részesült. Tata-Tóvároson Balogh szolgabiró beszéddel üdvözölte a vendégeket, a kiknek nevé­ben Szilágyi Lajos mondott köszönetet a szives fogad­tatásért. Déjeuner után a tornamutatványok kö­vetkeztek. — Az orsz. közp. kath. legényegylet junius 6-án az egylet elnöke, Tóth István tiszteletére ünne­pélyt rendez. E ünnepélyen fogják átnyújtani Tóth Istvánnak a pápa által adományozott Szt. Gergely és »Szt. Sir« rendek lovagkeresztjeit. Az ünnepélyt közvacsora követi. — A fővárosi honvédegyletek egyesítése. A köz­ponti honvéd bizottság oly módon akarja egyesíteni a honvédegyleteket, hogy az alakítandó egyesületbe mindazok a fővárosi egyletek lépjenek be, melyek honvéd nevet viselnek. A honvédsegélyző gyűjtőegy­­letek az új egyesület kebelében is külön alakulva, de a választmány ellenőrzése mellett folytathatják mű­ködésüket. Az egyesületek nagyobb része a központi bizottság felhívására kedvezően nyilatkozott. A­meny­nyiben találkoznék oly egyesület, mely a felhívásnak eleget tenni nem hajlandó, a központi bizottság fel fog írni a belügyminiszterhez, hogy az illető egyesü­letet hivatalos uton szólítsa fel a belépésre s ha még ezután is vonakodnék, a működés jogát vonja meg tőle. Minthogy a honvédegyletek egyesítését maga a belügyminiszter rendelte el, az intézkedéseket a leg­szigorúbban fogják végrehajtani.­­ A berlini magyar egyesület fennállásának 40 éves jubilaeuma alkalmával több a közügy terén mű­ködő jeles hazafit tiszteletbeli tagjává választott s ezt levélben tudatta az illetőkkel, mit a megtiszteltek ha­sonlóképen az egyesülethez intézett levelekben köszön­tek meg. Matlekovics Sándor államtitkár a megtisz­teltetést annak bizonyítékául tekinti, hogy hazánk anyagi jólétének előmozdítására irányuló szerény munkálkodása külföldön lakó honfitársai részéről is elismerésben részesül. Révész Bálint debreczeni ref. püspök, ki maga is hosszabb ideig volt Berlinben, így ir : »Egy-egy — Istennek hála, csak ideiglene­sen — elszakadt földdarabok önök a haza tes­téről, mely földben elvitték önök a hon szerete­­tének magvát. S e zöld vázra oly jól esik lelki sze­meimnek átpillantani s gyönyörködni ennek virágain. Isten áldja, védje, gyarapítsa önök egyletét s önök uraim igyekezzenek ne csak önmaguknak, de hazájok­­n­ak is becsületet szerezni a­­külföldön.« Vámbéry Ármin többek között ezt írja: Unok uraim a nyugati világban azt teszik, mit én ifjú koromban a Keleten tettem, t. i. ismereteket és tapasztalatokat gyűjtenek és valamint én a múltnak kiderítésére, úgy önök a jö­vőnk fénye és dicsősége érdekében dolgoznak. Miklós Gyula a magyar borászat érdekeinek a nagy német fővárosban való képviselésére és előmozdítására hívja fel az egyesületet. E leveleket az egyesület legutóbbi ülésén nagy lelkesedés közt olvasták fel. Fővárosi ügyek. — Az uj főmérnököt, Lechner Lajos mint taná­csost, Kamermayer polgármester holnap vezeti be hi­vatalába, hol a mérnöki hivatal személyzete tiszteleg az uj főnök előtt. Ugyanekkor Incze Györgytől a régi főmérnöktől is búcsút vesz a főváros mér­nöki kara.­­ A magánépítési bizottság mai ülésén a kö­vetkező építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. Luczenbacher Pálnak a Terézkörút és Podmaniczky­ utcza sarkán háromemeletes házra; Steiner Bertholdnak ó-utcza 12. sz. a. háromeme­letes házra; Temesváry Zsófiának VII. ker. szövet­­ség-utcza 9. sz. a. egyemeletes házra; továbbá föld­szintes házakra; a házépítő tisztviselők területén Szabó Kálmánnak, Passer Róbertnek és B­e­n­e Gyulának ; G­r­e­­­n­e­r Józsefnek IX. Ra­­nolder utcza 2. sz. a. F­i­s­c­h­e­r M. Ignácznak IX. Telepi és Ernő utcza sarkán, Walla Józsefnek YII. kér. Rottenbiller­ utcza 13. sz. Szalontay Fe­­rencznek angyalföld 1657. sz. Hainbach Ferencznek Angyalföld 1553—60. sz. a. Kapocs Jánosnak YII. kér. Kövér Lajos­ utcza 2312. sz. a., Laczkó testvé­reknek a városligetben Ilka-utcza 70. sz. a., földszin­tes nyaralóra, dr. Paldt Lajosnak II. Rézmáldűlőben 5761. sz. a. nyaralóra, a »Pannónia« gőzmalomnak, V. Kárpát-utcza 1. sz. a. a lisztraktár fölé 3-ik eme­let építésére. Ezenkívül még számos különféle épít­kezésre adott engedélyt. — A fegyver és vadászati adó. Mindazok, kik vadászati jegyet szerezni nem kívánnak ugyan, de adóköteles fegyverek birtokában vannak, továbbá azok, kik a birtokukban levő adómentes fegyvereket eddigibe nem jelentették, az erről szóló, a’törvényes ha­­tározmányoknak megfelelő bejelentéseiket folyó jú­nius hó 30-ikáig (bezárólag) a fővárosi adószámviteli hivatal központi osztályában (régi városház, II. eme­let 66-ik ajtó) benyújtani tartoznak. Azok pedig, kik egész évre szóló vadászati jegyet kívánnak szerezni, erre vonatkozó bejelentéseiket ugyancsak f. évi június 30-ikáig a helybeli m. kir. adóhivatalnál (budapesti m. kir. állampénztár, IX. ker. fővámpalota, I. emelet, 33-ik ajtó) mutassák be, előbb azokat azonban Kada Mihály alpolgármester által (Újvárosház, I. emelet, 18. sz.) láttamoztassák.­­ A József­fi és Erzsébet leányárvaházi bizott­ságok ma délelőtt H­o­v­á­t János tanácsnok elnöklete alatt ülést tartottak. Az Erzsébet leányárvaházi bizottság figyelemmel arra, hogy az idén 25 éve lesz annak, hogy az árvaház fennáll, Weisz B. Ferencz indítványára, ezt ünnepélylyel akarja megülni s java­solja a tanácsnak, hogy az intézet monográfiáját a főlevéltárossal írassa meg. Ezen kívül felvettek 7 fiút s mindkét intézet majálisára 30—80 frtot kérnek megszavaztatni. Végül megejtették a Rudolf-Stefánia alapítványra a kijelölést. — Egészségügyi óvintézkedések. Az Olaszor­szág határvárosaiban uralkodó cholerajárvány esetle­ges behurczolására, valamint a szokatlanul meleg időjárásra való tekintettel a tanács a kerületi elöl­járóságok útján a legszigorúbb egészségügyi óvin­tézkedések megtételét rendelte el a főváros egész területére, úgy a nyilvános helyek , intézetek , mint a lakóházak tulajdonosait különösen felhívták az épületek és udvarok tisztántartására, a kellő szel­lőztetésre és fertőztelenítésre. A bérkocsiállomások gondozása és tisztítása szigorú hatósági felügyet alá tétetett. A közegészségügyi egyesület javasolja a ta­nácsnak, hogy netaláni járvány esetére mielőbb sze­rezzen be egy Koch-Schemmel-féle fertőztelenítő ké­szüléket, melylyel a ragályozó csirákat, a ruha- és fehérnemükben biztosan meg lehet semmisíteni. Egy igen készülék 100,000 főnyi lakosságnak teljesen elegendő. Javasolja továbbá, hogy kellő időben gon­doskodjék a tanács elkülönített járványkórháznak sza­bad szellős téren való felállításáról, mely czélra az új városi kórház környékét ajánlja, hol különálló 20— 20 ágyra berendezett barakkok lennének lehetőleg magas talapzaton felállítandók. Minthogy a tisztaság egyik legjobb óvszer a járvány ellen, szükséges minél több és ingyenes népfürdő felállítása. Végül javasolja az egyesület, hogy a közönség figyelmeztessék, hogy a tiszta hideg vízben való mosdás leginkább edzi a tes­tet és fokozza a betegségek s járványok iránti ellen­álló képességet, miért is a napontai hideg vízben való mosdás igen ajánlatos. — A fővárosi egészségügy újjá szervezése. Az I. ker. polgároknak egy uj kerületi orvosi állás szerve­zése tárgyában beadott kérvényét ■— mint tudjuk elutasította a közgyűlés azért, mert az egészségügy ált­alános újjá­szervezése úgy is folyamatban van s ezzel az I. kerület óhajai is teljesittetni fognak. Mint értesülünk, ezen szervezési munkálat elkészült s leg­közelebb tárgyalás alá kerül. E szerint újjá szervez­tetik a fővárosi hivatal s ezzel együtt a szorosabb ér­telemben vett kerületi egészségügyi igazgatás is. A terjedelmes munkálatból a következőket közöljük: A fővárosi hivatalban szerveztetik egy segédi, egy gya­kornoki és két ingyenes gyakornoki állás, uj kerületi orvosi állás szervezése javasoltatik az I., V. és VI. kerületekben s uj halottkémi állások az V. és VI. ke­­rületekben, továbbá három szegényorvosi s minden kerületben egy és Kőbányára hat állatorvosi állás Ezen szervezés mintegy évi 20—25.000 frt többlet kiadással jár, mely összeg azonban az egészségügy helyesebb ellátásával szemben kevésbé jöhet figye­lembe. — Az ingyen-padok. Buchwald Sándor 1876 ban a fővárostól 10 évre bérbe vette azt a jogot, hogy a dunaparti corsón díjszedés mellett székeket állít­hasson ki. A szerződés most lejárt s mielőtt a tanács meghosszabbítása iránt intézkedett volna, felhívta a sétányügyi bizottságot, hogy a meghosszabbításra s az erre vonatkozó feltételekre nézve adjon véleményt. A bizottság a szerződés meghosszabbítását java ugyan, de azzal a feltétellel, hogy mondassák ki, m­i­­kép díj­at a vállalkozó csak a felállí­tott székek, nem egyúttal a padok után is szedjen, a padokon való ülés maradjon ingye­nes. Ez alkalommal, tekintettel arra, hogy Buchnak­ a szerződés értelmében évenként 60 ingyen padot lett volna köteles adni a fővárosnak s igy 10 év alatt már 600 Buchwald-féle paddal kellene bírnia a főváros­nak, — a­mi pedig nincs meg, — azt javasolja a bi­zottság, hogy az évenkint beszolgáltatandó ingyen padok átadását ezentúl jobban ellenőrizzék s azok átvétele s nyilvántartása egy fővárosi közeg hatás­­­körébe utaltassék. — Népesedési mozgalom a fővárosban. A fővárosi sta­tistikai hivatal kimutatása szerint a múlt héten élve szü­letett 296 gyermek, elhalt 353 személy, a halálozások tehát 57 esettel múlják felül a születéseket. Az élve szü­löttek közt volt 214 törvényes, 82 törvénytelen ; nemre nézve 155 fiú, 141 leány. Halva született 16 gyermek, köztük 10 törvényes, 6 törvénytelen. A halottak közt volt — finomü, — nőnemű. — Születések arányszá­ma 1000 lakosra 34.8. — Halálozások arányszáma 1000 lakosra 41.5. — Útról betegen jött a fővárosba 24 egyén. — Összehasonlító statisti­a. A lefolyt héten Buda­pesten élve született 319 gyermek, elhalt 363 egyén; Debreczenben született —, meghalt — ; Pozsonyban, született 46, megh. 46; Kecskeméten született 41, meg­ 22; Aradon szül. 30, megh. 36; Temesvárott szül. 35, megh. 27 ; Nagyváradon szül. 36, megh. 29 ; Kolozsvá­rott szül. 20, megh. 19 ; Kassán szül. 27, megh. 38; Szé­­kes-Fehérvárott szül. 21, megh. 11; Kun-Félegyházán szül. —, meghalt, — egyén. Törvényszéki csarnok. Kriszt János, a pestvidéki törvényszék elnöke, tekintve, hogy a tárgyaló terem előszobájában kell a megidézett tanuknak várakozniuk és az intelligensebb emberek a parasztokkal kénytelenek ott szorongani, egy külön szobát rendeztetett be a tanuk és védők számára, közvetlen a tárgyaló terem mellett. Kívána­tos volna a tárgyalási terem megnagyobbítása is. A postasikkasztó Bartus Mártont, ki a budai postahivatalban 7652 frt 61 krt sikkasztott el, a bu­dapesti törvényszék annak idején 2 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla ma az ítéletet helybenhagyta. Furfangos csaló. Tonelles Lipót kereskedő a legfurfangosabb módon aknázta ki a kereskedői czé­­gek jóhiszeműségét és csalásait a legleleményesebben vitte véghez. Álnév alatt szobát bérelve a kereskedők­höz ment és árukat rendelt, lévén, hogy azokat laká­sára küldjék. Bevárta otthon a küldeményt átvette a segédektől és azon biztatással, hogy megmutatja fe­leségének, egy másik szobába ment és azon keresztül az árukkal megszökött. Az illetékes győri törvényszék a vádlottat 4 évi fegyház és 300 frt pénzbüntetésre ítélte, a büntetést azonban a kir. tábla 7 évi fegyház és 100 frt pénzbüntetésben állapította meg. Csalárd bukás ügyében nincs joga a járásbírósá­goknak eljárni. Ezt mondta ki ma a kir. tábla egy eset alkalmából. A tábla hivatkozik az 1844. év 22. t. sz. 1. §-ának végbekezdésében foglalt rendelkezésre, mely szerint a törvényszéki bírónak kell teljesíteni bukás minőségének kérdésében a vizsgálatot. Ennek követ­keztében a törvényszék megbízása a járásbíróságot illetőleg törvényellenes. A soroksári­ úti gyilkosság ügyében Lenk Gyula kir. alügyész nagy buzgósággal rendezi és csoporto­sítja az Egerből megérkezett vizsgálati iratokat. Az anyaghalmaz oly nagy, hogy az iratok áttanulmányo­zása még napokat vesz igénybe s egyelőre nem is lehet szó arról, hogy az ügyészség az iratokat hatá­­ráthozatal végett áttehesse a kir. törvényszékhez. Most az ügyészség főfigyelme oda irányul, hogy az egri törvényszék által megindított vizsgálat nem igé­nyel-e pótlást. Különben, mint értesülünk, még Gaz­­dagh Imre meggyilkolása ügyében sem egészen teljes a vizsgálat. Az ügyészség a szükséges pótlások iránt csak az egész aanyg átvizsgálása után fog együttesen nyilatkozni. Gazdagh Imréné a Fortuna kisebb ud­varának egyik magánczellájában van elhelyezve. A hosszas vizsgálati fogság nagyon megviselte. Érdekes bűnper került a budapesti kir. törvény­székhez elbírálás alá. A tényállás a következő: Az 1884. évben egy nagybirtokos eladta két torontálme­­gyei birtokát, a variskai uradalmat és az ehez tar­tozó majorságokat. A vételár körülbelül egy millió­orint volt. A vételre a szabadkai vagyonosabb pol­gárokból egy hét tagú consortium alakult, mely a ártok kezelésére felügyelőt választott s elhatározta, hogy a birtok jövedelmét egymás közt arányosan osztja fel. Történt azonban, hogy a consortium tagjai valami miatt viszálykodásba keveredtek egymással, s egyenetlenségnek az az elhatározás lett a következménye, hogy a birtokot eladják. Az eladással dr. Kranhl Lipót szabadkai ügyvé­det és a consortium egyik tagját bízták meg. Kraahl több ügynökkel lépett érintkezésbe, s ezeknek egyiké­től Reich Mór budapesti alkusztól azt a hírt kapta, hogy a birtokra biztos és jó vevője van. Kraahl ennek következtében feljött a fővárosba s érintkezésbe lé­pett Reich Mórral, ki elmondta, hogy a kitűnő vevő Bécsben lakik, s az alku megkötése végett legjobb lesz, ha mindketten felutaznak Bécsbe. Reich azonban azt is kijelentette, hogy erre az útra csak úgy vállal­kozik, ha Kraahl összesen 25,000 frt értéket képvi­selő 7 darab váltót ír­t alá közvetítési díj biz­tosítására. Reich elmondta, hogy vevője dúsgaz­dag ember, s hogy a vételre azonnal kész. Erre Kraahl kiállította a váltókat, s átadván azokat Reichnek, felutazott vele Bécsbe. Itt még két ügynök szegődött hozzájuk, s négyen mentek el a dús­gazdag vevőhöz gr. Dobrzicky László lengyel főurhoz, kinek a reichsrath új palotája mellett berendezett la­kása valóban káprázatos fényű volt, úgy hogy Kraahl csakugyan elhitte, hogy dúsgazdag emberrel van dolga. A gróf igen szívesen fogadta Kraalt, s nem is sokat alkudozott vele, több ízben mondta, hogy utálja a pénzt, s nem szeret vele fukarkodni és nagyon sze­retné, ha az ügylet hamarjában lebonyolittatnék. Az alku még az nap létrejött s az adásvevési szerződés értelmében a gróf 1.200.000 frtért a birtok ura lett, oly módon, hogy ez összeget nagyobb részletekben tartozik lefizetni. A gróf eljött Magyarországba, át­vette a birtokokat, s hozzá látott a gazdálkodás­hoz. Pazar fényt fejtett ki, minden alkalmazott­nak felemelte a fizetését s általában rendkí­vül költekező életmódot folytatott. Egy év múlva elérkezett az első részlet fizetésnapja. A gróf ez elől elutazott, s a hozzá intézett levélre nem is válaszolt. De fényűzésével napokig, hetekig úgy el tudta vakí­tani a konzortium tagjait, hogy azok a részletfizetést határozottan és erélyesen nem is tartották szükséges­nek követelni. Végre azonban mégis előálltak köve­telésükkel, s ekkor a gróf kijelentette, hogy neki pénze nincs, nem is volt, és hiszi, hogy nem is lesz, a birtok sem kell neki, kész azt azonnal visszaadni, ha a konzortium tagjai lemondanak minden kártérítési kö­vetelésükről s elengedik neki a birtok eddig húzott jö­vedelmét, melyet a szakértők 80,000 írtban állapítottak reg. A consortium tagjai meggyőződvén arról, hogy ahol nincs ott ne keress, ráállak a gróf feltételeire s visszavették a birtokot. De ekkor­­ előálltak az alkuszok, és pedig első­sorban Reich, ki az első 3000 frtos váltót a budapesti kereskedelmi és váltótör­vényszéknél beperelte. Kraahl képviselője kifogások­kal élt, mindamellett a törvényszék Kraahlt bírói ítélet alapján a váltó kifizetésére kötelezte. Erre Kraahl csalás miatt fenyítő följelentést tett a buda­pesti királyi törvényszéknél Reich és társai ellen, hangsúlyozván, hogy az alkuszok őt lépre vitték, jól ismerték a gróf anyagi helyzetét, tudták, hogy az nem fizetésképes stb. A törvényszék ez alapon megindította Reich és társai ellen az eljá­rást, azonban amint erről a vádlott alkuszok értesül­tek, azonnal felkeresték Kraahlt, s felajánlották neki az időközben szintén beperelt 21,000 frtot képviselő 6 váltót a már kifizetett 3000 frtos váltóval együtt, ha fenyítő panaszát ellenük visszavonja. Az alkuszok csakugyan visszaadták a váltókat, s Kraahl képvise­lője ma adta be a kir. törvényszékhez a megindított vizsgálat beszüntetése iránti kérelmét.

Next