Nemzet, 1886. november (5. évfolyam, 1500-1528. szám)
1886-11-13 / 1511. szám
i’uk folyton iegújuló cyclusai idézték fel azon decadentiát, melyben a franczia nemzet fajilag kétségkívül beleesett. A franczia szellem nem hanyatlott, hanem igen is hanyatlott a franczia faj. Kétségtelen bizonyítéka ennek, hogy a franczia nemzet, a század elejének nagy háborúi után megszűnt szaporodni. És a stagnatio Sedán óta még nagyobb. Aggasztó tünet, hogy Francziaország a legújabban nem kevesebb,mint egy millió százezer idegenre szorul, hogy földjei megműveltessenek és gyárai tovább működhessenek. Franczia statisticusok szerint 15 év alatt tíz millió külföldire lesz szüksége hazájuknak, ha a civilisatióban ez tovább akar haladni s az elnéptelenedés tovább tart. Francziaországnak tehát jövőre kerülnie kell a háborúkat, melyek enerváltak, hivják azokat bár revanche vagy hóditó háborúknak. Nincs Európában egyetlen nagyhatalom sem, melynek annyira szüksége volna a békére, mint Francziaországnak. És mert ő nincs fenyegetve egy oldalról sem, neki kell előre mennie a béke ápolásában, nem pedig a fegyverkezésnek minden mértéket túlhaladó túlvitelében. Minden népnek elsősorban csak önmaga iránt vannak kötelességei. A franczia nemzetnek is elsősorban a saját érdeke diktálja, hogy a háborútól hosszú korszakon át tartózkodjék, mert egy új nagy háború — eltekintve a vereség borzasztó esélyeitől — még tovább enerválná s csak gyorsabban következnék be azon, a franczia tudósok által a népesedési tényezők alapján megjósolt szomorú korszak, midőn Francziaország másodrangú hatalommá lesz. De a franczia nemzetnek a civilisatió és szabadság iránt is vannak kötelességei. És ezek azt diktálják neki, hogy közvetve se mozdítja elő a keleti despotismus és barbárság érdekeit. B. Gr. 13 ILPOLD. Budapest, nov. 12. (Uj főispánok.) A király ő felsége — mint a »Bud. Con-t értesül — Fábián Lászlót, az aradi kir. törvényszék elnökét Arad város és megye főispánjává és Svastits Benjámint, Zalamegye alispánját ugyanazon megye főispánjává nevezte ki. KETLPÖLD, Budapest,nov. 12. (Salisbury miniszterelnök beszéde.) A ma érkezett angol lapok közük a Lord-mayor ünnep részleteit és természetesen Salisbury beszédét, melyet az angol miniszterelnök az ünnepélyes banquetten tartott. Mellőzve a beszédnek Egyptomra vonatkozó részét, szükségesnek tartjuk azon kijelentéseket tüzetesebben ismertetni, amelyekkel Salisbury az angol kabinetnek keleti s főleg a bolgár politikáját jellemezte. A beszéd e része így hangzik: E pillanatban nem Egyptom foglalkoztatja külügyi politikánkat, hanem az örök keleti kérdés. Önök ismételten hallhattak e teremben kijelentéseket azon nehézségekről, melyekkel Európa keleti részében a politikusok egymásra következő generátiójának meg kellett küzdeniük. Jelenleg újabb mozzanat merült fel e nehézségekben, melyeket el kell oszlatnunk. Nem a török birodalomról van szó. A szóban forgó terület egy keresztény állam, melyben egy szabad nép lakik, amelynek bajai és veszélyei mélyen érintették az angol nemzet érzelmeit és rokonszenvét. (Tetszés.) A bolgár nép, mint önök tudni fogják, már tíz év előtt a legnagyobb mértékben fölkeltette az ország lakosságának rokonszenvét, s attól a pillanattól kezdve, amidőn a függetlenség állapotába jutott, Európa nagy reményeket fűzött hozzá. Remélték, hogy a szabadságban és a civilisatióban való előhaladása áthágyatlan gátat fog képezni, aminőt a török ezredek képezni nem tudtak, a kívülről fenyegető veszély ellen. S fejlődése nem is cáfolta meg e reményeket. S csak nem rég volt, — ha jól emlékszem, abban az időben, a midőn ő lordsága előde által a ki mellettem ül, meghivattunk a Mansion house-ba — e remények a legörvendetesebbek voltak s Bulgária kilátásai a legderültebbeknek látszottak. Ekkor egy nagy catastropha következett be. Egy éjjeli összeesküvés,— melyet nem szükség bővebben jellemeznem — (Élénk helyeslés.) éjjeli összeesküvése oly katonatiszteknek, a kik iránt Bulgária lovagias és ügyes fejedelme (Zajos éljenzés.) különös bizalommal viseltetett s a kiket ő győzelemre vezetett — ezek a katonatisztek, megvesztegetve idegen aranynyal (Helyeslés.) a fejedelem ellen fordultak s letették őt trónjáról. Ez eseményt mély kárhoztatással fogadta Európa közlelkiismerete és közérzülete. (Tetszés.) S nem csekélyebb megütközéssel hallotta Európa, hogy a külföldi diplomatia közreműködése arra használtatik föl, hogy ez emberek megmentessenek jól megérdemelt sorsuktól. (Tetszés.) S a következő látvány hasonló értelmet szült. Egymást érték a beavatkozások egy szabad és független nép jogaiba, mely beavatkozásokat — habár szerencsére eddig csak a diplomatiai fenyegetésekre szorítkoztak — a legnagyobb sajnálattal és a legmélyebb visszatetszéssel tapasztalta Európa s az ily események természetesen vészes hírek keletkezésére adtak alkalmat, amelyeket ugyan teljes okunk van alaptalanoknak tartani, amelyek azonban a Balkán - félsziget keresztyén lakosságát sötét sejtelmekkel töltötték el jövendő sorsuk iránt. De habár egy részről igen siralmasak a kilátások, másrészt oly kilátások forognak fenn, melyeket örömmel és csodálkozással tapasztaltak az európai nemzetek. A bolgár nép nem sokáig járta a szabadság tanuló éveit. Csak nem rég ideje, hogy megszabadult az elnyomatás ernyesztő hatása alól s mégis az a bátorság, az elhatározottság, a a kitartás és az elszántság biztosítani nemzeti és egyéni szabadságát, olyan volt, aminőt nemzetek, melyek évszázadok óta élvezik a szabadságot felmutatni nem képesek. Ez kedvező omen, mely azt hiszem, egy fényes történeti fejlődés kezdetét jelenti. (Tetszés.) Uraim ! Ezekben a dolgokban Európa népeinek csak így érdekük van. Bulgária jogait a berlini szerződés biztosítja. (Helyeslés); az a szerződés, melyen jelenleg Európa keleti részének békéje nyugszik. Sok fejtegetés jön már hallható, azon magatartást illetőleg, melyet a berlini szerződésre való tekintettel Angliának követnie kell és azon sérelmeket illetőleg, amelyeket némelyek véleménye szerint tapasztalnia kellett. Angliának egy érdeke van, s pedig nem isolált érdeke. Itt közös érdekről van szó. Európa hatalmaival együttesen írtuk alá a berlini szerződést s azért nem isolált kötelességünk a szerződés esetleges megszegését megtorolni. Ha az európai hatalmak vagy pedig ezek jelentékeny része kötelességének ismeri megóvni e szerződést, a keletkező eseményekkel szemben, úgy meggyőződésem, hogy az angol nép nem fog késlekedni, hogy ezt a kötelességet magára nézve szintén fölismerje. (Élénk tetszés.) De azokat, kik Anglia politikáját ismerni akarják e kérdésben, szükséges fölhívnom, hogy visszapillantást vessenek a múltba. Azt hiszem, hogy az esetleges és átmeneti tévelygések daczára, Anglia politikája mindig következetes volt és lesz e kérdésben, s fölkérem azokat, akik tudni akarják ez ország politikáját, hogy ne egyik vagy másik napi miniszter hajlamait kutassák. Vizsgálják azt, hogy mit tett az angol nép a múltban és meg fogják tudni, mit fog tenni a jövőben. (Tetszés.) Az évszázad kezdete óta három ízben törtek be haddal északról a Balkán-félszigetre. Az első benyomulás Wellington herczeg minisztériuma, tehát oly férfiú alatt történt, aki nem harczias (Nevetés.) A berohanás megtörtént. Anglia egyedül állott, szövetségesek nélkül s Wellington herczeg tanácsa szerint, aki nem hitte, hogy Angliára isolált közprezfitt RerkAor tiltakozással. Másod ízben Lord Aberdeen volt a miniszter, aki ismeretes volt fanaticus békeszeretetéről. Akkor Angliának szövetségesei voltak Francziaország és Ausztria, később hozzájárultak Olaszország és Törökország s a békés Lord Aberdeen alatt Anglia, mint az európai concert tagja teljesítette kötelességét. (Helyeslés.) Harmadizben Lord Beaconsfield volt a miniszter. Ő egyátalában nem ignorálta a kötelességeket, melyek Angliára, dicső múltjánál fogva hárultak. De Angliának ismét nem voltak szövetségesei.Beaconsfield fölismerte, hogy Angliának nincs érdeke a Balkán félszigeten történt berohanást illetőleg, hogy nem köteles isolábtan actióba lépni s ez volt az oka, hogy Beaconsfield a béke politikáját követte. De egyúttal előrelátó politika is volt az, mert egyúttal intézkedéseket tett arra az esetre, ha a háborús jelleg azon tengerszoros felé vonulna, ahol az angol érdekek kétségkivül védelmet igényelnek. (Helyeslés.) Mindazon praecedens esetek megerősítették azt az egy tételt, hogy Angliának kötelességei vannak nem saját érdekei kedvéért, hanem mint az európai szövetség tagjának e szövetség többi hatalmaival együttesen. Anglia azonban e kötelességet nem fogja elismerni mások hasznára, akik nem tartják szükségesnek hogy e kötelességeket magukra nézve elismerjék. (Tetszés.) Önöknek határozottan meg kell különböztetni, hol vannak érintve az angol érdekek. Ha angol érdekek vannak érintve, Anglia nem kér sem tanácsot, sem támogatást. (Helyeslés.) Saját karja akkor elég erős lesz, hogy megvédje érdekeit, bárhonnan is jöjjön a támadás. (Helyeslés.) De a jelen esetben, az általam említett precedensek azt mutatják, hogy Anglia közvetlen érdekei nincsenek érintve. De bármiként álljon is a dolog, az az egy bizonyos, hogy két hatalmas birodalom Ausztria-Magyarország és Törökország amelyek a Balkán félszigeten területtel bírnak, látszólag egykedvűséggel és apprehensio nélkül nézik a szomszédságukban lefolyó eseményeket , és mi fogadjuk-e fölháborodással ezeket a dolgokat, ha ők azt hiszik, hogy az ő érdekeik, melyek oly közelről érintettek, nincsenek érintve? Ausztria véleménye és ítélete nagy súlylyal bír az angol királynő tanácsában és Ausztria politikája nagy befolyást gyakorol Anglia politikájára. (Halljuk.) De a jelenben, bármit rejteget is a jövő számunkra, nem látok okot Európa békéjének megzavarására. (Helyeslés.) Ha beáll kötelességeink betöltésének és jogaink megvédésének alkalma, tudjuk, hogy London városa minket támogatni fog. (Zajos helyeslés.), tudjuk, hogy támogatni fog minket az angol nép. (Helyeslés.) Azonban ki kell fejeznem azon hitemet, hogy most még ily veszély vagy nehézség nem fenyeget bennünket, hogy Európa békéje még nincs megzavarva, hogy az európai közvélemény nyomása alatt a fiatal szabad államok nem fognak elnyomatni és hogy a fenyegetett jogok nem fognak elenyészni ;hogy a jövő a kereskedelem és ipar jobb fordulatának jövője és néma romboló háborúé (Helyeslés) és hogy a támogatás, melyet mi önöktől kérünk, nem fog más czélra, mint a béke diadalának kivívására szolgálni. (Zajos éljenzés.) A delegátiók. A magyar delegatió hadügyi albizottsága. A magyar" delegatió hadügyi albizottsága, Hay nad bibornokérsek elnöklete alatt tartott mai ülésében — mint már jeleztük, — folytatta tegnap megszakított tárgyalását. A közös kormány részéről jelen voltak : Bylandt-Rheidt gr. hadügyminiszter, Tóth Vilmos közös számszéki elnök, Barkassy vezérkari őrnagy, Lambert vezérhadbiztos és a hadügyminisztérium többi képviselői; a magyar kormány képviseletében jelen volt Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter. Az albizottság mai ülése, legnagyobb részében szintén a magyar nyelv oktatásának és az intézetek tantervének kérdésével foglalkozott. A tegnap beadott határozati javaslatokon kívül ma Rakovszky István előadó és Rudnyánszky József báró adtak be határozati javaslatokat. Rakovszky István határozati javaslata a következő: »A közös hadügyminiszter felhivatik, hogy a Magyarország területén fennálló katonai alreáliskolákban, a tanterv lehetőleg a Magyarországban fennálló tanrendszerhez alkalmaztassák, hogy e tantervben a magyar nyelv tanítására a most gyakorlatban levőnél nagyobb gond fordittassék, valamint, hogy átalában minden katonai tanintézetben, kivált a történelmi tankönyvek szerkesztése a történelmi tényekkel és a fennálló közjogi helyzettel összhangzásba hozassák.« Rudnyánszky József báró határozati javaslata igy szól: »Utasittatik a közös hadügyminiszter intézkedések tételére oly irányban, hogy a katona nevelő és képző intézetek, a magyar nyelv gondosabb ápolása mellett, a magyar történelem oktatása tekintetéből,a Magyarországon fenálló tanulmányi rendszer szelleméhez alkalmazkodjanak.« A vitában ezeken kívül résztvettek : Zichy Henrik gr., Hegedűs Sándor, Wahrmann Mór, Ivánka Imre, Grünwald Béla, Beöthy Ákos, Prileszky Tádé és Szávy József. S végül a bizottság, szavazás utján mellőzte Grünwald indítványát s miután Rudnyánszky József b. a maga részéről is hozzájárult Rakovszky István hat javaslatához, ez utóbbit fogadta el. Azután rövidebb tanácskozás mellett, a negyedik határozatra adott válasz és előterjesztett kimutatás vétetett tudomásul, mely szerint a katonai nevelő és a képzőintézetekben fizetéses helyekre Magyarországból pályázók és felvettek száma az idén jelentékeny növekvést tüntet fel. A hadsereg elhelyezésében történt változásokra vonatkozó előterjesztések megbírálására egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Zichy Henrik gr., Ivánka Imre, Dőry Lajos b., Szalay Ödön és Rakovszky István előadó. A válasz elintézése, ezen bizottság jelentéséig függőben hagyatik. Azon határozatra vonatkozólag, hogy a hadsereg számára szükséges lóanyag ne kizárólag szállítók útján, hanem lehetőleg közvetlen vásárlások útján fedeztessék, a minisztérium jelenti, hogy az összes pótlószükséglet 32°/0-át közvetlen vásárlások útján szerezte be, és pedig részben pótlóvásárlások által, részben pedig a tisztek közvetlenül keresték fel az eladókat. Ivánka Imre, Dőry Lajos b. és Zichy Henrik gr. kérdéseire a hadügyminiszter előterjeszti hogy a tett intézkedések, melyek egyelőre kezdeményezésnek mondhatók, kedvező eredménynyel kecsegtetnek és remélhető, hogy 32°/0-nál nagyobb arányban is lehetséges leen a lovakat közvetlenül a tisztek útján vétetni. Az az intézkedés, hogy a lóavató tisztek kártérítési felelősség alól a közvetlen vásárlásoknál felmentettek, eddig hátrányosnak nem mutatkozik, mert ily kártérítés szüksége a legritkább esetekig“elő a közvetlen vásárig tudomás révén, hasonló előterjesztéseket a jövőben is kíván, azzal, az előadó által indítványozott kiegészítéssel, hogy a számszerű adatokon kívül a vásárolt lovak minőségére vonatkozólag is kimerítőbb előterjesztés tétessék. A múlt évben a delegáció a katonaorvosjelöltek számára szánt ösztöndíjaknak 120-ra és ezek költségének 48.000 írtra emelését csak az alatt a feltétel alatt engedélyezte, hogy ezen ösztöndíjakban aránylag magyarországi növendékek is részesíttessenek. A hadügyminiszternek erre vonatkozó válasza és kimutatása szerint 1886. évi szeptember hó elején az ösztöndíjak létszáma 116 volt; ezek közül 75 a birodalmi tanácsban képviselt országokból, 41 pedig a magyar korona országaiból való. A bizottság e választ tudomásul vévén, hasonló jelentést a jövőre is óhajt. Áttért ezután az albizottság ama különbözetek tárgyalására, melyek az idei költségvetésben a tavali költségvetéshez mérten mutatkoznak. Ezek között az első tétel a katonai területi parancsnokságok létszámának felemelése, a főtiszti állások szaporítása által előálló 16,186 frtnyi költségnövekvés, melyet leginkább a mozgósítási munkálatoknak állandóan pontos teljesítése igényel. A bizottság az előadónak és a hadügyminiszternek előterjesztése után ezen tételt elfogadja. Hasonlóan elfogadtatott a második tétel, amely 7424 frtnyi kevesebb kiadást jelez, ami az által vált lehetővé, hogy a házassági biztosítékok ezentúl nem őriztetnek a központban és így a katonai pénztárak létszáma csökkenthető volt. Harmadik tétel: a gyalogság és a tüzérség tisztjeinek előléptetési viszonyai, különösen az őrnagytól kezdve, lényeges differentiákat mutatnak, úgy, hogy míg a lovasságnál 100 őrnagyra 198 felebbvaló, a tüzérségnél 100 őrnagyra 96 felebbvaló, addig a gyalogságnál ugyancsak 100 őrnagyra csak 70 felebbvaló esik. Hasonló aránytalanság mutatkozik az ezredeseknél, minek későbbi következménye az, hogy a tábornoki kar legnagyobb részt lovas tisztekből áll. Az előléptetési viszonyok ezen aránytalanságát megszüntetendő, a hadi kormányzat a gyalogságnál az őrnagyok számának csökkentését, ellenben az alezredesek és ezredesek létszámának emelését tervezi, mi a jelen költségvetésben 38.083 forint költségemelést idéz elő. Előadó azt a kérdést intézi a hadügyminiszterhez, hogy váljon az előléptetési arány eme helyesbítése, költségkímélés szempontjából nem lett volna-e elérhető azon az úton is, hogy csökkentessék a lovasságnál és a tüzérségnél aránylagosan a felebbvalók száma. Hegedüs Sándor viszont azt a kérdést veti fel, vájjon az intézkedésnek nem lesz e későbben az a hátrányos következménye, hogy az őrnagyoknak most csökkentett létszámát, később ismét emelni fog kelleni. E kérdésekre a hadügyminiszter részletesen felelvén, előadja a szervezések és az előléptetési viszonyoknak fejlődését és azon hátrányokat, melyek a jelenlegi aránytalanságból keletkeznek, melyek nemcsak a gyalogsági törzstisztek helyzetét teszik roszszabbá, hanem szolgálati szempontból is hátrányosak. A lovasságnál és tüzérségnél a felsőbb tiszti állások csökkentése szolgálati tekintetekből nem lehetséges; az pedig, hogy a most történt reductió következtében idővel az őrnagyok száma ismét szaporíttassék, nem lesz következménye a jelen intézkedésnek, mert a szervezés épen úgy terveztetik, hogy ebből számfeletti és a felesleges állás ne keletkezzék. Beöthy Ákos elismeri, hogy a katonaság szolgálati szempontjából a tétel indokolva van, de nem fogadja el azt elvi szempontból, mert egy deficittel küzdő államban elsősorban a személyes járadékok csökkentése volna a feladat, míg e tétel ennek ellenkezőjéről tesz tanúságot. Az az elv tehát, hogy az előléptetési viszonyok javíttassanak, gyakorlati következményeiben oda fog vezetni, hogy a többi szolgálati ágak is hasonló igényekkel fognak előadni. A német hadsereg tisztjeinek előléptetési viszonyai nem oly kedvezők, mint a mi hadseregünkét, tehát nálunk sem szükséges azoknak javítása, annál kevésbbé, minthogy az előléptetés javításának érdekében a hadügyi kormányzat részéről úgy is számos más téren, mint például a nyugdíjazások terén sok kiadással járó intézkedések tévednek. A vita befejeztével a bizottság a tételt elfogadja. A többi tételek (4., 5., 6., 7.) rövid vita után fogadtattak el, csak az 5-ik tételnél volt részletesebb tárgyalás, az az intézkedést illetőleg, hogy a hadapród iskolákban azt eddig szedett tanszer- és iskolai berendezési járulék helyett ezentúl évi tandíj fog beszedetni s e tandíj 120, 60, és illetőleg 12 írtban állapíttatott meg az apa állásához mérten. A bizottság több tagjának felszólalása és a hadügyminiszter által adott részletes felvilágosítások után a bizottság ezt az intézkedést is elfogadta. Az idő előrehaladván, ezzel az ülés berekesztetett. A legközelebbi ülés, minthogy holnap a külügyi albizottság tart ülést, hétfőn 10 órakor lesz. Táviratok. London, nov. 12. (Eredeti távirat.) Ferencz József császár és király beszéde a delegációkhoz, valamint Salisbury beszéde nagy hatást idéztek elő Angliában a bolgárok javára. Nem lehetetlen, hogy Salisbury lord az ébredő közvélemény kielégítéséül jegyzéket fog intézni Pétervárra Kaulbars eljárása ügyében, és akkor is, ha a kabinetek egyike sem csatlakozik hozzá. Elismerik Londonban, hogy Oroszország eddig még semmit sem tett, a mi a hatalmaknak ellentállásra adott volna alkalmat ) —.... ~0,1 politikának már elve, hogy pártját fogja a fenyegetett népek szabadságának és függetlenségénél- é s Salisbury e lépése e szempontból fog megtétetni. Anglia különben már földrajzi helyzeténél fogva is alkalmas, hogy Európa tolmácsa legyen ez ügyben. (P. C.) Páris, nov. 12. A »Journal des Débats« nak jelentik Londonból, hogy Sa a orosz nagykövet ingerülten nyilatkozott Salisbury beszéde fölött. Várna, nov. 12. Tegnap este, midőn megérkezett azon távirat, mely Valdemár herczeg megválasztatását jelentő, a várost fellobogózták és kivilágították. A lakosság folyton igen nyugodt. Az orosz ágyunaszád még nem tért viszsza Burgaszból. Tirnova, nov. 12. A dán király válasza mindeddig nem érkezett meg. Nabokov és Zaleski életfogytiglani börtönre lettek elitélve, de Kaulbars felhívására ki szolgtált»el^L ^----—*• ~«rc4_ goatt. Sophia, nov. 12. (Eredeti távirat.) Itt Miklós mingreliai herczeg jelölését Oroszország által komolyan veszik. E jelöltség deprimáló hatást tesz. — Tirnovából ideérkezett hírek szerint a régensség az orosz diplomatia elleni küzdelmében már-már kimerült és a bolgár kormány kibékülése Kaulbars tábornokkal közelebb várható. (»P. C.«) Pétervár, nov. 12. (Eredeti távirat.) Az orosz udvar és orosz diplomatia praesumptiv jelöltje a bolgár trónra Miklós mingreliai herczeg azon esetre ha Waldemár dán herczeg, mint válaszából kitűnik és mint Pétervárt gondolják, a választást el nem fogadja. Az orosz kabinet eddig nem tett lépéseket a hatalmaknál, hogy ezt a jelöltséget bejelentse, azonban a jelenleg Kaukazusban időző Miklós herczeghez már kérdés intéztetett, beleegyezik-e a jelöltségbe, mihelyt ez a kérdés napirendre kerül. (»P. C.«) Pétervár, nov. 12. Mint a »Petersburger Deutsche Zeitung« értesül, a bolgár trón jelöltjeire vonatkozó összes eddigi hírek részint valótlanok, részint pedig nem nyernek megerősítést, mivel az illető tárgyalások meghiúsultak. Az egyedüli orosz jelölt, ki valószínűleg a nagyhatalmak beleegyezésére is biztosan számíthatna, Miklós mingréliai herczeg volna. Nevezett lap hozzáteszi, hogy még valószínűleg hoszszabb idő fog eltelni, amíg Bulgáriában oly nyugodt viszonyok állanak be, hogy végbemehet egy fejedelemválasztás, melyet Oroszország törvényszerűnek fog elismerni. Páris, nov. 12. (Eredeti távirat.) A hatalmak Waldemár herczeg megválasztásával szemben még nem foglaltak állást; nem is lesz alkalmuk erre, miután tudva van, hogy Waldemar herczeg vissza fogja utasítani a választást. Oroszország nem tartotta szükségesnek a kérdéssel bővebben foglalkozni, mert még mindig azon az állásponton van, hogy nem ismeri el a nagy sobranje határozatainak törvényességét. Hírlik, hogy a pétervári cabinet utóbbi időben állást foglalt a fejedelemválasztásban és jelöltjének, Miklós mingreliai herczegnek nagy pártja van a jól értesült körökben, azonban Oroszország hivatalosan még nem nyilatkozott. (»P. C.«) Tirnova, nov. 12. (Eredeti távirat.) Kaulbars tábornok eddig nem nyilatkozott a bolgár kormány előtt Waldemar herczeg megválasztását illetőleg. A sobranje elnökének a dán királyhoz intézett sürgönye így hangzik: »Sire! A bolgár nép képviselői örömmel fogadták a választ, melyet Waldemár herczeg ő fensége, felségednek felséges fia velük általam közöltetni méltóztatott és megbíztak engem, hogy reményüknek adjak kifejezést felséged előtt, hogy felséged kedvezően fog válaszolni a bolgár nép óhajaira, a mennyiben fenséged meg fogja engedni felséges fiának, hogy ő drága életét a bolgár nép nagyságának és jólétének, valamint az uj dynastia dicsőségének szentelje. Fogadja Sire, a mély tisztelet kijelentését, melylyel szerencsém van felséged hódoló szolgája lenni. Zsivkov,« Pétervár, nov. 12. Waldemár fejedelemsége a lapok szerint lehetséges, ha a sobranje feloszlatását és a régensség visszalépését köti ki feltételül és ha az Oroszország ellenőrzése alatt választott képviselők által fog oly határozatot hozatni, mint aminőt a tirnovai gyűlés hozott. Waldemár herczeg, a »Swiel« véleménye szerint, csak Németországra nézve lehet kellemetlen, mert dán Oroszország főczélja, a német-magyar befolyás elnyomása, a legjobban el lenne érve. A pétervári lapok értesülése szerint Oroszországnak egyedüli jelöltje a mingreliai herczeg. (N. Fr. Pr.) Sophia, nov. 12. Kaulbars tábornok tiltakozott Waldemár dán herczegnek bolgár fejedelemmé választása ellen, amit az orosz kormány nevében érvénytelennek jelentett ki. Egy orosz lap levelezője előtt Kaulbars tábornok kijelentette, hogy Oroszország türelme már véget ért és hogy Oroszország erélyesen végezni fog a bolgár forradalmárokkal, akik az ország kormányzását magukhoz ragadták. Kelet-Rumélia partjai előtt tegnapelőtt óta öt orosz hadihajó és több torpedónaszád czirkál. (N. W. A.) Belgrád, nov. 12. (A »Revue de l’Orient jelentése.) Több lap azt állította, hogy Zia bey belgrádi török követ tiltakozott , , . ál dr gtranszky a szerb kormánynál ellen. .bolgár ágens kinevez «transzkyt ! Ez a hir teljesen alaptalan ^ia ey l" , san hafogadta min* bolgír kiP*® “fTi nem csupán mint magán embert. Azon ani ^ea háború előtt is a török követ a bolgár képviselőket mindig csupán magánembernek tekintette s hivatalosan soha sem fogadta őket. Belgrád, nov. 12. (A Revue de l’Oriente jelentése.) A szerb kormány Danic külügyminiszteri osztályfőnököt nevezte ki bolgár diplomatiai ágensnek. Danic mindig intimusa volt Garasaninak. Ezenkívül a szerb kormány a Bregova ügyben küldendő vegyes bizottságba a következőket nevezte ki szerb kiküldötteknek: Zivko Angelic negotini praefectus és Kosta Kristics törvényszéki elnök. Miután a bolgár régensség küldöttei szintén ki vannak nevezve, úgy deczember 13-án Negotinban megkezdődnek a tárgyalások. Ziabev, ki utóbbi időben Nisben tartózkodott, ideérkezett, s most már állandóan Belgrádban marad. Berlin, nov. 12. Újból merültek föl hírek, hogy Oroszország Bulgária occupátiójára készül. Az erre vonatkozó bécsi jelentéseket élénk megfontolás tárgyává teszik. A »Magdeburger Zeitung« berlini félhivttiaiua igi laoumnnfrat 6«tanul, hogy Melyetország és Ausztria-Magyarország ellenvetései daczára, amelyeket előzékenységgel fogadtak, a viszony akkér alakult, hogy naponként lehet várni az orosz csapatok partra szállását és azt, hogy egy nagyobb orosz hadtest fog Bulgáriába benyomulni. (N. W. A.) Konstantinápoly, nov. 12. (Eredeti távirat.) White angol nagykövet eddig nem lépett ki posztvitájából a bolgár kérdésben. Grekov e héten visszatér Sophiába, miután meggyőződött, hogy az európai hatalmak actiója Bulgária javára nem várható. Állítólag kijelentette volna, hogy ily körülmények között Bulgária legjobban teszi, ha Oroszországgal és Törökországgal kibékül és e kibékülés küszöbön is áll. (P. O ) Berlin, nov. 12. Vilmos császár ma délután 3 órakor Letzlingenbe utazott, hogy részt vegyen az ottani vadászatokban. Trento, nov. 12. A német trónörökösné három leányával ideérkezett. Kopenhága, nov. 12. Az országgyűlés az államadósság részletes convertálására vonatkozó törvényjavaslatot elintézte. Madrid, nov. 12. Eulalia infánsnő múlt éjjel fiúgyermeket szült. Anya és gyermek kitűnően érzik magukat. Páris, nov. 12. Paul Bert halála általános részvétet keltett; számos lap, köztük a »République Fransaise« is, gyászkerettel jelent meg, Rouvier és Lenassen képviselőket már is emlegetik, mint Bert valószínű utódjait; erre nézve azonban még semminemű elhatározás sincs. Bert holttestét Francziaországba fogják szállítani. A »Figaro« azt jelenti, hogy Boulanger hadügyminiszter holnapután egy tornaegyletben beszédet fog tartani. (N. W. T.) Nis, nov. 12. (Eredeti távirat.) A skupstina tegnap és tegnapelőtt több pénzügyi javaslatot és a hadügyminiszternek a hadi szervezésre vonatkozó tervezeteit letárgyalta és ma veszi kezdetét a budgetvita. (»P. C.«) Nis, nov. 12. A sk up s ti na ma tartott ülésén az 1887. évi költségvetést átalánosságban és részleteiben csaknem egyhangúlag elfogadta. Hull, nov. 12 Az Adria magyar tengeri gőzhajózási társulat ma vette át itten az általa megvásárolt két gőzöst, melyek közül az egyik »Széchényi«, a másik pedig »Zichy« névre fog kereszteltetek Az előbbi egyenesen Calcuttába indul, míg utóbbi Fiume számára rakodik. Mindkét hajó vasszerkezetű áruszállító gőzös a legújabb constructióval. Hordképességük egyenkint 2500 súlytonna. A hajók hátsó részeiben kényelmesen berendezett tartalékszobácskák vannak első osztályú utasok számára, továbbá víztartányokkal vannak ellátva, melyek 450 tonna hajósúlyt vesznek fel. A hajók fedélzetei 4—4 mentőcsomnakkal, 5 gőzdaruval, egy gőzkormányszerkezettel és 1—1 gőzhorgonyhúzó szerkezettel vannak felszerelve. A motort háromszoros feszerejű gépek képezik, melyek körülbelől 650 lóerővel bírnak. A menetgyorsaság óránként 9 tengeri mértföldet tesz ki. Szeged, nov. 12. Zentán legutóbb choleraesetek fordultak elő, és e miatt a f. hó 14-ére kitűzött ottani országos vásár megtartását Bácsmegye alispánja eltiltotta s erről a szegedi kapitányi hivatalt is sürgősen értesítette. Battonyán a szegedi cholera miatt elhalasztott vásár a belügyminisztérium engedélyével , hó 20-án tartozik meg. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, nov. 12. ("Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105.10 Erdélyi földtetherm. kötv 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálog]. —.—.Erdélyi vasutrészv. 18425 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 122.60. Szölődézsmaválts. kötv. 99.—. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 124.90. 4 száz. aranyjáradék 102.90. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 151.80. Magy. hitelb. részv. 294.50. Alföldi vasút részv. 187.50. Magy. észak-kel. vasút r. 172.25. 1889. m. k. v. áll. els. kötv. 99.25. Tiszav. vasut-rész. 251.25 Magy lesz. és váltóbank-r. 103.25. Kassa-Oderberg vasut-r. 150.25. 5 száz. papir-járadék 92 80. M. jelz.hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.—. Török dohány —■ Északi vasutrészv. —.—. Bécs, nov. 12. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 284 30. Déli vasutrészvény 105.50. 4 százalékos aranyjáradék 113. — , Londoni váltóár 125.40 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 197.30. 1864. sorsjegy. 172.—, 42 száz. ezüstjáradék 84.70.1860. sorsjegy 138 50. Török sorsjegy 17.—, Angol-osztrák bank részv. 115.—, Osztrák államvasut részv. 243.75, 20 frankos arany 991 — , 42 száz. papir-járadék 83 72. Osztrák hitelsorsjegy 176.75. Osztrák-magyar bankrészv. 869.— Cs. kir. vert arany 5.92. Német bankváltók 61.40. Elbevölgyi vasút 171.—, Dunagőzhajózási. t. 373. Bécsi bankegyl. 106.—. Az irányzat: javul. BUCS. nov. 12. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 284.50. Osztr. államvasuti 243.30. Union-bank —. 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. 115—. 20 frankos arany 9.91 — . Déli vasút részvény 105 70. Magyar hitelb.-részv. 294.25. 1884. sorsjegy —.—. 4°/o magyarjáradék 103.52. Magyar-gal. vasút —. 1 z irányzat szilárd. Frankfurt, nov. 12. (Esti tőzsde.) 4‘2'/o papirjáradék — . 4*2°/o ezüstjáradék —. 6°/o magyar aranyjáradék — . 5°/o magy. papirjáradék —. Osztr.-magy. bankr. — . Károly Lajos vasút r. 160.87. Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4,/a°/o földhitel zálogr. —. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —. 5°/o osztrák papirjáradék —. 4./o osztrák aranyjáradék 4°/o magyar aranyjáradék 83.40. Osztrák hitel részv. 229.87. Osztrák államvasut r. —.—. Déli vasút r. 84.50. Magy.-Gácsor, vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —. M. jelz. b. r. —. Irányzat, szilárd.