Nemzet, 1887. május (6. évfolyam, 1677-1706. szám)

1887-05-06 / 1682. szám

az sőt amennyiben azok a szerződésekkel meg­­ígértethetők, elő is mozdítja. Ami azonban azt a semrehányást illeti, hogy a török kormány majd az eyik, majd a másik hatalom érdekében lép föl, a­­rta kijelenti, hogy sohasem lesz hajlandó bele­gyezni, hogy a bolgár kérdés egyetlen egy hatalom­rdekében oldassék meg. (W. A.) Pétervár, máj. 5. Az itt összeült angol­­orosz-afgán határrendező bizottság előérte­­kezlete egyátalán semmi eredményre sem vezetett és az angol bizottsági tagok köze­lebbről elhagyják Pétervárt. A tanácskozá­sok eredménytelenségének oka az, hogy az orosz bizottsági tagok nemcsak hogy semmi­nemű engedményt nem tesznek, hanem még az angol és afghán megbízottak engedmé­nyeit is minden indokolás nélkül visszauta­sították. Az angol és afghán bizottsági tagok hajlandók lettek volna még Herátot is fel­ajánlani Oroszországnak, ha ez Afghanistán többi részéről teljesen lemondott volna. (N. W. A.) Bécs, máj. 5.(Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« czettinjei jelentése szerint Plamenac hadügymi­niszter a napokban részletes jelentést terjesztett Ni­kita fejedelem elé a montenegrói hadsereg szerveze­téről. A jelentés azzal végződik, hogy Montenegro most már nyugodtan tekinthet minden eshetőség elé. _Czettinjében feszült figyelemmel néznek a szerbiai események elé, ahol azt remélik, hogy a viszonyok gyökeres változáson mennek át. Június folyamában várják Strossmayer djakovari püspököt, Bosznia és Herczegovinában teendő körútja alkalmából. Konstantinápoly, máj. 5. (Ered. táv.) Az örmény főpap az alája rendelt papságot utasította, hogy az orosz kormány abbeli rendeletének végre­hajtását, mely szerint az örmény iskolákban a vallás­­tanításnál az orosz nyelv hozassák be, akadályozzák meg. A főpap egyidejűleg Dondukov-Korsakov her­­czeghez, a kaukázus főkormányzójához levelet inté­zett, melyben az orosz kormány intézkedését sajnála­tosnak tünteti föl s kifejti, hogy ha a vallástant az örmény iskolákban nem örmény, hanem más nyelven tanítják, úgy az örmény vallás rázkódtatásnak lesz alávetve. A főpap ennélfogva nincs abban a helyzet­­ben, hogy a rendeletet végrehajtathassa. Ragaszko­dik továbbá ahhoz is, hogy a tanításra hivatott pa­pok kinevezése, valamint a tanítandó könyvek behozata előtt az ő véleménye és hozzájárulása ki­keressék. (P. C.) London, máj. 5. A pétervári angol nagykövet utasítást kapott, hogy szerezzen értesülést Katkovnak indiai maharajahval folytatott intrigyáiról. A maharajah, Djuleep Singh, évek hosszú során át, s “­ mint földbirtokos Angliában élt, angol nőt vett fele­ I­I.­ségül, s igen szívesen látott vendége volt a főúri kö­­röknek. Igényt támasztott a pendoabi trónra, de mi­­al­vel az angolok nem támogatták, elhagyta Angliát,­­ nejére és gyermekeire íratván birtokait. Indiába utaz­­tában az angolok elfogták, de utóbb ismét szabad­lábra helyezték. I . Paris, május 5. Flourens külügymi­niszter tegnap Münster gróf nagykövetet fogadta, ki ez alkalommal örömének adott tá kifejezést, hogy visszatérhet Francziaor­­­­szágba, miután a pagny-i esemény által elő-­­ idézett izgatottság megszűnt. A nagykövet £ kifejezést adott továbbá azon meggyőződésé- £ nek, hogy a két ország közt a legszívélyesebb g­ viszonyok továbbra is meg fognak maradni. “ Flourens külügyminiszter válaszában “ hangsúlyozta békés érzelmeit, melyekkel ed-­­­dig sohasem szűnt meg a kormányt inspirálni. ° Páris, máj. 5. L­a m£o u r­e­u­x karmester ma I­s közzétett levelében kijelenti, hogy végleg lemond­­ arról, hogy »Lohengrint« továbbra is előadassa. Nem I­s az én feladatom jegyzi meg Lamoureux, hogy a tör-­­ tént demonstrátiók felett bírálatot mondjak. A fo­ I gadtatás után, melylyel a sajtó és a közönség részesi- I tette a művet, melyet a művészet érdekében saját I 0 költségemen és veszélyemre hoztam színre Franczia- Í­r­országban, magasabb tekintetek indítanak arra, hogy I a további előadásoktól azon öntudattal álljak el, hogy I kizárólag mint művész cselekedtem és azon meggyőz I ződés által vezéreltettem, hogy minden tiszteséges ember helyeslésével fogok találkozni. I­n Stockholm, május 5. A trónbeszéd, melylyel a I király ma az országgyűlést megnyitotta, kiemeli, I . hogy a vámok kérdése, melyeknek tárgyalása a múlt­­ országgyűlés feloszlatását idézte elő, oly nagy font­­­tossággal bír az ipar és a kereskedelemre nézve, hogy az eddigi rendszert nem lehetett megváltoztatni, mi­előtt az ország véleménye az iránt, kívánatos-e a vál­tozás vagy sem, határozott alakban nem nyilvánult.­­ A trónbeszédben a Spanyolországgal kötött kereske- I­­­delmi szerződés előterjesztése helyeztetik kilátásba. 1 Lussin-Piccolo, máj. 5. Mint Latakiából, ázsiai­­ Törökországból, táviratozzák, a »Toni« nevű osztrák-­­ magyar bárkahajó hajótörést szenvedett. A kapitány és ennek neje valamint a legénység egy része meg-­­ mentetett. A hajón volt többi személy halálát lelte. czeolaj (hordóstól) kész szállításra 23 márka 50 fillér (= 29 frt 08 kr.); máj.-ra 22 márka 30 fillér (= 28 frt 17 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 30 krral. Páris, május 5. Teményvásár, Búza folyó hóra 26 frk. 80 ctme (= 13 frt 47 kr.) ; júniusra 26 frk 90 ctme(= 13 frt 52 kr.) ; jul.-auguszt.-ra 26 frk 90 ctme(= 13 frt 52 kr. utólsó négy hóra 25 frank 60 ctme (= 12 forint 85 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 56 frk 10 ctme (= 17 frt 76 kr.) júniusra 56 frk 40 ctme (= 17 frt 82 kr.) ; jul.-augusztusra 57 frk— ctme (= 17 frt 94 krajczár); utolsó 4 hóra 55 frk 60 ctme (= 17 frt 55 kr.). Repczeolaj folyó hóra 48 frk 50 ctme (= 24 frt 39 kr.) ; júniusra 49 frk — ctme (= 24 frt 65 kr. ; jul.-augusztusra 49 frk 75 ctme (25 frt 01 kr.); utólsó 4 hóra 51 frk 50 ctme (= 25 frt 88 kr.). Szesz folyó hóra 41 frk 75 ctme (= 22 frt 83 kr.) ; júniusra 42 frk — ctme (= 22 frt 97 kr.); jul.-augusztusra 42 frk 25 ctme (= 23 frt 10 kr.) ; utolsó 4 hóra 40 frk 75 ctme (= 22 frt 26 kr.). I m Átszámítási árfolyam 100 frk : = 50 frt 25 krral.­­ I c Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. , STETTIN. Május 5. Május 8. Búza májusra.....................178 márka 110 fillér 171 márka 50 fillér 1 n „ jun.—júliusra.............111 , 50 „ 178 „ — „ 1j Rozs májusra......................122 „ — „ 120 „ 60 „ „ jun.—júliusra.............123 „ „ 122 „ — „ ei KOÉN.­S Búza májusra.......................17 márka 20 fillér 17 márka 10 fillér I , „ júliusra........................18 „ 50 „ 18 „ 30 „ I ti ROZS májusra.......................IS „ 80 „ 12 „ 80 . lg. „ júliusra.......................13 „ 10 „ 13 „ 10 „ PÁRIS. e Búza folyó hóra....................28 frank 80 c­me 26 frank 25 c­me 1 H » júniusra................26 „ 91 „ 26 „ 30 „ | rr „ julius—augusztusra . . 26 „ 10 „ 26 „ 25 „ 1­4 „ utolsó 4 hóra...........25 „ 61 „ 25 „ 25 „ | v Llsz! folyó hóra.....................56 „ 10 „ 55 „ 40 „ * I n júniusra........................56 „ 40 „ 55 „ 15 „ b „ július—augusztusra. . . 57 „ — „ 56 „ 25 „ I . „ utolsó 4 hóra..................55 „ 60 „ 55 „ 25 „ u Közgazdasági táviratok.­­ Árutőzsde, Bécs, május 5. (Gabona- és termény- I1 tőzsde.) Az irányzat szilárd, de az árak nem­­ emelkedtek, mert Magyarországról esőhiány miatt érkeztek panaszok. A forgalom azonban élénk. Eladatott: B­u­z­a tavaszra 9.87—9.92 forin­ton, május—janiusra 9.50—9.57— forinton, ok-­­­tóber—novemberre —.-----.— forinton, őszre 8.60— 1 —8.68 forinton. — Rozs őszre —.-----.— forin­ton, rozs tavaszra —.-----.— forinton. — Zab tavaszra 6.32—.— forinton, őszre 6.47—6.55 fo­rinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, július—augusztusra 6.26—6.29 forinton augusztus—szeptemberre —.-----.— forinton, szep­tember—októberre —.— frton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.09— 6.10 frton. Felmondatott ma 4000 mm. búza, 500 mé­ter mázsa zab és 3000 mm. tengeri Stettin, május 5. Terményvásár. Búza májusra 172 márka 50 fillér (= 10 frt 74 kr.); junius—júliusra­­ 173 márka 50 fillér (= 10 frt 80 kr.). Rozs májusra 122­­ márka — fillér (=7 frt 60 kr.); június-júliusra 128 márka — fillér (= 7 frt 66 kr.). Repczeolaj májusra 44 márka fillér (= 27 frt 41 kr.); szept.—októb.-re 34 márka 25 f­illér (= 21 frt 49 kr.). Szesz kész szállításra 40 márka 40 fillér­­ (= 25 forint 16 kr.); májusra 40 márka 75 fillér (­= 25 forint 38 kr.) ; jun.—júliusra 41 márka 60 fillér (= 25 frt 84 kr ) ; aug.-szeptemberre 42 márka 60 fillér (= 26 frt 53 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 m. = 62 frt 30 kr. Köln, május 5. Termény vásár: Búza májusra 17­­ márka 90 fillér (= 10 frt 14 kr.) ; júliusra 18 márka 50 fillér (=11 frt 52 kr.). Rozs májusra 12 márka 90 fillér (= 8­­ frt 03 kr.), júliusra 13 márka 10 fillér (s= 8,16 frt.). Rep-­­ ------- n Értéktőzsde,­­ Bécs, május 5. (Eredeti távirat.) A mai esti tőzsdén a hangulat a Lohengrin előadások fel­függesztésének hírére nyomott. Jegyeztek osztrák hitelt. 283.75 — 270.60, ma- ® gyar aranyjár. 100.67, magyar papirjáradék 87.80, zárlatkor osztr. hitelrészvény 280.30, magyar arany- e járadék 100.80. * Bécs, május 5. (Magyar értékek zárlata) |­ Magy. földteherm. kötv. 104.80 Erdélyi földteherm. kötv. I­I I 104 60, 5 és fél száz. magy földhit. int. zálogl. —.—. Erdé- I­­ I­lyi vasutrészv. 179.50 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115.—. I £ I Magy. nyer. k. sorsjegy 119.—. özölödé romaválts. kötv. 99.10. I­­ I S száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles, sorsj. I ' I 124.75, 4 száz. aranyjáradék 100 80 M. orsz. b.­részv. —.—. I­I I Magy. vasúti kölcsön 149.75. Magy. hitelb. részv. 284 50. I­­­I Alföldi vasút részv. 181.25. Magy. észak-kel. vasút r. 165—. I­I 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.—. Tiszav. vasut-rész. 250 — ) I Magy­­esz. és váltóbank­ r. 94 —. Kassa-Oderberg vasut­r. I­I­I U5 25. 5 száz. papír-járadék 87.95. Adria m. teng. gözh I­­­I r. társ. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. I­­ Bécs, május 5. (Osztrák értékek zárlati). I­­­I — Osztrák hitelrész. 280.—. Déli vasutrészvény 73.50. I , I 4 százalékos arany-járadék 112 —. Londoni váltóár 127.—. I­I Károly Lajos vasut-rész­vény társaság 204.—. 1864. sors­ I­I jegy. 166.—. 4­2 száz. ezüstjáradék 82.20, 1860. sorsjegy I­­­I 135 75. Török sorsjegy 16.—. Angol-osztrák bank részv. I I 108 75 Osztrák államvasut részv. 228 40, 20 frankos arany I­I 10.041/i 4­2 száz. papír­járadék 81.15. Osztrák hitelsorsjegy I­I 175.75, Osztrák-magyar bankrészv. 876.­ Cs. kir. vert arany I I 5 94. Német bankváltók 62 30. Elbevölgyi vasút 162.25, Du- I­I vagőzhajózási. t. 836. Bécsi bankegyl. 91.75 Az irányzat: I­I nyomott Frankfurt, május 5. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti I­I r. 164—, 4°/a osztrák aranyjáradék —.— 40/a magyar I­I aranyjáradék 80.30. Osztrák hitelrészv. 224 —. Osztrák I államvasut részv. 182.50. Déli vasút r. 57.’/a Irányzat I­I gyönge. Külföldi értéktőzsdék zárlata május 5-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vtsz. «1 61 35 frt. — 100 frank vist­a I * 50 30 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben I (K), medióra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val j­elölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin || Frankfurt [ P á r i s_ Árf. | Paritás | Árf. Paritás Árf. Paritás I I 4*/*‘os magyar aranyjárad.I 83.76 101 05 0 60.60 100.92 (J 81 18 100 370 I I­­«/o-os „ papirjárad. 70 40 88 4« ü 70.40 83.42 0 — I i*2*/.-os osztrák „ 64 93 8102 BL 65.20 61.40 K — I 5*/o-OB „ 78­­ 97 67 K 77.93 97 55 K — I 4*2°/.-o§ „ ezÜstjárad. I 65 90 82 61 K 65.75 82.48 K —— .­I t*/o-OB „ aranyjárad. 90 20 112 60 K 90.15 112.68 K ——.— I I Magyar keleti vasúti kötv. 78 80 98.68 K ——.— —— —.— I 5°/*-obkeleti vasút els. kötv. 102 — 167.62 K — I Osztrák hitelrészvény...... 449 — 280 81 K 284.75 281.67 O —­I Osztrák-magyar bank..... ——.— 702 50 —.— 17 —.— — I Osztrák-magyar államvasut 361.­ 2?5 20 0 182.76 228­­10 468 75 226 15M I I Déli vasút .................... 1*3 — 76.61 0 57 75 7­­.200 177 50 79 15M I Erzsébet osztrák-ny.vasút . —.— —.— ——. K —.— —.— I Magyar-gácsországi vasút . —.— —.— —.— —K —.— —.— I Elbevölgyi vasutrészvény.. 274.50 —.—— —.— —K — I Károly-Lajos vasút.........8­0.~ 204 43 0 163 — 204.07 V — I Sassa-oderbergi vasút...... —.— —& —.— —.—­­ .— —.— I Orosz bankjegyek.......... 178 50 111 30 0 — I Váltó bécsi piaczra......... 160 80 62.82 160.40 62 29 —.— — I II. kibocs. keleti kölcsön.. E5.20 —.— —.— —.— —- —.— I IV/6-os földhitelint. zálogl. ——.— O 79.60 — I 3°/o-08 franczia járadék.... —.— —.— 80 22 —I I 6V/V/o-os franczia járadék . ——.— —.— 108 la I­I Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— 5­'5 93 —.— I Franczia törleszthető j­árad. —­ 83 60 — I Tiszavidéki vasúti e. k.... ——.— —.— —.— — új jelzálog-hitelbank . ——.— —.— —.— —.— — „ lesz.­és pénzv.­b. —.—­ —. — —.— ——.— —.— h­írek. Május 5. — A mai számunk mellékletének tartalma a követ­­kező: A quotabizottság jelentése. — A főváros ivóviz­­kérdéséhez. — Tárcza: Anilus arája. Regény. (Irta : Ebers György.) (Folytatás.) — Hírek. — Egyesületek és társulatok. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdá­lg. Szeszadó enquéte. — Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Coburg Ferdinánd herczeg, mint Bécsből je­lentik, néhány nap előtt megbetegedett s az orvosok kanyarót constatálták. A kanyaró föllépését igen he­ves láz kisérte; mint azonban az orvosok által kiadott legutolsó bulletin mutatja, a láz a mai nap folyamán már kisebbedett s a beteg általában véve jobban érzi magát. — Személyi hírek. József főherczeg ő fensége az orsz. kisdedóvó egyesület és az orsz. magyar ker­tészeti egyesület számára 25—25 fatot adományozott. — S­i­m­o­r János bibornok herczegprimás megron­gált egészségének helyreállítása végett több heti tar­tózkodásra Carlsbadba utazott. — C­a 11­­ táborszer­nagy a múlt hétfőn hivatalos ügyekben Esztergom­ban járt. — S­e­m­s­e­y Andor a természettudomá­nyok bőkezű mecénása s a nemzeti múzeum osztály­őre jelenleg hosszabb ásványtani és geológiai tanul­mányutat tesz Spanyolországban, honnan csak e hó végén tér vissza Budapestre. - - M­i­h­ó­k Sándornak, a földmivelési minisztérium segédhivatali igazgatójá­nak 50-ik születésnapja alkalmából tegnap tiszttár­sai lakomát rendeztek, mely alkalommal sok felkö­szöntőt mondtak.­­ Fabiny Teofil igazságügyminisztert, mint tud­valevő, a múlt hó 3-án a bírósági végrehajtók orszá­gos nyugdíj- és segítő-egyesülete tiszteletbeli tagjává választotta. Az egyesület a »P. L.« értesülése szerint e hó 7-én negyven tagból álló küldöttséget meneszt az igazságügyminiszterhez, átnyújtandó a díszesen kiállított tiszteletbeli diplomát. A küldöttséget Hor­váth Boldizsár, Temesvár országgyűlési képviselője fogja a miniszter elé vezetni, a küldöttség szónoka az egyesület elnöke, Gyertyánfy Béla lesz. Az egye­sület nevében egyúttal memorandumot is fognak át­adni a miniszternek, s ebben vázolva a bírósági vég­rehajtók nyomasztó helyzetét, ennek javítását kérik.­­ A toroczkói tűzkárosultak részére újabban 5 frtot kaptunk Hegedűs Sándor országgyűlési képvi­selő úrtól. — A toroczkói tűzkárosultak javára az orsz. központi takarékpénztár igazgatósága — mint a »HT K« jelenti — ma 100 frt segélyt sza­vazott meg, melyet az ottani takarékpénztár által juttatott az ínségesek kezéhez. — Esti lapunkban tollhibából Toroczkóról az mondatik, hogy Alsófe­hérben fekszik. Sietünk helyreigazitni, megjegyezvén, hogy Toroczkó köztudomás szerint Torda-Aranyos­megyében van. — Galimberti bécsi nunciusról, kit közelebb nevezett ki a pápa, a következő adatokat közli a »Magyar állam«: A Vatikánnak legbefolyásosabb állásait ez idő szerint életük teljében levő férfiak foglalják el. Rampolla, a kijelölt államtitkár alig van túl 40. életévén, di Rende bibornok épen negyven éves, s már hat nunciaturai év van mögötte. Rotelli, a kijelölt párisi nuncius, és Boccali, a pápa auditora sem tartoznak az idős férfiak közé. Galimberti Lajos praelátus is e generatióhoz tartozik. Alig 47 éves a római születési főpap, s így Jacobininál később jutott a bécsi nunciaturába, ki 42—43 éves korában ne­veztetett ki ama méltóságra. Atyja a praelátusnak még Bergamóban született s igy osztrák alattvaló volt; ezért juthatott ő az ötvenes évek derekán a Cesaroli-kollégiumba, mely bergamói ifjak javára alapitványos helyekkel is rendelkezett. Ez intézet növendékei a római semináriumban végzik tanul­mányaikat. A kiváló eszű fiatal növendékpap kitűnő eredményt mutatott föl tanulmányainak befejeztével, s római szokás szerint fényes gyülekezett előtt mu­tatta be theologiai disputatióval ismereteit. A 70-nes évek folyamán neveztetett ki a Propaganda-kollégium egyháztörténet-tanárává; mindekkoráig azonban sem­mi föltűnést nem keltett Galimberti tehetségeivel. Tanítványai nem igen lelkesedtek kevés szavú taná­ruk mellett, de tisztelői tudták azt is, hogy Galim­­bertinek nem való a tanári pálya. Ezt érezte ő maga is, mikor congregatióhoz járt dolgozni, s mikor e munkáját tudománya teljével s gyakorlati tevékeny­ségre lelkesedő hangulattal látta el. Csak némiképen befolyásos állásra sem tudott azonban itt vergődni. Végre XIII. Leo pápa trónraléptével megváltoztak viszonyai. A szentatya fölismerte Galimberti képes­ségeit. Ennek köszönheti, hogy 1879-ben a lateráni bazilika kanonoka lett, majd 1880-ban a Signatura előadója lett, de cathedráját is megtartotta. Majd a rendkívüli egyházi ügyek congregatiójának conzul­­torává neveztetett ki. Galimberti 1882-ben maga alapított lapot, melynek a »Moniteur de Rome« czí­­met adta. Az ő neve, mint főszerkesztőé, a lapon soha sem szerepelt, de ő adott neki irányt. Pallotti Lajos, ki most bibornokjelölt, a rendkívüli egyházi ügyek congregatiójának titkára volt ez időben; ő kinevez­tetett az apostoli kamara főauditorának állására, s helyét Galimberti foglalta el. Titkári működéséért a jutalom az volt, hogy a szent Péter bazilika kano­nokává neveztetett ki. E minőségében nem merült föl újabban egyházpolitikai kérdés, melynél föl ne említtetett volna Galimberti neve a döntő férfiak között. Jacobininak jobb keze volt a Károly-szigetek ügyének eldöntésében. Schlözer porosz követtel napról-napra értekezett, s a hivatalos ismeretségből barátság fejlődött. Azt lehet mondani, hogy ő vezette a Poroszországgal folytatott egyházpolitikai alku­dozásokat. A szeptennátus ügyében is volt döntő befolyása. Nagyfontosságú küldetés várt rá legutóbb is, midőn Berlinben Vilmos császár 90. születésnap­ja alkalmából képviselte a szentatyát. — Cecchi Fülöp, piarista atya, hírneves termé­szettudós és a Ximenes-observatorium igazgatója Flórenczben elhunyt. Élte mozzanataiból a »M. A.« a következőket jegyezte föl: 1822-ben született s 17 éves korában már a piarista rendbe lépett. Meteoro­lógiai készülékeiért, melyeket ő talált fel, aranyérmet kapott a turini kiállításon. Legkiválóbb találmánya egy electromotor, mely erőben minden elődjét fölül­múlta. Különösen a villamosság és delejességgel fog­lalkozott ; e kettőnek körében több készüléket talált föl. Új regulátort készített a villamos fény szabá­lyozására. — Tisztelgés a józsefvárosi plébánosnál, Ka­novits Béla józsefvárosi plébánosnál és a VIII. kerü­leti józsefvárosi kör köztiszteletben álló alelnökénél mai 55-ik születése napja alkalmából a józsefvárosi kör nevében negyven tagú küldöttség tisztelgett, mely­ben Rémi Róbert elnök vezetése alatt ott voltak. Visi Imre és Megyeri Krausz Lajos orsz. képviselők, Bachát Dániel ev. esperes, Hűvös József, Radich Gyula, Baumann Antal, dr. Cholnoky Imre, Feny­­vessy Adolf, dr. Siklósy Gyula egyetemi tanár, dr. Gonda Ignácz, Morbitzer Mátyás mérnök Topercer Péter s még többen a kerület legtekintélyesebb pol­gárai közül. A küldöttség pont 11 órakor jelent meg a plébánia-lakban s Rémi Róbert meleg szavakban üdvözölte a plébánost, ki nemes életfeladata és pá­lyája mellett is talál időt a közügyek előmozdítására Üdvözölte benne a toleráns, emberszerető papot, a buzgó alelnököt a kör és a Józsefváros öszes polgá polgárai nevében. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Kanovits plébános meghatottan köszönte meg az ovatiót, melyben barátai, szivének szerettei őt részesitték. Önzetlen tisztelettel, barátsággal fogja ezt meghálálni. Kiemeli, hogy ember és ember közt semmi külömbséget nem ismer, keblére ölel minden­kit, a ki arra méltó. Kéri tegyék vele ezt megjelent barátai is, kikre isten áldását kéri. Beszéde végén pedig Rémihez fordult s kétszer megölelte és meg­csókolta. Újból taps és éljenzés hangzott fel s a plé­­bános a küldöttség tagjait lakomára hívta meg, melynek folyamán Rémi Róbert szólalt föl először éltetve a vendégszerető háziurat, kihez nem ön- vagy más érdekből, egyedül baráti vonzalomból jöttek Kanovits válaszolva, kijelenti, hogy ő is tudja ezt s a tisztelgőkben nem pártférfiakat, de őszinte baráto­kat lát. Ezután Visi Imre emelte ki az ünnepelt em­beri szeretetét, családias érzelmeit, fiai hálás szivét Ezért poharat űzit a plébános 80 éves ősz édesanyja egészségére, kit aztán testületileg is üdvözöltek. Majd Bachát Dániel esperes kívánt a plébánosnak egyházi előléptetést s ugyanezt kívánta Fenyvessy Adolf is, mig dr. Cholnoky Imre a papságot éltette. Kívülük még többen mondtak felköszöntőt s a társa­ság a legjobb hangulatban az esti órákig maradt együtt. — Az aradi vértanuszobor. Az aradi vértanu­­szobor-bizottság legutóbbi ülésén felolvasták Zala György szobrász levelét, melyben tudatja, hogy a Harczrakészség mellékszobra elkészült s már gypszbe is öntetett. Ezt Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula megnézték és sikerültnek mondották. Jelenleg az ál­dozatkészség mellékszobrán és a domborművű arcz­­képeken dolgozik s a folyó évben teljesen elkészül a szobor összes munkáival. A Tourbain-féle érczöntődé­­ben nagyban folyik a munka és jelenleg a Hungária­­alakot öntik. — A székesfehérvári vértanuszobor terve mint a »Fehérvári Hírlap« írja — közel áll a meg­valósuláshoz. Havranek József polgármester kö­zelebb értekezletet hív egybe, melyen bemutatja az új tervet. A terv költségvetése 900—1000 írttal meg­haladja a már összegyűjtött összeget, de azért való­színűleg nem fog akadályokba ütközni a kivitele. — Szerencsétlenség történt ma estefelé az ope­raház gépházában. Weiland László budapesti szü­letésű 23 éves gépkezelő, midőn a gázmotort meg akarta indítani s lábával a nagy lendítő kerékre lé­pett, hogy azt lenyomja, a hirtelen megindult gép el­kapta s jobb lábát a térden alul két helyen eltörte. A szerencsétlen fiatal­embert a fájdalomtól és a sok vérvesztéstől eszméleten kívüli állapotban szállították a Rókus kórházba.­­ Megcsalták a játékbankot Monte Carloban. Ez a hír idéz elő szenzátiót azokon a körökben, a­me­lyek a monte carloi játékasztalnál meg szoktak for­dulni s iránta a távolból is érdeklődéssel viseltetnek. Több, állítólag görög származású igen elegánsan öl­tözött urias modorú egyén követte el a csalást. A trente et quarante asztalnál foglaltak helyet és szeré­nyen játszottak. Egyszerre egy czinkos társuk néhány Napóleon aranyat ejtett el, mire nagy lárma és izga­tottság következett, ezt az időt használták föl a játé­kosok arra, hogy hamis jegyeket csúsztattak a bankba Ily módon 300,000 lírát nyertek s azzal megugrottak. — Fényűző tolvaj. A Hoffmann és Mol­nár könyvkereskedőczég (Ferencziek­ tere) a napok­ban panaszt emelt a rendőrségnél, hogy egy idő óta értékes könyvek tűnnek el üzletéből és hogy egy czég által Lipcsébe küldött 3000 márkát tartalmazó levél­ből 1100 márkát elloptak. A gyanú T­i­b­r­­­y Adolf budapesti születésű, 40 éves, családos, a czégnél már 13 év óta szolgáló raktárnok ellen irányult, kinél a rendőrség bázmotozást tartván, kiderítette, hogy tény­leg ő volt a tolvaj. A nyomozás folyamán az is nap­világra jött, hogy Tiboly már évek óta nagyban űzi a tolvajlást és sikkasztást. Mert bár 60 frt havi fize­tésén kívül egyéb jövedelme nem volt s összes vagyo­nát egy szatócs-üzlet képezte, melyet pár évvel ezelőtt 500 frtért adott el, mégis alig egy éve az Orbán-hegyen egy díszes s minden kényelemmel be­rendezett villát épittetett, melynek homlokzatán büsz­kén díszeleg a fölirás: »Tiboly-lak.« A nyaraló be­rendezése is igazi fényűzéssel történt. A salonban stilszerű faragott bútorok, értékes műgyüjtemények s drága díszmüvekkel megrakott könyvszekrények van­nak. Nem említve a gyermek-, háló-, fürdő­szobákat, egy »családi sz­ent­él­y« is van benne, tele be­cses szentképekkel és egyházi szerekkel. E nyaraló­ban lakott állandóan Tiboly több tagú családjával s igen költséges életmódot folytatott. A hűtlen raktár­­nokot a rendőrség letartóztatta. Elfogatásakor 360 frt készpénzt és két 100 írtról szóló s már kifizetett váltót találtak nála. — Alagutstatistika. A budapesti alag­út­o­n a lefolyt április hóban 155,255 gyalogos, 357 targoncza, 12,638 egyes s 17964 kettős fogat közle­kedett és ezek után 5,489 frt. 66 kr. vámjövedelem folyt be. Az évi összes bevétel 19,994 frt 62 kr. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány és irodalom.­ ­ A protestáns magyar irodalmi társaságba a pesti egyházmegyén kívül újabban beléptek: V­a­y Miklós br. conventi elnök 500 írttal s Prónay De­zső br. egyetemes felügyelő szintén 500 írttal párt­fogó tagokul s L­á­n­g Adolf pestmegyei ev. esperes, S­z­a­l­a­y Károly budapesti főgimnáziumi tanár, Szőts Farkas és Kenessey Béla theologiai ta­nárok 100—100 írttal alapítókul. A protestáns es­peresek körlevélben ajánlották a társaságot a lelké­szek, tanítók és egyházak figyelmébe. Több egyház­­község gyűjtést indított alapító tagságra. Sport. Budapesti lóversenyek. (Harmadik nap május 5.) Szép közönség érdeklődése mellett folyt le a mai lóverseny, melynek küzdelmei valóban érdekes­nek mondhatók. A budapesti sport kedvelőkön kívül nagy számmal voltak jelen külföldiek. Sokan jöttek Bécsből is. A mai versenyek minden baleset nélkül végződtek az ember és állat élet szempontjából, ha­nem financiális szempontból, ha nem is bukás, de leg­alább is érzékeny csapás érte egyik-másik totalizáló erszényét, amit abból lehet következtetni, hogy a fa­voritok is meglehetősen fizettek. A versenyek lefolyása a következő volt: I. Kétévesek versenye: 1000 frt. Min­den 20. continentalis mén és kancza számára, fran­czia lovak kivételével. Táv: 950 mtr. Teher 56 klg., kanczára 541/a klg. Indultak: Apponyi Antal gr. p. m. Tegetthof, Dőry Lajos ur s. m. Oroszlán, Eszterházy Móricz gr. p. m. Giardinetto, Festetics Tassilo gr. s. k. Echo, Blaskovics Miklós Jó leány, Sellinger száz. p. k. Afrikanerin, Stubenberg József gr. s. k. Trulla, Szapáry Iván gr. s. m. Baronet, Mr. Vinea p. m. Badar, Zichy Lívia grófnő p. k. Mimi. Többszöri sikertelen start után sikerült cso­móba indítani a lovakat, melyek szép tömegben j­öt­­tek az egyenesre, hol Tegethof magát az élre, győzött küzdelem­ben, harmadik volt Badar. Tot. 5 II. K a n c z a d i j. (Oaks), tandó tavaszszal. Minden 30. continentalis kancza számára, franczia lovak kivételével. Táv: 2000 mtr Indultak: Mr. Aromac sga k. Cintra, Blasko­vics Ernő ur p. k. Drágám, Eszterházy Miklós gr. sga k. Sollich, Festetics Tassilo gr. p. k. Gioconda, Henckel Hugo gr. sga Wera, Sztáray János gr. sga k. Careful, Uechtritz Zsigmond br. s. k. Didi, Mr. Viena sga k. Fidelity. Igen érdekes küzdelem volt e versenynél. Cintra élre jutva szépen vezetett, de a forduló után kény­telen volt átadni az elsőséget másoknak, s a verseny­ből egészen kiesett. A csapat erős verseny mellett közeledett a czélhoz, melynél Sollich és Fidelity holt­versenyt csináltak, s az első díjon is megosztoztak. Jó második volt Didi. Tot. Sollichra 5: 7. Fidelity­­re 5:9. III. E­s­t­e­r­h­á­z­y-d­i­j. 525 frt. Minden 3é. és id. belföldi ló számára. Táv: 2400 mtr. Indultak: Blaskovics Ernő ur 4é. p. m. Paj­zán, Sztáray János gr. 3é. p. m. Guischy. Ezen verseny annyiban birt némi érdekesség­gel, hogy kétszer tették meg a versenyzők a pályát. Először hibás start miatt a verseny érvénytelennek mondatott ki s negyed órára a verseny ismételtetett. Pajzán a második küzdelemben is mint győztes jött be. Tot. 5 :6. IV. 111 a m d­­­j. 3000 franc aranyban 30. con­tinentalis mének és kanczák számára, franczia lovak kivételével. Táv: 2000 mtr. Indultak: Blaskovics Ernő s. m. Hűség, Feste­tics Tassilo gr. p. m. Bulgár és Péchy Andor s. m. Petrus. Vezetett Bulgár, utána Hűség, majd Petrus. Az egyenes pályára jutva, hűség az elsőséget átvéve, folyton vezet s szép, derék futásban Bulgárral el­sőnek érkezik be, rossz harmadik Petrus. Totalisa­­teur 5:16. V. Eladó verseny. 1000 frt. Minden 3é. és id. ló számára. Táv: 1400 mtr. Indultak: Apponyi Antal gr. 4é. stp. k. Green Wawe, Bánffy György gr. 4é. p. k. Madeira, Erdődy Károly gr. 3é. s.k. Mirror, Gencsy Zoltán ur ugyanaz 3é. p. k. Tátrafüred, Jankovich Gyula ur 3é. p. k. Pajtásné, Károlyi Gyula gr. 3é. s. m. Balkán, Pod­­maniczky Géza br. 3é. s. k. Nemere. Többszöri sikertelen indítás után Green Wawe nagy tét előnyével megindult a hetes mezőny, mely­nek eredménye végre is Mirror győzelmével végző­dött erős küzdéssel a másod favorit Tátrafüreddel, harmadik Green Wawe. Tot. 5:11, könnyen felküzdve nélkül Jó leány el­­: 18. 10,000 frank. Fu-VI. Gátverseny-Handicap. 1000 frt minden ló számára. Táv: 2600 mtr. Indultak : Esterházy Miklós gr.4é. s. h. Alfons, Dőry Lajos ur 4é. s. h. Althotas, Schossberger N. ur 4é. p. k. Sicily. Roppant lassú pace mellett indultak meg a lo­vak, a gátakat is nagyrészt eldöntötték, a favorit Althotas pedig az egyik gátat csakis többszöri kísér­let után ugrotta át s igy lehetővé tette Sicilly győ­zelmét bár azt Alfons kissé megnehezítette. Totali­­sateur: 5:17. A következő verseny május 8-án d. u. 3 óra­kor lesz. Színház és művészet. — A m. kir. operaházban ma ismét diadalestéje volt L a­s s a 11 e-nak. A kitűnő vendég Nelusco szere­pét énekelte az »Afrikai mő«-ben és a szó szoros ér­telmében elragadta a közönséget. Voltak perczek, hol az előadás szünetelni volt kénytelen, megszakasztva a felzúduló tapsvihar által, melylyel a közönség a mű­vészt nyílt jelenetben kitüntető, így történt a máso­dik felvonásban a hosszú­ dal után és a harmadik fel­vonásban, midőn Nelusco az Adamastro-ról szóló dalát bevégzi. E két jelenetet csak mint a mai elő­adás fénypontjait említjük külön, amivel azonban ko­rántsem azt akarjuk mondani, hogy Lassalle szere­pének egyéb részeit kevesebb művészettel és tökéletes­séggel énekelte volna. E nagy művész egyaránt gon­dozza szerepeinek minden részét; semmit sem ejt el; minden hangja, minden arcz vonása, minden moz­dulata fölött ott őrködik az értelem és az ízlés; és ez után éri el különösen ábrázolásának és énekének cso­dálatos egyöntetűségét és meggyőző igazságát. Akik ma nem hallották, valóban sajnálhatják, mert ki tudja, lesz-e még alkalmuk Lassale-t e szerepben nálunk hallani! A másik vendég B o r g b i-M a m o asszony szintén szép sikert aratott; az altató dallal (2. felv.) tetemesebb hatást tett. Ő iránta is elisme­réssel viselkedett a közönség az egész estén át. Az egész előadás szépen és szabatosan folyt. — Feleki köszönete. Feleki Miklós úr a kö­vetkező sorok közlésére kért fel bennünket: »Fogad­ják hálás köszönetemet a nemzeti színház igazgatósága annak személyzete, kedves pályatársaim, a magyar szí­nész-egyesület, a pesti és budai színházak közönsége, az írók és művészek társasága, a leányfalusi birtoko­sok, valamint az opera színház tagjai, a népszínház személyzete, a testvéregyetem polgárai, a színi tano­da növendékei, Nagy galambfalva (szülőhelyem) köz­sége, úgy egyesek, valamint társulatok és egyletek, akik 50 éves színészi működésem ünnepe alkalmából jó kívánságaikkal elhalmoztak. Kérem hogy továbbra is tartsanak meg szeretetükben. Ezt az alkalmat egyszersmind felhasználom, hogy Péchy Manó gróf ő excellencijának, Bulyovszky Lilla színművész­nőnek és Nagy Lajos gyermekkori barátomnak szi­ves üdvözléseikért, valamint a fővárosi hírlapoknak meleg részvételükért szintén hálás köszönetet nyilvá­nítsak. Budapest, 1887. május 5. Feleki Miklós. — Az operaházból. Sembrich Marcella asszony, a magyar királyi operaház e kitűnő vendége már megérkezett s legközelebb megkezdi vendég­játékait. Az eddigi terv szerint folyó hó 9-dikén Mignonban lép föl, 14-dikén Faustban (Lasalle-lal és Perottival), 17-dikén a Sevillai borbélyban. — Jankó Pál zongorája. Jankó Pál a saját ta­­lálmányu zongorájával hosszabb művészi körutat te­vén, közelebb visszatért Bécsbe s itt a mérnök egylet termében felolvasást tartott. Jankó találmánya Né­metországon s különösen Szász­országban szép elter­jedést nyert. Bécsi felolvasása alkalmával csak ta­lálmánya rövid ismertetésére szorítkozott s inkább gyakorlatilag mutatta be annak használhatóságát. Eljátszotta claviaturáján Delibes Leo »Naila«­kerin­­gőjét saját átdolgozásában s a hallgatóság körében általános tetszést aratott. Majd Székely­től egy magyar rhapsodiát játszott el . Jankó Pál két tanít­ványa, Dobrovszky és Jamorska kisasszonyok négy­kézre játszottak, a­mi annál is inkább nagy feltűnést keltett, mert eddig sokan azt hitték, hogy Jankó zon­goráján négykézre nem lehet játszani. A Vizsga-matinéé. Kálmán Adolf és Rausch Károly nemzeti zenedei tanárok, előrehaladott ma­gán tanítványaikkal i. hó 8-án délelőtt 11 órakor a VI. és YII. ker. kör dísztermében vizsga­matrncét rendeznek. Fővárosi ügyek. A tanács mai üléséből. A budai temetőbe a pestiek közül sokan azért temetkeznek, mert a kőbányai új temető igen távol van. Hogy a budai temető ekét hamar meg ne teljék, a tanács ma kimondta, hogy a pestiek közül Budán csak azok temetkezhetnek, a­kik vagy bírnak már ott sírbolttal, vagy előre megváltott sírhelyekkel rendel­keznek, vagy pedig végül most vásárolnak akár sír­boltot, akár díszsírhelyet, de olcsó helyre pestiek nem temetkezhetnek. A 2 és fél milliónyi függő kölcsön még föl nem vett 1.200.000 frtot részletének fölvétele iránt a főváros­nak 1. évi július­­­ig nyilatkoznia kell. Mivel a pénz­re szükség van, a tanács a fölvétel mellett már most nyilatkozott, a szabályrendelet értelmében azonban az ügyet tárgyalás végett a pénzügyi és gazdasági bi­zottsághoz utasította. A vöröskereszt egyletnek 7 betegszállító kocsi­ját használta a főváros a cholera járvány alatt, mi­kor azután ezeket a főváros visszaadta, a­­vörös­ ke­reszt egyesület a kocsik farészeit elégettette s uj részekkel pótolta, egyúttal a fővároshoz kártéríté­sül 1625 frtos számlát nyújtott be. A tanács a szám­lát utalványozta. Iskola ügyek. A kőbánya-ligeti iskolában, dacára az építkezéseknek, az iskolaszék kérelmére a tanács elhatározta a tanévnek június végéig való rendes megtartását ellenben a kőbányai gyömrői úti iskolában a tanévet május végével be kell rekeszteni. A tanács elrendelte továbbá, hogy a külső soroksári utczába és a III ker. kórház utczai iskolába a vízvezeték azon­nal bevezettessék. Gyermek-egészségügyi kiállítás lesz a folyó év­ben Párisban, melyre a főv­árost is meghívták, de a tanács, mivel a főváros községi gyermekkórházat nem tart fenn, elhatárzta, hogy e kiállításon részt nem vesz. Közegészség­ kihágások miatt a tanács az ősszel volt cholerajárvány alkalmából megint 8 ház­tulaj­­donost birságolt meg mai ülésén. A Franklin-társulat nyomdája ellen a szomszé­dok panaszt emeltek az utóbbi tűzeset alkalmából s kérték, hogy a társulat a nagy füst elkerülése végett és gőzmotor helyett gázmotor alkalmazására uta­­síttassék. A tanács mai üléséban e kérelemnek helyet is adott.­­ Az elmebetegek száma az utóbbi időben oly nagy mértékben szaporodott, hogy jelenleg a főváros valamennyi elmebeteg kórháza tele van. A Rókus­­kórházban is a 25 betegre berendezett férfi osztályon máris 34 beteg fekszik. Tekintettel a súlyos felelős­ségre, melylyel az elmebetegek kezelése jár, az igaz­gatóság felkérte a tanácsot, hogy ez osztálynak hala­déktalanul leendő kibővítése iránt intézkedjék.

Next