Nemzet, 1887. szeptember (6. évfolyam, 1797-1826. szám)

1887-09-20 / 1816. szám

h­agy. vas­ú­ti kincsön ISO.—. Magy. hitelb. részv. 288“. Alföldi vasút részv. 182.50. Magy. é*«»k­kel. vasút r. 164 50. 1869. m. k. v. 411. els. kötv. 98.—. Tiszav. vasut-rés*. 248.—. Magy lesz. és váltóbank­ r. 94 —. Kassa-Oderberg vasút r. 144.75. 5 száz. papir-járadék 87 05 . Adria m. teng. gözh. r. társ.—. Török dohány —.— Északi vasutrészv. — .— Bécz, szept. 19. (Osztrák értékek zárlata).­ — Osztrák hitelrész. 281 50. Déli vasutrészvény 81.50. 4 százalékos arany-járadék 112.65. Londoni váltóár 126.—. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 211 80. 1864. sors­jegy. 168 50, 4­2 száz. ezüstjáradék 82 70, 1860. sorsjegy 136 25. Török sorsjegy 17.—, Angol-osztrák bank részv. 111.25, Osztrák államvasut részv. 228 60, 20 frankos arany 9.96—, 4­2 száz. papir-járadék 8120 Osztrák hitelsorsjegy 178.25, Osztrák-magyar bankrészv. 880 — Cs. kir. vert arany 5­93. Német bank­váltók 61.55. Elbevölgyi vasút 171.75. Dé­li a gőzhajózási r. t. 397. Bécsi ban­kegy!. —. Az irányzat: nyomott. BéCS, szept. 19. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) Osztrák hitelrész­vény 281.50. Osztr. államvasutt —.—. union-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany—.-----. Péli vasut részvény —.—. Magy.­ritelb.-részv. —. 1864. sorsjegy —. 4"/6 magy.­ar.­­járadék —.—. Magyar-gal. vasút —.—. /z irányzat nyugodt. Külföldi értéktőzsdék zárlata szeptember 19 én. Berlin || Frankfurt || Pária Árt. Paritás Árf. Paritás­­ Árf. Paritás Átszámítási árfolyam illó márka Vista M S 61 60 frt. — 100 frpukvisíft bm5 49 66 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (M) értendő, költségek nélkül. — A 0-vil e -111 értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Á­r­utőzsde. Bécs, szept. 19. (Gabona- és termény­­tőzsde.) Az izraelita ünnepek miatt az árutőzsde teljesen üzlettelenül telt el. Hivatalos jegyzések: Búza május—június­ra —.-----.— forinton, őszre 17.07—7.12, október —novemberre —.-----.— forinton, 1888. tavaszra 7.43—7.48. — Rozs május—júniusra--------­------forinton, junius—júliusra —.--------.— forin­ton, őszre 5.75—5.80, október—novemberre —.— —.—, 1888. tavaszra 6.06—6.11. Tengeri má­jus—júniusra —.-----.— forinton, tengeri junius —jul. —.-----.—, julius—aug. —.------.—, au­gusztus—szeptemberre 6.05—6.10, szeptember— októberre 6.05—6.10, 1888. május—júniusra 5.95 —6.00, uj tengeri —.-----------. — Zab szeptem­ber—okt. —.------.------forinton, május—júniusra —.------.— Irton, őszre 5.59—5.64 forinton, 1888. tavaszra 6.02—6.07 forinton. Káposztára p­­cze aug.—szeptemberre 11.60—11.70 forinton, szept.—októberre 11.60—11.70 frton, 1888. február —márcziusra 11.80—11.90 forinton. Repczeolaj kész szállításra 29.00—29.50, szept.—deczemberre 28.50—29.00 frton, január-áprilisra 29.00—29.50, májusra —.-----.------. Berlin, szeptemb. 19. Termény vásár. (Z­á­r 1­a t.) Búza szept.-októberre 148 márka 50 fillér =9 frt 13 kr.; okt.— novemberre 148 márka 75 fillér (= 9 frt 15 kr.). Búza szept.— októberre 111 márka 25 fillér (= 6 frt 85 kr.); október— novemberre 111 márka 50 fillér (= 6 frt 87 kr.); Zab szept.­­októberre 91 márka 50 fillér (= 5 frt 63 kr.); okt.-novemberre 92 márka — fillér = 5 frt 66 kr.); Repczeolaj szept.-októberre 44 márka 25 fillér (= — forint — kr.) ; október—novemberre 44 márka 25 fillér (= — frt — kr.); Szesz szeptemberre 68 márka 25 fillér (= — frt — kr.); nov.—deczemberre 100 márka 10 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka «■ 61 frt 60 krral. Stettin, szept. 19. Termény vásár: Búza szept.—okt.-re 148 márka — fillér (= 9 frt 10 kr.); októb.—novemberre 150 márka 50 fillér (= 9 frt 25 kr.). Bors szept.—okt.-re 107 márka — fillér (= 6 frt 58 kr.); okt.—novemberre 107 márka 50 fillér (= 6 frt 61 kr.).Repczeolaj szept.-októb.-re 44 márka 50 fillér (= — frt — kr.) ; ápril—májusra 46 márka 50 fillér (= — frt — kr.). Szesz kész szállításra 6­7 márka — fillér (— — frt — kr.); szeptemberre 67 márka 50 fillér (= — frt — kr.); szept.-októberre — márka —fillér (— — frt — kr.) októb.—novemberre — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 m. = 61 frt 60 kr. Páris, szeptember 19. Teményvásár: Búza folyó hóza 21 frk 80 elme (= 10 frt 80 kr.) ; októb.-re 21 frk 80 etme (= 10 frt 80 kr ); nov -tól 4 hóra 21 frk 90 etme (= 10 frt 86 kr) ; négy első hóra 22 frank 10 etme (=10 forint 96 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 48 frk 50 etme (= 14 frt 22 kr.) októb.-re 48 frk 10 etme (= 14 frt 98 kr.) ; nov.-tól 4 hóra 47 frk 90 etme (= 14 frt 92 kr.) ; négy első hóra 48 frk 10 etme (= 14 frt 98 kr.). Repczeolaj folyó hóra 57 frk 25 etme (= 28 frt 36 kr.) ; októb.-re 57 frk 50 etme (= 28 frt 49 kr. ; nov.-deczemberre 58 frk 25 etme (28 frt 66 kr.); 4 első hóra 59 frk — etme (= 29 frt 03 kr.). Szesz folyó hóra 43 frk 25 etme (= — frt — kr.); októb.-re 43 frk — etme (= — frt — kr.); nov.-deczemberre 42 frk 25 ctme (= — frt — kr.) ; 4 első bóra 43 frk — ctme (= — frt — kr.). Atszmiátási árfolyam 100 frk: = 49 frt 55 krral. 4*/.-ob magyar aranyjárad. . - U 81 75 101.— L 8156 100 14 5®/§-os „ papirjárad. 70.70 87.49 0 70.9'j 87 78 0 —— — 4*2*/0-os osztrák „ — .- —. - K 65.70 81.35 & —.— —.— 5®/6-os „ „ 77 90 96.07 K 77.70 96 83 K —— — . — 4-2«/.-os „ ezüstárad. 67— 82.49 K 66 70 82.42 K 4*/#-os „ arany.)árad. 91.30 112.1.­4 K 91.25 112.88K —.— —■ Magyar keleti vasúti kötv. 79.40 —. — K —.— —.— —.— —• — &*/0-os keleti vasút ele. kötv. ]02 90 127.13 K —-M Centrák hitelrészvény........ 4­8.— 282.04 O 227 61­ 281.94 r —— M Osztrák-magyar bank........ ——.— 715 50 --.— fi —.— —• — Osztrák-magyar Államvasu- 372.— 219.14 U 114 25 228 83 v 475 - 228 74 Déli vasút ............................. 134 - 82 53 V 66 50 82 20 C 17S — 82.52 Erzsébet osztrák-ny.vasút . —.— —.— ——. K ——.— Magyar-gácsországi vasút . —.— 186 50,168 08 K —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény. 277 50 —.— 0 —K Kár­oly­i Lajos vasút............. 86 40 212 79 G 172,50,2 3 05­­ — Kassa-oderbörgi vasul......... 68 20 143 81 S —.— —.— .— — Orosz bankjegyek............... 180 30 —.— — —.— ——•— —.— Váltó bécsi piaczra............ 162 40 61.46 162.60 61 44 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 54 90 —.— —.— —.— —-— —.— 4'/t«/*-os földhitelint. zálogl. —.— —.— — —.— —.— —•— —• — 3°Vos franczia járadék.*... —.~ .— —.— —.— 8137 —.— 50­%-os franczia járadék . —.— —.— —.— —.— 108.97 .— Ottoman bank részvény —.— —.— —.— 491 66 —.— Franczia törleszthető járad —.— —- - .— —.— 85.17 — Tisza vidéki vasúti e. k.... ——.— —.— „ jelzálog-hitelbank ——.— —.— —.— — „ lesz. és pénzv.­b. —.— —. — —.— —.— —.— —.— Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. N­KRI.II. Szeptember 19. Szeptember 17. Búza szept.-októberre. ... 148 márka 10 fillér 148 márka — fillér — október—novemberre . . 148 „ 76 „ 148 „ 60 „ Rozs szept.—októberre . ... Ili „ 96 „ 110 „ 85 „ „ október—novemberre . . 111 „ 50 „ 111 , II , Zab szept.—októberre. ... 91 „ 50 „ 91 , 51 , „ október—novemberre . . 92 „ — „ 92 „ — STETTIN. Búza szept.-októberre ... .148 márka - fillér 148 márka 50 fillér „ október—novemberre. . . 150 „ 60 „ 149 márka 60 Rozs szept.-októberre ... 197 „ — „ 108 „ 60 „ „ október—novemberre. . . 107­­ 60 „ 107 , 60 . pak­s " ” B­uza folyó bóza...............................21 frank 80 címe 21 frank 80 címe­­ októberre....................................21 „ 80 „21 „ 80 „ „ novembertől 4 hóra ... 21 „90 „ 21 ,, 90 „ „ 4 első hóra.....................................28 „ 10 „82 „ 10 „ LISZ folyó hóra.....................................48 50 ” 48 ” 49 ” „ októberre.....................................48 „ 10 „47 „ 90 „ „ novembertől 4 hóra ... 47 „ 90 „ 47 „ 80 ,, „ 4 első hóra.....................................48 „ 19 „48 „25 „ HÍREK. Szeptember 19. »Segítség.* A »Segítség« bizottsága ülést tartott ma a régi városház tanácstermében, a­hol azt beszélték meg, hogy a begyűlt összeg, a tűzkárosultak között mily arányban oszlassák fel. Az elnöki széket Jókai Mór foglalta el. Thék Endre bizottsági tag indítvá­nyozza , hogy a kárvallott városok hatóságai szólíta­­sanak fel, kimerítő jelentéstételre, a szenvedett kár nagysága felől, s minthogy a három város u. m. To­­roczkó, II. Károly, Eperjes, fedél alatt áll már ma­nap­­ság — mig ellenben Veszprém városa, — melynek legszegényebb néposztályát, a kis iparosokat s földmű­velő népet, sújtotta legjobban az ott dühöngő tűzvész még eddig segélyben nem részesült, kéri a bizottságot hogy nevezett város nyomorát enyhítendő, annak 5000 frt. segély küldessék. Rövid eszmecsere után, a­melyben Jókai Mór elnök kifejezi abbeli óhaját, hogy segélyben ne csak a tűzvész hanem az árvíz által súj­tott vidékek lakossága, nevezetesen a földönfutóvá vált, zselléremberek is részesüljenek, az ment hatá­rozatba, hogy kerestessék meg, a belügyminisztérium az adatok közlése végett; a pénztárnok utasítatik, hogy a segélyzendők névsorát kezébe kapva, a városi ható­ság bele­vonásával 3000 főt küldjön Veszprém kár­vallottjainak. A »Segítség album jövedelme, leszámít­va a második kiadás nyomdai költségeit, hat részre osztatik melyből N. Károlyra 2/6 rész a többi fenn­maradt összeg pedig, a másik két városra esik. Kap­csolatosan ezzel megemlítjük, hogy a »Segítség« al­bum egy és három forintos példányainak második kia­dása e napokban hagyja el a sajtót, s e hó utolsó és a jövő hó első napjaiban valamennyi előfizetőnek megküldetik, tehát azoknak is, díj nélkül, kik dísz­példányokra fizettek elő s, kik példányaikat később fogják megkaphatni. A szélküldés, a megrendelések sorrendje szerint történvén figyelmezteti a bizottság azokat a gyűjtőket, kik íveiket még be nem küldötték, hogy a beküldés végső határideje, szept. 30. Ez már a beküldési határidőnek végső meghosszabbítása, me­lyet a kiadó bizottság az album iránt mutatkozó pá­ratlan érdeklődés folytán kiterjeszteni méltányosnak ítélt. A mondott napon az előfizetés berekesztetik. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Tanulságok. (Irta: Szilágyi Sándor.) — Országos erdészeti egyesület. — Tárcza: A Nílus arája. (Irta: Ébers György.) — Hírek. — Közgazdaság. Közlemények. — Idegenek névjegyzéke. — Színházak. — Naptár. — Nyílt tér. — Udvari hír. A királyné ő Felsége,a »Pes­ter Lt.« hire szerint, ha az idő továbbra is kedvező marad, csak október első felében utazik el Mária Valéria főherczegkisasszonnyal Ischlből Bécsbe, a­hol több napig fognak időzni. Innen egy napra ki­rándulnak Radmerbe, s azután, mint minden évben, hosszasabb tartózkodásra Gödöllőre jönnek. Mehá­­diát a jövő év februárjában, vagy márcziusa elején keresik föl. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma Gesztre utazott, honnan f. hó 21-én átmegy Nagyváradra, hogy választói előtt megtartsa már jelzett beszédét. Vasárnap reggel, a királylyal egyidejűleg a minisz­terelnök is Kolozsvárra érkezik. — Dr. Tauffer Jenő, nőorvos, ki az egyetemi Il-ik szülészeti és nőgyógyászati kórházban több éven át tanársegédképen működött és ebben a minő­ségében jó nevet vívott ki magának, mint gyakorló orvos Temesvárott telepedett le. — Az ornithologus fejedelem. Az »Ornis« nevű berlini ornithologus egyesület Coburg Ferdinánd, bolgár fejedelemhez táviratot intézett, melyben sze­rencsét kívánt neki megválasztatásához s egyúttal arra kérte, hogy ezentúl se mondjon le a madarak iránti szeretetéről s az egyesülethez való ragaszko­dásról. E táviratra Coburg Eerdinánd herczeg az egyesület elnökéhez a következő sürgönyt küldötte: Az egyesület tagjainak szeretetreméltó üdvkivánatai nagyon megörvendeztettek, s ezért nem mulasztha­tom el, hogy forró köszönetet ne mondjak, s ne biz­tosítsam az egyletet igaz jóakaratomról. Sophia, 1887. szept. 14-én. Ferdinánd. — Egy herczeg regénye, Hohenlohe her­czeg, Elsais-Lotharingia kormányzója, — mint emlí­tettük — bizonyos örökösödési ügy rendezése végett Oroszországba utazott. Ez útra vonatkozólag a ber­lini »Gerichts-Chronik« »Bretagnei halászleány« czím alatt érdekes reminiscentiát közöl. A néhány héttel ezelőtt elhalt Sayn-Wittgenstein-Karlsburg Péter herczeg — úgymond — mint fiatal orosz tiszt Né­metországban és Francziaországban hosszabb időt töltött és személyes tulajdonai, különösen pedig fér­fias szépsége által mindenütt kedvelt egyéniség volt. A nők imádták, de Péter herczeg nem törődött velük. Történt azonban, hogy egy vidéki városkában megis­merkedett egy pinczérnővel, kibe annyira beleszere­tett, hogy később nőül vette, bár rokonai a házasság megakadályozása végett mindent elkövettek és a czár is megtagadta beleegyezését. A fiatal herczeg lemon­dott tiszti rangjáról és Bretagneban telepedett le. Halála után összes vagyonát törvényes nejére hagyta. A rokonok azonban a végrendelet megsemmisítése iránt pert indítottak, mely, ha eredményre vezet, az elhunyt herczeg egyik nővére lesz az örökös, ki Ho­henlohe herczegnek, Elsass-Lotharingia helytartójá­nak a hitvese. — Temetés. Merores bécsi hírlapírót, a »Frem­denblatt« dolgozó társát, ma délelőtt a bécsi írói és művészi világ tömeges részvéte mellett kísérték örök nyugalomra. A koporsót a koszorúk egészen elborítot­ták. A Concordia írói és hírlapírói egyesület nevében Weiben lovag tartott megható gyászbeszédet, mely után dr. Frydmann kormánytanácsos a »Fremden­blatt« főszerkesztője vett búcsút az elköltözött pálya­társtól. — Kilométer-bérlet. Folyó évi október hó 1-től kezdve az osztrák-magyar államvasúttársaság összes magyar vonalai, valamint az osztrák hálózat mar­­chegg-bécsi részvonalára nézve I. és II. osztályú ki­lométer bérletjegyek kerülnek kiadásra, melyek a naptári évre való tekintet nélkül, egy év tartamára, állíttatnak ki olyképen, hogy azok érvényessége min­denkor a hónap 1-én kezdődik és az ezen hónapot követő tizenkettedik hó végével megszűnik. Ugyan­azon naptól fogva ezen jegyek érvényessége a fővo­nalon kívül egyszersmind a valkány-perjámosi és vojtek-n.-bogsáni másodrendű vonalakra, továbbá a nyitravölgyi vasútra és a garam-ipolyvölgyi helyi ér­dekű vasútra is terjesztetik ki, úgy, hogy az ily bér­­letű jegyekkel ellátott utasok azon előnyben részesül­nek, hogy a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság összes magyarországi vonalain és a marchegg-bécsi osztrák részvonalon oly kedvezményt élveznek, mely az év folyamában beutazandó vonalak hosszának arányában növekedik és a rendes személy illetve fu­­tárvonati árakból 30—45 százalékot tesz ki. Ameny­­nyiben a magyar korona területén fekvő vonalak vé­tetnek igénybe, az év tartama alatt beutazandó vo­nalak minimális hosszúsága 5000 kilométer, ha azon­ban a kilométer-bérlet a magyar vonalakon kívül a marchegg-bécsi vonalra is kiterjed, a minimális tá­volság 6000 kmt tesz. A bérletjegyek árai követke­zők: 5000 kilométerre I. oszt. 197 frt, II. oszt. 147 frt, 6000 kilométerre I. oszt. 225 frt, II. oszt. 168 frt, 8000 kilométerre I. oszt. 281 frt, II. oszt. 211 frt, 10,000 kilométerre I. oszt. 337 frt, II. oszt. 253 frt, 12,000 kilométerre I. oszt. 393 frt, II. oszt. 295 frt, 15,000 kilométerre I. oszt. 478 frt, II. oszt. 358 frt, 20,000 kilométerre I. oszt. 618 frt, II. oszt. 463 frt. A bérletjegy kizárólag azon személy számára érvényes, kinek arczképe a jegyhez csatoltatik. Ezen bérletjegyek — a keleti külön futár vonat kivételével — valamennyi menetrendszerinti személyszállító vo­nat használatára jogosítanak és azon előnyt nyújt­ják, hogy a jegytulajdonos nincsen meghatározott vo­nalrészekhez kötve, hanem a bérletjegygyel kapcso­latos mérséklést különbség nélkül az összes vonala­kon élvezi. Az utazási vonalak távolságának kiszá­mítása személy és gyorsvonatokra érvényes külön ki­lométer mutatók alapján történik. Az utas a személy­pénztárnál váltandó jegy árát az illető távolságnak megfelelő szelvényekkel fizeti ki, mely czélra a bér­letjegy a váltott kilométertávolságot 5, 10, 50 és 100 kilométerre szóló szelvényekre felosztva tartalmazza. Ezen bérletjegyek érvényességének 1 éven túl való meghosszabbítása semmi körülmény alatt nem enge­délyezhető. Kilométer-bérletjegyekre szóló megrende­lések az esedékes összeg, valamint a fénykép hozzá­csatolása mellett a budapesti igazgató bizottság be­vételi ellenőrségéhez, a Hungária szállodában levő városi menetjegyirodához, vagy pedig a szab. osztrák­magyar államvasuttársaságnak Zrinyi­ utcza 4. sz. a. lévő szállítási ügynökségéhez (Häutler Lipót és társa) intézendők. — A vörös kereszt gyakorlatai. Béla barlangli­­getről tegnapi kelettel a következőket írják a »Bud. Corr.«-nak. A közös hadügyminisztérium kiküldött­jének jelenlétében s a környékbeli egyleti tagok élénk részvéte mellett, a magyar vörös kereszt egylet hegyi sebesült szállító oszlopai ma és tegnap gyakorlatokat tartottak, a­melyek a legkielégítőbb eredménynyel végződtek. A gyakorlatok igen kedvező időjárás mel­lett, többnyire havasi vadon közepette 1603 méter ten­ger fölötti magasságban folytak le. — Erdőgyújtogatás Bulgáriában. Tatar-Ba­­z­a­r­d­­­i­k környékén a minap nagy tüzek pusztítot­ták az erdőket. A macedón és keletruméliai határnál elhúzódó erdőségek kétségkívül gyújtogatásnak estek áldozatul. Kamenicza és Gornja-Banja községek erdei ennek folytán teljesen elpusztultak, úgy, hogy az eb­ből származó kár 100,000 fre-ra. A tüzet a török ha­tárban rakták és gyorsan terjedt tova, mert a nagy bőség folytán minden ki volt száradva. A tetteseket nem nyomozhatták ki, sőt alig lehet számítani rá, hogy ez egyáltalában sikerüljön, a­mennyiben az illető vidéken a falvak igen távolra esnek egymástól és a gyanús egyének ide-oda kóborlással ki tudják játszani úgy a török, mint a bolgár hatóságokat. — Bolgár rablók. Nagy izgalmat keltett Sophiá­­ban, mint táviratilag jelentik, az a hír, hogy O’Con­nor angol ügyvivőt, ki nejével és vendégével, Leegh angol képviselővel, a közeli hegyekbe a vilói kolostor­hoz tett kirándulást, rablók fogták el és nem bocsá­tották szabadon. Tegnap azonban az egész tár­saság visszatért Sophiába. Nem történt semmi ba­juk, de azért elég izgalmat álltak ki. Kitűnt ugyanis, hogy míg O’Connor nejével a vilei kolostorban idő­zött, Leegh, képviselő, rablók kezébe került. Szeren­csére azonban az angol képviselőnek jó gondolata tá­madt. Azt mondta, hogy ő nem más, mint O’Conno­­rék szolgája, s mivel a rablók pénzt nem találtak nála, szabadon bocsátották. — Cholera-zavargások. Messinából távírják mai kelettel. A lakosság hangulata kétségbeejtő. A cholera egyre terjed. Mivel nincs elég halottszállító kocsi és ló, a holttestek 36—40 óráig maradnak te­­metetlenül. E bajon segítendő, a magántulajdonban levő lovakat is requirálták. Az utczákon a hatóság fölforralt vizet bocsát a lakosság rendelkezésére. A halottas kocsikat katonák kísérik, mert több ízben előfordult az az eset, hogy a nép rátámadt a halottas kocsikra, ledobálta a koporsókat, s elégette a holttes­teket. Nápolyból, Palermóból és Cataniából ma 72 orvos érkezett. A nyomorral küzködő lakosság fölse­­gélésére Crispi 10,000 lirát küldött az állam pénztá­rából. Umbertó király 50,000 lirát adományozott ma­gánpénztárából s kijelentette, hogyha a helyzet nem javul maga is a veszély színhelyére megy. A drága­ság óriási arányokat ölt. A cholera már a börtönök zár­káiba is behatolt, s a rabok közt valóságos forradal­mat idézett elő. A fogházfelügyelőség kénytelen volt fegyverhez nyúlni, hogy a lázongó rabokat lecsende­­sítse. A legutóbbi 24 órában 190 cholerabetegedési és 72 cholera haláleset fordult elő. A sírásók stricke-val fenyegetődznek, ha napi bérüket nem emelik föl 15 lírára. A hatóság, hogy a hajnak elejét vegye, a sik­­­rások követelményét teljesítette. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészet. — A nemzeti színház jubileum A nemzeti színház, fenállásának félszázados ünnepét, tudvalevő­leg kettős díszelőadással üli meg. Szeptember 28-án és 29-én lesznek az ünnepi előadások, melyek rész­letes programmját a »Hircsarnok« szerint az igaz­gatóság a következőleg állapította meg: 1. Ünnepi nyitány, ez alkalomra szerzetté Erkel Ferencz, a szerző vezénylete alatt előadja a m. kir. operaház zenekara. A nemzeti szinház zenekar helyisége ez es­tékre, két támlásszéksor eltávolítása által lesz kibő­vítve. 2. Olympusi verseny, ábrándkép, a nem­zeti szinház 50 éves jubileumára, irta : Jókai Mór. Személyei: az Oraculum: Sz. P­r­­­e­rr­e Kornélia, a múlt: J­á­s­z­a­y Mari, a jeleni: P. M a r k­u­s Emilia. Az ábrándkép kezdődik az Olympussal, melynek közvetítője, az Oraculum előtt versenyeznek a múlt és jelen, miközben a következő képek láthatók: Egy gö­rög színpad színészekkel és karokkal, egy modern színpad bohókás alakokkal, a népszínház tagjai által ábrázolva ; azután Budapest a hatvani kapunál, a török temetővel. A mai Budapest madártárlatban, a nemzeti színház,opera és népszínház kiemelkedő, képé­vel. Továbbá a nemzeti színház elhalt művészeinek cso­portja kiválóbb szerepeikben, melyek közül a drámát a nemzeti színház, az operát a m. kir. opera s a népszín­művet a népszínház tagjai képviselik. Végül az újabb műsor jelmezalakjaival csoportosulnak a szinház tag­jai Shakspere, Katona és Szigligeti szob­rai körül, mialatt a m. kir. opera énekkara a Köl­csey Hymnusát énekli. 3. Közzene Liszt Fe­­rencztől, Erkel Sándor operaigazgató vezetése alatt, előadja a m. kir. opera zenekara. 4. Árpád ébre­dése, Vörösmarty Mihály megnyitó drámai költeménye, melyben Árpádot Nagy Imre, a köl­tőt M­i­h­á­l­y­f­i, a színésznőt H­e­g­y­e­s­i Mari sze­mélyesítik. 5. Bevezető zene, írta és vezényli S­á­r­o­s­i Ferenc, a nemzeti színház karmestere. 6. Színésznő: Csíki Gergely alkalmi költe­ménye, mely a költő szelleme (Bercsényi) és a színésznő (H­e­r­v­e­y Laura) közvetítésével csatlakozik az Árpád ébredéséhez. A színésznő 50 év múl­va elaggva, elfelejtve a költő szellemét hívja közben­járóul, hogy még egyszer élvezhesse 50 év előtti dia­dalait. Kérése megadatik, de úgy találja, hogy a régi üldöző szellemek még ma is élnek, és kétségbe­esve vonul vissza magányába. A költő szelleme meg­vigasztalja, hogy az emberi szenvedélyek mindig ugyanazok, de a művészet folyvást halad és ebben ta­lálja fel az egyes művész is jutalmát, rámutat a nemzeti színház csarnokára melyben az összes személyzet cso­portja a Rákóczy hangjai közt végzi az ünnepi elő­adást. Az előadások elseje a kiállítás költsé­ges volta miatt általános bérletszünetben és felemelt helyárak mellett adatik. De a bérlők előjogait ez előadásra is fentartják. A máso­dik előadás bérletfolyamban és mérsé­keltebb árak mellett adatik. Jegyeket előre le­het váltani szeptember 25-től kezdve naponkint a csarnoki pénztárnál.—A nemzeti színház 50 éves ün­nepe alkalmára alakult rendező bizottság e hó 11-én tartott ülésében, mint a »Magyar Híradó« írja, abban állapodott meg, hogy 1. a nemzeti színház csarnokában elhelyezett színész-szobrokat az ünnepé­lyes előadás estéjén megkoszorúzza. — 2. Az ünnep emlékére érmeket veret, melyek egy arany példányát ő felségének, a királynak fogja felajánlani, 8 ezüst példányt pedig a miniszterelnök, az académia, a mú­zeum, Pestmegye, a főváros, a bécsi cs. k. udvari szin­ház és a kolozsvári nemzeti szinház részére fogja ké­szíttetni. — Ezeken kívül ezüst és bronzérmek Grill R. könyvkereskedésében (Dorottya-utcza) lesznek kaphatók. — 3. A »Hungária« dísztermében a 28-iki előadás után estélyt rendez, melyre a közönséget meghívja. Részvételi jegyek 10 írtjával kaphatók mától fogva a nemzeti színház baloldali udvarán levő irodában naponkint 10—1 óra között. — A népszínházból. A népszínházban a Lu­­kácsy Sándor új víg népszínműve a »Rebeka« mely pénteken kerül bemutatóra, három újonnan szerződ­tetett taggal kerül színre és pedig Makó, Szirmai és H­u­n­y­a­d­i­val, kik a pozsony-temesvári társulat­tól szerződtek a népszínházhoz. A darab főszerepeit különben Bl­a­b­a L. asszonyon kívül Pártényiné, Klár­­né, Fodor Fr. Vidorné és G. Barcsai L. továbbá Szathmári, Vidor, Horváth V., és Újvári játszák. — A népszínház estéi különben egyre élénkebbek. Nap nap után tömörebb, mozgalmasabb a nézőtere. A »Királyfogás« mai előadása is gyönyörű ház előtt folyt le, a­mi elképzelhető hatással volt a színpadra is: a szereplők mind a tőlük telhető legjobbat nyúj­tották. Az összhangba egyedül Sík G., a­ki a beteg Ligeti helyett játszott, nem illet be; az ő Amadilla önkéntelenül a pávára emlékeztetett, a mely tudvale­vőleg nem az éneklő madarak közé tartozik. — Vidéki színészet. Aradi Gerő színigazgató, a­ki a téli évadra társulatához szerződtette a Budán működött színtársulat tagját, Boránd Gyulát — a vele kötött szerződést felbontotta, hogy Boránd a népszínházi rendezői állást elfoglalhassa. Helyébe a színkörből Follinus Aurélt szerződtette. Boránd a népszínháznál mint színész is fog működni. Tudomány és irodalom. — A trónörökös könyve: »Az osztrák-ma­gyar monarchia« czimű nagyszabású ethnogra­­phiai munkából megkaptuk a 44-dik füzetet. Zeiss­­b­e­r­g Henrik czikkének, az osztrák-magyar monar­chia történetének folytatását kapjuk benne, Acsády Ignácz fordításában. A mostani közlemény II. Lipót uralkodásának végső éveit, az Európa keleti részén támadt bonyodalmakat, Ferencz császár trónraléptét s a Napóleon elleni hadjáratokat ismerteti. A szöve­get ezúttal is finom kivitelű metszetek illustrálják, köztük II. Lipót császár, Thugut báró, Károly fő­­herczeg, I. Ferencz császár, Stadion gróf, Metternich herczeg és Schwarzenberg tábornagy arczképei, az »asperni oroszlán« rajza, s Krafft hires festményé­nek , a »Lipcsei győzelem«-nek sikerült másolata. A füzet ára 30 kr. — A magyar csődjog rendszere. Irta dr. Apáthy István. Első rész. Anyagi csődjog. Kiadja az Eggenberger- féle könyvkereskedés. Hazánk hiteltörvényei, melyek végleges befeje­zésüket a kötelmi jognak megalkotása által nyeren­­dik, nemcsak különleges viszonyainknak felelnek meg, hanem egybevetve az európai újabb hason törvény­­alkotásokkal, úgy gyakorlati mint elméleti szempont­ból sikerülteknek ismerendők el. A hiteltörvények között a legutolsó a csődtör­vény volt. Az 1840. évi XXII. törvényczikk »a cső­dületről«, a­mely a meghozatalakor létezett forgalmi viszonyokat kielégítette, s más bírói szervezetre tá­maszkodott, az ujabbkori fejleményeknek meg nem felelt. Az újabb törvény, a­mely a nyugateurópai csődintézményeket figyelemmel kísérte, s azokat vi­szonyainknak megfelelően módosította, hivatva volt megszüntetni ama visszaéléseket, a­melyek egy avult törvény uralma alatt felszínre kerültek. A csődtörvény életbelépte óta öt év múlt el, s ma e törvény gyakorlati becse felett ítélet mondható. Úgy a kereskedelmi, mint a jogászkörök a törvényt czélszerűnek, megfelelőnek s helyesnek ismerik el, s annak gyakorlati alkalmazása a törvény világos s ha­tározott intézkedéseinél fogva, nehézségre nem talált. De a­mi eddigelé hiányzott, az a törvény rendszeres feldolgozása volt. Irodalmunk nélkülözte e fontos tör­vényt felölelő oly munkát, a­mely úgy az elméleti, mint a gyakorlati szempontokat egyaránt figyelemre méltatja. Egy törvénykönyv rendszeres feldolgozása, nem­csak elméleti s jogirodalmi becseset lesz, hanem köz­vetlenül hat a gyakorlatra, s a törvény helyes al­kalmazását mozdítja elő. Mert az intézményeket uralgó elveket összefüggésükben feltüntetvén, a jogalkalmazás nem válik szakadozottá, s a tör­vény szelleme nem megy veszendőbe. Apáthy István, aki a kereskedelmi, váltó- és csődtörvényt meg­alkotta, mint codificator, jogtudó és tanár egyaránt kiváló állást foglal el. Nálánál hivatottabb szót a csődjog rendszeres feldolgozására találni nem lehetett s most megjelent munkája, méltán sorakozik ama nagy alkotásokhoz, a­melyekkel jogirodalmunkat ed­digelé meggazdagította. A mű a gyakorlati és elméleti szempontokat egyaránt érvényre emeli. Feltárja előttünk a törvény szellemét, a csődjogot képező intézményeket felismer­­herhetően elhatárolja, s könnyíti a törvény alkalma­zását az elvek éles s tüzetes kifej­lése által. Az első kötet tartalma a következő. Szerző mindenek előtt a bevezetésben a csődjog elveit álla­pítja meg, feltünteti a csődtörvény rendszerét s főbb elveit és a complicáltnak tetsző mechanismus az olvasó előtt egyszerű alkatrészeire bomlik fel. A bevezetés­ben különösen érdekkel bír ama fejezet, a melyben a szerző a magyar csődjog történetét adja. E jogtör­téneti essayban szerző egy százados fejlődést tömören s mégis minden részletre kihatóan is­­mertet meg. A bevezetést követi nyolcz fejezet, a melyekben az egyes csődjogi intézmények behatóan tárgyaltatnak s különös súly helyeztetik mindenütt a csődjogban érvényesülő magánjogi elvekre. Szerző figyelmét minden controversiára kiterjeszti, ítélete világos s határozott, és a törvény alkalmazásában min­den kételyt kizár. Apáthy, művében a régibb csődjogot kapcso­latba hozza az érvényben levő joggal. Feldolgozza a hazai irodalmat, de egyúttal ki is egészíti a külföldi­vel. A törvény értelmezésénél kiváló gond van for­dítva az előkészületi műveletekre, a törvény indoko­lására és annak parlamenti tárgyalására. Feldolgo­zást lel a judicatura, de egyúttal critikai méltatást is, a­melyre szerző különösen hivatott. A mű kétségtelenül vissza fog hatni a csődtör­vény alkalmazására, magasabb színvonalra fogja emelni a judicaturát, de emelni fogja egyúttal magát a jogirodalmat is. — Uj régészeti telep. Dr. Szendrey János, az országos régészeti és embertani társulat titkára, Erdélyben utazván Felső-Szőcs határában, a Traján fennsíkon őskori temetkező halmokat ásatott föl. A halmok nagy kövekből voltak összehányva s alattuk voltak a cseréphamvvedrek, melyek az égetett cson­tokat tartalmazták. Az edények díszítése nagyon rit­ka formákat mutat. Ugyanitt bronzeszközöket is ta­láltak, melyek a sírhalmok korát a bronzkorba helye­zik. Azért bir e telep különös érdekkel, mert közvet­len közelében van a négerfalvi római castrum, mely­nek romjain Szendrey viszont oly őskori cserepeket talált, mint a felső-szőcsiek, bizonyságául annak, hogy e barbár népekkel a rómaiak rendes érintkezést tar­tottak fenn.­­ A »magyar-német vasúti szakszótár« két újabb (5. és 6.) füzetét küldte szét Aigner Lajos könyvkereskedése. Szerkeszti Görgey István, a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság pályafen­­tartási hivatalnoka. Előfizetési ára három füzetre 96 kr, hat füzetre 1 frt 92 kr. — Költők világa. Ez a czime E­n­d­r­ő­d­i Sán­dor irodalomtörténeti rajzokat tartalmazó legújabb kötetének. A kiváló költő fölváltva ismerteti benne a hazai és külföldi irodalmak jeleseit, könnyed, min­denki által élvezhető előadással emelve ki jellemük­nek felötlő vonásait, hatásuknak titkát s rajzolva életviszonyaikat is, amennyiben azok műveik megír­­hatásához szükségesek. Az egyes czikkek czimei: Byron és a jelenkor. A szerelem Heine dalaiban­ Seribe és iskolája. Ányos Pál. Csokonai és Lillája. Berzsenyi Dániel. Petőfiről. Vajda János. Kisfaludy Atala. Irodalom és közönség. — Endrődi könyve, mint maga is megjegyzi rövid előszavában, nem a szakemberek, hanem a nagy­közönség számára ké­szült , ezért inkább ismerteti, mint bírálja az általa kiszemelt költőket. »A költők világa« minden­esetre igen érdekes olvasmány s nagy elterjedést jó­solunk neki, mert Endrődi Sándor szellemes meg­jegyzésekben és fordulatokban gazdag előadása még a komolyabb fejtegetéseket is élvezetesekké teszi. A kötet ára 2 forint. Kapható Nagy-Váradon ifj. Ber­ger Sámuel könyvkereskedésében. Egyesületek és társulatok. — Magyar ifjúsági társaskör néven uj ifjúsági egylet tartotta vasárnap délután első közgyűlését. Az ideiglenes bizottság tagjai: elnök Takács Zol­tán, másodelnök Hegedűs Gyula, alelnök Schubert János, titkár Szokolay István, jegyző Drahos János, pénztáros Horváth Andor, ellenőr Szentpétery, ház­nagy Aranyosi Andor. Fővárosi ügyek. — A bécsi közegészségi congressus vezér tit­kára, Gruber J. úr értesíti Haberhauer János taná­csost, hogy a congressus tagjai közül fővárosunkba igen sokan le fognak jönni; már eddig is 400-an kö­telezőig írták alá magukat s valószínű, hogy még többen jönnek. A főváros a fogadtatás programmját már megállapította.­­ A legelő javadalmi tarifta még mindez ideig nincs a kormány által jóváhagyva, pedig eéy hó­nap múlva a bérlet letelik s mig meg nem érkezik a jóváhagyás, az árverést sem lehet megtar­tani. Azért az ügyosztály a tanács legközelebbi ülé­sén előterjesztést fog tenni, hogy a jóváhagyásért sür­gős felirat intéztessék a miniszterhez. — Új építkezések. A magánépítési bizottság mai ülésén, mely Hofhauser Lajos elnöklete alatt folyt le, a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m. Weisz Izidor dr.-nak IX. ker. Imre­­utcza 9356. sz. a. kétemeletes házra; Csapkovics Pé­ternek II. ker. Retekutcza 11. sz. egyemeletes házra; a budai izr. hitközségnek III. ker. Zsigmondutcza 49. sz. a. imaházra; továbbá földszintes házakra: Münch Anna örököseinek V. kér. váczi út 1431. sz. a., a »Vic­toria« téglagyár részvény társulatnak III. ker. bécsi út 816. sz. a., Sámson Antalnak Podmaniczky­ utcza 3056. sz. a., özv. Hegyessy Péternének I. ker. Zugliget 6518—23. sz. a., Stein Gyulának VII. ker. Murányi­­utcza 23. sz. a. földszintes ház fölé emelet építésére és átalakításokra, továbbá toldalékokra: id. Kály Gábornak VII. kér. Murányi-utcza 7. sz. a, Szendy Máriának VII. kér. Mártonhegy 7­645. sz. a., Schiller Jánosnak III. kér. Szélutcza 1428. sz. a., Bosnyako­­vics Jakabnak I. kér. oszloputcza 23. sz. a., Ud­ela Rezsőnek VIII. kér. Szerdahelyi­ utcza 4. sz. a., Ott Mihálynak a IV. ker. tűzoltó- és Márton utczák sar­kán 71. sz. a., Guth Zsigmondnak VIII. ker. Balassa­­utcza 3. sz. a. és Scheiling Józsefnek IX. ker. Vendel­­utcza 24. sz. a. Ezeken kívül még számos nagyobb és kisebb átalakításokra és különböző gazdasági építke­zésekre, leégett házak helyreállítására, egy sertés­szállásra, védfalra, árubódékra stb. adott ki a bizott­ság engedélyt.­­ Az 1888. évi házbéradó tárgyában a tanács a következő hirdetményt bocsátotta ki: A közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. intézkedése értelmében, a folyó évben eszközölt házbéradó-kivetés három év tartamára bírván érvénynyel, azon épületek után, melyeknek házbérjövedelme az ezen három évi kivetési időszakot megelőző évben, vagyis 1886-ban bevallva jön, ez alkalommal a házbérjövedelmet újó­lag bevallani nem szükséges. Bevallás csakis azon épületek után nyújtandó be, melyek a most említett idő alatt épültek, lakható állapotba helyeztettek, s házbérjövedelmük eddig még be nem jelentetett. Fel­hivatnak tehát az összes háztulajdonosok, kik a ház­bérjövedelem bevallására legutoljára kitűzve volt ha­táridő, 1886. évi szept 25. és illetve október hó 3-ika után építkeztek, épületeiket lakható állapotba helyez­ték s a bátbérjövedelmet még be nem jelentették, miszerint folyó évi szeptember hó 19-től október 19- ikéig ezennel kitűzött határidőben, a törvényes követ­kezmények terhe alatt házbérjövedelmi vallomásaikat az illető adóker, adószámviteli hivatalokban a hivata­los órák alatt nyújtsák be. A házbérjövedelem beval­lására szolgáló nyomtatvány ugyanitten ingyen kap­ható s a nyomtatvány minden rovata a törvények s szabályoknak megfelelően, pontosan és lelkiismerete­sen töltendő ki. Törvényszéki csarnok. Csalárd bukás büntette miatt állt ma a tör­vényszék előtt Barna Sándor volt budapesti keres­kedő. A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy Barnát a vádbeli mulasztás nem terheli, miért is őt a törvény­szék a vád alól fölmentette. Párviadalra való kihívás vétsége miatt álltak ma a törvényszék előtt Dalnoki (Tressler) Béla, Egerváry Géza és Bott János hivatalnokok. Bárd Mór tett ellenük följelentést, azt adván elő, hogy a nevezettek őt egy összekocc­anásból kifolyólag min­den áron kardpárbajra akarták kényszeríteni. Ezzel szemben a panaszlottak azzal védekeztek, hogy ők Bárd Mórtól csak lovagias és nem fegyveres elégté­telt követeltek. A törvényszék Dálnoki Bélát és tár­sait a vád alól fölmentette. Hivatali sikkasztás miatt indították meg a pest­vidéki törvényszéknél Bereczky János és Mé­száros István ráczkevei árvagyámok ellen a bűn­vádi vizsgálatot. A nevezettek ellen ugyanis , akik az árva pénztárt kezelték, az a gyanú merült fel, hogy 1998 frt 61 krt elsikkasztottak. A vizsgálat folyamán kitűnt, hogy midőn Bereczkyt gyámnak megválasz­tották, neki az árvapénztárt szabályszerüleg át nem adták, s hogy a pénztári hiány szabálytalan és fel­ügyelet nélküli kezelés mellett jött létre, úgy Be­reczky mint Mészáros határozottan tagadják, hogy ők kezelésük alatt volt pénzből bármit elsikkasztot­tak volna; tagadásukkal szemben pedig nem merült fel olyan adat, a­melynek alapján bűnösségüket meg­állapítani lehetne, miért is a törvényszék az ellenük folyamatban volt eljárást megszüntette s az összes iratokat a további eljárás végett Pest megye alispán­jához visszaküldeni rendelte. Asszony-gyilkos. Hitvesi gyilkosságot tárgyalt ma Németh Péter előadása mellett a kir. tábla V. büntető tanácsa. Hergenröder Lőrincz, szőkés nap­számos, áldott állapotban levő nejét m. év decz. 21-én a szántóföldeken féltékenységből megfojtotta. A pécsi kir. törvényszék, tekintve, hogy vádlott, a szerelem­féltés befolyása alatt állott, a gyilkosság alól felmen­tette, ellenben a 279—80. §§. értelmében, szándékos emberölés bűntettében vétkesnek mondta ki s a btk. 92. §. alkalmazásával 12 és fél évi fegyházra s tiz évi hivatalvesztésre ítélte. A kir. tábla, nem látott enyhítő körülményt fenforogni s az ítélet megváltoz­tatásával a büntetést 15 évi fegyházra emelte fel. Sikkasztás. Közöltük annak idején, hogy a váczi káptalan, hagyatéki vagyon elsikkasztása miatt tett bűnvádi följelentést Bránik Anna, néh. Thier András plébános volt gazdasszonya ellen. Ez ügyben a pest­­i vidéki kir. törvényszék megszüntető határozatot hozott.

Next