Nemzet, 1887. november (6. évfolyam, 1858-1887. szám)

1887-11-04 / 1861. szám

deczembere 9£ márka 26 fillér (— 6 frt 60 kr.). : ápril-májusra 107 márka 75 fillér — 6 frt fil kr.) Repozeolaj nov.-deczemberre 47 márka 75 fillér (= 29 forint 34 kr.). : ápril—májusra 49 márka fillér (= 30 frt 10 kr). Szesz, nov.-deczemberre 98 márka — fillér (= — frt — kr.) ; ápril—májusra 101 márka 25 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 45 krral. Stettin, nov. 3. (Terményvásár.) Búza nov.—deczem­­berre 162 márka 50 fillér (= 9 frt 98 kr.) ; ápril—májusra 163 márka 1.— fillér (= 10 frt 04 kr.). Rozs novemb.—de­cemberre 118 márka — fillér (= 7 frt 25 kr.); ápril—májusra 127 márka 50 fillér (= 7 frt 83 kr.). Kepczeolaj november— deczemberre 47 márka 70 fillér (= 29 frt 43 kr. ; ápril— májusra 49 márka —­ fillér (= 30 frt 11 kr.). Szesz kész szál­lításra (hordó nélkül) 97 márka— fillér (= — frt kr.) ; kész szállításra (50 márka fogyasztási adóval) 99 márka — fillér (· frt — kr . kész szállításra (70 márka fogyasztási adóval) 95 márka 75 fillér (= — frt—kr.); novemb.—deczemberre 101 márka — fillér (= — frt — kr.); ápril—májusra — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 61 frt 45 kr. Köln, novemb. 3. (Terményvásár.) Búza novemberre 16 márka 90 fillér (= 10 frt 39 kr.) ; márcziusra 17 márka 90 fillér (= 11 frt — kr). Bors novemberre 12 márka 40 fillér (= 7 frt 62 kr.); márcziusra 13 márka 40 fillér (= 8,23 frt.). Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 25 márka 20 fillér (= — frt — kr.); májusra 25 márka 60 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 45 krral. Pak­s, november 3. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 21 frk 90 c­me (= 10 frt 77 kr.); dec­emberre 22 frk — ctme (= 10 frt 87 kr.); négy első hóra 22 frk 40 c­me (= 11 frt 07 kr) ; márcziustól 4 hóra 22 frank 75 ctme (= 11 forint 25 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 48 frk 80 ctme (= 15 frt 16 kr.); deczemberre 48 frk 80 ctme (= 15 frt 16 kr.); négy első hóra 48 frk 90 ctme (= 15 frt 19 kr.) ; márcziustól 4 hóra 49 frk 30 ctme (= 15 frt 35 kr.). Repczeolaj folyó hóra 56 frk 75 ctme (= 28 frt 05 kr.); deczemberre 57 frk 25 ctme (= 28 frt 30 kr. ; négy első hóra 58 frk — ctme (28 frt 68 kr.) ; márcziustól 4 hóra 58 frk 25 ctme (= 28 frt 80 kr.). Szesz folyó hóra 43 frk — ctme (= 23 frt 43 kr.); deczemberre 43 frk 25 ctme (= 23 frt 56 kr.); négy első hóra 44 frk 50 ctme (= 24 frt 01 kr.); májustól 4 hóra 45 frk 50 d­me (= 24 frt 51 kr.).­ Átszámítási árfolyam 100 frk , 1 49 frt 45 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. RRRRIN. November 2. November 3. Búza november—deczemberre. . 159 márka 75 fillér 161 márka 75 fillér. .. ápril—májusra....................169 „ 75 „ 171 „ 25 „ ROZS november—deczemberre. . 119 „ — , 121 „ 25 „ ,, ápríl—májusra....................127 „ 50 „ 129 „ 25 „ Zab november—deczemberre . . 96 „ 50 „ 98 „ 25 „ ,, ápríl—májusra.....................106 „ 25 „ 107 „ 75 „ STETTIN. Búza november—deczemberre . . 161 márka — fillér 162 márka 50 fillér. „ ápríl—májusra....................171 „ - „ 163 „ 50 „ ROZS november—deczemberre . . 115 „ 50 „ 118 „ — „ j, ápríl—májusra....................124 „ 50 „ 127 „ 50 „ KÖLN. Búza novemberre...............................16 márka 90 fillér 16 márka 90 fillér. ,, márcziusra............................17 „ 70 „ 17 „ 90 „ ROZS novemberre............................12 „­­,0 „ 12 „ 40 „ ,, márcziusra...........................18 „ 20 „ 13 „ 40 „ PARIS. Búza folyó háza ...............................22 frank 10 címe 21 frank 90 címe ,, deczemberre.....................22 „ 25 „ 22 „ — „ ,, 4 első hóra ......................................22 „ 25 „ 22 „ 40 „ ,, .márcziu­tól 4 hóra. ... 22 „ 75 „ 22 „ 75 „ Liszt folyó hóra.............................48 „ 90 „ 48 „ 80 „ ,, deczemberre.....................48 „ 75 „ 48 „ 80 „ ,, 4 első hóra............................48 „ 80 „ 48 „ 90 „ „ márcziustól 4 hóra. ... 40 frank 2 címe 49 frank 30 címe HÍREK. November 3. — Adakozás. Az éhező iskolásgyerme­kek fülség­élésé­re Magyary Erzsébet ur­­hölgy 18 irtot küldött be hozzánk, mely összeg áll Márffy Ágost 5 frtos, Márffy Albinné 5 frtos, Márffy Ede 2 frtos, Lingauer Jenő 2 frtos, Márffy Edéné 1 frtos, Kassay József 1 frtos gyűjtéséből és Magyary Erzsi 2 frtnyi adományából. A beküldött összeget rendeltetése helyére fogjuk juttatni. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Az igazságügyminiszterium 1888. évi költségvetésének indo­kolása. — Tárcza : A pusztulás útja. (Irta : Jakab Ödön ) — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Köz­gazdaság : Közlemények. — Kivonat a hivatalos lapból. — Idegenek névjegyzéke. — Naptár. — Színházak. — A királyné ő felsége Corfuban, mint onnan írják, a legszigorúbb incognito alatt ismételve kirán­dulást tett a sziget belsejébe. A királyné Wars­berg b. osztrák magyar consulon kívül a yacht fe­délzetén, mely udvari tartózkodási helyül szolgál, más hivatalos személyiséget nem fogadott. Október 25-én a királyné a Lloyd-társaság Hermes nevű gőzösén útnak indult, hogy a prevesai kikötőt és az albániai tengerpartokat megtekintse. Corfuba való visszatérte után ő felsége valószínűleg már néhány nap múlva visszatér Triesztbe. — Vilmos császár állapotáról a következőket jelentik Berlinből: Az agg uralkodó lelki rugékony­­sága mit sem változott. Betegségére egyáltalán nem fektetendő súly; idejének legnagyobb részét csak azért tölti az ágyban, mert a fájdalmait ott érzi legkevésbé. Örvendetesen constatálják, hogy a császár állapota egyáltalán nem tett szükségessé olyan messze terjedő intézkedéseket, a­melyek még a trónörökösre is ki­terjedtek volna. Ezen előrelátó gondoskodás azért sem szükséges, mert bizonyos idővel ezelőtt olyan megállapodások történtek, a­melyek előreláthatatlan események bekövetkezésére is elejét veszik a zavarok­nak úgy állami, mint személyes kérdésekben. Azt mondani is felesleges, hogy a czár látogatásának bi­zonytalanságát jelentékenyen növeli a császár beteg­sége. A látogatást hivatalosan jelezték ugyan, de jól értesült politikai személyiségek szívósan ragaszkod­nak ahhoz, hogy a találkozásnak egyáltalán semmi köze sem lesz a politikához. — A kaposvári mandátum. A képviselőház ke­vés ülése bizt oly nagy érdeklődést támasztani a nagy­közönség körében is, mint a képviselőház harmadik bíráló bizottságának mai ülése, melyen a Széchenyi Pál gróf kaposvári mandátuma fölött hirdették ki a bizottság ítéletét. Már jóval esti hat óra előtt megtel­tek a képviselőház első emeleti folyosói kiváncsi kö­zönséggel, mely ott tolongott az I. osztály termének ajtája előtt, a­hol napok óta ülésezik a bizottság öt tagja: Rácz Athanáz, Hannibál József, Jelinek Arthur, Horánszky Nándor és Eötvös Károly az el­nökkel Vargics Imrével élükön. Terhes hosszú tár­gyalás után két napig tanácskozott a bizottság, míg ma este végre a mandátumot igazolta. Akik a tár­gyalást figyelemmel kisérték, nem kételkedtek ez íté­letben, de azért az ajtó előtt álló politicus publicum­­ban a találgatások és fogadások oly mértéket öltöttek hogy élelmesebb politicusok még egy kis totalisateur fölállítását is megpendítették. Mikor pedig nagy to­longás közben betódult a publicum a terembe, először is a bíráló bizottsági tagok arczáról olvasgatták az ítéletet s még mielőtt Vargics kimondta volna a ver­datet, az élelmes reporterek már szaladtak a táviró hivatalba tudatni a világgal a Széchenyi igazolását a — Horánszky savanyu arcza után. — Személyi hírek. A német trónörökös és családja ma reggel Ravenoból San-Remoba uta­zott. — Orczy Béla báró belügyminiszter és F­e­­jérváry Géza báró honvédelmi miniszter, kik mindszentek ünnepére Bécsből Budapestre rándul­­tak, ma reggel ismét visszatértek Bécsbe, hogy részt vegyenek a delegációk üléseiben. — Garasanin, volt szerb miniszterelnök, családjával együtt Abaz­­ziából Belgrádba utazott. — Grenaud, a bolgár fe­jedelem főmarshallja Sophiából Bécsbe érkezett.— Ko­lozsvárit Mádi Kovács György honvéd tábornok­nál, altárnagggyá előléptetése alkalmából tegnap délelőtt a odavaló honvéd tisztikar Andrássy Gyula tábornok, a közös hadseregbeli tisztikar pedig Schulenburg János gr. tábornok vezetése alatt tisz­telgett. Az altábornagy szívélyes szavakkal üdvözölte a tisztelgetőket. — A kassai uj püspök fölszenteltetése. Mint biz­tos forrásból értesülünk, Bubics Zsigmond az újonnan kinevezett kassai püspöknek felszentelése e hó 20-án Nagyváradon lesz. A consecratiót Schlauch Lő­­rincz dr. nagyváradi püspök fogja végezni. Bubics Zsigmond, kassai püspök fogadá­sára — mint a »Magyar Állam« írja — nagy­ban folynak az előkészületek. E czélból bizott­ság alakult, mely Münster Tivadar polgármes­ter, a bizottság elnöke vezetése mellett, minden lehetőt elkövet a fogadtatásnak minél fényesebbé té­telére, így többek között felhívást intézett az acadé­­miai polgárokhoz, melyben testületileg való megjele­nésre és arra kéri őket, vállalnák magukra ezen al­kalommal az indóháznál a rend fölötti felügyeletet. Azonkívül felszólíttattak a város hölgyei, jelennének meg minél számosabban az érkezésnél és mondana valaki közülök nevekben üdvözlő beszédet. Az érkezés napját még nem tudják. — Stoczek köszönete. A következő sorok köz­lésére kérettünk föl: A negyven évi tanári működésem alkalmából hozzám érkezett üdvözletek nagy száma miatt nem lévén módomban azokra egyenként vála­szolni, kénytelen vagyok a hírlapokhoz folyamodva ez után kifejezni legmelegebb bálaköszönetemet mind­azon testületeknek, barátaimnak és tisztelőimnek, a­kik szívélyes megemlékezésük nyilvánításával engem szerencséltetni kegyeskedtek. Budapesten, 1887 évi november hó 3-án. Stoczek József műegyetemi tanár. — A budapest-józsefvárosi nőegylet e hó 3-án este 5 órakor Rémi Róbert elnöklete alatt közgyűlést tartott. Első tárgy volt a márcziusi hangverseny jö­vedelméről a jelentés; befolyt 1906 frt, melyből a költségek levonása után marad az egylet javára 1427 frt 16 kr. Éhez felülfizetéseikkel járultak: Lindheim Ferencz 42 frt. Horánszky Nándor 10 frt. Hangi Móricz 5 frt.­­Weisenberg Endre 5 frt. Weisz Károly 5 frt. Kleb István 5 frt. Mendl István 5 frt. Hüttl Tivadar 5 frt. Albert Ferencz 4 frt. Romeiser József 3 frt. Dr. Axman Béla, Pfeffer Manó, Scholtz 2—2 frt. Dr. Schubert, Henthaller 1—1 frt. A köz­reműködőknek s felülfizetőknek a közgyűlés közönetet mond. A pénztári jelentés szerint az egylet 3841 frt 78 kr vett be és 739 frt 91 krt adott ki. Dr. Ebner János indítványára kimondatott, hogy a bevételek 34°/o a mindig az alaptőkéhez csatoltassék. Elhatá­rozták, hogy karácsonkor karácsonya-ünnepélyt ren­deznek, mely alkalommal szegény gyermekeket fognak teli ruhákkal ellátni. Az egylet karácsony táján tő­kéje javára tánczmulatsággal egybekötött hangver­senyt rendez. — »Mátyásföldi nyaraló-telep.« A czinkotai kis erdő, mely eddigelé főkép a párbajok romanticájáról volt ismeretes, ezentúl kellemesebb hivatást fog be­tölteni: a patkó-alakban elhelyezett nyaralók által közrefogva, parkká alakul át és sétáló helyül szolgál. A kerepesi útról vagy talán a Károly kaszárnyától a kiinduló gőztramway 18—20 percz alatt kiröpíti a künnlakókat és kirándulókat a Mátyásföldre, kényel­mesebb és gyorsabb közlekedést nyújtva, mint a fővá­ros környékének bármely más pontja felé. És e mel­lett maga a hely mégis oly távol esik a várostól, hogy levegője teljesen tiszta, üde falusi; talaja termékeny, vize pedig az egész környéken páratlan, hiszen a kö­zelb­en fakadnak a hires czinkotai források, melyekből egykor a budai basák hordatták az ivóvizet s melyek­nek a főváros vízvezetéki czéljaira való fordítása is javaslatban van. Az eladó földbirtokos, Beniczky Gá­bor, ki a telekvásárlóknak meglehetősen jutányos árt szabott, maga hordja legjobban szívén a telep felvi­rágzását. Először is a kihasított utczákat ingyen adta át, ugyancsak ingyen ígérte oda a 72 holdas erdőnek örökös használatát s egyúttal szép, a fővárosi igények­nek megfelelő mulató­házat építtet. A telek tulajdo­nosok közt vannak: gr. Andrássy Aladár, Keglevich Ilona grófnő, báró,Stockinger János, Szeniczey Ödön és dr. Neumann Ármin képviselők, Kunkel Imre a központi tejcsarnok igazgatója s a nyaraló­telep búgó létesítője Koppély Géza földbirtokos, a közúti vaspá­lya társaság, mely vezérigazgatója Jelinek Henrik által egyik leghathatósabb előmozdítója volt az esz­me megvalósításának, továbbá ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, építészek és építési vállalkozók, keres­kedők, nemzeti színházi és népszínházi tagok, tanárok tisztviselők és hivatalnokok, összesen több, mint száz teleknek a tulajdonosai, a­kik e hó 6-án tartják meg egyesületi alakuló gyűléseket. — Fejedelem és miniszter. Mint a »Correspon­­dance de l’Est«-nek írják Sophiából, ott a fejedelem és Petrovs­ volt miniszter között a következő kis in­termezzo történt. A fejedelem néhány nappal ezelőtt magához hivatta s azt mondá neki: »Menjen azonnal Ruscsukba, s vegye át a harmadik dandár parancs­nokságát.« Minthogy azonban erre Petrow szemte­lenül viselte magát, s vonakodott a parancsnak en­gedelmeskedni, a fejedelem őt bizonytalan időre fog­ságba küldte. Petrowot három nap múlva Stambulow közbenjárására szabadon bocsátották. — Molnár Aladár emlékezete. A mérsékelt el­lenzék elhatározta, hogy Molnár Aladár, volt tagtár­sának, Balatonfüreden f. hó 8-ikán felállítandó em­lékkő leleplezési ünnepén Fenyvessy Ferencz, or­szággyűlési képviselő által fogja magát képviseltetni, ki a párt nevében díszes babérkoszorút helyez az em­lékszoborra.­­ Az egyetemi joghallgatók lec­kelátogatása ügyében a vallás- és közokt. miniszter megkereste va­lamennyi társminisztériumot és utasította az alatta álló fővárosi hatóságokat, hogy ezentúl joghallgatók állami hivatalokban mint napidíjasok ne alkalmaz­tassanak , mert tapasztaltatott, hogy a joghallgatók nagy részét az ily irodai foglalkozás vonja el az elő­adások látogatásától. — Magyarosodó tót község. Verebély, Nyitra­­megye határszélén fekvő községben még tíz év előtt nagy ritkaság volt a magyar szó, a lakosság majdnem kivétel nélkül a tót nyelvet beszélte. Volt azonban néhány derék magyar lakos, köztük első­sorban Nagy Nepomuk János, a­ki a magyarosítás nehéz munkáját kitartással kezdte meg. Sikerült is nekik a felnőttek visszatérítése s legutóbb, október 30-án, egy új, neve­zetes lépés történt a község teljes megmagyarosodásá­­hoz. A nevezett napon ugyanis a község intelligen­­tiája, Odescalchy Arthur herczeg elnöklete alatt gyű­lést tartott, mely alkalommal Mayerhuber Ferencz 500 frtot, Thaly Károly mérnök 100 frtot adtak egy létesítendő kisdedóvó felállítási költségeire. Az előbb összegyűlt pénzzel együtt most már a nevezett czélra 2000 frt van együtt.­­ Egy tanító jubilaeuma. Walter Ferencz fővárosi tanító negyven éves működésének évfor­dulója alkalmából a VI. ker. érsek-utczai elemi iskola tantestülete tegnap este bankettet rendezett a pilzeni sörcsarnokban. Az első fogás után Rozmanith Vilmos igazgató méltatta a veterán tanító érdemeit. Majd Minke Béla iskolaszéki tag a VI. ker. iskolaszék és tantestület nevében üdvözölte a jubi­lánst s díszes emléktárgyat nyújtott át neki. Wal­ter Ferencz meghatottan mondott köszönetet a me­leg ovátiókért. — Uj középiskolai igazgató, Kuthy József dr., a zentai községi gymnasium volt igazgatója, uj állo­mását a székesfehérvári főreáliskolánál a napokban foglalta el. Zenta városában az érdemes tanférfit tá­vozása alkalmából több ovatióban részesítették, így a községi gymn.­bizottság és tanári testület jegyzőköny­vileg örökítették meg az iskolák alapítása, szervezése, új épületeik emelése és felszerelése körül szerzett ér­demeit. A város úri közönsége pedig fényes búcsues­­télyt rendezett tiszteletére. — Örült a törvényszék előtt. Nagy érdekű tör­vényszéki tárgyalásról értesíti lapunkat távirati uton soproni levelezőnk. Berger Manó gabonakereske­dő, kit ezelőtt három évvel a szombathelyi törvény­szék csalás miatt vád alá helyezett és jogérvényesen el is ítélt, beadványt intézett az igazságügyminiszté­­riumhoz, melyben azt a törvényszéki tanácsot, mely ítéletet mondott fölötte, szabálytalan eljárással, ok­mány- és aláírás hamisítással vádolta. Az igazságügy­miniszter a beadványt leküldte a szombathelyi tör­vényszékhez, melynek szóban forgó tanácsa Berger Manó ellen rágalmazás miatt panaszt emelt. Az ügy elbírálásával az igazságügyminiszter a soproni tör­vényszéket bízta meg. A ma megtartott végtárgyalá­son megjelentek Szalay Ágost, a­ki a szóban for­gó törvényszéki tanácsban elnökölt, Szinovácz és H­e­r­é­n­y­i, kik mint szavazó bírák szerepeltek és Tulok, ki a közvádlói tisztet végezte. V­a­r­a­s­d­y képviselő és E­ör­dög kir. ügyész, kiket tanúként idéztek meg, betegségük miatt nem jöhettek el. Az elnök megnyitván a tárgyalást, kihallgatta a vád­lottat, a ki vádját minden izében fentartotta, de be­széde oly zavaros volt, modora oly nagymérvű izga­tottságról és idegességről tanúskodott, hogy dr. H­e­­r­i­c­s törvényszéki elnök a vádlott orvosi megfigyelé­sét rendelte el. Dr. Bergmann orvos a több óráig tartó tárgyalás után kijelentette, hogy Berger Manó szavai nem eshetnek beszámítás alá; a vádlott abban a fixa ideában szenved, hogy üldözik s az őrjöngés több jele mutatkozik rajta. Ezen orvosi vélemény alapján Bognár kir. ügyész a bűnügyi eljárás be­szüntetését indítványozta, a­mihez a törvényszék is hozzájárult. Erre a vádlott valósággal dühöngeni kez­dett. Kijelentette, hogy ő nem bolond, hogy teljes birtokában van minden szellemi képességének, s kö­vetelte, hogy az orvosi véleményt adják ki felülbírá­­lás végett a közegészségügyi tanácsnak. Az ügy nagy feltűnést keltett Sopronban. A tárgyaló terem zsúfo­lásig tömve volt s a közönség élénk figyelemmel ki­sérte az őrjöngő vádlott vallomásait. — Halálozások. Röhli­eb József a bécsi cs. kir. műérezöntő főnöke, Fernkorn hirneves tanítvá­nya és utóda 52 éves korában ma reggel Bécsben el­hunyt. Halála nagy veszteség a bécsi művészetre, a­melyet buzgósággal, szakértelemmel szolgált. A bé­csi szobrok legnagyobb részét ő öntötte éretbe. A székesfehérvári Vörösmarty-szobor is az ő műtermé­ből került ki. — Heilenbach Lázár báró, mint la­punknak Velenczéből távírják, ma délután elhunyt. Heilenbach Lázár egyike volt Horvátország legtevé­kenyebb férfiainak. Nagy része volt a horvát-magyar kiegyezés létesítésében, melyet mint az unió-párt ve­zére, horvát részről ő készített elő. A kiegyezés után néhány év múlva visszavonult a magánéletbe, s hosz­­szabb ideig Zágrábban tartózkodott, hol írói munkás­ságának élt. — Párbaj vér nélkül. L­a a­b a volt őrnagy, a sophiai cabinetiroda főnöke és Waldapfel Fülöp budapesti kereskedelmi ügynök párbajügye ma Buda­pesten békés elintézést nyert. Zichy Jenő gróf vitte a közvetítő szerepet a két fél között, kiknek ma reg­gel egy fővárosi vívóteremben kellett volna megmér­kőzniük. Az ügy békés elintézése után L­a­a­b­a őr­nagy ma visszautazott Sophiába, Grenaud feje­delmi udvarnagy pedig Bécsbe ment, ki Laaba őr­nagy kiséretében jött a fővárosba, hova a »Fremden- Blatt« szerint ma este meg is érkezett. Waldapfel Fülöp a »P. Lloyd« mai esti kiadásában N­a­c­s­e­­v­i­c­s, volt bolgár külügyminiszter ellen, ki közte és Laabe őrnagy között állítólag okozója volt a félreér­tésnek, sértő nyilatkozatot tett közzé. Laaba őrnagy két napig volt fővárosunkban. — Elsült fegyver. A városmajorban egy idő óta gyakoriak a lopások. Ma éjjel Bikafalvi Máthé Do­monkos fogorvos városmajor-utczai lakásába akartak betörni, de a kertész észrevette őket. Hamarosan be­szaladt urához és fegyvert kért. Kapott is egy ócska rozsdás forgópisztolyt, melyet nagy nehezen meg is töltött, de a tolvajok szerencséjére mert a pisztoly véletlenül elsült. A golyó Máthé fejét horzsolva, a falba fúródott. A fogorvos fejéből, kinek komolyabb baja nem történt, egy csomó hajat kiszakított s meg­ijesztette a kertészt és elijesztette a tolvajokat. — Három öngyilkosság. Három öngyilkossági esetről tettek ma jelentést a rendőrségnél. Braun Armin 20 éves hivatalnok a Wurm-udvarban halán­tékon lőtte magát és rövid idő múlva meghalt. — Müller János 35 éves foglalkozás nélküli pinczér a Kerepesi­ ut melletti temetőben lőtte agyon magát. — A svábhegyi erdőben ma oszlásnak indult férfi holttestet találtak. Urias öltözet van rajta. Mellette egy revolvert találtak, zsebében pedig 110 frt 15 kr készpénzt és néhány darab ékszert. Ez ideig még nem tudták személyazonosságát megállapítani. — Gyilkosságok. Besztercze-Naszód megye Bor­­gó-Marosény községében egy odavaló lakos a kertjé­ből fűzfavesszőt vágott s munka közben csakhogy bele nem botlott egy emberi holttestbe. Azonnal jelentést tett, mire a hivatalos vizsgálat constatálta, hogy a ta­lált holttest nő volt, a kit valószinüleg átutazó csán­gók öltek meg s azután oda temették a fűzfák közé. — Hunyadmegyében Batrinán Román György szol­galegénynek szerelmi viszonya volt egy odavaló öreg román, Mantakonyán Péter csinos, fiatal feleségével. A szerelmes pár attól tartott, hogy az öreg boszut fog állani neje hűtlenségéért s elhatározták, hogy a férjet elteszik láb alól. Egy éjjel a legény az alvó férj szo­bájába lopódzott s egy fejszecsapással levágta a sze­rencsétlen ember fejét. Szeretőjével aztán elásta a holttestet. A gyilkosság, bármily gondosan leplezget­­ték, végre a törvényszék elé került, a mely a kir. Curia jóváhagyásával Román Györgyöt élethossziglan tartó, az asszonyt pedig 15 évi fegyházra ítélte. — Vérszivó pók. A Keresztesen, — mint a »Kolozsvár« jelenti, egy ottani lakos kis­fia minden este bizonyos időben felriadt alvásából és rémülettel sírt, jajgatott. Mikor kérdezték tőle sírásának okát, nem tudta megmondani. A szülők azt hitték hogy »lidércz« jár a gyermekre és elhatározták, hogy meg fogják lesni a szörnyeteget és agyon verik. Egyik kö­zelebbi estén le is ültek a gyermek ágya mellé és vár­tak, hogy mi fog történni. Kilencz óra után — a­mely időtájban szokott a gyermek fölriadni — nagy csodálkozással és nagy ijedséggel vették észre, hogy a mennyezetről egy nagy keresztes pók bocsátkozik alá és a gyermek takarója alá megy és ott az alvó gyermek lábán egy kis sebből, melyet ő maga okozott azelőtt, szívni kezdi a vért. A gyermek rögtön felriadt,­­ de most az apja megfogta a szörnyeteget és egy po­­­­hárba helyezte el. Azóta gyermek nyugodtan alszik. — Rövid hírek. Az első vonat a keletru­­méliai új vasútvonalon, mint Sophiából távírják a jövő vasárnap fog a bolgár fővárosba érkezni, a­mi­nek megünneplésére fényes lakomát rendeznek.­­ Elsülyedt, mint Newyorkból távírják,a Michigan­­tavon a Vernon gőzös, mely alkalommal az utasok, számszerint ötvenen, a vízbe fúltak; a hajó népe kö­zül csak a sűtő menekült meg, ki hatvan óráig éljen szomjan egy gerendába kapaszkodva hánykódott a hullámokon. — A nagy szélvihar, mely tegnap­előtt Szegeden pusztított, egy pásztorfiut elsodort és a homokba temetett; szerencsére azonban hamarosan rátaláltak és megmentették. — A főváros egészsége. A tiszti főorvosi hivatal folyó hó 2-án kiadott napi jelentése szerint a főváros területén a következő heveny-ragályos betegségek fordultak elő : hagy­­máz 4, himlő 2, bárányhimlő 1, vörheny 5, kanyaró 21, roncsoló torokláb 2, trachoma 4. — Kórházi beteg­­létszám: szt.-Rókus kórház 1568, szt.­János-kórház 172. — Általános napi halálozás kerületek szerint: I. kér. 2, II. kér. 1, III. kér. 3, IV. kér. 1, V. kér. 2, VI. kér. 6, VII. kér. 2, VIII. kér. 4, IX. kér. 2, X. kér. 0, kórházakban 9, összesen 32. — Halálokok: agy- és idegbajok 2, tüdőbajok 10, vérkeringési bajok 1, gyomorbajok 2, hagymáz 1, ron­csoló torokláb 1, himlő 1, kanyaró 1, torokgyík 2, egyéb kórok 11. — Fővárosi krónika Eltűnt iskolás fiuk, Irmey Ferencz fővárosi tanár Lajos nevű 9 éves fiacskája, ki ma délután az Andrássy-utra ment, késő éjjelig sem tért haza. — Popesch Richard budapesti születésű 13 éves Il­od osztályú reáltanuló ma reggel rigó-utcza 10. sz. a. lakásáról eltűnt. Baleset a pályaudvaron. Liszy Pál lengyelországi munkást az osztrák-magyar államvasúttársa­­ság pályaudvarán egy teher­kocsi elgázolta. Súlyosan sérülve vitték a kórházba. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány és irodalom. — Podmaniczky Frigyes br. emlékiratai. Az utóbbi időben egyre szaporodó memoire-irodalmunk­­nak egyik legérdekesebb s legbecsesebb termékéből a Podmaniczky Frigyes báró emlékirataiból most jelent meg a második kötet Grill Károly udvari könyvkereskedésében. A »Napló-töredékek« második kötete az 1844-ik évtől 1850-ig terjed s a 383 lapon a következő fejezetekre oszlik: »Tűnődés. Báró Wes­selényi Miklós. Harcz Thalia papjaival. Vándor éveim. Pesti farsang Budán. Red­e tveri. Sokféle út vezet Rómába. Még egy darab az első állomásig. Az uj korszak küszöbén. 1847. október 18-ika. Az 1847 —48-iki pozsonyi országgyűlés. A régi épület roska­dozni kezd. 1848. Első hadjáratom. Homályba bur­kolt jövő elé. Világos. Huszárból cserepár. Álom és valóság. Valóságos közlegény. Megváltás.« Addig is, míg bővebben foglalkoznánk az érdekes kötettel, la­punk más helyén közlünk belőle egy részletet. A kö­tet ára 3 frt. — A magyar történelmi társulat ma délután tartott ülésén, a­melyen Kemény Gábor dr. elnö­költ, az első felolvasó R­é­­­b­y László dr. volt, a­ki az archeológiai társulat utolsó ülésén a hunn-székely írásról tartott felolvasása alkalmával röviden vázolt tanulmányát: »A székelyek eredetéről« ol­vasta föl. A szerző a székelyeket Erdélybe származott magyaroknak tartja, a­kiket querfurti Bruno 1006— 1007-ben, mint »fekete magyarokat« ismert. Ez a magyar elem akkor nyugati és Közép-Erdély terüle­tén lakott s később a bessenyő becsapások elől mene­külve húzódott a mai székelyföldre, a hol szt. László találta őket s székelyekül, vagyis határőrökül hasz­nálta föl akkor, a midőn Erdélyt rendezte s a határ­­védelemről gondoskodott. Innen származik székely nevük, a mi az Árpádok korában határőrt, előőrst je­lentett. Ilyen határőrök a Vágh mentén, Po­­zsony megyében s az ország különböző határvidékein voltak s talán nem is mindenütt magyar nemzetisé­gűek, a­miből kitűnik, hogy a székelység eredeti for­galma nem az ethnographiába, de a stratégiába tar­tozik. A székelyek és erdélyi magyarok jogi viszo­nyainak különbsége pedig onnan származik, hogy a székelyek (fekete magyarok) akkor lépnek Erdély te­rületére, a­mikor a vérségi szervezet még az egész magyar területen megvolt, az erdélyi megyei ma­gyarság pedig a törzsszervezet fölbomlása után kez­dett húzódni a Királyhágón túlra. Végül a szerző Anonymusról szól, a kinek hunn-székely traditióit későbbi eredetűeknek tartja, a midőn t. i. a székely­ség mint határőr lakosság megalakult, a­melynek eredetét már III. Béla korában nem ismerték. A második fölolvasást F­r­a­k­n­ó­i Vilmos tartotta, Brutus Mihály, Báthori István udvari történetírójáról. Ezelőtt 25 évvel az aca­demia megbízásából Toldy Ferencz kiadta Báthori István classicus tollú udvari történetírójának, az olasz Brutus Mihálynak közel három századon ke­resztül kéziratban maradt történeti munkáját. Az 1863-ban megjelent első kötetben adja Toldy a szerző életrajzát s most ezt Fraknói kiegészíti a lengyel­­országi királyi udvarnál működött pápai nuntius je­lentései nyomán, a melyeket a vaticani levéltár őriz. Brutus 1517-ben Velenczében született s előbb szer­zetes, aztán pap, végre tanár lett. Később elhagyta hazáját s élte további részét külföldön töltötte, így került sok kalandozás után 1573-ban Báthori István erdélyi fejedelem udvarához s őt később Lengyel­­országba is követte. Történelmi munkájában, a mely­nek megirására a fejedelemtől s későbbi királytól megbízást kapott, az volt a fő czélja, hogy I. Ferdi­­nánd udvari történetírójának dolgozatával szem­ben, igazságot szolgáltasson János király em­lékének. — Végül Jakab Elek értekezett a kolozsmonostori zárdáról, mint az ül­dözöttek menedékhelyéről. — Felhívás. A következő sorok közlésére ké­rettünk föl: Kérem mindazokat, kiknél »A mamák« czimü művemre vonatkozó előfizetési ivek vannak, hogy ezeket mielőbb küldjék hozzám: VII. ker. hárs­­fa-utcza 57. Thewrewk István. — Régészeti lelet. Szeged városában a Mala­­tinszky tanya környékén a tegnapelőtti orkánszerű­ szélvihar folytán érdekes régészeti leletre akadtak. A vihar egy méternyire feltúrta a homokot s római kor­ból származó régiségeket, Constantin idejéből való ezüst pénzeket stb. szórt ki, veendő, semmi túlzás sincs benne. A lelkesedés ha­tárt nem ismert. Ez igen természetes is. A közönség, mely e szerepet évek óta iszonyú kínok és gyötrelmek között látja a színpadon megszületni, ez egyszer egé­szen elámult azon a finom kellemen, művészi tökéle­tességen és különösen a könnyedségen, melylyel Bianchi kisasszony azt előadta, úgy érezte mindenki mintha legelőször hallaná e szerepet. Bianchi kisasz­­szony ajkain Margit királynét ma este újra fölfedez­ték nálunk. A művésznő briliáns coloraturája aztán a tetőpontra, emelte a lelkesedést és ez magyarázza meg a hosszantartó tapsokat, melyek alatt az ária közepett a zenekarnak szünetelnie kellett. W­­ 11 n­ő asszony hatalmas, erőteljes éneke nem kevésbé nagy hatást tett, különösen a darab elején. Őt is tapsolták sokszor. Perotti, Bignio és Ney, mint mindig, jól megérdemelt elismerésben részesültek. O d­r­y (Saint Bris) kissé kevésbé jól volt disponálva, mint máskor. Ábrányiné csinos kis apród volt és szé­pen énekelt. Az egész előadás minden tekintetben ki­elégített. — Strauss Ede Budapesten. Strauss Ede, a hí­res »keringő-király«, ma este tartotta első hangver­senyét a vigadó nagytermében, s ez alkalommal is bebizonyította, hogy tánczdarabok előadásában felül­múlhatatlan. Jó vérű embernek nehezére is esett ülve hallgatni végig e fülbemászó s a lábakat önkéntele­nül is mozgásba hozó melódiákat. Az ülőhelyek üre­sek is maradtak, de annál jobban megtelt a teremnek az a része, hol szabad volt a mozgás; az éttermek pe­dig, hol a pompás zene fesztelenül volt élvezhető, nagy közönség gyűlt egybe. Nagyon helyén volna, Strauss Ede további hangversenyeit, híven a vigadó traditiójához, »séta hangverseny«-ekké átala­kítani. — Liszt-estély. Az írók és művészek társasága november 5-én este 8 órakor saját helyiségében Liszt­estélyt tart, melynek műsora a következő: 1. Ünnepi nyitány. E­r­n­e­i Józseftől, zongorán előadja S­i­p­o­s­s Antal. 2. Liszt Ferencz életéből. Irta és felolvassa Székely József. 3. »Benedictus« a magyar koroná­zási miséből, hegedűn előadja Roth Kálmán. 4. »­Wieder möcht ich dir begegnen« és »In Liebeslust«. Énekli Ba­­­czár Irén, zongorán kiséri Szabados Béla. 5. Czigányélet. Pablo Sarasatetől. Hegedűn elő­adja Roth Kálmán. 6. »Magyar rhapsodia«, zongo­rán előadja Rausch Károly. — Coquelin. Az id. C. Coquelin és társulata ál­tal az operaházban rendezendő előadásokra az inten­­datura külön bérletet hirdet. Összesen 6 előadást fognak rendezni: 5 estek­ előadást november 18. 19. 21. 22. 23. és egyet a déli órákban 20-án vasárnapon. Az előadások műsora ime ez. November 18-án, pén­teken : «I­n Parisien«, comédie en 3 actes de M. Edmond Gondinet. M. Coquelin remplira le rőle de Brichanteau qu’il a créé à la Comédie-Fransaise. November 19-én szombaton: »Don César de B­a­z­a­n«, drame en 5 actes de M. D’Ennery. M. Co­quelin remplira le rőle de Don César. November 20-án, vasárnap a déli órákban: 1. »G­r­i­n­g­o­i­r­e«, comédie en 1 acte de M. Théodore de Banville. M. Coquelin remplira le rôle de Gringoire qu‘il a créé­t la Comédie-Frangaise. 2. Monologues, dits par M. Coquelin. 3. »Les Précieuses ridicules«, comédie en 1 acte de Moliére. M. Coquelin jouera le rôle de Mascarille. November 21-én, hétfőn: Cha­in­­ 11 a­ct, comédie en 5 actes de M. Octave Feuillet. M. Coquelin remplira le röle de Chamillac qu'il a créé k la Comédie Frangaise. November 22-én, ked­den : »Le Député de Bombignac«, comédie en 3 actes par St. Alex. Bisson. M. Coquelin rem­plira le röle de Chantelaur qu'il a créé k la Comédie­ Brangaise November 23-án, szerdán: »T­a r t­u f­e«, comédie en 5 actes de Moliére. M. Coquelin remplica le rôle de Tartufe. Ezen 6 előadásra, minthogy ope­rai bérletszünetben tartatnak, külön bérlet nyittatik a következő kedvezményes helyárak mellett: Páholy : Földszinti 170 frt, I. emeleti 170 frt, II. emeleti 125 frt. Földszinti támlásszék: Az I—VI. sorban 42 frt. A VII—XII. sorban 36 frt. A XIII—XIX. sorb. 32 frt. III. emeleti erkély- és zártszék: Erkély­szék az I. sorban 20 frt. Erkélyszék a II—V. sorban 16 frt. Erkélyszék a VI—VIII. sorban 12 frt. Zártszék az I. sorban 12 frt. Zártszék a II-ik sorban 10 frt. Zártszék a III—IV. sorban 6 frt. A bérlés ideje kezdődik november 6-ikán és tart 15-ig bezárólag, mely idő alatt naponként d. e. 10—1 óráig a hajós­­utczai nappali pénztárnál válthatók ki a bérletjegyek a fennebbi árak lefizetése mellett. A m. kir. operaház rendes bérlőinek előbérlési jog tartatik fenn novem­ 3-tól 5-ig bezárólag, mely idő alatt naponként d. e. 10—1 óráig a hajós-utczai nappali pénztárnál az il­lető bérösszeg lefizetése mellett helyüket megválthat­ják. A november 6-ig meg nem váltott helyek e nap­tól kezdve másoknak adatnak el. November 16-tól kezdve lehet az egyes előadási napokra szóló jegye­ket váltani. Az egyes napokra váltott jegyek darab­­változás esetén is érvényben maradnak, de vissza nem váltatnak, sem ki nem cseréltetnek. A bérletkedvez­mény megszűntével meghatározandó magasabb napi árak annak idején a t. ez. közönség tudomására fog­nak hozatni. A titkári irodában írásban benyújtott úgy a bérletre mint egyes napokra vonatkozó előjegy­zések lehetőleg figyelembe fognak vétetni. A tár­sulat tagjainak névsora: Mmes: Pauline Patry, Renée Lemercier du Theatre de la porte S. Martin, Charlotte Reynard, du gymnase, France, du Théátre des Nations, Kerwich, M. M. C. Co­quelin anné, Jean Coquelin, fils de Coquelin, Du­­quesne, Barbe du Gymnase, Dérey, de la Gatte, M. M. Ramy, Mortimer, Boulanger, de la Porte Saint- Martin, Darrois, Jean. — A népszínházból. A népszínházban »A fejő leány« vagy »Költő-imádás« czímű új angol ope­rette, melynek bemutatóját szombaton tartják meg, véglegesen a következő szereposztással kerül színre: ezredes: Vidor, őrnagy : Pusztai, hadnagy: Horvát A., Borka: Pálmay I., Dzsén: E. Hegyi A., An­gela : Ligeti I., Safir: Zsolnay I., Ella : Arányi I. Azokat, a­kik páholyokat és földszinti ülőhelyeket je­gyeztek elő, az igazgatóság a nagy jegykereslet miatt kéri, hogy jegyeiket a pénteki nap folyamán vált­sák ki. — A kolozsvári nemzeti színházban, mint ne­künk táviratilag jelentik, tegnap este zsúfolt ház és zajos tetszés mellett folyt le Bátor és Hegyi »U f­f k­i­­r­á l­y«-ának első előadása.Az első operette-újdonságot az igazgatóság fényes, új díszletekkel és jelmezekkel hozatta színre. Az előadás nem kevésbé sikerült. Réthy Laura (Laura), Serédi Sarolta (Lazuli) és Németh József (Uff király) remek alakításokat mu­tattak be s mindegyiket számtalanszor hívták a lám­pák elé. Tetszettek még Andorffy, Megyery, Füredi s a többi szereplők is. Az »Uff király« mai, második előadására már tegnap minden jegy elkelt. A legkö­zelebbi operette-újdonság a »Királyfogás« lesz a fő női szerepben Réthy Laurával. — Vidéki színészet. Szegeden tegnap volt az első operett-újdonság, ami egyértelmű az első telt házzal. Az »Uff király«, került színre zajos hatással. A sze­replőket (Örley Flóra, Laky Eugénia, K. Honti Mari, Szilágyi Béla, Sz. Németh, Vendrey F. és Honfi) sokszor kitapsolták. Színház és művészet. — A m. kir. operaháznak ma oly fényes estéje volt, a­milyet ritkán láttak benne. A »Hugonották«-at adták elő a nálunk kívánható legjobb szereposztással: Margit királynét Bianchi kisasszony, Valentinét Wilt Mária, Raoult Perotti, Neverst Bignio és Mar­cell Ney énekelte. Ilyen ensemble valóban nehezen található Európának előkelőbb színházaiban is. A közönség meg is értette ezt, zsúfolásig megtöltötte a színházat. Az est dicsőségének legnagyobb része Bianchi kisasszonyt illeti, ki rendkívül nagy és za­jos sikert aratott. Bekezdő áriáját a második felvo­násban minden tétel után félbeszakították egy-egy perczig tartó tapssal. És ez betűszerinti értelemben

Next