Nemzet, 1888. január (7. évfolyam, 1918-1948. szám)
1888-01-24 / 1941. szám
mindig az szolgálja leghívebben és legnagyobb eredménynyel hazáját, a ki bármi nemes szenvedélyek által hagyja magát ragadtatni s legkiáltóbban czégerezi hazafiságát, ugyanezt mondhatni az egyházférfiakról is. Napjainkban nem az használ legtöbbet egyházának, a ki leginkább magán viseli a felekezetesség bélyegét. Senkitől sem kívánjuk, hogy azt teljesen levetkezze, legkevésbé egyházi személyektől. Csak szélsőségekről szólok, csak azon tényt akarom fölmutatni, hogy a római catholicus egyház bizonyára századok óta nem részesült oly osztatlanok tiszteletben Magyarországon, mint jelenleg, mint azon irányok mellett, melyeknek egyik kitűnő bajnokát tiszteljük Danielikben. Ott ragyog ő felette is örök fénynyel a hit csillaga, melyet mint hajós vezércsillagát, sohasem téveszt szeme elől, jól tudja azonban, hogy az emberiségnek, hogy a népeknek más nagybecsű kincsei is vannak, s bármint vélekedjék egyik vagy másiknak fensőbbségéről, nem abban keresi bölcsességét, hogy egyiket a másik felett feltétlen diadalra juttassa, hanem, hogy a mennyire lehet, eltávoztassa a kötelességek összeütközését. S miért nem volna ez lehető egy kis lemondás mellett, mire épen a vallás tanít ? A kegyeletek egy tőről fakadnak; egyiket sem sérthetjük a többiek sérelme nélkül. Danielik a hitbuzgóságot a türelemmel, a vallás alapigazságait a bölcselmiekkel, a tekintély elvét a szabadsággal nem összeütközésbe hozni, hanem kibékíteni, megegyeztetni törekszik. Ezzel fegyverzi le a tekintély elleneit. Másfelől azonban a szabadságot nem óhajtja korlátlannak s kijelöli a bölcselkedés határait. — Ily határjárást kezde meg közelebb academiai székfoglaló beszédében. Valóban alig képzelhetni egyegy nagyobb érdekű bölcselmi problémát. S Danielik e feladatban valódi bölcselkedői lélekkel jára el. Nem vonula ő a vallás védsánczai mögé, onnan lövöldözve a hittan fegyvertárából kölcsönzött nyilakkal, a szaktudós teljes biztonságával szállt ki a bölcselkedés tudománya terére, nagy könnyelműséggel tájékozá a főbb pontokat, nem rettenve vissza a legelvontabb tanok vizsgálásától, fölleplezve a leghomályosabban formulázott tételek ködtakaróját. S előadását az eszmék szabatos kifejezése, világosság, s — a hol a tárgy úgy hozza magával — melegség és szónoki emelkedettség jellemző.« Ilyen volt fénykorában a férfiú szelleme, ki az utóbbi két évtizedben már nem tartozott azok közé, akiket sokat emlegetett a közélet. De emléke nagy küzdelmekhez van hozzákötve s ha ő e küzdelmek sikerében s diadalában nem is volt részes, a mit szellemes esze erejével a közügynek használt, az ne legyen elfeledve soha! A szinészcongressus előestéjét víg poharazás mellett ülték meg a színtársulatok képviselői a vasutczai Mikádo-korcsmában. A hangulatról ítélve megfeledkeztek a megfeneklett Thespis szekérről. Nagy hatást keltettek a régóta tartogatott és jégbehűtött adomák. A hangulat lelkes és vidám lévén, felköszöntőkben nem volt hiány. Sokat és sokan éltették Ribáry miniszteri tanácsost, ki szintén jelen volt az estélyen. — Labiche halála. Párisból távírják lapunknak mai kelettel, hogy Labiche, a franczia académia tagja, meghalt. Labiche, kinek neve mindenütt ismeretes, ahol a franczia szellem utat tört, egyike volt a legnépszerűbb franczia drámaíróknak. 1815. május 5-én született, s már mint nagyon fiatal ember foglalkozott a drámaírással. Humora, comicat ere, nagy sikert biztosítottak műveinek. Több franczia íróval együtt dolgozott, s igen nagy szolgálatokat tett a párisi színpadoknak. 1880. február 26-án választották meg a franczia académia tagjává. A becsületrenddel 1861. aug. 13-án tüntették ki. A magyar főváros közönsége is ismeri nevét, mert számos darabja volt repertorion a budapesti szinpadokon. — Testőr-ebéd. Bécsben Hohenlohe herczeg főudvarmester tegnap úgynevezett testőr-ebédet adott az Augarten-palotában s erre hivatalosak voltak Thurn-Taxis herczeg, Neipperg és Pálffy grófok, testőrszázadosok, az összes tábornokok és több testőr. A német lovagrend két újonnan kinevezett lovagját Raquehem kereskedelmi minisztert és Thun Vincze gr. huszárhadnagyot, mint a »P. Lloyd« értesül, ma délelőtt ütötte lovaggá a rend nagy mestere, Vilmos főherczeg. — Esküvő. E hó 25-én, szerdán d. e. 11 órakor tartja esküvőjét a várpalotai Zsigmond-kápolában. Luczenbacher Miklós földmivelési min. osztálytanácsos, Luczenbacher Pál főrendiházi tag fia, Koller Blanka kisasszonynyal, Koller Lajos min. tanácsos és Szalay Mária leányával. Az esketési szertartást dr. Rimely Károly pozsonyi apátkanonok, a vőlegény közel rokona, végzi Maszlaghy udv. prépost-plébános segédlete mellett. — Jágócsi Péterffy József temetése ma délután 3 órakor ment végbe, a magyar államvasutak nyugdíjintézetének a központi pályaházzal szemben levő palotájából. A temetésre nagyszámú részvevő közönség jelent meg, amelynek sorában ott voltak a következők : a keresk.minisztériumtól: Grün Ferencz osztálytanácsos, Szász Róbert titkár, Ballai Lajos fogalmazó ; ott volt továbbá: Rejtő Sándor ipari felügyelő, Hegedűs Károly középipariskolai igazgató; a városi ipariskolai küldöttei: Miltényi Gyula igazgató, Kranz Ferencz és Vörös Ferencz tanítók; Berecz Antal állami felsőbb leányiskolai igazgató, Molnár Viktor min. titkár, Jónás Ödön orsz. képviselő s igen sokan a VII. ker. Erzsébetvárosi kör tagjai közül, u. m.: Mendl István, Fischer J., Thék Endre stb. A beszentelést pont 3 órakor Benedikovics kőbányai plébános végezte, mely után a koporsót feltették a halottas kocsira s hosszú kocsisortól kisérve a kőbányai-uti új temetőbe vitték s ott örök nyugalomra helyezték. — Solms herczeg kalandja. A legközelebbi munkácsi választások alatt, a gr. Schönborn vendégeként ott időző Solms herczeggel furcsa kis kaland történt. A herczeg ugyanis, aki nyelvünket meglehetősen folyékonyan beszéli, György Endre tollával kalapján lement a választási térre. Azt mondta, hogy a tollat Bécsben is akarja hordani, hadd csodálkozzanak azon, hogy milyen tollú madarat is lehet lőni Magyarországon. Egy »már jókedvű« választó lépett hozzá, tüzet kérni, hogy Virginiáját meggyújtsa. A herczeg kivéve a szivart szájából, készségesen átadja neki. A 1. választó csak szivogatja darabig a Virginiát, de nem akar szeleini. Kapja magát, kényelmesebbnek találja szájába venni a herczeg szivarját, s kárpótlásul kegyesen átnyújtja rossz Virginiáját a herczegnek. A herczeg, a mint az »ugocsa« írja — se lap felelős a hitéért — jól nevetett a »már jókedvű« polgár élelmességén. — A Duna vízállása tegnapról mára alig változott. Mindenünnen apadást jeleznek, csak Pozsonyból nem, ahol a Duna 40 cmrrel áradt. A ma beállott melegebb idő, mely valószínűleg napokig fog tartani, ismét meg fogja hozni a folyam egész szakaszán az áradást. Lehet, hogy a melegebb idő megindítja a Zebegénynél és Adonynál még mindig szilárdan álló jeget is s ez esetben teljesen megszűnik az árvízveszély. A folyammérnöki hivatal jelentése egyébként a mai napról a következőleg szól:a folyammérnöki hivatal szakaszán az utóbbi időben a jégviszonyokban változás nem állott be. A vízállás a következő: Pozsonynál93 m., Komárom 4’31 m., Vácz 3‘40 m., Budapesten 3'44 m., Ercsiben 3'31 m., Dunapentelén 3'26 m., Dunaföldváron 3'14 m., Pakson 3'09 m. , Baján 406 m.« — Nyilatkozat. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Tisztelt szerkesztő úr! Engedje kérem, szerkesztő úr, hogy mindennemű félreértések elkerülése végett becses lapjában kinyilatkoztathassam, hogy az »Egyetértés« tanügyi rovatát, melyet kezdetétől fogva vezettem, újév óta nem szerkesztem többé. Igaz tisztelettel dr. Alexander Bernát. — Merénylet Michel Lujza ellen. Michel Lujza, ki ellen — mint már esti lapunkban irtuk — merényletet követtek el, eltávozott Havreból és viszszatér Párisba. Újabb távirataink szerint Michel Lujza állapota nem veszélyes. Egy újabb távirat szerint Michel Lujza tényleg csak könnyű sebet kapott, ellenben Lucas, ki Michelt megtámadta, számos és súlyos sérülést szenvedett. — Stanley felől sokat beszélnek Brüsselben. Mivel deczember közepe óta nem kaptak róla semmi hírt, attól tartanak, hogy catastrophának esett áldozatul. — A lengyel szabadságharc 25 éves jubileumát banquette-tel ülték meg a lembergi polgári casinoban. Nagy s előkelő közönség volt jelen, mely minden politikai demonstratiótól tartózkodott. A banquette-en több lelkes s hazafias felköszöntőt mondottak. — Mi történik a talált uratlan dolgokkal ? A talált uratlan ingóságok kezelésének és elszámolásának egyszerűsítése czéljából, mint a »M. Híradó« írja, a pénzügyminiszter egy újabb rendelete ez év január 1-től kezdőleg a következőket határozza: A törvényes elévülési idő alatt sem a tulajdonos, sem a találó által nem igényelt oly letétek értékesítése és elszámolása iránt, amelyek talált uratlan ingóságokból származnak, ha azok becsértéke az 500 frtot meg nem haladja, közvetlenül a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság intézkedik. Az 500 frtot meg nem haladók fölötti rendelkezés továbbra is a pénzügyminisztériumnak tartatik fenn. A közp. állampénztár és a kir. adóhivatalok mindama letéteket, a melyek mint talált uratlan ingóságok jutottak a kincstár tulajdonába, a budapesti állampénztárba tartoznak beszállítani, a mely ezentúl e nemű leletek kizárólagos kezelésével bizatik meg. — Elfogott kagitator. Londonból távirják mai kelettel: Cox, Parnell-párti képviselőt ma délután Londonban letartóztatták. — Szerencsétlenség egy vashámorban. Witkovitzban, mint lapunknak távirják, az ottani vashámor érczolvasztó műhelyének építésénél, az egyik állvány leszakadása következtében öt munkás súlyosan megsérült, egy pedig rögtön meghalt. — Hírek Debreczenből. Levelezőnk a következő híreket közli velünk: Debreczenben a villamos világítás behozatalát tervezi dr. Balkányi Miklós ügyvéd s városi biz. tag, ugyanaz, ki az ottani telephon vállalatnak is tulajdonosa. A kérvényt ez iránt már be is adta a tanácshoz, mely a jog- és pénzügyi bizottságtól kér véleményt, vájjon ez új világítási mód nem ütközik-e a légszesztársulattal kötött szerződésbe, s ha nem, előnyösebb lesz-e az a gázvilágításnál. Dr. Balkányi egyelőre a városi színházban, a II.Czeglédutczán és az ezen lévő kávéházakban készül kísérletet tenni a villamos világítással. A törvényhatósági bizottság már véglegesen kijelölte azon helyet, hová a kormány által már többször sürgetett közvágóhíd építtetni fog. Ez eldöntést hosszas, heves küzdelem előzte meg, miután két párt állott szemben egymással. Az egyik Lengyel Imre törvényszéki bíróval az élén — a város észak-nyugoti oldalán fekvő tágas tért ajánlotta,a hol a marha vásárok is tartatnak a hol a Toczó folyása természetes csatornát képez s a hová már a tavaszszal közúti vasút fog építtetni. A másik párt a városi tanács véleményét támogatta, mely szerint a vágóhíd a várostól délkeletre eső homoktalajon, a n.lota-diósszegi országút baloldalán építendő közegészségi indokok folytán. A tanács javaslata 11 szótöbbséggel el is fogadtatott. A főmérnöki előterjesztés szerint e közvágóhíd, a budapesti után valószínűleg a legnagyobb lesz a országban, megfelelő egy olyan város szükségleteinek, mely virágzó sertéstenyésztésnek örvend. Ugyanis a kereskedelem számára szánt sertések is e vágóhídon ölelnek le. Az összes költségek 180,000 frtra irányozzák elő, míg a remélhető évi bevétel 20,000 írtra tehető. A vágóhíd tervére pályázat fog nyittatni egy 600 s egy 400 frtos pályadíjjal. Az építést ez év folyamán okvetlenül meg kell kezdeni. E vágóhíd építésével együtt fog a város eleget tenni ama követelményeknek is, melyek a három vásártéren közegészségi és vásári szempontokból szükségesek; milyenek beteg- és gyanús állatistállók építése, a vásártér rendezése. A debreczeni önkéntes tűzoltó-egylet kebelében mentőtársulatot akar szervezni, a budapesti mintájára. Az előmunkálatok már folyamatban vannak s azok elfogadás végett az egylet márcziusi közgyűlése elé terjesztetnek. — A leharapott ajak, Kokrcev Gligor mármarosi tutajosnak szép fiatal felesége volt, a kit azonban nagyon féltett. Többször rá is ijesztett az aszszonyra, hogy el fogja őt csúfítani, ha beszédbe mer ereszkedni a legényekkel. A múlt év június havában az történt, hogy a féltékeny férj egy délután együtt találta a feleségét egy kiszolgált káplárral ártatlan csevegésbe merülve. Gligor látszólag nyájasan közeledett feleségéhez, hogy őt megcsókolja, de alig történt ez meg, midőn az asszony iszonyúan felsikoltott. A dühöngő férj leharapta felesége njakát, hogy annak szépségében ezután senkinek sem teljék kedve. A törvényszék Kokrcev Gligort a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, és őt, tekintettel felindultságára, mint enyhítő körülményre, 6 havi börtönre ítélte. A kir. tábla azonban nem a 301., hanem a súlyosabb 305. §-t alkalmazta, és őt két évi fegyházra ítélte. — Többszörös gyilkos. Borzasztó üzelmeknek jöttek a nyomára az észak-amerikai Dakota tartomány Pierra községében. A legnagyobb kegyetlenséggel és rendszeresen űzött rablógyilkosságról van szó, amelynek csak a napokban jöttek nyomára, anélkül, hogy a szerencsétlen áldozatok számát még csak sejtenék is. A gyilkosságokat egyetlen ember, John Lablant követte el. Jókora távolságban lakott Pierrától, s magánosan álló korcsmájába szálltak meg a gyalogutasok rendszerint. Az utasok nagy része azonban eltűnt, anélkül, hogy még hírüket is hallották volna valaha. Nemrég nagyobb szarvasmarha-lopás fordult elő Pierra környékén s a gyanú Lablant-ra hárult, akit különben becsületes embernek tartott minden ismerőse. A törvény emberei a vizsgálat megejtése végett kirándultak Lablant-hoz, legnagyobb meglepetésekre azonban a házigazdának se hite, se hamva nem volt a korcsmában. Rosszat sejtve, átkutatták lakását, ahol borzasztó dolgoknak jöttek a nyomára. A vendégszoba ágya egy csapó ajtóra volt helyezve, amely alól sötét üreg meredezett a bizottságra. Az üregben tizennégy ember holtteste hevert egymáson, részben elporhadva, részben pedig feloszlásnak indulva. Az üregben azonkívül egy hatalmas vasrúdra is akadtak, ezzel szokta a kegyetlen gyilkos áldozatait agyonverni. A vizsgálat folyamatban van, s így még nem tudják, hány védtelen utast gyilkolt meg Lablant, aki minden értékes holmiját összeszedve, úgy eltűnt, hogy eddig a legerélyesebb kutatás sem volt képes nyomára akadni. Elfogott ékszertolvaj. Pozsonyból távírják lapunknak. A »Budapest« szállodában elkövetett ékszerlopás hírhedt hőse, Kovács Antal, Pozsonyból Bécs felé akarta folytatni útját, de Schwingenschlegel rendőrtisztviselő a pozsonyi pályaházban felismerte és letartóztatta. A tolvajt valószínűleg a közelebbi napokban Budapestre szállítják. A budapesti rendőrségnek az a feltevése, hogy a fogadóbeli szobaleány szintén vétkes, a tolvaj vallomása szerint, helyesnek bizonyul. Az ellopott tárgyak jó részben megkerültek. Az örökösödési javaslat elnapolása iránt indult meg ma mozgalom a budapesti ügyvédi körben, amely újabb irányt szabhat az örökösödési codificatiónk menetének. Ugyanis Sik Sándor dr. ügyvéd oly értelmű indítványt terjesztett be, hogy a kör a javaslat elnapolása végett a képviselőházhoz s a kormányhoz sürgősen körvényt intézzen. Indítványát arra alapítja, hogy a múlt napokban elkészült s beterjesztetett a német birodalmi polgári törvénykönyv javaslata. — Gyászrovat. Huber János ékszerész Budapesten meghalt. — Csikszentmihályi Sándor János nyugalmazott kir. táblai biró f. hó 6-án, 72 éves korában, szivszélhüdés következtében Marosvásárhelytt elhunyt. — Márki Lajos, Békésvármegye főjegyzője, ma éjjel Budapesten elhunyt. A boldogult 1851-ben született Kétegyházán s iskoláinak végeztével azonnal a közigazgatás terére lépve, Békésmegyének al-, majd főjegyzője lett. Egyike volt a legkiválóbb közigazgatási tehetségeknek s a megyebeli közönség és a tiszttársak előtt nagy népszerűségnek örvendett. Korábban költeményeket is irt s több nemzetgazdasági czikke jelent meg a lapokban. Ősz atyján, s testvérein kívül neje, Terényi Jolán s Bihar és Békésmegyében nagyszámú rokonok és ismerősök gyászolják. Hűlt tetemeit a fővárosból a gyulai családi sírboltba szállítják. — Timáry Andrásné sz. Aiczy Katalin egyike a Temesmegyében átalános tiszteletnek örvendett hölgyeknek, élte 93-ik évében Dettán meghalt. Veszelinovics Sándor temesvári kir. járásbiró — mint a »Délmagyarországi Közlöny Írja — meghalt. — Wagner János Frigyes Marosvásárhely tvhatósági bizottsági tagja, élte 46-ik évében elhunyt. — Tury Imre, a III-ik kerületi polgári fiúiskola tanára hunyt el Budapesten. — Özv. Svastics Jánosné sz. Csertán Krisztina meghalt 84 éves korában Zala-Egerszegen. — Einspieler András, az ismert sláv agitátor, élete 75-ik, áldozársága 51-ik évében Klagenfurtban meghalt. Az elhunyt a karinthiai szlávoknak valóságos apostola volt. — öngyilkosságok a vidéken. Mátyás Albert kolozsvári posta- és táviró főtiszt,mint lapunknak Brassóból távirják, borzasztóan eléktelenítve, holtan találtatott meg a vasúti töltésen. A szerencsétlen ember a vonat elé feküdt, mely fejét elvágta, karját pedig teljesen összezúzta. Az eset, mely Brassóban, hol Mátyás Albertet igen jól ismerték, tisztelték és becsülték, nagy megdöbbenést keltett. Azt hiszik, a boldogtalan elmezavarban követte el a végzetes tettét. — Bandi Imre postatiszt mint Segesvárról távirják, ma délelőtt főbe lőtte magát. Tettének oka ismeretlen. — Helyreigazítás. Svastics Benő nem somogymegyei — mint sajtóhibából lapunk esti kiadásában állott — hanem zalamegyei főispán. — Fővárosi krónika. Eltűnt Popper Mór f. hó 9-én bécsi borkereskedő sok pénzzel jött Budapestre és a »Tigris szállóban« vett lakást. Másnap este kiment sétálni és azóta nyoma veszet. Mindenfelé körözik. Mulatságok. Farsangi naptár. Jan. 24-én : A fehérmegyei társaskör bálja a Vigadó kis termében. Jan. 25-én: A mentő-egyesület bálja a Vigadóban Jan. 26-án : Lengyel elite-bál a Vigadóban. Jan. 28-án: A magánhivatalnokok bálja a Vigadóban. — Lövész-bál a budai lövöldében. — Az orsz. közp. cath. legényegylet bálja a polgári lövöldében. — Az erzsébetvárosi kör hangversenynyel egybekötött bálja. — A józsefvárosi kör bálja a kör józsef-körut. helyiségében. Jan. 29-én: Az izr. nőegylet álarczos bálja a Vigadóban. — A budapesti bádogos segédek bálja a VI—VII. ker. körben. Febr. 1-én: A pestmegyei bál a Vigadóban. — A »budapesti önk. tűzoltó-egylet« bálja a VI.—VII. ker. körben. — A budai tanitóegylet bálja a »Fáczán«-ban. — A ferenczvárosi kör bálja a Takács-téri városi épületben. Febr. 3-án : Bölcsőde-bál a VI.—VII. ker. körben. Febr. 4-én: A tisztviselő bál a Vigadóban. — A »Cseska Beseda« bálja VI — VII. ker. körben. — Az osztr.magy. vasúti kalauzok bálja a polg. lövöldében. — Az újpesti közmivelődési kör bálja Újpesten a Széchenyi-kávéházban. — A fényképész ifjak bálja a Morbitzer-vendéglőben. — Polgári bál a »Régi Sörház«-ban. Febr. 5-én: Calico-álarczos bál a Vigadóban. — A kovácssegédek bálja a polg. lövöldében. Febr. 6-án : Protestans-bál a VI.—VII. ker. körben. — Gyógyszerész-bál a Vigadó kis termében. Febr. 7-én : Zártkörű táncrestély a vigadóban. — A VIII. ker. III-ik asztaltársaság bálja a Takács-téri városi épületben. Febr. 8-án : Athleta-bál a Vigadóban. Febr. 9-én: A kereskedő ifjak bálja a Vigadó éttermében. — A fővárosi asztalos ipartestület bálja a VI— VII. ker. körben. Febr. 10-én : A budapesti pinczér-egylet bálja a Vigadó éttermében. Febr. 11-én: A IX. ker. 1. sz. iskolaszék tantestületeinek hangversenyéyel egybekötött bálja a Bakáts-téri városi épületben. Színház és művészet. — Byron »Manfred«-jét ma ismét előadták az operaházban és pedig a költő születése százados évfordulójának megünnepléséül. A darabnak harmadik felvonása hatott ma is leginkább, nem csupán azért, mert ebben nyilatkozik legerősebben Nagy Imre közvetlen bensősége és érzésének melege, hanem azért is, mert e felvonásban legtöbb az általános emberi elem, melynek hatalma minden kor emberei egyátalán kiterjed. A többi szereplők közül Egressi (vadász), Pintér (apát), Tolnainé (alpok tündére) és Hegyesi (Nemesis) érdemelnek említést, mint kik feladatuknak kellően eleget tettek. Az énekrészt Kordin M., Saxlehner E., Ney, Láng és Szendrői teljes mértékben emelték érvényre. Schuman remek zenéjét nagy élvezettel hallgatták. Az előadás jövedelmében a nemzeti színház nyugdíjintézete és a m. kir. operaház nyugdíjalapja osztozkodnak. — »Szép Heléna«. Offenbachez elpusztíthatatlan erejű operetteje ma ismét színre került a népszínháznak egészen megtelt nézőtere előtt. A közönség tódulása legjobb bizonyítéka annak, hogy mennyire daczol Offenbach zenéje az elavulás veszedelmével, kétségtelen lévén, természetes, hogy ebben a szöveg vaskos ötletének, rikító paródiájának is jó része van. A mai est sikere egyébként elsősorban Pálmai Ilkáé, kinek »Helena« legjobb szerepei közé tartozik. Erősen segédkeztek neki Ligeti Irma, Kassai, Hegyi Aranka — bár Páris szerepét hogy nem tenorista játszsza kell, hogy érzékeny hiánynak tartsuk, — Makó, Újvári stb. — A zenekedvelők egylete ma másodszor adta elő Haydn-nak: »Az évszakok« czímű hatalmas oratóriumát a vigadó nagytermében. A hangversenyről egyszer már volt alkalmunk részletesen megemlékezni, ezúttal csak ismételhetjük, hogy Bellovics Imre karnagy mellett úgy a magánénekesek (Kramer Rita, Hajós Zsigmond és Ney Dávid), mint az ének- és zenekarok rászolgáltak a sűrű tapsokra, melyekkel a nagyszámú közönség elhalmozta őket. A hírlapok nyugdíjintézete, melynek javára az egylet a mai fényesen sikerült hangversenyt rendezte, babérkoszorúval lepte meg az egylet fáradhatlan igazgatóját, Bellovits Imrét, ki zajos tapsok között köszönte meg a kitüntetést. A hangverseny után az egyesület megható ünnepet rögtönzött Bellovics Imrének, ki már 25-ödször teljesítette az egyesület kebelében a karnagyi tisztet. Körösi József üdvözlő beszédet mondott, elmondván, hogy az egylet 2000 frtos alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy ez összeg kamatjait ösztöndíjképen az a zenekedvelő növendék élvezze, kit Bellovics Imre és utána fia , ifj. Bellovics Imre talál rá érdemesnek. Az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot díszes ezüst koszorú kíséretében adták át az ünnepeknek, ki meghatottan mondott köszönetet a nem várt kitüntetésért. Az Arany-szoborra az új pályázatot, melyben a korábbi pályázat első és második díjának nyertesei : Strobl Alajos és Zala György vehetnek csak részt, a napokban írja ki, az új feltételekkel együtt az Arany-szobor bizottság. Egyszersmind új juryt alakítanak, melybe két külföldi, idegen szobrász szakértőt hívnak meg. A magyar zongora, Jankó Pál a hangverseny évad első felében Hollandiában és Dániában mutatta be új claviaturáját, s az ottani lapok épen olyan kedvezően nyilatkoztak felőle, mint tavaly a németországiak. Több gyár készíti ezentúl ott is a Jankó féle zongorákat. Eddig mintegy húsz gyár foglalkozik velük, köztük a lipcsei Francke-féle udvari zongoragyár ötven zongorát adott el a világ különböző tájára. Jankó immár nem az egyedüli művész, ki az új zongorán tud játszani; eddig heten léptek föl nyilvánosan a Jankó-klaviatúrával. Gulyás Gizella k. a. pedig, a Budapesten is ismert művésznő, legutóbb Klagenfurtban adott hangversenyt a Jankózongorán és itt annyira tetszett, hogy egy második hangversenyben is kérték közreműködését. A jövő hónapban Gulyás k. a. Németországban hangversenyez, s a böjt folytán valószínűleg Budapestre is eljön, hogy Jankóval együtt egy hangversenyben gyakorlatilag bemutassák a magyar zongora előnyeit, melyet közönségünk elméletben már a 85-iki orsz. kiállítás óta ismer. — »Falun« az a czime tíz eredeti magyar népdalnak, mely most jelent meg Bátor Szidortól, az »Uff király« cz. operette egyik széptehetségű szerzőjétől, aki különben a népdal írás terén sem ujoncz már, mert az »Árendás zsidó« népszínmű dalai is tőle valók. Újabb népdalai »Ha még egyszer ránczol csizmát«, »Lombos ákácz illatozó virága,« »Jaj be édes a cseresznye«, »Jaj be szomorúan szól a furulyám«, »Kökényszemű az én kedves galambon«, »Este van már besötétül a puszta«, »Rózsám tarka kendőt vegyél«, »Szeress engem édes kedves galambom«, »A piasztor tövibe, tövibe« és »Hallja kelmed szolgabiró«. A darab ára 1 frt 50 kr. Kiadójuk Zipser és König.« — Vidéki színészet. Debreczenből írja lapunknak levelezőnk: Valentin Lajos igazgató, Verő György rendezése mellett egymásután adatja elő a szinirodalom újdonságait, így szombaton este Jókai Mór gazdag humorú eredeti bohósága, a »Bolondok grófja,« került szinte igen jó előadásban, egészen telt ház előtt, daczára annak, hogy ugyanezen este még két olyan bált is tartottak, melyek a farsang legnépesebb tánczmulatságai közé szoktak tartozni. Ez a darab a debreczeni színpadon is rendkívül zajos hatást ért el, ami, meg a Jókai neve a vasárnapi és hétfői előadásra biztosítja a zsúfolt házat. A szerepek a társulat legjobb tagjai közt vannak kiosztva. Iringa grófkisasszonyt: Margó Czélia, Koromfit Hadai, Gerőt Rónaszéki, Jenőt egy fiatal, tehetséges komikus. Hegyesi, Balkont Halmai, Benőt Bognár, Petőt Püspöki játszszák. Valentin egész sorát szerezte meg az újdonságoknak, melyek gyors egymásutánban fognak előadatni. Ezek: a »Suhancz,« »Vasember,« »Hitves,« (mely a nemzeti színházban leendő előadása után egy hétre, Debreczenben is szinre kerül a »Czifra Zsuzsi lakodalma,« »Jó Fülöp« és »Szökött asszony.« — A legközelebbi színházi esték egyik legérdekesebbje lesz az is, midőn egyszerre három helybeli írónak egy-egy felvonásos vígjátéka kerül szinre, szinte először, u. m. Karczag Vilmostól: »A kismama.« Verő Györgytől: »Már késő,« és Szabolcsi Lajostól, a »Debreczeni Ellenőr« volt munkatársától »A polgártárs.« A debreczeni színpadon legközelebb Blaháné, Vízvári és Mihályi fognak vendégszerepelni. Tudomány és irodalom. — A tudományos académia I. osztálya ma délután Hunfalvy Pál elnöklete alatt tartotta havi ülését, amely Pecz Vilmos lev. tagnak »az antik tragicumról« írt székfoglaló értekezésének bemutatásával vette kezdetét. Az értekezés egy nagyobb munkának kiszakított részét képezi. Az értekező szerint az antik tragicum kiváló egyének küzdelmeinek és szenvedéseinek magasabb érdeklődést és megnyugvást keltő rajza, olyképpen, hogy 1. az egyén bűnössége, vagy vétsége folytán bűnhődik, 2. büntelenségnél vagy vétségtelenségnél fogva szerencsében részesül, 3. bűnössége daczára részesül szerencsében, 4. büntelensége és vétségtelensége daczára bűnhődik. Utána Barna Ferdinánd részletezte a moldva nép lakodalmi szokásait, egyeztetve azokat a hasonló magyar szokásokkal, amilyenek: Szt. István és Kálmán törvénye a nőrablásról, szt. István törvénye az árvák és özvegyekről; a hitbér keletkezése a vételárból; leánynézés a legény szülei, háztűznézés a leány szülei részéről ; kézfogás, a menyegző későbbi keletkezése; kendőajándékok; kerülő út a menyasszony hazavitelekor ; leánykikérés, ellenkezés a leányos háznál; tengelyszeg kirántása; a menyasszony elleplezése; tenyéren hordozás, fazekak összetörése. Az érdekes felolvasást éljenzéssel fogadták. Az ülés végén Gyulai Pál felolvasta Brassai Sámuelnek egy az osztályhoz intézett levelét, amelyben polemisul Hunfalvy Pállal a múltkori ülésen az árja nyelvekre vonatkozólag tett megjegyzése miatt. Hunfalvy viszonválasza természetesen szintén nem maradt el. A Kisfaludy-társaság szerdán f. hó 25-én d. u. 5 órakor az academia kistermében rendes havi ülést tart. Tárgyai a következők: 1. Bérezik Árpád r. t. Fegyelmi ügy, novella. 2. Alex György vendég jelentése, az oláh népköltési gyűjtemény ügyében a társaság támogatásával tett útjáról. 3. Folyó ügyek, köztök a tagajánlások bemutatása. Fővárosi ügyek. — A terézköruti villamos vasút ügyében a közmunka és közlekedésügyi miniszter leiratot intézett a fővároshoz, amelyben jelentést kér arról, hogy a vállalkozók mennyiben feleltek meg ama rendeletének, hogy a vaspályás szolgálatnál magyarul beszélő egyéneket alkalmazzanak. — A IX. ker. polgári iskola. A múlt év szeptember 1-én megnyílt budapesti IX. ker. községi polgári iskolával kapcsolatos polgári kereskedelmi középiskola az egyenrangúsított kereskedelmi középiskolák közé soroztatott. — Új építkezések. A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m. Rosenberg Sámuelnek a VII. ker. király- és akáczfa-utcza sarkán három emeletes lakházra; ifj. br. Wodianer Albertnek a VI. kér. gyár- és szerecsen-utcza sarkán kétemeletes palotára és emeletes melléképületre; Riffert Jánosnénak VII. ker. csömöri ut 2815. sz. alatt egyemeletes lakházra , toábbá földszintes házakra: Németh Istvánnak VI. ker. névtelen-utcza 683. sz. a., Protschkó Mihálynak IX. ker. Telepy-utcza 79. sz. alatt; Nicki Ignácznak VII. ker. Erzsébet-ut és Hungária-ut sarkán, Nagy Ferencznének a VII. ker. csömöri-uton 2329. szám alatt (nyaraló); toldalékokra: Kollinger Jánosnak VIEL Madách-utcza 18. sz. alatt, Szeidenbuer Ignácznak Vil. Madách-utcza 28. sz. alatt, Geller Józsefnek VIH. ker. vig-utcza 43. sz. alatt. Ezenkívül számos toldaléképitkezés, gazdasági épület stb. engedélyeztetett. A közegészségi bizottság mai ülésén a napirend előtt Haberhauer tanácsos bejelenti, hogy a közegészségi bizottságban a rendőr-főorvos is helyet nyervén, a mai ülésen már megjelent. Bejelentő továbbá, hogy Jármay Gusztáv biz.tag az állandó albizottsági tagságról lemondott. Helyébe új tagot a jövő ülésen választanak. A bizottság pártolja dr. Róth és Fischer kérvényeit orthopédiai intézetnek dr. Verebélyi László vezetése alatt való fölállítása iránt; pártolja továbbá dr. Scheiber kérvényét a sugár-úti ideggyógyintézet fölállítására nézve. A tűzoltó-főparancsnokság javaslatot készített a soroksári út baloldalán levő szemétlerakó helynek a nagy sertéstó mellé helyezése végett. Egyelőre ugyan a javaslat akadályokba ütközik, de a bizottság sürgeti a mielőbbi végleges megoldást s egyáltalán a szemétkihordás körül előforduló szabálytalanságokra is fölhívja a tanács figyelmét. Ezután a bizottság átment a szoptatásra és dajkaságba adott gyermekekről készült szabályrendeleti tervezet tárgyalására. Általánosságban felszólalás történt oly irányban, hogy a szabályrendelet nem gondoskodik azokról, a kik a gyermekeket dajkaságba adják, a kik a legnagyobb részben a szülészeti clinikáról kerülnek ki s midőn onnan a városba ismét kikerülnek, se vagyonuk, se hitelek, semmijök. Bár több szónok szintén érezte e hiányt, mégis ezt nem hatósági, hanem társadalmi útra tartozandónak állitá. Ily egyesület csírájában létezik is már, a fővárosban. A szabályrendelet czélja csupán az elhagyott kisdedek megóvása lehet, akik a főváros környékén dajkáltatnak. A bizottság is osztá e felfogást s a részletes tárgyalásra tért át s a tervezetet csekély módosításokkal elfogadta. — A szt.-endrei helyi érdekű vasút. A budapesti közúti vaspályatársaság tudvalevőleg engedélyért folyamodott a fővároshoz, hogy a szent-endrei helyi érdekű vasút vonataival a budai lánczhidfőig és a pesti oldalon a nagykörút torkolatáig közlekedtessék. A mérnöki hivatal, melynek az ügy véleményadás végett kiadatott, most a kérelem teljesítése ellen nyilatkozik, mert az óbudai Lajos utcza oly szűk s oly élénk forgalmú, hogy azon a forgalmat vonatokkal szaporítani már nem lehet. Minthogy azonban a közönség kényelme megkívánja, hogy úgy a főváros belterületéről kifelé, mint Szent Endréről a főváros belső részeibe átszállás nélkül közlekedhessék, azt javasolja a mérnöki hivatal, hogy a végállomásokon rendezze el a lóvasúttársaság a közlekedő közönséget olykép, hogy a II. ker. főtértől a helyi érdekű vasút egyes kocsijai lovak által továbbuttassanak a belső részekbe, vagy innen a főtérre. Egyesületek és társulatok. Az országos kisdedóvó-egyesület tegnap (22-én) tartotta havi választmányi ülését, mely sok tekintetben érdekes volt. Tisza Kálmánné elnök meleg és szép beszédben mondott köszönetet az egyesület újévi üdvözlete viszonzásául, és ugyanő értesítette a választmányt Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási miniszter nagylelkű támogatásáról, amennyiben az újabb építkezés által nagy mértékben megterhelt egyesületnek törlesztési kölcsönét részben elvállalta. A főváros részéről sokkal mostohább elbánásban részesült az egyesület, amennyiben ez a kért 25.000 frtnyi segélyt megtagadva, csakis az újabb épület telkének vételárát — mintegy 6000 frtot — engedte el s ezt is oly feltétellel, hogy az eddig kötelezett öt fővárosi árván kívül az egyesület még kettőt tartson el. E szigorú eljárás szült is némi visszatetszést, mert hiszen köztudomású, hogy az egyesület árváinak 1/8 része amúgy is fővárosi, sőt a képezdei növendékeknek legalább is x/6-e; ezenkívül az egyesület a képezdében és a százháznál két óvodát tart nyitva a városi polgárság javára, végül, hogy a főváros magyarosodását elsősorban a kisdedóvásnak köszönheti. A titkári jelentés az egész országot felölelő képet nyújtott azokról az újabb mozgalmakról, melyek a megyék kebelében részint mint hatósági, részint mint egyesületi mozgalmak létrejöttek. E szerint már 17 megye van olyan, mely a kisdedóvást hatóságilag felkarolta és minden községben óvodát létesíteni szándékozik; a többiek egyesületi úton mozognak, és csak 15 olyan megye van még, mely ez általános mozgalmakban nem vesz részt. Kedvező fogadtatásban részesült Tisza Kálmán pénzügyminiszter leirata is, melyben tudatja, hogy a Torontálban telepített csángó falvakban és Szomolnokon alkalmas telkek kijelöléséről gondoskodott az óvodák számára. A Csávossy Béla pénztárnok által előterjesztett költségvetés helyeslő tudomásul vétetett, csupán az 1000 írtra előirányzott vidéki óvodai segélyezést óhajtja az egylet, szűk pénzviszonyai daczára 2000-re fölemelni. Az egyesület ez évi közgyűlését ápril 15-ére tűzte ki. Elnök kilátásba helyezte, hogy a társadalmi gyűjtés érdekében is legközelebb intézkedni fog. A józsefvárosi IV. magyar asztaltársaság febr. 14-én saját helyiségében (József utcza 76) zártkörű tánczmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelmét szegény gyermekek felruházására fogja fordítani. — A budapesti orvosi kör országos segélyegylete ez idei rendes közgyűlését jan. 26-án este 7 órakor tartja József-tér 1. sz. a. helyiségben. — A tudomány- és műegyetemi olvasókör nyelv- és szépirodalmi szakosztálya e hó 25-én este 6 órakor az olvasó teremben felolvasási estélyt tart. NAPTÁR. Kedd, január 24. Nap kél: 76. 39 p., reg. nyug. 4 6. 46 p. d. u. — Hold kél 1 6. 3 p. d. u., nyug. 3 6. 23 p. éjjel. Rom. kath.: Timot pk. vt. — Prot. : Timot. — Görögorosz : (január 12.) Taezián. — Zsidó: (Svat 11.) Miniszterelnök mint pénzügyminiszter fogad d. u. 5—6-ig. Földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 3—4-ig. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 2—3-ig. Horvát miniszter fogad d. u. 10— d. u. 2-ig. Magyar tisztviselők orsz. egyesületének igazgató-választmányi ülése d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében Iparoskör felolvasó estélye este fél 8 ó a kör helyiségében (Ferencziek bazárja.) Felolvasó: Tellffy Iván. Szinészeti kongressus első napja d. e. 10 ó. a megyeház gyűlésreméke. Fehérmegyei társaskör tánczestélye este 8 óra vigadó kistermében. Felolvasás a technológiai iparmúzeumban este 8 órakor. Felolvasó : Straub Sándor. Böcklin-kiállítás a műcsarnokban (Andrássy út 59 sz.), nyitva délelőtt 9— d. u. 5 óráig. Belépti d’j 50 kr. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban. déli 12— d. u. 4. (Beléptidij 20 kr.) Vörös kereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekinthető d e. 10— fél 11./« Nemzeti muzeum : régiségtár d. e. 9— d. n. 1-ig. Az orsz. magy. iparművészeti muzeum olvasó és rajzterme nyitva naponkint 8—1-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanítóképzőintézet épületében d. e. 9 — 12-ig és d. u. 3—6-ig. Technológiai iparmúzeum a Kerepesi-úton (Beleznaykert) nyitva d. e. 9—1-ig és d. u. 3—5-ig, Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. e. 4-8-ig, Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. Orsz. panoráma a városligetben nyitva d. e. 9— esti 1 óráig. (A »QoHipsine csatái Párisim» czirft látványosság.«