Nemzet, 1888. augusztus (7. évfolyam, 2129-2158. szám)

1888-08-06 / 2134. szám

— Öngyilkosság a Re­ptiskór­házban. Szerény! Frigyes Vilmos, kulai orvos, kinek a kórházban elkö­vetett öngyilkosságáról megemlékeztünk, az üllői-uti­nj kórházban dr. Dulácska osztályán feküdt betegen és oly roszul volt, hogy minden perezben halálát vár­hatták. A rendőri vizsgálat során úgy adták elő az öngyilkossági esetet, hogy mikor Szerényi tegnapelőtt hajnalban, a beteg­szobában egy késsel mellbe szúrta magát és rögtön meghalt, az orvosok azt hitték, hogy valami heves görcsroham, melyben szenvedett, ölte meg. Azért az esetről nem tettek mindjárt jelentést a rendőrségnél, a holttestet pedig a kórházból a halottasházba vitték, hol mint közönséges holttestet akarták felbonczolni. Bonczolás közben azonban ki­tűnt, hogy a késszúrás sokkal mélyebbre hatolt, mint sem hitték, mert átlyukasztotta a szívburkot és így a szúrás volt a halál közvetlen oka. A bonczolást erre félbenhagyták és az esetről a Rókuskórház igazgatóját értesítették, ki pedig a rendőrséghez tett jelentést. A főkapitányság az öngyilkosság ügyében mert csak két nap múlva jelentetett be, szigorú vizsgálatot indított. A rendőrorvosi vizsgálatot és bonczolást holnap fogják megtartani. — Az austráliai csodahölgyek. Blondin vak­merő dolgairól csodálatos hagyományok élnek közön­ségünk körében, de az a­mit ma délután miss Ella Zuila és Lu-Lu ausztráliai hölgyek az állatkertben, a 75 lábnyi magasságban kifeszített kötélén, a nagy­számmal egybegyű­lt közönség előtt bemutattak, ama mesésnek látszó dolgokat is túlszárnyalták. Hogy miss Zuila a kötélén járkál, ficzkándozik, zsák­ban járkál, székre ül, asztalról eszik, iszik, elég vak­merő dolgok, de a­mikor a székre feláll avagy nyakába veszi Lu-Lut, majd leteszi, veszekszik vele, leguggol hozzája, felugrik, s oly tánczmozdulatokat tesz, a­melyért a balettánczosnőt is, a­mikor az a síkparke­­ten produkálja ugyanazt, a­mit Zuila egy szál köté­lén tesz, zajos taps jutalmazza meg, vagy a velocipé­­ben pillanatokig megáll, e dolgokra valóban más jel­zőt nem lehet használni, minthogy igazán hajme­resztők. E mellett a két hölgy mutatványait teljes biztonsággal és igazi grátiával végzi. — Orosz vasúti idill. A libau-romenniki vasút­­vonalon a személyvonat a napokban a nyílt pályán oly hirtelen állt meg, hogy az utasok egymáshoz ütötték a fejüket. Magukhoz térvén ijedtségükből, ki­tekintettek az ablakon, megtudandók, hogy mi történt. És látták, hogy a töltésen mint agyabugyálják egymást gépész és a sütő. A derék emberek kissé bepálin­káztak, s útközben összevesztek. Mivel azonban a mozdonyon szűk volt a hely a lovagias ügy kellő el­intézésére, megállították a vonatot, és a töltésre tet­ték át a rögtönítélő bíróság szinhelyét. Mikor aztán egymást véresre verték s ettől kijózanodtak, kibé­kültek, és tovább indították a vonatot. Az utasok erősen boszankodtak, s többen panaszra mentek a leg­közelebbi állomás főnökéhez; az azonban egész phleg­­matikusan megjegyezte, hogy a panaszra nincs ok, s az időpazarlásért kárpótolva lehetnek az érdekes lát­vány által, a­melyért a vasút igazgatósága senkitől sem fog belépti díjat követelni. — Kiszabadult bestiák. A Solingenben levő ál­latsereglet tulajdonosa, a napokban fölmondott az egyik peczérjének, a­ki hogy megboszulja magát, nyitva hagyta a párduczok ketreczét. A két vadállat irtóztató ordítással tört ki ketreczéből, de szeren­csére az utczára nem juthatott ki, mert az ajtókat hamarosan eltorlaszolták. A bestiák nagy rémületet keltettek az állatseregletben, a ketreczeikben ma­radt vadak megijedtek, s olyan hangversenyt rendez­tek, hogy az egész város fölriadt. A kiszabadult párduczok egyike megölt egy majmot és a zsákmá­nyon összeveszett a társával. A tulajdonosnak csak nagy nehezen sikerült a két szörnyeteget ismét ket­­reczébe terelni. — Rablógyilkosság. A pü­spök-ladányi határon, Nagy Imre gazdálkodót, tegnapelőtt éjjel meg­gyilkolták s azután három lovát elrabolták. Másnap a meggyilkoltnak testvérét letartóztatták. Az alispán a nyomozás iránt megkereste a csendőr-szárny pa­rancsnokságot. — Elájult katonák. A 89. gyalogezred egyik zászlóaljának Grodekbe érkezése alkalmával, mint a »Bud. Hírlap« jelenti, közvetlenül a kaszárnya előtt, a nagy hőség és az erős gyaloglás miatt harmincz ka­tona ájultan rogyott össze. Később még negyven beteget hoztak kocsin Grodekbe, akik útközben dől­tek ki. — Bankjegyhamisítók Görögországban. Említet­tük már, minő nagy riadalmat idézett elő Athénben annak constatálása, hogy számos hamisított bankjegy jutott Görögországban az utóbbi időben forgalomba. Mint ma Athénből táviratilag értesülünk, a rendőr­ség tegnap két oroszt tartóztatott le, azon gyanú alatt, hogy hamisított görög nemzeti bankjegyeket hoztak forgalomba. A letartóztatottak kijelentették, hogy a hamisítványokat egy Antiparosban lakó orosztól kap­ták. A rendőrség úgy hiszi, hogy Görögország jelen­tékenyebb városaiban széjjelszórtan nagyobb hamisító banda létezik. — Halálos ítélet. A magyar-hradisi esküdtszék Koowalda Francziska kosteletzi házalónőt, ki két fér­jét, 19 éves leányát, 14 éves fiát meggyilkolta, kötél általi halálra ítélte. A szörnyeteg asszony mo­solyogva fogadta az ítéletet. — Gyújtogatás Ó­ Budán. A Lajos-utcza 214. sz. házban, mely özv. Lindmayer Teréz tulajdonát ké­pezi, hol a múlt héten kétszer egymás után volt tűz, ma délután 3—4 óra közt az istálló teteje kigyuladt. De idejekorán észrevették és eloltották. A rendőrség, mivel a gyújtogatás gyanúja forog fenn, szigorú vizs­gálatot indított. — A leány vádja anyja ellen. Érdekes bűn­ügyet fog tárgyalni legközelebb a zágrábi törvény­szék. Novák szül. Bouk Theresia vrabce-i paraszt­asszony feljelentette édes­anyát Bouk Máriát, hogy új­szülött gyermekét édes­anyja megölte és a ház egyik félre eső helyén elásta. A hatóságok ugyan a holt­testet a mondott helyen nem találták meg, a leány azonban továbbra is fenntartotta édesanyja ellen a vádat, ki ellen saját tanúságán kívül más bizonyí­téka nincs. — öngyilkossági kísérlet. A Budapestről ma délben tizenkét órakor Hatvan felé elindult omnibus­­vonat utasait Péczel közelében a mozdony éles vész­füttyei riasztották meg. A vonat nyilt pályán hirtelen megállt és az utazók nem tudván mire magyarázni a dolgot, ijedten nyitogatták ki a coupék ajtajait. Csak­hamar megtudták, mi késztette a vonatot a megál­lásra. Egy tisztességesen öltözött ember a robogó vo­nat előtt a sínekre vetette magát, hogy véget vessen életének. A mozdony elkapta a szerencsétlent és úgy odavetette a vasúttal párhuzamosan haladó árokba, hogy vértől borítva eszméletlenül elterült a földön. A vonaton utazók közül egy szigorló orvos, Fenyő Sándor a súlyosan sebesültnek nyomban segítségére sietett s a fején tátongó sebeket a vonaton hamarosan bekötötte. Néhány percznyi késedelem után a vonat folytathatta útját Péczel felé, hol az életunt embert letették a vasútról. Az illető, mint levelezőnk írja, Sch­mandl András péczeli szabó, kit családi per­patvar ejtett annyira kétségbe, hogy a halálba akart rohanni. Az orvosok véleménye szerint két-három hét múlva fel fog épülni. — A tengeri betegség gyógyítása. Még mindig titokzatos a tengeri betegség oka, a­melylyel újabban az orvosok, főleg Francziaországban nagyon foglal­koznék. Eddig azt hitték, hogy a központi idegrend­„. 4' V '• '' +* szer velőfolyadékának mozgása okozza a tengeri be­tegséget, de az újabb kutatások a gyomorra vezetik azt vissza. Castre franczia természettudós állatokon tett kísérletek útján kimutatta, hogy ha azokat oly mozgásba hozatta, a­melyek a hajó himbálózása által okozott mozgással egyeztek, a belek ide-oda hányó­dása következtében a rekeszhártya megrendült. Ez történik a tengeri betegségnél is és okozza annak kitörését. E megfigyelés alapján Regnault nagy sike­res cocain-t alkalmazott, a­mely a gyomoridegekre igen megnyugtatólag hat. Dr. Skinner egy másik franczia orvos, ki a tengeri betegség okául a belek egymással való súrlódását tekinti, két másnemű gyógykezelésről emlékszik meg. Az egyik eljárásnál atropin és strychnin bizonyos keverékét alkalmazták, a másiknál coffein-t. Mindkét esetben a betegség azonnal megszűnt. Végül megemlítjük Anderer né­met orvos kísérletét, a­ki resorsin-t alkalmazott igen súlyos eseteknél rendkív­üli eredménynyel. Újabban az antipyrint, ezen idegcsillapító szert kezdik nagyon használni. — Columbus Kristóf művei. Az olasz kormány Columbus Kristóf összegyűjtött iratainak kiadását határozta el. Eddig Columbus hagyatékaiból csak egyes töredékek adattak ki, így Navarrete-től a nagy felfedező első utazásáról szóló naplója Las Casas által levelei és jelentései R. H. Major által váloga­tott levelei és egyes okiratok. A kiadást a kormány a történelmi kutatások intézetére bízta Rómában. A művet Amerika felfedezésének 400 éves jubilaeumára kell elkészíteni. — Orvtámadás. Ma este 9—10 óra közt Budán, a kacsa-utczában Wurz Pál, 29 éves kocsist, a­mint gyanútlanul arra haladt, valaki orvul megtámadta és egy nagy konyhakéssel mellbeszúrta. A kés a negye­dik és ötödik borda közt hatolt a testbe és a tüdőt is megsértette. Eszméletlen állapotban vitték a II. ke­rületi kapitánysághoz, honnét a mentők beszállították a kórházba, hol constatálták, hogy sebe életveszélyes. — A csendőrök harcza egy lókötővel. Megyaszó község határában a csendőrök egy hétig üldözték Oláh András lókötőt, ki egy csendőrt meggyilkolt. Múlt csütörtökön végre három csendőr körülbelül kétezer lépésről a batsai halmokon, megpillantotta Oláh Andrást és bekergették Megya­szóba a Hernád folyón keresztül. A gyilkos itt egy kertben levő is­táléban rejtezkedett el. Keresztes Dénes gesztenyési csendőrőrsparancsnok, kire a megyaszói csendőrök vezényletét bízták, körülvétette a kertet, kinyitotta a kert mellett levő istálló ajtaját. A gyilkos ott volt tér­delő helyzetben és czélzott. Az őrsvezető félreugrott, és a golyó mellette fütyölt el, a fojtás zubbonya zsi­nórján akadt meg. Az őrsvezető tüzeltetett. A gyil­kos a padlásra menekült. Keresztes Dénes őrsvezető a padlás ajtaján akart bemenni. A gyilkos háromszor lőtt reá. Szerencsére nem találta. Az őrsvezető a la­kosokkal a padlás tetejét akarta leromboltatni, de nem engedelmeskedtek. Hetven golyót röpítettek a padlásra. Hasztalan volt. A padlás telve volt széná­val. A gyilkos abba volt elbújva, kezében fegyverével. Az őrsvezető parancsára három csendőr leromb­lta a ház tetejét és úgy lőttek a gyilkosra. Ezalatt a kör­nyékben elhelyezkedett csendőrökkel Szentmihályi Lajos főhadnagy is megérkezett. A gyilkos kegyelmet kért. »Megadom magamat főhadnagy úr, csak jöjjön ide.« »Dobd le a fegyvert.« Semmi válasz. »Tüzelj !« hangzott a vezényszó. A gyilkos erre torkába lőtt. — Midőn a padlásról lehozták, akkor látták, hogy 8 he­lyen volt a csendőrök fegyverei által megsebesítve és sebei föltétlenül halálosak voltak. — Rövid hírek. A hatodik huszárezred eddigi állomásáról, Temesvárról e hó derekán megy új állomáshelyére Pozsonyba. — Részleges nap­­fogyatkozás lesz e hó 7-én; kezdődik esti 6 óra 18 perczkor és tart 8 óra 26 perczig ; a napfogyatko­zás csak az északi vidékeken lesz látható, nálunk se­hol sem. — A szabadkai »Achilles sport­egylet« e hó 12-én tartja első nyári viadalát, melyre a fiatal egyesület buzgó tagjai nagy előkészü­leteket tesznek. — Beleesett a kutba Bres­­tyánszky Gáspár, szabadkai földmives, magára ha­gyott játszadozó három éves leánykája. — A m­e­l­­bournei nemzetközi kiállítást e hó 1-én nagy ünnepiesség mellett nyitotta meg Loch Henrik kormányzó, ki a megnyitásra 7000 meghívót bocsá­tott ki. — A telephon egyre terjed; a napokban adták át a Páris és Lyon közt készített telephonhu­zalt a forgalomnak, melyen 120 mértföldnyi hossza daczára a hang egész tisztán verődik vissza. — Tizenkét fiatal hölgy tette le Edinburgh­ban az orvostudori vizsgálatot. — Nagy tűz pusz­tított tegnap este a Bukovinával határos Novosielitza nevű orosz helységben ; a polgármester a czernoviczi orosz consult táviratilag kérte föl, eszközölje ki, hogy az ottani tűzoltók a veszedelem elfojtásában közremű­ködjenek ; a consul kérelmére a tűzoltók még az est folyamán külön vonaton mentek a catastropha szín­helyére.­­ Női gyógyszer­árusokat nevel­nek Oroszországban, a­hol a cultusminiszter megen­gedte, hogy a kellő latin nyelvi ismerettel bíró és a szakvizsgákról oklevelet fölmutatni képes leányok a gyógyszerészettel foglalkozhassanak.­­ A szita­bodza­i rablót, más néven Kugba Györgyöt, a hi­­hedt oláh szegény legényt, a­ki évek óta rettegés­ben tartotta a Szepsi-Sz.-Györgyhöz közel levő apró helységeket, a múlt hó 30-án elfogták. — Fővárosi krónika. Tűz. Ma este az örömvölgy­­utcza 12. sz. a. házban, mely a szeszgyár szomszédságában van, tűz ütött ki és egy korpával telt fészer teljesen leégett. A tűzoltók localizálták a tüzet. Életunt leányok. Az Arany-János-utcza 33. sz. házban ma este Deák Apollonia 23 éves cseléd leány marólúgot ivott. — A dohány-utcza 59. sz. a. házban pe­dig egy Nitowinszky Teréz nevű 18 éves varróleány maró­lúgot ivott. Mindkettőt a kórházba vitték. Színház és művészet. — A népszínház e hó 16-án nyílik meg ismét a »Strogoff Mihály utazásá«-val. Alkalmasint több­ször adják egymásután, hogy a Szent István-napjára felránduló közönség is megnézhesse. — Vendégszereplések. Lendvayné asszony, a nemzeti színház tagja, legutóbb Salgó-Tarjánban vendégszerepeit, Miklósi Gyula színtársulatánál. — Pusztai Béla, a népszínház tagja, néhány nap óta Nagyváradon játszik; föllépett a »Könyvtárnok«-ban, a »Nebántsvirág«-ban és tetszett. — A magyar színészet rendezése tárgyában, B­á­r­t­f­a­y Antal színészegyesületi titkár, reformja­vaslatot terjesztett be a színészegyesület központi igazgató tanácsa elé, mely e reformjavaslat tárgyalá­sára a közgyűlés által választott bizottság egybehívá­­sát augusztus 23-ára tűzte ki. A közgyűlés által e czélra kiküldött bizottsághoz az ig. tanács egy ötös bizottságot választott, melynek tagjai lettek: Paulay Ége, Evva Lajos, Rákosi Jenő, Ő­­­s­i Imre és Ó­d­r­y Lehel. — Coquelin Rio de Janeiroban nagy anyagi és erkölcsi siker mellett működik; a művész jutalomjáté­­kára minden jegy elkelt s igy az előadás 43.000 fran­cot­ jövedelmezett. Az előadáson az udvar is jelen volt. Midőn az ünnepelt művész a színpadra lépett, átadták neki a brasiliai rózsarend tisztikeresztjét, me­­get viharos tüntetések között Patrocina, ki a rab­szolgaság eltörlésének egyik legkiválóbb előharczosa volt, tűzött mellére. Ezzel azonban még nem volt vége a zajos ovatióknak. A taps minden jelenése után ‘elhangzott s a fölvonások után mindig négyszer­­ötször hívták ki. egyesületek és társulatok. — A »Budapest hegyvidéki turista egylet” ala­kuló közgyűlését ma a svábhegyi »Eötvös« vendéglő nagy termében több mint hatvan tag jelenlétében tartotta, meg. Délelőtt 11 órakor Mérő János ki­rályi tanácsos lépett az emelvényre s meleg szavak­kal üdvözlé az egybegyűlteket, kiknek számából biz­tos jövőt jósol az egyletnek.­­ Az ülést megnyitása után a jegyzőségre felkért Vaszilievits János fel­olvasta az alapszabályokat, melyből kitűnik, hogy az egylet czélja a budapesti hegyvidék turistikájának fejlesztése és utak által hozzáférhetőkké tétele, men­­házak építése, kirándulások, felolvasások mulatságok rendezése által a hegyvidék társas életének élénkítése. Az egylet tagjai lehetnek: alapítók, kik egyszer­­s mindenkorra 100 forintot fizetnek; rendesek kik öt évre kötelezik magukat évi 5 forint fizeté­sére ; évdíjasak, kik egy évre 5­ért tagdíjat fizet­nek. Az alapszabályok hozzászólás nélkül elfogadtat­tak. Következett a választások megtörténte, de előző­leg Hegedűs Sándor emelt szót s hivatkozott Mérő Jánosnak nemcsak a svábhegyi közönség előtt, de széles körben ismert érdemeire és tevékenységére, mely különösen e környéken olyan munkát végzett az utóbbi négy év alatt, mire 40 év sem lett volna sok, ajánlja, hogy Mező János közfelkiáltással el­nöknek választassák. Általános éljenzés jelezte a köz­gyűlés beleegyezését. Ugyancsak közfelkiáltással vá­lasztatott meg a következő tiszti kar: másodelnökké: Pucher József, alelnökökké: dr. Várady Antal és Garay Károly, ügyészszé : dr. L­a­y­e­r János, pénztárossá: R­e­s­c­h Károly, titkárrá: dr. Vaszi­lievits János, ellenőrzé: Mauthner Ödön, igaz­gatóvá : K­r­i­e­g­n­e­r György.­­ Az igazgatóság tag­jai a következők: Ábrányi Emil, Bercsik József, dr. Fodor József, Grecsák Károly, Görög István, Hegedűs Sándor, Horn Ede, Hauser József, dr. Kunz Adolf, Leipziger Vilmos, Német Titus, Rott József, Schmiedlechner Károly, dr. Schnierer Gyula, dr. Schütz Miksa, dr. Sonnenfeld Zsigmond, Tanfy Gusz­táv, Toldy József, Vuk Lajos és Wein János. Ezután még az 50 választmányi tagságra 40-et választottak meg, a fentmaradt 10 tagsági helyre­ a vidékről szán­dékozván tagokat választani. Az igazgatóság nyom­ban össze is ült és ott elhatároztatott, hogy az egy­leti olvasó terembe az összes fővárosi nagyobb lapo­kat járatni fogják. Az egylet helyisége a fogaske­rekű vasúttársaság által díjtalanul felajánlott terem lesz az »Eötvös« vendéglőben. Az egylet hivatalos lapjául dr. Várady Antal ajánlatára a »Herkules« fogadtatott el. Fővárosi ügyek. — A statio- és Podmaniczky-utczai vasutak iránt függőben levő pótszerződéseket a tiszti ügyész­ség elkészítette. A két-két példányban kiállított pót­szerződéseket, a budapesti városi vasúti vállalat ne­vében, Schweiger Henrik főmérnök, a főváros ne­vében pedig Gerlóczy Károly helyettes polgár­­mester írták alá.­­ A foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet egyik szakasza, a foglalkozást közvetítőknek és cselédszerzőknek meg­tiltja, hogy a közvetítésért hozzájuk fordulóknak iparszerűleg lakást és élelmet adjanak. Ennek az in­tézkedésnek az új szabályrendeletbe való felvétele azért vált szükségessé, mert a cselédszerzők egy része azelőtt, mikor még a helyet kereső cselédeknek la­kásban és élelemben való részesítése meg volt en­gedve, e czímen botrányos üzelmeket folytatott. A szabályrendelet egy másik szakasza azonban feljogo­sítja a tanácsot, hogy némelyekre kivételt tehessen s lakás- és élelemadást kivételesen megengedhesse. Most, hogy a szabályrendelet életbe lépett, úgyszólván vala­mennyi cselédszerző folyamodott e jog megadásáért. A tanács azonban valamennyit elutasította. Határozatát azzal okolta meg, hogy a kivételes jog azokra a jóté­kony intézetekre való tekintettel lett a szabályrende­letbe felvéve, melyek cselédelhelyezéssel foglalkoznak, a­mi a tárgyalások alkalmával kifejezésre is jutott. Ennek a jognak egyesek részére való megadása ese­tén pedig ismét beállnának azok az üzelmek, melyek­nek megszüntetése volt épen a tiltó intézkedésnek czélja. Minthogy azonban a cselédszerzők egyike a szabályrendeletnek a tanács által ekképen történt ma­gyarázásával nem elégedett meg és megfeledbezte a tanács határozatát, most abban a kérdésben, hogy a foglalkozást közvetítők és cseléd­szerzők iparszerűleg adhatnak-e a helyet keresőknek lakást és élelmet ? — a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter­nek kell dönteni. Törvényszéki csarnok Párbaj-vétség miatt állottak tegnap a kolozs­vári kir. törvényszék előtt Anka Aurél és Kusztár Gyula orvostanhallgatók. A vádlottak ez év márczius 18-án összezördültek és kardpárbajt vívtak, melynek folyamán mindketten megsérültek, különösen Kusz­­tár Gyula súlyos sebeket kapott. A végtárgyalás fo­lyamán Sámi László kir. alügyész erélyesen kelt ki a párbaj ellen és a vádlottakra 11/a évi államfogház büntetést indítványozott. A törvényszék azonban egyenként 3—3 havi államfogházra és az eljárási költ­ségek megtérítésére ítélte őket. Úgy a vádlottak, mint a közvádló felebbezést jelentettek be. Szélhámos, Gutfreund Jakab bujáki mészáros panaszt emelt a losonczi kapitányságnál, hogy a »budapesti tolvajbanda tagjai« 3800 írttal terhelt pénztárczáját ellopták. A megindított vizsgálat ki­derítette a följelentés alaptalan voltát, de e mellett arra az érdekes fölfedezésre vezetett, hogy Gutfreund, a Sahorsky czég kárára, 2500 frtot sikkasztott el, így lett e panaszosból vádlott. A szélhámos mészá­rost letartóztatták és a sziráki járásbíróság fogházába kisérték. Doda Traján sajtópere, mint már említettük, aug. 9-ére van kitűzve az aradi esküdtszék előtt. A tárgyalást azonban alighanem elhalasztják, mert Dodának mindezideig nem tudták kézbesíteni az idéző levelet. Az aradi kir. törvényszék, mint sajtóbi­­róság, e tárgyban — az »A—d« értesülése szerint — tegnap sürgető táviratot intézett a karánsebesi kir. tövényszékhez. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az aratás. A vidékről a következő újabb érte­sítéseket kaptuk: Bobotd és Baán vidékén a búzát és rozsot már behordják; az árpát most arat­ják ; zab félig érett és jó termést igér. Rozs adott keresztenkint (a 15 kéve) 60—75 liter magot, búza 16—18 keresztet. Az árpa szára rövid maradt, fe­hér szinti magot keveset fog adni, szalmája is több helytt rozsdalepett. — Antalfalvá és Lajos­­falva vidékén a búza jóközépszerüen fizetett, hol­­dankint 6—10 métermázsa az eredmény. Árpa jóval gyengébb termést adott, átlag csak 4—5 métermá­zsát, körü­lbelöl ugyanannyit igér a zab is. — Zala- Egerszeg és vidékén: az őszi gabonanemnek ugyszinte a tavaszi árpa is behordatott, sőt ott, hol gépekkel csépeltek, a cséplés már nagyrészt befejez­tetett; búza fizetett keresztenként 42 kilogramtól egészen 50 kilogramig. Rozs ugyanannyit adott.­­Zab aratása folyamatban van. — Letkésen (Hontme­­g­y­e) az aratás teljesen befejeztetett; a cséplés fo­lyamatban van, átlag jól fizet a gabona. Zab kát. holdanként 0 keresztet adott, egy kereszt 22 kéve. — Zsombolyán javában folyik a cséplés, itt-ott már el is végeztetett . Öt búzatermés igen különböző ered­ményeket mutat, helyenként 12 hectoliter termett cat. holdanként, de viszont itt-ott csak 6, és így az átlag termés 9 hectoliterre tehető. A mag szépen kifej­lett, súlyos és piros szint­. Kapás növények az esőt kí­vánják. A búza ára 5 frt 80 krról 6 frt 20 krra emelke­dett. — Fehér-Gyarmaton az aratás befejezésé­hez közeledik, az eddigi eredmények szerint a termés tavaszi búzából 12—14 kereszt, a szem helyenkint ra­gyás. Zab és tengeri jó termést ígérnek. — Mező­kapus, Nagy-Ikland és vidékén az ősziek ara­tása nagyrészt befejeztetett, sőt itt-ott már be is hor­­datott; a tavasziak aratása most van folyamatban. Az eredmény mennyiségre és minőségre nézve kielé­gítő; cat. holdankint termett 30—40 kereszt. Zab nem állt egyenlően, többnyire apró maradt, jóval gyengébb termést igér. Tengeri a nagy szárazságot nagyon sínyli. — Görgény-Szt-Imre és vidé­kén az őszieket learatták, búza adott 8—9 harmincz kevés keresztet, a mag minőségileg eléggé jónak ígér­kezik. Rozs körülbelül ugyanennyit fog adni. Árpa 7—8 keresztet adott, de nagyon gazos és apró volt, a szem is nagyon megszorult és feketés szinti. A ta­vaszi búza jobb termést igér mint az őszi adott­ zab jó középszerű eredménynyel arattatik. Tengeri és egyéb kapásnemüek is az esőt nagyon kívánják. — Szenicze és környékén a búza és rozs aratása be­fejeztetvén, a cséplés folyamatban van, az eddigi eredmények szerint termett átlag egy magyar holdon 8 métermázsa búza, rozs 4 — 5 méter mázsa. A szem általában véve a búzánál és rozsnál is nagyon szép szinti ép és súlyos. Árpa aratása javában folyik, a szem sárgás a sok esőzések következtében, mennyi­ségre nézve jó középszerű termést igér. Szerb-török kereskedelmi egyezmény. A Szerbia és Törökország közt létrejött kereskedelmi egyez­mény főbb rendelkezései a következők : I. czikk. Tö­rökországi áruk, a­melyek Szerbiába, vagy szerbiai áruk, a­melyek Törökországba vizetnek be a beviteli, kiviteli és átviteli illetékek tekintetében azon elbánás alá esnek, a melyben a legtöbb kedvezményben része­sített nemzetek árui részesittetnek. Kivételnek: a török dohány, melyért a Szerbiába való bevitelnél akánkint 4 piaszter fizetendő, valamint kivételt ké­pez a törökországi szarvasmarha bevitele vagy átvi­tele Szerbián keresztül. II. czikk. Az ottomán ex­­porteuröknek szabadságukban áll a jelenlegi érték szerinti tarifát vagy az alant részletezett külön tari­fákat választani. 1. Cyrus szigetéről Szerbiába im­portált tinhalakért vagy más sózott halakért 8°/0-os vám vagy 100 kilónkint 10 dinár fizetendő. 2. Bogyó­olajért hordókban, érték utáni 8°/0-os vám vagy 100 kilónkint 8 dinár fizetendő. 3. Sesammagért érték után 8°/0-os vám vagy 100 kilónkint 31 la dinár fize­tendő. 4. Hüvelyesekért érték utáni 80/a vám vagy 100 kilónkint 11/a dinár fizetendő. 5. Talpbőrökért érték utáni 10°/0 vám vagy 100 kilónkint 10 dinár fizetendő. 6. Gabonaneműekért érték utáni 8°/0 vagy 100 kilónkint 1 dinár fizetendő. IV. czikk. Továbbá következő vámtételek szedetnek szerb területen török áruk után: 1. Rumért 10°/0 ad valorem vagy 4 dinár 100 kilónkint. 2. Szárított fügékért és olajbogyókért 10% ad valorem vagy 4 dinár 100 kilónkint. 3. Czit­­rom és narancsért 10°/0 ad valorem vagy 3 dinár 100 kilónkint. 4. Aprószőlőért 10°/0 ad valorem vagy 4 dinár 100 kilónkint. IV. czikk. A behozatal helyén a vámhivatal szükség esetében származási bizonyít­ványt követelhet. V. A szerződő felek mindegyike kö­telezi magát, hogy a csempészetet megakadályozza. VI. Ezen egyezmény a kicserélés után 15 nappal lép életbe és 1892. deczember 31-ig marad érvényben. Vasúti előmunkálati engedélyek. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság részére a nyitra­­völgyi vasúti vonalának nagy-bék­czi állomásából ki­­ágazólag Privigyéig, Zsámbokréttől Bárig való eset­leges elágazással vezetendő helyi érdekű vasútvo­nalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.­­ A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter gr. Eszterházy Kálmán országgyűlési képviselőnek és érdektársainak a magy. államvasutak kolozsvári állo­másából kiágazólag M.-Sárd, Oláh-Köblös, Vásár­telke, Magyar-N.-Zsombor, Puszta-Szt.-Mihály, Hid­­almás, Rákos-Balázsháza, Galgó, Őrmező, Zsibó és Czigányi községek érintésével Zilahra vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter gróf Pejacsevich Márk budapesti la­kosnak a m. kir. államvasutak branyicskai állomásá­tól kiágazólag Bezsán, Kormódia, Szelicsóra, Valcsóra, Bród, Mesztákon, Czebe, Kőrösbánya, Prihodest, Al-Nácza, Ács, Ocsisor községek érintésével Nagy- Halmágyig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.­­ A köz­munka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter dr. Krajtsik Ferencz országgyűlési képviselőnek és ér­dektársainak az osztrák-magyar államvasuttársaság nagy-békkczi állomásából kiágazólag Privigyéig veze­tendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati en­gedélyt egy évre megadta. Elvi határozat iparügyben. A földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztérium közelebb hozott határozatából kifolyólag­­állandó üzleti helyül az ipartörvény 45. §-a szerint szétszedhető sátor is szol­gálhat­. Az ipartörvény 45. §-a feltételezi ugyan, hogy az iparos, illetőleg kereskedő állandó üzleti helyet tartson, de ez intézkedés nem azt jelenti, mintha e helyiségnek építkezés szempontjából kellene állandó jellegűnek lennie, hanem az iparos, vagy ke­reskedő e­l. szerint bejelentheti azt is, hogy bejelen­tett helyéről az árusítást szétszedhető sátorból eszközli. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 5. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) A mai vasárnapi magánforgalom üzlettelen volt és a jegyzések inkább névlegesek. Osztrák hitelrészvény 313.80 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.65 forinton jegyez­tetett Á Jsipdótulajd­onos Athes&utun irodalmi s ugorgdai r. társulat bet.11.ive), Budapest, barátok­­ tere, Ath­enaeum-épü­let. NAPTÁR. Hétfő, augusztus 6. Rám kath.: Urunk szinvák­. — Prot.: Ur. szinv. — Görög­­orosz : (július 25.) Anna. — Zsidó: (ab 29.) Kap kél : 4 6. 46 p., nyug. 7 6. 25 p. este. — Hold kél 3 6. 4 p. éjjel, nyug. 6 6. 49 p. délután. Horvát miniszter fogad d. e 10— d. u. 2-ig. A fővárosi magánépitészeti bizottság ülése d. u. 5 ó. az uj városházán. Királyi várpalota Budán megtekinthető, d. e. 9—12-ig és d. u. 3 —6-ig. Jelentkezhetni a várkapitányságnál. Kereskedelmi muzeum a városligeti iparé,lum­ok­ban. Nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 3 —7-ig. Vasárnap és ünnep­napokon d. u. 20 kr. a beléptidij, különben szabad a bemenet. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazár épületében d. e. 9—12-ig. Nemzeti múzeum : term.- és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1-ig. Élettani- földtani- és ásványtani múzeumok d. e. 10—12-ig. A természetrajzi épületben (múzeum-körut.) Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9— d. u. 1-ig. Gazdasági múzeum : a Köztelken d. e. 10— d. u. 5-ig. Technológiai iparmúzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9 —1-ig. Az orsz. magy. iparművészeti múzeum olvasó és rajzterme nyitva naponkint 8—1-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanító­képzőintézet épü­letében d. e. 9 — 12-ig ás d. u. 3—6-ig. Vörös kereszt-egylet Erzsébet, kórháza (Budán), Krisztina­vá­­ros­ I. és II. osztályán levő betegek meglátogathatók d e. 9 —11, d. u. 2 — 5 óra között, a III. osztályon levő betegek d. u. 2—4 óra között ; idegenek meg­szemlélhetik a kórházat naponkint délután 2—4 óra között.. Operaház s­ünetel aug. 20-ig. Nemzeti színház szünetel aug. 17-ig. Népszínház szünetel aug. 17-ig. Közkönyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránként; az Eötvös nyaralóban czigányzene. Egyetemi felvészkert az üllői­ uton d. e. 1-12-ig és d. n. 2-8-ig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij So kr. A meteorologiai magy. királyi központi intézet időjárási jelentése. 1888. Augusztus 5-én, reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = +20° leg­kisebb = + 10° Cels. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = rész­ben felhős, 3­­= többnyire borult, 4 = egészen borult , 1 = estt Ife — hó, = = köd,­­3 — zivatar. A légnyomás nyugaton sülyedt, Hamburgban 19 mm-rel, keleten emelkedett, Szathmáron 7 mm-rel. A mini­mum (45—50). K.-Scandináviában, a maximum Ny.-Magyar­­országban van. A hőmérséklet keveset változott. Kilátás: Csendes, száraz meleg idő. Lég- LéSh5- Szél- csana-A Horn­ás nyomás k­in^8 FelM' Téli let ere zet mm. mm. Cels. x—10 Sopron................ 764 +14.4 É 1 0 — Magyar-Óvár ... 764 +13.0 Ny 10 — Trencsén ........... 764 -j-11.2 DNy 2 0 — Selmeczbánya .. 765 -j-12.8 1­0 K 1 0 — Korpona............. 765 4-12.8 ÉNy 5 0 — Beszterczebánya 764 + 18. 5 É 1 0 — Budapest ........... 764 -j-15.7 — 0 — Szolnok ............. 765 -j-14.8 É 2 0 — Eger...................... 764 +14.8 ÉNy 2 1 — Debreczen ......... 764 +15.2 Ny 10 — Késmárk............. 764 + 9.7 — 1 — Új-Tátrafüred .. 765 +12.4 DNy 2 0 — Ungvár............... 764 +10.3 ÉK 4 0 — Szathmár........... 756 +13.0 Ny 2 1 — Nagyvárad......... — — — — — Akna-Szlatina .. 765 +12.3 ÉK 10 — Kolozsvár........... 764 +12.4 Ny 10 — Nagy-Szeben ... 764 +13.7 ÉNy 2 0 — Orsova.................. 765 +16.6 D 1 2 — Temesvár........... 765 +18.0 ÉNy 3 1 ________ Arad.................... 785 +13.9 IC 3 1 — Szeged...................... — — — — _ Pancsova.................. — — — — _ Keszthely ......... 7­66 +12.9 — 2 — Csáktornya .... 764 +11.6 ÉNy 2­0 — Zágráb............... 765 +14.4 — 1 — Fiume............... 764 +18.3 K 1 2 — Bécs...................... 765 +11.3 — 0 — Prága.................... 762 +13.4 DNy 23 — Krakó.................. 764 +11.8 É 1 0 — Uemberg ........... 764 +12.8 Ny 10 _ Bregenz............... 783 +13.2 — 3 _ Salzburg ........... 764 -+12.1 DNy 4 1 _ Graz.................... — — — — — Triest.................. 765 +19.4 —- 4 — Pola...................... 764 +18.2 DK 1 1 — Abbázia............... 764 +20.2 — C _ Lesina.................. 763 +20.9 — 0 — Koppenhága ... 752 +13.5 DNy 4 % 1 Stockholm......... 753 +15.6 — 1 _ Szt-Pétervár. ... 753 +14.9 D 2 0 26 Moszkva............. 758 +20.6 DNy 1 0 — Varsó................. 762 +12.4 DNy 1 4 Hamburg............. 753 +13.4 Ny 3­­ 9 Berlin.................. 757 +15.6 Ny 2 4 2 München............. 764 +15.2 Ny 2 3 — Stornoway......... 761 +12 2 K 5 3 — Scilly szigetek . . 763 +15.0 KK 5 2 _ Paris........................ — — — — _ Nizza....,......... — — — — _ Florenz............... 763 +19.6 D 2 1 — Róma.................... 764 +20.2 ÉK 1 0 — Odessa ............... 761 +14.8 ÉK 3 4 5 Konstantinápoly 760 +22.0 ÉNy 2 % _ Színházak. Budapest, 1888. hétfő augusztus 8. Fővárosi színkör. (A Krisztina-városban.) Halmayné-Székely Emma assz. vendégjátékául : A CZIGÁNYBÁRÓ. Nagy Operette 3 felvonásban. Jókai után irta Schnitzer Ig­­nácz. Németből fordították Gerő Károly és Radó Antal. Zenéjét szerz. Strauss János Személyek: Zsupán Kálmán Nyilasai Arzéna, leánya Frank B. Mirabella Tharassovics M. Ottokár, a fia Földvári Carnera gróf Balassa Barinkay Sándor Zajonghi Czipra Krecsányiné Szaffi, a leánya Halmainé Gábor diák Kiss Minna Völgyi K. Pali ) Czakó Józsi ) cziga­ Antalffi Ferkó­­­nyok Vécsei Mihály ) Végh Jancsi ) Vértessi Hírnök Ligeti Tercsi ) Herczeg E. Aranka) Arzéna Esztergomi Katicza) barátnői Tóvári A. Julcsa ) Petrovics M. Gyuri Bognár Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd : A mikádó. Szerda: A furcsa háború. Csütörtök : Az uj háziúr. Péntek : A zsidó honvéd.­­zomat: A herczegasszony. Vasárnap: Csecse Panna. Főszerkesztő: Tarcal IMIOr. Felelős szerkesztő: "Visi iTXire. frt dr. BATIZFALVT szb­. eg-37-etena.i nn., -tanár, 744 BUDAPESTI Hi­degvizgyógyintézete (városligeti fasor és arena­ut sarkán),idei máj. 1-sején meg­­nyilt. Az Intézet testegyenészeti osztálya 30 év óta működik. Szakszerű berendezés, avatott orvosi keze­lés,gondos felügyelet. A rendszeres vizgyógymód mel­lett svéd­ gyógytornászat, villamozás, massage, izzasztó kamarák, erejükben és hőmérsékü­kben szabályozható zuhanyok, skót­ zuhany stb. Árnyas sétányok. Csinos külön szobák. Jó ellátás. Mérsékelt árak. Olcsó, gyors közlekedés. Sikerrel gyógyittatnak: idegesség, gyengeség­ állapotok, vértódulások, emésztési zavarok, aranyér, sápkor, görvélykór, csűz, női­ bajok stb. Testi és szellemi munka által elcsigázottak.Gyenge fejlődésű s gyors kevés által okozott gerinczelferdü­lésben szenvedő gyerme­­kek gyógytestgyakorlattal egybekötve. Betegek : bennla­­kók, félkosztosok és bejárók. — Programm bérmentve.

Next