Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)

1888-10-17 / 2204. szám

em Német- sem Olaszország nincsenek vele egy tá­borban. Mindezek után valószínűbb most, mint va­laha, hogy a nemzetközi viszonyok alakulása igen sokban attól függ, hogy milyen eredménynyel jár II. Vilmos császárnak római látogatása.« Budapest, okt. 16. (A »Nordd. Alig. Zig« Vilmos császárról és Frigyes korona­­herczegről.) A »Nordd. Alig. Zig« czikke, mely a Vilmos császár és Frigyes koronaherczeg közötti véleménykülönbségről a bel- és külügyekben és a beható eszmecsere hiányáról szól, és azt termé­szetes okaira vezeti vissza, távirati kivonatokban már ismeretes. De a czikkből még néhány mozzanatot idézünk. A lap azt mondja, hogy a Hohenzollernek történetébe való visszapillantás, Vilmos György választó­fejedelemtől és nagy fiától kezdve mai napig, minden emberöltőben, a trónörökösök és uralkodók között véleménykülönbséget constatálhat s ennek ki­emelése után igy folytatja: »E történelmi felfogásnak az 1870/71-diki ver­­saillesi helyzetre való alkalmazásában, a történelmi­leg tiszta megítélésre talán csak későbbi nemzedék lesz képes, mert a mai az elhalóval sokkal inkább összeolvadt, semhogy a tartózkodás nélküli őszintesé­get eltűrhetné. A kortársi nézeteknek helyes meg­állapítása czéljából, a dolognak csak egy részére aka­runk utalni, melyet az összes eddigi történelmi megítélésekben, nézetünk szerint, nem kellőleg méltányoltak; — ez a veszély, mely a német érdeke­ket várta, hogyha 1870-ben a semlegesek, tehát azon »Európa«, melyet Beust nem talált meg, a né­­met-franczia viszályba beavatkoztak volna. Ennek lehetősége a háború kezdete óta fen­­forgott, és a beavatkozás valósítása a német győzel­mek után csak azon múlt, hogy a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni. Alig hisszük, hogy a nagyhatal­mak bármelyike kész lett volna az intervencióra, hogy ha Németország vereséget szenved és hátrányos béke megkötésére szorul. Az az iránti ellenszenv azonban, hogy Németország, hadseregei győzelmének teljes gyümölcsét leszedje, meglehetősen általános volt. A nem német hatalmakra nézve ugyanis nem volt kívánatos a német győzelmek teljes következmé­nye, a compact német birodalom felállítása, a­mint ma fennáll. A semlegesek beavatkozásának lehetősé­gét, sőt annak valószínűségét a német diplomatia azonnal szemügyre vette, a­mint az első német győ­zelmek a kedvező békekötés reményét megenged­ték. A wörthi és spichereni csatáktól kezdve, a Francziaországgal való befejezésig 1871. január­ban, sőt ez után is minden nap megtörténhetett, hogy Németországot győzelmi útjában és annak kihasz­nálásában megakaszszák s újabb európai harczok szüksége elé állítsák, mielőtt véres győzelmeinek bármely eredménye biztosíttatott volna. A semlege­sek beavatkozásától való félelemre, melyet Vilmos császárnak és politikai tanácsadóinak szükségképen érezni kellett, nem voltak tekintettel az akkori ko­rona herczeg politikai barátai. Ezek soha sem szá­moltak az európai veto lehetőségével. Éz oly kevéssé voltak tekintettel a veszélyekre, melyek a német új­jáalakítás jövendőjét szükségképen fenyegették, hogy ha az nem megy végbe mind­azon német elemek tel­jes megegyezésével, a­kik a hozzászólásra történelmi­leg és katonailag jogosítottak. Táviratok: A német császár útja. Nápoly, okt. 16. Az időjárás gyönyörű. Idege­nek nagy számban érkeznek a városba. Rómából az uralkodók áthaladtak, mind fel voltak lobogózva s a felségek mindenütt lelkesült fogadtatásban része­sültek. Az uralkodók délután fél 3 óra felé érkeznek Nápolyba. Nápoly, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Az a fogadtatás a melyben a két uralkodó itt részesült, minden várakozást fölül múlt, a legszárnyalóbb képzelem sem képes azt a rajongó lelkesedést követni, mely a heves vérű olasz népet elfogta, s melynek őszinte, szívből fakadt kitörése a közönyös nézőt is magával ragadta. A pálya­ház előtti téren, a Medina Forian, Toledo-utczában oly sűrűen állt a nép, hogy senki sem volt képes mozdulni. A forgalom a város há­romnegyedében teljesen szüretelt. A pályaház előtti téren a lovasság négyszöget formált, me­lyen belől a kivonult kétszáznegyven különböző egyesület (köztük számos munkás szövetkezet) küldöttei álltak sort, ünnepi köntöseikben, zász­­laik alatt.­­Az utczákon, a­melyeken a király és vendégének fogata áthaladt, a katonaság vont cor­­dont; kezdetben csak egy sorban állították föl őket, utóbb azonban, amint a tömeg szaporodott, a kato­naságot megnégyszerezték, de mégsem voltak képesek az óriási tömeget visszatartani, mert az minduntalan előre nyomult, lavinaszerű áradatával elsöpörvén mindent, ami útjában állt, átszakította a katonai zárvonalat és tüntető lelkesedésében nem is­mert határt. A házak pompás zászlódíszt öl­töttek. Az erkélyekről, terraseokról, loggiákról apró német és olasz lobogók lengtek, s az olasz király és vendégének útját valóságos mennye­zettel ékesítették, mely színgazdagságában ritkította párját. Midőn a király és a császár a pályaudvarra érkezett, olyan dörgő éljenzés hangzott föl, hogy szinte megrázkódtatta a levegőt. A 3. sz. gyalogezred zene­kara rázendítette a porosz hymnust, melynek gyújtó ütemei a tüntetés zajába olvadtak. Ő felségeik a her­­czegek és miniszterek által környezve, gazdagon fel­díszített pavilion alatt fogadták a polgári és katonai hatóságok fejeit, továbbá a senatorokat és a képvi­selőket. A díszszázad megszemlélése után bemutat­ták a császárnak a királyné udvarhölgyeit, a tábornoki kart, a praefectust és a polgármestert, kik közül töb­beket megszólítással tisztelt meg. Ezután a császár és a király a készen álló udvari fogatban helyet fog­laltak. De alig indult meg a kocsi, a pályaház előtti téren a szép sorjában álló egyesületi tagok zárt sora fölbomlott, minden ember a király fogatához tódult, mely a háromszinű zászlók valóságos erdeje által kisérve, lassan haladt előre a Piazza de Plebiscito felé. A királyi fogat mögött lépésben haladtak a többi kocsik, melyekben Henrik herczeg, a trón­örökös, az aostai herczeg, a genuai herczeg, Bismarck Herbert gróf és Crispi kormányelnök foglaltak helyet, kiket a nép szintén örömrivalgással fogadott. A házak erkélyéről virágeső hullott alá, az ablakokból pedig üdvözlő szavakat tartalmazó nyomtatványokat szórtak a két fogatú ki­rályi határba. II. Vilajos császár fehér egyenru­hát viselt, aranynyal kivert ragyogó sisakkal, mel­lén az Ammerciatta rendjellel s a könynyen lelkesülő nép előtt úgy jelent meg, mint valóságos mythosi hős, a németekkel baráti viszonyban álló olasz nemzet páratlan lelkesedésének közepette. A király tábornoki egyenruhában volt s mel­lén a fekete sasrend ragyogott. A széles utón, beláthatatlan embertömeg állt rendületlenül, a há­zak ablakaiból hölgyek lobogtatták kendőiket s a nép éljenezett szive szerint, lelkesedésének egész erejével. A német császár előtt megnyilatkozott a dél­vidéki nép temperamentuma. A Piazza dell Plebis­­citoról a katonaságot azonnal visszavonták, amint a királyi fogat a kastélyba berobogott. Ily módon a hatalmas térnek a tömeg azonnal urává lett, elöntötte sűrű soraival minden zegét-zugát s nem szűnt meg lelkesedésének zaja, örömének meg­ható nyilvánulása. Tapsolt, tombolt, éljenzett, uj­jongott, mig a császár és a király a palota erkélyén meg nem jelentek. A férfiak kalapjukat haji­­gálták a levegőbe, kezükkel délolasz szokás szerint csókokat hánytak feléjük s menydörgésszerűen hang­zott föl az éljenzés zaja. Éljen a császár! Éljen Né­metország ! kiáltás dörgött a nép ajkán, mely büszke örömmel követte tekintetével az idegen uralkodót, a­mint a gyümölcscsel megrakott és teljes pompájukban ragyogó narancsfák árnyában a terrasse kényelmes zsölléire támaszkodva, a nápolyi öböl fölséges panorá­májában gyönyörködött. Öt perczig időztek itt az uralkodók köszönetét intve a tüntető és lelkesedő népnek, melynek örömrivalgása elnyelte az ágyuk bömbölését és fölfogta a harangok zúgását. Három­negyed öt órakor az uralkodók, a herczegek és Bis­mar­c­k Herbert gróf társaságában meglátogatták a múzeumokat. Vilmos császár ismét kifejezte meg­elégedését a szívélyes fogadtatás fölött. Bécs, okt. 16. A »Politische­r Korrespondenz« megbízható római források nyomán jelenti, hogy az a hir, mintha Vilmos császár bevonulása alkalmával irredenta£tartalmu vörös papírszele­­tek elszórása által tüntetések történtek volna, nem felel meg egészen a tényállásnak. Tény csak az, hogy egy-két, elenyészőleg csekély számú egyén meg akarta zavarni a bevonulási ünnepélyessé­geket, vörös p­apírszeletek szétszórása által, a tünte­tőket azonban még mielőtt szándékukat kivihették volna elfogták. A letartóztatottak túlnyomólag azok közé tartoznak, kik a király legutóbbi ro­­magnai látogatása alkalmával sikertelen antimon­­archicus tüntetéseket kísérlettek meg, valamennyit átadták a bíróságnak. Berlin, okt. 16. (Eredeti távirat.) A németországi clericális sajtó már elég han­gosan kifejezi elégedetlenségét a fölött, hogy II. Vilmos császár római útja az úgy­nevezett római kérdést nem vitte előbbre s a pápa világi uralmának visszaállítására vo­­na­tkozólag eredménynyel nem járt. (Pl.) Berlin, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »Magdeburger Zeitung« Pétervár­­ról azt jelenti, hogy a czári pár a jubiláris ünnepélyekre Kopenhágába utazik, s vissza­, --------------------—­­ —---*—~~~ ---v varoslui látogatását. Ez alkalomra más souverai­­neket is várnak Berlinbe. A »Kreutzzei­tung« ezt a jelentést lenyomatja, de egyút­tal meg is czáfolja. (Pl.) Bécs, okt. 16. A walesi herczeg ma dél­után 5 órakor a keleti express-vonattal elutazott. Rudolf trónörököstől és Esterházy herczegtől, a pá­lyaudvaron igen szívélyes búcsút vett. Paget nagykö­vet és Nathan főconsul szintén jelen voltak a pálya­udvaron a herczeg elutazása alkalmával. BéCS, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« Smol­ka képviselőházi elnök nyilt levelét közli, a­melyben köszönetét fejezi ki a jubilaeuma alkalmával részint táviratilag, részint levélben hozzá in­tézett jó kivánatokért. Lemberg, okt. 16. A tartománygyűlés mai ülésén igen melegen nyilatkozott a Zaleski mi­niszter iránt táplált általános tisztelet és rokonszenv. Miután Zaleski felmentő okirata felolvastatott, a tartománygyűlési elnök hosszasabban szólott Zaleski érdemeiről, melyeket mint alelnök és mint Gácsor­­szág helytartója szerzett és hangsúlyozta, hogy fő­képpen neki köszönheti az ország, hogy az állami és az autonóm hatóságok működésében megegyezés és összhang uralkodik. Ez az összhang teszi — úgymond — lehetővé, hogy a dualistikus közigazgatási szerve­zet hiányai nem válnak érezhetőkké. A tartomány­gyűlési elnök végül abbeli reményének adott kifeje­zést, hogy Zaleski továbbra is patrónusa marad az országnak. Zaleskit a képviselők kikísérték a vasút­hoz, hol Groholski intézett hozzá búcsúbeszédet. Bécs, október 16. (Eredeti távirat.) Br. Prazáknál, a volt igazságügyminiszternél tegnap tették búcsútisztelgésüket a bécsi bíró­ságok elnökei, alelnökei és a főállamügyész. A volt miniszter viszonzó beszédében köszönetet mon­dott, kijelentve, hogy az ő működését nagyon megköny­­nyíti a kitűnő bírósági hivatalnoki kar. A legfelsőbb kitüntetés, melyben részesült — úgymond — annak tanújele, hogy sikerült az ő hivatalnokoskodása alatt a legfelsőbb szolgálat érdekeit az igazságügy terén is kielégíteni. Kérte, hogy utódját is hasonló támoga­tásban részesítsék. A volt miniszter más búcsútisztel­­géseket, köszönetnyilvánításokat és kitüntetése alkal­mából a bíróságok és államügyészségek köréből sok üdvözletet fogadott. (P. C.) Lemberg, okt. 16. A mai pótválasztásnál L­e­­warovsky Károly,Lemberg város reichsrathi képviselőjévé újból megválasztatott. Sophia, okt. 16. Ferdinánd herczeg és Clemen­tina herczegasszony ma délután ide érkeztek és a pá­lyaudvarban a miniszterek és az előkelőségek által fogadtattak. Konstantinápoly, okt. 16. (Eredeti táv­irat.) Diplomatiai körökben hire terjedt, hogy a nagyhatalmaknak Bulgária iránti magatartásában, ha nem is lé­nyeges, de mégis bizonyos változás áll be és pedig oly irányban, hogy a sophiai diploma­tiai ügynökök olyértelmű utasítást vesznek, hogy Ferdinánd herczeg formális elisme­rése nélkül, mégis jobban közeledjenek hozzá, nála látogatást tegyenek, a palotájába való meghívást elfogadják sat. E meghívást, hir szerint részben a S t­o i­­ o w ur által k­ tiVJLJ A««, közben mérvadó helyen előadott érvek idéz­ték elő, részint pedig azon megfontolás, hogy Bulgária, ha reá a hatalmak, mint eddig, semmi irányban sem gyakorolnak befolyást és ellenőrizetlenül hagyják, könnyen ok­talan eljárásra ragadtatja el magát a mecedo­­niai kérdésben. E hír azonban eddig semmi­féle hivatalos megerősi­tét sem nyert. (P. C.) Brüsszel, okt. 16. Chotek gróf tegnap dél­után 4 órakor Árion keresztül Svájczba utazott. El­utazása előtt a belga király ünnepélyes búcsú kihall­gatáson fogadta, mely alkalommal Chotek gróf át­nyújtotta királyunk visszahivó levelét. Páris, okt. 16. A kamara mai ülé­sén Duque de la Fauconnerie (jobb­párti) határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint az alkotmány r­évi­ziója csak akkor volna foganatosítandó, ha az új válasz­tások eredménye kijelöli, hogy az mely irány­ban történjék. Indítványozza továbbá, hogy javaslata sürgősen tárgy­altassák, a­mit azon­ban a kamara nem fogadott el. A kamara ez­után napirendre tért át. Páris, okt. 16. (Eredeti távirat.) Fran­­czia diplomatiai körökben Olaszország részéről nagy hibának tartják, ha az komolyan ellenezné a tu­­nisi tanügyi rendszabályokat. A capi­­tulatiókra való hivatkozás helytelen, mert ma egészen mások a politikai és közigazgatási viszonyok, mint előbb voltak. A tanügyi felügyelet természetesen franczia közegek által gyakoroltatnék, és ha ezeknek nem engednék meg az olasz iskolákba való belépést, ez nemcsak udvariatlansági tény lenne, hanem egyszer­smind a területi souverainitás elleni ellentállás, a­melynek védelme alatt az olasz iskolák és az olasz gyarmat egyátalában léteznek. A tanügyi felügyelet jogát a beytől egy hatalom sem tagadta meg, csak ennek gyakorlatában nem szabad a méltányosság ha­tárait átlépni, a­mely követelésre tekintettel is voltak a G­o­b­­­e­t által Massicault franczia diplomatiai képviselőnek adott utasítások. (P. C.) Bécs, okt. 16. (Eredeti t­á­v­i­r­a­t.) A »Pol. Corr.«-nak pétervári levele, mely nem a rendes le­velezőtől ered, arról tudósít, hogy Deljanov köz­­oktatási miniszter, a birodalom bensejében tett körútja alkalmával a charkovi egyetemet is meglátogató, és az ottani tanulókhoz­­beszé­­d­e­t intézett, a­melyben elismerőleg emelte ki, hogy ők érintetlenek maradtak a felforgató eszméktől, me­lyek más orosz egyetemeken sajnálatra méltólag el­terjedtek, s ehhez azon felhívást csatolta, hogy a ta­nulók ne tekintsék magukat politikai reformátorok­nak, hanem csak tanulmányaikkal foglalkozza­nak , hogy azokat a hazának szentelhessék, a­melynek az ő szolgálataikra szüksége van. A beszéd egészben és nagyban kedvezőleg fogadtatott, de a minisztert sem Charkowban, sem másutt az aka­démiai körök részéről nem hagyták a felett kétség­ben, hogy bár e pillanatban minden látszólag nyu­godt, mind az egyetemi tanárok, mind a tanulók részéről az elkeseredett hangulat erő­szakos kitörésének veszélye fenyeget. A már néhány év óta létező azon rendszabályt, mely az egyetemeket úgy szólva rendőri felügyelet alá he­lyezi és a tanár­gyűlést néhány legfontosabb jogától megfosztja, általában úgy fogják fel, mint megalázást és mindenekelőtt az úgynevezett egyetemi felügyelők megszüntetését követelik, kik általában nem egyebek, mint rendőri közegek, azon feladattal, boor a ta­-V vMumvuauj ük xcubux od­u nifOT©, ellen­őrizzék. Belgrád, okt. 16. (Eredeti távirat.) A haladó­ párt az ősz folyamában gyű­lést fog tartani, hogy a létező központi bi­zottságot újra szervezze, illetőleg a pártveze­tést uj kezekbe fektesse. — A szerb diploma­tiai karban állítólag közelebb történő jelenté­keny változásokról szóló hir alaptalan. (P. C.) Konstantinápoly, akt 16. (E r e d e t i t á v i­r a t.) A görög szivacshalászoknak Kalymnosban történt elfogatása által előidézett eset alakilag ugyan még nem, de lényegben már elintéztetett. A porta K­e­m­a­­­bey kormányzótól újabb, részletesebb jelen­tést követelt, s­őt arra utasítá, hogy ez ügyben min­den önálló eljárástól tartózkodjék, minthogy ez köz­vetlenül fog elintéztetni a porta és Conduriotti görög követ között. Ha diplomatiai után az elintézés nehezen sikerülne, vegyes török-görög bizottság száll ki a tett színhelyére. (P. C ) Nagyszeben, okt. 16. A görög keleti ro­mán egyház congressusának mai ülésében a metropolitai consistorium beterjesztette jelentéseit a felállítandó tanítónőképző intézetről, az egyházme­gyék vagyoni viszonyainak szabályozásáról és a görög keleti román katonai lelkészek állásáról. A jelentések az illető bizottságokhoz utasíttattak. Közgazdasági táviratok. Brüsszel, okt. 16. A belga bank a leszámí­tolási kamatlábat 4 százalékra emelte. Zágráb, okt. 16. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A ha­tárőr vidéki beruházási alapirod­áj­ában ma tartatott meg nagy határőrőrvidéki er­­dő­állagok árverése, a­melyhez az összes ma­gyar és osztrák fakereskedelem elküldé képviselőit. Az árverés eredménye igen kedvező, a­mennyiben a becsérték 2,146,430 frt volt, az elért eredmény pedig 2,680,732 frt, tehát 534,302 frttal, vagyis 25 száza­lékkal több. Az eladott parcellák 1800 hold terület­tel bírnak. Az e területen levő kivágandó fa a követ­kező fajokra oszlik el: 54937 tölgy, 9236 kőrisfa, 13496 szilfa, 6265 bükkfa és más törzsek. A többi között árvereztek és vettek: Sorger és társa Eszék, Tröszti Károly vár, Miskicz Kostajnicza, Bak Vak fiai Budapest, a Société d’importation des chênes Barcs stb. Értéktőzsde, Bécs, okt. 16. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) A Rothschild-csoport tanácskozásaira meglehetősen szilárdul elmúlva, Berlin és helyi eladások folytán lanyhultak az árfolyamok, zárlat felé javult az irányzat. Berlin, okt. 16. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) Vidéki és üzérkedési eladások nyomást gyakoroltak, járadékok visszamenőben, pénz valamit vonzó. Bécs, okt. 16. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.80. Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 179.— . 1876. m­. k. v. áll. els. kötv. 114 50. Magy.nyer. k. sorsjegy 130.75. Szölödézsmaválts. kötv. — .—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles, sorsjegy 123.25. 4 száz. aranyjáradék 100.50 M. orsz. b.-részv. —. —. Magy. vasúti kölcsön 147.60. Magyar h­itell), részvény 308.80 Alföldi vasút révv. 182.25. Magyar északkel. vasút r. 162.50, kft?gálya“7 esz. Is .Stolány-r.”96.—. Kassa-Oderbergi vasút r. 141 50. 5. száz. papir-járadék 91 20. Adria m. tengeri gözh. r. társ. —.— Török dohány-----.Északi vasútrészv. —. Magyar fegyvergyár r. t. —.—. BéCS, okt. 16 (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.811 40­ Déli vasút részvény 106.—. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.80. Londoni váltóár 121.6­0. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 209­­. 1864. sorsjegy 171 75. 4.2 száz. ezüstjáradék 82 25 1860. sorsjegy 140 75 Török sorsjegy 22 40. Angol-osztrák bank részv. 112.50 Osztrák államvasut részv. 249 50. 20 frankos arany 09.63— 4.2 száz. papirjáradék 81.70. Osztrák hitelsorsjegy 181 50 Osztrák-magyar bankrész. 871.— Cs. kir. vert arany 5.77. Német bankváltók 59.47. Elbe völgyi vasút 195.—­ Dunagőzhajózési r. t. 400. Bécsi bankegyl 98 50. Az irányzat : javult Külföldi értéktőzsdék zárlata október 16-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista is 59­65 forint. — ICO frank vista 1 48­— forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költsége­­nélkül. — A C-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin ] Frankfurt Páris Árf. | Paritás­­ Árf. Paritás Árf. Paritás ~ n ~] r­...1 ~~~~~ 4*/*-op magyar aranylárad 84 iéOj 100.54 K 84.10 100.58 U 8­1 56 100.15( 5®'o*08 „ papíriárad. I 76 — | 90 87«1; 76 —| 90.87 K. | — 4‘20/o-og Osztrák „ : 68.«0 82.07 K 68 16 81.53 K — 5«/o-os „ „ | 81.60 97 SOK 81.80 97 66 K — — — 4-2°/o-ob „ celatjárad.­­9 — 82.41 K. 68 85 82 23 K — 1%-os fl aranyjárad. i 92 40 100 08 K »2 45 110.14 K —— • — Magyar keleti vasúti kfltv.­­ 82. —1 97 91 K —.— —.— — 5°/o-08 keleti vasút els. kötv. 103 30 123 31 K —.— —.— —• — Osztrák hitelrészvény........116*.26 312.57 U 261 25 812.46 U —— Osztrák-magyar bank......... —. - — 783 50 875.27 K| —•— —■— Osztrák-magyar államvasut 105 149 73 H 209 50 251 11 0­­ 35 — 248.85m Déli vasút............................... 45.— 106 95 LI­ 90 12 106 03 V 231 — 166.27M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —\\ - -- • .— I —.— —.— Magyar-gác­országi vasút.. ——.— |----------— | —.— • — Elbevölgyi vasutrészvény. .----------------| — — —.— | —.— Károly-Lajos vasút................ 87 70 208 67 ‘J||'6 50 210.68 I | —.— — Kassa-oderbergi vasut........­ 59.90 142 13 K I —— — —■ — Orosz bankjegyek..................218 —129.81 ——.— Váltó bécsi piaczra...............101 86 1 59 60 1 108 07 59 10 | —.— — . — II. kibocs. keleti kölcsön... | —.— —| —.— —.— |--------—■ Osztrák földhitel-srószv.társ.­ —.— —­| —.-- —.— . —.— —.— 3°/p-os franczia járadék----- —[| ——.— || 82 30 —•—0 4*/í°/*-os franczia járadék .. —.— — — ji —. — —.— i 106 55­ —-— O Ottomén bank részvény ... —• jj —. — —.— Ji —. — —.— Franczia törjeszthető járad. —ji —.— —.— i 85 02 —-— Magyar vasúti kölcsön sz. n. ——.— | —.— —.— . — — —.— K Magyar jelzálog-hitelbank — — —. — I ——.— ji--------—.— Árutőzsde Bécs, okt. 16. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat bágyadt volt, az árak csökkentek. El­adatott : Bon őszre 892—8.37 forinton, okt.6 bér—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 9.06—9.09 forinton, júniusra —.— ----.— forinton. —Bon őszre —.-----.— forinton, rozs tavaszra —.■-----forintos , rozs május—júniusra —.-----.— forinton. — Zab őszre 5.60 — 5.62 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forin­ton, zab tavaszra 6.15-----619 forinton. — Tengeri júniusra------------.­­ forinton, szept.—októberre —.-----6.25 forinton.— Új tengeri 1889. május—júniusra 5.76 — 5.78 forinton. Felmondatott ma 500 mmázsa búza és 500 mmázsa zab. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. junius—júliusra —.-----.— írton, őszre 8­82 — 8­37 forinton, búza 1889. évi tavaszra 9­05—9.10 forinton. — Rozs 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 6 10—6.20 forinton, 1889. évi tavaszra 6.65—6­70, forin­ton. — Zab 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 5.60- 5.65 forinton, 1889. évi tavaszra 6.15 — 6.20 fo­rinton. — Tengeri 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, július—aug. —.----.— forinton, augusztus­szeptemberre —.-----.— forinton, október—novemberre 6.22—6.27 forinton. 1889. évi május—júniusra 5.74—5.79 forinton. — Káposztarepcze 1888. augusztus­­szeptemberre —.--------.— forinton, október—novemberre 15.25 — 15.35 forinton, 1889. évi február-márcziusra 15.75— 15­85—. forinton. — Repczeolaj kész szállításra 85.----35.50— forinton, október—deczemberre 35.25 — 35.75 forinton, január—áprilisra 36 -----36.50 forinton. Szesz. Az árak változatlanok. Kész szállításra 19.-----19.25 írton, julius—augusz­tusra —.-----­-----forinton, szeptemberre —.----------.— fo­rinton. Berlin, okt. 16. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Z­á­rl­a­t.) Búza november—deczemberre 188 márka — fillér ,11 frt 17 kr. ; atlUaz—-------------------------A_l__ ----4- - - «-4- CtO tr»A­D- — november—deczemberre 159 márka 25 allér (= 9 frt 46 kr.) ; deczemberre 160 márka 25 fillér (=3­9 frt 52 kr). Zab októberre 144 márka 50 fillér = 8 frt 56 kr.); október—novemberre 131 márka 25 fillér (= 7 frt 78 kr.). Repczeolaj októberre 57 márka — fillér (= 38 frt 86 kr.) ; 1889. ápril—májusra 56 márka 60 fillér (= 33 frt 62 kr.). Szesz októberre 32 márka 60 fillér (= — frt — kr.); 1889. ápril—májusra 35 márka 30 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 55 krral. Stettin, okt. 16 (T­e­r m­é n­y v­ásár.) Búza november— deczemberre 189 márka —fillér (= 11 frt 22 kr.); ápril— májusra 198 márka 50 fillér (= 11 forint 79 krajczár.). Rozs november—deczemberre 155 márka — fillér (= 9 frt 20 kr.); ápril—májusra 159 márka — fillér (= 9 forint 44 kr.). Repczeolaj októberre 56 márka 50 fillér (= 33 frt 56 kr.; ápril—májusra 56 márka — fillér (= 33 frt 26 kr.). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 53 márka — fillér (= — frt — kr . helyben 70 márka fogyasztási adóval 83 márka 30 fillér (= — frt — kr.); októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.); október— novemberre 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 59 frt 55 krral. Köln, okt. 16. (T­e r m­é n­y v­á s á r.) Búza novemberre 20 márka 60 fillér (= 12 frt 24 kr.); márcziusra 21 márka 60 fillér (= 12 frt 83 kr). Rozs novemberre 15 márka 80 fillér 9 frt 38 kr.); márcziusra 16 márka 80 fillér (= 09 frt 98 kr.) Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 62 márka 10 fillér (= 33 frt 89 kr.); októberre 61 márka 10 fillér (= 33 frt 19 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 55 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BFRL.II. Október 16. Október lip­otixa nov.* deczemberre 188 márka — fillér 189 márka — fillér „ deczemberre.....................189 „ — „ 190 „ 10 „ Rozs nov.—deczemberre . . . 169 „ 25 „ 161 „ 10 * ,, deczemberre....................160 „ 25 * 161 „ 25 „ Hab októberre..........................144 „ 50 „ 186 „ 50 „ „ október—novemberre ..181 „ 25 . 132 „ 50 „ STETTIN. Suza nov.—deczemberre . . 199 márka —fillér 192 márka— fillér is ápril—májusra....................198 „ 50 „ 201 „ — „ Hozs nov.—deczemberre . . , 165 „ — „ 158 „ — „ „ ápril—májusra .... 159 . — . 162 « — „ BÖEN. Búza novemberre ...... 20 márka 60 fillér 20 márka 70 fillér I, márcziusra.....................................21 „ 60 „ 21 „ 70 „ ROZS novemberre.....................................15 „ 80 „ 15 „ 90 n „ márcziusra.....................................16 , 8­1 . 16 * 90 s PARIS. Búza folyó háza...............................27 frank 80 címe 28 frank — címe „ novemberre.........................27 * 90 „ 28 „ 10 „ ,, novembertől 4 hóra ... 28 B 10 B 28 „ 30 „ ,, 4 első hóra...................... 28 * 50 „ 88 „ 80 „ Liszt folyó hóra..........................64 „ 10 „ 64 „ 25 B ,, novemberre.........................62 „ 65 „ 63 „ 30 n ,1 novembertől 4 hóra . . . 63 „ —1 „ 63 „ 60 „ „ 4 első hóra.........................63 „ 50 „ 64 „ 10 „ HÍREK. Október 16. — Személyi hírek. Baross Gábor közleke­dési miniszter ma délután Bécsbe utazott. — Hege­dűs János Veszprém város közgyámjává és gyámi nyilvántartójává egyhangúlag megválasztatott. — Adomány. Gyul­ay Pál főrendiházi tag és egyetemi ny. r. tanár 50 írttal az egyetemi bölcsé­­szethallgatókat segélyző egyesület alapitó tagjai közé lépett. — Rökk Szilárd végrendeletének kihirdetése tár­gyában, Bogisich Lajos elnöklete alatt, ma vette fel a jegyzőkönyvet a budapesti kir. törvényszék. A boldo­gult 5 végrendeletet hagyott hátra, melyekben azon­ban a nagyobb adományokról említés nincs téve. »Alulírott — igy kezdte végrendeletét Rökk Szilárd — kora gyermekségemtől fogva mindig oda töreked­vén, mikép magamat a tudományokban lehetőleg ki­képezzem, hogy idővel aztán a hazának hasznos és tevékeny polgárává válva, a közjónak előmozdítására észszel, lélekkel, vagyis szellemileg hathassak. Miután azonban a természet adományairól — fájdalom — részemre sokkal kevesebb vala szánva, hogysem min­den szorgalmam és igyekezetem emellett is tudomány s lelki tehetségben valami tevékenyebb, kitünőbb erőre vergődhettem volna, — ezt szomorúan látva és tapasz­­talva, oda törekedem, hogy ha már szellemileg nem, tehát legalább anyagilag legyek képes hazám javára valamiben szolgálni s annak oltárára némi áldozatot hozni. Iparkodom tehát, Isten segedelmével, munkás­ságom s fösvénységgel páros takarékosságom által, gyakori nélkülözések mellett, némi kis vagyont össze­gyűjteni, hogy boltom után annak bizonyos része a haza oltárára letétessék. E buzgó törekvésem folytán találom szükségesnek, miszerint ideje korán írjam meg végakaratomat a hazai közczélokra szánt hagyo­mányaimra nézve, hogy hirtelen elhalálozásom mel­lett, éppen azon szent szándékom, melyet lelkemben ápoltam, váratlanul meg ne biusittassék.« Áttér ezután a hagyományokra. A m. tud. akadémiának 10.000 forintot hagy, a melynek kamatai a magyar nyelv és történelem tárgyában kiírandó pályázatok jutal­mazására fordítandók. A nemzeti színház javára alapítványként 4000 forintot hagy. E 4000 frt kama­tai vagy két évenként annak a színésznek adandók ki, a­ki valamely jó eredeti drámát vagy vígjátékot ír­ván, műve köztetszésben részesült. A szindizáló választmány fog ez iránt intézkedni. Sorba veszi ezután az egyes fővárosi jótékony intézeteket, a­me­lyeknek, mint már említettük, nagyobbára jelenté­keny összegeket hagyományozott.­­ A szerviták templomában ma volt az ünne­pélyek negyedik és utolsó napja nagy számú közön­ség jelenlétében. Reggel 8 órakor tartották az első szent­misét, melynek végeztével Kanovics Béla józsef­városi esp. plébános tartott szent beszédet. Délelőtt 10 órakor volt a zenés diszmise, melyen Hornig Ká­roly báró veszprémi püspök pontificált fényes segéd­lettel. A templomi ének és zenekar Noséda Gyula karnagy vezetése alatt a következő énekeket adta elő: Ecce sacerdos magnus és Diabelli a­ dur Dietrich Ilona a Beliczay Gyula által ez ünnepélyre írt kar- és soprán magánénekét adta elő. Az offertoriumot »Ave Maria stella« Schmidt Gusztáv énekelte, Payer Giga k. a. pedig egy hegedű sólót adott elő. Délben nagy ebéd volt a szervitáknál, melyen Hornig báró megyés püspök is részt vett. Délután dr. Wolafka Nándor német és Menyhárt László kalocsai jezsuita rektor magyar prédicatiót mondott. Este 7 órakor volt a­­Te Deum, melylyel az ünnepek véget értek. Menyhárt tegnap esti predicatiójában a szerviták­nál a socialis kérdésről szólt. Az egyházi szónok a socialismus kimerítő történetének előadása után bírálat alá vette az eddig felmerült megoldási módo­zatokat és élesen elítélte a communismust és anar­­chismust. A munkások sorsának javítását szerinte csakis a keresztény socialismus útján lehet elérni. — A székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnasium átalakított és kibővített épületének felavatása — mint lapunknak írják — f. hó 14-én folyt le nagy ünnepélyességek mellett. E czélból már megelőző nap Udvarhelyre érkezett Szász Domokos ev. ref. püspök, kit megérkezésekor nagy ünnepélyességgel fogadtak s este 7 órakor az ev. ref. főgymnasium tanárkara és tanuló ifjúsága fáklyás zenével tisztelt meg. A gym­nasium épületének felavatása vasárnap az ev. ref. templomban és a gymnasium nagytermében folyt le. Mind a két helyiség zsúfolásig megtelt intelligens kö­zönséggel. Ott volt a megye közszeretetben álló főis­pánja, Dániel Gábor, dr. Török Albert alispán, Gyár­fás Domokos és Nagy Lajos erzsébetvárosi törvény­­széki elnök, mint a gymnasium főgondnokai, az erdélyi ev. ref. igazgatótanács és több ev. ref. collegium kép­viselői, a megyei ev. ref. papság csaknem teljes szám­ban és a város összes hivatalos testületét. A felava­tási ünnepély teljes 3 órát vett igénybe s végeztével mintegy 120 teritékü közebéd volt. A közebéden az elő poharat Gyárfás Domokos gondnok emelte a ki­rályra, szavait az egész társaság állva hallgatta végig és zajosan megéljenezte. Szintén Gyárfás köszöntötte föl fia Snr. Ti­manust, is majd a m­isnak­ nyit­ ette m­ Via­­rát Gyárfás főgondnokért, Szakács Mózes tanár a magyar közoktatásügyi kormányért, a főispán a kü­lönböző felekezetek és testületek közötti egyetértésért. Lakoma után a püspök tiszteletére szavallóestély volt, melyet kedélyes tánczmulatság követett egészen a hajnali órákig. — Halálos végű verekedés. A czeczei csendőrőrs parancsnok által vasárnap czirkálásra kiküldött Gyulai Imre és Vaspék István káplárok, mindketten pápai születésűek, útközben, Paks és Németkér köz­ségek között összekaptak. A vita annyira elkesere­detté vált, hogy fegyvereiket egymásra sütötték s Gyulai agyonlőtte Vaspéket. A tettes azonnal maga jelentkezett a törvényszéknél Pakson. Vaspök holt­testét ma bonczolták fel és helyezték el a németkéri temetőben. A vizsgálatot — mint lapunknak jelentik — a székesfehérvári csendőrőrsparancsnokság részéről kiküldött Tóth­­hadbíró és Jaszuch főhadnagy ve­zetik. — A különös jóttevő. Nemrég a Galatából az Aranyszarvon át Stambulba vezető hídon megjelent egy általánosan ismert ügyvéd két erős napszámossal, akik két nagy ládát vonszoltak maguk után. Az ügyvéd megáll a híd előtt s az ott sürgő-forgó kol­dusokat beható vizsgálat tárgyává teszi, s ha talál olyat, a­kinek öltözéke gazdag a festői rongyosság­ban, napszámosainak jelt ad, mire hirtelen spanyol fal rejti el a koldust. E mögött aztán régi foszlányos ruhája helyet újdonatúj ünnepi öltözéket kap. De a koldus rongyos ruháját, korántsem dobják az arany­szarvba, hanem gondosan az egyik ládába rejtik el, s mikor az ily módon megtelt s a másik, melyben az uj ruhák voltak, kiürült,Themis papja óriási nép­tömeg­től követve, méltóságteljesen megy haza felé. »De mi jut eszébe? Fel akarja öltöztetni Konstantinápoly koldusait?« kérdezték az ügyvédtől. »Dehogy, egy párisi festő barátom többször kért fel arra, szerezzek neki lehetőleg piszkos koldusruhákat, hogy azokon tanulmányokat tehessen. Barátom e furcsa kérését eleinte tréfának véltem és nem törődtem a dologgal, de most gorombáskodni kezdett s nem maradt más hátra, minthogy kérését teljesítsem.« — Az üvegfaló. Berlinben jelenleg egy üvegfaló meseszerü dolgokat visz végbe; a legvastagabb sörös­pohárból könnyűséggel harap le egy-egy darabot s azt fogai között izzó-porrá rágva, bizonyos gyönyörrel nyeli le. S e sajátszerü szenvedélyét egészen üzletsze­rűen folytatja. A vendéglőben ahhoz az asztalhoz te­lepedik le,a­hol már többen ülnek és beszédbe elegyedve asztaltársaival, felette ügyesen képes a beszéd tárgyát »művészetére« terelni. A kétkedők természetesen nem hisznek, a­minek fogadás a vége, a­melyet rendsze­­sen a »művész« nyer meg. Hogy az üvegfaló mily szeretettel űzi művészetét, kiviláglik abból, hogy kész­nek nyilatkozik egy erős, 3/10 literes üveget öt óra alatt »szőröstől-bőröstől« felfalni. A berlini vendéglősök emlékül teszik el maguknak azokat a poharakat, a­me­lyeknek szélei a szó szoros értelmében le vannak rág­va. Az üvegfalónak pompás hófehérségű fogai van­nak ; nyelve érdes, fogdusa pedig megsebzett és vörö­sen foltos. Gyenge idegzetű emberek nem képesek végig nézni az üvegfalás e procedúráját, de az eredeti »művésznek« csak móka az egész. — A szászok és Zay. Zay Adolf képviselő úr az »O. É.«-ben egy nyilatkozatot tesz közzé, melyben kijelenti, hogy a nagyszebeni választógyűlésen nem azért nem szólalt fel, mert a »közönség hangulatától félt«, mint azt egy szebeni sürgöny jelenté, hanem mert a szászok ellenzéki programmja fentartatván, semmi oka sem volt a felszólalásra. (Zay úr hozzánk

Next