Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)
1888-10-17 / 2204. szám
em Német- sem Olaszország nincsenek vele egy táborban. Mindezek után valószínűbb most, mint valaha, hogy a nemzetközi viszonyok alakulása igen sokban attól függ, hogy milyen eredménynyel jár II. Vilmos császárnak római látogatása.« Budapest, okt. 16. (A »Nordd. Alig. Zig« Vilmos császárról és Frigyes koronaherczegről.) A »Nordd. Alig. Zig« czikke, mely a Vilmos császár és Frigyes koronaherczeg közötti véleménykülönbségről a bel- és külügyekben és a beható eszmecsere hiányáról szól, és azt természetes okaira vezeti vissza, távirati kivonatokban már ismeretes. De a czikkből még néhány mozzanatot idézünk. A lap azt mondja, hogy a Hohenzollernek történetébe való visszapillantás, Vilmos György választófejedelemtől és nagy fiától kezdve mai napig, minden emberöltőben, a trónörökösök és uralkodók között véleménykülönbséget constatálhat s ennek kiemelése után igy folytatja: »E történelmi felfogásnak az 1870/71-diki versaillesi helyzetre való alkalmazásában, a történelmileg tiszta megítélésre talán csak későbbi nemzedék lesz képes, mert a mai az elhalóval sokkal inkább összeolvadt, semhogy a tartózkodás nélküli őszinteséget eltűrhetné. A kortársi nézeteknek helyes megállapítása czéljából, a dolognak csak egy részére akarunk utalni, melyet az összes eddigi történelmi megítélésekben, nézetünk szerint, nem kellőleg méltányoltak; — ez a veszély, mely a német érdekeket várta, hogyha 1870-ben a semlegesek, tehát azon »Európa«, melyet Beust nem talált meg, a német-franczia viszályba beavatkoztak volna. Ennek lehetősége a háború kezdete óta fenforgott, és a beavatkozás valósítása a német győzelmek után csak azon múlt, hogy a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni. Alig hisszük, hogy a nagyhatalmak bármelyike kész lett volna az intervencióra, hogy ha Németország vereséget szenved és hátrányos béke megkötésére szorul. Az az iránti ellenszenv azonban, hogy Németország, hadseregei győzelmének teljes gyümölcsét leszedje, meglehetősen általános volt. A nem német hatalmakra nézve ugyanis nem volt kívánatos a német győzelmek teljes következménye, a compact német birodalom felállítása, amint ma fennáll. A semlegesek beavatkozásának lehetőségét, sőt annak valószínűségét a német diplomatia azonnal szemügyre vette, amint az első német győzelmek a kedvező békekötés reményét megengedték. A wörthi és spichereni csatáktól kezdve, a Francziaországgal való befejezésig 1871. januárban, sőt ez után is minden nap megtörténhetett, hogy Németországot győzelmi útjában és annak kihasználásában megakaszszák s újabb európai harczok szüksége elé állítsák, mielőtt véres győzelmeinek bármely eredménye biztosíttatott volna. A semlegesek beavatkozásától való félelemre, melyet Vilmos császárnak és politikai tanácsadóinak szükségképen érezni kellett, nem voltak tekintettel az akkori korona herczeg politikai barátai. Ezek soha sem számoltak az európai veto lehetőségével. Éz oly kevéssé voltak tekintettel a veszélyekre, melyek a német újjáalakítás jövendőjét szükségképen fenyegették, hogy ha az nem megy végbe mindazon német elemek teljes megegyezésével, akik a hozzászólásra történelmileg és katonailag jogosítottak. Táviratok: A német császár útja. Nápoly, okt. 16. Az időjárás gyönyörű. Idegenek nagy számban érkeznek a városba. Rómából az uralkodók áthaladtak, mind fel voltak lobogózva s a felségek mindenütt lelkesült fogadtatásban részesültek. Az uralkodók délután fél 3 óra felé érkeznek Nápolyba. Nápoly, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Az a fogadtatás a melyben a két uralkodó itt részesült, minden várakozást fölül múlt, a legszárnyalóbb képzelem sem képes azt a rajongó lelkesedést követni, mely a heves vérű olasz népet elfogta, s melynek őszinte, szívből fakadt kitörése a közönyös nézőt is magával ragadta. A pályaház előtti téren, a Medina Forian, Toledo-utczában oly sűrűen állt a nép, hogy senki sem volt képes mozdulni. A forgalom a város háromnegyedében teljesen szüretelt. A pályaház előtti téren a lovasság négyszöget formált, melyen belől a kivonult kétszáznegyven különböző egyesület (köztük számos munkás szövetkezet) küldöttei álltak sort, ünnepi köntöseikben, zászlaik alatt.Az utczákon, amelyeken a király és vendégének fogata áthaladt, a katonaság vont cordont; kezdetben csak egy sorban állították föl őket, utóbb azonban, amint a tömeg szaporodott, a katonaságot megnégyszerezték, de mégsem voltak képesek az óriási tömeget visszatartani, mert az minduntalan előre nyomult, lavinaszerű áradatával elsöpörvén mindent, ami útjában állt, átszakította a katonai zárvonalat és tüntető lelkesedésében nem ismert határt. A házak pompás zászlódíszt öltöttek. Az erkélyekről, terraseokról, loggiákról apró német és olasz lobogók lengtek, s az olasz király és vendégének útját valóságos mennyezettel ékesítették, mely színgazdagságában ritkította párját. Midőn a király és a császár a pályaudvarra érkezett, olyan dörgő éljenzés hangzott föl, hogy szinte megrázkódtatta a levegőt. A 3. sz. gyalogezred zenekara rázendítette a porosz hymnust, melynek gyújtó ütemei a tüntetés zajába olvadtak. Ő felségeik a herczegek és miniszterek által környezve, gazdagon feldíszített pavilion alatt fogadták a polgári és katonai hatóságok fejeit, továbbá a senatorokat és a képviselőket. A díszszázad megszemlélése után bemutatták a császárnak a királyné udvarhölgyeit, a tábornoki kart, a praefectust és a polgármestert, kik közül többeket megszólítással tisztelt meg. Ezután a császár és a király a készen álló udvari fogatban helyet foglaltak. De alig indult meg a kocsi, a pályaház előtti téren a szép sorjában álló egyesületi tagok zárt sora fölbomlott, minden ember a király fogatához tódult, mely a háromszinű zászlók valóságos erdeje által kisérve, lassan haladt előre a Piazza de Plebiscito felé. A királyi fogat mögött lépésben haladtak a többi kocsik, melyekben Henrik herczeg, a trónörökös, az aostai herczeg, a genuai herczeg, Bismarck Herbert gróf és Crispi kormányelnök foglaltak helyet, kiket a nép szintén örömrivalgással fogadott. A házak erkélyéről virágeső hullott alá, az ablakokból pedig üdvözlő szavakat tartalmazó nyomtatványokat szórtak a két fogatú királyi határba. II. Vilajos császár fehér egyenruhát viselt, aranynyal kivert ragyogó sisakkal, mellén az Ammerciatta rendjellel s a könynyen lelkesülő nép előtt úgy jelent meg, mint valóságos mythosi hős, a németekkel baráti viszonyban álló olasz nemzet páratlan lelkesedésének közepette. A király tábornoki egyenruhában volt s mellén a fekete sasrend ragyogott. A széles utón, beláthatatlan embertömeg állt rendületlenül, a házak ablakaiból hölgyek lobogtatták kendőiket s a nép éljenezett szive szerint, lelkesedésének egész erejével. A német császár előtt megnyilatkozott a délvidéki nép temperamentuma. A Piazza dell Plebiscitoról a katonaságot azonnal visszavonták, amint a királyi fogat a kastélyba berobogott. Ily módon a hatalmas térnek a tömeg azonnal urává lett, elöntötte sűrű soraival minden zegét-zugát s nem szűnt meg lelkesedésének zaja, örömének megható nyilvánulása. Tapsolt, tombolt, éljenzett, ujjongott, mig a császár és a király a palota erkélyén meg nem jelentek. A férfiak kalapjukat hajigálták a levegőbe, kezükkel délolasz szokás szerint csókokat hánytak feléjük s menydörgésszerűen hangzott föl az éljenzés zaja. Éljen a császár! Éljen Németország ! kiáltás dörgött a nép ajkán, mely büszke örömmel követte tekintetével az idegen uralkodót, amint a gyümölcscsel megrakott és teljes pompájukban ragyogó narancsfák árnyában a terrasse kényelmes zsölléire támaszkodva, a nápolyi öböl fölséges panorámájában gyönyörködött. Öt perczig időztek itt az uralkodók köszönetét intve a tüntető és lelkesedő népnek, melynek örömrivalgása elnyelte az ágyuk bömbölését és fölfogta a harangok zúgását. Háromnegyed öt órakor az uralkodók, a herczegek és Bismarck Herbert gróf társaságában meglátogatták a múzeumokat. Vilmos császár ismét kifejezte megelégedését a szívélyes fogadtatás fölött. Bécs, okt. 16. A »Politischer Korrespondenz« megbízható római források nyomán jelenti, hogy az a hir, mintha Vilmos császár bevonulása alkalmával irredenta£tartalmu vörös papírszeletek elszórása által tüntetések történtek volna, nem felel meg egészen a tényállásnak. Tény csak az, hogy egy-két, elenyészőleg csekély számú egyén meg akarta zavarni a bevonulási ünnepélyességeket, vörös papírszeletek szétszórása által, a tüntetőket azonban még mielőtt szándékukat kivihették volna elfogták. A letartóztatottak túlnyomólag azok közé tartoznak, kik a király legutóbbi romagnai látogatása alkalmával sikertelen antimonarchicus tüntetéseket kísérlettek meg, valamennyit átadták a bíróságnak. Berlin, okt. 16. (Eredeti távirat.) A németországi clericális sajtó már elég hangosan kifejezi elégedetlenségét a fölött, hogy II. Vilmos császár római útja az úgynevezett római kérdést nem vitte előbbre s a pápa világi uralmának visszaállítására vonatkozólag eredménynyel nem járt. (Pl.) Berlin, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »Magdeburger Zeitung« Pétervárról azt jelenti, hogy a czári pár a jubiláris ünnepélyekre Kopenhágába utazik, s vissza, --------------------— —---*—~~~ ---v varoslui látogatását. Ez alkalomra más souveraineket is várnak Berlinbe. A »Kreutzzeitung« ezt a jelentést lenyomatja, de egyúttal meg is czáfolja. (Pl.) Bécs, okt. 16. A walesi herczeg ma délután 5 órakor a keleti express-vonattal elutazott. Rudolf trónörököstől és Esterházy herczegtől, a pályaudvaron igen szívélyes búcsút vett. Paget nagykövet és Nathan főconsul szintén jelen voltak a pályaudvaron a herczeg elutazása alkalmával. BéCS, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« Smolka képviselőházi elnök nyilt levelét közli, amelyben köszönetét fejezi ki a jubilaeuma alkalmával részint táviratilag, részint levélben hozzá intézett jó kivánatokért. Lemberg, okt. 16. A tartománygyűlés mai ülésén igen melegen nyilatkozott a Zaleski miniszter iránt táplált általános tisztelet és rokonszenv. Miután Zaleski felmentő okirata felolvastatott, a tartománygyűlési elnök hosszasabban szólott Zaleski érdemeiről, melyeket mint alelnök és mint Gácsország helytartója szerzett és hangsúlyozta, hogy főképpen neki köszönheti az ország, hogy az állami és az autonóm hatóságok működésében megegyezés és összhang uralkodik. Ez az összhang teszi — úgymond — lehetővé, hogy a dualistikus közigazgatási szervezet hiányai nem válnak érezhetőkké. A tartománygyűlési elnök végül abbeli reményének adott kifejezést, hogy Zaleski továbbra is patrónusa marad az országnak. Zaleskit a képviselők kikísérték a vasúthoz, hol Groholski intézett hozzá búcsúbeszédet. Bécs, október 16. (Eredeti távirat.) Br. Prazáknál, a volt igazságügyminiszternél tegnap tették búcsútisztelgésüket a bécsi bíróságok elnökei, alelnökei és a főállamügyész. A volt miniszter viszonzó beszédében köszönetet mondott, kijelentve, hogy az ő működését nagyon megkönynyíti a kitűnő bírósági hivatalnoki kar. A legfelsőbb kitüntetés, melyben részesült — úgymond — annak tanújele, hogy sikerült az ő hivatalnokoskodása alatt a legfelsőbb szolgálat érdekeit az igazságügy terén is kielégíteni. Kérte, hogy utódját is hasonló támogatásban részesítsék. A volt miniszter más búcsútisztelgéseket, köszönetnyilvánításokat és kitüntetése alkalmából a bíróságok és államügyészségek köréből sok üdvözletet fogadott. (P. C.) Lemberg, okt. 16. A mai pótválasztásnál Lewarovsky Károly,Lemberg város reichsrathi képviselőjévé újból megválasztatott. Sophia, okt. 16. Ferdinánd herczeg és Clementina herczegasszony ma délután ide érkeztek és a pályaudvarban a miniszterek és az előkelőségek által fogadtattak. Konstantinápoly, okt. 16. (Eredeti távirat.) Diplomatiai körökben hire terjedt, hogy a nagyhatalmaknak Bulgária iránti magatartásában, ha nem is lényeges, de mégis bizonyos változás áll be és pedig oly irányban, hogy a sophiai diplomatiai ügynökök olyértelmű utasítást vesznek, hogy Ferdinánd herczeg formális elismerése nélkül, mégis jobban közeledjenek hozzá, nála látogatást tegyenek, a palotájába való meghívást elfogadják sat. E meghívást, hir szerint részben a S to i o w ur által k tiVJLJ A««, közben mérvadó helyen előadott érvek idézték elő, részint pedig azon megfontolás, hogy Bulgária, ha reá a hatalmak, mint eddig, semmi irányban sem gyakorolnak befolyást és ellenőrizetlenül hagyják, könnyen oktalan eljárásra ragadtatja el magát a mecedoniai kérdésben. E hír azonban eddig semmiféle hivatalos megerősitét sem nyert. (P. C.) Brüsszel, okt. 16. Chotek gróf tegnap délután 4 órakor Árion keresztül Svájczba utazott. Elutazása előtt a belga király ünnepélyes búcsú kihallgatáson fogadta, mely alkalommal Chotek gróf átnyújtotta királyunk visszahivó levelét. Páris, okt. 16. A kamara mai ülésén Duque de la Fauconnerie (jobbpárti) határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint az alkotmány réviziója csak akkor volna foganatosítandó, ha az új választások eredménye kijelöli, hogy az mely irányban történjék. Indítványozza továbbá, hogy javaslata sürgősen tárgyaltassák, amit azonban a kamara nem fogadott el. A kamara ezután napirendre tért át. Páris, okt. 16. (Eredeti távirat.) Franczia diplomatiai körökben Olaszország részéről nagy hibának tartják, ha az komolyan ellenezné a tunisi tanügyi rendszabályokat. A capitulatiókra való hivatkozás helytelen, mert ma egészen mások a politikai és közigazgatási viszonyok, mint előbb voltak. A tanügyi felügyelet természetesen franczia közegek által gyakoroltatnék, és ha ezeknek nem engednék meg az olasz iskolákba való belépést, ez nemcsak udvariatlansági tény lenne, hanem egyszersmind a területi souverainitás elleni ellentállás, amelynek védelme alatt az olasz iskolák és az olasz gyarmat egyátalában léteznek. A tanügyi felügyelet jogát a beytől egy hatalom sem tagadta meg, csak ennek gyakorlatában nem szabad a méltányosság határait átlépni, amely követelésre tekintettel is voltak a Gobet által Massicault franczia diplomatiai képviselőnek adott utasítások. (P. C.) Bécs, okt. 16. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.«-nak pétervári levele, mely nem a rendes levelezőtől ered, arról tudósít, hogy Deljanov közoktatási miniszter, a birodalom bensejében tett körútja alkalmával a charkovi egyetemet is meglátogató, és az ottani tanulókhozbeszédet intézett, amelyben elismerőleg emelte ki, hogy ők érintetlenek maradtak a felforgató eszméktől, melyek más orosz egyetemeken sajnálatra méltólag elterjedtek, s ehhez azon felhívást csatolta, hogy a tanulók ne tekintsék magukat politikai reformátoroknak, hanem csak tanulmányaikkal foglalkozzanak , hogy azokat a hazának szentelhessék, amelynek az ő szolgálataikra szüksége van. A beszéd egészben és nagyban kedvezőleg fogadtatott, de a minisztert sem Charkowban, sem másutt az akadémiai körök részéről nem hagyták a felett kétségben, hogy bár e pillanatban minden látszólag nyugodt, mind az egyetemi tanárok, mind a tanulók részéről az elkeseredett hangulat erőszakos kitörésének veszélye fenyeget. A már néhány év óta létező azon rendszabályt, mely az egyetemeket úgy szólva rendőri felügyelet alá helyezi és a tanárgyűlést néhány legfontosabb jogától megfosztja, általában úgy fogják fel, mint megalázást és mindenekelőtt az úgynevezett egyetemi felügyelők megszüntetését követelik, kik általában nem egyebek, mint rendőri közegek, azon feladattal, boor a ta-V vMumvuauj ük xcubux odu nifOT©, ellenőrizzék. Belgrád, okt. 16. (Eredeti távirat.) A haladó párt az ősz folyamában gyűlést fog tartani, hogy a létező központi bizottságot újra szervezze, illetőleg a pártvezetést uj kezekbe fektesse. — A szerb diplomatiai karban állítólag közelebb történő jelentékeny változásokról szóló hir alaptalan. (P. C.) Konstantinápoly, akt 16. (E r e d e t i t á v ir a t.) A görög szivacshalászoknak Kalymnosban történt elfogatása által előidézett eset alakilag ugyan még nem, de lényegben már elintéztetett. A porta Kemabey kormányzótól újabb, részletesebb jelentést követelt, sőt arra utasítá, hogy ez ügyben minden önálló eljárástól tartózkodjék, minthogy ez közvetlenül fog elintéztetni a porta és Conduriotti görög követ között. Ha diplomatiai után az elintézés nehezen sikerülne, vegyes török-görög bizottság száll ki a tett színhelyére. (P. C ) Nagyszeben, okt. 16. A görög keleti román egyház congressusának mai ülésében a metropolitai consistorium beterjesztette jelentéseit a felállítandó tanítónőképző intézetről, az egyházmegyék vagyoni viszonyainak szabályozásáról és a görög keleti román katonai lelkészek állásáról. A jelentések az illető bizottságokhoz utasíttattak. Közgazdasági táviratok. Brüsszel, okt. 16. A belga bank a leszámítolási kamatlábat 4 százalékra emelte. Zágráb, okt. 16. (Eredeti távirat.) A határőr vidéki beruházási alapirodájában ma tartatott meg nagy határőrőrvidéki erdőállagok árverése, amelyhez az összes magyar és osztrák fakereskedelem elküldé képviselőit. Az árverés eredménye igen kedvező, amennyiben a becsérték 2,146,430 frt volt, az elért eredmény pedig 2,680,732 frt, tehát 534,302 frttal, vagyis 25 százalékkal több. Az eladott parcellák 1800 hold területtel bírnak. Az e területen levő kivágandó fa a következő fajokra oszlik el: 54937 tölgy, 9236 kőrisfa, 13496 szilfa, 6265 bükkfa és más törzsek. A többi között árvereztek és vettek: Sorger és társa Eszék, Tröszti Károly vár, Miskicz Kostajnicza, Bak Vak fiai Budapest, a Société d’importation des chênes Barcs stb. Értéktőzsde, Bécs, okt. 16. (Tőzsdei tudósítás.) A Rothschild-csoport tanácskozásaira meglehetősen szilárdul elmúlva, Berlin és helyi eladások folytán lanyhultak az árfolyamok, zárlat felé javult az irányzat. Berlin, okt. 16. (Tőzsdei tudósítás.) Vidéki és üzérkedési eladások nyomást gyakoroltak, járadékok visszamenőben, pénz valamit vonzó. Bécs, okt. 16. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.80. Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 179.— . 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 114 50. Magy.nyer. k. sorsjegy 130.75. Szölödézsmaválts. kötv. — .—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles, sorsjegy 123.25. 4 száz. aranyjáradék 100.50 M. orsz. b.-részv. —. —. Magy. vasúti kölcsön 147.60. Magyar hitell), részvény 308.80 Alföldi vasút révv. 182.25. Magyar északkel. vasút r. 162.50, kft?gálya“7 esz. Is .Stolány-r.”96.—. Kassa-Oderbergi vasút r. 141 50. 5. száz. papir-járadék 91 20. Adria m. tengeri gözh. r. társ. —.— Török dohány-----.Északi vasútrészv. —. Magyar fegyvergyár r. t. —.—. BéCS, okt. 16 (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.811 40 Déli vasút részvény 106.—. 4 százalékos aranyjáradék 109.80. Londoni váltóár 121.60. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 209. 1864. sorsjegy 171 75. 4.2 száz. ezüstjáradék 82 25 1860. sorsjegy 140 75 Török sorsjegy 22 40. Angol-osztrák bank részv. 112.50 Osztrák államvasut részv. 249 50. 20 frankos arany 09.63— 4.2 száz. papirjáradék 81.70. Osztrák hitelsorsjegy 181 50 Osztrák-magyar bankrész. 871.— Cs. kir. vert arany 5.77. Német bankváltók 59.47. Elbe völgyi vasút 195.— Dunagőzhajózési r. t. 400. Bécsi bankegyl 98 50. Az irányzat : javult Külföldi értéktőzsdék zárlata október 16-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista is 5965 forint. — ICO frank vista 1 48— forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségenélkül. — A C-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin ] Frankfurt Páris Árf. | Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás ~ n ~] r...1 ~~~~~ 4*/*-op magyar aranylárad 84 iéOj 100.54 K 84.10 100.58 U 81 56 100.15( 5®'o*08 „ papíriárad. I 76 — | 90 87«1; 76 —| 90.87 K. | — 4‘20/o-og Osztrák „ : 68.«0 82.07 K 68 16 81.53 K — 5«/o-os „ „ | 81.60 97 SOK 81.80 97 66 K — — — 4-2°/o-ob „ celatjárad.9 — 82.41 K. 68 85 82 23 K — 1%-os fl aranyjárad. i 92 40 100 08 K »2 45 110.14 K —— • — Magyar keleti vasúti kfltv. 82. —1 97 91 K —.— —.— — 5°/o-08 keleti vasút els. kötv. 103 30 123 31 K —.— —.— —• — Osztrák hitelrészvény........116*.26 312.57 U 261 25 812.46 U —— Osztrák-magyar bank......... —. - — 783 50 875.27 K| —•— —■— Osztrák-magyar államvasut 105 149 73 H 209 50 251 11 0 35 — 248.85m Déli vasút............................... 45.— 106 95 LI 90 12 106 03 V 231 — 166.27M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —\\ - -- • .— I —.— —.— Magyar-gácországi vasút.. ——.— |----------— | —.— • — Elbevölgyi vasutrészvény. .----------------| — — —.— | —.— Károly-Lajos vasút................ 87 70 208 67 ‘J||'6 50 210.68 I | —.— — Kassa-oderbergi vasut........ 59.90 142 13 K I —— — —■ — Orosz bankjegyek..................218 —129.81 ——.— Váltó bécsi piaczra...............101 86 1 59 60 1 108 07 59 10 | —.— — . — II. kibocs. keleti kölcsön... | —.— —| —.— —.— |--------—■ Osztrák földhitel-srószv.társ. —.— —| —.-- —.— . —.— —.— 3°/p-os franczia járadék----- —[| ——.— || 82 30 —•—0 4*/í°/*-os franczia járadék .. —.— — — ji —. — —.— i 106 55 —-— O Ottomén bank részvény ... —• jj —. — —.— Ji —. — —.— Franczia törjeszthető járad. —ji —.— —.— i 85 02 —-— Magyar vasúti kölcsön sz. n. ——.— | —.— —.— . — — —.— K Magyar jelzálog-hitelbank — — —. — I ——.— ji--------—.— Árutőzsde Bécs, okt. 16. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat bágyadt volt, az árak csökkentek. Eladatott : Bon őszre 892—8.37 forinton, okt.6 bér—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 9.06—9.09 forinton, júniusra —.— ----.— forinton. —Bon őszre —.-----.— forinton, rozs tavaszra —.■-----forintos , rozs május—júniusra —.-----.— forinton. — Zab őszre 5.60 — 5.62 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forinton, zab tavaszra 6.15-----619 forinton. — Tengeri júniusra------------. forinton, szept.—októberre —.-----6.25 forinton.— Új tengeri 1889. május—júniusra 5.76 — 5.78 forinton. Felmondatott ma 500 mmázsa búza és 500 mmázsa zab. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. junius—júliusra —.-----.— írton, őszre 882 — 837 forinton, búza 1889. évi tavaszra 905—9.10 forinton. — Rozs 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 6 10—6.20 forinton, 1889. évi tavaszra 6.65—670, forinton. — Zab 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 5.60- 5.65 forinton, 1889. évi tavaszra 6.15 — 6.20 forinton. — Tengeri 1888. junius—júliusra —.-----.— forinton, július—aug. —.----.— forinton, augusztusszeptemberre —.-----.— forinton, október—novemberre 6.22—6.27 forinton. 1889. évi május—júniusra 5.74—5.79 forinton. — Káposztarepcze 1888. augusztusszeptemberre —.--------.— forinton, október—novemberre 15.25 — 15.35 forinton, 1889. évi február-márcziusra 15.75— 1585—. forinton. — Repczeolaj kész szállításra 85.----35.50— forinton, október—deczemberre 35.25 — 35.75 forinton, január—áprilisra 36 -----36.50 forinton. Szesz. Az árak változatlanok. Kész szállításra 19.-----19.25 írton, julius—augusztusra —.----------forinton, szeptemberre —.----------.— forinton. Berlin, okt. 16. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza november—deczemberre 188 márka — fillér ,11 frt 17 kr. ; atlUaz—-------------------------A_l__ ----4- - - «-4- CtO tr»AD- — november—deczemberre 159 márka 25 allér (= 9 frt 46 kr.) ; deczemberre 160 márka 25 fillér (=39 frt 52 kr). Zab októberre 144 márka 50 fillér = 8 frt 56 kr.); október—novemberre 131 márka 25 fillér (= 7 frt 78 kr.). Repczeolaj októberre 57 márka — fillér (= 38 frt 86 kr.) ; 1889. ápril—májusra 56 márka 60 fillér (= 33 frt 62 kr.). Szesz októberre 32 márka 60 fillér (= — frt — kr.); 1889. ápril—májusra 35 márka 30 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 55 krral. Stettin, okt. 16 (Ter mé ny vásár.) Búza november— deczemberre 189 márka —fillér (= 11 frt 22 kr.); ápril— májusra 198 márka 50 fillér (= 11 forint 79 krajczár.). Rozs november—deczemberre 155 márka — fillér (= 9 frt 20 kr.); ápril—májusra 159 márka — fillér (= 9 forint 44 kr.). Repczeolaj októberre 56 márka 50 fillér (= 33 frt 56 kr.; ápril—májusra 56 márka — fillér (= 33 frt 26 kr.). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 53 márka — fillér (= — frt — kr . helyben 70 márka fogyasztási adóval 83 márka 30 fillér (= — frt — kr.); októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.); október— novemberre 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 59 frt 55 krral. Köln, okt. 16. (Te r mé ny vá s á r.) Búza novemberre 20 márka 60 fillér (= 12 frt 24 kr.); márcziusra 21 márka 60 fillér (= 12 frt 83 kr). Rozs novemberre 15 márka 80 fillér 9 frt 38 kr.); márcziusra 16 márka 80 fillér (= 09 frt 98 kr.) Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 62 márka 10 fillér (= 33 frt 89 kr.); októberre 61 márka 10 fillér (= 33 frt 19 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 55 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BFRL.II. Október 16. Október lipotixa nov.* deczemberre 188 márka — fillér 189 márka — fillér „ deczemberre.....................189 „ — „ 190 „ 10 „ Rozs nov.—deczemberre . . . 169 „ 25 „ 161 „ 10 * ,, deczemberre....................160 „ 25 * 161 „ 25 „ Hab októberre..........................144 „ 50 „ 186 „ 50 „ „ október—novemberre ..181 „ 25 . 132 „ 50 „ STETTIN. Suza nov.—deczemberre . . 199 márka —fillér 192 márka— fillér is ápril—májusra....................198 „ 50 „ 201 „ — „ Hozs nov.—deczemberre . . , 165 „ — „ 158 „ — „ „ ápril—májusra .... 159 . — . 162 « — „ BÖEN. Búza novemberre ...... 20 márka 60 fillér 20 márka 70 fillér I, márcziusra.....................................21 „ 60 „ 21 „ 70 „ ROZS novemberre.....................................15 „ 80 „ 15 „ 90 n „ márcziusra.....................................16 , 81 . 16 * 90 s PARIS. Búza folyó háza...............................27 frank 80 címe 28 frank — címe „ novemberre.........................27 * 90 „ 28 „ 10 „ ,, novembertől 4 hóra ... 28 B 10 B 28 „ 30 „ ,, 4 első hóra...................... 28 * 50 „ 88 „ 80 „ Liszt folyó hóra..........................64 „ 10 „ 64 „ 25 B ,, novemberre.........................62 „ 65 „ 63 „ 30 n ,1 novembertől 4 hóra . . . 63 „ —1 „ 63 „ 60 „ „ 4 első hóra.........................63 „ 50 „ 64 „ 10 „ HÍREK. Október 16. — Személyi hírek. Baross Gábor közlekedési miniszter ma délután Bécsbe utazott. — Hegedűs János Veszprém város közgyámjává és gyámi nyilvántartójává egyhangúlag megválasztatott. — Adomány. Gyulay Pál főrendiházi tag és egyetemi ny. r. tanár 50 írttal az egyetemi bölcsészethallgatókat segélyző egyesület alapitó tagjai közé lépett. — Rökk Szilárd végrendeletének kihirdetése tárgyában, Bogisich Lajos elnöklete alatt, ma vette fel a jegyzőkönyvet a budapesti kir. törvényszék. A boldogult 5 végrendeletet hagyott hátra, melyekben azonban a nagyobb adományokról említés nincs téve. »Alulírott — igy kezdte végrendeletét Rökk Szilárd — kora gyermekségemtől fogva mindig oda törekedvén, mikép magamat a tudományokban lehetőleg kiképezzem, hogy idővel aztán a hazának hasznos és tevékeny polgárává válva, a közjónak előmozdítására észszel, lélekkel, vagyis szellemileg hathassak. Miután azonban a természet adományairól — fájdalom — részemre sokkal kevesebb vala szánva, hogysem minden szorgalmam és igyekezetem emellett is tudomány s lelki tehetségben valami tevékenyebb, kitünőbb erőre vergődhettem volna, — ezt szomorúan látva és tapasztalva, oda törekedem, hogy ha már szellemileg nem, tehát legalább anyagilag legyek képes hazám javára valamiben szolgálni s annak oltárára némi áldozatot hozni. Iparkodom tehát, Isten segedelmével, munkásságom s fösvénységgel páros takarékosságom által, gyakori nélkülözések mellett, némi kis vagyont összegyűjteni, hogy boltom után annak bizonyos része a haza oltárára letétessék. E buzgó törekvésem folytán találom szükségesnek, miszerint ideje korán írjam meg végakaratomat a hazai közczélokra szánt hagyományaimra nézve, hogy hirtelen elhalálozásom mellett, éppen azon szent szándékom, melyet lelkemben ápoltam, váratlanul meg ne biusittassék.« Áttér ezután a hagyományokra. A m. tud. akadémiának 10.000 forintot hagy, a melynek kamatai a magyar nyelv és történelem tárgyában kiírandó pályázatok jutalmazására fordítandók. A nemzeti színház javára alapítványként 4000 forintot hagy. E 4000 frt kamatai vagy két évenként annak a színésznek adandók ki, aki valamely jó eredeti drámát vagy vígjátékot írván, műve köztetszésben részesült. A szindizáló választmány fog ez iránt intézkedni. Sorba veszi ezután az egyes fővárosi jótékony intézeteket, amelyeknek, mint már említettük, nagyobbára jelentékeny összegeket hagyományozott. A szerviták templomában ma volt az ünnepélyek negyedik és utolsó napja nagy számú közönség jelenlétében. Reggel 8 órakor tartották az első szentmisét, melynek végeztével Kanovics Béla józsefvárosi esp. plébános tartott szent beszédet. Délelőtt 10 órakor volt a zenés diszmise, melyen Hornig Károly báró veszprémi püspök pontificált fényes segédlettel. A templomi ének és zenekar Noséda Gyula karnagy vezetése alatt a következő énekeket adta elő: Ecce sacerdos magnus és Diabelli a dur Dietrich Ilona a Beliczay Gyula által ez ünnepélyre írt kar- és soprán magánénekét adta elő. Az offertoriumot »Ave Maria stella« Schmidt Gusztáv énekelte, Payer Giga k. a. pedig egy hegedű sólót adott elő. Délben nagy ebéd volt a szervitáknál, melyen Hornig báró megyés püspök is részt vett. Délután dr. Wolafka Nándor német és Menyhárt László kalocsai jezsuita rektor magyar prédicatiót mondott. Este 7 órakor volt aTe Deum, melylyel az ünnepek véget értek. Menyhárt tegnap esti predicatiójában a szervitáknál a socialis kérdésről szólt. Az egyházi szónok a socialismus kimerítő történetének előadása után bírálat alá vette az eddig felmerült megoldási módozatokat és élesen elítélte a communismust és anarchismust. A munkások sorsának javítását szerinte csakis a keresztény socialismus útján lehet elérni. — A székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnasium átalakított és kibővített épületének felavatása — mint lapunknak írják — f. hó 14-én folyt le nagy ünnepélyességek mellett. E czélból már megelőző nap Udvarhelyre érkezett Szász Domokos ev. ref. püspök, kit megérkezésekor nagy ünnepélyességgel fogadtak s este 7 órakor az ev. ref. főgymnasium tanárkara és tanuló ifjúsága fáklyás zenével tisztelt meg. A gymnasium épületének felavatása vasárnap az ev. ref. templomban és a gymnasium nagytermében folyt le. Mind a két helyiség zsúfolásig megtelt intelligens közönséggel. Ott volt a megye közszeretetben álló főispánja, Dániel Gábor, dr. Török Albert alispán, Gyárfás Domokos és Nagy Lajos erzsébetvárosi törvényszéki elnök, mint a gymnasium főgondnokai, az erdélyi ev. ref. igazgatótanács és több ev. ref. collegium képviselői, a megyei ev. ref. papság csaknem teljes számban és a város összes hivatalos testületét. A felavatási ünnepély teljes 3 órát vett igénybe s végeztével mintegy 120 teritékü közebéd volt. A közebéden az elő poharat Gyárfás Domokos gondnok emelte a királyra, szavait az egész társaság állva hallgatta végig és zajosan megéljenezte. Szintén Gyárfás köszöntötte föl fia Snr. Timanust, is majd a misnak nyit ette m Viarát Gyárfás főgondnokért, Szakács Mózes tanár a magyar közoktatásügyi kormányért, a főispán a különböző felekezetek és testületek közötti egyetértésért. Lakoma után a püspök tiszteletére szavallóestély volt, melyet kedélyes tánczmulatság követett egészen a hajnali órákig. — Halálos végű verekedés. A czeczei csendőrőrs parancsnok által vasárnap czirkálásra kiküldött Gyulai Imre és Vaspék István káplárok, mindketten pápai születésűek, útközben, Paks és Németkér községek között összekaptak. A vita annyira elkeseredetté vált, hogy fegyvereiket egymásra sütötték s Gyulai agyonlőtte Vaspéket. A tettes azonnal maga jelentkezett a törvényszéknél Pakson. Vaspök holttestét ma bonczolták fel és helyezték el a németkéri temetőben. A vizsgálatot — mint lapunknak jelentik — a székesfehérvári csendőrőrsparancsnokság részéről kiküldött Tóthhadbíró és Jaszuch főhadnagy vezetik. — A különös jóttevő. Nemrég a Galatából az Aranyszarvon át Stambulba vezető hídon megjelent egy általánosan ismert ügyvéd két erős napszámossal, akik két nagy ládát vonszoltak maguk után. Az ügyvéd megáll a híd előtt s az ott sürgő-forgó koldusokat beható vizsgálat tárgyává teszi, s ha talál olyat, akinek öltözéke gazdag a festői rongyosságban, napszámosainak jelt ad, mire hirtelen spanyol fal rejti el a koldust. E mögött aztán régi foszlányos ruhája helyet újdonatúj ünnepi öltözéket kap. De a koldus rongyos ruháját, korántsem dobják az aranyszarvba, hanem gondosan az egyik ládába rejtik el, s mikor az ily módon megtelt s a másik, melyben az uj ruhák voltak, kiürült,Themis papja óriási néptömegtől követve, méltóságteljesen megy haza felé. »De mi jut eszébe? Fel akarja öltöztetni Konstantinápoly koldusait?« kérdezték az ügyvédtől. »Dehogy, egy párisi festő barátom többször kért fel arra, szerezzek neki lehetőleg piszkos koldusruhákat, hogy azokon tanulmányokat tehessen. Barátom e furcsa kérését eleinte tréfának véltem és nem törődtem a dologgal, de most gorombáskodni kezdett s nem maradt más hátra, minthogy kérését teljesítsem.« — Az üvegfaló. Berlinben jelenleg egy üvegfaló meseszerü dolgokat visz végbe; a legvastagabb söröspohárból könnyűséggel harap le egy-egy darabot s azt fogai között izzó-porrá rágva, bizonyos gyönyörrel nyeli le. S e sajátszerü szenvedélyét egészen üzletszerűen folytatja. A vendéglőben ahhoz az asztalhoz telepedik le,ahol már többen ülnek és beszédbe elegyedve asztaltársaival, felette ügyesen képes a beszéd tárgyát »művészetére« terelni. A kétkedők természetesen nem hisznek, aminek fogadás a vége, amelyet rendszesen a »művész« nyer meg. Hogy az üvegfaló mily szeretettel űzi művészetét, kiviláglik abból, hogy késznek nyilatkozik egy erős, 3/10 literes üveget öt óra alatt »szőröstől-bőröstől« felfalni. A berlini vendéglősök emlékül teszik el maguknak azokat a poharakat, amelyeknek szélei a szó szoros értelmében le vannak rágva. Az üvegfalónak pompás hófehérségű fogai vannak ; nyelve érdes, fogdusa pedig megsebzett és vörösen foltos. Gyenge idegzetű emberek nem képesek végig nézni az üvegfalás e procedúráját, de az eredeti »művésznek« csak móka az egész. — A szászok és Zay. Zay Adolf képviselő úr az »O. É.«-ben egy nyilatkozatot tesz közzé, melyben kijelenti, hogy a nagyszebeni választógyűlésen nem azért nem szólalt fel, mert a »közönség hangulatától félt«, mint azt egy szebeni sürgöny jelenté, hanem mert a szászok ellenzéki programmja fentartatván, semmi oka sem volt a felszólalásra. (Zay úr hozzánk