Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)
1888-10-18 / 2205. szám
fi szó legszorosabb értelmében persona grata volt. Mikor Depretisnek a hármas szövetség megalakítására czélzó tárgyalások közepette külügyminiszterre volt szüksége, Robilant hazafiságára apellált, ki sok rábeszélés után vállalkozott is a tárcza átvételére. Honfitársai azonban hamarosan megfeledkeztek arról, hogy ő illesztette be Olaszországot, érdekeinek teljes megóvása mellett, a hármas szövetség keretébe, de annál erősebben terhére rótták a dongali szerencsétlenséget, holott a massovai expeditio tervezésében a grófnak semmi része sem volt. Ez időtájban egészsége is megrendült. Külügyminiszterségének befejezte után azonnal szóba jött, hogy őt kellene Londonba küldeni, tekintettel a még fenforgó kényes megállapodásokra Olaszország és Anglia között, de a kiváló diplomatát betegsége hónapokon át hátráltatta a londoni nagyköveti állás elfoglalásában. Végre egészsége visszatért annyira, hogy a tavasz kezdetén Londonba mehetett, de folytonosan gyöngélkedett s ma elköltözött az élők sorából. Robilant Carlo Felice Nicolis gróf 1826-ban Turinban született és már kora ifjúságában a hadseregbe lépett. Tevékeny részt vett az olaszországi hadjáratban és Kőváránál fél karját vesztette. Az 1866-ki hadjáratban, mint vezérkari alezredes szerepelt. A háború után a hadiakadémia igazgatójává neveztetett ki, majd a nyugtalan Ravennába küldték praefectnek. 1871-ben Bécsben mint követ, 1876 óta mint nagykövet képviselte Olaszországot. 1885-ben, junius 29-én, Depretis kívánságára elvállalta a külügyi miniszteri tárczát, amelyet a dongali catastropháig vizelt, amelynek megtörténte után, elkeseredve egy ellene intézett igaztalan támadás által, azonnal le akart köszönni, de királya kérésére megmaradt mindaddig, míg a hármas szövetség alapját képező tárgyalások befejezésre nem jutottak, amelyek után visszalépett. Ekkor kapta Robilant gróf, még I. Vilmos német császártól, a fekete saszemlét. Londonban mint nagykövet csak rövid ideig képviselhette Olaszországot. Diplomatiai működését kiváló tapintat jellemezte s feladatának megoldásában segélyére volt szeretetreméltó egyénisége, széles látóköre és katonás erélye. Nyugodjék békével! — Rökk Szilárd végrendeletei. A budapesti kir. törvényszék polgári osztályánál f. hó 5-én hirdették ki Rökk Szilárd végrendeleteit. A nagy lelkű emberbarát 1862. április 12. és 1888 augusztus 16. közti időközben összesen öt végrendeletet készített, melyek egymást kiegészítik, csupán a végrendeleti végrehajtók iránt vannak változtatások. A végrendeleti okiratok közül az első kivételével, valamennyit Rökk Szilárd sajátkezűleg írta. Az elsőnek záradéka szintén Rökk sajátkezű írása, elejét azonban más írta. A Végrendeletekben taxatíve felsorolt hagyományok azonban csakegy kis részét képezik azon összegeknek, melyeket Rökk Szilárd köz- és jótékony czélokra hagyott, mert ezekre nézve a végrendeletekben csak általános utalás történik, midőn általános örököseinek testvéreinek szivükre köti, hogy mindazon csomagokat és boríték alatti leveleket, melyeket hagyatékában találnak, a czímzetteknek haladéktalanul átszolgáltassák. Most már tudva van, hogy ezen csomagokban annyi különféle köz- és jótékony czélokra nagy összegek foglaltattak, melyeket Rökk Pál, az elhunyt testvére, mint most már egyetlen általános örököse, rendeltetési helyükre juttatott. Az 1862. évi április 12-én Budapesten kelt végrendeletében a következő közczélú hagyományok foglaltatnak: 1. Magyar tudományos akadémiára 10,000 frt. 2. Muzeum alaptőkéjére (a képcsarnok) 2000 frt. 3. A nemzeti színházi intézet javára 2000 frt. 4. A nemzeti színházi nyugdíjintézetnek gyámolitására 500 frt. 5. A zenedének 105 frt. 6. A pesti vakok intézetének 100 frt. 7. A pesti bölcsödének 100 frt. 8. A pesti józsefvárosi római kath. plébániának 100 frt. 9. A pesti református evangelicus egyházaknak 100 frt. 10. A pesti Rókuskórháznak 500 frt. 11. A dunaföldvári külső iskolának 200 frt. 12. A dunaföldvári szegény ápoldának 100 frt. 13. A czinkotai r. kath. templomnak 100 frt. 14. A czinkotai elemi iskola javára 50 frt. 15. A pesti Josephinum fia-írvaintézet alaptőkéjére 500 frt. 16. A pesti árvaleányház évi kiadására 500 frt. 17. A pesti gyermekkórház alapítványául 500 frt. Rökk Szilárd második végrendelete 1874. november 20-án kelt Budapesten. Ebben a többek között azon végső óhajtásának ad kifejezést, hogy aktiv kötelezvényeit, váltóit, részvényeit, szóval követeléseire vonatkozó okmányait testvérei örököljék és hajtsák be. Társulati részvényei (action) a következők: 12 drb első hazai takarékpénztártársulati részvény; 13 drb Budapest fővárosi takarékpénztári részvény; 6 drb hengermalom társulati részvény ; 2 magyar biztosító társulati részvény; 3 drb »Pannónia« viszonbiztosítási társulati részvény ; 9 drb kereskedelmi bank társulati részvény; 5 drb pesti lóvonatú vasúti társulati részvény. Ezen részvényei mind Rökk Szilárd nevére szólanak. A végrendelkező azt kívánja, hogy testvérei halálukig húzzak ezen aditák után járó osztalékot, de elhalálozásuk esetére mindannyi részvény a budapesti városi tanács, illetőleg főpolgármester kezeihez tétessék át, azon czélból, hogy mindezen részvények értékéből Rökk Szilárd neve alatt örök alapítványtőke formáltassék a pestvárosi elemi iskola-tanítók segélyezésére. De a végrendelkező megszabja a segélyezés módját is. E szerint az egész örök alapítványi tőkének egész évi kamata öt egyenlő részre osztandó és pályázat útján öt városi elemi iskolai tanítónak adandó ki és pedig akként, hogy a fővárosi tanács által öt tanító, két egymásután következő évig élvezhesse a segélyt. De jövőre ismét pályázhatnak a már egyszer segélyben részesültek. Ha pedig a pályanyertes tanító a két évi időközben elhaláloznék, járandósága özvegyének és árváinak kiadandó. De,ha a tanitó fegyelmi büntetés alá kerül, a segély tőle elvonandó. Rökk Szilárd ugyanezen végrendeletében több barátjáról és ismerőséről, cselédjéről megemlékezik, kiknek bútorokat és egyéb tárgyakat hagyományoz. Ezen kívül 1880. október 27-én, 1886. február 20-án és végül 1888. augusztus 16-án készített három újabb végrendeletet, melyekben több magán ügyéről intézkedik és örököseinek szivére köti, hogy mindazon papircsomagokat és boríték alatti leveleket, melyeket szekrényeiben találnak, kerülve minden közhirrétételt mert »Nekem — úgymond nincs semmi vágyódásom vagy szükségem hírnévre, dicsőítésre« — a szerint, a mint czimezve vannak, kinek-kinek kezéhez szolgáltassák. »Lelkiismeret ellenes tett fogna lenni — úgymond — azoknak átadását késleltetni vagy pláne visszatartani.« »Adósságaim nincsenek. Egy fillérrel sem tartozom senkinek, bárki lépjen is fel ellenem követeléssel, örökösöm bátran elutasíthatja. Én pénzviszonyban senkivel sem állottam« stb. Utolsó végrendeletében (1888. aug. 16.) miután nővérei is elhaltak, kijelenti, hogy elégségesnek tartja, az előbbi végrendeletekben kinevezett végrendeleti végrehajtók mellőzésével, hogy egyedül öcscse, Rökk Pál végezze a végrendeletének pontos végrehajtása körüli teendőket. — A Tompa-utczai rablógyilkosság áldozata özvegy Sándor Albertné az üllői úti sebészeti klinikán haldoklik. Esti 8 órakor sebláza 398 fokra emelkedett. A reggelt aligha éri meg. Tegnap óta eszméletét még pillanatokra sem nyerte vissza. A rejtélyes rablógyilkossági ügyben a rendőrség szakadatlanul nyomoz, de a vizsgálatot rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a bűntényt rendkívüli kiszámítással követték el, sőt egyes bűnjelekkel a rendőrséget tévútra vezették. Nagy munkát adott a rendőrségnek, még a bűnjelek jelentőségét megállapíthatta. Ma megállapították, hogy a padláskulcs, melyet a kapuzárban megtaláltak, egyszer fordítható meg a lakatban és ha a reteszeket megnyomják, a kapu ki is nyitható vele. Tehát a rablógyilkos a kaput ezzel a kulcsal nyitotta ki. Újabban gyanúokok merültek fel, hogy a rablógyilkosságot asszony követhette el, valamint erős támpontot nyer azon nézet is, hogy a véres bűntény bérgyilkos boszú műve volt. Kezdetben egy házaspárt gyanúsítottak a bűntett elkövetésével de kihallgattatásuk az ellenük irányuló gyanút eloszlatta. E házaspárra különösen Sándor Albertné fiai gyanakodtak, mert az asszony bejárós volt az öreg házi asszonyhoz és teljesen ismerős volt viszonyaival. Ma a rendőrség ismét több helyen házmotozást tartott, de eredmény nélkül. Az öreg asszony fukarságára jellemző azon körülmény, hogy a rablógyilkosság előtti napon idősebb fiának csakis erős jótállás mellett volt hajlandó 50 frtot kölcsön adni. Mivel pedig az egyik kikötött jótálló el nem jött, menje, ki a kölcsönért eljött, nem is kapta meg a pénzt. — Törökök Budapesten, Konstantinápolyból, e hó 25-én előkelő társaság érkezik Budapestre. A társaság vezetői Széchenyi Ödön gróf pasa, Black bey perui polgármester, Sevfik bey a szultán hadsegéde és Mashar pasa. A fővárosi önkéntes tűzoltótestület egy értesítő szerint meghívót is intézett hozzájuk, valószínűleg így óhajtva jelezni, hogy a törököket a tűzoltótestület vendégeinek óhajtja tekinteni. A budapesti tűzoltóság ennek folytán élénk részt vesz a vendégek fogadásában. A központi személy-pályaudvarban az érkező vonat elé egy fél díszszázad önk. tűzoltó vonul ki, az összes fővárosi tűzoltótestületek parancsnokaival. Széchenyi pasát és a vele érkező urakat először az orsz. tűzoltószövetség nevében Follmann Alajos alelnök, azután Széchenyit külön, mint a budapesti önk. tűzoltótestület alapítóját és első főparancsnokát Bárány N. Ernő főparancsnok s végül a városi tűzoltóság nevében Scserbovszky Szaniszló főparancsnok üdvözli. Másnap reggel 8 órakor az újépület udvarán az összes fővárosi tűzoltó - testületek valószínűleg tisztelgést és gyakorlatot rendeznek a vendégek tiszteletére. — Hírek a múzeumból. A Svábhegyen egy római sírt fedeztek fel, találva benne egy római bronz fibulát, olyant, amilyent a rómaiak nagy számban kivitelre készítettek. A kiásott sírt beszállították a nemzeti múzeumba. :— Herglocz Antal pancsovai kir. törvényszéki elnök nagy érem-és régiség gyűjteményét azon kijelentéssel ajánlotta fel a nemzeti múzeumnak, hogy abból a múzeumban használható tárgyakat válogassa ki, a fenmaradórész hova ajándékozására nézve pedig ajánljon múzeumokat. A régiségtár számára különféle érmeket és régi pecsétgyűrűket választottak ki, a többire nézve pedig a temesvári és szegedi múzeumokat ajánlották Herglocznak, aki azokat az ajánlott múzeumoknak ajándékozta. Herglocz nagybecsű fegyvergyűjteménye is, melyet szintén a nemzeti múzeumnak ajándékozott, napokban fog megérkezni.-------Torma Károly a zsuppai birtokán talált két darab régi római téglát ajándékozott a nemzeti múzeumnak. A téglák C. IV. (Cphors I Vbciorum) bélyeggel vannak ellátva. — Gyászünnepály. A pesti izr. nőegylet leányárvaházában ma délután gyászünnepet rendezett Deák Ferencz, továbbá elhunyt alapitói és alapítványozói emlékére. Az ünnep az árvaház nagytermében folyt le, melynek oszlopai és szószéke gyászlepellel voltak bevonva. — Rabszökevény. Spiegelhalter Tivadar budapesti születésű, 40 éves mézeskalácssütő, ki súlyos testi sértés és más vétségek miatt fogságban volt, a budapesti kir. törvényszék épületéből, hol előállították, ma délelőtt megszökött. — Eljegyzés. Özvegy Rosmayer Ferenczné leánya, Róza, jegyet váltott siebenburgi báró Eliatschek Ede sz.á. cs. kir.sorhajó zászlóssal, a dunagőzhajózási-társaság másodkapitányával. — Öngyilkosság. Pessik János abonyi lakos, köztiszteletben álló jómódú sütő és hentesmester e hó 14-én agyonlőtte magát. Az öngyilkosság oka teljesen ismeretlen. Pessik halálát özvegye és 7 árvája siratja. — Fővárosi krónika. Öngyilkosság. Szarka Tamás blarczkói születésű, 46 éves lakatoslegény tegnap este a Hermina-úton agyonlőtte magát. Megszökött őrült. Boznai Ignácz aradi születésű 28 éves czukász a lipótmezei országos tébolydából, hol ápolták, megszökött. Szinház és művészet. — A nemzeti színház legközelebbi eredeti újdonsága Csiky Gergely »Divatkép« czimű színműve lesz, melynek főszerepei Márkus Emilia, Csillag Teréz, Alszegi Irma, Szacsvayné, Szathmáryné, Náday, Mihályffy, Bercsényi, Vizváry és Gabányi kezeiben vannak. — A »Divatkép« után első újdonságul Mérai-Horváth Károly »Falusi délutánok« cz. vígjátéka kerül szinre. — A meiningeniek színtársulatának mai előadása ismét diadala volt a színpadi korhűségnek, a gazdag, fényes kiállításnak és a hatásos rendezésnek. Stuart Mária 5 felvonásának folyamában megelevenedni láttuk angol Erzsébet érdekes, mozgalmas korszakát. A második felvonásban a királyné bevonulása és a franczia követek kihallgatása egészen az akkori udvari szertartás szerint volt rendezve és igen nagy hatást tett a közönségre. A Fotheringham-i kastély, melyben Stuart Mária fogva volt, egykorú rajzokról volt másolva ; a kastély bútorát, melyet még most is őriznek Angliában, hiven láttuk másolva a színpadra. Sőt még az induló is, melyet Mária kivégzésekor játszottak, hangjegyről hangjegyre azonos az akkori boszorkányégető indulóval, melyet az angol urak Mária szégyenére játszottak, midőn a vesztőhelyre ment. Az előadás nagy hatást tett, atalán elismerték a kiállítás díszét és a rendezés szépségét. Az előadók közül Otto Lorenz (Mária), Wasserburger (Erzsébet), Teller (Talbot), Knorr (Leicester), Richard (Burleigh), Bartel (Mortimer) váltak ki előnyösen. Tudomány és irodalom — Am. kir. természettudományi társulatban ma vették kezdetüket a szakülések. A t. akadémia kis termében d. u. 5 órakor Sziy Kálmán elnök nyitotta meg az ülést a következő beszéddel: Tisztelt társulat! Társulatunk ez évi első nyilvános ülését, melyet a nyári szünetek után tart, fájdalom most nem, mint egyébkor, a viszontlátás örömének kifejezésével, hanem súlyos veszteségek bejelentésével kell megnyitnom. A lefolyt szünetek alatt nagy veszteség érte tudományos irodalmunkat s egy nagy veszteség közéletünket és egész hazánkat. Mindkettőnek súlyát a mi társulatunk is mélyen érzi. Július hó 15-ikén elvesztettük Dr. Balogh Kálmánt, a tudományegyetem orvosi karának egyik főoszlopát, s ugyanott az orvostudományi oktatás mai rendszerének szervezőjét, az orvosi irodalom legtevékenyebb munkását, társulatunknak egyik legbuzgóbb tagját, ki fiatal éveiben előbb mint könyvtárnok, azután mint titkár, s végül hosszú évek során mint alelnök s több, mint negyedszázadon át mint lankadatlan munkatárs, széleskörű tudományával, termékeny tollával és szelleme egész hevével szolgálta társulatunkat. Áldás legyen emlékén! Alig egy hónappal utóbb elvesztette társulatunk, elvesztette közéletünk, elvesztette hazánk egyik legnagyobb jóttevőjét, Trefort Ágostont, ki nemcsak a magyar cultus- és közoktatásügynek, hanem a szó szoros értelmében, a magyar culturának volt mindvégig fáradhatatlan minisztere. Igaz, hogy a históriai alakok működését az a kor, amelyben éltek, sohasem tudja tárgyilagosan megítélni, de azt ma is már, anélkül, hogy az utókor ellentmondó ítéletétől tartanunk kellene, bátran kimondhatjuk, hogy Magyarországon ez ideig a természettudományok érdekében senki annyit nem tett, annyit nem alkotott, annyit nem teremtett, mint ő. Nemcsak tollal és élőszóval, meggyőződése szent hevével hirdette minden alkalommal a természettudományok nagy fontosságát Magyarország újjáalkotásában, hanem tett is annyit, amennyit ez irányban előtte senki sem. Hajlékokat, kényelmes otthonokat alapított a természettudományok minden ágának, beleértve orvosi és technikai alkalmazásaikat is. Amit fél századdal ezelőtt is gróf Széchenyi István tett az ország közlekedésügye és közgazdasága érdekében, azt tette Trefort napjainkban a természeti tudományok terén. Meg vagyok győződve, hogy ha alkalom nyílik reá, társulatunk minden tagja kész örömmel fogja meghozni a tőle telhető áldozatot, hogy Trefort Ágoston emléke iránt külsőleg is lerójjuk hálánkat. Engedje meg a t.szakülés, hogy e mai nyilatkozatom, melyre nézve társulatunk minden tagja bizonyára egyetértett velem, a mai ülés jegyzőkönyvébe beiktattassék. A minek egyhangú elfogadása után következett dr. Daday Jenő múzeumi tiszt előadása, amelyben a »Cladocerák«-ról éppen most megjelent munkáját ismertette. A felette lelkiismeretes munkálkodásról tanúskodó előterjesztés után, ifj. Jankó János tartott szabad előadást Sahara flórájáról és bemutatta nagy fáradtsággal és gonddal készült speciális növénygyűjteményét. Ezzel a felolvasó ülés véget ért. A szakülést választmányi ülés követte. Törvényszéki csarnok Tizenhat rendbeli csalás és többrendbeli sikkasztás miatt helyezték vád alá Tóth Vincze helyszerzőt, a »Képviselők albuma« és a »Miniszterek arczképcsarnoka« czimű szédelgő vállalatok szerkesztőjét, kinek bűnperét november 6-án fogja tárgyalni a budapesti kir. törvényszék büntető osztálya. A vádhatározat szerint Tóth Vincze ezen irodalmi vállalatokat minden tőke nélkül akarta létesíteni és ezen kívül a vállalatok üzleti köréhez semmi esetre sem szükséges 19 személyt alkalmazott, mi mellett a vállalatok természete sem indokolta azt, hogy minden egyes alkalmazottól 20— 200 írtig terjedő óvadékösszeget követeljen és végül tekintettel arra, hogy a nála letett óvadékösszegre nézve a szabad rendelkezési jogot magának biztosította, kétségtelen, hogy Tóth Vincze a panaszosokat ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, megcsalta. Ezen kívül nem csak a panaszosok munkáját ki nem fizette, hanem a nála deponált óvadéköszegeket is saját czéljaira fordította, tehát sikkasztást követett el. A nála alkalmazottak megkárosításán kívül, még más sikkasztás is terheli. A végtárgyaláson, melyre 51 panaszost és tanút idéztek be, Kossutányi Géza bíró fog elnökölni. Ólomöntő szabó: Gnädig Ottó ügyében dr. Ajtay Sándor törvényszéki orvos már beterjesztette véleményét a törvényszékhez. Az orvosi vélemény szerint, valószínűtlen az, hogy a Gnadigné gyomrában talált tűket Gnädig gyilkossági szándékból adta be nejének. A sérült asszony histericus, s így nagyon könnyen megtörténhetett, hogy a varrótűket histericus rohama alatt, maga vette be. Az orvosszakértői vélemény hangsúlyozza, hogy a varrótű nem olyan eszköz, amely egy élet kioltására alkalmas lenne. — Gnädig Ottó azt vallotta, hogy a varrótűket neje öngyilkossági szándékkal vette be, míg a sérült azt állítja, hogy azokat férje ostyában adta be neki. — Gnädigné tegnap kiment a Rókuskórházból s csak fülbaja maradt meg, melyet az ólomöntés következtében kapott. Gnädig Ottó még mindig betegen fekszik a külső váczi uti fogházban. A vizsgálatot ez ügyben Puscariu törvényszéki biró vzeti. Fővárosi ügyek. A regale-megváltás. A regale-megváltás tárgyában kiküldött fővárosi bizottság ma délután 4 órakor az új városház társalgási termében Vida Imre tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy a vendéglősök társulatának elnökét Gundel János fővárosi bizottsági tagot, ki a közgyűlésben a fennforgó tárgyban interpellált, az értekezletre szintén meghívta és Gundel úr meg is jelent. Ezután dr. Mattyasovszky tanácsjegyző ismerteti a törvényjavaslat azon pontjait, melyek a fővárost érdeklik. A tárgyhoz elsőnek hozzászól Havas Sándor, ki azon nézeten van, hogy a regaleadó szedését a törvényhatóságoknál meg kellene hagyni. Kifejti továbbá, hogy a regale-jövedelem igen expansív, úgy hogy 1876 óta 70 ezer forintról több mint háromszázezer forintra emelkedett, amiért a főváros méltán igényelhet nagyobb megváltási összeget, mint a kormány neki szánt. Hogy az összeg nagyobb legyen, indítványozza, hogy a kezelési költségek levonása czímén csak 5 százalékot javasoljanak a kormánynak 15 százalék helyett. Fenyvessy Adolf hangsúlyozza, hogy az indirect jövedelem képezi a főváros főbevételét és hogy úgy látszik, hogy a kormány a főváros és átalában a városok rovására saját jövedelmét akarja szaporítani. Keressék meg a kormány, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok a javaslatból vétessenek ki. Miután azonban nem valószínű, hogy a kormány ebbe belemegy, engedné meg, hogy a főváros legalább az előreláthatólag nagy összegekre menő italmérési adó után községi pótlékot szedhessen s hogy ez lehetővé tétessék, hagyják ki a törvényjavaslatból azon pontot, mely a pótlék beszedését tiltja. Gundel János az italmérők érdekében indítványozza, hogy azok, kik a fővárostól megváltották az italmérési engedélyt, ne fizessenek évenkénti engedélyilletéket, amint ezt a törvényjavaslat contemplálja. Szaló kiszámítja, hogy a főváros a megváltás folytán több, mint 100.000 frtot fog veszíteni. Lampl Hugo főszámvevő kijelenti, hogy a minisztert tisztán fiskális indok indítja a regale-megváltásra. A főváros ma sem az iskola követelményeinek, sem a köztisztasági igényeknek nem tud megfelelni. A követés teljesen meg van akadva s ez mind azért van, mert a kormány minden lehető jövedelmet a maga számára vesz igénybe. Minden egyenes adót a kormány a községi pótlék kizárásával vesz igénybe. Egyedül a regaleadó volt az, amelyből lehetett volna pénzhez jutni. A kormány mégis már 14 év előtt megtagadta, hogy a regaleadó a vámnál szedessék, ma pedig saját érdekében teszi. Jó lesz a kormányt megkérni, hogy hagyja meg ezt a jövedelmi forrást és engedje meg, hogy az adó a vámnál szedessék. Ha pedig megváltási díjt fizet, legyen ez méltányos. A kormány által felvett időközben az átlagbevétel 307,000 frt volt a regále-adónál, 35,285 frt az új engedélyek után és 8000 frt az iparengedélyekért. Az utóbbi jövedelemtől a város majd egészen elesik. Végül a községi illetőségű jogért, melyet az italmérőknek ki kellett venniük, szintén 8000 frt folyt be, melytől a főváros szintén elesik. Az öszszes jövedelem volt tehát 358.000 forint, melyből lemegy 15°/0 kezelési díj, úgy, hogy 304.000 forint marad. Ennek húszszorosa 6.800.000 forint. Ez pedig kevés, mert ez a jövedelmi forrás tetemesen fejleszthető volna. Azért kérni kell a kormányt, hogy a város 1889. évi budgetje vétessék a megváltás alapjául, mert ez esetben a megváltási összeg körülbelül 8.000.000 frtot tenne. Igazságtalannak tartja azt is, hogy illetékkel megrovatnak, kik már egyszer s mindenkorra megvették az engedélydíjt. A legutóbbi passust Vidla Imre helytelennek tartja, de szóló felvilágosítja álláspontjának helyességéről. Havas J. helyesli, hogy az 1889. évi budget vétessék alapul, miután tényleg ki lehet mutatni, hogy a főváros regalejövedelme 1886 óta folyton emelkedik. Fenyvessy Adolf úgy tartja, hogy egy évet sehol sem vesznek alapul és nem várható, hogy a kormány ezt elfogadná. Az egész dolgot kicsinyesnek tartja és azt hiszi, hogy csak elvi dolgokat hozzanak fel. Lampl főszámvevő kijelenti, hogy akkor legalább oly átlag vétessék, mely 1888-tól megy vissza és ne az 1882—1886. évi átlag. Viola Imre tanácsnok reassumálja az indítványokat. Először Fenyvessy indítványozta, hogy a törvényhatósággal felruházott városok kivézessenek a javaslatból. Tody főügyész közbeszól, hogy az indítvány a fővárosra szoríttassék. Az indítvány a megszorítással elfogadtatik. A többi városokat csak az indokolásban fogják megemlíteni. Fenyvessy másik indítványa, hogy a pótlékra vonatkozó pont elhagyassék, elejtetik. Azon indítvány, hogy a kártalanítás tekintetében az 1888. évi tényleges eredmény vétessék alapul, nagy többséggel elfogadtatik. Havas indítványához, hogy a kezelési költség 5°/0-ra leszállítassék, a többség hozzájárul, esetleg a tényleges költségek vétessenek tekintetbe. Határozatba megy, hogy a regale-engedélyeit is bevétessék a megváltási összeg számításának alapjába. Qualificatióul vétessék be, hogy az italmérési jog fővárosi illetőséghez legyen kötve. Ezzel be vannak fejezve azon pontozatok, melyek iránt a főváros saját érdekében fog a kormánynál kérvényezni. Az italmérők érdekében per tangentem meg fogják említeni, hogy azon fővárosi italmérőknek, kik az engedélyt egyszer s mindenkorra megvették, a fővárostól évenkénti engedélyilletéket ne kelljen fizetniök. Ezzel az ülés véget ért. — Személyzeti változás. A polgármester Vesztróczy István tanácsjegyzőt, ki eddig az adóügyosztályban működött, az I. ügyosztályba osztotta be. — A tápszerkészitő műhelyekről szóló szabályrendeletet a közgyűlés tudvalevőleg nem vette tárgyalás alá, hanem visszaadta a tanácsnak oly felhívással, hogy a szabályrendelet némely intézkedéseire nézve hallgassa meg előbb az érdekelt ipartestületeket s az ahhoz képest újra átdolgozott szabályrendeletet terjeszsze elő. Haberhauer János tanácsos ennek folytán ma délelőttre meghívta a sütők, cukrászok és mézeskalácsosok, továbbá a hentesek ipartestületeit. Az értekezleten az előbbi ipartestület részéről Matheidesz István, Müller Károly és Dobrovszky János, az utóbbi részéről pedig Porszász Gyula vettek részt, azonkívül jelen volt Gebhard Lajos főorvos, Kovács Gusztáv mérnök és Szili József fogalmazó, mint értekezleti jegyző. A tárgyalás során meghallgatott szakértők kijelentették, hogy a tápszerkészítő műhelyeknek a pinczékből való kihelyezése az illető iparosoknak nagy kárt okoz, de nemcsak az ipart, hanem a fogyasztókat is sújtja. Minthogy a jelenlegi bajokon egyéb közegészségi és köztisztasági intézkedésekkel is lehet segíteni, kérik a szabályrendeleti tervezet módosítását. Az értekezlet hosszabb, beható tanácskozás után egyhangúlag a következő javaslatban állapodott meg. Az ezentúl nyitandó műhelyekre nézve, bár czélszerűbb, ha a földszinten nyernek elhelyezést, az értekezlet mégis megengedhetőnek tartja, hogy azok a föld szine alatti helyiségekben legyenek, kikötendő volna azonban, hogy a helyiségek egyenes menyezetnél legalább 2,60 méter, bolthajtásos menyezetnél pedig 3 méter magasak és a földszinből 60 cm.-nyire kinn legyenek. A már meglevő műhelyeknél az értekezlet az utóbbi feltételt elengedi, hogy t. i. a földszin felett 60 cm.-nyire künn legyenek, e helyett azonban kiköti, hogy az ablakok legalább egy méter területtel bírjanak. Az értekezlet egyébként a szabályrendelet többi intézkedését a köztisztaság és közegészség szempontjából örömmel üdvözli s azokhoz készségesen hozzájárul. — Színházi vizsgálatok. Beniczky Ferencz kormánybiztos leírt a fővároshoz, hogy az operaházban a hideg időnek beállta folytán a légfűtést meg akarják kezdeni, amiért is a színházi szabályzat 50. §-a alapján felkéri a tanácsot, hogy a fűtési készülékek előzetes vizsgálatát mielőbb ejtesse meg. Eme leirat folytán Horvát tanácsos, mint a színházvizsgálati bizottság elnöke, hétfőre az összes színházak fűtőkészülékeinek megvizsgálását rendelte el. — A községi választásokhoz. A VI. ker. választópolgárai mai értekezletükön Radocza János indítványára elhatározták, hogy a választások lajstromának elkészülte után közgyűlést fognak tartani a községi választások ügyében. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A pesti magyar kereskedelmi bank saját 41/* °/C-kal kamatozó 110°/o-kal visszafizetendő községi kötvényeinek 4 millió frtnyi tételét — amint a »Bud. Corr.« értesül, a bécsi Wiener Bankvereinnak a berlini Dresdner Bank vezetése alatt álló consortiumnak eladta. A nevezett községi kötvények ez összegének kibocsátása azon kölcsönök alapján történt, melyeket a kereskedelmi bank a nyár folyamán különféle magyar községeknek és szabályozási társulatoknak nyújtott. Amint értesülünk, a nevezett syndicátus a czimleteket, mihelyt a pénzviszonyok javulnak, ami előreláthatólag nemsokára be fog következni, Bécsben, Budapesten és Berlinben szándékozik aláírásra bocsátani. A lipótmezei gőzvasút. A Házmán Ferencz és érdektársai által a zugligeti úton levő szép Ilonától a Lipótmezőn át a hűvösvölgyig tervezett gőzmozdony a helyi vasút építési és üzleti feltételeinek megállapítása czéljából ma délelőtt a közlekedésügyi minisztériumban Lukács Béla államtitkár elnöklete alatt engedélyezési tárgyalás tartatott. A minisztérium részéről még jelen voltak: Gyöngyössy János és Vörös László osztálytanácsosok, Kovács főfelügyelő és Bodnár főmérnök. Lukács Béla államtitkár ismertetvén az eddigi eljárás eredményét és kiemelve, hogy ezen már 1886 ban tervezett vasút a fővárosi közönség érdekében kívánatos, megnyitja a tárgyalást s mindenek előtt az átalános megjegyzések megtételére hívja fel a bizottságot. Házmán Ferencz engedélykérő erre ama kérelmét fejezi ki, hogy a közigazgatási bejárásnál megállapított egynémely súlyosabb feltétel elejtessék. Kun Gyula tanácsnok kijelenti, hogy a főváros a műszaki kikötményeket a közforgalom és a gyalogjáró közönség érdekében tette. Rupp Imre mint tanácsos, Lechner építészeti igazgató, Tody főügyész és Wohlfahrt felügyelő megjegyzései és nyilatkozatai után Lukács Béla államtitkár kijelenti, hogy a történt megjegyzések és felszólalások jegyzőkönyvbe fognak vétetni s a kérdéses dolgok az engedélyes és a főváros közt a szerződés megkötésekor lesznek elintézendők. Az engedélyezési feltételek ezután meghatároztattak, az engedély tartama 40 évre, az építési határidő 10 hónapban s az óvadék 5000 írtban lett megállapítva. Az államtitkár felhívására a budapesti közúti vasút részéről Jellinek Henrik igazgató a csatlakozás tekintetében kijelentette, hogy ehhez a társulatnak szerződésbeli jogai érintése nélkül elvileg beleegyezését megadja. Ami a zugligeti vonalon való gőzvonatok közlekedését illeti, erre nézve a fővárossal 1879-ben kötött szerződés értelmében a társulatnak előbb is a fővárossal tárgyalásokat kell folytatni. Általában jelzi, hogy az igazgatóság ezen, a közönség érdekében fekvő vonal létesítését lehetőleg előmozdítani fogja. Minthogy elvi nehézségek most már fenn nem forognak, kilátás van arra, hogy a vasút a jövő évben ki fog építtetni. Az Adria tengeri hajózási részvénytársaság által f. évi október havában rendezett hajójáratok kimutatását lapunk mai számának hirdetési rovatában közöljük. Budapesti áru-ás értéktőzsde. Október 17. Gabonaüzlet. A délutáni gabonatőzsdén a jegyzések következők voltak: Búza tavaszra 8.65—867 forinton, búza őszre 7.83—7.85 forinton. Tengeri május—júniusra 5.39— 5.40 forinton. Zab tavaszra 5.67—5.69 forinton, zab őszre 5.04—5.06 forinton. Értéküzlet. (U tó tő zs de.) Az utótőzsde ingadozó volt. Osztrák hitelrészvény 312.40—311.70 - 312.25 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.65— 100.70—100.65 forinton, magyar 5 százalékos papírjáradék 91.60 forinton köttettek. Délután 2 óra 30 p. zárulnak. Osztrák hitelrészvény 312 20 forinton, magyar hitelrészvény —... Magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.65— forinton. Magyar 5 százalékos papírjáradék 91 60— forinton. Leszámítoló- és pénzváltóbank —.— forinton. Magyar jelzáloghitelbank ------forinton. (Esti tő zs de.) Az esti tőzsde szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 312.70—313.25 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.721/2—100.90 forinton, magyar 5 százalékos papirjáradék 91.65— 91.80 forinton köttetett. Délután 8 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 313.20 forinton. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 100.90 forinton. Magyar 5 százalékos papirjáradék 91.80 forinton. Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank —.— forinton. Magyar hitelbankrészvény —.— forinton. Magyar jelzáloghitelbank —.— forinton. NAPTÁR. Csütörtök, október 18. Sóm. cath : Lukács ev. — Prot. Lukács. — Görög-orosz : (okt. 6.) Tamás ap. — Zsidó: (cesvan 13.) Chamischi b. Kap kél: 6 ó. 25 p. nyugsz. 5 6. 5 p. — Hold kél 5. 1 p. d. u. nyugsz. 4 ó. 29 p. reggel. Igazságügyminiszter fogad d. u. 5—6-ig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2-ig. »Jósziv« igazgató választmányának ülése délután fél 5 órakor a miniszterelnöki palotában. Műcsarnok őszi kiállítása (Andássy út 69.) d. e. 9— d. u. 5 óráig. Skleptidis 50 kr. Főszerkesztő: Tókaui Zstór. Felelős szerkesztő :Visi Imire. Színházak. Budapest, 1888. csütörtök, október 18. Nemzeti színház. Évi bér. 212. Havi bér. 16. A KÓKAI-HÁZ. Vígjáték 3 felvonásban. Irta : Gabányi Árpád Személyek : Kókai Tamás Vízvári Éva, neje Hegyesi M. Aranka ) ... Lánczy I. Piroska ) Seagyal G. Csillag T. Barna László Benedek Kenderesi, ügyvéd Náday Vonneburg, báró Egressy Zsoboki, festő Mihályi Dagadó Bertalan Gabányi Biri, neje Szathmáryné Bóczi, mindenes Sántha Berta J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek : A vasgyáros ; bf. Szomb.: Kolostorból. Nőuralom ; bf. Vasárnap: Thurán Anna ; bf. M. kir. operaház. Bérlet 10. szám. Perotti Gyula ur vendégjátékával : A TROUBADOUR. Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. Személyek: Luna, gróf Takács Leonora Botter G. Azueena Fleisig M. Manrico Perotti Gy. Fernando Tallián Ines Doppler I. Ruiz Kiss D. Hírnök Szegedi Egy czigány Váradi Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárn.: A zsidónő. Arkel T. és Perotti Gy., bf. Várszínház. Nagy bérlet 8. Havibérlet 8. Aranylakodalom. Dramolet 1 felv. Irta: Almási Tihamér. Személyek: Gróf Szigeti J. Grófné Sz. Prislie C. Báró Újházi Komornyik Pintér Mindennapi történet. Dráma 3 felvonásban. Irta : Costetti József. Fordította : Radó Antal. Személyek: Amerigo herczeg Nagy Imre A herczegné Helvey L. Donáti gróf Gyenes Boncibello Béresényi Felice, komornyik Faludi Van der Husem Szigeti I. Giorgetta Békéssi I. Szolga Tompa Udvarmester Magyari Postatiszt Latabár Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : A kletta. Egy boldogtalan asszony. Hármas szövetség. Népszínház. Kisvárosi hírességek. Énekes bohózat 3 felvonásban, írták : Raymond és Boucheron. Fordította : Rákosi Viktor. Zenéjét szerzette: Konti József. Személyek : Bicoquet, gyáros Szirmai Tarrassier Kassai Malgachon Boránd Dubonnel Horváth V. Jaquin, ügyvéd Gyöngyi Benoit Újvári Egy hivatalnok Fodor Tamerlan asszony Pártónyiné Francine, leánya Pálmai I. Teodora Arányi I. Klára GyurmannA. Tringlot asszony M. Csatai Zs. ?•') \mygyeákgi Z. ) lgy® Molnári: Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek : A gubancz. Blaha L. Szombat: Kisvárosi hírességek. Vasárnap : Az uzsai gyöngy. Blaha L.