Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)
1888-10-14 / 2201. szám
Melléklet a „Hemmet“ 2201. (284.) október 14. számához. A regale-kérdéshez. — Válaszul Horváth Gyula e tárgybeli czikkeire. — Kedves barátom! Mind azt, a mit elfogultságról és szenvedélyről, igaztalan, durva támadásról, a mit az enquétek elméletéről és a korcsmajog megváltási enquéte menetéről írtál, én is aláírom. A miniszerelnök úrnak jóakarata iránt a korcsmajog megváltása ügyében ápolt bizalmadban is teljesen osztozom s meg vagyok győződve arról, hogy az állam részére nem nyerészkedő üzletet akar csinálni, csak óvatos kíván lenni a részben, hogy az államnak a megváltás keresztülvitele következtében kára ne legyen. De mivel így vagyok meggyőződve ezen fontos , a földbirtokos osztály vagyoni érdekét mélyen érintő kérdésben, amely osztály szerinted is a nemzet magva, azt tartom, szükséges volt, hogy a pénzügyminiszer, ne csak egyoldalúlag összeállított anyag elbírálása és kevesek véleményének hallása, hanem a kérdésnek minél szélesebb köröktől lehető sok oldalról történő megvilágításának figyelembe vétele után állapíthassa meg végelhatározását. Hogy az e czélból megindult mozgalomnak voltak egyes, nem helyeselhető epizódjai is, azon csodálkozni nem lehet, miután az érdekeltek köre nagyon kiterjedt. Én inkább azon tudok örülni, hogy sikerült a mozgalmat, végkimenetében, helytelen túláradásoktól megóvni és tárgyilagos, higgadt mederben tartani. Te, barátom tagadod, hogy a kincstár a szeszadótörvény életbe léptetése által kényszerhelyzetbe lenne hozva, s a korcsmajogot megváltani köteles lenne. Hiszen azt, ily mereven, nem is állította senki. Az igenis volt mondva, hogy, miután a szeszadótörvény a korcsmajogot károsítja, az állam (a polgárok összesége, nem a kincstár), ezen egyoldalú károsításért, az elfogadott jog elmélete szerint, az egyoldalúlag károsulóknak kártérítéssel tartozik. A földbirtokos, ki családja, gazdasága szesz szükségletének megdrágulásával a közteherben, mint mindenki, már arányosan részt vesz, még ezen kívül korcsma jövedelmében is kárt szenved. Ezen kártérítésnek igen szerencsés, az államtól áldozatot nem követelő megoldását láttuk mi, s vettük tudomásul a korcsmajog állami megváltásának tervében. Hogy ezen megváltás az általad helyeselt megváltási módozat mellett miként okozhasson az államnak, mint ahogy te állítod, első években tetemes veszteséget, mikor magad azt mondod, miszerint a szeszadótörvény, ha a korcsmárolási jog az eddigi jogosultak kezén marad, ennek sem értékében, sem jövedelmében csökkenést előidézni nem fog, erre nézve bővebb felvilágosítást kell tőled kérnem. Mert én nem tudom képzelni, hogy a sok ezíd, egymásnak minden esetre versenyt csináló birtokos, kik teljesen az illetékes hivatalnok jóakaratától és erélyétől függnek, joguk érvényesítésében az egész országban egyedül birtokló, és közvetlen intézkedési joggal bíró állammal szemben, mely szerintünk még 5°/6 előnyt is kapna, nemcsak versenyezni, hanem előnynyel versenyezni is tudjon. Ezt képzelni nem tudván, azt tartom, hogy, ha a jogosultak a szeszadó következtében eleinte károsulnának is, az állam, ha a megváltási érték kiszabásánál a csalásoktól megóvható, e művelet folytán károsulni kezdetben sem fog, még akkor sem, ha kárpótoláskor a teljesen tiszta jövedelemből semmi levonás sem léteznék. Tiszta jövedelem alatt én is a minden adónem teljes levonása utáni jövedelmet értem. De az adókra nézve a papíron levő igazságtól az életben levő igazsághoz kell fellebbeznem. Melyik birtok az ma, Magyarországon, mely teljes jövedelmi pótadót fizet, s bekebelezések folytán ezen adó jó részétől nem ment? Vajmi csekély az ily birtokok száma. Úgyhogy átlag ezen adónem 20°/a pótléknál többre nem számítható. A községi és megyei adópótlékra nézve pedig engedd meg kérdenem: ki fogja a támadt hiányt fedezni ? Az állam ? Nem gondolnám, hogy ez lenne tervben. Ennélfogva a község lesz kénytelen azt magára, s igy a volt korcsmajogtulajdonosokra is föld-- és más adóik után kiróni. És miután a volt földesúri birtok a község összes adójának legalább egyharmadát fizeti átlag, ezen 15°/0-ás adópótléknak egy harmadától menekülni a korcsmajogtulajdonosok szintén nem fognak. Azaz, a 10% tőkejövedelmi adón kívül átlag ezen jövedelmi ágnak további, összesen csak a jövedelem 3®/0-át, és nem mint te számítod, 5/0-át tevő adójától szabadul meg tényleg a volt tulajdonos. Vagyis a levonás a váltsági tőkéből e czímen helyesen csak 3 o/0 és nem 5/0 lehet. Továbbá feltétlenül osztozom azon nézetedben is, hogy nagy hiba lenne a korcsmajog megváltása érdekében az államot új megterheltetésnek tenni ki. De felfogásom szerint az e miatti aggodalmaskodásnak nem szabad oly messze menni, miszerint ennek következtében a korcsmajog tulajdonosoknak indokolatlanul érzékeny kár okoztassék. Ha, a miként kifejtettem, a korcsmajog valódi tiszta jövedelme a kisajátító állam kezébe jutás következtében jövedelmi csökkenést szenvedni nem fog, akkor csak az okozhat az államnak károsulást, ha a tényleges tiszta jövedelemnél a valósításkor nagyobb tiszta jövedelem fogna megállapíttatni. Ezzel elértünk az átlagjövedelem kiszámításának kérdéséhez, mi tudvalevőleg az 1882-től 1886-ig bevallott adó alapján terveztetik. A törvényjavaslat e részben túlzottan aggodalmas és fölösleges megszorításokat tartalmaz. Az erdélyi gazdasági egylet, több megye, város és egyesek felszóllalása főleg a törvényjavaslat ezen intézkedéseinek módosítását fejtegetik és kérik. Ezen fejtegetésekre nézve, melyeket egyenként újból is tárgyalni nem kívánok, nézeteidet, csekély eltéréssel szintén magamévá teszem. Egyetértek azokkal is, miket a megyei átlagról mondottál annyiban, hogy azt csak azon esetekben tartom kisegítőül alkalmazhatónak, midőn a hitelesen kimutatott jog jövedelmére nézve éppen semmi, vagy csak bizonyító erővel nem bíró adatok léteznek. Mégis meg kell jegyeznem, hogy miután említett fejtegetések, mind csak arra törekesznek, miszerint a lehető sérelmek a törvényben nyerjenek jogvédelmet, és hogy a valóban tényleges tiszta jövedelem kiderítése lehető legyen, ezekkel szemben, csak azon ellenvetést tartom jogosultnak, hogy nem fogna-e azok méltatása, a valósításnál, a bizonyító eljárás károsító elfajulására vezetni, és nem fogna-e csalásokat lehetővé téve, az államra ellenértékkel nem kárpótolt terheket róni. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy az aggodalom a bizonyíthatás károsító elfajulása miatt nem indokolt, mert megvan a biztos mód, amelylyel az állam érdekeit ezen elfajulástól megóvhatni. Azon aggodalmat, hogy hamisított szerződésekkel a jogtulajdonosok az államot nagy mérvben megkárosíthatnák, oly eljárás mellett, mely szerint a valósító államközegek gyanú esetén jogosítva legyenek tulajdonostól, bérlőtől, sőt tanuktól is esküt követelni, majdnem lehetetlennek hiszem. Ki merné magát ily eljárással szemben a hamis eskü bebizonyulása szégyenének és büntetésének kitenni, mikor oly könnyű a hamis eskü beigazolása. Hiszen körjegyző, szolgabiró, az egész falu, de sőt a környék mind biztosan tudják minden egyes tulajdonos valódi korcsma jövedelmét. Ezzel szemben bünhödés nélkül csalni alig lesz lehetőbb, mint bünhödés nélkül rabolni vagy gyilkolni. Tehát a sikeres csalás esetei igen csekély százalékot fognak képezni, s az állam ezen csekély számú eset által okozható károsodását az eltagadott adóalap törvényes és ajánlott büntetései maguk kellő mérvben fedezhetik. De arra, hogy az állam érdeke minden eshetőségekkel szemben teljesen biztosítva legyen, nem hitelközvetítési vagy eljárási költség címén, hanem kár ellen biztosító alap alkotása czéljából, a valósított tiszta jövedelem még 4%-ának levonását — bárha minden levont százalék legalább egy millió nyolczszázezer forinttal apasztja a volt -tőke méltányosnak elismerem, így az állam az egész megváltott tőke 5°/0-val rendelkeznék biztosítéki alapként, s minthogy az 1% községi és megyei adó czimén történő levonás, mely jövőben a községet fogja terhelni, az államnak szintén ellenmegterheltetés nélkül jönne javára. Ennélfogva, a megváltási művelet az állam helyes biztonsága mellett olyképen jöhetne létre, hogy az érdekeltek jogos igényei minden aggodalom nélkül orvoslást nyerhetnek, és valódi, adómentes, tiszta jövedelmüknek megkapnák 96%-át. Ezen esetben szerintem is egész megnyugvással lemondhatnak a jogosultak tiszta jövedelmük 4°/0-ról, minthogy az állam közvetíti a korcsmajogban volt tőkéjüknek mintegy 6°/0 jövedelem mellett a nagy többségre nézve nem hátrányos folyóvá tételét. Végül barátom, a megváltás elhalasztását, bárha azt az átmeneti intézkedéseket keresztülvitele érdekében én is kívánatosnak tartanám, pénzügyi szempontból nem tudom pártolni. A pénzpiac jelenlegi kedvező állásának kihasználását az érdekeltekre nézve sokkal nagyobb előnynek hiszem, mint az átmenet óvatos előkészítését. Annál is inkább, mivel ezen előkészítésre nézve elegendő volna, hogy az átmenet az érdekeltekre nézve elviselhető legyen, ha az időközi kamatok utólagosan ugyan, de félévenként fizettetnének, és első évben az adóbehajtásnál némi engedékenység tanúsíttatnék. Az állam pedig igen rövid idő alatt berendezheti, és folyamatba hozhatja a törvény intézkedéseit. Ezeket nem tehettem, hogy t. barátom különben igen méltányolt fejtegetéseire a nyilvánosság előtt is el ne mondjam. ID. ZEYK JÓZSEF: Enquéte a Tiszaszabályozás ügyében. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr a Tiszaszabályozást érdeklő több műszaki és administratív kérdés tárgyalására folyó hó 7-ére szakértekezletet hívott össze, melyen a tiszavölgyi érdekeltség minden tényezője képviselve volt. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr ezen szakértekezlet összehívását kilátásba helyezte az országgyűlésen és ott tett kijelentése szerint az értekezlettel megbeszélte a Tiszaszabályozás érdekében keresztül viendő terveit és javaslatait. A szakértekezlet, mely tárgyalási anyagánál fogva a Tiszaszabályozás ügyére nézve döntő jelentőségűnek nevezhető, két nap tanácskozott és beható tárgyalás alá vette a miniszter úr által kidolgozott törvényjavaslatot. A közlekedésügyi miniszter úr ezen előterjesztését bizonyára a legnagyobb érdekkel és megnyugvással fogja fogadni az ország közvéleménye. A közlekedésügyi miniszter úr ezen előterjesztése után az értekezlet megvitatta azon törvényjavaslat tervezetét, melyet a Tiszaszabályozás ügyében a miniszter az Országgyűlés elé fog terjeszteni. Az értekezleten, mely a miniszter úr személyes elnöklete alatt folyt le, jelen voltak. Az érdekeltség részéről: gróf Szapáry Gyula, gróf Károlyi Sándor, gróf Dessewffy Aurél, gróf Károlyi Tibor, gróf Majláth József, dr. Darányi Ignácz, dr. Tisza István, Horithy Gyula, Lukács Dezső, Bárczay Gyula, Papp Mór, Szuha Ágoston, dr. Hajnal István, dr. Szij József, Hajdu Gyula, Rupck György, továbbá Klimm Mihály műegyetemi tanár; a m. kir. pénzügyminisztérium részéről Lukács László miniszteri tanácsos; a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről Kvassay Jenő osztálytanácsos , a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium részéről a vízi osztály tanácsosai. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter megnyitván az értekezletet, üdvözli annak tagjait és kijelenti, hogy azért hívta össze az értekezletet, hogy megbeszéltessenek a Tiszaszabályozás függő ügyei és a szabályozás érdekében teendő intézkedések. Szándéka az érdekeltség tagjait évenként egybehívni, hogy az időközben szerzett tapasztalatok eredményei és a teendő intézkedések megbeszéltessenek. A Tiszaszabályozás érdekében teendő intézkedések kettős irányúak, úgymint: műszakiak és administratívek. A Tisza és a mellékfolyóinál legközelebb végrehajtandó folyamszabályozási munkálatok műszaki sorrendje tekintetében ezután a következőket adta elő a közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr . Folyó vizeink czélszerű szabályozásához azok összes viszonyainak és tulajdonságainak ismerete nélkülözhetetlen lévén, már 1886-ban egy külön »vízrajzi osztály« szerveztetek a végből, hogy a folyamszabályozás, ármentesités, vízhasznosítás és hajózás czéljaira szükséges adatokat összegyűjtse és feldolgozza. Ez osztálynak legfontosabb feladatai közé soroztam: a már végrehajtott ármentesítési, mederszabályozási és belvízlevezetési munkálatok hatását és következményeit felderíteni és a szabályozás alatt álló folyók fejlődését figyelemmel kísérni. Minthogy pedig a Tiszánál történtek eddig legkiterjedtebb és a közérdeket leginkább érintő folyamszabályozási munkálatok, legelsőbben is a Tiszánál indítottam meg 1887-ben a mederalakulásnak nyilvántartásához szükséges felvételeket, hogy ezekkel mielőbb pontosan meg legyenek állapítva mindazok a változások, melyek a szabályozás hatása következtében létrejöttek. Szintén a múlt évben megkezdettem a Tisza alsó szakaszán a víz sebességének és másodpercenkénti mennyiségének, különböző vízállásoknál való megmérését, hogy e tekintetben is biztos adatok birtokába jussunk. Ezenkívül 1886—87-ben, külön tanulmányoztattam a Kőrösöknél végrehajtott szabályozási munkáknak hatását az árvizek magasságára és leérkezési idejére nézve, mivel a múltak tapasztalataiból kitűnt, hogy a Kőrösök árvizeinek igen nagy befolyása van a Tisza szegedi szakaszán beálló árvizek magasságaira és ennélfogva e tekintetből is tisztában kellett lenni a Kőrös-szabályozás eredményei iránt. Úgyszintén külön tanulmányoztattam az idén a Tisza torkolatát, hogy az ott netán szükséges mederszabályozás iránt czélszerűen intézkedhessem. A folyó évben megindítottam a központi meteorológiai intézettel is a tárgyalást az iránt, hogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében eddig fenálló meteorológiai állomásokon kívül, folyamszabályozási és árvédelmi tekintetekből még 140 esőmérő állomás szerveztessék, lehető rövid idő alatt. Az országos statistikai hivatal számára pedig beszereztettem mindazokat a műszaki adatokat, melyek az árvizek statistikájának összeállításához szükségeset. A Tisza folyónak ez évi tavaszi árvizei, a következő helyeken, törtek be az árterületre : a) A Rakamaztól T.-Dadáig terjedő szakaszon, a rakamaz-t.-löki községi töltések átszakadása és az eddig természetes védvonalnak tartott t.-dadai magaslatok meghágása folytán, mely töltésszakadás, illetve átömlés következtében, az eddig még ármentesitő társulat kötelékébe be nem vont Rakamaz, Nagyfalu, T.-Eszlár és T.-Lök községek határai s az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat árterületének egy része elárasztalak. Miután a t.dadai magaslatokon bekövetkezett átömlés bebizonyította, hogy a nevezett községi árterületeket, az alsó-szabolcsi ármentesítő társulat árterületétől természetes magaslatok el nem választják, a rakamazi magaslatoktól T.-Dob községig, illetve az alsó-szabolcsi társulat védtöltésének ottani végpontjáig terjedő árterületet, az 1884: XIV. t.-cz. 3., illetve az 1885. évi XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján a nevezett társulathoz csatoltam s kötelességévé tettem e társulatnak, hogy védtöltéseit a rakamazi magaslatokig terjessze ki. E munkálat már folyamatban van s a folyó év végéig be fog fejeztetni. b) Tisza-Beő és Fegyvernek között, az e községek között elvonuló s eddig természetes védvonalnak tartott magas part áthágása folytán, mely átömlés következtében a közép-tiszai társulat árterületének jelentékeny része víz alá került. A szóban forgó magas partnak a folyó évi árvíz következtében történt meghágása folytán, utasítottam a közép-tiszai ármentesítő társulatot, hogy azon szabványszerű védtöltést építsen. E rendeltemnek a társulat már eleget tett. c) Sarud községnél, a Heves-Szolnok jászvidéki Tisza- és belvizszabályozó társulatnak ott elvonuló u. n. száraz gátján bekövetkezett szakadás következtében. E száraz gát, mely a nevezett társulat védtöltéseinek felső bekötését képezte, miután előre az árvizeket a szatmári püspökségnek tiszamenti s a Laskopatak jobbpartján elvonuló töltése fogta fel, a folyó év tavaszáig még árvizet nem kapott. Az ezidei tavaszi áradás alkalmával azonban a Laskotöltéseit a Tisza árvize átlépte s eljutva a száraz gáthoz, azt átszakitotta. Miután az ezen gátszakadás folytán bekövetkezett catastrophának oka abban keresendő, hogy a társulati védtöltéseknek bekötési vonala helytelenül volt megválasztva) feladatává tettem a társulatnak, hogy védtöltéseit a püspökségi töltések irányát követve, a Laskó patak beömléséig, innen pedig e patak jobbpartján a természetes magaslatokig folytatólagosan építse ki. E munka folyamatban van, s még ez évben be fog fejeztetni. d) A csongrád-sövényházi szakaszon, a vasháti magán töltésnek átszakadása következtében, miáltal nemcsak a Csongád alatti árterület árasztatott el, de maga Csongrád város is az elöntés veszélyének lön kitéve. A Csongrád alatti öblözetet csak hiányos magántöltések védték a Tisza árvizei ellen. Miután ez öblözet érdekeltségeinek ármentesítő társulat alakítására irányzott lépései eredményre nem vezettek, az érdekeltséget az 1884. XIV. t.-cz. 9., illetve az 1885. XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján hivatalból társulattá alakítottam s a töltésépítési munkák végrehajtására miniszteri biztost neveztem ki. A töltésépítés már folyamatban van s abból a folyó évben annyi fog teljesittetni, a mennyit egy bekövetkezhető árvíz elleni védképessé tétel igényel. Ugyancsak a csongrád-sövényházi ármentő társulat miniszteri biztosának vezetése alatt hajtatnak végre a Csongrád város északi partján levő védműveknek kiegészítési munkálatai is. Veszélyes helyzet állott elő a török-becsei ármentesítő társulatnál,az ottani szakadozó partok következtében. Az árvízvédelem itt sikeres volt ugyan, de miután a társulati védtöltéseknek s ezzel az árterületnek biztosítása a szakadozó partok megerősítését okvetlenül szükségessé teszi, e munkálatok végrehajtására szintén miniszteri biztost rendeltem ki. A Tisza mellékfolyói közül a Sebes-Körösnél, a Berettyónál és kettős Körösnél törtek ki az árvizek az árterületre. A Sebes-Körösnél és Berettyónál, a létrejött töltés-szakadások kevéssel az árvíz lezajlása után s illetve még annak tartama alatt elzárattak s a töltések most már teljesen helyreállitvák. A kettős Körösnek, illetve a gyula-békési nagy csatornának balpartjára kitört árviz által megrongált védtöltéseknek helyreállítása folyamatban van s még a folyó évben befejezést fog nyerni. A csatornamenti területek ármentesítése szempontjából azonban, az érdekeltek kérelme folytán is szükségesnek találtam a csatorna töltéseinek fellebbezését elrendelni s ezzel kapcsolatban a csatorna alatt fekvő, u. n. vashalmi kanyarnak megszüntetése czéljából egy átvágás létesítése iránt intézkedni. A fennálló védtöltések kiegészítése czéljából szükséges munkálatok lehető pontos megállapíthatása végett, az árvizek levonulása után, a Tiszát és mellékfolyóit két műszaki tanácsosom által beutaztattam s minden egyes társulat védműveit az érdekelt és a szomszédos társulatok képviselőinek részvételével a helyszínen tüzetesen megvizsgáltattam. E helyszíni vizsgálatok alapján a Tisza folyó mentén létező töltések végleges szabványméreteit megállapítottam. Továbbá a tapasztalt hiányokhoz képest,az egyes társulatokat védműveik kellő kiegészítésére utasítottam s azokat tevékenységük fokozott kifejtésére serkentettem. A vizszabályozó- és ármentesitő-társulatok, a folyamatban levő munkákra és részben előbbi kölcsönök conversiojára a folyó évben 9.353,122 frt 17 krajczári kölcsönt vettek fel, illetőleg szavaztak meg, u. m.: Alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő-társulat......................... 1.400,000 frt — kr Felső-szabolcsi tiszai ármentesitő-társulat......................... 300,000 » — » Heves-szolnok-jászvidéki Tisza és belvizszabályozó társulat. 1.000,000 » — » Középtiszai ármentesitő társulat ................................... 750,000 » — » Csongrád-sövényházi ármentesitő és belvizszabályozó társulat .................................... 1.500,000 » — » Felső-torontáli ármentesitő társulat ................................... 400,000 » — » Bács-tiszai ármentesítő társulat 240,122 » 17 » Sebes-Kőrös » » 2.700,000 » — » Fekete-körösi » » 33,000 » — » Hosszúfoki » » 250,000 » — » Arad-békésmegyei egyesitett ármentés belvizszab. társulat aradmegyei öbölzete . . 200,000 » — » Alsó-fehér-kőrösi öbölzete . . 310,000 » — » Berettyó - iván fenék - mezőturmesterszállási szab. és ármentesitő-társulat ivánfenéki osztálya.............................. 300,000 » — » Összesen 9.353,122 frt 17 kr. Örömmel s szives készséggel kell elismernem, hogy a társulatok legnagyobb része, buzdításom s utasításaimnak teljes mérvben megfelelni igyekezik ! Ä1 aelíffléfSncak 1S1l|feaieei#ndeM^z^s£rI megerősíts. Nevezetesen: A beregmegyei vizszabályzó és ármentesitő társulat, a megkívántató töltés-erősítési munkálatok mellett, kártékony hatású belvizeinek rendezésével foglalkozik. A bodorogközi tiszaszabályozási társulat, védtöltései azon szakaszainak helyreállítását és megerősítését, melyek a folyó évi árvíz alkalmával gyengéknek bizonyultak, valamint a Latorcza átömlése ellen szükséges védművek építését vette foganatba s e munkálatokat oly erővel folytatja, hogy azok még ez évben befejezést nyerjenek. A felső szabolcsi tiszai ármentesítő társulat, melyhez miniszteri biztost rendeltem ki, a töltések erősítését és magasítását teljesíti. Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesítő társulat, a rakamaz-t.-dobi védtöltés kiépítésén kívül, egész töltésvonalának a végleges méretek szerint történendő kiegészítésén dolgozik, nagy erőkifejtéssel. A heves-szolnok-jászvidéki tisza- és belvizszabályozó-társulat töltésvonalának Sarud község melletti bekötésén kívül, munkába vette összes védtöltéseinek a teljes méretek szerint történendő kiépítését s megindította a belvízrendezést is. A közép tiszai ármentesitő társulat kiépítvén a Fegyvernek-T.-Beő közötti magaslatokon szükségessé vált töltést, most egész töltésvonalán a végleges méretek által igényelt magasítási és erősítési munkálatokat nagy erővel teljesíti. A kőrös-tisza-marosi ármentesítő- és belvízszabályozó-társulat, melynek tiszamenti védgátjai jó állapotban vannak, egyfelől a kósdi új zsilip kiépítését és a Karcza-zsilip erősítését, másfelől pedig a Kőrös mentén Tarcsától Gyomáig terjedő ideiglenes védműveknek végleges méretek és vonalozás szerinti kiépítését hajtja végre. Ezenkívül e társulatot — Szarvas város érdekéből is — arra utasítottam, hogy a 18-a. sz. körösi átvágás mentén, amennyiben a megejtett vízműtani felvételek az ezen átvágás által elmetszett kanyarok elzárást meg fogják engedni, végleges töltést építsen; ellenkező esetben pedig a kanyarok irányát követő régi töltéseket védképes állapotba helyezze. A sövény háza szegedi ármentesítő-társulat, sövényházi keresztgátján, az idei árvíz által megrongált kőburkolat helyreállítását eszközli, az államkincstár által előlegezett költségen. A felső-torontáli ármentesitő-társulatot védtöltéseinek erősítése és magasítása foglalkoztatja, mely munkálatot kellő erőkifejtéssel teljesiti. A bácsi-tiszai ármentesitő-társulat, megszavazott kölcsöne segélyével, töltései kiépítését fogja munkába venni. A török-becsei ármentesítő-társulatnál, a töltések fennállását veszélyeztető törőpart megerősítésén kívül, a töltések védképes állapotba hozatala van munka alatt. A nagybecskereki ármentesítő-társulat megrongált töltéseinek helyreállítását még nem indítván, erre a társulatot záros határidő kitűzése mellett utasítottam. Amennyiben kellő időben a tevékenység terére nem lépne, a szükséges munkálatokat a társulat költségén, saját hatáskörömben fognám végrehajtatni. A berettyó-ivánfenék-mezőtúr-mesterszállási vízszabályozó- és ármentesítő-társulat, ivánfenéki osztálya védgátjainak a végleges méretek szerinti kiépítését fogja teljesíteni ama 300.000 frtnyi kölcsön segélyével, melyet e czélra már megszavazott. A Sebes-Kőrös ármentesítő-társulat, védtöltéseinek a végleges méretek szerinti kiépítésén a legnagyobb erélyel dolgozik. A hosszufoki, valamint a fekete-körösi ármentesítő-társulatoknál, a töltéseit ucXjauu/.,,,. erősitése van folyamatban. Az arad-békésmegyei egyesített ármentesítő- és belvízszabályozó-társulat aradmegyei öblözete, ez évben elismerésre méltó buzgalommal dolgozik védműveinek kiépítésén. Az alsó-fehér-kőrösi öblözet pedig a gyula-békési nagy csatorna belpartján elvonuló s a folyó évi árvíz által átszakított és elhabolt töltéseinek helyreállítását foganatosítja. Hogy a Tiszaszabályozás jelen állapotáról magamnak világos képet szerezzek, személyesen beutaztam a Tisza egyes részeit és mindent elkövettem, amennyire azt anyagi körülményeink megengedték, hogy a Tiszaszabályozás jelen állapotáról biztos adatok legyenek beszerezve. De nem hagytam figyelmen kívül a hírlapokban és röpiratokban felmerülő különböző folyamszabályozási eszméket sem és miután azok valamennyiét beható bírálat tárgyává tettem volna és szakegyéneink véleményét meghallgattam volna, arra a határozott meggyőződésre jutottam, hogy a Tisza völgyében egyáltalán nem nélkülözhetők a védtöltések, a meder megfelelő szabályozásának szüksége pedig önmagától értetődő lévén, eddigi szabályozási rendszerünket, t. i. a töltésezéssel egyesült mederszabályozási rendszert továbbra is fenn kell tartanunk; e közben a kivitelnél elkövetett és helyteleneknek bizonyult részleteket javítva, kiegészítve és e rendszer folytonos tökélyesbítése után törekedve. Noha a Tisza-meder alakulásának nyilvántartása czéljából folyamatba tett felvételek és tanulmányok igen becses adatokat fognak szolgáltatni a Tiszaszabályozásnál meg végrehajtandó munkákra nézve, de mivel a tanulmányok több évig el fognak tartani és addigra nem lehet felfüggeszteni a folyamszabályozási munkákat, szükségesnek tartottam az eddigi tapasztalatokból a következtetéseket levonva és a folyamatban levő tanulmányok eddigi eredményeit felhasználva, a legközelebb végzendő folyamszabályozási munkákat úgy, amint alább következnek, haladéktalanul megállapítani. A) Általánosságban: 1. A már végrehajtott folyamszabályozási munkák hatása, valamint a meder fejlődésének iránya a meder alakulásában látható lévén, a meder alakulásából nemcsak a múltban végrehajtott munkák czélszerű, vagy czélszerűtlen volta ismerhető fel, hanem egyszersmind biztos útmutatást is nyújt a jövőben végzendő munkákra nézve. Felette szükséges tehát a meder alakulását folytonosan nyilvántartani, hogy belőle a múltra nézve okulást, a jövőre nézve pedig útmutatást nyerjünk. Minthogy pedig a meder alakulása, a folyam medrének helyzete, hosszszelvénye tekintetében történhet, ezeknek hatása következtében pedig a vizek lefolyásának viszonyai is megváltozhatnak, ennélfogva a következő négy szempontból indíttattak meg a Tiszameder alakulása nyilvántartásának munkálatai, melyek jövőben is folytattatni fognak, illetve lehető gyorsan befejeztetnek. A felvételek kiterjednek: a) a meder helyzetére, b) a meder fenekének mélységére és partjainak magasságára, c) a mederszelvények alakjára és nagyságára, d) a vízszin esésére, a kis-, közép- és nagyvizek magasságára, folyásaik sebességére, beállásaik idejére és tartamára, végül a másodpercenkénti víztömegre. Ezek határozottan ki fogják mutatni mindama változásokat és azoknak jó vagy rossz hatásait, melyek a szabályozás megkezdése óta a Tiszában tényleg JLaury-MJuveníí 2. Miután a Tisza mellékfolyóinak szabályozása bizonyos hatással van magára a Tiszára is, ennélfogva a Tisza mellékfolyóinak mederalakulásai szintén nyilvántartatnak, illetve a tiszai felvételek befejezése után, a mederalakulás nyilvántartásához szükséges felvételek és tanulmányok a mellékfolyókra is kiterjesztetnek. 3. A túlszéles hullámterek egy részének mentesítésére vonatkozó tanulmányok folyamatba tétettek, amely tanulmányok eredményei alapján fognak a nyári töltések létesítése iránt a kellő intézkedések megtétetni. 4. A Tisza folyó szabályozásával összefüggő árvízjelzési, mederrendezési és belvízlevezetési kérdések helyes megoldása szempontjából a Tisza, valamint az abba ömlő mellékfolyók vízgyűjtő területeinek csapadékmennyisége, illetőleg ezen csapadékmennyiség pontos ismerete egyik főfontosságú kérdést képezvén, szükséges, hogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében elegendő számú csapadékmérő-állomások legyenek felállítva. Minthogy pedig jelenleg a Tisza és mellékfolyóinak völgyében összesen csak 105 csapadékmérő állomás van felállítva, vagyis átlag 1500 kilométerre esik egy állomás, holott Csehországban 295, a badeni nagyherczegségben 350, a Szajna völgyében 528 kilométerre esik átlag egy állomás, amiből világosan kitetszik, hogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében aránytalanul kevés csapadékmérő állomás van felállítva és így szükséges immár e hiányon is segíteni. E végből a Tisza és mellékfolyóinak völgyében jelenleg fennálló csapadékmérő állomások még 140-nel megszaporíttatnak, midőn körülbelül 600 négyszög kilométerre fog egy csapadékmérő állomás esni. Az ez iránt már megkezdett tárgyalások mielőbb befejeztetnek és a fenti czélokból szükségesnek talált állomások lehető rövid idő alatt felállíttatnak, azután pedig, további kezelés végett, a központi meteorológiai intézetnek átadatnak. 5. Az árvizek által időnként okozott károknak, valamint az árvizek elleni küzdelem nyilvántartásának és közvetve a Tiszaszabályozás által elért eredményeknek kimutatása czéljából, az árvizekre vonatkozó adatoknak már is megkezdett összegyűjtése évenkint tovább folytattatik és kellő feldolgozás végett az országos m. kir. statistikai hivatalnak is átadatik. B) Mederrendezés: 1. Már az előbbi időkben el lett határozva, hogy a mederrendezési munkák, nevezetesen az átmetszések bővítése, alulról kezdve folytattatik felfelé; a közép és felső Tiszán pedig csak kivételes esetekben, ha azt igen fontos helyi körülmények sürgősen követelnék, vétetnek egyes átmetszések munkába. Ez az elv továbbra is megtartatik, annál is inkább, mert az újabban beszerzett adatokból kitűnik, hogy a Tiszának legfejletlenebb része a Csongrád- Tarrós közti szakasz, ahol aránytalan magasságra emelkednek az árvizek és a folyó iszaphordalékának tovaszállítása nem elég gyors. Nem volna ennélfogva tanácsos a közép és felső Tisza átmetszéseinek nagymérvű bővítésével a felső vizek lefolyását gyorsítani, mert ez még inkább emelné a Csongrád-Tarrós közti szakaszon az árvíz magasságát; különösen azért, mert a Tisza árvizének gyorsabb lefolyása következtében, a Tisza árvize még inkább találkoznék a Kőrös és Maros árvizeivel. De nem tanácsos a Tisza felső szakaszainak fejlődését mesterségesen elősegíteni azért sem, mert annak következtében még több iszaphordalék jutna az alsó Tisza Csongrád-Tarrós közti szakaszára, holott e szakasz most nem bírja a Kőrös, Maros és