Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)

1888-10-14 / 2201. szám

Ezen időponttól kezdve az összes ár­védelmi in­tézkedéseket a miniszteri biztos vezeti, kinek árvédel­mi rendelkezéseit mind az érdekeltek, mind a tár­sulati és törvényhatósági tisztviselők teljesíteni tar­toznak. A miniszteri biztos azon időről, midőn az árvé­delem vezetését a törvény értelmében átvette, vala­mint azon időről is, midőn a rész elmúltával ebbeli működése megszűnt, a közmunka és közlekedésügyi miniszterhez jelentést tesz, az érdekelt törvényhatósá­gok első tisztviselőit pedig értesíti. 26. Ha az árvíz minden védelmi intézkedés da­czára valamely mentesített területre betörne, a mi­niszteri biztosnak törekednie kell a betört árvizet a lehető legkisebb térre szorítani s azt a lehető leg­kevesebb kártétellel az ármederbe visszabocsátani, mely czélból a védtöltés átvágását is elrendelheti; ez esetben azonban előre gondoskodni tartozik, hogy az árvíz lefolyása után, vagy ha a folyó vízállási viszonyai szükségessé tennék, előbb is a védtöltésben támadt rés idejekorán betömessék. Midőn a betört árvíznek az ármederbe való visszavezetése csak több társulat árterületén keresz­tül lehetséges, a közmunka és közlekedésügyi mi­niszter jelöli ki az érdekelt társulatok mellé rendelt miniszteri biztosok közül azt, ki az árvíz levezetése érdekében eljárni köteles. 27. A közmunka és közlekedésügyi miniszter a megejtendő műszaki felvételek alapján és az érdekelt társulatoknak, valamint a tiszavölgyi tár­sulat központi bizottságának meghallgatása után, elő­zetesen kijelöli a létező erek és mélyedé­seknek figyelembe vételével azon irá­­n­y­ok­at, a­melyeken át az esetleg kitörhető árvíz legc­élszerűbben és legkevesebb kártétellel levezet­hető, valamint azon vonalakat, a­melye­ken az egyes magaslatoknak gátak ál­tal leendő összeköttetése által a kitört árvíz szétterülése legc­élszerűbben megakadályozható. 28. Felhatalmaztatik a közmunka és közleke­désügyi miniszter, hogy azon módozatokat és feltételeket, a­melyek a kitört árvíznek az előző pontban körülírt levezetése, illetve szétterülésének megakadályozása körül követendők, illetve betartan­­dók, a tiszavölgyi tár­sulat központi bizottsá­gának meghallgatása után, rendeletileg szabályozza. 29. Az árvíz levezetése, illetve szétterülésének korlátozása körül felmerülhető vízvillongási ügyekben végérvényesen a miniszteri biztos határoz. 30. Felhatalmaztatik a közmunka- és közleke­désügyi miniszter, hogy egyes árvédelmi társulatok keretén kívül eső, de különösen veszélyeztetett helyre is miniszteri biztost küldhessen. Ezen miniszteri biztos az árvédelem, valamint az esetleg kitört árvíz levezetése, illetőleg szétterülé­sének korlátozása körül ugyanazon jogokat gyako­rolja és kötelezettségeket teljesíti, a­melyeket az ár­védelmi társulatok mellé rendelt miniszteri biztos gyakorol, illetve teljesít. 31. Felhatalmaztatik a közmunka- és közleke­désügyi miniszter, hogy a Tisza völgyének egységes voltára való tekintettel a társulatoknak az azokat ér­hető árvízbajok következtében indokolt kölcsönös kár elleni b­i­z­t­o­s­í­t­á­s­ár­a v­o­n­a­t­k­oz­ó kérdést tanulmányozván, ez irányban a törvényhozáshoz külön előterjesztést tehessen. Az értekezlet ezen határozatnak a javaslat indoko­lásába való fölvételét ajánlotta. 32. Az árvédelem­ és azzal kapcsolatos vízleve­­zetés érdekében teljesítendő munkák mindenkor a közmunka és közlekedésügyi miniszternek engedélyét igényelvén, az azokra vonatkozó tervezetek a nevezett miniszterhez előzetesen feltétlenül felterjesztendők. A miniszter a felterjesztett tervezetek alapján saját kiküldöttjének vezetése alatt az érdekeltek köz­­benjöttével helyszíni bejárást tartat, a­melynek ered­ménye felett a terveknek jóváhagyása alkalmával végérvényesen határoz. Jogában áll azonban a közmunka- és közleke­désügyi miniszternek egyes sürgős esetekben a terve­zetek felett előzetes helyszíni bejárás nélkül is végér­vényesen határozni. 33. A parti birtokos köteles a vízfolyás mentén legalább három méter széles szalagot a fáktól és cser­jéktől tisztán tartani. Az értekezlet végén gr. S­z­a­p­á­r­y Gyula az értekezlet nevében köszönetet mondott a miniszter úrnak az értekezlet összehívásáért és azon kérést intézte a miniszter úrhoz, hogy a Tiszavölgy ügyeit az eddig tapasztalt odaadó, lankadatlan buzgalom­mal és erélylyel szíveskedjék továbbra is figyelmére méltatni. HÍREK. Október 1I. — Rökk Szilárd legújabb alapítványa. Azon ne­mes és úgyszólván minden emberbaráti czélra kiter­jedő alapítványok hosszú sora, a­melyek a Rökk Szi­lárdnak mindig tiszteletben állott nevét, halála után a jó polgár mintaképévé emelték, ma ismét egy való­ban lélekemelő adománynyal gazdagodott. A művé­­szetet és a tudományt tette azzal örök lekötelezettjévé. Fivére ma egy nagyon könnyen lepe­csételt papírcsomaggal a cultusminiszternél kért be­­bocsáttatást. A csomag külsején olvasható néhány sor meghagyja örököseinek, hogy az halála után a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kézbesítendő- Ezt teljesítette ma a fivér azon hiszemben, hogy a csomag 14—20000 frtnyi értéket tartalmaz. A gr. Csáky Albin miniszter úr által felbontott csomag 18 első hazai­ és 5 egyesült takarékpénztári könyvecskét tartalmazott 170,000 frtot meghaladó betét­tel s annak nagyon jelentékeny ösz­­szegre rugó kamataival, mert a legújabb keletű betét is 1881-ik évtől kamatozik. A könyvecskék közt talált s az adomány czél­­jairól felvilágosítást adó okmány 1881. május hó 10-ik napjáról van keltezve. Nincs benne semmi szó a köny­vecskék értékét képező összegről, hanem egyszerűen az van mondva felölök, hogy a­mit képviselnek, az a valami kiválóan üdvös czélra fordítandó, a­melylyel a tudomány, művészet, népnevelés­ és humanismusnak használnánk. De miután nem vagyok elhatározva és nem bírok — úgymond — eszméimmel tisztába jönni, hogy melyik legyen azon üdvös czél, az idő pedig halad és nem fog várni, mig én eszméimmel kellőleg tisztába jövök s határozottan körülírva kijelölöm szándékomat és egyébként is nyolczvankét éves — bár egészséggel biró ember lévén, váratlanul érhet valami súlyos betegség s megfoszthat minden testi és lelki erőmtől, elrendelem, hogy ezen csomag halálom után a vallás- és közokt. miniszternek kézbesittessék s hogy neki álljon jogában és hatalmá­­ban bölcsesége és belátása szerint meg­határozni azt, hogy minő s melyik azon kiválólag hasznos és szükséges jóté­­konyságú czél, a melynek akár újbóli megalakí­tására, akár pedig egy már létezőnek javára és támo­gatására alapítványom évenkénti esedékes kamatai fordítandók legyenek. Csakis ezen utat és módot találom legüdvösebbnek s reám nézve legmegnyugta-DUUUllCUV Ctl LLCUiJIM VJ.UCWU1U I.­UUIU« Uiiuuuwvvui Vili LUClltlSara és óhajtásom czélszerű­ és sikerteljes érvényesülésére s csakis általa teljesülhet azon buzgó törekvésem, mely szerint embertársaim javára jótékonyságot gya­korolhatok.« így hangzik az irat, a mely szerint e gazdag alapítvány hovaforditása és czéljának köze­lebbi meghatározása a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek van fentartva. A nemes alapitó csakis az irányt jelöli meg levelében. A miniszter a taka­rékpénztári könyveket átvette s azok az állampénz­tárba rögtön letéteményeztettek. — Uj állampolgár. Ma délelőtt Friedl Leo­­degar, államvasuti ellenőr, tette le az állampolgári esküt. — Tisztelgés a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternél. Említettük esti lapunkban, hogy a buda­pesti kir. központi papnevelő intézet elöljárósága ma délelőtt »in corpore« tisztelgett Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség­ben résztvettek: dr. M­a­r­k­u­s Gyula pápai praelatus papnöveldéi kormányzó, dr. V­e­n­c­z­e­l Antal pápai kamarás, alkormányzó, dr. Való Simon pápai ka­marás, dr. Wolafka Nándor pápai kamarás ta­nulmányi felügyelők és dr. B­u­n­d­a­­­a Mihály inté­zeti lelkiatya. A minisztert dr. Márkus Gyula kor­mányzó üdvözölte és bemutatta neki az intézet elöl­járóságát. Csáky Albin gróf megköszönte, hogy az országos intézet elöljárósága bizalommal fordul felé. Megígérte, hogy mihelyt módja leend, meglátogatja a jeles papnevelő intézetet, melyből már annyi kitűnő főpapja került ki hazánknak. A jelenlevők mindegyi­kével a miniszter igen szívesen beszélgetett. — A teréz­városi templom felszentelése. Okt. hó 20-án, szombaton reggel 9 órakor fogja a bíboros her­­czeg­prímás a főváros által megújított teréz­városi templomot felszentelni. A felszentelést magyar szent­beszéd fogja követni, melyet valószínűleg maga a herczegprimás fog mondani. A beszéd után az ünne­pély záradékául mise lesz, melyet ugyancsak a herczeg­primás fog mondani teljes segédlettel. A mise alatt a teréz­városi sz. Vincze szüzek leányintézetének növen­dékei fognak énekelni. Tekintettel arra, hogy a fel­­szentelési szertartás bő helyet igényel, a templomba csak meghívóval, vagy belépti jegygyel lehet majd jutni s azért az ünnepélyen résztvenni óhajtók a teréz­városi plébánia hivatalnál kérjenek és kapnak meghívót, illetőleg belépti jegyet. — Az új osztrák miniszterek. Az osztrák kor­mány két új tagjáról bécsi lapokban a következő élet­rajzi adatokat olvassuk. Za­­­eski Fülöp lovag, tár­­cza nélküli miniszter, már évek hosszú sora óta állam­szolgálatban áll s Potocki gr. alatt alelnöke volt a galicziai helytartóságnak. Potocki gr. meleg ajánla­tának, azonkívül a galicziai mágnás-családok között uralkodó féltékenykedésnek köszönhette Zaleski, hogy 1883. aug. 7-én Galiczia helytartójává neveztetett ki. Ez idő óta szakadatlanul általános megelégedésre viselte a magas méltóságot. — Schönborn Fri­gyes gr., az uj igazságügyminiszter 1841. szept 11-én született. Jogi tanulmányait Prágában végezte s ott is avatták jogtudorrá. Mint a csehországi cath. poli­tikai egyesület tagját beszédeiért, melyeket ezen egyesület kebelében mondott, már régóta a feudális nemesi párt egyik kiváló tagjának tekintik. Mint ilyent 1880-ban képviselőjelöltül is fölléptették a bi­rodalmi tanácsba, akkor azonban dr. Steidl-lel szem­ben megbukott. A képviselőház jobboldala nemso­kára ezután beválasztotta az állami bíróságba és 1881. jan. 16-án­­ kinevezték az urak házának­ tagjául élethossziglan. Schönborn gróf még ugyanazon év nov. 6-án Korb báró helyébe kineveztetett Morvaor­szág helytartójává. Ezen állásában kifejtett tevékeny­sége, valamint a tartománygyűlésbe történt megvá­lasztásának esete és a cseh­ tartománygyűlési kisebb­ség érdekében tanúsított ismételt föllépése eléggé is­meretesek. Egy időben, mint publicista is kiváló mun­kásságot fejtett ki. Politikai meggyőződését és állás­pontját részletesen kifejtette 1870-ben »Csehország és Ausztria« czímű röpiratában, mely a legérdeke­sebb tanulmányok egyike. Hasonlóképpen érdekes röpiratban fejtegette a dualismust és Ausztria viszo­nyát hazánkhoz; a Hohenwarth-cabinet bukása után egy külföldön nyom­atott és feltűnést keltett (»A vál­ság után«) röpirata sokáig foglalkoztatta a Lajthán­­tal közvéleményét.­­ Fővárosi tanító jubilaeuma. Kurcz Sámuel a budapesti ág. hitv. hitközség tanítója ez évben töl­tötte be tanítói működésének 25. évfordulóját. Ez al­kalomból több kitüntetés érte a jubiláló tanítót. — Szerviták ünnepe. A budapesti szervita-rend ünnepélyei, melyeket a rend hét alapítójának szentté avatása alkalmából rendez, ma megkezdődtek. A be­vezető isteni tiszteletnél Hiesz Bonifácz, a rend priorja pontificált s dr. Wolafka Nándor tartott szent beszé­det. A vasárnap délelőtti díszmisén Markus Gyula praelátus apátkanonok, hétfőn Palásthy Pál eszter­gomi fölszentelt püspök és kedden Hornig Károly báró veszprémi püspök fog pontificálni. Kedden este 1/87 órakor lesz az ünnepi »Te Deum«, melyen dr. Wolafka celebrál. — A határszéli magyar iskola. Az osztrák-ma­gyar határon fekvő Magyar-Bruck község szépen ma­­gyarosodik. Már magyar iskola is létesült benne, melyhez a m. kir. államvasut engedte át a szükséges helyiséget. A napokban nyitotta meg ez iskola máso­dik osztályát Kuliszeky Ernő, Moson-megye kir. tan­­felügyelője. Az iskolába osztrák falvakból is több ta­nuló jár a magyar nyelv elsajátítása végett. — Mentés a Dunán. A mai lapokban megjelent »Mentők a Dunán« czimű közleményre vonatkozó­lag, a mentő egyesület titkárságától a következő hely­reigazítást vettük: »A »Segítség« nevű propeller Hart­mann József hajógyárában épült egy beteg fiatal ember részére, kinek időközben történt elhalá­lozása következtében a propellert nem vették át. Hartmann are propellert ingyen felajánlotta kí­sérletezésre az egyesületnek, sőt, mivel a jármű csak 6 lóerejű géppel van felszerelve, azt is megajánlotta, hogy vízből mentés czéljainak megfelelően 12 lóere­­jűvé alakítja át. Az egyesület választmánya, hálás köszönettel fogadta Hartmann úr nemeslelkű ajánlatát. A titkárság egyúttal arról is értesít, hogy a kísérletezéshez már több kellék is megvan, így a villam­áram fejlesztéséhez szükséges accumulátorok, továbbá a propeller világítására, valamint a lánczhí­­don alkalmazandó villamos jelző lámpákat a G­a­n­z gyár, a fűtő­anyagot a légszeszgyár, az észak-magyar­­országi egyesített és a salgó­tarjáni kőszénbánya tár­sulatok ingyen megajánlották. A propeller-személy­zet ingyen átengedésére tett ugyan az igazgatóság lépéseket, de eredménytelenül. Két kormányos, két gépész és egy matróz-inasra volna szükség még, hogy a kísérletezés megkezdethessék, de ezek díjazásá­ra nincs meg a szükséges pénz. A vízből mentés czéljaira egyedül id. Luczenbacher Pál főrendiházi tag ajándékozott 100 forintot.­­ A vízből mentés szervezésének szükségességéről a fő­város közönségét tájékoztatandó, hozzáteszszük a fen­tebbi közleményhez, hogy évenként 300 ember jár szerencsétlenül, vagy ugrik öngyilkos szándékkal a Dunába és ezen nagy számnak alig 10 százaléka ke­rül napvilágra, az életnek pedig még 5 százaléka sem adatik vissza. Meg vagyunk győződve, hogy a főváros lakosságának alig volt fogalma a Dunán előforduló szerencsétlenségnek ily nagy számáról s a vizből men­tés szervezésének lehetővé tételét pénzbeli adomá­nyaival támogatni fogja. Egyesületek és társulatok. — A népnevelők budapesti egyesülete mai választ­mányi ülésén V­a­j­d­a­f­y Gusztáv elnök melegen emlékezett meg T­r­e­f­o­r­t Ágoston elhunyt minisz­terről, a­kinek emlékét az egyesület jegyzőkönyvileg örökíti meg. A választmány sajnálatának adott kife­jezést Márki József dr. elhunyta fölött, a­ki az egylet egyik alapítója volt. Trefort Ágost fölött Gy­ö­r­gy Aladár, Márki József fölött pedig Pé­ter­fy Sándor fognak emlékbeszédet tartani. A fo­lyó ügyek közt a könyvtár rendezetlensége képezte élénk megbeszélés tárgyát. Kérelmezni fogják a fővá­rosnál, hogy alkalmas könyvtári helyiséget bocsásson az egyesület rendelkezésére. Az iskolai és népkönyvtá­rak terjesztését a választmány tőle telhetőleg elő fogja mozdítani. Feliratot intéznek a miniszterhez, a tanítói állások betöltésénél számos helyen szokásban levő azon eljárás ellen, hogy a pályázókat formális vizsgálatoknak vetik alá. W­e­h­n­e­r Gyulának a f. évi majális rendezéséért köszönetet szavaztak. Kurz Sámuel és Lindtner Károly választmányi tagok 25 éves­ tanítói működésének évfordulója alkalmából a választmány örömének adott kifejezést. Végül a köz­gyűlést decz. 8-ra tűzték ki.­­ Az országos új magyar iskolaegyesület fel­ügyelő bizottsága B­é­k­e­y Imre elnöklete alatt ma délután ülést tartott. Az elnök mindenekelőtt föl­említette, hogy az elhunyt közoktatásügyi miniszter, Trefort Ágoston helyébe Csáky Albin gr. lépett. Elhatározták, hogy az új miniszterhez üdvözlő felira­tot fognak intézni. Ezután a T­h­á­n Mór által az egyesületnek ajándékozott képet sorsolták ki. A nyerő S­i­g­r­a­y Hermin k. a. a 403. számú sorsjegy tulaj­donosa. A dec­emberben megtartandó közgyűlés tárgyai lesznek : az évi jelentés, a múlt évi zárszám­adás a jelenlegi vagyoni állás s a­­költségelőirányzat tárgyalása , a kerületi választások megejtése Var­ja­s­s­y Árpád, Arad-megye tanfelügyelője beterjeszti. Nagy-Halmágy község kérését, melyben, tekintettel arra, hogy Nagy-Halmágy­on és Nagy-Halmágynak Arad-, Hunyad-, Torda-, Aranyos- és Bihar-megyékre terjedő vidéken ez ideig egyetlen egy ma­gyar népiskola sem létezett, s Nagy-Hal­­mágyhoz a legközelebb levő magyar népiskolák 7—8 mértföldnyire feküsznek, egy magyar népiskola meg­nyitását s fentartását évi 100 frt segélylyel kéri biztosí­tani. N.-Halmágy egykoron, mint a Bethlenek ősi fészke, magyar község volt,de időközben teljesen eloláhosodott; a magyarok a legmagyarellenesebb oláh papok befo­lyása alatt álló oláh felekezeti iskolákba kényszerít­­vék adni gyermekeiket. A bizottság 3 évre 50—50 forintot szavazott meg a fenti czélra, melyhez az aradi Kölcsey-egylet is 50 forinttal járult. Az egye­sület erkölcsi pártolásban fogja részesíteni a Lő­rén felállítandó állami elemi leány­iskolát. V­i­­s­e­g­r­á­d községe az egyesületnek köszönetet mondott a kisdedóvó felállításáért.­­ A rákosfalvi kö­zönség által kiküldött női bizottság egy kisdedóvó felállítására segélyt kér. Mihelyt a kisdedóvó egylet megalakul, az országos iskolaegyesület támogatni fogja. R­ö­c­k Szilárd hagyatéka tárgyában átiratot fognak intézni a fővárosi tanácshoz, hogy a közmű­velődési czélra figyelemmel legyen. Végül az önmű­ködő mérlegek tárgyában interpellálták az el­nökséget. Van-e biztos tudomása az elnökségnek ar­ról, hogy a lapokban az önműködő mérlegekre vonat­kozólag az a hír jelent meg, mintha azok a német »Schulverein« czéljaira lennének felállítva. Ger­­l­ó­c­z­y Károly elnök távollétében O­s­z­t­o­­­cs Mihály bizottsági tag sietett megnyugtatni az interpellálók hogy a lapokban megjelent hír valótlan, a­mennyiben Gerlóczy Károly alpolgármesternek hivatalos tudo­mása van arról, hogy az önműködő mérlegek jöve­delme a magánvállalkozóé. Néhány lényegtelenebb ügy elintézése után az ülés véget ért. — A Tabitha-nőegylet, mely a főváros területén lakó szegényeket valláskülönbség nélkül ruhával, ke­nyérrel és sütő anyaggal gyámolitja, a maga össze­jöveteleit — mely alkalommal tagjai ruhavarrással foglalkoznak — október hó közepétől április közepéig minden héten egyszer, szerdán délután 2—6-ig tartja egyleti helyiségében. Deák­ tér 4—5. evang. gymna­­siumi épület. Legközelebbi összejövetele szerdán, e hó 17-én lesz, melyen a tagok keretnek minél na­gyobb számban megjelenni. Az egyleti tagok által varrott új ruhadarabokon kívül segíti az egyesület a szegényeket az emberbarátoktól kapott ruhával és fehérneműekkel is, miért is felkéri minden rendes tagját, hogy az egylethez ócska ruhákat és fehér­­neműeket beküldeni szíveskedjenek. Tudomány és irodalom. — Vértesi Arnold, kitűnő novella-irónk, holnap olvassa fel­­ezredik novelláját a Petőfi-társaság gyű­lésén, és kétségtelen, hogy mind írótársai, mind a hall­gató közönség részéről lelkes ovatiókkal lesz kitün­tetve ez ünnepélyes alkalommal, melyet megélni ritka írónak van megadva. De alig is érdemli meg valaki inkább, mint Vértesi, a magyar olvasó­közönségnek rokonszenvét, érdeklődését és becsülését. Évek hosszú során át volt ő e közönségnek egyik legkedvesebb be­­szélyírója; műveiben lelkesedéssel tolmácsolta a ma­gyar történeti események költői szépségeit és lélektani hűséggel ismertette a magyar nép minden osztályá­nak gondolkodását, érzését és külső életmódját. Művei, amint belőlük mindig természeti igazság és meggyőző élethűség szólott, úgy mindig kellemesen mulattatók is voltak. Vértesi mindig a költői szépnek mezébe tudta öltöztetni az életirányitó eszméket, melyeket éles elmével taglalt és fenkölt írói ékesszólással tár­gyalt. Mióta az irodalom szolgálatában állott, ő volt egyik legszorgalmasabb, leghivatottabb, legkitartóbb és egyszersmind legszerényebb szolgája is. Csak mű­veit engedi magáért beszélni, de arra nézve, hogy megnyerje a magyar társadalom minden osztályának kegyét és szeretetét, nem is választhatott volna jobb és alkalmasabb szószólót. Ezer költői mű hir­deti jogos hírnevét, lángoló lelkesedését és biróképessé­­gének csodálatos gazdagságát. Nem is szorul tehát sen­kinek különös dicséretére. A magyar irodalomban elfoglalta megillető helyét, melyet tőle senki el nem vitathat; a magyar nép szivéből semmi sem fogja ki­irthatni a becsülést, melylyel az irodalom e tekinté­lyes és fáradhatatlan munkájának mindnyájan tar­tozunk. Ezért részünkről is csak a legegyszerűbb, de legszívélyesebb szavakban üdvözöljük e jelesünket holnapi örömnapján, kívánván neki erőt, kedvet és a kellő »örök ifjúságot« beszélyei második ezrének be­végzéséhez. Ez a legjobb kívánság, melylyel számos, vagyis helyesebben mondva, számtalan olvasói kedvé­ben járhatunk. Az író tiszteletére, vasárnap este 8 órakor az »Írói és Művészi Körben« társas lakoma rendeztetik, melyen a Petőfi-társaság testületileg részt vesz. Meg­hivatnak az írói és művészi kör tagjai s Vértesi ösz­­szes tisztelői. Részvételi dij nincs, étkezés étlap szerint. — A magyar tudományos akadémia nI. (mathe­matikai és természettudományi) osztálya a szünidő után első ülését f. hó 15 én, hétfőn d. u. 5 órakor tartja; tárgyai a következők: 1. H­ő­g­y­e­s Endre 1. t.: a) Kísérleteim eredményei az antirabicus védő­oltások értékére vonatkozólag, ragályozás előtt és után. b) A párisi Pasteur intézetben eddig gyógy­kezelt magyarországi veszettkutya-marottakról. 2. Fényi Gyula S. J. részéről: A nap fokozott tevé­kenysége az 1887. évben. Bemutatja Schuller Alajos 1.1. Fővárosi ügyek. — A közoktatásügyi bizottság Al­k­e­r Gusztáv tanácsos elnöklete alatt, ma d. u. 4 órakor ülést tar­tott. A bizottság kimondotta hogy azokat a tanítókat és tanítónőket, kik 3 évvel ezelőtt lettek kinevezve, véglegesítése végett, előterjeszti a tanácsnak; a név­sor körülbelül 80 tanítót s tanítónőt foglal magában . A tanácsnak ama utasítása folytán, hogy az isko­lai tankönyvek használata körül fenforgó különböző nézeteltéréseket akadályozza meg a bizottság, kimon­datott, hogy addig, míg a kormánytól az approbált tan­könyvek névjegyzéke le nem érkezik, a bizottság nem döntheti el azt, hogy mily könyveket használjanak az egyes iskolákban ; felkéri tehát a tanácsot, hogy az approbált könyvek jegyzékét sürgősen kérje le a minisz­tertől. — Panasz merült föl az I. kerület iskolaszéke részéről az iránt, hogy Schrekvizer olvasó könyvének második kiadásában minden engedély nélkül bőví­tések történtek s most az iskolás gyermekeknek a drága könyvet kell megvenniük, miért is ez irány­ban az iskolaszék intézkedést kért. A bizottság ebben az ügyben érdemleges határozatot csak akkor fog hozni, ha az appróbált könyvek jegyzékét a kormány leküldi. — Ezután elhatározta a bizottság, hogy a Jósika- vagy Csen­gery-utcza sarkán felállítandó elemi iskola felállítása végett, a tanácshoz előterjesztést tesz. — Schmidt Antonia tanítónőnek, ki a tisztvise­lők telepén saját iskolát tart fenn, kellőleg megokolt kérelmére, a tanfelügyelő ajánlataival egyezőleg, a bizottság 100 frtnyi évi segély megszavazását hozza javaslatba.­­ Végül az ó­budai iskolaszék beadványa alapján, kimondta továbbá a bizottság, hogy a III. kerületben levő elemi iskolához az ötödik és hatodik osztály felállítását javaslatba hozza. — Az elmebeteg megfigyelő osztály kihelyezése ügyében a belügyminiszter ismét leírt a fővároshoz, sürgetve a kihelyezés mielőbb leendő foganato­sítását. — Az idegenek forgalmának emelésére a főváros kebelében alakult bizottság ma délután 5 órától 8 óráig tanácskozott Kamermayer Károly pol­gármester elnöklete alatt. Jelen voltak az ülésen: Királyi Pál, Kőrösy József és többen. A tanácskozás első tárgyát az október 27-én Konstantinápolyból Budapestre érkező török kiránduló társaság fogadá­sának kérdése képezte. Hosszabb eszmecsere után, a bizottság úgy határozott, hogy a hatóságnak hivata­los résztvétele a fogadtatásnál mellőzhető, minthogy a kirándulás, a­melyet a­z. államvasutak menetjegy­irodája rendez, alapjában véve magánjelleggel bír. Tekintettel azonban mindazáltal ama szívélyes fogad­tatásra, a­melyben a magyar kirándulók Konstanti­nápolyban részesültek, a bizottság is viszonozni kívánja a vendéglátást, egy, a vendégek tisz­teletére rendezendő társas összejövetelen. — A török vendégek érkezése alkalmából Budapest fő­város látnivalóiról egy kis útmutatót állítanak egybe, a­melynek törökre fordítását Munir bey budapesti török főconsul vállalta magára, a­miért neki köszö­netet is szavazott a bizottság. — Örvendetes tudo­másul vétetett, hogy a Budapestről készített nagy látképek, a­melyek Európa főbb városaiban vannak alkalmas helyeken közszemlére téve­, máris érez­tetik hatásukat az idegenforgalom emelkedése tekin­tetében. Végül felkéri a bizottság a statistikai hiva­talt, hogy a budapesti idegenforgalomra vonatkozó statistikai adatokat gyűjtse ,össze és bocsássa a bi­zottság rendelkezésére.­­ A külső kerepesi-út burkolási munkái iránt, ma délelőtt tartották meg az új árlejtést, összesen négy ajánlkozó volt. Az eredményt azonban csak kedden fogják kihirdetni. Törvényszéki csarnok Uzsora. Kelemen Kajetán fővárosi ügyvéd uzsora vétsége miatt följelentette Blau Lázár bu­dapesti lakost, a­kit a törvényszék e miatt vád alá is helyezett. Blau felebbezett a vádhatározat ellen, de azt a kir. tábla és ma a kir. curia is helybenhagyta, minek alapján ez ügyben legközelebb meg fogják tar­tani a végtárgyalást. Gyermekrabló lányka. Fölötte érdekes bűnügy foglalkoztatja a pestvidéki kir. törvényszéket. A bu­dapesti főkapitányság nem­rég egy 14 év körüli lány­kát tartóztatott le, a­ki ellen aztán később három rendbeli gyermekrablás bűntette miatt indították meg a bűnvádi vizsgálatot. A fiatal gonosztevő Hau­ser Jolán, egy nagyon szép lányka. Anyjától meg­szökött, mert, mint mondja, nem akarta tovább tűrni mostoha atyja rossz bánásmódját. Bejárta Pest megye községeit majdnem egytől egyik s koldulásból élt nap­­ról-napra. Tápió-Szelén egy öreg asszonyt pillantott meg, a ki kilencz éves lánykáját az utczán hagyva, betért egy üzletbe. Hauser magával csalta a gyerme­ket s aztán nyolcz hónapon át járt vele községről községre, koldulva. Az elrabolt lányka atyja hiába kutatott gyermeke után, nem talált rá sehol. Egyszer aztán arról értesült, hogy a budafoki hajóállomáson két gyermeket tartóztattak le: az egyikben saját gyermekére ismert, a­kit aztán haza vitt Tápió-Sze­­lére. Néhány nap múlva a kis lányka ismét eltűnt és apja pár hét után ugyancsak Hauser Jolán társasá­gában találta meg. Hauser ezután sem nyugodott Budapestre jött, s a külső soroksári után Heffinger Ferencz 6 éves leánykáját rabolta el. Ezzel is jó ideig kóborolt községről községre, miglen súlyosan megbe­tegedett s Budapestre szállították a Rókus-kórházba, a­hol a vele volt kis leányka kilétét is megmondta. Ügyében, Rakovszky István kir alügyész ma tett indítványt, a­ki három rendbeli gyermek­rablás büntette miatt indítványozta Hauser Jolán vád alá helyezését. A hajnal-utczai szerelmi dráma, Singer Samu 14 éves kereskedelmi akadémiai tanulót, a­ki 1885. okt. 18-án egy hajnal-utczai házban kedvesére, Bielka Annára lőtt, a budapesti büntető törvényszék szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt 4 havi fogházra ítélte. Ez ítéletet a kir. tábla és leg­utóbb a kir. curia is helybenhagyta. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. I. Értéküzlet. Az utolsó hetekben gyakran emlegették, mily nagy szerencse, hogy a mi piaczunkon még aránylag véve sincs annyi engagement, mint a berlini tőzsdén, és hogy a helyzet nem oly precarius, mint a német, vezető piac­on. Volt már alkalmunk több ízben elmondani, mint vélekedünk a berlini tőzsde helyzetéről. Nem akarunk ezúttal ismétlődésekbe bocsátkozni. Mert csak elmondottakat kellene ismételnünk, minthogy ott a helyzet az utolsó hetekben alig változott. De a mi piaczunk csekély­nek látszó engagementjai, még­sem annyira kicsinylendők, mint azok feltüntetik, a­kik helyzetünket rózsásabbnak látják a berlini hely­zetnél. Piaczunk viszonyai tényleg sokkal jobbak, mint a berlini tőzsdéé. Hanem e fölényt nem az engage­­mentek mennyisége adja nekünk. A mineműség hatá­roz e tekintetben. Míg ott a tőzsdéhez nem tartozó, azzal soha érintkezésben nem állott elemek vesznek részt az üz­letben, addig nálunk a régi, megállapodott törzskö­zönség dolgozik és vállalja az engagementokat. Szi­lárdabb is, egészségesebb is az üzlet. És a mi fődolog sokkal­ okszerűbb, mint a berlini, fékevesztett hajsza. Hogy ez így van, mutatja az e heti árcsökke­nés, a­mit legfőképpen a helyi eladások idéztek elő, a­mi azonban sem deroute-ot, sem fejvesztességet nem okozott. Az ily apró fergeteget a mi tőzsdénk inkább tisztításnak tekinti és nem igen ijed meg rajta. Ez apró hullámzások azonban csak ideig-óráig tartók voltak. A tőzsde iránya annyira szilárd, hogy egyelőre még megdönthetetlennek látszik. Az új üz­letek — a szerb sorsjegyek és a »Jó szív« sorsjegyek kibocsátásának — kedvező eredménye, szintén az egészséges, józan felfogás egyik helyes következmé­nye. Az pedig, hogy pénzembereink újabb, különleges magyar üzletek terveivel foglalkoznak, a helyi con­­juncturák előnyös voltának felfogásáról tesz meg­dönthetetlen tanúbizonyságot. Egyébiránt a külpolitikai helyzet aligha tűnt föl évek hosszú sora óta oly rózsásnak, mint most. Németország császárjának látogatásai élénken hirde­tik a béke zavartalanságát. Az az osztatlan, csiná­­latlan lelkesedés, melylyel Bécs és Róma fogadta a fejedelmi vendéget majdnem páratlan az új idők tör­ténetében Nem koronás fők békeszövetségének lát­szik többé a három középeurópai hatalmasság egye­sülése a béke fentartására. A népek és nemzetek ha­talmasan együttérző egyesülése az. Kezd átmenni az alattvalók érzületébe a szövetség fontosságának, hasz­nának, sőt elkerülhetlen szükségességének érzete. Valóban nagyobb eredménye, nagyobb diadala alig lehetne a német császár látogatásának, mint en­nek az érzületnek a felköltése, a nép lelkébe való ol­tása. Megnyugtatólag hat ez a tudat a világ összes nagy értékpapírpiaczaira és szilárdítja az üzletme­netet. A béke biztosítékainak e nagy jelei ébresztik a lankadó üzletkedvet és zálogaiul szolgálnak a javu­lásnak. Ha a pénzviszonyok karöltve járnának a po­litikai helyzet ily kedvező voltával, alig is lehetne pa­naszra okunk. De a pénz folytonos drágulása bénítja az üzlet­kedvet, csorbítja és lankasztja a politikai helyzet ál­tal teremtett szilárd magatartást. Mindazonáltal hisz­­szük és reméljük, hogy a nagyobb pénzszükségletek fedezése után e tekintetben is javulni fog a helyzet és a tőzsde a financiális nehézségek leküzdése után teljesen fogja élvezhetni a béke áldásait. II. Gabona- és terményüzlet. Búza. A búzaüzletben csekély megszakítással e héten is tartós volt a szilárd irányzat. A malmok a lisztüzlet kedvező menete folytán nagyobb bevásárlá­sokat eszközölnek, kivitelre­ is történnek vásárlások s miután, mint régebben volt alkalmunk hangsúlyozni, a Speculatio bízik a gabonaüzlet kedvező conjunctu­­rájában, a búzaárak a héten is 15—20 krral emel­kedtek. A forgalom 200,000 méter mázsára rúgott, a­mi igen élénk üzletről tesz tanúságot. A határidőüz­letben a forgalom mérsékelt volt ugyan, de az irány­zat lényegesen szilárdult. Búza őszre 7.65—7.95 írton, búza tavaszra 8.45 —8 75 írton köttetett, zárul előbbi 7.76 — 7.78 írton, utóbbi 8.62—8.64 írton. Rozs. Szintén keresettebb és ára 20 krajczár­­ral emelkedett. Helyben 5.40—5.65 forinton kelt. Finom fajok ker­esettek Csehország részére és állomá­sokon átvéve, 20 krajczárral fenti árakon felül is el­adhatók. Zab: A hűvösebb idő beálltával jobb kereslet mutatkozván, ára 20 krral emelkedett. Minőség sze­rint 5 frttól 5.60 frtig kelt. Zab őszre 4.87—5.04 fo­rinton köttetett. Árpa. Szilárd, emelkedő irányzatot követ. Ta­karmányára 5.30—5­80 frton kelt. Jobb fajok kivi­telre kerestettek, égetni való 6.40—6.80 frt, maláta­árpa 7—7.50 frt, finom sörfőzdei fajok 8—9 forintig fizettetnek. Tengeri. A bécsi consortium folyton igyekszik készletein túladni, az árak csökkenők. Minőség sze­rint 5.70—6.10 frton kelt. Uj tengeri 4.60 frton kelt Kőbányán, későbbi hónapokra 4.7­5 frt. Tengeri 1889. máj.—jun. 5.37 — 5.44 frton köttetett. Repcze. Kínálat és készlet hiányában nem fej­lődhet élénk forgalom. Kisebb tételek 14—14.40 ftig keltek. Uj káposzta-repcze 1888. aug.—szept.-re né­hány ezer métermázsa 1­7/8 —12 frtért köttetett. Liszt. A múlt hét végén külföldről jelzett ma­gasabb jegyzések,­­ az ezzel egyetemben nálunk is emelkedő búzaárak következtében a malmok, tekin­tettel nagymérvű eladásaikra is úgy a bér, mint a külföldön, áraikat a hét elején szintén felemelték, azonban az Amerikából mindjárt a hét kezdetén jövő árcsökkenések, és az ezzel párhuzamosan nálunk is nyugodtabb hangulat a búzaüzletben, a további liszt­eladásokat megakasztották, s egész héten át alig köttettek nagyobb üzletek, s csak a hét végén az újra szilárdabbá vált üzletmenet folytán jöttek ismét rendeletek a külföldről. A felemelt lisztárak azonban még mindig nem állnak kellő arányban a búzaárak­hoz, a­miért is a malmok helyzete a jelen árviszo­nyok mellett sem mondható felette kedvezőnek. Kor­pában az üzlet folyton szilárd marad. Mai átlagárak: 0 1234567 16 20 15.60 1­5.20 14.60 14.00 13.30 12.60 11.60 8 8 V« 8*/« 9 F. G. 10.80 9.70 7.60 6.50 3.85 3^85 Hüvelyesek és magvak. B a b. A vételkedv kor­látolt, mert az eladás külföldre nehézkes. Eladatott mintegy 1000 méter mázsa, változatlan árakon. Jegy­zőnk : Törpe bab 9 — 9.25 frt. Dunavidéki 8.25—8.50 frt. Gömbölyű bab 8.25—8.50 frt. Barna bab 9.25—9.30 frt. Kiviteli bab 8.75—9 frtig. — Mag­vak. Ez évben igen jelentékeny kivitelünk van minden fajú heremagban, különösen sokat exportá­lunk Német- és Francziaországba, hol az aratás, a sok esőzés miatt, nem sikerült. Az árak e körülmény következtében emelkedő irányzatot követnek. Jegy­zőnk: Vörös heremag 65—71 frt. Luczerna 50—60 frt. Spanyol lóhere 14—15 frt. Szilva és szilvasz. S­z­i­l­v­a. A lefolyt héten az üzlet nagyon élénk volt, a megérkezett mennyiségek részint az itteni kötések fedezésére, részint a külföldi rendelmények foganatosítására mind megvetettek emelkedő árakon, miután kitűnt, hogy az idei termés a várakozásnak éppen nem felelt meg s különösen nagy szemű áru oly kevés termett, hogy ez csak­hamar el fog fogyni. Szilárd hangulat mellett azonnali, úgy szintén kötésre október-novemberi átvételben 85 darabos szilva 101/4, 90,és 98/4—10 .

Next