Nemzet, 1889. április (8. évfolyam, 2367-2395. szám)

1889-04-08 / 2374. szám

parlamentaristákat a hatalomtól, hogy megmentsék Francziaországot. Boulanger beszéde e szavakkal vég­ződik: »A párisi választók tudják, hogy »köztársa­ság« és »Francziaország« előttem azonos fogalom. Egyedüli czélom, hogy a becsületessé lett köztársa­ság által Francziaország örökké nagygyá, erőssé le­gyen ! Éljen a haza! Éljen a köztársaság é! Róma, ápr. 7. A pápa, e hónap első fe­lében tartandó consistoriumban három fran­­czia, valószínűleg egy osztrák (a salzburgi), egy belga (a mechelni), egy német (a kölni) és egy spanyol püspököt fog bíbornokká ki­nevezni. A szent collegiumban ennélfogva több lesz a külföldi, mint az olasz b­i­b­o­r­n­o­k. A pápa az orosz püspököket is praeconisálni fogja, miután most már a kívánt formalitásoknak is elég van téve. Pozsony, ápr. 7. (Eredeti távirat.) Ma vasúti ügyben itt értekezletet tartottak Lukács Béla államtitkár, Hieronymi Károly az osztrák­­magyar államvasúttársaság igazgatója, továbbá Láng Lajos, Feszty Adolf és Krauss Lajos ország­gyűlési képviselők. Zágráb, ápr. 7. A horvát regnicolaris bizottság ma d. e. Vukotinovics elnöklete alatt ülést tar­tott. Az előadó jelentésének nyomtatott példányai a tagok közt szétosztatván, megkezdték az érdemleges tárgyalást. A tárgyalások valószínűleg eltartanak egy hétig s ezután, az eredményhez mérten megfogal­mazzák a nuntiumot. A mai ülésben Khuen- H­é­d­e­r­v­á­r v gr. horvát bán és H­r­v­a­t Mirko, a tartománygyűlés elnöke is részt vettek. A tárgyalást holnap folytatják. (D-­E.) HÍREK: Április 7. — Kitüntetés. A király hengervári Hengelmül­­ler László cs. és kir. rendk. követnek és meghatalma­zott miniszternek a szerb királyi udvarnál — a Fe­­rencz József-rend nagy keresztjét adományozta. — Személyi dir. Dr. Kr­i­n­g­e­r István, a tudo­mányegyetem rectora, Abbáziából, hol egészsége helyreállítása végett három hetet töltött, tegnap visz­­szaérkezett Budapestre s átvette hivatala vezetését. — Zichy Géza gr. a czár udvarában. A »Fővá­rosi Lapok« közük Zichy Géza gróf úti emlékeit »Három hét Szentpétervárott«, a melyet, mikor a Kisfaludy-társaságban felolvastatott, kivonatban is­mertettünk. Ebből veszszük ki azt a részt, a mely igen érdekesen írja le ama nagy hangverseny lefolyását, melyet Zichy Géza gróf a czár palotájában adott. Először a czár egyenes kívánságára a gróf zon­gorázott s végül a czár zenekarával saját mű­veit adta elő. »Nem mindennapi jelenet volt — írja — midőn a hatalmas czár előtt vezénybatom jelére fölhangzott a »hun rajzás« ma­gyar motívuma és százhuszonnégy orosz zenész lelke­sedéssel játszta a Néva partján a mi hazai zenénket. Kimondhatatlan édes boldogság fogta el szívemet, nem a zeneszerzőt, hanem a magyart. Nem állhattam meg, hogy át ne pillantsak Zichy Mihályhoz és meg­értettük egymást szó nélkül is. Jaj néktek, ti hazát tagadó művészek, kik teremteni akartak s nem tud­tak szeretni, kik babért és kincset keresve, csak Önös­­ségieket viszitek vásárra, kik köny nélkül búcsúztak a hazai földtől s nem annak szent nevével tértek meg ! A hetedik darab után tiz percznyi szünetet enged­tem a zenészeknek, a czári pár pedig ismét hozzám lépett és fesztelenül társalgott. A czár jó zenész s meggyőződésem, hogy foglalkozott zenekar vezetésé­vel is, megjegyzései a »Szürke manó« czimű zenemű­vemben előforduló 6/4 ütemre legalább azt sejtetik, olyan behatóan taglalta, kezével is mutatva, hogyan lehet a 6/4 ütemet vezényelni, hogy elcsodálkoztam. »Felség« — mondám — »ne méltóztassék meghara­gudni, de felséged már bizonyosan vezényelt zene­kart.« A czár jóízűen nevetett. »Ha időm engedné, nem állítom, hogy örömest nem tenném, mert nagyon szeretem a zenét.« Ismét az emelvényre lépve, szeren­csésen lezajlott a hangverseny, mely, tekintve azt, hogy a zenészekkel alig tudtam beszélni s könyv nél­kül kellett vezényelnem, némileg mégis veszélyes volt. A czár igen melegen megköszönte fáradságomat s kérdezte: meg voltam-e minden tekintetben a zene­karral elégedve ? Én csak azt felelhettem, hogy a zene­kar elsőrendű, szorgalom és jóakarat tekintetében pe­dig páratlan. A czár mosolyogva bólintott fejével s közel a zenekarhoz lépve, megdicsérte az igazán derék fiu­kat. Képzelhető, mily örömük volt Stakelberg ezre­desen kezdve. Ezután a czár hozzám lépett és belső termeibe hivott. Gyönyörű pálmaerdővé varázsolt te­remben buffet állt s ott alkalmam nyílt a trónörö­kössel is találkozhatni. Igen kedves, jó embernek látszik, magas, sugár termetű, de kissé gyönge test­alkatú. Nem tudom magyarázatát adni, de em­lékeztetett a mi megboldogult koronaörökösünkre. A nagyherczegnők majdnem mindnyájan szép höl­gyek, de legkedvesebb és legeszesebb a Vladimír nagy­­herczeg neje. A czárné többi gyermekei is bejöttek s én oly szerencsés voltam, arczképüket megkaphatni. A czár vigan czigarettezett s oly kedélyes jósággal adta a háziurat, hogy ez örökre felejthetetlen marad előttem. Háromszor is odajött hozzám. »Egyék és igyék«, — mondá — »tudom, hogy fáradt s ilyenkor az erősítés jól esik. S midőn észre vette, hogy egy pohárka marsallat iszom, nevetve monda! — »Ön nem igazi zenész,ily nagy munkához kicsi ez a pohár.« A czárné is még többször megszó­lított s midőn búcsúzáskor családi gyászomra utalva kértem, méltóztassék hazaereszteni, felejthetetlen ben­­sőséggel mondta: — »Menjen haza, ez kötelessége. Nagyon, de nagyon sajnálom, hogy oly szomorú emlé­kek fognak Pétervár nevéhez fűződni, s tartok tőle, megbánja, hogy ide jött.« Amire én csak azt felel­hettem, hogy még a fájdalmat is könnyebben lehet viselni, ha a legnemesebb és legjobb hölgy vigasztalja az embert. Erre kezet nyújtott s reám szegezve gyö­nyörű szemeit, mondá: »Viszontlátásra tehát jövő őszszel!« Elbúcsúztam, megvallom kifáradva, össze­tör­vel és szomorú lélekkel.« — Halálozás. Csik József építőmester és cement-gyáros folyó hó 6-án 73 éves korában Buda­pesten elhunyt. — A kisdednevelői kiállítás érdekében a követ­kező felhívást veszszük: A Mária-Dorottya-egyesület kisdednevelői kiállításának történeti osztálya lesz, melyben az egykori kisdedek (1—6, legfeljebb 8 évig) öltözeteit, játszó­szereit, bölcsőit stb. fogják bemu­tatni. Mivel ily tárgyú bejelentések a kiállítási irodá­hoz ez ideig igen csekély számmal érkeztek, felkérjük mindazokat, kik ily tárgyaknak (esetleg a múlt szá­zadokból eredő, vagy legalább 1848 előtti képeknek) birtokában vannak, hogy azokat a kiállítás tartamára (1889. augusztus—október hó) átengedni szíveskedje­nek , valamint fölkérjük azokat is, kiknek ily kiállí­tásra alkalmas tárgyakról tudomásuk van: szívesked­jenek azt a kiállítási irodával (Budapest, VI. ker. Andrássy­ út 65.) tudatni, hogy az illető tulajdonoso­kat a tárgyak átengedése végett megkeressük. Az eredetieknek nagyobb, legalább cabinet alakú fény­képet is kiállíttatnak. A kiállítási iroda bejelentő­­iveket postafordultával küld. — Hampelné Pulszky Polyxena, az orsz. kisdednevelési kiállítás irodalmi, ethnographiai csoportjainak elnöke. — Magyarországi szabadkőművesség. Magyar­­ország simbolicus nagypáholya ma tartotta évi köz­gyűlését Rakovszky István nagymester elnöklete alatt. A gyűlésen a fővárosi páholyokon kívül az összes vi­déki páholyok is képviselve voltak. A határszéli pá­holyok küldöttei dr. Neuda Miksa Márk bécsi védő­ügyvéd vezetése mellett jelentek meg. A nagymester nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után, mely­ben a páholyok küldötteit a civilsajló és haladás te­rén való úttörő munkásságra buzdította, az évi jelen­tés tudomásul vétetett, a zárszámadások helybenha­­gyattak és a költségvetés megállapíttatott. A köz­gyűlés legfontosabb tárgya az ügyvédeknek a felvé­telekre vonatkozó szabályainak módosítása volt; élénk vita után az idevonatkozó intézkedések az eddigiek­nél szabadelvűbb fölfogás szerint állapíttattak meg. Az angol, berlini s több nagypáholy jelentéseinek meghallgatása után egy Pozsonyban és Újpesten ala­kult uj páholynak a végleges munkaengedély megada­tott. Végül a főtisztikar s a szövetségtanács tagjai­nak részben való kiegészítése következett; helyettes nagymestereknek újból Berecz Antal és Majláth Béla választottak meg. Az évi jelentés kiemeli, hogy a magyar szabadkőművesek a múlt évben is több messzeható humánus alkotást létesítettek úgy a fő­városban, mint a vidéken. A közgyűlést követő dísz­­ebéden, melyen mintegy 150-en vettek részt, Ra­­kovszky nagymester az első felköszöntőt a királyra és a királyi családra mondotta, melyet a jelen voltak állva hallgattak meg és zajosan megéljeneztek.­­ A technológiai iparmúzeum rajzkiállítását ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg Zichy Jenő gróf, a muzeum felügyelő bizottságának elnöke, Sza­la­y Imre min. osztálytanácsos, Gerlóczy Károly alpolgármester, Mudrony Soma, Thék Endre, pákai K­ö­­­b­e­r Fülöp és Jungfer Gyula fel­ügyelő bizottsági tagok jelenlétében. Hegedűs Károly főigazgató a rajztanfolyamokról jelentést te­vén, kiemelte, hogy a téli időszak alatt a múzeumban három rajztanfolyam volt az asztalos, lakatos és bá­dogos s a kocsigyártó iparosok számára. A tanfolya­mokra, melyek múlt év október 15-én kezdődtek, be­iratkozott 5 mester és 57 segéd. A tanfolyamot elvé­gezte 2 mester és 44 iparossegéd és pedig 26 kiváló, 20 pedig megfelelő eredménynyel. Készítettek ösz­­szesen 373 rajzlapot, ezek közül 57 nagymé­retű műhelyrajz. Kiváló szorgalmuk és előme­netelükért dicséretet nyertek Morócz János és Móri Antal kocsigyártó mesterek. A kormány által felajánlott jutalomból egy-egy darab kör­­möczi aranyat kaptak: Ambrus Gyula, Bolhár József asztalos-, Schiller Rezső, Hochmann József, Piros Béla lakatos-, Jakobovics Ignácz, Heffer Sá­muel bádogos-, Varga Miklós, Jordán István, Bazosán Simon, Mikkel János és Mészáros Gábor kocsigyártó segédek. A Thék Endre biz. tag által Trefort emlé­kére felajánlott jutalmakból Turnherr Gyula aszta­los segéd 3 darab, Prohászka Lipót asztalossegéd 2 db és Fok Gábor asztalossegéd 1 db körmöczi ara­nyat nyert. E dijakat Zichy Jenő gróf osztotta ki s lelkes beszédet intézett a nagy számban megjelent iparosokhoz és iparossegédekhez. Kiemelte a rajz fon­tosságát az iparosokra nézve s buzdította őket a rajz­tanfolyamok szorgalmas látogatására, melyek a kö­zelebbi téli időszak alatt már az új épület tágas és kényelmes helyiségeiben rendeztetnek. Azoknak pe­dig, a­kik a mostani rajztanfolyamot elvégezték, me­legen ajánlotta, hogy a fővárosból való eltávozásuk után is folytassák rajztanulmányaikat. Majd Trefort Ágost halhatatlan érdemeiről emlékezett meg, me­lyeket az iparoktatás terén szerzett. Ő megérdemli — úgymond — hogy minden magyar iparos áldva említse nevét. Végül köszönetet mondva a rajztanfo­lyam buzgó tanárainak: Gaál Károly, Illés Ala­dár és B­r­i­t­z Jánosnak, felhívta a jelenvoltakat a rajzkiállitás tanulmányozására. A kiállítás április 23-ig marad nyitva s a közönség díjtalanul megte­kintheti. — Magyar lovak kivitele Angliába. Tatáról a múlt héten nagy szállítmány ment nyerges és kocsiba való lovakból Angliába. Egyik londoni lókereskedő ugyanis Tata vidékén a paraszt lótenyésztőktől nagy számú olyan magyar félvérlovakat vásárolt össze, a­melyek a telivér és a magyar fajú lovak keresztező­déséből származtak, s a­melyek szolgáltatják a híres »jucker«-eket, s a budapesti és bécsi két lovas bérko­csisok legjobb fogatait. Ez talán az első eset, hogy Angliának, a lónemesítés hazájának egyik lókereske­dője hozzánk jó lovakért, de remélhető, hogy tartós kivitelünk lesz ily félvérparipákból Angliába. — A Schrammel testvérek, kiket a merész kép­zeletű vállalkozó a falragaszokon »világhírűeknek« hirdet, előadást tartottak ma a vigadó nagyter­mében, ugyanazon teremben, hol a héten Barbi Alice és Papier Róza énekeltek. A Schrammel-ék, Divizer-rel és Strohmaier-rel együtt négyen van­nak: kettejük hegedül, a harmadik tilinkózik, a negyedik guitároz. Játszottak mindenféle csinos bécsi dalokat, melyek sajátos jellegüknél fogva érdekesek, mint minden népdal, melyben a nép jel­leme némi kifejezést talál. Aztán segített a produc­­tióban Brady úr, ki bécsi couplet-kat adott elő, és a »Baron Jean«, egy csinos, előkelő külsejű úr, ki na­gyon jól fütyül az említett négyes kísérete mellett. A­ki a fütyülésben nem leli örömét, az vigasztalódha­tott a kísérettel, mert hiszen Udel »hallhatatlan« (falragasz-stylus) axiómája szerint a fütyülés »ist nicht von Bedeutung , die Hauptsach ist die Beglei­tung.« Az előadás tetszett is, de a terem félig sem telt meg közönséggel. Sokan valószínűleg úgy véle­kedtek, hogy ilyesmi csak sörrel élvezhető igazán, aminthogy az okos bécsiek is csak úgy élvezik. És igazuk van. Ha mint hírlik, a Schrammel-ok holnap a vigadó étkező helyiségeiben fognak játszani, éne­kelni és fütyülni, igen sokan fogják őket hallgatni, és jól is fognak rajtuk mulatni. — Gyilkosság és öngyilkosság. A III. kerületi kapitányság ma este 8 óra tájban arról értesítette a főkapitányság inspectiós rendőrfogalmazóját, Kre­­csányi Kálmánt, hogy a Császár-fürdőben egy fürdő­szobában két holttestet találtak. Krecsányi fogal­mazó és Apaticzky rendőrorvos nyomban a »Császár­­fürdőbe« hajtattak, hol egyik fürdőszobában a már­ványon egy 2 éves fiúcska holttestét, a fürdőkádban pedig egy 28 év körüli, feltűnően szép női holttestet ta­láltak. Az asztalon két papírszelet hevert, melyre az öngyilkos, illetve valószínűleg gyilkos anya irónnal reszketeg vonásokkal néhány szót jegyzett fel. Az egyik papíron a következők voltak feljegyezve: »Ked­ves anyám! Neked nem fogadtam szót, de most már késő! Isten velünk, mi nem látjuk élve viszont egy­mást. Bocsássanak meg szegény Marijuknak. Strabó Istvánná Péczelen.» Egy másik, kisebb papirszeleten pedig e néhány szó állt: »Férjem, bocsásson meg ne­ked az isten!« Az öngyilkos asszony fiával délután 1/27 óra tájban jelent meg a fürdőben s kérte a föl­szolgálónőt, hogy hozzon neki egy pohár vizet a meleg forrásból. A pohár meleg vízzel aztán be­ment a cabinba az asszony s egy negyed óra múlva kívül hallották, hogy a fürdőkabinban a gyermek ke­servesen sírt, de a sírás csak pár perczig tartott, azután elcsendesült minden. Este 8 óra tájban Ber­ge­r­n­é, a fürdő alkalmazottja, gyertyát akart vinni a szobába, kopogtatott az ajtón, de semmi választ nem kapott. Egy másik kulcsosai felnyitották az ajtót s az anyát és fiát halva találták. Apaticzky Sán­dor rendőrorvos véleménye szerint a kis­fiúcskát az anyja úgy ölte meg, hogy lábainál fogva beletartotta a fejét a vízbe, a­míg meg nem fulladt, az asszony pedig a pohárból mérget ivott. Mind a két holttestet bevitték a Rókus halottas kamrájába. — Vasutitöltés-csuszamlás. A magyar állam­vasutak igazgatósága közli, hogy a Székelyhid-mar­­gittai vonalon f. hó 5-én este töltéscsuszamlás tör­tént, mely miatt az összes forgalom előreláthatólag három napra beszüntettetett. — Fővárosi krónika. Elfogott csaló Fellner Miksa németpalánkai szül. kereskedősegédet, kit a zombori szolgabiróság csalás miatt már régóta köröztet, ma a fővá­rosi rendőrség elfogta. A csalót át fogják adni a kir. ügyész­­ségnek. — Öngyilkosság. Markovics Gyula 40 éves fényképészsegéd ma délelőtt cyancalival megmérgezte magát. Tettének indoka ismeretlen. Holttestét a Rókusba vitték. Színház és művészet. — Magyar királyi operaház. A tegnapi gyermek­előadás kedvező eredménye s számos oldalról nyilvá­nított óhaj által indíttatva, elhatározta a magyar kir. operaház igazgatósága, hogy újra rendez a tegnapi­hoz hasonló gyermekelőadást. Ez előadás csütörtökön, f. hó 11-én fog megtartatni. Ez alkalommal ugyan­csak e­­y órakor fog kezdődni az előadás a »Baba­tündér« r­el, melyet a »Villars dragonyosai« cz. víg­­opera fog követni, Bianchi Bianka k. a. felléptével. Egyúttal felhívja az igazgatóság a színházlátogató közönség figyelmét arra, hogy a »Babatündér« csü­törtöki előadása valószínűleg hosszú időre az utolsó lesz, amennyiben helyére Sztojanovits Jenő és Steiger Lajos által írt »Új Romeo« cz. ballet kerül. E ballet e hó 16-án kerül először színre. Ki­állítása, valamint a díszletek, felette fényeseknek ígér­keznek. Az előadás alkalmával az operaház hátulsó színpada is igénybe fog vétetni. A balletet Mazzantini Lajos tanította be s a próbákat már be is fejezték. — Színészek fölvétele. A magyar szinészegye­­sületi központi igazgató tanács szinészfelvételi bizott­sága április 17-én d. u. 3 órakor vas-utcza 15. sz. a. egyleti helyiségében eszközli az idei szinész-fölvételt. — Uj színigazgatók. A magyar szinészegyesü­­let központi igazgató tanácsa, legközelebbi ülésében a következő igazgatóknak véleményezett engedélyt, föl­tétlenül Somogyi Károly és Tiszai Dezső ré­szére, föltételesen: D­i­t­r­ó­i Mór, Csóka Sándor, Bokodiné M. Róza, Borsody Vilmos, Leö­­vey József, Kárpáthy György és Zoltán Gyula részére. Virágvasárnaptól kezdve tehát a múlt­kor véleményezett 5 engedélylyel együtt eddig össze­sen 7 engedély van kiadva. Tudomány és irodalom.­ ­ A magyar tudományos akadémia nemzetgaz­dasági bizottsága e hó 10-én, szerdán, délután 5 órakor az akadémia heti üléstermében ülést tart, melyen dr. M a 11 e k O v i c s Sándor »A verseny ha­­tásá«-ról fog értekezni. Sport. Bécsi lóversenyek. Bécsből távirják lapunknak mai kelettel. Az itteni tavaszi lóversenyek első napja ma a következő eredménynyel végződött. I. Meg­nyitó­ verseny: 1000 frt. 1600 méter. Col. An­thony 4 é. p. ménje »Gainful« biztosan egy fejhosz­­szal nyerve első, »Anodyne« 2-ik, utána 2x/a hosz­­szal »Nulight« 3-ik, »Feria« 4-ik. Tot. 5 : 15. Hely­re : I-re 25 : 39, Il­ra 25 : 34. — II. K­i­s­é­r­­­e­t­i verseny. 1000 frt. 3 éveseknek 1000 méter. Stu­benberg József gróf p. kanczája »Molly« könnyen 1/2 hoszszal nyerve első, »Weliki« 2-ik. Tot. 5:7. — III. Przedswit-handicap. 3000 frt. 1200 m. Üchtritz Zsigmond b. 4 é. p. kanczája »Pity the blind« könnyen 1/4 hoszszal nyerve első, »Öreglak« 2-ik, utána 2 hoszszal »Csalóka« 3-ik. Futott még: »Lis­­beth«, »Uncle-Man«, »Talpra magyar«, »Saturn« és »Echo«. Tot. 5 : 16. Helyre: I-re 25 : 47, Il­ ra 25 : 49. — IV. Eladó-verseny. 1000 frt. 1600 m. Mr. “Waugh 4 é. s. p. kanczája »Álarcz« igen köny­­nyen 2 hoszszal nyerve első, »Sophist« 2-ik, utána 911a hoszszal »Margelia« 3-ik, »Deutschmeister« 4-ik. Tot. 5 : 20. Helyre: I-re 25 : 49, Il-ra 25 : 71. — V. Handicap. 1000 frt 1600 m. Sztáray János gr. név. Károlyi Alajos gr. 3 é. p. ménje »Siess« küzde­lem után nyakhoszszal első, »Arám« 2-ik, utána egy hoszszal »Szilaj« 3-ik. Futott mág »Drágafa«, »Vő­fély«, »Phantasie« és »Wagtail«. Tot. 5 : 54. Helyre 1- re 25 : 94, Il-ra 25:37. — VI. Gátverseny. 1000 frt. 2400 m. »Fragezeichen« könnyen egy hoszszal nyerve első, »Salvanos II« 2-ik, »Albertine« 3-ik. Tot. 5 : 15. Helyre: I-re 25 : 40, Il-ra 25 : 47. VII. Tavaszi akadályverseny. 1000 forint. 3200 méter. Capt. George 5 é. p. ménje »Amethyst« könnyű galoppban nyert, Proskovetz hadnagy »Druk­­skenje« ellen. Tot. 5 : 8. Prágai lóversenyek. Prágából jelentik mai ke­lettel: Az itteni lóversenyek I1-dik napja az alábbi eredménynyel folyt le: I. Moldau-dij 800 frt, 1600 méter, gróf Apponyi Antal »She«-je könnyen nyert egy hoszszal, gr. Kinsky Zdenko »Hogyvolt«-ja 2- dik, »Glücksritter« 3-dik. Tot. 5:10. — Helyre 1- re 25: 37 ; Il­ ra 25 :49. —II. Államdij 2000 frt, 2000 méter, Auersperg hg 5 él­ménje, »Troja«, egy hoszszal könnyen nyert, »St. Wolfgang« 2-dik, »Oroszlán« 3-dik. Tot. 5:21. — Helyre I-re 25:40 frt. II-ra 25:32 frt. — III. Kladrubi-dij 2000 frt, 1200 méter, Col. Antony p. kanczája, »Re­becca«, könnyen nyert­e­ a hoszszal: gr. Kinsky Zdenkó »Trudom«-ja 2-dik, aztán »Simplicius«, »Balleteuse.« Tot. 5:17. — Helyrefogadás az I-re: 25:40, Il-ra 25 : 39. — IV. Smicho­wi Handi­cap 1000 frt, 1600 méter, br. Üchtritz Zsigmond 4 é­­pes kanczája, »Analyse«, két hoszszal könnyen nyert, »Warrior« második, aztán »Kanász«, »Theo­dora«, »Giardinetto.« Tot: 5:27. — Helyrefogadás az I-re 25: 62, Il-ra 25 :66 frt. — Gátversen­y­­handicap 1000 frt, 2400 méter, ifj. gr. Esterházy Móricz 4 é. sárga ménje, »Nilwasser«, könnyen nyert 4 hoszszal, gr. Trauttsmansdorf hadnagy »Tréfás«-a 2- dik, »Alic« 3-dik. Tot. 5:15. — Helyrefogadás az I-re 25 :36, a Il-ra 25 : 39. — VII. Tavaszi aka­dályverseny 2000 frt, 4000 méter: gr. Kinsky Zdenko 6 é. sárga ménje, »Straight«, két hoszszal könnyen nyert; Auersperg hg »Manfred«-je 2-dik, »Menelaus« 3-dik. Tot. 5:11. — Helyrefogadás az I-re 25:36, a II-ra 25:42. Egyesületek és társulatok. — A budapesti V. ker. kisdedóvó-egyesü­let ma délelőtt tartotta évi közgyűlését a lipótvárosi casinó­­ban G­ell­­­é­r­i Szabó János elnöklete alatt. Trefort Ágoston emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg, Wahrmann Mórnak köszönetet szavaztak 500 frtnyi adományáért. A fölmentvények megadása után megejtették a választásokat, a­melynek eredménye a következő: Elnök: G. Szabó János, alelnökök: Bach­­mayer György, Faik Zsigmond lovag, Schweiger Márton, titkárok: dr.Vetsey István, dr.Matta Árpád, pénztárnok: Böckh Mór, ellenőr: Totis Adolf, orvo­sok : dr. Kresz Géza, dr. Rényi Béla, ügyész: dr. Rusznyák Samu, gondnokok: Ehrlich Manó, Kull­­mann Lajos, számvizsgálók: Beck Jakab, Rubner Vilmos, ifj. Szenes Ede.­­ A budapesti szr közmű- és földmivelési egy­let ma délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Dr. Schoenberg Ármin elnök megnyitó beszédében ismertetve az egylet mű­ködését kifejti, hogy az egylet tekintettel a hazai viszonyokra, emberbaráti és közművelődési irányú törekvéseinek fősúlyát iparosok nevelésére és ipa­rosnövendékei értelmiségének fejlesztésére fek­teti. Ezzel kapcsolatban kegyelettel adózik Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi miniszter emlékének, kinek az iparosok értelmiségének emelését c­élzó alkotásai, jelesül a budapesti m. k. állami középipar­tanoda s a m. k. iparművészeti tanoda az egylet műkö­désének irányával kapcsolatban állanak.­­ Az igaz­gató választmány részéről előterjesztett évi jelentés­ből kiemeljük, hogy az egylet a m. 1888 évben több irányban fokozott tevékenységet fejtett ki, a­mennyi­ben nagyobb számú növendék nyert felvételt és meg­felelő műhelyekben elhelyezést, az ösztöndijak szapo­­rittattak s az egylet hittani oskolája egy osztálylyal kibővittetett, mindazáltal az eszközök korlátott volta miatt számos segélyre méltó gyermeket kellett elutasí­tani. Az egylet czéljaira a lefolyt évben 7491 frt 56 kr fordittatott, mely összegből 257 kézmivesnövendék részesült ruházatban és egyéb anyagi támogatásban s az állami középipartanoda, valamint a m. k. iparmű­vészeti tanoda 22 növendéke segélyeztetek ösztöndí­jakkal. Minthogy az egylet időszerűbbnek tartja az erőket az ipari térre irányítani, utóbbi időben földmi­­vesnövendékeinek száma leapadt. Ezek közül többen alsóbb gazdasági oskolákban nyert képeztetésük befe­jeztével gazdaságokban és kertészetnél helyeztettek el. Az egyletnek alapítványokból származó vagyona 44437 frt 01 krt tesz, az egylet pártoló tagjainak száma 576, kiknek évi járulékai és adományai képezik az egylet jövedelmi forrását. A közgyűlés az évi je­lentést helyeslől­eg tudomásul véve, a felmentvényt megadja és dr. Schoenberg Ármin elnöknek, az igaz­gató választmánynak és Kemény Dávid egyleti tit­kárnak köszönetet szavaz. Ezek után a választások következő eredménynyel ejtettek meg: elnök: dr. Schoenberg Ármin, választmányi tagok: Adler Gyula, Adler Lajos, Beer Salamon, Bloch Mór, Bettelheim Miksa, Ehrlich Mózes, Feinel Lipót, dr. Feuer Dávid, Herzl Tivadar, Leitersdorfer Lipót, Lemberger Mór, Markbreit Adolf, Weisz Em. J., Weiszkopf Jakab és Révész Adolf. Végül az egylet növendékei mutattat­­tak be a közgyűlésnek és 22 szorgalom és magavise­letben kitű­nő növendék jutalomdijakban részesit­­tetett.­­• A budapesti általános policlinicai egyesület márczius havi betegforgalma a következő volt: új be­tegek száma 1241, összes havi rendelések szá­ma 6548. — A VII. ker. erzsébetvárosi kör április 13-án saját helyiségeiben (külső-dob-utcza 5. sz.) tánczc­al egybekötött hölgyestélyt rendez. — A fővárosi egylet folyó hó 9-én, azaz kedden délután 5 órakor a régi városház tanácstermében ér­tekezletet tart. Fővárosi ügyek. —­ A Podmaniczky-utczai villamos vasút. A vá­rosi vasútvállalat folyamodott a közlekedési minisz­terhez, hogy a Podmaniczky-utczai vasútra nézve, ha az építési határidő pontosan be nem tartathatnék, a törvényes következmények terhe alól mentse föl. A miniszter értesíti a fővárost, hogy az építési határidő meghosszabbításába bele nem egyezhetik, de óhajtja, hogy a főváros a Podmaniczky­ utcza rendezését mi­nél hamarabb vigye keresztül, nehogy a vasútépítés kellő időre való befejezését ez a körülmény akadá­lyozza.­­ — A szerdai közgyűlés napirendjére a követ­kező tárgyak vannak kitűzve, u. m. a f. é. költségve­tésre vonatkozó miniszteri leirat, a követési kölcsön, Rökk Szilárd 2000 Irtos Rókus kórházi alapítvá­nyának felhasználása, a regále-kártalanítási igény bejelentése, az állati ragadós betegségek bejelentése körüli eljárás, a bérkocsi-tarifák módosítása, a zené­­lési záróra kiterjesztése, a Hungária-út vízvezetéke, egy gellérthegyi ház kisajátítása, a Hyatt-féle szűrők, a külső Podmaniczky-utcza makadamozása, a kisipa­rosok házépítő szövetkezetének kérvénye telekfelosz­tás iránt a csömöri-út körül, az Orczy-út és Kálvária­tér rendezése, a Podmaniczky- és stáczió-utczai vas­utak építési határidejének szabatos kijelölése, a köz­ponti pénztár felügyelő bizottságába egy tag válasz­tása, a lóvasuttársaság istálló-építése a csömöri­­utón stb. — A Lukács-fürdői tó beboltozása ügyében kö­tött egyezséget a belügyminiszter jóváhagyta s most már felhívja a fővárost, hogy — mint a leirat ki­emeli — a császár-fürdő, mint kegyes alapítvány érde­kében is a a rendezési és beboltozási munkálatokat október 1-jéig legkésőbb megkezdje , az egész ren­dezés gyors keresztülvitele iránt intézkedjék. — Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottságok e hó 8-án (hétfőn) tárgyalni fogják u. m.: a VI. ker. a 3967—4019 ; a VII. ker. az 5175—5200; a VIII. ker. a hátralevő meghívottakat. —j— : ■■ ■■■. i.-.r1 : „ 'wr rm.f .irgiff.n'ai KÖZGAZDASÁG. Közgyűlések. A Pallas irodalmi s nyomdai részvénytársaság ma délelőtt tartotta évi közgyűlését, Kerkápoly Károly elnöklete alatt. Az igazgatóság évi jelentése szerint a hírlapkiadó vállalat 258,983 frt bevétel mel­lett 23,750 frt bevételi többletet eredményezett. A könyvkiadó üzlet 32548 frt bevétel mellett 7777 frt bevételi többletet mutat föl. A nyomda bevétele 312,562 frt, a bevételi többlet ez ágban 50092 frt. Az összes üzletágak 32.777 forint tiszta nye­reséget mutatnak föl. Az igazgatóság indítvá­nyozza, hogy a tiszta nyereség — bár az egy 5 °/c-os osztalékot megengedne — még ez alkalommal se ke­rüljön kiosztás alá, hanem az intézet további erősíté­sére fordíttassék. Ehhez képest a közgyűlés azt hatá­rozta, hogy 1638 forint a tartalékalapba utaltassék az ezután fenmaradó összegből 30000 frt értékcsökkenés czimén az »Egyetértés« vételárából rendkivülileg i­as­­sék le, úgy, hogy e lap a vagyonmérlegben csak­ 70,000 frttal szerepeljen, a fenmaradó 1138 frt pedig új számlára vétessék át. Az igazgatóság s a felügyelő bizottság tagjai jutalékukról ezúttal is lemondván, a maguk részéről is hozzájárulnak a kitűzött czél elé­résének biztosításához. A közgyűlés az igazgatóság indítványait elfogadta, és a fölmentvényeket megadta. Dr. Révai Lajos indítványára az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak önzetlen eljárásukért köszö­netet szavaztak. Tomcsányi László igazgatósági tagnak újból megválasztatott. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei hitelszövetke­zet ma délelőtt tartotta évi közgyűlését Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt. Az évi jelentés szerint a szövetkezet egészséges haladásról tesz tanúságot; az összes tagok száma imár meghaladja a 8500-at. Fel­hívta az elnök a jelen voltakat, hogy tehetségük sze­rint küzdjenek a szédelgő szövetkezetek ellen, és szolgáljanak felvilágosítással, ahol szükséges. Az évi tiszta nyereség 1491 frt. A közgyűlés a fölmentvénye­ket megadta, hozzájárult elvben az üzletrészek teljes befizetéséhez, mi­által az alaptőke 100,000 frtra fog emelkedni. Az igazgatóságba a régi tagok választat­tak meg. A kiadótulajdosos Athemeino irodalmi­­ nyomdai r. társulat betűiről Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-ép­ület Az alföld-fiumei vasút-részvénytársaság Koch­­m­e­i­s­t­e­r Frigyes báró elnöklete alatt ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését. Az évi jelentés sze­rint a társulat részvény-álladéka 1888. végén 90293 drb. részvény 18.058,600 írttal névértékben. A 19 mil­lióból állott I. kibocsátású elsőbbségi kölcsön álla­déka 18.347,400 frt. Az 1.706,600 forintból állott II. kibocsátású elsőbbségi kölcsön álladéka az év végén 1.548,600 írtra rúgott. A közgyűlés tudomásul vette a jelentést, és úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. A »Báttaszék — Dom­bóvár-Zákányi (Duna - Drávai) vasút« részvénytársaság is ma tartotta rendes közgyűlését Bittó István elnöklete alatt. A jelentés szerint a részvénytőke álladéka 1888. év végén 33,984 drb volt 6.796,800 frt névérték­ben. A jelentés tudomásul vétele és a fölmentvény megadása után igazgatósági tagoknak újra megvá­lasztottak Bittó István, Herz Vilmos, Cséry Lajos, Pólyák Béla és Verebélyi Imre. Az első magyar üveggyár-részvénytársaság mai közgyűlésén bejelentetett, hogy az évi tiszta nyereség 15,952 frt 78 kr, a­melyből osztalék gyanánt 9000 frtot fognak kiosztani. Az igazgatóságnak a fölment­­vényt megadták. Közlemények: Osztrák-magyar Lloyd. Jól értesült forrásból halljuk, hogy az osztrák-magyar Lloyd igazgatósága a­z. évi május hó 15-re egybehívott közgyűlésének HP­ a forintnyi osztaléknak — részvényenként 2 szá­zaléknak — kiosztását fogja javaslatba hozni. Erre a tartalék­alapnak igénybevétele lesz szükséges, mely alap a szabály szerinti leírások eszközlése után 250,000 írtra apad. Átviteli tilalom. A földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter, a Cseh- és Morvaországban, továbbá Alsó-Ausztriában és Galicziában nagy mérv­ben elterjedt ragadós száj- és körömfájás következté­ben szarvasmarháknak, juhoknak, kecskéknek és sertéseknek Cseh- és Morvaországból, továbbá Alsó- Austriából élő állapotban Magyarországba való be­hozatalát, illetve ezen országon való átvitelét az 1888. évi VII. tcz. 5. §-a alapján megtiltotta, illetőleg a Galicziából származó sertésekre nézve f. évi január hó 4-én 395. sz. a. általa elrendelt behozatala, illetve átviteli tilalmat, a hivatkozott törvény alapján, a Galéziából származó szarvasmarhákra, juhokra és kecskékre is kiterjesztette. Budapesti áru- és értéktőzsde Április 7. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) A mai vasárnapi tőzsde szilárd irányzatú volt. Osztrák hitelrészvény 299.80—300.50, magyar hitelrészvény 303.75—305.25, 4 százalékos aranyjá­radék 103.05—103.121/8­­5 százalékos papirjáradék 95.40—95.45 forinton köttetett. NAPTÁR. Hétfő, április 8. Róm. kath.: Dénes pk. — Protest.: Libor. — Görög-orosz. (márcz. 27.) Matróna: Zsidó (nisan 7.) Nap kél: 5 ó. 27 p., nyugszik 6 ó. 88 p. — Hold kél: 10 ó. lép. délelőtt, nyugszik: 1 é. 38 p. éjjel. — Első ne­­g­y­e­d 8 ó. 3 p. délután. Kihallgatás a királynál d. e. 10 órakor a várpalotában. Pestmegye évnegyedes közgyűlése d. e. 16 órakor. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése d. e. 10 óra­kor a régi városházán. A főv. magánépítészeti bizottság ülése d. u. 5 ó. az uj város­házán. A magyar tud. akadémia H. osztályának ülése d. u. 5 órakor. Felolvasók: V­á­m­b­é­r­y Ármin, Jekelfalussy József és dr. S­z­á­d­e­c­z­k­y Lajos. Uj országház gypsmintája megtekinthető egész nap. Jelent­kezhetni az építészeti irodában, 50 kr. belépti díj mel­lett a »Jó szív« javára. Hazai termékek állandó kiállítása a kereskedelmi múzeum­ban. Városligeti iparcsarnok. Szabad bemenet mellett, megtekinthető d. e. 10—12. és d. u. 3—5. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazár-épületben d. e. 9—1. Nemzeti múzeum , term.- és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1-ig. Országos tanszermúzeum Budán d. e. 9—12. és d. u. 3—e. Technológiai iparmúzeum (a kerepesi-ut Beleznai-kert) d. e. 9— d. u. 1-ig és 3—5-ig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületben (mú­­zeum-körút) d. e. 10—12. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán Krisztinavá­ros) I. és II. oszt. levő betegek meglátogathatók d. e. 9—II, d. u. 2—1 óra között, a m­. oszt. levő bete­gek d. u. 2—4 óra között; idegenek megszemlélhetik a kórházat naponként d. u. 2—4 óra között. Mentő-egyesület helyisége (Lipót-bazár 47.) megtekinhető d. u. 3—5-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. Főszerkesztő: Jók­a.1 2v£ór. Felelős szerkesztő: *Viibr Imre. Színházak. Budapest, 1889. hétfő, április 8. Nemzeti szik­ház. Leopold, herczeg Pauli _ Rugiero Váradi Évi tornét 86. ra. Havi bérl.8. sz. Alberti, tiszt Hegedűs a « * R H Eleázár, zsidó Prévost H. . .. 5 U ‘ Eudoxia, hgné Maleczkyné Színmű 4 felvonásban Irta: Beclla Radies C. Björnson Bjornsterne. Fordr- Herold Szegedi tótta : Bercsényi Béla. _ Személyek: Kezdete 7 órakor. Tjälde Szacsvay ———— ■ — .....— 2£3Í Népszínház. Signe­­­nyaik Nagy Ib. . . . Hamar, hadnagy Benedek Blaha Lujza asszony és Lukács Barnás Mihályfi Juliska k. a., a szini-iskola vég-Jacobsen Szigeti I­­zett növendéke, mint vendégek. Gondonok81Véd Sárd* AZ Ingyenélők-Lelkész Ujházi — Eredeti népszínmű dalokkal 3 Pram, ellenőr Vízvári felvonásban. Irta: Vidor Pál. jjm­3 ) Egressy Zenéjét szerzette: Szentirmai Finne) ,­­ Sántha Elemér és Serly Lajos. Eing ) Abonyi Személyek: Holm ) Latabár Boross János Makó Knutzen ) nagy Tóth Mari, neje Pártényiné Knutsen ) keres­ Fahidi Lujza, leányuk Arányi íz. Falbe­­­kedők Dezső Weiner Vilmos Szirmai Balogh István Lubinszky Kezdete 7 órakor. Bodi Ferencz Hunyadi Gangos Eszter Lukács J. Magy. kir. operaház. Fürge Döméné Klámé — M . Jani, a fia Vidor Évi bérlet 66. Havi bérlet *. 1-ig járj Blaha L. Prévost H. ur vendégjátékával. Kovács Gyöngyi A zsidónő. |°TMnd Opera 5 felvonásban. Zenéjét w­­L U­jvári szerzette : Halévy. Irta : Seribe. Q V Kovács Francziából fordította: Jakab I. fiordá: Horváth V. Személyek: Egy hölgy Béni I. A császár # * * — Brogni, bibornok Ney Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház . Kedden: Az egér. Szerdán : Constantin abbé. Csütörtökön: Válás után. Pénteken : Bál után és A mumus, 1-szer. Szombaton és vasárnap ugyanez. Magy. kir. operaház . Kedden: Mignon. Margó Célia assz. vendégj. Csütörtökön: A babatündér és Villars drago­nyosai. Bianchi B. k. a. vendégj. Szombaton : A Rajna kincse. Vasárnap : A walkür. De Grael Gyula úr ven­dégjátékául. Népszínház. Kedden: Királyfogás. Blaha L. assz. vendégj. Szerdán és csütörtökön : Asszonyok bűne. Pénteken : A Falu csodája, 1-szer. Blaha L. assz. vendégj. Szom­baton és vasárnap ugyanez. ft­

Next