Nemzet, 1889. december (8. évfolyam, 2609-2637. szám)
1889-12-08 / 2616. szám
litottak, melyeknek személyzete nagy tiszteletet és kiváló előzékenységet tanusitott irányunkban. Hálásan emlékezem meg azon vendégszeretetről és fejedelmi kegyről, melynek 1885-ben Potsdamban részese valék. Jelenleg Afrikából való visszatérésem alkalmából meg vagyok hatva felséged jósága és kegyelmes üdvözlése által és őszinte szívvel mondom: Soká éljen Vilmos a nemesszivü császár. Stanley.« — Mint Berlinből távirják, a »Reichsanzeiger« közzéteszi a császárnak Emin pasához intézett, deczemberéről kelt táviratát, mely szó szerint igy hangzik : »Midőn végre visszatért azon állomásról, a melyen több, mint tizenegy éven át igazi német hűséggel, kötelességérzettel vitézül kitartott, örömmel üdvözlöm önt szerencsekivánataimmal és elismerésemmel. Kiváló örömömre szolgált, hogy a német birodalmi biztos csapatai kisérhették önt a tengerparton tett útjában, éppen a mi védterületünkön.« — A császárnak deczember 4-én Stanleyhez intézett távirata így szól: »Hála kitartásának és hajthatatlan bátorságának, az ismeretlen világrész ismételt keresztül-kasul utazása után ön újból borzasztó veszélyek és majdnem elviselhetlen fáradalmak hosszú során ment keresztül. Hogy azokat legyőzte és hogy az ut a védnökségem alatt álló területeken át vezet, nagy megelégedésemre szolgál és szívből üdvözlöm önt, midőn a civilisatio és a biztonság világába visszatér.« — Vilmos császár tudakolván Emin pasa állapotát, "Veissmanntól deczember 6-iki kelettel a következő táviratot kapta: »Emin valamivel jobban van és Bagomogóban marad. Megbízott, tudassam felségeddel, hogy munkásságáért császárja elismerése a legszebb jutalom. Kéri ez okból, engedtessék meg neki, hogy legalázatosabb köszönetét kifejezhesse.« — Személyi hírek. Stoczek József, főrendiházi tag, műegyetemi tanár, betegségéből már fölépült s meg is kezdte előadásait a műegyetemen. — Splényi Ödön báró, detectivfőnök már elhagyta ágyát s holnapután újból megkezdi hivatalos működését. — Szilágyi Dezső igazságügyminiszter — mint értesülünk — a hófúvások miatt nem megy holnap Pozsonyba. — A Zichyek és a budai vártemplom. A zichi és vásonkeöi gróf Zichy család a mai napon Zichy Ferencz gróf senior elnöklete alatt családi gyűlést tartott, melyben Zichy Jenő gr. hitbizományi gondnok jelentése fonalán a divényi hitbizományi birtokot illető több rendbeli határozatok hozattak. A jelentésnek egyik pontja a budai vártemplomban levő Zichy kápolnának helyreállítása képezte, mely czélra Zichy Ferencz gr. tudvalevőleg tízezer forintot, Zichy Mihály pedig egy öt képből álló és szt. Imre életére vonatkozó képcyclus festését ajánlotta fel. A család úgy a senior gróf pénzbeli áldozatát, mint a jeles művész nemes ajánlatát örömmel vevén tudomásul, köszönetének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Ősi szokás szerint a gyűlést fényes lakoma követte. — Az országos casinóban ma este társasvacsora volt, melyen több vendég is vett részt. Az első poharat Péchy Tamás, a casino elnöke, hivatkozva a nemzeti casino alapítójának nagy czéljára, t. i., hogy magyar központot teremtsen a magyar fővárosban, — a két casinó e nagy czéljának megvalósulására emelte és éltettte a nemzeti casino jelenlevő igazgatóját, Károlyi István grófot. Utána Károlyi István gróf köszöntötte fel, mint uj tag az országos casino tagjait, sikert kívánván az előtte szólott elnök által hangoztatott törekvésekre, poharát Péchy elnökért,Wekerre és Teleki Géza gr. miniszterekért ültte. Ezután Ábrányi Kornél Teleki grófot éltette, kitől ígérete szerint az ország tetteket vár. Utána Ugrón Gábor szólott, egy hindu hasonlattal élve, mely szerint a könycsep, ha kagylóba esik, nemes gyönggyé válik, ellenben ha kigyó szájába hull, méreg lesz belőle, a nemzet intelligentiájára emelte poharát. Dessewffy Gyula Wekerle és Teleki minisztereket éltette. Ezután asztalbontás volt, de a társaság zene mellett késő éjjelig mulatott még együtt. A »Corvinák«-ról Vámbéry Ármin ma este érdekes előadást tartott a magánhivatalnokok körében. Bár a théma komoly, tudományos, jeles orientalistánk előadása iránt mindvégig feszült volt az érdeklődés s szellemes csevegését élvezettel hallgatták. Előadása elején megemlékezett arról az időről, melyben Magyarországnak Európában politikailag körülbelül olyan kiváló szerepe volt, mint Francziaországnak XIV. Lajos idejében. Volt idő, midőn Magyarország a cultura terén is fölénnyel rendelkezett. Ez Mátyás király korára esik, arra az időpontra, melyről általánsan, mint a renaissance-korról emlékeznek meg. Mátyás király gondos ápolója volt a tudományoknak, egész külön udvart képeztek körülötte a kor kiváló tudománya férfiak Történelmi fontosságú könyvtára azonban az idők folytán szétzüllött, részben Ulászló elajándékozta, a megmaradt rész pedig a mohácsi veszedelem alkalmával a törökök kezébe került. A Corvinák visszaszerzésére már több ízben tettek kísérletet, azonban nem sok eredménnyel. Legelsőnek Kubinyi vállalkozott arra, hogy valamit visszakapjon a törököktől . Ipolyi Arnold és Henszlmann társaságában le is rándult Konstantinápolyba, azonban amit megszerezhetett, az mindössze egy Ulászló királyhoz intézett s pergamentre írott predicatio volt. Maga Vámbéry, ki a török szultánnal régi ismerős (fiatal ember korában franczia nyelvre tanította a szultán egyik nővérét) s akivel az ismeretséget utóbb megújította, tavaly tett először kísérletet arra, hogy e fontos könyvek közül valamihez jusson. A véletlen úgy hozta magával, hogy abból a magyar történelemből, amelyet Budavár bevétele után Solimán szultán három magyar és három török tudós által meghratott, az egyetlen fönmaradt példányt Törökországban épen Vámbérynak ajánlotta egy jámbor muzulmán megvételre. Vámbéry természetesen kapott az alkalmon, a rendkívül nagybecsű munkát úgyszólván potom áron megvásárolta, elküldte az akadémiának, mely azt már ki is adta. A szultán utóbb megengedte, hogy kutathatnak abban a könyvtárban is, mely a történelmi ereklyékkel és kinccekkel együtt a konstantinápolyi régi palotában van elhelyezve s a melybe eddig keresztény ember lábát még nem tette. Így ment le aztán ez év folyamán Konstantinápolyba Vámbéryvel Fraknói Vilmos, Thaly Kálmán, Csontossy János és Ábel. Hogy ez az expeditio lehetségessé vált, az részben Tisza Kálmán miniszterelnöknek is érdeme. Megígérte Vámbérynek, hogy támogatni fogja őt tudományos működésében. Mivel azonban a budget már le volt zárva, a miniszterelnök a király elé terjesztette a dolgot, aki aztán a saját pénztárából 6000 forintot adományozott a tudományos expedíció költségeinek fedezésére. Hogy milyen előzékeny fogadtatásban részesültek tudósaink Konstantinápolyban és hogy a kutatásnak mi az eredménye, az tudvalevő. Vámbéry végül még csak azt jelentette ki, hogy a kutatással még nem hagy fel, hanem a közeljövőben folytatni fogja s reméli, hogy eredménnyel. Élvezetes és tanulságos előadását a nagyszámú közönség zajosan megéljenezte. — A rabszolga-kérdés. A rabszolgaellenes mozgalom iránt, melyet Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök kezdeményez, élénk érdeklődés nyilvánul a főváros előkelő köreiben. Schlauch erről szóló felolvasását a Szt. László-társulat közgyűlésén deczember 14-én, szombaton d. u. fél 5-kor tartja meg ama jelentések alapján, melyeket Lavigerie bíbornok, a rabszolga-ellenes mozgalom vezetője Afrikában, Európába küldött. Schlauch beszéde után Zichy Nándor gróf tesz majd positív indítványt, Magyarországon egy rabszolga-ellenes társulat alapítására vonatkozólag. — Az írók és művészek társasága ma este saját helyiségében kedélyes mulatságot rendezett. Az előadások sorát Várady Antal nyitotta meg, elszavallva »Két koponya« czimü költeményét, mellyel nagy hatást aratott. Somogyi Mór művészi zongorajátékával mulattatta a szép számú közönséget, mely hálásan megtapsolta. Szacsvainé Kiss Józsefnek »Roboz Ágnes« czimü balladáját szavallta el nagy hatással. Végül ismét Somogyi Mór zongorázott s ezzel az estély első felét befejezték. Azután következett a tulajdonképeni vidám mulatság, a táncz, mely a késő éjjeli órákig tartott. — Havazás. Ma egész nap szigorú téli időjárás borzongatta a fővárost, fagyott és havazott folyton. De éjfél után az időjárás hirtelen megenyhült, a hó kezdett olvadozni, ami különösen azokra nézve hathat kellemetlenül, kik a korcsolyázás holnapi megnyitása elé néztek a legszebb reménykedéssel, mert ez a remény úgy látszik »elolvad«. Valószileg holnap sem lehet korcsolyázni, mert a hőmérő az olvadási fok felett + 3-ra emelkedett Beaumur hőmérőjén. Azért bizony a korcsolyasport is csak akkor indulhat meg, »majd ha fagy.« — A cadetok mulatsága. A budapesti gyalogsági cadet-iskola harmadéves növendékei az intézetnek az »Ujépület«-ben levő helyiségeiben pompásan sikerült Mikulás-ünnepélyt rendeztek, melyen nagyszámú és előkelő közönség sereglett össze, melynek jelentékeny részét természetesen az intézet növendékeinek szülei és hozzátartozóik képezték. A cadetmulatságok polgári közönsége különben évről-évre szaporodik, ma is sűrűén váltakozott a frakk az érczgombos attilával. Az ünnepély értelmi szerzője Steinwalter Sándor őrnagy, az intézet parancsnoka meghivatta az ünnepélyre a Ludovica-akadémia felsőbb osztályú hallgatóit is, kikkel egy csapat honvédtiszt is eljött az ünnepélyre, melyen megjelent Pejacsevich Miklós gróf hadtestparancsnok, Sterneck vezérkari ezredes kíséretében. Az ünnepély két részből állott. Először legváltozatosabb humoros előadások kerültek elő. Voltak szavallatok, párbeszédek, néma képek. A legsikerültebb volt a párisi világkiállítás bezárása, iletőleg utolsó napja. Háttérben az Eiffel-torony volt látható, a pavillonok között pedig a sokféle natio őgyelgett, sóhajtozva, sopánkodva, hogy most vége lesz a fényes napoknak. Természetesen aztán nagy bánatukban ivásnak adták magukat. Igen érdekes volt a Mikulás-felvonulás, melyben ördögök, népség, katonaság, püspökök vettek részt. Az öreg Mikulás püspök osztogatta ki az ajándékokat az intézet tanárai közt, kiknek mindegyike valami humoros vonatkozású tárgyat kapott, melyen comicus versek voltak az illetőhöz intézve. Pejacsevich Miklós hadtestparancsnok szép bokrétát kapott. Ezután a szabad productiok következtek, ki mit tudott előadni. Ennek pedig végehossza nem lett volna, ha bele nem szól a katonazene, mely megadta a jelt a tánczra, mely ezután következett és mindvégig a legvidámabb kedélyhangulatban folyt le. A négyeseket 126 pár tánczolta. A mulatság késő éjjel ért véget. — Cselédjutalom hirdetés. Az »Orsz. erkölcsnemesitő-egyesület« hűséges cselédek jutalmazására egy 50 frtos és két 25 fitos jutalmat tűz ki; és pedig ez évben a tiszáninneni kerület területére. Jutalomban részesülnek az olyan nő, vagy férfi belső cselédek, a kik ugyanazon gazdánál, vagy családnál legalább 30 esztendő óta megszakítás nélkül szolgáltak s magukat ezen idő alatt hűségesen és jó erkölcsüleg viselték; elsőség adat ván azoknak, akik a gazdát, vagy annak családja tagjait ragályos betegségben önfeláldozással ápolták, vagy saját életük veszélyeztetésével valamely más veszedelemből kimentették. A pénzbeli jutalmon kívül, dicsérő oklevelek is fognak kiadatni. A jutalmak, illetőleg oklevelek elnyerésére a személyes pályázat helyett az illető gazda írásbeli bejelentése is elegendő, de mulhatlanul megkivántatik, úgy a pályázatnál, mint bejelentésnél a cseléd gazdájától s az illető hatóság és lelkésztől kiállított bizonyítványok beterjesztése. A pályázat, vagy bejelentés határnapja 1890-ik év január 1-eje. Kérvények, vagy bejelentések az »Országos Erkölcsnemesitő Egyesület« hez, Budapestre (országház) czimzendők. Az elnökség. — Párbaj. Mint lapunknak Pozsonyból távirják, a 72. gy.ezredbeli Kostyál százados és Gerzics hadnagy között véres kardpárbaj volt. Kostyál százados jobbkarján és mellén súlyos sebet kapott. A párbaj okát nem tudják. — Orosz vasúti kocsik Romániában. Nemrég az a sensatiós hir látott napvilágot több európai lapban, hogy a román vasutakon orosz vasúti kocsikat vettek észre s azokat álöltözetben orosz tisztek kisérték. A »Pol. Corr.« bukaresti levelezője arra utal, hogy azok a nagy, de mivel sem indokolt feltűnést keltett kocsik, IV-ed osztályú személyszállító kocsik, amelyeket a román kormány Nürnbergben készíttetett s rajtok legföljebb jámbor román parasztok utaznak. E kocsik annyiban érdekesek, a mennyiben háború esetén betegek és sebesültek szállítására fognak alkalmaztatni, minthogy minden ily kocsi teljesen berendezett nyolcz ággyal van ellátva, de azokat békeidején a kocsikból kiszedik s az egyes közbeneső állomásokon helyezik el. Az említett híresztelgetésre talán az szolgált indokul, hogy ezen uj kocsikat egyelőre csak a moldvai vonalrészeken hozták forgalomba. — Eljegyzések: Dr. Szendeffy Aladár orvostudor eljegyezte dr. Fodor József orvoskari dékán s egyetemi tanár bájos leányát, Gizellát. — Kális Lajos, hadnagy a Mollinary ezredben, eljegyezte Hoffmann Anna kisasszonyt, Hoffmann Mór budapesti magánzó leányát. — Hid a Manche csatornán át. Egyik párisi táviratunk már jelezte, hogy egy angol társaság kérvényt nyújtott be a franczia kereskedelmi miniszterhez engedélyt kérve, hidat építeni a Manche csatornán át. E kérvényt bizonyára az az angol-franczia consortium nyújtotta be, mely már régóta foglalkozik ez üggyel és ez óriási műre vonatkozó terveit a párisi kiállításon be is mutatta; e consortium a »Channel British Company.« A terv, H. Hersent és Schneidertől, Francziaország két legkiválóbb iparosától ered. Az első híressé vált már évtizedek óta épített nagy hídjai által, a második a creuzot-i óriási aczélöntő tulajdonosa. Részesek a tervben sir John Backer és Fowler angol mérnökök a Forth-híd megalkotói. A szóban levő terv technicai részleteiről a »Prometheus« a következőket írja: Tudvalevő, hogy a Manche csatorna legkeskenyebb Folkestone és a Boulognetól nem messze fekvő Griz rez-fok között. E két pont közt az egyenes távolság 35 kilométer. Itt építtetnék a híd is, amelyet azonban nem lehet egyenes vonalban vezetni, hanem görbe lesz, hogy a le Varne és le Colbart nevű közbeeső sekélyebb helyeket az oszlopok alapjául fel lehessen használni. Az ez által okozott görbület a hid hosszát 38,000 méterrel növeli. A hidat teljesen aczélból akarják készíteni és 118 cementmészből rakandó oszlopon fog nyugodni. A tenger medre a franczia parton meredeken mélyed s nem nagy távolságban eléri az 55 méterre menő legnagyobb mélységet dagály idején. E ponttól kezdve a meder emelkedik és a Colbart nevű sekély helynél fél méternyire marad csak a tenger színe alatt. A Yarne nevű sekély hely már mélyebb, de azért e ponttól kezdve az angol partig a tenger sehol sem mélyebb 25 méternél. A tenger fenekét, szilárd kréta-réteg alkotja, amelynek vastag rétege alatt szilárd jura kőzet vonul. A fő feltétel, a szilárd alap, tehát megvolna. Erre jönnének a hadoszlopok, számszerin 118 és pedig a viszonyok szerint száz métertől ötszáz méterig terjedő közökben: természetesen ott lesz a távolság legnagyobb, ahol a csatorna legmélyebb. Az egyes oszlopok ovális, üres cementfalazatból lesznek alkotva, amelyeket vaskazánok (caissons) öveznek körül. A csatorna 55 méter mély helyén építendő legnagyobb oszlop alapjának területe 1604 négyszögméter lesz. A tervezet szerint a híd alsó építménye 380, a felépítménye 480 millióba, az egész tehát 860 millió francba kerülne. — Disztornázás. A budai tornaegylet ma délután nagy közönség jelenlétében disztornázást tartott, mely kitünően sikerült. A korlát-verseny tornázásban különösen Bély, Csepely és Richter tűntek ki. A korláton az első díjat nyerte: Csepely Sándor, a másodikat Richter Antal, a távugrás és súlydobásban az első díjat Éder Imre, a másodikat Dürr Károly nyerték el. Az érdekes mutatványokat nagy és előkelő közönség nézte végig, többek között Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, Teleki Géza gróf belügyminiszter, Darányi Ignácz orsz. képviselő és Bogisics plébános. A cisztornázás után fényes dús s lakoma volt. — A szerető csontváza. Pontaháza pécskai lakos állott ma az aradi törvényszék előtt, ki régi szeretőjét meggyilkolta és lakásán elásta, hol évek múlva csontvázát megtalálták. A törvényszék három évi fegyházra ítélte. — Szétmarcangolt gyermek. Pozsonyból a »P. Lloyd« a következő rémséges esetet jelenti: Tegnap este egyik tiszti szolga, ura két szelindekével ment az utczán ; a veszedelmes állatok sem pórázon nem voltak, sem szájkosarat nem viseltek. Egyszerre észrevették egy arra menő tizenkét éves fiút, rárohantak, földre teperték és marcangolni kezdték, úgy hogy a szerencsétlen fiúról csakhamar lecsüngöttek a húsdarabok és számos sebéből csörgött a vér. A fiút kocsin azonnal a kórházba vitték. A tiszti szolga tétlen nézője volt a borzasztó jelenetnek s mintha mi sem történt volna, folytatta sétáját a kutyákkal. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészit. Festők és szobrászok érmei s díjai: Az aranyérmek és a pályadíjak felett ma határoztak a műcsarnokban a pályabiróságok. Első sorban a Trefort Ágoston által alapított két aranyérem pályabírósága tartotta ülését. Ez érmek tudvalevőleg a kiállításon legjelesebbnek elismert hazai és illetőleg külföldi művek kitüntetésére szolgálnak. A magyar művésznek szánt aranyéremmel a pályabíróság titkos szavazás utján ritka egyértelműséggel az összes nyolcz szavazattal Feszty Árpád »Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál« czimü festményét, a külföldi művésznek rendelt aranyéremmel pedig Da want Albert »Hajótöröttek mentése« czimü festményét szintén nyolcz szavazattal találta kitüntetésre legméltóbbnak. E javaslat felett a vallás- és közoktatásügyi miniszter fog végleg határozni. Az ezer forintos társulati díj odaítélésénél a pályabíróság szavazatai már megoszlottak, amennyiben Spányi Bélának »Őszi reggel« czimü festményére 5 szavazat esett, 3 ellenében, melyek arra szólottak, hogy a társulat díja is Feszty Árpád művének kitüntetésére szolgáljon. Az ezer forintos Rökk Szilárd-jutalom pályázati feltételei szerint, csak az arra bejelentett művek voltak figyelembe vehetők. Az összesen 16 pályamű közül a pályabíróság az ezer forintos jutalmat négy szavazattal Róna Józsefnek ítélte meg »A megszorult Faun« czimü szobormüvéért; két szavazat Pállik Bélának »Juhok és bárányok az akolban« czimü festményére esett, egy szavazat pedig a díjnak ki nem adására s a jövő évben újra kitűzése mellett szólt. Végül a Ráth-féle 300 forintos díj került sorra, mely ez évben történelmi vagy életkép díjazására volt kitűzve. A pályabiróságban megejtett titkos szavazásnak eredménye az volt, hogy az összes 5 szavazat Margitay Tihamér »Mézeshetek« czimü képének kitüntetésére esett. — Az operaházban ma este Aubernek »Az ördög része« czimü régi operája került színre új betanulással először. Az operát, melyről részletesen lapunk tárczájában szólunk, uj korában 1846-ban adták először a nemzeti színházban, hol megérte az 1863-ik évet és aztán a könyvtárba került. Most azután újból elővették s Sembe unalmas szövegét Zárai Sándor újból lefordította, de gördülékeny, magyarosan zamatos verseivel sem tudta elevenebbé tenni, melyet szinehagyott zenéje sem emel. Tulajdonképen Bianchi Bianka kisasszony kedvéért vették elő az operát, melyben a művésznőnek rendkívüli kedves és hatásos szerepe van, »Carlo Broschi«, a romantikus vándordalnok. Valóban az ódon operát csakis akkora művészettel lehetett megmenteni, mint amilyennel Bianchi kisasszony rendelkezik, ki a mai estén nemcsak a közönséget ragadta el, hanem lelket öntött a többi szereplőkbe is, kik különben elaltatták volna a telt lázat. Mindjárt az első felvonásban belépőjével, küönösen a gyorsabb menetű befejezéssel keltett nagy látást és idézett elő zajos tapsokat. Mégis azonban a Madonna-dal volt az est legszebben előadott száma. De aztán is ő maradt az előadás központja, róla fény és melegség sugárzott a különben egykedvű közönségre, mely ma kizárólag csak Bianchi kisasszonynak tapsolt, ki a nagyobb prózai szöveget is kifogástalan magyar hangsúllyal mondotta. Ezért külön is megtapsolták. Pauli Richard szép igyekezettel játszotta Rafael szerepét és játékával tetszést aratott, éneke azonban kissé hiányos volt. Csakis a vélt ördöggel való paktálás hatásos fináléjában ! Ranchi kisasszony segítségével, keltett hatást, mely után háromszor kihívták a lámpák elé; Bianchi kisasszony két szép bokrétát is kapott. A második felvonásban ismét és folyton Bianchi kiasszony állott előtérben szívlágyító dalával, melyért a nyílt színen megtapsolták. A harmadik felvonás elején énekelt magándalára hangzott fe azonban a legzajosabb tetszésnyilvánítás. Odry Lehel (II. Ferdinánd) szépen énekelte kis szerepét, Füredi Eszter (Izabella) igen szép királyné volt, de szerepének prózája nagyobb, mint éneke, melyet azonban szépen adott elő. Hegedűs (Gil Vargas) jó alakot csinált a tanítóból lett udvari hivatalnokból, valamint Fleiszig k. a. (Casilda), ahol lehetett, jó érvényesítette hangját. A közönség egészen megtöltötte a színházat. — »Az ördög része« f. hó 12 én csütörtökön fog másodszor színre kerülni. — Megemlítjük egyúttal, hogy az igazgatóság megszerezte a bécsi udvari opera balletújdonságának a »Nap és föld«nek előadási jogát. Az előkészületek a fényes balletre már nagyban folynak. Az első előadás deczember második felére van kilátásba helyezve. — A népszínházban ma este adták először Szigeti Józsefnek »Viola, az alföldi haramia« czimü régi népszínművét, mely pár évtizeddel ezelőtt a nemzeti színház kedves emlékezetű vasárnapi népszínműelőadásai között szívesen látott vendég volt. E darab teljesen elüt az újabb fajtájú népszínművektől s nincs benne Blaha Lujza asszonynak egy domináló főszerepe : ebben kell annak okát keresnünk, hogy csak most került színre először a népszínházban. Hogy a népszínház publicuma mennyire elszokott az ilyen komolyabb népszínművektől, az ma is szemmel látható volt, midőn a nézőtéren kevés számú publicum foglalt helyet. Pedig Szigeti József minden darabja s a »Viola« is megérdemli, hogy szinrehozzák s maga az előadás is általában véve kielégítő volt. »Viola« azok közül a régi jó népszínművek közül való, melyek a magyar népélet igaz ismeretével írattak; benne a népies elemet nem holmi irodalmi »betétek«, népies tánczok, tájszólások s egyes figurák alkotják; hanem az egész cselekmény a népélet talajából nőtt ki s ha a darabnak belső megalkotása, valamint külső szerkezete is egy ma már Szigeti József által is túlhaladott kor kezdetlegességeit tüntetik is föl, becsét nem vesztette el az idők folyásával a darab, mert valóságos korfestő dráma, mely a magyar népélet egy elmúlt korszakának mindig hű tükrét fogja képezni. Annak a magyar rabló-romanticának tükre ez, mely a külföld előtt sokáig szégyenfoltja volt Magyarországnak, de amely irodalmi szempontból annyi érdekeset tartalmazott, hogy belőle Szigligetitől Abonyiig minden népszínműírónk bő zsákmányt aratott. »Viola« is abban a korban játszik, melyben a magyar nép a maga elnyomatásában annyiszor jött összeütközésbe a társadalmi renddel, a mely időben a »szegény legényeknek,« a futó betyároknak egész kis társadalmi osztálya keletkezett és a mely társadalmon kívüli társadalomban megszületett az a »betyár becsület,« mely vonással egyetlen nemzet rabló-világa sem dicsekedhetett, csak a magyar. Ez a betyár-becsület, melynek annyi ideális vonását jegyezte föl a bünkrónikák hagyománya, ez tette irodalomképessé a magyar rabló romanticát s ez teszi Violát is Szigeti darabjában közönséges zsiványból drámai hőssé. »Viola« mai előadása örvendetes bizonyságát adta annak, hogy a népszínház drámai személyzete eléggé megerősödött már arra, hogy énekesnők segélye nélkül is acceptálható előadást tud producálni. Viola szerepét Szirmai Imre játszotta s zamatos jó magyar betyár alakot csinált belőle; a másik drámai szerepet, Violánét, Lukács Juliska játszotta a tőle megszokott igaz érzéssel; különös dicséretet érdemelnek még Szabó (Peti czigány) s Horváth (Nyúzó főbíró). A darab nótáit Hunyady és Kósa énekelték s mindkettő dalait megismételtette a publicum. Kisebb szerepeket játszottak Csongori Mariska, Klárné, Lubinszki, Gyöngyi és Follinus. — A negyedik philharmoniai hangverseny Goldmarck Károly közreműködésével, Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt szerdán, decz. 18-án, esti 1/28 órakor tartatik meg a fővárosi vigadó nagytermében. A műsor a következő: 1. Mozart: »Symphonia«, D-dúr (menüett nélkül), először. 2. Goldmarck : »Der gefesselte Prometheus«, nyitány, először, a szerző vezénylete alatt. 3. Berlioz: »Harold en Italie«. Symphonia, Viola-magánszólam: Krancsevics D. — Jegyek válthatók Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében. — A népszínházban »Orpheus a pokolban« Offenbach operetteje szombaton kerül először új betanulással színre. A főszerepeket F. Hegyi Aranka, Német, Vidor, Kassai, Gárdai, Frank Boriska, M. Csatai Zsófi fogják játszani. — A »Négy király« Rákosi és Szabados eredeti operetteje a nagy kiállítás miatt elhalasztatott, s január elején fog színre kerülni. A Hubay-quartett f. hó 9-én esti 7 és fél órakor rendezi a fővárosi vigadó kis termében 3-ik kamara estélyét Hubay, Bloch, Grünfeld, Popper és Essipoff Leschetitzky Anette zongoraművésznő közreműködésével. A hangverseny érdekes műsora a következő: I. »Vonós négyes« 18. mű (G-dúr) Beethoven, a) Allegro, b) Adagio cantabile, Allegro, c) Scherzo, d) Allegro molto quasi Presto. — II. »Zongora-ötös« 44. ma Schumann, a) Allegro brillante, b) In modo d’una Marcia, c) Scherzo, d) Allegro, ma non troppo. — III. »Vonósnégyes« 35. mű (E-moll) Volkmann, a) Allegro commodo, b) Scherzo, c) Andantino, d) Finale. — Ernest van Dyck, a bécsi operaház első tenoristája, deczember hó 13-án dalestélyt rendez a fővárosi vigadó nagytermében. Különféle dalokon kívül, részleteket fog énekelni »Parsával«-ból és a »Szigethi vazallus« új operából is egy nagy áriát. A rendezést a »Harmonia« zeneműkereskedés vállalta magára, amelynél a jegyek is kaphatók. — A pozsonyi színház. Mint a »P. Lloyd«nak Pozsonyból távírják, a belügyminiszter nem hagyta jóvá a városi közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a pozsonyi színház igazgatójává Mestrozzi, a bécsi Fürst-színház és a bécsújhelyi színház igazgatója választatott meg. A miniszteri leirat indokul azt hangsúlyozza, hogy az említett határozatot törvényellenesen titkos szavazattal hozták s másrészt Mestrozzi vagyona zár alatt van. E döntésre a pozsonyiak el voltak készülve. Most a színházat vagy városi kezelésbe veszik, vagy a magyar és a német saisonra külön-külön igazgatót fognak választani, de azok nem akartak a pénzről tudni. Végre sok faggatás után az asszony a falban megmutatta azt a helyet, ahol egy dobozban el volt a 22,000 forint rejtve. Megosztoztak rajta, mindegyiknek jutott 5000 forint, de Maczonkának 7000 forint maradt. Az ezreseket Balázs Bartusnál váltották föl. Korbecz János vádlott Rádai idejében nyolcz évet töltött fegyházban s akkortájban csendbiztos volt Petrovoszellán. Ez a vizsgálat során már beismert valamit, de most azt állítja, hogy maga sem tudja miért, a zsiványoktól 5000 forintot kapott. •— Faragó József mindent beismer s Korbeczre terhelőleg vall. Szerinte a pénzt Löwi Jakabnál váltották föl. Ez ügyben Balázs Bartus és neje, valamint Lőwi Jakab orgazdasággal vannak vádolva. Lőwi beismeri, hogy provisió mellett néhány ezres bankót fölváltott, de véleménye szerint a pár forintot fáradtságáért megérdemelte. Arról, hogy a pénz honnan került, csak későn lett tudomása. A szembesítésnél Faragó és Csonka azt mondják, ő maga kérte, hogy nála ne váltsanak. Az elrablott pénzből csak alig 2000 forint került meg, mert a többit a tolvajok elprédálták. Ez ügyben a tanúkat hétfőn hallgatják ki. (E rovat folytatását lásd mellékletünkön.) Törvényszéki csarnok. A szabadkai negyedmilliós lopás végtárgyalása, mint Szegedről jelentik, ma nagyon érdekes volt. A fővádlott, Vucsetics, ugyanis, mint károsult szerepelt, mert tudvalevő dolog, hogy a gonosztevő rablott pénzét, mintegy 22,000 forintot, czinkostársai Maczonka Bálint és mások furfangos módon elrabolták. A törvényszék sorompója előtt legelőször Csonka Bálint jelent meg. Elbeszéléséből kitűnik, hogy Rózsa Sándornak kortársa volt, húsz esztendőt fegyházban töltött. Szerinte ezen rablás tervezője Macsonka volt, aki még most is szökésben van, ő csak a rendőrbiztos szerepét vállalta magára. Beállítottak Bezdán Antal és neje Törköly Piros házához Gyulafalván, mert tudták, hogy ott van elrejtve Vucsetics 22,000 forintja. Csonka kikindai csendbiztosnak adta ki magát, mig Korbecz és Maczonka segédei gyanánt szerepeltek s hátul álltak. Az ál-csendbiztos azt mondta, Bezdánéknak, hogy Törköly Vera mindent bevallott. A meteorologiai magyar kir. központi intézet időjárási jelentése. 1889. deczember 7-én, reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka 2 Cels legkisebb 7 Cels. Felhőzet : 0 — egészen derült, X — többnyire derült 2 — részben felhős, 3 — többnyire borult, 4 — egészen borult #= eső, Xfől hó, — = köd, (~3 ■=* zivatar. Megjegyzések : A légnyomás általánosan sülyedt, Hamburgban 18 mm. A •minimum (55—60) Izland, a maximum (80 — 85) Közép-Oroszország fölött terül el. A hőmérséklet szabálytalanul változott. Kilátás: Túlnyomóan borult, hideg idő , havazás. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) (Legjobb karácsonyi ajándék gyermekek számára.) Valamely játékszer választásánál, értelmes szülők méltán, nem fektetnek fősúlyt a tárgy külsejére vagy nagyságára, hanem annak belső becsére. Azért, évek hosszú során át, a Horgony-Épitőkő-Szekrények jobban kedveltetnek, a sokkal nagyobb faszekrényeknél stb.-nél. Meggyőződtek arról, hogy nem a szekrény nagyságától, hanem a kövek helyes megválasztásától és alakjától, mindenekelőtt pedig a mint alapoknak szakszerű kivitelétől függ minden. A Richter-féle Építőkő-Szekrény gyár Bécsben, azért iparkodott 10 év óta szakadatlanul, a köveket és mintalapokat tökéletesíteni, mi által annak hírneves Horgony-Építőkő-szekrényei felülmulhatlanokká lettek. Elismerésre méltó, miszerint nem ragadtatta el magát azon szenvedélytől, hogy a versenytársakat értéktelen kövekkel és rész mintalapokkal ellátott nagyobb szekrények szállítása által felülmúlja. Kívánatos, hogy a gyár továbbra is azon elvének , a gyermekeknek csak a legjobbal szolgálni, hű maradjon, hogy a pompás Építőkő- Szekrény ne fajuljon el közönséges játékszerré, hanem az ifjúság javára mindig tökéletesittessék. Az olvasók érdekében, említésre méltónak találjuk, hogy minden Richter-féle Horgony-Épitőkő-Szekrény, a valódiság bizonyságául, a »Horgony« gyári jeggyel van ellátva. (2030) SZT. LUKÁCS-FÜRDŐ. Az iszap-fürdő egyik része téli használatra átalakíttatott. (2079) Gróf Keglevich István Promontor (209) több ízben legmagasabb kitüntetéssel díjazva, SV" eredeti üvegekben mindenütt kapható.Tyüg Hazánk legkedveltebb savanyuvize a Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend Legjobb"1^^ asztali és Üdítőital-Hazánk legszénsavdusabb vize Kitűnő szolgálatot tesz az emésztési zavaroknál. Ő fensége József főherczeg asztalán rendes italul szolgál, r FRISS TÖLTÉSBEN MINDENKOR KAPHATÓ : ill.vrz, magyar kir. és szerb királyi udvari ásványviz-szállitónál Budapesten. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fűszerkereskedésben és vendéglőben.