Nemzet, 1890. február (9. évfolyam, 2668-2695. szám)

1890-02-07 / 2674. szám

hogy e munkálat keresztülvitelére egy rendszeres terv legyen megállapítva, mely terv megállapittatván, a t. háztól fog függni annak és a költségnek a beosztását létesíteni. A tervnek magának azonban késznek kell lenni. Hivatali elődöm a tiszai átmetszésekre egy mun­kálatot készíttetett, a­mely nagy fáradsággal készült el és előttem fekszik. Be nem adtam eddig, mert csak legközelebb készült el és mert, nézetem szerint, nem elég az átmetszéseket létesíteni, hanem, ha állandó eredményeket akarunk elérni, az átmetszésekkel kap­­csolatban, a medernek szabályozásával is kell fog­lalkozni. Nem vagyunk azon helyzetben, hogy jelenlegi nagy vasúti hálózatunk mellett egy nagy csatorna­­hálózatot is teremtsünk, de ott, a­hol vízi utak van­­nak, mint a Tisza, törekednünk kell arra, hogy az a hajózás szempontjából is­ használható legyen.­­Élénk helyeslés.) Pedig ma Csongrádon fölül az év legnagyobb részében és pedig éppen akkor, midőn a termények elszállítandók, a Tisza vagy ép­pen nem, vagy csak bajjal s fél teherrel használható. (ügy van!) A hajózás és kereskedelem szempontjá­ból tehát felette fontos az, hogy a Tisza medre is szabályoztassék. És a meder szabályozásának a víz alatt történendő végrehajtása nem csak a hajózás szempontjából, hanem a víznek egyenletesebb és jobb lefolyása szempontjából is kívánatos, mert világos és kézzel fogható, hogy ha a víz nem akad el mindig a zátonyokon, melyek lefolyását akadályozzák, a lefolyása sokkal egyenletesebb, gyorsabb lesz és el fogjuk kerülni, hogy a munkákat mindig csak a gá­tak emelésével lehessen folytatni, hanem e czélt a meder szabályozásával lehet elérni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Minthogy előterjesztésem erre is ki fog terjedni, ezzel összefüggésben megemlítem, hogy a medersza­bályozás nemcsak a Tiszán szükséges. Méltóztassék megnézni akár a térképen, akár természetben a Duna azon szakaszát, a­hol a Tisza betorkol, meg fognak győződni, hogy ott is egész sereg zátony van, melyeket úgy a hajózás érdekében, mint a víz rendes lefolyása szempontjából el kell távolítani. Az ezekre vonatkozó előterjesztést bátor leszek oly időben be­nyújtani, hogy a t. ház még az ős­szel tárgyalhassa, a­mikor a terv egész összességében költségeivel és munkaprogrammjával együtt készen lesz és a t. ház bölcsességétől fog függni, midezekre nézve határozni. Áttérek most egy másik kérdésre, melynek ügyiratait csak a napokban vettem át a pénzügy­minisztériumtól. Az 1889. XVIII. t. sz. azt rendelte, hogy azon államjavak, melyek nincsenek eladásra szánva és a­melyeknek egy része telepítésre fordí­tandó, a pénzügyminisztérium ügyköréből a földmi­­velésügyi minisztériuméhoz tétessenek át. Nem fogok most az egész telepítési kérdésre kiter­jeszkedni, csak azokat az ügyeket említem, a­me­lyek elő vannak készítve a gyors megoldásra. Felemlítem mindenekelőtt a Temesvár melletti, u. n. vadászerdőt, a­mely 3000 hold, legkitű­nőbb fekvésű és legjobb minőségű föld, mely már azért is igen alkalmas telepítésre, mert oly közel fek­szik egy nagy gyárvároshoz. Ugyanilyen terület van Becskerek mellett is, ahol egy magaslaton léte­síthető a község és annak aljában ármentesí­­tett területi szántók vannak. Ide akarom tele­píteni Torontál­ megye azon lakosait, kik eddig más telepítéseken voltak elhelyezve, de a földtulaj­donossal nem bírván megegyezni, most föld nélkül vannak. Temes- és Torontál megye más helyein, pl. Detta mellett is vannak nagy területek, hol a telepí­tés előkészíttetik. Nem akarok sehol sem oly gyenge községeket létesíteni, melyek a telepítés után is az államsegélyre szorulhatnak, hanem erős községeket, a­hol olyanok, a­kik az alföldi városokban azért nem vásárolhatnak földet, mert vagy nagyon drága, vagy egyáltalában nem kapható, most majd megvesz­nek 10—15 holdat és ki is bírják fizetni a vétel­árát. Ezek alkotnák a községek zömét. Ezenkívül telepítenék az ország felvidékéről és a Székelyföldről is, hogy az ottani lakosokat a kiván­dorlástól elvonjam. De a telepítés kérdésének legfontosabb része az a homokterület, mely a pénzügyminisztérium kezelé­séből, a földmivelésügyi minisztériumhoz tétetett át. Ez egy 40,000 holdas terület, melynek több mint fele 25—30,000 hold szőlőtermelésre alkalmas homokból áll. Itt szőlőműves telepítvényeket szándékozom léte­síteni, még­pedig olyformán, hogy mivel a terület egy része kaszálónak és szántónak is használható, minden telepítvény részben szőlőterületből, részben szántóföl­dekből álljon. E terület egy részét 2000 s néhány száz holdat Versecz és Fehértemplom már használják is szőlőter­melésre. Egy részét a területnek erdővel kellene be­ültetni, részint szélfuvások megakadályozása czéljá­­ból, részint, hogy az első években, a mikor más mun­kát alig találhatnak, munkával lehessen ellátni a telepeseket. Mindezeknek részletes tervét még a ta­­vas­szal fogom elkészíteni. Szükséges még nyilatkoznom egy másik tör­vényjavaslatról, melyet még hivatali elődöm adott be, a­mely azonban bizottsági tárgyaláson még át nem ment. Ez a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat. (Halljuk! Halljuk!) Ég t. ház, ezen törvény fontos­ságát nagyon átlátom és kívánom, hogy mielőbb életbe lépjen, de nekem arra nézve az a kívánságom, hogy ne legyen pusztán papíron álló törvény. Azért kívánatos, hogy ne szabjon egyforma rendelkezéseket az ország minden vidékére, mert a viszonyok különbö­zők a felső vidéken és az alföldön. (Igaz! ügy van!) ezeket tehát egy kaptafára vonni nem le­het, hanem kívánatos, hogy a törvény a gyakor­lati igényeknek, a különböző szükséghez képest megfelelő legyen, oly törvény, mely az illeté­kes közegek által czélszerűen végrehajtható le­gyen. (Helyeslés:) Ezen szempontból való megbírá­­lás czéljából küldtem e törvényjavaslatot az országos gazdasági egyesülethez. E napokban érkezett hozzám az egyesület munkálata, melynek lehetőleg figyelembe vételével szándékozom e törvényjavaslatot az általam jelzett irányban átdolgoztatni s mielőbb a t. ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Ezzel összeköttetésben még egy más kérdésre is kívánok kiterjeszkedni és ez a gazdasági egyesüle­tek kérdése. (Halljuk!) Megvallom, t­eát, hogy ez talán az általam említett kérdések közt a legnehe­zebb. Nem azért, mintha nem volnék tisztában a teendő intézkedésekkel, hanem mert félek, hogy az érdekeltséget ezen egyesületekben fel­ébreszteni, a­mint a tapasztalat mutatja, igen ne­héz. Tudjuk azt, te­hát, hogy az ország majd­nem minden megyéjében — talán hatot kivéve — vannak gazdasági egyesületek, de ha ezek működését nézzük, sajnálattal tapasztaljuk, hogy működésük és a működés eredménye nagyon csekély. Ha azt akarjuk, hogy ezen gazdasági egyesületek nagyobb tevékeny­séget fejtsenek ki, a­mint erre hivatva is vannak, min­denekelőtt magukban az egyesület tagjaiban és a gazdaközönségben kellene az érdeklődést felébresz­teni ; de tartok attól, hogy ez bajosan fog sikerülni. Ezek, te­hát, azon kérdések, melyekkel e minisz­térium jelenleg és a múlt hónapokban foglalkozott és a­melyeket a jövőben az általam jelzett irányban megoldani szándékozik. Hogy ezt a minisztérium tel­jesíthesse, kérem a t. házat, méltóztassék a költségve­tést elfogadni. (Élénk helyeslés.) Táviratok: Bécs, febr. 7. A képviselőház mai ülé­sében a kormány törvényjavaslatot terjesztett be a nyugati vasút öt százalékos, arányban kamatozó, ál­lami kötvényeinek convertálásáról. — Kokoschi­­n­e­g­y és társai interpellációt intéznek a pénzügymi­niszterhez: hajlandó-e törvényjavaslatot benyújtani az iránt, hogy az adóhátralékok kamatlábja kisebbít­­tessék. — Gross és társai az iránt interpellálnak, hogy a kormány miért nem gondoskodott, hogy az influenza idején néhány munkás-betegsegélyző­­pénztár ne jutott volna oly sajnálatos helyzetbe, hogy fizetéseit beszüntetni volt kénytelen. — Prosko­­v­e­t­z és társai a kereskedelmi miniszterhez intézett interpellátióban kérdik: nem volna-e hajlandó Ma­­gyarország példáját követve, a vasutak sze­mélytarifáját reformálni és a teherszállí­tási tarifát csökkenteni ? — Ezután a napirendre tér­tek át. Páris, febr. 7. Az esti lapok a német császár rendeleteit a birodalmi gyű­lési választásokkal hozzák kapcsolatba így a »Temps« is, mely azonban az érte­kezletre vonatkozó javaslatra nézve meg­­jegyzi, hogy azt csak akkor lehet kellően méltatni, ha majd ismeretesek lesznek a fel­tételek, a­melyek alapján a császár a meghí­vásokat eszközölni fogja. Páris, febr. 7. A «XIX. Siécle« jelentése szerint a »Société des Mé­tauxe ügyé­­részes személyek­­ perbe fogása tekintetében még nem történt végleges intézkedés. A Joubertre vonatkozó tegnapi jelentés, lehet, nem fog va­lónak bizonyulni, mert a törvényszék még csak most foglalkozik az ügyiratok végleges átvizsgálásával. Páris, febr. 7. A »Société de Me­­taux« ügye valószínűleg márczius hóban kerül a rendőri fenyitőbiróság elé. Páris, febr. 7. A földmivelés meg­védésére alakult nemzeti társaság utolsó bankettjén Faye miniszter így nyilatko­zott: Mindannyian egyhangúlag megyezünk abban, hogy eszélyes védvámot köve­teljünk. Páris, febr. 7. A franczia mezőgazdák társaságának tegnapi megnyitó ülésén Dampierre marquis elnök a következőket mondotta: Maradjunk mai vámtarifáinknál és utasítsunk vissza minden ke­reskedelmi szerződést, mert az országban és a gyar­matokban 25 milliárd forgalmú piaczunk van, me­lyet nem szabad három milliárdnyi kivitelért felál­doznunk. Sophia, febr. 7. Az »Agence Balcanique« jelenti: A Panicza-ügyben történt elfo­­gatásokról különböző hírek keringenek. Az egyik versió szerint, mely hitelesnek látszik, az elfogatás Paniczának Ferdinánd feje­delem és a kormány elleni sértő kifakadásai miatt történt. Paniczának sikerült többe­ket, köztük három alantas katonát corrum­­zálni. Panicza ezekkel a társaival gyűlést tartott, melyen állítólag a fejedelem és a kormány eltávolítását tárgyalták. Erre nézve mindnyájan megegyeztek, de midőn az került szóba, hogy ki legyen Ferdinánd fejede­lem utódja, nézeteltérés merült föl köztük. Panicza és czinkosainak állítólag egyike Battenberg Sándor herczeg visszahívása mellett voltak, míg mások azt javasolták, hogy a czárt kérjék föl a fejedelem kijelölésére. E viharos gyűlést aztán tudomására hozták volna a hatóságoknak, mely erre közbelépett. A megindított vizsgálat eredménye még min­denesetre bevárandó. London, febr. 7. A »Reuter-ügynökség« értesülése szerint az Athénből érkező diplomátiai jelentések azt mondják, a Tri­­cupisz-kormány szilárdul el van tö­kélve, hogy a császári fermán által Kréta szigetén alkotott helyzetet nem fogadja el. A minisztérium előkészületeket tesz, hogy alkalom­adtán a krétaiak érdekében függet­­len ac­iót indítson. A közép-európai hatal­mak ismételten a legvilágosabban értésére adták a görög kormánynak, hogy ez esetben Görögországnak magának kellene viselnie eljárása következményeit. Az a hír, hogy a hatalmak a fermán vissza­vonása érdekében lépéseket szándékoznának tenni, alaptalan. Az angol kormány arra szo­rítkozik, hogy a krétai eseményeket éber figyelemmel kiséri. Konstantinápoly, febr. 7. Hivatalos com­muniqué tudatja: Néhány külföldi lap azt je­lentette, hogy Krétában az elégedet­lenség, a szultán fermánjának rendelkezései következtébe­n növekszik; hogy Oroszország, Francziaország, Nagybritannia és Olaszország jegyzéket intéztek a portához, melyben kö­­i­vetelik, hogy a fermán akként módosittassék,­­ hogy a krétaiakat kielégitse ; hogy a mohame­dánok, minthogy a vidéken nem érzik magukat biztonságban, az erődített helyekre menekül­nek és hogy a szigeten általános fölkelés van a készülőben. Mindezek a hirek valót­­l­anok s csak oly emberektől eredhetnek, s kiknek érdekükben fekszik az izgatottság szi­tása. Épp ellenkezőleg,Krétában a hely­zet ez idő szerint nagyon jó; a han­gulat teljesen nyugodt; a mohamedánok és a keresztények a legjobb viszonyban vannak egymással s nyugodtan végzik dolgaikat. I Konstantinápoly, febr. 7. A Németország és Törökország közt kötött kereske­delmi szerződés zárjegyzőkönyvét a meghatal­mazottak: Radowitz nagykövet, Gillet, Ar­­tin pasa és Bedros Kujundsian már alá­írták. Róma, febr. 7. A nápolyi rendőri fenyítőbíróság tegnap este hozta meg az ítéletet a legutóbbi diák­zavargások alkalmával letartóztatott négy ta­nuló ügyében. Egyiküket a zavargásokban való rész­vétel miatt harmincznapi fogságra ítélték. A diákok a bírósági épület kapujánál várták s az egyetem és az elnyomottak éltetésével fogadták az elitéltet s egész a fogházig elkísérték, hol a rendőrség szétosz­latta őket. A többi három tanulót 6—8 napi fog­ságra ítélték a rendőrség megsértése miatt. München, febr. 7. A felső ház bizottságában Lajos herczeg is ellene nyilatkozott a placetum regiumra vonatkozó indítványnak formális és az alkotmányban gyökerező okokból. Rio de Janeiro, febr. 7. A katonaság kívánsá­gára Fonsecát generalissiciussá, Constant­ot dandártábornokká és V­an de­n­k­o­r­k-ot altenger­­nag­gyá nevezték ki. HÍREK. Február 7. A hivatalos lapból. Uj királyi tanácsos. A király Szarvas Gábor nyugalmazott gymnasiumi tanárnak és a magyar tudomá­nyos Akadémia rendes tagjának, a magyar nyelvészet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi szintet dijmentesen adományozta. — A király itthon. Ő felsége a király, ma reggel 6 óra 38 perczkor Bécsből Budapestre érkezett. A 17. sz. személyvonat első része, mely a királyt és kíséretét hozta, Tolnay és Löwinger felügye­lők vezetése alatt jött meg az osztrák-magyar állam­­vasút pályaházába, hol Ráth Károly főpolgármester Török János főkapitány, Blasovits vasútigazgató, Mössmer felügyelő és Littmann állomásfőnök vára­koztak. A király a vonat megállása után leszállótt s Ráth főpolgármesterrel és Török főkapitán­nyal kezet fogva, néhány barátságos szót váltott velük. A király huszártábornoki egyenruhát viselt s kitűnő színben és hangulatban volt. Ezután a király, kinek kíséreté­ben voltak Paar Ede gróf altábornagy főhadsegéd és Belfrass vezérőrnagy, a katona-iroda főnöke, főhadse­géd, Sachs korvett-kapitány, Paar báró és Péten őrna­gyok, szárnysegédek; Pápay István v. b. t. t. a ca­­binet-iroda főnöke s nagyszámú udvari személyzet, —• a várpalotába hajtatott, a hol Hohenlohe herczeg első főudvarmester, Wolken­stein gr. főkonyhamester, Masz­­laghy Ferencz kanonok, Loebenstein udv. titkár, Szupp várkapitány és Ybl lovag, udv. ellenőr várakoztak az uralkodóra. A király azonnal lak­osztályába vonult, hol már reggel 8 órakor Tisza Kálmán miniszterelnököt rövid kihallgatáson fogadta. A király hétfőn d. e. 10 órakor adja az első ki­hallgatást, melyre máris fölös számmal jelent­keztek a cabinet-irodában. A király eddigi intézkedé­sek szerint ezúttal négy hétig marad itthon, s ez idő alatt kétszer rándul fel egy-két napra Bécsbe. — Személyi hirek. Mint Párisból sürgöny­zik, Miklós nagyherczeg tegnap este elutazott Nizzába. — Hohenlohe herczeg első főudvarmes­ter és Wolkenstein gróf főkonyhamester tegnap este Bécsből Budapestre érkeztek.­­ Mint lapunk­nak Rómából távirják, P­e­c­c­i bibornok halálán van. — Az olasz hadügyminiszter állapota folytonosan javul. — Andrássy Gyula gróf állapotában nem állott be lényeges változás. A tegnapi nap folyamában ugyan közbe-közbe rosszabbul is érezte magát, de e rohamok nem tartottak sokáig. Andrássy Aladár gr. szombaton szándékozik visszatérni Budapestre, ellen­ben Andrássy Tivadar grófnak családja is leutazik V­o­r­o­s­c­á­b­a, a­hol az Andrássy Gyula gróf által lakott nyaraló mellett, fognak lakni. Egyik bécsi tudó­sító, Dittel tanár informatioja alapján a következő­ket jelenti: Dittel tanárt a múlt szombaton táviratilag hívtak le Voloscába. Hétfőn Dittel tanár, volt assistense, dr. Schustler kíséretében megjelent a beteg ágyánál, a­hol már a gróf házi orvosa dr. Glax és dr. Catty (Fiuméből) vártak reá. A beteg, kinek szellemi frissesége teljes, physicai ellentállási képessége hiányáról panaszkodott, a­mi aggodalommal tölti el. A megtörtént orvosi vizsgálat után a gróf társa­logni kezdett orvosaival oly közgazdasági kérdések fe­lett, a­melyek a tengeri partvidékre vonatkoztak. Ked­den reggel Dittel tanár, Schustler és Catty kíséretében Fiuméba ment microscopicus vizsgálatot tartani, a­melynek eredménye még most az orvosok titka. Te­kintettel a gróf gyengeségére és korára az operatiót nem merték megkoczkáztatni. Tegnap este a k­i­r­á­l­y meghagyására dr. Allmeyer Frigyes udvari orvos Bécsből Abbáziába utazott, a­minek következtében dr. Sümegh, a­kit a beteg sebészeti szempontból való kezelésére kiszemeltek, egyelőre Bécsben marad. — Halálozás: Ker­stinger István, egyike a főváros legelőkelőbb kereskedőinek, kit a király is nemrég tüntetett ki a vaskoronarend III-ad osztályá­val, meghalt. Kerstinger több előkelő intézetünk­nél kiváló állást foglalt el. A osztrák-magyar bank újjászervezésében tevékeny része volt. Kerstinger egyetlen, rendkívül tehetséges, szép reményű fia né­hány évvel ezelőtt huny­t el. — Czékus püspök halála. Rozsnyóról táv­irják lapunknak mai kelettel :Czékus Istvánnak, a tisza­­kerületi ág.hitv. evang. püspökének halála megdöbben­­tőleg hatott mindenkire, a ki őt magas életkora daczára, mint életerős, edzett férfit ismerte. A megboldogult­nak jellemszilárdságát, munkásságát, hazafiságát, em­berbaráti szeretetét mindenki ismerte. Hatott, alko­tott, gyarapított mindenütt, a­hol élt és működött. Az eperjesi tanítóképző- és hittani intézetet biztos alapra fektette, kerületében papi nyugdíjintézetet, árvaházat és leánynevelő intézetet alapított, de nagy érdemeket szerzett a nagyrőczei pánszláv gym­nasium eltörlése körül tanúsított buzgóságával. A hazaellenes irányú törekvéseknek kérlelhetetlenül útját vágta mindig. Utolsó nagyszabású működése volt a brassói magyar esperességnek bekebelezése a tiszai kerületbe. Apostoli buzgósága, erélye és puri­tán jelleménél fogva legkitűnőbb főpapjaink közé tar­tozott , ki Geduly halála folytán a főrendiháznak is tagja lett volna. — Kinos úgy nyert ma elintézést: az, a­mely nemrég történt az »Angol királynő« fogadóban Erdődy István és Orsich Viktor grófok között. Az elintézés módja: három golyó­váltás volt. Szerencsére egyik sem halt meg. A párbaj után a felek kibékülés nélkül távoztak a párbaj színhelyéről. — Schmitz báró, a franczia hadsereg egyik leg­kiválóbb katonai intendánsa, mint lapunknak Párisból távirják, meghalt. Schmitz Izidor Péter 1820-ban született, s el­végezvén katonai tanulmányait, a tiszti rangfokozato­kon gyorsan haladt előre. Miután részt vett az afri­kai harczokban, 1849-ben hadsegéde volt Forey tábornoknak, akivel együtt részt vett a krími háború­ban, de már 1855-ben tábornok és III. Napóleon hadsegéde. 1859-ben részt vett az olasz hadjá­­ratban, s a Magentánál elfoglalt ellenséges lobogó­kat ő vitte a császárnénak Párisba. Azután Chiná­­ban vezetett egy expeditionalis hadtestet, s ott ki­­tünteté magát. 1866-ban ismét Olaszországban mű­ködött, mig a porosz-franczia háború alatt Trochy mellett ő volt Párisban a legfőbb katonai parancs­nok. A háború után is folyton emelkedett rangban, s népszerűsége mint katonáé és republicanusé folyton nőtt. Mint a becsületrend nagy szalagjának tulaj­donosa és főintendáns halt meg. — Elfogott bankár. Heim, Bécsből meg­szökött bankárt Újvidéken — mint lapunknak távírják — elfogták, a bécsi rendőrség felszólítása folytán. — Influenza. Budapest kórházaiban az influen­zás betegek száma tegnap óta változatlan. Ma is 56 beteg áll ápolás alatt s ezek közül a barakkórház­­ban 43, a Rókusban 9 s az uj dologkórházban 4 fekszik. — Hatvan holttest. Tegnap délutáni 3 óráig, mint lapunknak Londonból távirják, a Dél-Wa­­lesben történt bányaszerencsétlenség helyén, hatvan holttestet találtak az abersydiani tárnában. — Véres dulakodás volt ma d. u. 3 órakor a központi postaépület udvarán. Wolfram János posta­kocsis egy másik társával összeveszett, s e közben a másik egy nagy késsel mély szúrást ejtett rajta. — Még egyszer a veszettség gyógyítása. A Bó­kas Árpád egyetemi tanár és a névtelen polemizáló között megindult vitára vonatkozólag, Bókai úr a kö­vetkező sorok közzétételére kérte föl lapunkat: »T. szerkesztőség ! A »Nemzet« f. hu 5-iki számában egy magát megnevezni nem akaró valaki, kő­nyomatos útján vitát kezd egy még meg sem je­lent, de Kolozsvárott már felolvasott s az »Or­vosi Hetilapb­a­n« már kivonatosan is­mertetett szakközleményemmel, melynek eredmé­nyeit néhány napilap is jónak látta közölni. Azzal, a ki magát megnevezni nem akarja, nem polemizálok, bár ez esetben a czikkíró előttem ép oly jól ismert, mint ismeretesek polemicus közleményének indító okai is. De azért sem polemizálok e helyen, mert azt tar­tom, hogy orvosi szakkérdéseket napilapokban meg­vitatni áldatlan dolog; csak azt jegyzem meg, hogy egy kissé különös,hogy midőn az ismeretlen kicsinylőseg be­szél a dhlórvizről, egyszersmind ajánlja is használatát Különben a névtelent meg akarom nyugtatni, midőn kijelentem, hogy én soha és sehol állást nem foglaltam a Pasteur-féle védőoltá­­sok ellen, s így gyenge szavamtól ne féltse a nálunk felállítandó Pasteur-intézetet; én egyszerűen az inté­zetemben végzett kísérletek alapján néhány szert aján­lottam (s nem csupán a chlórvizet), melyekkel a mart sebek nézetem szerint czélszerűen kezelhetők, czélsze­­rübben mint tüzes vassal, vagy pokolkővel, hogy miért czélszerübben, azt orvo­stársaimnak nem kell, hogy in­dokoljam. Ezzel részemről a vitát e téren befejeztem. Midőn kérem a t. Szerkesztőséget, hogy soraimnak helyet adni szíveskedjék, maradok teljes tisztelettel dr. Bókás Árpád, egyet, tanár. Tudomány és irodalom — A király a cseh tudományos akadémiának. Prágából jelentik táviratilag, mai kelettel. A ki­rály ő felsége, magánpénztárából 20,000 frtot ado­mányozott a cseh tudományos akadémiának. A »Hlas Naroda« constatálja, hogy minden cseh hazafi a leg­mélyebb hálával tekint ő felségére. Fővárosi ügyek. — A házi és piaczi szemét kihordására vonat­kozólag a m. kir. államvasutakkal alkudozások voltak folyamatban, melyek eredményre is vezettek, a men­­nyiben a szemétnek a főváros határából a lajos­­mizsei helyi érdekű vasúton Pest vármegyei területére leendő szállítására nézve a m. kir. államvasutak ké­szeknek nyilatkoztak , csupán a szállítási díjra vonat­kozólag forgott még fenn némi differentia, mert az államvasutak kocsinként 6 forint 50 krajczárt kér­tek, a főváros pedig ezt az összeget sokalra s 5 forintra kívánta leszállítani. A kereske­delemügyi miniszter most ezt a kérdést is el­döntötte. Ma érkezett leiratában ugyanis a miniszter kijelenti, hogy ámbár az üzemköltségek egy kocsinál majdnem 5 frtra rúgnak, mégis tekintettel a főváros közegészségi érdekeire, melyek a szemét elszállítását szükségessé teszik, hajlandó az 5 frtot kocsinként el­fogadni, azzal a feltétellel azonban, ha naponkint leg­alább 15 kocsirakomány szállítási dija biztosittatik. Ezzel a főváros, de különösen a Ferenczváros egy régi baja orvoslást nyer, mely a közegészségi viszonyok javulását is nem kis mértékben fogja előmozdítani.­­ A vasúti bizottság ma délelőtt K­a­d­a Mi­hály alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen a budapesti városi vasúti vállalat, Siemens és Halske czégnek a király­ u­tczai villamos szárnyvasútra vonatkozó ajánlata került tár­gyalás alá. A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a nagykörúti villamos közúti vaspályából a király-ut­­czán és városligeti fasoron át az aréna-utra s az Andrássy­ ut torkolatáig villamos szárnyvasut építtes­sék, s az útterületek átengedésére vonatkozólag ugyan­azokat a feltételeket kötötte ki , a­melyek a nagykörúti vasútra vannak megállapítva.­­ A viteldíjakat pedig a bizottság a következőkép állapította meg: a szárnyvasúton személyenkint 6 krajezár, gyermekek után 4 kr, átszállási jegy a közúti pályára 8 kr, gyermekek után 5 kr. A bizott­ság ezután a budapesti közúti vaspálya társaság ú­j­­pesti vonalán fektetendő második sínpárra vo­natkozó feltételeket tárgyalta s mindenben elfogadta a középítési bizottságnak e részben tett javaslatait, a maga részéről azonban, tekintettel arra, hogy az új­pesti út nincs véglegesen rendezve, különösen kikö­tendőnek tartja, hogy a társulat az újpesti ut végle­ges rendezése alkalmával sinert felszedni s az uj út­testre fektetni tartozik. kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Törvényszéki csarnok. A Kókán per. A Polonyi Géza védő által be­nyújtott felebbezést, Rudnyánszky Béla bv. előadása mellett ma tárgyalta a törvényszék, s tekintettel arra, hogy Kókán már jogerősen vád alá van helyezve, sőt egyizben már a tárgyalást is megkezdték, s te­kintve, hogy Kókán most sem nem sértett, sem nem károsult, a bejelentett felebbezés visszautasíttatott. A A hétfőn megtartandó végtárgyaláson a vádhatóságot Havass Imre kir. ügyész fogja képviselni. KÖZGAZDASÁGI TÁVIRATOK. Értéktőzsde, BŐCS, febr. 7. (Élő tőzsde.) Osztrák hi­telrészvény 323 50. Angol-osztrák bankrészvények 164,60. Unió bankrészvények 257 75 Déli vasúti rész­vény 136 50. Húsz francos arany 9.42*/a Osztrák-ma­gyar államvasuti részv. 216.—■ Magyar hitelrészvé­nyek 349 25 4 százalékos magyar aranyjáradék 103.40. 5 százalékos magyar papírjáradék 99.20. Török bírod, dohányegyeniáru társ 116­50 Magyar jelzáloghitelbank sorsjegyek. ——. Magyar fegy­vergyár —.—. Az irányzat gyenge Bécs, febr 7. (Megnyitás.) Osztr. hitelr. 325 50. Unió­ bank —.—■ 1860. sorsjegy —.—. An­gol-osztrák bankrészv. —.—­ 20 francos arany 9.42*/a. Déli vasutrészvény —.—. Magyar hitelbankrészvény —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjárad. 103 40 —­ 5 százalékos papirjáradék —. Bécsi Tramway —. Az irányzat gyenge.­­ Árutőzsde, Bécs, febr. 7. (Eredeti távirat.) (G­a­­bona- és terménytőzsde.) Búza tavaszra 8.75—8­80 Búza máj.—junia. 8.83 — 8.88 Búza őszre 8.03 — 8.08 Rozs tavaszra 8.35—8.40 Rozs máj.—jun.-ra 8 35 —8.40 Zab tavaszra 8.00 - 8 05 Zab máj.—jun.-ra 8.00 — 8.05 Zab őszre 6 20 - 6.30 Tengeri máj.­ -jun.-ra 5.18 —5 23 jun.—jut.-ra 5.23—5.28 jul.-aug.-ra 5.33 —5.38 Olaj kész szállításra aug.—szept.-re 44.75—45.25 jan.—ápr.-ra —.--------.— Szesz kész szállításra nov.-re 12.62—12.75 jan.—máj.-ra 13.----13 25 R­e­p­c­z­e­aug. —szept.-re 17.-----17.50 jan — ápr.-ra 12.55 -12.65 Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 7. Gabonaüzlet. Búzát ma jól kínáltak, a kervs­­l­e­t gyenge volt. Lanyha irányzat mellett elkelt mintegy 8000 méter mázsa, 21/a­­k­al olcsóbb árakon. Egyéb gabonaneműekben csekély for­galom, változatlan árakon. Értéküzlet. A tőzsde külföldi ösztönző jelenté­sek hijján kedvetlen és üzlettelen magatartással telt el és a vezető értékek árfolyamai ellanyhultak. A közlekedési vállalatok értékpapírjai ma változatlanok Osztrák-magyar államvasut lanyhán kezdve, zárlat felé megjavult. A helyi értékpapír piac­on takarékpénztárak kedveltek és drágábban záródnak. Salgótarjáni és kőbányai téglagyári részvények kedveltek és emel­kedtek. Ganz-féle részvények lanyhábbak. A valuták és érczváltók árfolyamai szi­lárdabbak. (Előtőzsde.) A mai előtőzsde lanyha volt. Osztrák hitelrészvény 323.20—323—323.50, magyar hitelrészvény 349.75, aranyjáradék 103.40— 103.421/2, rima-murányi 169.75 írton köttetett. Délelőtt 11 óra 15 p. zárulnak: Osztrák hitelrészvény 323 50 4 százalékos arany­járadék 103.40 —­ 5 százalékos papirjáradék —-----. Magyar hitelrészvény-----. Leszámitolóbank —.—. Az előtőzsde hivatalos zárlatai: Osztrák hitelrészvény 323.50 forinton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 103 42­0 forinton. (D­é­l­i t­ő­z­s­d­e.) A déli tőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény 323.60 — 323.70 — 323.50, magyar aranyjáradék 103 421/2—103.45, papírjáradék 99.35—99.30, magyar hitelrészvény 349.75, leszá­mítoló bank 114.70, salgó­tarjáni kőszénb. 442—449 írton köttetett. Délután 1 órakor zárulnak: Magyar 4 százalékos aranyjáradék 103.40—. Osztrák hitelrészvény 323.50. Délutáni 1 ór­a 30 p. zárulnak . Magyar 4 százalékos aranyjáradék 130.40—. Osztrák hitelrészvény 323.50. Díj biztosítások. Osztrák hitelrészvény holnapra 2.-----3.—; nyolcz napra 5.50 — 6.—; egy hónapra 12.50—13.50 forinton. Előfordult kötések: Magyar 4 szá­zalékos adómentes aranyjáradék 103.55, magyar 4 °­ C földtehermentesítési kötvények 88.75, ma­gyar általános hitelbank 349.25 — 350, magyar le­számítoló és pénzváltó bank 114.40—114.80, osz­trák hitelintézeti részvények 323.10—323.75, pesti magyar kereskedelmi bank 865—869, »Bonciére« pesti biztosító intézet 81—81.50, »Pannónia« vi­szontbiztosító intézet 1230—1245, észak-keleti vasút 191.50, osztrák-magyar államvasút 216.50 —216.75, pesti közúti vasúti részvény­társaság 406, országos központi takarékpénztár 608 — 612, pesti hazai első takarékpénztár 10,350 — 10,370, egyesült Bu­dapest fővárosi takarék­pénztár 850, Ganz és társa vasöntöde és gépgyár 1400, salgó­tarjáni kő­szénbánya részvénytársaság 444—451, kőbányai gőztéglagyári részvények 480­—, újlaki tégla- és mészégető 173—175, rima-murányi vasmű részvény­­társaság 169—169.75, Schlick-féle vasöntöde és gépgyár 238—240, magyar földhitelintézet papír­­értékű 4 °­ C-os záloglevele 101—101.25, magyar jel­zálogbank nyereménykötvények 99. A m­ai déli tőzsdén eladatott szállí­tásra: Utolsó árkelet Előfordult kötésül pénz ára legalacs. legmag. Aranyj. 15 2 103.40 -103.45 103.40—103.45 Papirj. 15/2. 99.30—99.35 99.25-99.35 Felszámolási árfolyamok. Magyar általános hitelbank......................... 350.— Osztrák hitelintézet................................... 324.— T­u­d­n­i­v­a­l­ó­k. Február 7. Nemzeti színház. Először: »ÖRÖK TÖRVÉNY.« Színmű 3 felvonásban. Kezdete fár 7 órakor. Magy. kir. operaház. Bárdony Ilona k. a. első fellépte. »A BŰVÖS VADÁSZ.« Regényes opera 4 felvonás­ban. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Először : B­l­a­h­a Lujza assz. mint vendég. a»A KÓPÉ.« Eredeti operette 3 felvonásban. Kez­dete 7 órakor. Várszínház. Zárva. Főszerkesztő: Tó Is. a. I I­Üór. Felelős szerkesztő: O­a­jári Ödön. Egyik­ tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) SHT Fővárosi Vigadó.­­K ® Farsang vasárnapján, fe­arsang vasarnapján, 71Q ITTTO*ZQT*11 1890. február hó 16-án IlűjJjuZul U a vigadó valamennyi bohócz-estélyeinek 25-ik évfordulóján. Belépti dij 2 forint. (2275) Nagyobb és kisebb, minden kényelemmel ellátott azonnal kiadandók : Szentkirályi-utcza 21. szám. Bővebbet: V., Sas-utcza 14. sz. a. az irodában. (2251) art

Next