Nemzet, 1891. november (10. évfolyam, 3295-3324. szám)
1891-11-20 / 3314. szám
— Szerencsétlenül járt művészek. Rotterdamból távírják hogy az a vonat, melyen a hágai királyi színház személyzete néhány külön előadásra Rotterdamba indult, Delft mellett kisiklott. Több művész megsebesült. Halálozások. Csiky Gergely halála. Csiky Gergely, a kitűnő drámaíró, az akadémia és a Kisfaludy-társaság tagja, ma éjjel 11 órakor szívszélhüdés következtében, ősz-utcza 22. sz. a. lakásán, hirtelen és váratlanul meghalt. A csapásról, mely halálával a magyar irodalmat érte, tárczarovatunkban talál egyet-mást az olvasó, itt csak életrajzára szorítkozunk, mely a »Vas Újság« szerint a következő: Csiky Gergely 1842. deczember 8-án született Pankotán, Arad megyében. A gimnáziumot Aradon végezte s már kitűnt szorgalma és tehetsége, különösen pedig az irodalom és költészet iránti előszeretete által, úgy, hogy tanulótársai, sőt tanárai is, a nemzeti irodalomnak egy leendő díszét jósolták belőle. A magyar irodalmon kívül a római és görög klasszikusok tanulmányozását űzte legnagyobb szenvedéllyel és megfelelő sikerrel. A gymnáziumból, magát papi pályára szánván, a Csanádi egyházmegye temesvári papnevelő intézetébe lépett és mihelyt a 23 éves (kanonikus) kort betöltötte, 1865-ben pappá szenteltetett, egyszersmind azonban, tökéletesebb kiképeztetés végett a bécsi szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző intézetbe küldetett püspöke által. 1869-ben elnyervén a theologiai doktori rangfokozatot, 1870. évben abba az intézetbe, melynek imént még növendéke volt, a temesvári szemináriumba az egyházjog és egyháztörténelem tanárává kineveztetett, mely állásában megmaradt az egyházi rendből való kilépéséig. Már fiatal tanuló korában foglalkozott az irodalommal. Franczia és angol beszélyeket fordított. A többi között lefordította Wiseman bíbornoknak, a »Fabiola« világhírű szerzőjének kisebb erkölcsi színműveit. Eredeti első művei »Az életből« és »Fényképek« beszélygyűjteményei.Mint tanár először az egyházi irodalom terén kezdett behatóbban működni. 1870-ben a széplelkű Csajághy Sándor Csanádi püspök munkáit kiadta és 1872-ig a Csanádi egyházmegyei közlönyt szerkesztette. Ez évben jelent meg, később újabb kiadást is ért egyházjogtana s 1874-ben kath. házasságjogtana. Mindezek azonban bármily nyomós munkák legyenek is, aligha tették volna nevét szélesebb körben ismeretessé. Ő azonban papi é s tanári állása és hivatása által nem engedvén költői szellemét korlátoztatni, csöndben áldozott a múzsák szent berkében is s a kereszt körül a költészet rózsakoszorúját fonogatta. 1876-ban az akadémiai pályázaton »Jóslat« czimű színdarabjával a Teleky-dijat megnyerte. A »Jóslat«, mely mint vígjáték versenyzett és pedig a tiszta vígjátékot követelő Teleky-jutalomért, csak föltételesen nyerte meg a jutalmat, mely részint komoly drámai, részint bohózatos elemekből szőve, éppen abból adott legkevesebbet, amit a pályázat feltétlenül követelt, a mellett a való élet, a tulajdonképeni vígjátéki légkör teljes hiányában. A darab csak külső külső szépségekkel ékeskedett, valódi belbecse azonban kétes volt. A közönség azonban, melynek tetszését az akadémiai bírálatok, sőt az Ízlés örök törvényei sem mindig szabályozzák, a költő javára döntött s nagy tetszéssel fogadta a » Jóslat«-ot s azt a színpadon mindvégig fentartotta. Csiky második darabja, a magyar történelem őskorából merített »Janus« az akadémiától sokkal nagyobb elismerést nyert, bár viszont a közönségnek kevésbbé tetszett. Mindazáltal kétségtelen haladást mutatott a »Jóslathoz« képest. A szerző közelebb jött benne a tényleges élethez s tagadhatatlan tehetségét nem pazarolta ködképek és fantazmagóriák hajhászására, hanem a történelembe s a magyar szellem ősi typusaiba nyúlt bele, bár mindenütt elég szerencsével. Harmadik diadalát az akadémiai pályázaton Csiky »Az ellenállhatatlan« vígjátékával nyerte. E diadal még sokkal nagyobb és lényegesebb haladást jelöl. Ezúttal a magasabb rendű Karácsonyi-díjat, mely általában és nemcsak viszonylagos, hanem általános irodalmi és színi becset követel, ekkor pedig kettős összegben (400 arany) felsőbb vígjátékra volt kitűzve. »Az ellenállhatatlan« czímű vígjáték alapeszméje egy nálunk is ismeretes spanyol vígjátékra, a Moreto »Szép Diego«-jára emlékeztet ugyan, melyhez külszínezetben, színhelyében stb. is hasonlít, de cselekvényét egészen máskép szövi, csomóját jobban oldja meg, jellemei eredetiek, menete gyors, fejlődése természetes, előadása élénk s keresetlen, nyelve szabatos és egyszerű s mindent összevéve, legjobb vigjátékaink egyikének mondatott a bírálók által. Ebben az időben irta »Magur« czimű tragédiáját, mely azonban a szerény kisérlet igényein fölül alig emelkedett. Már ekkor látszott, hogy Csiky tehetsége inkább a vígjáték és a bohózatok felé hajlik. Eredeti drámai munkássága mellett, mint klasszikus műfordító is előnyösen mutatta be magát. Először Sofokles »Antigone«-jának igazán szép fordításával tett a színpadnak és irodalomnak egyaránt becses szolgálatot. Az első klasszikus görög színmű ez volt, mely a nemzeti színpadon megjelent és méltóságos ódonságában majdnem, mint a legérdekesebb újdonság hatott. Nemsokára követte e fordítását Sofokles »Oedipus Kolonos«ban és »A Trachni nők« s Racinetöl »Athalia« fordítása, mind az eredetiek verses alakjában, egyaránt megfelelve a tartalom s alak hű fordítás igényeinek. Csiky költői dikcziója Vörösmarty iskolájára emlékeztet, azonban bő leleménye, eleven realizmusa, technikai ügyessége és szerencsés genre-rajzai, melyek különösen a »Proletárok«-ban és a »Buborékok«-ban jönnek elő, egészen a modern színpadból mutatják be. Kiváló tehetsége és nagy termékenysége, Szigligeti halála óta a magyar színpadok műsorán uralkodó állásra emelték. Kiváló érdeme teljes »Szofokles és Plautus« fordítása, melyek a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg. Számos regényt is irt. Az »Arnold« és »Atlasz család«, különösen az érdekes meseszövés és rajzok elevensége által tűntek ki. Majdnem minden évben egy-két darabot adtak tőle a nemzeti színházban. Az akadémiai pályázatokon is egymás után nyerte el a Teleki- és Karácsonyi díjakat. Színművei egész könyvtárt képeznek. Színpadi sikerei arra bírták, hogy 1880-ban elhagyva theologiai tanári állását a fővárosba költözködött, melynek irodalmi körei, szabadabb élete jelentékeny befolyással voltak termékenységére. Először a Petőfi-társaság választotta tagjává, majd a Kisfaludy-társaság tagjává és másodtitkárává , végül az akadémia tagjává len. Időközben néhai Bonnár Sándor csanádi püspök felszólította Csiky Gergelyt, térjen vissza Temesvárra theologiai tanári székére, hol eddig nélkülözték. Csiky azonban Budapesten akart maradni és miután a megyés püspök többször szolgálta visszatérését, Csiky Gergely azzal válaszolt, hogy bejelentette kilépését az egyházi rendből. Áttért a református vallásra, megnősült. Ettől fogva kizárólag a színi irodalomnak élt, mint író és nemzeti színházi drámabíráló, így fejezte be hirtelen munkás életét. Bockelberg Ernőt, a nemzeti romaegylet művezetőjét ma temették el, a közönség élénk részvéte mellett. A kerepesi temető halottas házában, amelyet délszaki növényekkel díszítettek föl, volt felállítva a díszes ravatal, amelyet számos koszorú borított. Koszorút küldtek a nemzeti tornaegylet, az óbudai tornaegylet, a magyar athletikai klub, az állami felsőbb leányiskolái növendékei és a tanári testületek, a tornatanítók egylete stb. Jóval a gyászszertartás kezdete előtt nagyszámú közönség gyűlt egybe a halottas ház előtt. Ott voltak: Verédy Károly tanfelügyelő, Suppan Vilmos képezdei igazgató, Lederer Ábrahám igazgató, Vécsey István dr., a nemzeti tornaegylet alelnöke, Gerenday György, az athletikai klub elnöke, ifj. Latinovics János és Argay János a vörös kereszt egylet képviseletében. Azon kívül számos tornatanár, a nemzeti- és a budai tornaegyletek számos tagja. Az állami felsőbb leányiskola növendékei tanáraik vezetése alatt, stb. A gyászszertartást Horváth Sándor ev. lelkész végezte, mélyen megindító gyászbeszéd kíséretében. A sírnál még Vécsey István dr., a nemzeti tornaegylet alelnöke, mondott megható búcsúbeszédet, amelyben kiemelte az elhunyt érdemeit és amaz önfeláldozó tevékenységét, amelyet a magyar tornaügy felvirágoztatása érdekében kifejtett. Szenthe Mihály pestmegyei számvevő tegnap Duna-Vecsén meghalt. Közegészségügy. Járványok Pest megyében. Pestvármegye területén jelenleg a közegészségügyi állapotok nem a legjobbak. Mindenfelől érkeznek a hírek a különböző járványokról. Vörheny ez idő szerint Újpesten, Fülöpszálláson és Ordason uralkodik. Hagymáz Fülöpszálláson és Keczelen. Kanyaró Kalocsán és Gyömrőn. Difteritisz N.-Körösön, Albertin, Aszódon, Váczon és Erzsébetfalván. A járványok megszüntetésére s tovább terjedésének meggátlására megtették az óvóintézkedéseket. Az országos közegészségi egyesület ma délután az egyetemi élettani intézetben felolvasó ülést tartott, amelyet nagyszámú közönség és számos hölgy hallgatott végig. Az első felolvasó dr. Szilágyi Gyula műegyetemi m. tanár volt, aki a gyárak egészségügyéről értekezett. Fejlődő gyáriparunknál a munkások egészségének megóvására szükséges intézkedéseket ismertette. Különösen behatóan tárgyalta a gyáripari engedély megadására vonatkozó törvényeket az iparállamokban és a mi 1848. ipartörvényünkkel hasonlítja össze. Majd a munkáslakások kérdésére áttérve, tapasztalatai alapján konstatálja, hogy még nagy ipartelepeink sem rendelkeznek megfelelő munkáslakásokkal és felhívja az orvosok és iparfelügyelők figyelmét e fontos kérdés tanulmányozására. A tetszéssel fogadott felolvasás után Kóssa Gyula dr. értekezett a mérges növényekről, amelyeknek a régiek csodás hatalmat tulajdonítottak, így a görögök és rómaiak szerelmi italokat készítettek belőlük. Ismertette ezután a nevezetesebb hazai mérges növényeket, mint a mákot, a maszlagot, beléndeket, nadragulyát, stb. Az alapos értekezést megtapsolta a hallgatóság. Tudomány és irodalom. — Comenius társaság. A társaság, melynek czélja a neveléstan művelése, a paedagogiai klasszikusok, köztük Comenius műveinek kiadása, fordítása, a hazai művelődés és különösen a neveléstörténet búvárlása, i. e. október 10-én Berlinben megalakult. A társaság nem egyéb, mint irodalmi békekongresszus. Az alakuló ülésen Keller dr., a mozgalom megindítója, a következő szavakkal ismertette a társaság czéljait: »Manap, midőn a felekezetek, a nemzetek, az osztályok részekre szaggatvák és elkülönitvék, szellemileg üdítő Comenius alakja, kinek lelke az egész emberi nemet karolta át. Szellemét a mai nemzedék számára feleleveníteni magasztos feladat; s ez a társaság czélja. Az egyetemes elnökség 50 tagból áll. Magyarországot a helyettes tagok közt Szilágyi Sándor képviseli. Azon kívül ünnepi bizottságot alakítottak ama városok lakosaiból, amelyekben Comenius tartózkodott. Sárospatakot Dezső Lajos képzői igazgató képviseli. A társaság tulajdonképeni alakuló ülését a jövő évben tartja meg Berlinben. Színház és művészet. — A magyar kir. operaházban legközelebb három régen adott magyar eredeti operát fognak ismét színre hozni. Az egyik Erkel Ferencz Hunyady Lászlója, a másik Doppler Ilkája, melyet 10 év óta nem adtak s a harmadik Sárosi Ferencz Atalá ja, mely pár év óta pihen. — A téli képkiállítás rendezése a műcsarnokban már több nap óta serényen folyik és nemsokára el is készül. A feladat nem könnyű, mert a képek és szobrok száma ez évben ismét nagyobb, mint tavaly volt, — összesen 573 műtárgyat fogadott el kiállításra a jury — kedden, e hó24-dikén, a kiállítás megnyitását megelőző napon a hírlapírók és a kiállító művészek reggeli 10 órától délutáni 4 óráig, este pedig elektromos világítás mellett meghívott vendégek és a társulat tagjai fogják a kiállítást megtekinthetni. — A kolozsvári színházban zajos sikerrel adták elő Gerő Károly Vadgalamb ez. népszínművét, Ricza szerepében Küry Klárával. A fiatal művésznő nagy tetszést aratott; a közönség többször hívta a lámpák elé. Egyesületek és társulatok* — Alapítvány állami tanítónők számára. A tanítónők otthonában, amelyet a Mária-Dorottyaegyesület létesített, mindeddig a főváros részéről biztosított helyeken kívül, csak egy alapítványi hely volt, melyet Zirzen Janka tanítványai létesítettek az ő jubilaeuma alkalmából. Most, amidőn az egyesület anyagi helyzete az állami jótékonyczélú sorsjátékban való részesedése folytán jelentékenyen erősbödött, maga az egyesület tesz egy ily 4000 forintra menő alapítványt s elismerésül az indirekt után nyújtott államsegély iránt, elhatározta, hogy ennek az alapítványnak értelmében örök időkig egy-egy segélyre szorult s munkaképtelen volt állami tanítónőt fog a tanítónők otthonában ellátásban részesíteni s ennek kinevezési jogát a közoktatásügyi miniszterre ruházza. Törvényszéki csarnok. Csalás részletivekkel. Említettük, hogy a törvényszék Ries Sándor, Amerikába vitorlázott volt budapesti bankár ellen csalás és sikkasztás miatt fenyítő eljárást indított meg. Miután Ries a részletfizetések mellett eladott sorsjegyeket, melyek mintegy százezer forint értéket képviselnek, különféle budapesti pénzintézeteknél és bankároknál elzálogosította, a törvényszék ezekre a sorsjegyekre fenyitő zárlatot rendelt el s a zárlatot a kir. tábla is jóváhagyta. A kúria II. büntető tanácsa azonban ma Csemeghi Károly tanácselnök elnöklete alatt Szeiffert kúriai bíró előadása alapján, megváltoztatta az alsóbirósági határozatokat és a fenyítő zárlatot hatályon kívül helyezte. Sajtóügy a kúrián. A szombathelyi esküdtszék nemrég Busa Kálmán feljelentésére Seress Imre szerkesztőt vétkesnek találta a becsületsértés vétségében, mire a törvényszék Seresst két heti fogházra és 10 forint pénzbüntetésre ítélte. A vád tárgyát a vas megyei függetlenségi párt lapjának egy czikke képezte, mely politikai fejtegetései közben azt írta Busa felől, hogy ez csak szóval vallja magát függetlenséginek, mert valójában úgy áll a dolog, hogy a pártot több választáson, mint fekertes hűtlenül cserben hagyta. Óva intette a függetlenségi polgárokat, hogy ilyen »erkölcsileg halott emberrel« szóba ne álljanak, mert Busa a főispán kibérelt embere, akinek egyedüli czélja a pártot megbomlasztani. A törvényszék az esküdtek verdiktje alapján, elítélte a vádlottat,enyhítő körülménynek véve azt, hogy az inkriminált czikk politikai vonatkozású. Seress Imre semmiségi panaszt jelentett be, mert az esküdtek között volt Kaffer Béla szerkesztő is, akivel alig pár nappal később egy sajtótárgyalása volt kitűzve és mert Kaffer maga is kijelentette, hogy a vádlottal ellenséges viszonyban áll. — Ma foglalkozott e semmiségi panaszszal a kúria, mely azt dr. Székely Ferencz kúriai biró előadása alapján elvetette. A laczházai rablógyilkosság. A múlt év október havában Bleyer Péter laczházai kereskedő neje úgy éjféltájt gyanús neszt hallott a hálószobája alatt levő pinczéjéből. Az asszony, akinek férje akkor távol volt hazulról, felköltötte alvó cselédjét, Seregély Annát és átküldötte Nagy János nevű szomszédjáért. Mikor ez megjött, így hárman a pincze felé vették utjukat. Alig, hogy oda beléptek, két lövés dördült el egymás után, amelyek egyike a cselédleánynak, másika pedig Nagy Jánosnak életét legott kioltotta. A gyilkost, aki erre elmenekült, nemsokára kézre kerítették egy fiatal suhancz, Göndöcs Benő személyében, aki egy jómódú parasztgazdának fia. Eleinte tagadott, később azonban bűnbánólag mindent beismert. Törvény elé állították és a pestvidéki kir. törvényszék szándékos emberöléssel párosult rablás büntette miatt a fiatal gonosztevőt 15 évi fegyházra ítélte, amit a kir. tábla is helybenhagyott. A kir. kúria II. tanácsa szándékos emberölés és lopás bűntettében nyilvánította bűnösnek Göndöcs Benőt és büntetését 12 évi fegyházra szállította le. A czeglédi választás, Molnár András és társai czeglédi lakosok körülbelől négy évvel ezelőtt Gubody Ferencz polgármester, továbbá ifj. Dobos János, Makay Ferencz és Tálasy Árpád ellen hivatali hatalommal való visszaélés, okmányhamisítás, választási jog szabad gyakorlatának meggátlása és a czeglédi képviselő választások alkalmával elkövetett erőszakoskodások miatt a kecskeméti törvényszéknél panaszt emeltek. A bíróságok a panaszt, mint bűnvádi eljárásra alaptalant, félretették. Ez a rég húzódó ügy azonban, úgy látszik, még most sincs befejezve, mert az igazságügyminiszter most a főügyészség útján bekivonta a kecskeméti ügyészségtől az iratokat. Közgazdaság. Közlemények. A tőzsdeadó Ausztriában. Az osztrák képviselőház illetékügyi bizottsága letárgyalta a tőzsdeadó törvényjavaslatot. A javaslat csekély módosítással Bilinszki előadó tervezete szerint fogadtatott el. Hosszabb vita keletkezett az előadónak azon javaslatánál, hogy a kormány szólíttassék fel, mikép a magyar kormány hasson oda, hogy az értéktőzsdei forgalom Magyarországon is vettessék alá adóztatásnak. Dr. Chari pénzügyminiszteri osztályfőnök ugyanis erre felszólalt és kérte a bizottságot, nyilatkozzék az iránt, várjon az előadó ezen javaslatát úgy tekinti-e, mint egy a törvényhez fűzött kívánságot; vagy úgy értelmezendő-e a javaslat, hogy az osztrák törvény mindaddig ne lépjen életbe, amíg Magyarországban is be nem hozatik a tőzsdeadó ? Bilinszki előadó ennek folytán kijelentette, hogy ő nem akarta, hogy javaslatának a törvényt felfüggesztő hatása legyen hanem a kormányra kívánja bízni, vájjon czélszerűnek tartja-e a tőzsdeadót egyoldalúan Ausztriában életbeléptetni, mert ellenkező esetben a törvényt nem kellene szentesítés alá terjeszteni addig, amíg Magyarországon is be nem hozatik az adó. S o m m a r n y n báró azon nézetének ad kifejezést, hogy a bizottság, miután a javaslatot letárgyalta és elfogadás végett a ház elé terjeszti, a kormánytól el is várja, hogy azt életbe fogja léptetni, tekintet nélkül arra, várjon történik-e Magyarországon hasonló intézkedés, mert különben a bizottság azon gyanúnak tenné ki magát, hogy a törvényjavaslatot csak szinleg és reservatio mentálissal állapította meg. Az az aggodalom, hogy a tőzsdei forgalom Bécsből Budapestre fog elvonulni, alaptalan és a bécsi tőzsde minden baj nélkül fogja az adót elviselhetni. Bilinszki erre visszavonja indítványát és a kormányra kívánja bízni a törvény életbeléptetésének időpontját. Ujhelyi érdekli vasút. Mint Károlyfalváról távírják, ma az érdekeltek tanácskozásra gyűltek össze, a Versecztől Petrovoszellon át Pancsováig, illetőleg Petrovoszellon át Kubinig építendő helyi érdekű vasút ügyében. A tanácskozáson az érdekelt községek, Versecz és Pancsova városok képviselői, továbbá Nikolics főispán, Bissingen gróf és még számosan jelentek meg. Az értekezlet, szűkebb intéző bizottságot küldött ki. Az előmunkálati költségek már fedezve vannak. Ipartestületek hatásköre. A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet intézett a másodfokú iparhatóságokhoz az ipartestületek területei hatáskörének több községre való kiterjeszthetése tárgyában. A hazai ipartestületek központi bizottsága az országos ipartestületi gyűlés megbízásából a miniszterhez terjesztett emlékiratában ugyanis többek között azon javaslatot tette, hogy ugyanazon iparhatósági területen egymáshoz közel fekvő községek vagy közös ipartestületet alakíthassanak,vagy pedig valamely már létező ipartestülethez csatlakozhassanak. Erre vonatkozólag a miniszter az iparhatóság figyelmét felhívja arra, hogy az ipartörvény nem foglal magában oly intézkedést, mely akként lenne értelmezhető, mintha az ipartestületeknek több község területére kiterjedő hatáskörrel való megalakítása a törvény intenczióinak nem felelne meg, s ennélfogva nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ily több község iparosai által létesített ipartestület alakítása a törvényszerű jóváhagyást ne nyerje meg, megjegyezvén, hogy tekintettel az ipartestület által teljesítendő hatósági teendőkre és azon összműködési visszonyra, melyben az iparhaközségekre nézve oldhatja meg jól feladatát, s e czélszerűségi tekintet szabja meg egyúttal azon határt, ameddig több község iparosainak egy ipartestület kötelékébe való belevonása indokoltnak mutatkozik. Az ipari képesítés igazolása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter körrendeletet intézett a másodfokú iparhatóságokhoz az ipartörvényben megállapított képesítés igazolásának módjaira vonatkozólag. Ismételten fordultak elő ugyanis panaszok, hogy az iparhatóságok a követelt képesítés igazolására szolgáló okmányok elfogadása körül nem járnak el a kellő gondossággal és nevezetesen a szakbavágó munkával eltöltött foglalkozást illetőleg gyakran megelégszenek magánjellegű bizonyítványok bemutatásával. Jóllehet az iparhatóság az ipartörvény rendelkezései értelmében a képesítés igazolásának formái tekintetében nincs feltétlenül és kizárólag a bizonyításnak egyetlen egy módjához kötve, s e tekintetben jogosítva van a folyamodók által felmutatott bizonyítékokat szabadon mérlegelni,mindamellett a miniszter szükségesnek látja kiemelni, hogy a szakbavágó munkában eltöltött 2, illetőleg 3 évi gyakorlati foglalkozás igazolására elsősorban és rendszerint a bejelentő munkakönyvének kell szolgálnia, ami a jelen viszonyok közt annál inkább szem előtt tartandó, minthogy az ipartörvény életbeléptetésétől számítva már hét év telvén el, ezen idő óta minden iparossegédnek és gyári munkásnak munkakönyvvel kellett ellátva lennie s ennélfogva természetszerűleg mindazoktól, a kik jelenleg valamely iparágat önállóan űzni szándékoznak, a megállapított képesítés igazolása czéljából rendszerint a munkakönyv előmutatása követelhető. Arra nézve, vájjon rendkívüli körülmények fenforgása esetén, vagy midőn oly iparbejelentőről van szó, aki a szakbavágó munka által szerzett képesítését az 1884. évi XVII. t.-cz. életbeléptetését megelőző időszakra nézve kívánja igazolni, e czélból mennyiben fogadhatók el a munkakönyv hiányában egyéb hiteles és alkalmas bizonyítási eszközök, továbbra is a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiadott körrendeletben foglalt rendelkezések szolgálnak irányadóul. Munkás betegsegélyző pénztárak. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter augusztus havában leiratot intézett az összes Il-ed fokú ipari hatóságokhoz, melyben jelezte szándékát, hogy addig, még az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényben foglalt betegsegélyző pénztárak számát megállapíthatná, alkalmat ad arra, hogy az említett pénztárak létesítése vagy átalakítása kérdésével idejében foglalkozhassanak, hogy megismerkedhessenek azokkal az elvekkel, melyek alapján a pénztári alapszabályok legcélszerűbben szerkeszthetők. A miniszter e szándékából kifolyólag az ipartestületi betegsegélyző pénztárak átalakításánál illetőleg megalakulásánál szükséges alapszabályok mintáját már megszerkesztette, melyet az ipartestületi pénztárak alapszabályainál kell felhasználni. Ezek a minták a »Központi Értesítők szerkesztőségében (Lánczhid u.3.) ingyen kaphatók. Magyar fegyvergyár. A magyar fegyvergyár által beszállított 60 drb. próbafegyvert a bécsi arzenálban egy a m. kir. honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter kiküldötteiből álló vegyes bizottság megvizsgálván, jónak találta és mint mint a fegyvert elfogadta. Budapesti áru- és értéktőzsde. Nov. 19. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak : Búza őszre —.--------.—. Búza tavaszra 11.47—11.49. Tengeri (1892.) május—júniusra 6.21—6.23. Zab őszre —.-----.—. (1892.) tavaszra 6.70— 6.71. Káposzta-repcze (1892.) aug.—szept.-re-----.------. forinton. Értéküzlet. (utótözsde.) Az utótözsde csendes. Osztr. hitelrészvény 266.80—266.60—268—267./*- 4 százalékos aranyjár. 101.47*/*. Magyar hitelrészvény 306 —306.'/». Osztrák-magyar államvasuti részvény 268.'/«—268.'/»— 268.5/s frton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitelrészvény 267.75. 4 száz. aranyjár. 101.47'/» forinton. (Utczai magánforgalom.) Az utczai magánforgalomban Osztrák hitelrészvény 268.30—269.30. Osztrák-magyar államvasut 269.—269.'/» írton köttetett. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde igen szilárd volt, miután Párisból kedvező jelentések érkeztek. Osztrák hitelrészvény 268.80—269.10. Magyar hitelrészvény 308.'/»— 308. »/*. 4 száz. aranyjáradék 101.70—101.”/,. Osztrák-magyar államvasuti részvény 269—269.»/*—270.'/*. Rimamurányi részvény 158.’/,—159.'/*—159.'/,. Déli vasút 79.»/* 80.»/, forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 269.10. 4 százalékos magyar aranyjáradék 101.75 forinton. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — nov. 19. Hízott sertés árak: 1. Magyar elsőrendű : 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 45.—46.—. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban 45.— 46.—. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 47.50—48.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 47.—47.50—. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 45.-----46.— II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 43.-----45.—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 43.— —45.—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 43-----44. —.III. Szerbiai: 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 45.----46.—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrm súlyban) 45.-----46.—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrmig terjedő súlyban) 43.-----45.—. — Sertés létszám : Nov. 17. napján volt készlet 130,017 darab. Nov. 18. napján felhajtatott 2760 darab. November 18. elszállittatott 2106 drb. November 19-én maradt készletben : 130,671 darab. A hízott sertés üzletirányzata: Az üzlet kissé kellemesebb. — Sovány sertés árak : —.-----. 1891. -----—— hó-----napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—12 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban — krtól — krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— -----.— krig. 5. Magyar makkos kétéves (20—30 hónapos korban) —.-----.— krig. 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés. 7. Malacz (4—11 hónapos korban) — krtól — krig. 8. Felhajtás--------darab. 9. Eladatott---------darab. Az üzlet irányzata ----------- Naptár. Péntek, november 20-án. Róm. kath.: Valois Bódog. — Protestáns : Ottmár — Görögorosz . (november 8.) Mihály főangyal. — Zsidó : (Marchesch 19.) Nap kél 7 ó 13 p., nyugszik 4 ó. 18 p. — Hold kél 8 ó. 4 p. este, nyugszik déli 12 ó. után. A fővárosi középitészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor az uj városházán. Orgona-hangverseny a budai ferenczrendiek templomában d. u. fél 4 órakor. Az országos erdészeti egyesület közgyűlése d. e. 10 órakor saját helyiségében (Alkotmány-utcza 10. sz. a.). Bibliai előadások az Erzsébet-köruti teremben este órakor. (Erzsébet-körut 7.) Szabadságharczunk emlékeinek kiállítása a fővárosi vigadóban, nyitva d. e. 8-tól este 8-ig. Belépő dij 80 kr. Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1 óráig. (A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett.) Országos képtár az akadémiában, nyitva d. e. 9-től, dr. 1-ig. A földrajzi társaság könyvtára az egyetemiípület'®',e* Mentő-egyesületVv&—J-ig, aolyomui Aquincumi régiségek, odajuthatni Ó-Budáig a közúti vasúton. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. ■« " im i j'm —a—rrrwMr^a. .u . ggg—■». *■■■" Időjárás. — November 19-én reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka : + 8, legkisebb ρ + 5 Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet D = dél, Ny = nyugat. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, == 4 egészen borult, •= eső, * = hó, = = köd, fej — zivatar. Megjegyzések: Az északnyugati depresszió mélyebb lett és környékén szeles és esős időt idéz elő; a másodminimum a Fekete-tenger felé közeledett. A magas nyomás egyrészt Dél-Európa fölött, másrészt Észak-Oroszország fölött terül el. A hőmérséklet eloszlása változatlan. Az időjárás Dél-Itália kivételével borús és esős. Hazánkban a Dunántúl kivételével az utolsó 24 órában majdnem mindenütt volt eső. A barometer hirtelen emelkedését erősebb szelek kisérték. Kilátás: Részben felhős, de többnyire száraz és enyhe időt várhatni. Léghö- Szélhi-_ig, mérsék- irány és Felhő- JJ*" Állomás nyomás , , ,, dák let erő zet mm. _ mm. Cela. 1—10 Árvaváralja..... 68 + 2.7 — 4 11 Trencsén ......... 68 + 5.0 D 2 2 1 Selmeczbánya ... 70 4 1 8 ÉNy 3 3 12 Magyar-Óvár ... 70 + 2.6 DNy 2 3 3 0 Gyalla ......... 70 +2.6 ÉNy 1 4 3 Budapest ......... 69 +5.3 Ny 3 4 4 Sopron ............. 71 +1.4 ÉNy 1 3 1 Keszthely.......... 71 +2.6 DNy 1 0 — Csáktornya...... 71 + 0.2 Ny 11 — Zágráb ............. 71 + 7 .0 ÉNy 11 — Fiume ............. 69 + 6.6 K 1 1 — Pancsova......... 70 +3.8 ENy 41 — Zsombolya ..... 70 +1.4 DNy 1 1 3 Orsóvá ............. — — — — — Arad................. 70 + 3.2 DNy 1 4 4 Szeged ............. 69 + 3.3 ÉNy 2 2 3 Szolnok ......... 69 + 3.4 Ny 3 4 1 Eger ................. 69 + 3.2 ÉK 4 3 5 Debreczen ..... 69 +16 DNy 2 4 17 Késmárk ......... 71 + 3.0 É 2 4 3 Ungvár ......... 67 + 5.7 El2 1 Akna-Szlatina... 67 + 4 8 D 9 3 3 Szatmár ......... 67 +5.3 DNy 2 4 5 Nagy-Várad. ... 69 + 1.9 1 4 6 Kolozsvár ..... . +5.0 ÉNy 6 4 5 Nagy-Szeben ... 67 +4.1 jjNy 1 4 6 Bécs ................. 71 + 3.2 ÉNy 1 4 1 grake ............. 0 + 3.6 EK 1 4 — Bregenz ......... 70 + 5 6 D 1 2 2 Salzburg ......... 71 + 5.7 DNy 4 3 4 Klagenfurt ..... 72 __ 0 4 D 1 0 — gola ................. 70 + 7_2 ENy 1 3 — Jezm a ............. 70 + 9.6 dk 1 0 - Szerajevo ......... 68 _ 0 5 DNv 1 2 — ............- 73 + 8;2 É 2 = - ^.renze............. + 9.9 DK 1 = 1 górna ............. 71 + 7>6 J 3 0 -Nápoly............. — _ _ — _ Brindizi ......... 69 1 1 É 4 0 — Cagliari ......... 68 T12 3 ÉNy 3 0 — Palermo ......... 70 113 3 Nv 2 0 _ Malta ............. 68 K 2 4 -Zurich ............. 71 3 2 — 5= 2 g^ris................. +111 DNy 2 = -Nizza ............. 70 + 9.0 DK 2 2 — Biarritz............ — — _______ grest-- . ......... íj3 +u x Ny 3 4 3 Kopenhága ..... 66 + 8.8 DK 1 • -Hamburg ..... 64 + 5.8 DK 1 = 2 Swinemünde ... 67 + 2 6 D 4 4 — Münster ......... 64 2 D 4 4 2 Stomovay ..... 45 , 7;2 DNy 6 • 13 Mullagbmore ... 48 ! g 3 d 7 3 5 Scilly ............. — Ny 4 4 2 Shields ............. 54 _p_ 9 4 D 3 3 1 Skudesnaes ..... 54 _l ß*8 D 8 4 2 Christiansund... — _’ __ — — Uleaborg......... 66 _ 4 0 K 1 * 3 Stockholm ..... 66 -+ 1 7 É 2 4 8 Pétervár........... 70 _42.5 K 1 1 — Moszkva ......... 64 44 [7 É 3 4 — Kiew............ 58 _ 4^g e 2 4 1 Odessza........... 60 5^ ENy 2 4 5 Varsó ............ 68 4. 2i'q ENy 1 4 3 Szulina........ 63 + 6.8 É 2 4 — Konstantináp... 33 + 812 __ 4 8 Színházak és mulatságok. Budapest, 1891. Péntek, november 20. Nemzeti szinház. Népszínház. Évi bérlet 21. bt. Havi bérlet 17 . •*. MadSPSSZ Romeo és Julia. . ., Tragoedia 5 felvonásban. Irta : 21,er®tÁe felvonásban. írták : Shakspere. Fordította : Szász /f®st é* Hed Le Porditot-Károly. ták : Fál J- Béla és Reiner Escalus fejedelem Szacsvay Ferencz. Zenéjét szerzette: Páris Horváth Zeller Károly-Montague Abonyi Mária, a választó-Capulet Egressy fejedelem neje F. Hegyi A. Öreg Capulet Tóth Adelaida, udvar- M. Csatai Borneo Nagyi Mimi,hölgyei Gellei Hona Mercutio Császár Csörsz báró, Solymosi Benvolio Pálfi Szaniszló gróf, Dárdai Tybald Gyenes Ádám, Vidtor Lőrincz Pintér Postás Milka Kopácsy J. Boldizsár Mátrai Schneck, biró Újvári Gergely Faludi Emerenczia Molnár I. Péter Sántha Laskó Kassai Ábrahám Latabár Kaskó Tollagi Páris apródja Tóvölgyi M. Mani Szőcs Kata Montague-né L. Boér H. Jutka Gellei K. Capulet-né Jászay M. Kamarás Hidasi Julia, leánya P. Márkus E. Julia dajkája Vizváriné — __ Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház. Szombaton: Jó falusiak. (Havi bérlet 18. sz.) — Vasárnap : Elektra. (Havi bérlet 12. sz.) Magy. kir. operaház. Szombaton: Sába királynője. (Évi bérlet 107. sz. Havi bérlet 11. sz. Rendes helyárak. — Vasárnap : Parasztbecsület és Naila . Évi bérlet 108. sz. Havi bérlet 12. sz. Rendes helyárak.) Nótzinház. Szombaton: A siroki románcz. Várszinház. Vasárnap: Rosenkranz és Güldenstein. Magy. kir. operaház AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Várszínház. A VÁRSZÍNHÁZ ZÁRVA. Vigadó kistermében ! 20-án és 22-én még két előadás uj műsorral előadva fHiMiillllis által. Zártszék S frt. — I. hely 1 frt. — II. hely 50 kr. — Kezdete 1 egy fál órakor. — Jegyek kaphatók MEIER és VÉRI dohány tőzsdéjében Vácsinteza. (4703) Főszerkesztő: Csóka,IZM,Dr. Felelős szerkesztő: 0-a,3á.h *