Nemzet, 1891. november (10. évfolyam, 3295-3324. szám)

1891-11-20 / 3314. szám

— Szerencsétlenül járt művészek. Rotterdam­ból távírják hogy az a vonat, melyen a hágai ki­rályi színház személyzete néhány külön előadásra Rotterdamba indult, Delft mellett kisiklott. Több művész megsebesült. Halálozások. Csiky Gergely halála. C­siky Gergely, a kitűnő drámaíró, az aka­démia és a Kisfaludy-társaság tagja, ma éjjel 11 órakor szívszélhüdés következtében, ősz-utcza 22. sz. a. lakásán, hirtelen és váratlanul meghalt. A csapásról, mely halálával a magyar iro­dalmat érte, tárczarovatunkban talál egyet-mást az olvasó, itt csak életrajzára szorítkozunk, mely a »Vas­ Újság« szerint a következő: Csiky Gergely 1842. deczember 8-án született Pankotán, Arad megyében. A gimná­ziumot Aradon végezte s már kitűnt szorgalma és tehetsége, különösen pedig az irodalom és köl­tészet iránti előszeretete által, úgy, hogy tanuló­­társai, sőt tanárai is, a nemzeti irodalomnak egy leendő díszét jósolták belőle. A magyar irodalmon kívül a római­ és görög klasszikusok tanulmányo­zását űzte legnagyobb szenvedéllyel és megfelelő sikerrel. A gymnáziumból, magát papi pályára szán­ván, a Csanádi egyházmegye temesvári papnevelő intézetébe lépett és mihelyt a 23 éves (kanonikus) kort betöltötte, 1865-ben pappá szenteltetett, egy­szersmind azonban, tökéletesebb kiképeztetés vé­gett a bécsi szent Ágostonról nevezett felsőbb pap­­képző intézetbe küldetett püspöke által. 1869-ben elnyervén a theologiai doktori rangfokozatot, 1870. évben abba az intézetbe, melynek imént még nö­vendéke volt, a temesvári szemináriumba az egy­házjog és egyháztörténelem tanárává kinevezte­tett, mely állásában megmaradt az egyházi rend­ből való kilépéséig. Már fiatal tanuló korában foglalkozott az irodalommal. Franczia­ és angol beszélyeket fordí­tott. A többi között lefordította Wiseman bíbor­­noknak, a »Fabiola« világhírű szerzőjének kisebb erkölcsi színműveit. Eredeti első művei »Az élet­ből« és »Fényképek« beszélygyűjteményei.Mint ta­nár először az egyházi irodalom terén kezdett be­hatóbban működni. 1870-ben a széplelkű Csajághy Sándor Csanádi püspök munkáit kiadta és 1872-ig a Csanádi egyházmegyei közlönyt szerkesztette. Ez évben jelent meg, később újabb kiadást is ért egyházjogtana s 1874-ben kath. házasság­jogtana. Mindezek azonban bármily nyomós mun­kák legyenek is, aligha tették volna nevét széle­sebb körben ismeretessé. Ő azonban papi é s tanári állása és hivatása által nem engedvén költői szel­lemét korlátoztatni, csöndben áldozott a múzsák szent berkében is s a kereszt körül a köl­tészet rózsakoszorúját fonogatta. 1876-ban az aka­démiai pályázaton »Jóslat« czimű színdarabjával a Teleky-dijat megnyerte. A »Jóslat«, mely mint vígjáték versenyzett és pedig a tiszta vígjátékot követelő Teleky-jutalomért, csak föltételesen nyerte meg a jutalmat, mely részint komoly drámai, részint bohózatos elemekből szőve, éppen abból adott legkevesebbet, amit a pályázat feltétle­nül követelt, a mellett a való élet, a tulajdonké­­peni vígjátéki légkör teljes hiányában. A darab csak külső külső szépségekkel ékeskedett, valódi belbecse azonban kétes volt. A közönség azonban, melynek tetszését az akadémiai bírálatok, sőt az Ízlés örök törvényei sem mindig szabályozzák, a költő javára döntött s nagy tetszéssel fogadta a » Jóslat«-ot s azt a színpadon mindvégig fentartotta. Csiky második darabja, a magyar történelem ős­korából merített »Janus« az akadémiától sokkal nagyobb elismerést nyert, bár viszont a közönség­nek kevésbbé tetszett. Mindazáltal kétségtelen hala­dást mutatott a »Jóslathoz« képest. A szerző kö­zelebb jött benne a tényleges élethez s tagadha­tatlan tehetségét nem pazarolta ködképek és fan­tazmagóriák hajhászására, hanem a történelembe s a magyar szellem ősi typusaiba nyúlt bele, bár mindenütt elég szerencsével. Harmadik diadalát az akadémiai pályázaton Csiky »Az ellenállhatat­lan« vígjátékával nyerte. E diadal még sok­kal nagyobb és lényegesebb haladást jelöl. Ez­úttal a magasabb rendű Karácsonyi-díjat, mely általában és nemcsak viszonylagos, hanem ál­talános irodalmi és színi becset követel, ekkor pedig kettős összegben (400 arany) felsőbb víg­játékra volt kitűzve. »Az ellenállhatatlan« czímű vígjáték alapeszméje egy nálunk is ismeretes spa­nyol vígjátékra, a Moreto »Szép Diego«-jára emlé­keztet ugyan, melyhez külszínezetben, színhelyé­ben stb. is hasonlít, de cselekvényét egészen más­kép szövi, csomóját jobban oldja meg, jellemei eredetiek, menete gyors, fejlődése természetes, elő­adása élénk s keresetlen, nyelve szabatos és egy­szerű s mindent összevéve, legjobb vigjátékaink egyikének mondatott a bírálók által. Ebben az időben irta »Magur« czimű tragé­diáját, mely azonban a szerény kisérlet igényein fölül alig emelkedett. Már ekkor látszott, hogy Csiky tehetsége inkább a vígjáték és a bohózatok felé hajlik. Eredeti drámai­ munkássága mellett, mint klasszikus műfordító is előnyösen mutatta be ma­gát. Először Sofokles »Antigone«-jának igazán szép fordításával tett a színpadnak és irodalom­nak egyaránt becses szolgálatot. Az első klasszikus görög színmű ez volt, mely a nemzeti színpadon megjelent és méltóságos ódonságában majdnem, mint a legérdekesebb újdonság hatott. Nemsokára követte e fordítását Sofokles »Oedipus Kolonos«­­ban és »A Trachni nők« s Racinetöl »Athalia« for­dítása, mind az eredetiek verses alakjában, egy­aránt megfelelve a tartalom s alak hű fordítás igényeinek. Csiky költői dikcziója Vörösmarty is­kolájára emlékeztet, azonban bő leleménye, ele­ven realizmusa, technikai ügyessége és szerencsés genre-rajzai, melyek különösen a »Proletárok«-ban és a »Buborékok«-ban jönnek elő, egészen a mo­dern színpadb­ól mutatják be. Kiváló tehetsége és nagy termékenysége, Szigligeti halála óta a ma­gyar színpadok műsorán uralkodó állásra emel­ték. Kiváló érdeme teljes »Szofokles­ és Plautus« fordítása, melyek a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg. Számos regényt is irt. Az »Arnold« és »Atlasz család«, különösen az érdekes meseszö­vés és rajzok elevensége által tűntek ki. Majdnem minden évben egy-két darabot adtak tőle a nemzeti színházban. Az akadémiai pá­lyázatokon is egymás után nyerte el a Teleki- és Karácsonyi díjakat. Színművei egész könyvtárt képeznek. Színpadi sikerei arra bírták, hogy 1880-ban elhagyva theologiai tanári állását a fővárosba köl­tözködött, melynek irodalmi körei, szabadabb élete jelentékeny befolyással voltak termékenységére. Először a Petőfi-társaság választotta tagjává, majd a Kisfaludy-társaság tagjává és másod­titkárává , végül az akadémia tagjává len. Időközben né­hai Bonnár Sándor csanádi püspök felszólí­totta Csiky Gergelyt, térjen vissza Temesvárra theologiai tanári székére, hol eddig nélkü­lözték. Csiky azonban Budapesten akart ma­radni és miután a megyés püspök többször szol­­gálta visszatérését, Csiky Gergely azzal válaszolt, hogy bejelentette kilépését az egyházi rendből. Áttért a református vallásra, megnősült. Ettől fogva kizárólag a színi irodalomnak élt, mint író és nemzeti színházi drámabíráló, így fe­jezte be hirtelen munkás életét. Bockelberg Ernőt, a nemzeti romaegylet mű­vezetőjét ma temették el, a közönség élénk rész­véte mellett. A kerepesi temető halottas házában, amelyet délszaki növényekkel díszítettek föl, volt felállítva a díszes ravatal, amelyet számos koszorú borított. Koszorút küldtek a nemzeti tornaegylet, az ó­budai tornaegylet, a magyar athletikai klub, az állami felsőbb leányiskolái növendékei és a ta­nári testületek, a tornatanítók egylete stb. Jóval a gyászszertartás kezdete előtt nagyszámú közönség gyűlt egybe a halottas ház előtt. Ott voltak: Verédy Károly tanfelügyelő, Suppan Vilmos ké­­pezdei igazgató, Lederer Ábrahám igazgató, Vé­­csey István dr., a nemzeti tornaegylet alelnöke, Gerenday György, az athletikai klub elnöke, ifj. Latinovics János és Argay János a vörös­ kereszt egylet képviseletében. Azon kívül számos torna­tanár, a nemzeti- és a budai tornaegyletek számos tagja. Az állami felsőbb leányiskola növendékei tanáraik vezetése alatt, stb. A gyászszertartást Horváth Sándor ev. lelkész végezte, mélyen meg­indító gyászbeszéd kíséretében. A sírnál még Vé­­csey István dr., a nemzeti tornaegylet alelnöke, mondott megható búcsúbeszédet, amelyben ki­emelte az elhunyt érdemeit és amaz önfeláldozó tevékenységét, amelyet a magyar tornaügy fel­virágoztatása érdekében kifejtett. Szenthe Mihály pestmegyei szám­vevő teg­nap Duna-Vecsén meghalt. Közegészségügy. Járványok Pest megyében. Pestvármegye terü­letén jelenleg a közegészségügyi állapotok nem a legjobbak. Mindenfelől érkeznek a hírek a külön­böző járványokról. Vörheny ez idő szerint Újpes­ten, Fülöpszálláson és Ordason uralkodik. Hagy­­máz Fülöpszálláson és Keczelen. Kanyaró Kalo­csán és Gyömrőn. Difteritisz N.-Körösön, Alber­­tin, Aszódon, Váczon és Erzsébetfalván. A járvá­nyok megszüntetésére s tovább terjedésének meg­­gátlására megtették az óvóintézkedéseket. Az országos közegészségi egyesület ma délután az egyetemi élettani intézetben felolvasó ülést tar­tott, a­melyet nagyszámú közönség és számos hölgy hallgatott végig. Az első felolvasó dr. Szi­lágyi Gyula műegyetemi m. tanár volt, aki a gyá­rak egészségügyéről értekezett. Fejlődő gyáriparunknál a munkások egészségének megóvá­sára szükséges intézkedéseket ismertette. Különö­sen behatóan tárgyalta a gyáripari engedély meg­adására vonatkozó törvényeket az iparállamokban és a mi 1848. ipartörvényünkkel hasonlítja össze. Majd a munkáslakások kérdésére áttérve, tapasz­talatai alapján konstatálja, hogy még nagy iparte­lepeink sem rendelkeznek megfelelő munkáslaká­sokkal és felhívja az orvosok és iparfelügyelők figyelmét e fontos kérdés tanulmányozására. A tetszéssel fogadott felolvasás után Kóssa Gyula dr. értekezett a mérges növényekről, a­me­lyeknek a régiek csodás hatalmat tulajdonítottak, így a görögök és rómaiak szerelmi italokat készí­tettek belőlük. Ismertette ezután a nevezetesebb hazai mérges növényeket, mint a mákot, a masz­lagot, beléndeket, nadragulyát, stb. Az alapos ér­tekezést megtapsolta a hallgatóság. Tudomány és irodalom. — Comenius társaság. A társaság, melynek czélja a neveléstan művelése, a paedagogiai klasszi­kusok, köztük Comenius műveinek kiadása, fordí­tása, a hazai művelődés és különösen a nevelés­­történet búvárlása, i. e. október 10-én Berlinben megalakult. A társaság nem egyéb, mint irodalmi békekongresszus. Az alakuló ülésen Keller dr., a mozgalom megindítója, a következő szavakkal is­mertette a társaság czéljait: »Manap, midőn a fe­lekezetek, a nemzetek, az osztályok részekre szag­­gatvák és elkülönitvék, szellemileg üdítő Comenius alakja, kinek lelke az egész emberi nemet karolta át. Szellemét a mai nemzedék számára felelevení­teni magasztos feladat; s ez a társaság czélja.­ Az egyetemes elnökség 50 tagból áll. Magyarországot a helyettes tagok közt Szilágyi Sándor képviseli. Azon kívül ünnepi bizottságot alakítottak ama vá­rosok lakosaiból, amelyekben Comenius tartózko­dott. Sárospatakot Dezső Lajos képzői igazgató képviseli. A társaság tulajdonképeni alakuló ülé­sét a jövő évben tartja meg Berlinben. Színház és művészet. — A magyar kir. operaházban legközelebb három régen adott magyar eredeti operát fognak ismét színre hozni. Az egyik Erkel Ferencz Hunyady László­ja, a másik Doppler Ilká­ja, me­lyet 10 év óta nem adtak s a harmadik Sárosi Fe­rencz Atalá­ ja, mely pár év óta pihen. — A téli képkiállítás rendezése a műcsarnokban már több nap óta serényen folyik és nemsokára el is készül. A feladat nem könnyű, mert a képek és szobrok száma ez évben ismét nagyobb, mint tavaly volt, — összesen 573 műtárgyat fogadott el kiállításra a jury — kedden, e hó­­24-dikén, a kiállítás megnyitását megelőző napon a hírlapírók és a kiállító művészek reggeli 10 órától délutáni 4 óráig, este pedig elektromos világítás mellett meghívott vendégek és a társulat tagjai fogják a kiállítást megtekinthetni. — A kolozsvári színházban zajos sikerrel ad­ták elő Gerő Károly Vadgalamb ez. népszínművét, Ricza szerepében Küry Klárával. A fiatal mű­vésznő nagy tetszést aratott; a közönség többször hívta a lámpák elé. Egyesületek és társulatok* — Alapítvány állami tanítónők számára. A ta­nítónők otthonában, a­melyet a Mária-Dorottya­­egyesület létesített, mindeddig a főváros részéről biztosított helyeken kívül, csak egy alapítványi hely volt, melyet Zirzen Janka tanítványai léte­sítettek az ő jubilaeuma alkalmából. Most, amidőn az egyesület anyagi helyzete az állami jótékony­­czélú sorsjátékban való részesedése folytán jelen­tékenyen erősbödött, maga az egyesület tesz egy ily 4000 forintra menő alapítványt s elismerésül az indirekt után nyújtott államsegély iránt, elha­tározta, hogy ennek az alapítványnak értelmében örök időkig egy-egy segélyre szorult s munkakép­telen volt állami tanítónőt fog a tanítónők ottho­nában ellátásban részesíteni s ennek kinevezési jogát a közoktatásügyi miniszterre ruházza. Törvényszéki csarnok. Csalás részletivekkel. Említettük, hogy a tör­vényszék Ries Sándor, Amerikába vitorlázott volt budapesti bankár ellen csalás és sikkasztás miatt fenyítő eljárást indított meg. Miután Ries a rész­letfizetések mellett eladott sorsjegyeket, melyek mintegy százezer forint értéket képviselnek, kü­lönféle budapesti pénzintézeteknél és bankárok­nál elzálogosította, a törvényszék ezekre a sors­jegyekre fenyitő zárlatot rendelt el s a zárlatot a kir. tábla is jóváhagyta. A kúria II. büntető ta­nácsa azonban ma Csemeghi Károly tanácselnök elnöklete alatt Szeiffert kúriai bíró előadása alap­ján, megváltoztatta az alsóbirósági határozatokat és a fenyítő zárlatot hatályon kívül helyezte. Sajtóügy a kúrián. A szombathelyi esküdtszék nemrég Busa Kálmán feljelentésére Seress Imre szerkesztőt vétkesnek találta a becsületsértés vétségében, mire a törvényszék Seresst két heti fogházra és 10 forint pénzbüntetésre ítélte. A vád tárgyát a vas me­gyei függetlenségi párt lapjának egy czikke képezte, mely politikai fejtegetései közben azt írta Busa felől, hogy ez csak szóval vallja magát függetlenséginek, mert valójában úgy áll a dolog, hogy a pártot több vá­lasztáson, mint fekertes hűtlenül cserben hagyta. Óva intette a függetlenségi polgárokat, hogy ilyen »erköl­csileg halott emberrel« szóba ne álljanak, mert Busa a főispán kibérelt embere, a­kinek egyedüli czélja a pár­tot megbomlasztani. A törvényszék az esküdtek ver­diktje alapján, elítélte a vádlottat,­­enyhítő körülmény­nek véve azt, hogy az inkriminált czikk politikai vo­natkozású. Seress Imre semmiségi panaszt jelentett be, mert az esküdtek között volt Kaffer Béla szerkesztő is, akivel alig pár nappal később egy sajtótárgyalása volt kitűzve és mert Kaffer maga is kijelentette, hogy a vádlottal ellenséges viszonyban áll. — Ma foglalkozott e semmiségi panaszszal a kúria, mely azt dr. Székely Ferencz kúriai biró előadása alapján elvetette. A laczházai rablógyilkosság. A múlt év október ha­vában Bleyer Péter laczházai kereskedő neje úgy éjfél­tájt gyanús neszt hallott a hálószobája alatt levő pin­­czéjéből. Az asszony, akinek férje akkor távol volt ha­zulról, felköltötte alvó cselédjét, Seregély Annát és át­­küldötte Nagy János nevű szomszédjáért. Mikor ez meg­jött, így hárman a pincze felé vették utjukat. Alig, hogy oda beléptek, két lövés dördült el egymás után, amelyek egyike a cselédleánynak, másika pedig Nagy Jánosnak életét legott kioltotta.­­ A gyilkost, aki erre elmene­kült, nemsokára kézre kerítették egy fiatal suhancz, Göndöcs Benő személyében, aki egy jómódú paraszt­­gazdának fia. Eleinte tagadott, később azonban bűnbá­­nólag mindent beismert. Törvény elé állították és a pest­vidéki kir. törvényszék szándékos emberöléssel párosult rablás büntette miatt a­ fiatal gonosztevőt 15 évi fegy­­házra ítélte, amit a kir. tábla is helybenhagyott. A kir. kúria II. tanácsa szándékos emberölés és lopás bűntet­tében nyilvánította bűnösnek Göndöcs Benőt és bünte­tését 12 évi fegyházra szállította le. A czeglédi választás, Molnár András és társai czeg­­lédi lakosok körülbelől négy évvel ezelőtt Gubody Fe­rencz polgármester, továbbá ifj. Dobos János, Makay Ferencz és Tálasy Árpád ellen hivatali hatalommal való visszaélés, okmányhamisítás, választási jog szabad gyakorlatának meggátlása és a czeglédi képviselő vá­lasztások alkalmával elkövetett erőszakoskodások miatt a kecskeméti törvényszéknél panaszt emeltek. A bírósá­gok a panaszt, mint bűnvádi eljárásra alaptalant, félre­tették. Ez a rég húzódó ügy azonban, úgy látszik, még most sincs befejezve, mert az igazságügyminiszter most a főügyészség útján bekivonta a kecskeméti ügyészség­től az iratokat. Közgazdaság. Közlemények. A tőzsdeadó Ausztriában. Az osztrák képviselő­­ház illetékügyi bizottsága letárgyalta a tőzsdeadó törvényjavaslatot. A javaslat csekély módosítással Bilinszki előadó tervezete szerint fogadtatott el. Hosszabb vita keletkezett az előadónak azon ja­vaslatánál, hogy a kormány szólíttassék fel, mikép a magyar kormány hasson oda, hogy az értéktőzs­dei forgalom Magyarországon is vettessék alá adóz­tatásnak. Dr. Ch­­­ar­i pénzügyminiszteri osztály­főnök ugyanis erre felszólalt és kérte a bizottságot, nyilatkozzék az iránt, várjon az előadó ezen javas­latát úgy tekinti-e, mint egy a törvényhez fűzött kívánságot; vagy úgy értelmezendő-e a javas­lat, hogy az osztrák törvény mindaddig ne lépjen életbe, a­míg Magyarországban is be nem hozatik a tőzsdeadó ? Bilinszki előadó ennek folytán kijelentette, hogy ő nem akarta, hogy ja­vaslatának a törvényt felfüggesztő hatása legyen hanem a kormányra kívánja bízni, vájjon czélsze­­rűnek tartja-e a tőzsdeadót egyoldalúan Ausztriá­ban életbeléptetni, mert ellenkező esetben a tör­vényt nem kellene szentesítés alá terjeszteni addig, a­míg Magyarországon is be nem hozatik az adó. S o m m a r n­ y n báró azon nézetének ad kifejezést, hogy a bizottság, miután a javaslatot letárgyalta és elfogadás végett a ház elé terjeszti, a kormány­tól el is várja, hogy azt életbe fogja léptetni, tekin­tet nélkül arra, várjon történik-e Magyarországon hasonló intézkedés, mert különben a bizottság azon gyanúnak tenné ki magát, hogy a törvény­javaslatot csak szinleg és reservatio mentálissal állapította meg. Az az aggodalom, hogy a tőzsdei forgalom Bécsből Budapestre fog elvonulni, alap­talan és a bécsi tőzsde minden baj nélkül fogja az adót elviselhetni. Bilinszki erre visszavonja indítványát és a kormányra kívánja bízni a tör­vény életbeléptetésének időpontját. Uj­helyi érdekli vasút. Mint Károlyfalváról távírják, ma az érdekeltek tanácskozásra gyűltek össze, a Versecztől Petrovoszellon át Pancsováig, illetőleg Petrovoszellon át Kubinig építendő helyi érdekű vasút ügyében. A tanácskozáson az érde­kelt községek, Versecz és Pancsova városok kép­viselői, továbbá Nikolics főispán, Bissingen gróf és még számosan jelentek meg. Az értekezlet, szűkebb intéző bizottságot küldött ki. Az előmun­kálati költségek már fedezve vannak. Ipartestü­letek hatásköre. A kereskedelemügyi miniszter körrendeletet intézett a másodfokú ipar­hatóságokhoz az ipartestületek területei hatásköré­nek több községre való kiterjeszthetése tárgyában. A hazai ipartestületek központi bizottsága az orszá­gos ipartestületi gyűlés megbízásából a miniszter­hez terjesztett emlékiratában ugyanis többek között azon javaslatot tette, hogy ugyanazon iparhatósági területen egymáshoz közel fekvő községek vagy közös ipartestületet alakíthassanak,­vagy pedig va­lamely már létező ipartestülethez csatlakozhassa­nak. Erre vonatkozólag a miniszter az iparhatóság figyelmét felhívja arra, hogy az ipartörvény nem foglal magában oly intézkedést, mely akként lenne értelmezhető, mintha az ipartestületeknek több község területére kiterjedő hatáskörrel való meg­alakítása a törvény intenczióinak nem felelne meg, s ennélfogva nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ily több község iparosai által létesített ipar­testület alakítása a törvényszerű jóváhagyást ne nyerje meg,­­ megjegyezvén, hogy tekintettel az ipartestület által teljesítendő hatósági teendőkre és azon összműködési visszonyra, melyben az iparha­községekre nézve oldhatja meg jól feladatát, s e czélszerűségi tekintet szabja meg egyúttal azon határt, a­meddig több község iparosainak egy ipar­testület kötelékébe való belevonása indokoltnak mutatkozik. Az ipari képesítés igazolása. A kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter körrendeletet intézett a másodfokú iparhatóságokhoz az ipartörvényben megállapított képesítés igazolásának módjaira vo­natkozólag. Ismételten fordultak elő ugyanis pa­naszok, hogy az iparhatóságok a követelt képesítés igazolására szolgáló okmányok elfogadása körül nem járnak el a kellő gondossággal és nevezetesen a szakbavágó munkával eltöltött foglalkozást il­letőleg gyakran megelégszenek magánjellegű bi­zonyítványok bemutatásával. Jóllehet az iparha­tóság az ipartörvény rendelkezései értelmében a képesítés igazolásának formái tekintetében nincs feltétlenül és kizárólag a bizonyításnak egyetlen egy módjához kötve, s e tekintetben jogosítva van a folyamodók által felmutatott bizonyítékokat szabadon mérlegelni,mindamellett a miniszter szük­ségesnek látja kiemelni, hogy a szakbavágó munká­ban eltöltött 2, illetőleg 3 évi gyakorlati foglalko­zás igazolására elsősorban és rendszerint a beje­lentő munkakönyvének kell szolgálnia, a­mi a je­len viszonyok közt annál inkább szem előtt tar­tandó, minthogy az ipartörvény életbeléptetésé­től számítva már hét év telvén el, ezen idő óta minden iparos­­­segédnek és gyári munkásnak munkakönyvvel kellett ellátva lennie s ennélfogva természetszerűleg mindazoktól, a kik jelenleg valamely iparágat önállóan űzni szándékoznak, a megállapított képesítés igazolása czéljából rend­szerint a munkakönyv előmutatása követelhető. Arra nézve, vájjon rendkívüli körülmények fenfor­­gása esetén, vagy midőn oly iparbej­elentőről van szó, a­ki a szakbavágó munka által szerzett képe­sítését az 1884. évi XVII. t.-cz. életbeléptetését megelőző időszakra nézve kívánja igazolni, e czélból mennyiben fogadhatók el a munkakönyv hiányá­ban egyéb hiteles és alkalmas bizonyítási eszközök, továbbra is a volt földmivelés-, ipar- és kereskede­lemügyi miniszter által kiadott körrendeletben foglalt rendelkezések szolgálnak irányadóul. Munkás betegsegélyző pénztárak. Baross Gá­bor kereskedelemügyi miniszter augusztus ha­vában leiratot intézett az összes Il-ed fokú ipari hatóságokhoz, melyben jelezte szándékát, hogy addig, még az ipari­ és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvény­ben foglalt betegsegélyző pénztárak számát meg­állapíthatná, alkalmat ad arra, hogy az említett pénztárak létesítése vagy átalakítása kérdésével idejében foglalkozhassanak, hogy megismerked­hessenek azokkal az elvekkel, melyek alapján a pénztári alapszabályok legc­élszerűbben szerkeszt­hetők. A miniszter e szándékából kifolyólag az ipartestületi betegsegélyző pénztárak átalakításá­nál illetőleg megalakulásánál szükséges alapsza­bályok mintáját már meg­szerkesztette, melyet az ipartestületi pénztárak alapszabályainál kell fel­használni. Ezek a minták a »Központi Értesítők szerkesztőségében (Lánczhid u.3.) ingyen kaphatók. Magyar fegyvergyár. A magyar fegyvergyár által beszállított 60 drb. próbafegyvert a bécsi arzenálban egy a m. kir. honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter kiküldötteiből álló ve­gyes bizottság megvizsgálván, jónak találta és mint mint a fegyvert elfogadta. Budapesti áru- és értéktőzsde. Nov. 19. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak : Búza őszre —.--------.—. Búza tavaszra 11.47—11.49. Tengeri (1892.) május—júniusra 6.21—6.23. Zab őszre —.-----.—. (1892.) tavaszra 6.70— 6.71. Káposzta-repcze (1892.) aug.—szept.-re-----.------. forinton. Értéküzlet. (utótözsde.) Az utótözsde csendes. Osztr. hitelrészvény 266.80—266.60—268—267.­/*- 4 százalékos aranyjár. 101.47*/*. Magyar hitelrészvény 306 —306.'/». Osztrák-magyar államvasuti részvény 268.'/«—268.'/»— 268.5/s frton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitel­részvény 267.75. 4 száz. aranyjár. 101.47'/» forinton. (Utczai magánforgalom.) Az utczai magánforgalom­ban Osztrák hitelrészvény 268.30—269.30. Osztrák-magyar államvasut 269.—269.'/» írton köttetett. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde igen szilárd volt, mi­után Párisból kedvező jelentések érkeztek. Osztrák hitel­részvény 268.80—269.10. Magyar hitelrészvény 308.'/»— 308. »/*. 4 száz. aranyjáradék 101.70—101.”/,. Osztrák-ma­gyar államvasuti részvény 269—269.»/*—270.'/*. Rima­­murányi részvény 158.’/,—159.'/*—159.'/,. Déli vasút 79.»/* 80.»/, forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hitelrész­vény 269.10. 4 százalékos magyar aranyjáradék 101.75 forinton. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — nov. 19. Hízott sertés árak: 1. Magyar elsőrendű : 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 45.—46.—. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban 45.— 46.—. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súly­ban) 47.50—48.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 47.—47.50—. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 45.-----46.— II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 43.-----45.—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 43.— —45.—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 43-----44. —.III. Szerbiai: 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 45.----46.—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrm súlyban) 45.-----46.—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrmig terjedő súlyban) 43.-----45.—. — Sertés lét­szám : Nov. 17. napján volt készlet 130,017 darab. Nov. 18. napján felhajtatott 2760 darab. November 18. el­­szállittatott 2106 drb. November 19-én maradt készletben : 130,671 darab. A hízott sertés üzletirányzata: Az üzlet kissé kellemesebb. — Sovány sertés árak : —.-----. 1891. -----—— hó-----napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—12 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hó­napos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban — krtól — krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— -----.— krig. 5. Magyar makkos kétéves (20—30 hó­napos korban) —.-----.— krig. 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés. 7. Malacz (4—11 hónapos korban) — krtól — krig. 8. Felhajtás--------darab. 9. Eladatott---------da­rab. Az üzlet irányzata -----------­ Naptár. Péntek, november 20-án. Róm. kath.: Valois Bódog. — Protestáns : Ottmár — Görög­­orosz . (november 8.) Mihály főangyal. — Zsidó : (Marchesch 19.) Nap kél 7 ó 13 p., nyugszik 4 ó. 18 p. — Hold kél 8 ó. 4 p. este, nyugszik déli 12 ó. után. A fővárosi középitészeti bizottság ülése d. u. 5 óra­kor az uj városházán. Orgona-hangverseny a budai ferenczrendiek templomában d. u. fél 4 órakor. Az országos erdészeti egyesület közgyűlése d. e. 10 órakor saját helyiségében (Alkotmány-utcza 10. sz. a.). Bibliai előadások az Erzsébet-köruti teremben este órakor. (Erzsébet-körut 7.) Szabadságharczunk emlékeinek kiállítása a fővárosi vigadó­ban, nyitva d. e. 8-tól este 8-ig. Belépő dij 80 kr. Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1 óráig. (A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett.) Országos képtár az akadémiában, nyitva d. e. 9-től, d­r. 1-ig. A földrajzi társaság könyvtára az egyetem­iípület'®',e* Mentő-egyesületVv&—J-ig, aolyom­ui Aquincumi régiségek, odajuthatni Ó-Budáig a közúti vasúton. Állatke­rt nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. ■« " im i j'm —a—rrrwMr^a­­. .u . ggg—■». *■■■" Időjárás. — November 19-én reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka : + 8, legkisebb ρ + 5 Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet D = dél, Ny = nyugat. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire de­rült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, == 4 egészen borult, •­­= eső, * = hó, = = köd, fej — zivatar. Megjegyzések: Az északnyugati depresszió mélyebb lett és kör­nyékén szeles és esős időt idéz elő; a másodminimum a Fekete-tenger felé közeledett. A­ magas nyomás egyrészt Dél-Európa fölött, másrészt Észak-Oroszország fölött terül el. A hőmérséklet eloszlása változatlan. Az időjárás Dél-Itália kivételével borús és esős. Hazánkban a Dunántúl kivételével az utolsó 24 órában majdnem mindenütt volt eső. A barometer hir­telen emelkedését erősebb szelek kisérték. Kilátás: Részben felhős, de többnyire száraz és enyhe időt várhatni. Léghö- Szél­h­i-_i­­g, mérsék- irány és Felhő- JJ*" Állomás nyomás , , ,, dák let erő zet mm. _ mm. Cela. 1—10 Árvaváralja..... 68 + 2.7 — 4 11 Trencsén ......... 68 + 5.0 D 2 2 1 Selmeczbánya ... 70 4­ 1 8 ÉNy 3 3 12 Magyar-Óvár ... 70 + 2.6 DNy 2 3 3 0­ Gyalla ......... 70 +2.6 ÉNy 1 4 3 Budapest ......... 69 +5.3 Ny 3 4 4 Sopron ............. 71 +1.4 ÉNy 1 3 1 Keszthely.......... 71 +2.6 DNy 1 0 — Csáktornya...... 71 + 0.2 Ny 11 — Zágráb ............. 71 + 7 .0 ÉNy 11 — Fiume ............. 69 + 6.6 K 1 1 — Pancsova......... 70 +3.8 ENy 41 — Zsombolya ..... 70 +1.4 DNy 1 1 3 Orsóvá ............. — — — — — Arad................. 70 + 3.2 DNy 1 4 4 Szeged ............. 69 + 3.3 ÉNy 2 2 3 Szolnok ......... 69 + 3.4 Ny 3 4 1 Eger ................. 69 + 3.2 ÉK 4 3 5 Debreczen ..... 69 +16 DNy 2 4 17 Késmárk ......... 71 + 3.0 É 2 4 3 Ungvár ......... 67 + 5.7 El2 1 Akna-Szlatina... 67 + 4 8 D 9 3 3 Szatmár ......... 67 +5.3 DNy 2 4 5 Nagy-Várad. ... 69 + 1.9 1 4 6 Kolozsvár ..... . +5.0 ÉNy 6 4 5 Nagy-Szeben ... 67 +4.1 jjNy 1 4 6 Bécs ................. 71 + 3.2 ÉNy 1 4 1 grake ............. 0 + 3.6 EK 1 4 — Bregenz ......... 70 + 5 6 D 1 2 2 Salzburg ......... 71 + 5.7 DNy 4 3 4 Klagenfurt ..... 72 __ 0 4 D 1 0 — gola ................. 70 + 7_2 ENy 1 3 — Jezm­ a ............. 70 + 9.6 dk 1 0 - Szerajevo ......... 68 _ 0 5 DNv 1 2 — ............- 73 + 8;2 É 2 = - ^.renze............. + 9.9 DK 1 = 1 górna ............. 71 + 7>6 J 3 0 -Nápoly............. — _ _ — _ Brindizi ......... 69 1 1 É 4 0 — Cagliari ......... 68 T12 3 ÉNy 3 0 — Palermo ......... 70 113 3 Nv 2 0 _ Malta ............. 68 K 2 4 -Zurich ............. 71 3 2 — 5= 2 g^ris................. +111 DNy 2 = -Nizza ............. 70 + 9.0 DK 2 2 — Biarritz............ — — _______ grest-- . ......... íj3 +u x Ny 3 4 3 Kopenhága ..... 66 + 8.8 DK 1 • -Hamburg ..... 64 + 5.8 DK 1 = 2 Swinemünde ... 67 + 2 6 D 4 4 — Münster ......... 64 2 D 4 4 2 Stomovay ..... 45 , 7;2 DNy 6 • 13 Mullagbmore ... 48 ! g 3 d 7 3 5 Scilly ............. — Ny 4 4 2 Shields ............. 54 _p_ 9 4 D 3 3 1 Skudesnaes ..... 54 _l ß*8 D 8 4 2 Christiansund... — _’ __ — — Uleaborg......... 66 _ 4 0 K 1 * 3 Stockholm ..... 66 -+ 1 7 É 2 4 8 Pétervár........... 70 _42.5 K 1 1 — Moszkva ......... 64 44 [7 É 3 4 — Kiew............ 58 _ 4^g e 2 4 1 Odessza........... 60 5^ ENy 2 4 5 Varsó ............ 68 4. 2i'q ENy 1 4 3 Szulina........ 63 + 6.8 É 2 4 — Konstantináp... 33 + 812 __ 4 8 Színházak és mulatságok. Budapest, 1891. Péntek, november 20. Nemzeti szinház. Népszínház. Évi bérlet 21­. bt. Havi bérlet 17 . •*. MadSPSSZ Romeo és Julia. . ., Tragoedia 5 felvonásban. Irta : 21,er®tÁe­­ felvonásban. írták : Shakspere. Fordította : Szász /f®st é* He­d Le Porditot-Károly. ták : Fál J- Béla és Reiner Escalus fejedelem Szacsvay Ferencz. Zenéjét szerzette: Páris Horváth Zeller Károly-Montague Abonyi Mária, a választó-Capulet Egressy fejedelem neje F. Hegyi A. Öreg Capulet Tóth Adelaida,­ udvar- M. Csatai Borneo Nagyi­ Mimi,­­hölgyei Gellei Hona Mercutio Császár Csörsz báró, Solymosi Benvolio Pálfi Szaniszló gróf, Dárdai Tybald Gyenes Ádám, Vidtor Lőrincz Pintér Postás Milka Kopácsy J. Boldizsár Mátrai Schneck, biró Újvári Gergely Faludi Emerenczia Molnár I. Péter Sántha Laskó Kassai Ábrahám Latabár Kaskó Tollagi Páris apródja Tóvölgyi M. Mani Szőcs Kata Montague-né L. Boér H. Jutka Gellei K. Capulet-né Jászay M. Kamarás Hidasi Julia, leánya P. Márkus E. Julia dajkája Vizváriné — __ Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház. Szombaton: Jó falusiak. (Havi bérlet 18. sz.) — Vasárnap : Elektra. (Havi bérlet 12. sz.) Magy. kir. operaház. Szombaton: Sába királynője. (Évi bérlet 107. sz. Havi bérlet 11. sz. Rendes hely­árak. — Vasárnap : Parasztbecsület és Naila . Évi bérlet 108. sz. Havi bérlet 12. sz. Rendes helyárak.) Nó­tzinház. Szombaton: A siroki románcz. Vár­szinház. Vasárnap: Rosenkranz és Güldenstein. Magy. kir. operaház AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Várszínház. A VÁRSZÍNHÁZ ZÁRVA. Vigadó kistermében ! 20-án és 22-én még két előadás uj műsorral előadva fHiMiillllis által. Zártszék S frt. — I. hely 1 frt. — II. hely 50 kr. — Kezdete 1 egy fál órakor. — Jegyek kaphatók MEIER és VÉRI dohány tőzsdéjében Vácsi­­nteza. (4703) Főszerkesztő: Csók­a,I­ZM,Dr. Felelős szerkesztő: 0-a,3á.h­ *

Next