Nemzet, 1892. június (11. évfolyam, 3506-3534. szám)
1892-06-16 / 3520. szám
két-három esetnL««mrt««1V^TM*egy törvényt, ügy. vldést bolygatni nem kívánom. De ezt a nézetem szerint legalább is nem szerencsés megoldási módot kiterjeszteni a házakra, sőt a kereseti adóra merőben lehetetlennek és kivihetetlennek tartom. Nem azt akarom én vitatni, hogy adó restitúciónak ne legyen helye akkor, ha pl. elönti a víz a községet és így a földadó, valamint esetleg a házadóalap is megszűnik, sőt talán a kereseti adóalap egy része is. De közbevetőleg legyen mondva, csak egy része, mert hisz lesznek olyanok is, kiknél kereseti adóból eredő jövedelmük ez esetben sokkal nagyobb lesz, mint lett volna, ha vizár nincs. Mert hiszen vannak ilyen foglalkozások, tudjuk, hogy a doktornak akkor van legtöbb keresete, mikor sok a beteg, úgy van ez más téren is, hogy némelyeknek akkor van legtöbb keresetük, mikor rossz viszonyok állanak be, amenynyiben olyan árukkal foglalkoznak, vagy olyan foglalkozásuk van, hogy az ilyen viszonyok közt legkiterjedtebb a keresetük. Méltóztassék elhinni, hogy merőben kivihetetlen volna oly irányban kívánni az itt szóba hozott kérdés megoldását, amint azt a t. képviselő úr javaslatba hozza, minthogy ez a megoldás igen komplikálná a dolgot és nincs is meg a kellő nexus, amely indokolná itt az adórestitúciót, mert máskép áll a dolog a földadónál, ahol még van valami konnexió. Itt ugyanis a kataszteri jövedelem úgy állapíttatik meg, mintha a védtöltés nem mesterséges beruházás lenne, tehát nagyon természetes, hogy a mesterséges beruházás költségei levonatnak az adóból. De ezt az elvet összeköttetésbe hozni a ház- és kereseti adókkal, amelyek azzal semmi konnexusban nincsenek, ez merőben lehetetlen és kivihetetlen lenne. Én tehát igen kérem a t. házat és magát a t. képviselő urat, hogy e felvilágosítás után méltóztassék kívánalmának, legalább ilyen formában való érvényesülésétől elállani, mert az — és ezt egész nyíltsággal vagyok bátor kijelenteni — akár én, akár más állna e helyen, merőben kivihetetlennek bizonyulna. Ha forognak fönn méltányossági indokok, akkor azokat más formában, más után kell érvényesíteni. Egyet azonban bátor vagyok még megjegyezni (Halljuk!), azokon a körtöltéseken belül, mi nálunk a városokban is vannak földadó alá eső objektumok, attól nem zárkózom el, hogy itt adórestitucziónak legyen helye, habár — bocsánatot kérek — itt igen csekély összegekről lehet szó, mert a földadó objektum minimális. Attól tehát nem zárkózom el, hogy ilyen földeknél adórestitucziónak legyen helye (Helyeslés jobbfelől.), de itt is csak úgy vélem az adórestitúciót megadhatónak, ha az védművet képez a földadó tekintetében és a kataszteri jövedelemnél már figyelembe vétetett az ezen védmű következtében előállott magasabb jövedelem. Ismételve kérem a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) A ház a tételt megszavazta, a határozati javaslatot pedig elvetette. A »dohány jövedék« tételénél Szederkényi Nándor a dohánytermelés mizériáit panaszolja fel. Heves megyét hozza fel például, ahol 100 évvel ezelőtt kétszer annyi dohányt termeltek, mint most, amikor már a gazdák azon vannak, hogy szabaduljanak attól is, amit még termelnek. Korteskedést űznek a dohánytermelési engedélyekkel, amit bizonyít az, hogy most a választás előtt Hevesben 400 engedélyt vontak meg ellenzéki választóktól. Meglehet, hogy a pénzügyminiszter erről nem tud semmit, de hát ezt azért az ő közeget megcselekszik. Az így megfosztott emberekre a kivándorlás sorsa vár. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Örülni fogok, ha a t. képviselő úr bizonyítékokkal fog szolgálni, de addig is csak annyit konstatálhatok, hogy eddigelé ugyan semmi bizonyítékot nem szolgáltatott. Most csak azzal a semmikép sem igazolt, semmikép fenn nem tartható váddal lép fel, mintha a dohánytermelési kérvények elintézésénél, a termelési engedélyek osztogatásánál bármely politikai befolyás érvényesülne. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) Ezt határozottan tagadom és visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem, hogy ezt sem magam nem tettem, sem ilyent meg nem engedtem. (Élénk helyeslés.) Az, tisztelt ház, minden képviselőválasztásnál elő fog fordulni, hogy egyik vagy másik kortes és itt nem egy pártbeli kortesekről van szó, hanem minden pártbeli kortesről, egyes értelmetlen embereket egy vagy más irányban befolyásolni törekszik, vagy azzal fenyeget, hogy nem kapsz engedélyt , de engedőlmet, kérek eddig, ahol a legszigorúbb vizsgálatokat rendeltem el, soha konstatálni nem tudtam, hogy közegeim ennek osztályosai lennének. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Igenis létettek kísérletek minden irányban, ahol termelési engedélyeket kértek, hogy ily befolyás érvényesüljön, de merem mondani, hogy ez mindig hajótörést szenvedett és addig, míg én leszek ezen a helyen, hajótörést is fog szenvedni minden irányban. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) De, te hát, a képviselő úr úgy látszik nincs tisztában egy miniszternek a feladatával. Nekem nem az a feladatom, hogy megakadályozzam azt, hogy egy bármely pártbeli kortes ily visszaélésképen ne fenyegessen valakit, mert eddig feladatom nem mehet. Az én feladatom csak az lehet, hogy itt konstatáljam azt az irányt, amely követendő, azt itt enuncziáljam és ott végrehajtani igyekezzem. És ezt minden tekintetben meg is teszem. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A heves megyei dohánytermelési engedélyekre csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az utóbbi esztendőkben nagyobb számmal fosztottak meg kistermelők az engedélyektől. Ez nagyon természetes is, és leszek bátor megmondani, miért ? (Halljuk ! Halljuk!) Nagyon jól méltóztatik tudni, tehát, hogy a törvényben elő van írva a földnek bizonyos minimuma, elő van írva bizonyos fordatartam a minimum mellett, hogy ne mindig ugyanazon földekben termeljék a dohányt, elő van írva, hogy bizonyos felszereléseknek és pajtáknak kell lenni, s csak ahol ezek a feltételek megvannak, ott van nekem jogom a termelési engedélyt megadni. Sajnálatomra, Heves vármegyének több községében, nem emlékszem, hogy épen Verpelétben, vagy melyik községében, nemcsak, hogy e kellékek együttesen nincsenek meg, hanem úgyszólván azok egyike sincs meg, nincs meg a minimális föld, nincs annyi föld, hogy bizonyos formában művelhessék a dohányt. Hogyha azután az ilyen termelők fölött folyton a Damokles kard függ, amikor tulajdonképen a törvény ellenére évről-évre prolongálom az engedélyt azért, hogy ne deposszedáltassanak és hogy megélhetési viszonyaikat segítsem elő, ez természetes. Én erről évről-évre vagyok kénytelen ez érdekelt termelőknek meghosszabbításokat adni, úgyhogy a kivételek indokolását már nem is tudom, hogy mire alapítsam, és a t. képviselő úr mégis azt mondja nagy bölcsen, hogy ez nem közgazdasági politika. Engedelmet kérek, ha közgazdasági politikáról szólunk, azt ne Verpelét községe szerint ítéljük meg. (Derültség és tetszés jobbfelől.) Épen abban van köztünk különbség, hogy a t. képviselő úr verpeléti közgazdasági politikát folytat, én pedig magyar közgazdasági politikát csinálok. (Derültség és éljenzés a jobboldalon.) Nem lehet tehát a tézist úgy felállítani, hogy azon vidék érdekében közgazdaságilag mennyire előnyös lenne, ha több dohányt termelhetne, hiszen nincsen olyan vidék az országban, amelynek nagy előnyére nem válnék, ha dohányt termelhetne. Tessék e tézist mindenütt alkalmazni, és mi lesz belőle ? Köztudomású dolog, hogy igen sajnos, dohánytermelésünket az utóbbi években restringálni kellett, mert kiviteli piaczunk nincs, és daczára annak, hogy mindent elkövetünk abban a tekintetben, hogy kivitelünk legyen, mégis — a folyó évben ugyan valamivel kedvezőbb állapotok állottak be, és termésünk is óriási volt a múlt esztendőben — minden igyekezetem daczára a kivitelt lényegesen elősegíteni képes nem vagyok. Azt is méltóztatik tudni, hogy eddig legnagyobb konzumensünk Ausztria volt, mely közel 60°/0 át vette meg a magyar dohánytermésnek. Most Ausztriának raktárai is túl vannak terhelve és az is kénytelen volt dohány termelését restringálni. Ily körülmények között mit tegyünk ? A termelést a mennyire lehet meg kell szorítani és pedig ott, ahol a törvényes feltételek nincsenek meg. Szederkényi Nándor: Verpelétit hol termelünk? Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Amennyi verpelétire szükség van, annyi még mindig van. Csak több litert ne adjanak el »egri« név alatt, mint amennyi verpelétit adunk mi el »verpeléti« név alatt. (Derültség.) Kérem a t. házat, miután különben sincs vitatkozásunknak tárgya, mert a t. képviselő úr eddig csak azon ígérettel kötelezte magát, hogy jövőre fog vitatkozni és mostani állításait jövőre fogja bizonyítani, hogy a tételt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A tételt megszavazták s a tárgyalást péntekre halasztották. Ülés vége d. u. 2 órakor. A föl- és székvárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése. — Első nap. — A mai közgyűlés rekkenő nyári hőségben ugyan, de nagy érdeklődés között folyt le. A napirend előtt Báth Károly főpolgármester elnök előleges jelentést tett a 25 éves jubileum rendezésére kiküldött bizottság működéséről, előadván egyúttal, hogy a király ő felsége a főváros küldöttségét jun. 8-án a legkegyelmesebben fogadta. A küldöttséghez intézett királyi választ a bizottsági tagok állva hallgatták végig és zajosan megéljenezték. Majd felolvasták Szapáry Gyula gróf leiratát, mely tudatja, hogy a király a fővárosnak a székvárosi czímet adományozta. A közgyűlés harsány éljenzés után elhatározta, hogy ezért háláját és köszönetét a trón elé juttatja, egyúttal megköszöni a miniszterelnöknek is a hazafias szellemű előterjesztés megtételét. A királynak a fővárosi szegények részére leendő kiosztás végett küldött 5000 frtos adományát szintén megéljenezték. Ezután Mérő János állt fel s lendületes beszédben üdvözölte a főpolgármestert a Lipót-rend középkeresztjével történt kitüntess alkalmával, élénk éljezés és taps között indítványozva, hogy a közgyűlés örömének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Báth meghatottan köszönte meg a bizalom és szeretet e nyilvánulását, biztosítván a törvényhatóságot további lankadatlan munkásságáról. Miután még két indítványt terjesztettek elő és négy interpellácziót intéztek a polgármesterhez, a napirendre tértek át. Legnagyobb vitát a villamos világítás kérdése idézett elő, de végre is a bizottság és a tanács javaslata nagy többséggel győzött, amennyiben 108 szavazattal 25 ellenében elfogadták a légszesztársulat ajánlatát, elhatározván, hogy a Ganz társulattal is ugyanazokon az alapokon a tárgyalások megindíttassanak. A közgyűlést pénteken folytatják s a nyári szünet előtt még csak egy közgyűlés lesz. Részletes tudósításunk a következő: Budapest fő- és székváros törvényhatósági bizottsága ma délután Báth Károly főpolgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen az elnök mindenek előtt felolvastatta a király ama válaszát, — s ezt a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig — melyet a jubileum napján a főváros küldöttségének mondott. (Lelkes éljenzés.) — Ezután Kullmann főjegyző felolvasta a miniszterelnök leiratát, amelyben arról értesít, hogy a király Budapest fővárosának a székváros czimet adományozza. (Hosszantartó, zajos éljenzés.) — Az elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a legközelebbi alkalommal, amidőn ő felsége Budapestre érkezik, küldöttségileg fejezze ki köszönetét a törvényhatóság. Határozatba ment egyszersmind, hogy a miniszterelnöknek is köszönet mondassák, a hazafias szellemű előterjesztés megtételéért. (Helyeslés.) Bejelenti az elnök, hogy a király a legközelebbi itt tartózkodása alkalmával 5000 frtot adányozott arra a czélra, hogy az a fővárosi szegények között kiosztassék. A közgyűlés köszönettel tudomásul vette s a kiosztással a kerületi elöljáróságokat bízza meg. Orava József két rendesi indítványt terjeszt elő. Az egyik arra vonatkozik, hogy a főváros közönsége a przibrami bányaszerencsétlenség folytán ínségbe jutottak fölsegélésére szavazzon meg 4000 frtot; a másik pedig arra, hogy a főváros részére diszfogatok szereztessenek be. Mindkét indítványt kiadta a közgyűlés a tanácsnak, javaslattétel végett. Bejelenti az elnök, hogy Királyi Pál halála folytán a főváros közigazgatási bizottságában s a kijelölő választmányban egy-egy hely megüresedett. Mindkét tisztség a legközelebbi közgyűlésen lesz betöltendő, választás útján. Minthogy Kamermayer Károly polgármester még mindig nem foglalhatja el a hivatalát . Alker Gusztáv alpolgármester e hó 15-ikétől fogva 6 heti szabadságot élvez, szükségessé vált a közigazgatás akadálytalan menetének szempontjából hogy a nevezett hivatalok ideiglenes betöltéséről helyettesítés útján történjék gondoskodás. A polgármesteri teendőket ezentúl is Gerlóczy Károly első alpolgármester fogja vinni, Alker Gusztáv helyettesítője pedig Horváth János tanácsos lesz. (Helyeslés.) Elnöki szomorú kötelességként emlékezik meg ezután Báth Károly főpolgármester Buzetzky Pál nyug.miniszteri tanácsos és röv. biz tag elhalálozásáról. Indítványozza, hogy emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg. Jelenti egyszersmind, hogy Buzetzky Pál helyébe, mint legtöb szavazattal biró póttag, Frey Alajos lép. Ezután az interpellácziók következtek. Del Medico Ágoston az ellen szólal föl, hogy a jubiláris ünnepek alatt megengedték azt is, hogy a szűkebb utczákban tribünöket állítsanak föl. Kéri jövőre ennek megakadályozását. — Gerlóczy Károly polgármester megjegyzi, hogy a tribünökre szükség volt , mert különben az ország törvényhatósági bizottságainak tagjait elhelyezni nem lehetett volna; igaz ugyan, hogy szűkebb helyre is építettek állványokat, de azok részére jobb helyeket az utolsó pillanatban kijelölni nem lehetett. Tenczer Pál interpellácziója folytán megígérte a polgármester, hogy a tanítói és tanítónői állásokra folyamodók érdekében — nehogy vissza legyenek tartva attól, hogy esetleg máshová is folyamodhassanak — meg fogja sürgetni az ez ügyben való intézkedést a kormánynál. Csikváry Jákó, aki a zuglói és tisztviselő telepi lóvasút ügyében intézett interpellácziót a polgármesterhez, a választ a legközelebbi közgyűlésen kapja meg. Fektor Ferencz a szegényház gondnoka ügyében intéz interpellácziót, mire Posonyi Géza, több bizottsági tag nevében azt az indítványt teszi, hogy a legközelebbi rendes közgyűlés még tartassék meg s aztán a további közgyűlések halasztassanak el szeptember hónapra. A közgyűlés helyesléssel fogadta az indítványt, az elnök ama kijelentésével, hogy szükség esetén rendkívüli közgyűlést fog összehívni. Ezután Mérő János a következő beszédet mondotta: Tisztelt közgyűlés ! Az elnök úr e méltósága és a 1. közgyűlés engedelmével bátorkodom egy sürgős indítványt tenni s azt következőkép indokolni. Az utolsó közgyűlés óta egy örömteljes esemény történt, mely mindnyájunkat közelről érdekel és mindnyájunkat kellemesen érintett. Ö cs. és kir. apostoli felsége, a mi legkegyelmesebb urunk és királyunk 25 éves koronázási jubileuma magasztos ünnepe alkalmából a mi szeretve tisztelt elnökünket, Budapest fő- és székváros főpolgármestere ő méltóságát, a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. E legmagasabb kitüntetés adományozása a mi keblünket is a hazafiui öröm legmelegebb érzetével tölti be, mert a királyi kegy oly férfiúra esett, aki hazafiui s polgári erényeinél és a főváros fejlődése és emelkedése körül kifejtett buzgalmánál fogva arra valóban érdemes és méltó. E tényben a legfelsőbb bizalom — a mi elnökünk személyében — oly hazafi irányában nyilvánult, aki a mi osztatlan bizalmunkat is bírja, melyet iránta már több ízben tanúsítottunk s aki iránt a közgyűlés minden egyes tagját az őszinte tisztelet, hű ragaszkodás és meleg rokonszenv köteléke csatolja. De ami a mi örömünket leginkább fokozza, az annak a tudata, hogy ezen kitüntetésben mi is szerény működésünk elismertetését és legfelsőbb helyen történt méltányoltatását látjuk , s a királyi kitüntetés fénysugara visszahat mi reánk is, kik e méltóságának segítő munkásai vagyunk, őt nehéz feladatának teljesítésében mindig istápoltuk és sokszor terhes, de mindenkor a főváros anyagi jólétének, kulturális fejlődésének és felvirágoztatásának szentelt munkáiban hűségesen támogattuk s ezt jövőre is teljes készséggel megteendjük. T. közgyűlés! Meg vagyok győződve, hogy a közgyűlés minden egyes tagja őszintén osztozik azon közös örömben, mely szeretett elnökünk keblét a mai napon eltölti s mindenki szive és lelke mélyéből üdvözli ő méltóságát ezen kitüntetés alkalmából s magam is ezen belső érzelmektől áthatva és lelkesülve, indítványozom, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint Ráth Károly Budapest fő- és székváros főpolgármesteri méltóságát a koronázási 25 éves jubileum ünneplésekor a Lipót-rend középkeresztjével történt legmagasabb kitüntetése alkalmából a hazafias öröm legmelegebb érzetével üdvözli és e feletti őszinte és osztatlan örömének a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatandó határozat alakjában ad méltó kifejezést. (Zugó éljenzés és taps.) Báth Károly főpolgármester hálás köszönetet mond a megtisztelő s rokonszenvről tanúskodó határozathozatalért. Törekvése ezentúl is az lesz, hogy a haza, a főváros s a polgárság jóvoltát mozdítsa elő. (Hosszantartó éljenzés.) A napirendre tűzött tárgyak során a X. kertisztviselő-telepen az elnök- és Bezső-utczák sarkán tervezett egyemeletes népiskola és kisdedóvóépület ügye került tárgyalás alá. Pártos Béla, Okolicsányi J. és Tolnai Lajos dr. fölszólalása után, 111 szavazattal 46 ellen, hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy az épület 89,565 frt költséggel létesíttessék, elhatározták egyúttal, hogy ez összeg a főváros rendelkezése alatt álló alapokból veendő kölcsönként. Elhatározták továbbá, hogy a II. ker. rókus utczai Degen-féle ház és telek megvásároltassák, a községi szeretetház czéljaira. A villamos világítás behozatala tárgyában kiírt pályázat eredményéről szóló tanácsi előterjesztés során Szabó M. Ferencz kívánja, hogy a villamos világítás a tervezettnél sokkal általánosabbá tétessék, úgy, hogy ahhoz a főváros szegényebb néposztálya is hozzájárulhasson. Hozzájárul ahhoz is, hogy a szerződés a légszesz-társulattal s a Ganz és társa céggel köttessék meg, de fölvétetni kívánja a szerződésbe azt, hogy a gáztársaság kötelezve legyen a villámvilágítás vezetékét a főváros egész területére kiterjeszteni. Ullmann Pál dr., hosszabb megokolás után, a következőket indítványozza : Mind a négy pályázó céggel megkötendő a szerződés a villámvilágítás és erőátvitelre a légszesztársulattól beadandó föltételek mellett. Ha ez el nem fogadtatnék, vagy az esetre, ha a légszesz-társaság, vagy a Ganz-cég a föltételeket el nem fogadná, hatalmaztassék fel a tanács arra, hogy a másik két ajánlattevővel, Schuckkert és Eggerrel s a Siemens és Halske czéggel a tárgyalásokat megindítsa azokkal, akik az előírt feltételeket elfogadják, a szerződést, a közgyűlés jóváhagyásának fenntartása mellett, megköthesse. Rácz Károly, Waitzenfeld Jakab és Lipthay Béla dr. fölszólalása után Kaas Ivor br. oda irányuló nézetét mondja ki, hogy a villámvilágítást városi jövedékképen kellene föntartani, mert akár egy, akár négy vállalkozónak adjuk ki a vállalatot, nem a közönség érdekét fogjuk szolgálni, mert monopólium lesz belőle. A villamerő mai fejletlen állapota mellett, akkor, amidőn e tekintetben rohamos fejlődés várható, nem akarja lekötni a fővárost 30, vagy 50 esztendőre, mert helyesebbnek tartaná, ha a várható jövedelem a főváros közönsége és közpénztára javára maradna. Busbach Péter szólt még, a bizottsági tagok erős türelmetlenkedése közben s aztán Ullmann Pált, aki személyes kérdésben kívánt fölszólalni, a folytonos »Eláll!«-kiállással csakugyan kényszerítették az elállásra. Az elnök aztán több bizottsági tag kérelmére elrendeli a névszerinti szavazást arra nézve, várjon a közgyűlés elfogadja-e vagy nem, a villamos világítás tárgyában kiírt pályázat eredményéről szóló tanácsi előterjesztést. A szavazás eredménye a következő: igennel, vagyis a tanács előterjesztése mellett szavazott 108, ellene 25 és így a közgyűlés a tanács előterjesztését 83 szótöbbséggel elfogadta. A tett mellékindítványok elfogadásával följogosítja egyszersmind a közgyűlés a vegyes bizottságot, ,87 — ha a Ganz és társa czég, vagy a gáztársaság közül az egyik vagy másik a szerződés megkötésére hajlandó nem lenne - A kezdheti meg az egyezkedést, továbbá elfogadta valés azt az indítványt is, hogy az eddig műkoda, vegyes bizottság, a pénzügyi-, jogügyi- és középítési bizottság 3—3 tagjával kiegészíttessék. Közgazdaság. Közlemények. A vetések állása. A mezőgazdasági állapotról a következő újabbi értesítéseket vettük: Kiskun-Félegyháza és Újfalu vidékén az időjárás meglehetősen kedvező, csakhogy gyakori nagy esőzések vannak, miáltal a vetemények itt ott már egészen megdőltek. Az őszi búza és rozs eléggé jól gyarapodnak, hasonlóan a tavasziak is, nevezetesen az árpa és zab. A takarmányrépa kielégítően nő, a burgonyát már feltöltögették, a takarmányrépát megkapálták. A kukorica meglehetős jól nő, most munkálják. A dohánypalánták kiültetése megtörtént, meglehetős jól sikerültek ; itt-ott már fel is töltögetik. A legelők megjavultak. A kaszálás megkezdődött. — Zsibó és Naprád vidékén a múltkori esőzések a búzát helyenkint megdöntötték; most szép idő van, a vetések is jól gyarapodnak. A réti fa kaszálásával nagyobbára a gazdaközönség elkészült; az eredmény kielégítő és jó közt váltakozik. A repcze aratása folyamatban van, gyengén fizet, sokat szenvedett a férgektől. A legelők jól gyarapodnak, s kielégítő tápot nyújtanak. A Nagy-Enyed és Asszonynépe vidékén az őszi vetések átalában véve igen szépen állanak ; a tavasziak is sokat fejlődtek s azok is igen rohamosan haladnak előre, eső bőven volt. A kukoriczát már másodszor kapálják. A kaszálókon a kaszálás folyamatban van , a mesterségeseken már másod ízben. A múltkori jégeső tetemes kárt okozott Miriszló és Felenyed községekben. Magyarország gabona- és liszt exportja. A múlt évi gyengébb gabonatermés daczára is a folyó campagne-ban meglehetős exportunk volt, mind az által viszonyítva kivitelünket az 1890—91-iki exporthoz, konstatálhatjuk, hogy búza-, árpa lisztből kisebb volt a forgalom, ellenben kukoricza, zab, bab és őrleményekből nagyobbodott. Feltűnő, hogy a kukoricza-kivitel mily mérveket öltött. Még soha oly jelentékeny exportunk nem volt kukoriczából, mint a most folyó gazdasági évben ; a kivitel eddig csak 2 millió métermázsára tudott emelkedni és az idén már megközelítette a 4 millió métermázsát s valószínű, hogy a campagne befejeztével meg is haladja e mennyiséget. — A gabonaforgalomra nézve álljanak itt a következő fontosabb adatok: Őrlemények . . 171,483 155,977 122,209 Kivitelünk túlnyomó részben Ausztriába vette ezúttal is irányát s ha nem is minden métermázsa termény, melyet Ausztriába vittek ki, fogyasztatik el Ausztriában, a zöm, a lajtántúli részekben marad. Érdekes, hogy míg a búzakivitelből körülbelül 90°/ „ esett Ausztriára ( a liszt kivitelből 82°/1), addig már az árpa exportból 64°/0, a kukoricza exportból 65°/0, és a bab exportból csak mintegy 35°/0. Az első magyar vegyipar részvénytársaság ma délután tartotta harmadik rendes közgyűlését Lónyay Sándor elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az elmúlt év tiszta jövedelme 91464 frtra rúg, amiből értékcsökkenésre és az alapítási, valamint építési számlákra és a kétes követelések számlájára mintegy 40,000 frtot írtak le, az igazgatóság jutalékának és a tartalékalap dotácziójának levonása után fönmaradó 45,344 forintot a jövő év számlájára írják át. Segélypénztári közgyűlés. Az asztalosok ipartestületének betegsegélyző pénztára tárgyában e hó 29-én lesz a közgyűlés az asztalossegédek önképző egyletének helyiségében (Stáczió u. 47.), melyre Mudrony Soma iparhatósági biztos az öszszes segédeket meghívja. Aratógép-verseny lesz jövő hó 9-én és 10-én Szabolcs megyében. A versenyt az orsz. magyar gazdasági egyesület rendezi a felső-tiszavidéki gazdasági egyesülettel karöltve. Bejelentve 17 gép van, még pedig 7 kévekötő, 7 marokrakó és 3 fa kaszálógép a legkiválóbb cégektől. A gyülekezés Nyíregyházán lesz. Sorsolás. A budai 2 millió forintos kölcsön húzása történt ma délután Márkus József tanácsnok vezetése alatt a régi városház tanácstermében. 20,000 frtot nyert: 45779; 1000 frtot 34505; 200—200 frtot: 22911 26725 45425 45772 és 49179; 100—100 frtot nyertek: 1488 2931 3735 8192 9512 12402 13267 17531 20614 23877 32112 33310 36722 37387 37937 38641 40717 és 45813 Ezenkívül ki lett húzva 975 sorsjegy egyenként 60 frtnyi nyereménynyel. Az állami ipariskolában (VIII. ker. Népszínház utcza 8 sz.) az évi záró vizsgálatok f. hó 17 és 18-ik napján pénteken és szombaton délelőtt 10 órakor tartatnak, e napokon és az előző napon, csütörtökön ki lesznek állítva a tanulók rajzai is. A mármarosi sóvasút részvénytársaság ma délután tartotta közgyűlését. Az évi jelentés szerint az elsőbbségi részvények 4/2 százalék osztalékot kapnak. Magyar tőzeg és műtrágya ipar részvénytársaság című vállalat alakult ma a magyar ipari és kereskedelmi bank részvénytársaság helyiségében. Az alakuló közgyűlés Rakovszky István elnöklete alatt konstatálta a 200,000 frtnyi részvénytőke teljes jegyzését, megállapította az alapszabályokat, s megválasztotta az igazgatóságot, melynek tagjai lettek: Gróf Batthyányi Géza, id. gr. Teleky Géza Beniczky Gábor, Popper István, Pósch Gyula, Freund Ferencz, Koppély Géza, Tolnay Lajos, Rakovszky István, Schossberger Károly, Csányi Ágoston. A társaság felügyelő bizottságának tagjaivá: Hajós József, Deutsch Béla, Sváb Sándor választattak meg. A megalakulás után tartott igazgatósági ülésben a társaság elnökévé gróf Batthyány Géza választatott meg. (ebből összesen Ausztriába összesen 1891—92-ben ment) 1890—91-ben métermázsákban Búza....... 1940,649 4.466,157 7.991,960 Liszt....... 4.343,465 3.569,794 4.636,281 Rozs....... 1.978,042 1.794,483 2.045,969 Árpa....... 2.675,332 1.736,605 3.897,101 Zab....... 1.225,453 1.203,266 921,938 Kukoricza . . . 3.681,092 2.390,326 1.029,094 Bab....... 752,261 269,994 356,469 Budapesti áru- és értéktőzsde. Junius 15. . . v gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzésen a következők voltak : Búza tavaszra------1—• május—júniusra 8.48—8.49. Búza őszre 7.99—.—. Tengeri (1892.) május—júniusra 4.95—.—, jun.—aug. —.- • • ' őszre 5.42—.—. (1892.) tavaszra Káposzia£(892.) aug.—szeptemberre —•— forinton. Osztrák hiftik (utótözsde.) Az utótőzsde gyenge vol. magyar aranyjárat&Y 817.25-319.90-320., 4 száz. Leszámítoló bank’-00. Magyar luterrészvény vasút 304.25 -304.50. RimanaiOsztrák-magyar állam Déli vasútról.Vs frton köttetett. Vaszv. lJU-in. /a. Délután 4 órakor zárulnak : Osztrák hn*,. , v 319.80. 4 száz. magyar aranyjáradék —.— forinton. Kőbányai sertésüket. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — jun. 15. Hízott sertés árak: I. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz, (páronkint 400 klgron felüli súlyban)----------------2. Öreg közép (páronkint 800—400 klgr. súlyban, — ■ —.— 3. Fiatal nehéz (páronkint 820 klgron felüli súlyban) 44.-45.—. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 45.-----46 —. 5.) Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban 47.—48—.—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 48.— — 44—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 45.— —45—/s. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 47.-----48III. Szerbiai: 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 44.'/s—45.—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrm súlyban) 45.-----45./1. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrmnig terjedő súlyban) 46.-----46.'/9. — Sertés létszám : Jun. 13. napján volt készlet 153,166 darab. Jun. 14. napján felhajtatott 2765 darab. Junius 14 napján elszállittatott 1916 darab. Junius 15-én maradt készletben : 154,015 darab. A hízott sertés üzletírányzata: Lanyha. — Sovány sertés árak.... 1892. év máj. hó----------ik napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű osildő (11—20 hónalés korban) — krtöi — krig. 2. Magyar első rendi két,é ve (30—80 hónapos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg 30 hónapon felüli korban) — krtól — krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— ------.— krig. 5. Magyar makkos kétéves (20—30 hónapos korban) —.-----.— krig. 6. Magyar makkos öreg 30 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés . 7. Malacz (4—11 hónapos korban) párja — frtól — frtig. 8. Felhajtás-----drb. 9. Eladatott--------darab. Az üzlet irányzata : Vízállás. — Jun. 15-én. — I I Jegyek magyarázata : * — jeges víz, + — null fölött, — = null alatt › —áradt, › = apadt, V ketséges. ” Főszerkesztő: Tálsai IMtór. Felelős szerkesztő: 0-a.jáxi Cd&xx. Nyilt tér. (Ezen rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) COGNAC ^róf ZE^Zeg'leTriolT. István PEO M O N TO E. A gyár, mely 1882-ben alapíttatott, az osztrák-magyar monarchia legjelentékenyebb cognac-gyára. Cognac-unk vízzel vagy savanyuvizzel keverve, kicsinő , egészséges üdítő ital, mely a forró évad alatt is* fertőző betegségek elleni legjobb óvszernek tekintendő. (5507) minthogy gyártmányunkat gyakran hamisítják, a cognac bevásárlásánál óvatosságra intjük a t. ez. közönséget. Saját töltésű palackjaink mindenütt kaphatók. Regatelvények beváltása. Intézetünk a m. kir. pénzügyminisztériumtól megbízást nyervén a regaleszelvények és kisorsolt kötvények beváltására, a 4,/2°/6-os adómentes regulekártalanitási kötvények f. é. július 1-én esedékes szelvényeit főpénztárunknál (V., Nádor-utcza 4.), V—VI. kerületi fiókosztályunknál (VI. Podmaniczky-utcza 2.), VI—VII. kerületi fiókosztályunknál (VI. ker., Teréz-körut 2.) már f. é. junius 20-tól kezdve minden levonás nélkül beváltatjuk. (5553) Budapest, 1892. junius 15. Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság. g 2 Eddig észlelt w Ar 1 '" N —~ 45-S g legkisebb legnagyobb Folyó Vizmércze rjj 8 ‘§ vízállás vízállás ‘2 £ J to magas! magas__________?Leve eve ____________________________cm. cm. C, |_______cm. j cm._ Inn Schärding + 302 < 12 +18 1889 — 8 1840 +769 Duna Passau + 414: > 2 +20 1845 — 58 1862 + 965* „ Lina + 204! > 5 +20 1891 — 148 1882 + 482 „ Béc« + 267 > 35 +21 1887 — 230 1883 + 482 „ Poisony + 645 > 78 +20 1871 — 13 Jgg® f 749# Komirom + 613 < 1 +2o'i 1853 — 2 1880 + 727 _ . , , „„ ' J 1858 0 1838 + 936* 1» Budapest + 58ö < 28 +22j ^ 77g# „ Mohács + 605 < 24 +10: 1857 — 60? 1891 + 705 „ Gombos + 572 < 6 +23 1871 — 15 1876 + 678* „ Újvidék + 500 7 +26! 1887 — 49» 1876 + 630* Zimony + 462 „ 7 +241, 1874 — 21 1888 -f 702 „ Pancsova + 428, 1 9 +25* 1871 — 60 1888 + 731 ,, Orsova + 411 ‡ IS +21 1866 — 58 1888 + 640 Rába Sirviz + 128|4 +18 1885 0 1888 + 447 ,, Győr + 592, 3 12 — 1885 + 60 1883 + 619 Vádi Szered + 72, 16 +18 1889 — 29 1888 + 298 Dráva Zákány + 168] < 1 — ] 1890 — 63 1874 + 316 „ Barcs + 242, < 1 +23 1890 — 60 1876 + 452 „ Eszék + 366 ‡ 1 +23 1874 — 40 1876 + 402 Száva Sziszek + 291]866 +26 1887 — 214 1878 + 890 „ Mitrovicza + 507, 1 17 +24, 1890 + 14 1878 703 Temes Kis-Kastély + Ili! + 11 +24* 1891 — 61 1887 + 420 Bega Kiszető + 86 II +28 1891 — 7 1859 + 448 „ Temesvár + 46 10 +23 1891 — 85 1879 + 302 „ II.Becskerek + 82 , 12 +23 1891 — 74 1888 + 245 Szamos Deés + 66 + 10 +21 1891 — 42 1888 + 437 „ Szalmár + 110, + 18 +23 1888 — 14 1888 + 633* Kraszna N.-Majtény + 45 1814 — 1 1890 — 16 1890 + 318 Tisza M.-Sziget + 700 +18, 1890 + 8 1887 + 280 „ Tekeháza + 44, + 22 +21 1888 — 32 1890 + 300 „ Tisza-Ujlak -- 181 , 12 +23 1878 — 82 1869 + 460? „ Vis.-Namény + 45 + 15 +18 1891 — 145 1869 + 914 Záhony „ (Csap) — . — — 1882 — 239 1881 + 751 „ Tokaj + 112: > 32 +17) 1891 — 90 1888 + 872 „ Tisza-Pttred + 200 > 38 +17 1890 — 89 1888 + 742 „ Szolnok + 196 [ 0 +22 1890 — 118 1888 + 818 „ Csongrád + 197! < 7 +20 1890 — 163 1888 + 834 „ Szeged + 266j < 7 +23 1862 — 158 1888 + 8475 „ Török-Becse + 268 1010 +23 1891 — 148 1888 + 651 „ Titel + 437 < 3 +26 1887 — 41* 1888 + 631 Latorcza Munkács — — — 1890 + 1 1882 + 285 Omiova-Tapoly Hoór — 54 > 10 +14 1890 — 99 1880 + 42 Bodrog Zemplén + 140 + 18 +15 1876 + 2 1888 + 765 Berettyó B.-Ujfalu — 64 +21 1890 — 27 1881 + 428 Sebes-Körös Nagyvárad + 86 7 +27 1891 — 14 1881 + 407 Fekete-Körös Tenke + 140 +22 1890 — 15 1887 + 473 Fehér-Körös Boros Jenő + 40 + 29 +23 1891 — 18 1887 + 660 Kettős-Körös Békés + 68 +25 1886 — 13 1879 + 734 Hármas-Körös Gyoma + 170 + 21 +16 1890 — 16 1881 + 717 Branyicska , Maros (Déva) ~ 1002 8 +18 1877 — 137 1887 + 522 „ Arad — 5 +13 + 22 1891 — 16 1888 + 447* , Makó +1175 +25 1877 —139 1864 +638 Dr. Kán Béla a maga és rokonai nevében megtört szívvel jelenti testvérbátyjának Kán Géza urnak, ma reggel bekövetkezett gyászos elhunytát. A felejthetetlen halott hült tetemei holnap d. u. 51/4 órakor fognak a VI. ker.,Városliget amerikai ut 21. sz. gyászházból a Kerepesi-ut melletti köztemetőbe kisértetni. Budapesten, 1892. junius 15. (5555) Áldás emlékére!