Nemzeti Hirlap, 1904. április-augusztus (1. évfolyam, 1-124. szám)
1904-05-07 / 31. szám
1904. 1. évfolyam. Kolozsvár, szombat, május 7. 31. szám. Előfizetési árak 1 28 kor. — fITL 14 kor. — HU. 7 kor. — fill. 2 kor. 40 fill. — kor. 10 fill. Megjelenik naponként, — az ünnepek kivételével. Szerkesztőség: Farkas utcza 8. sz. — Telefon 49. sz. Kiadóhivatal: Deák Ferencz-u. 4. sz. — Telefon 364. —S*®— Hirdetések □ cm .-ként ... 10 fillér. Nyílttér petit sora...............40 fillér Egész évre . . . Fél évre . . . . Negyed évre . . Egy hónapra . . Egyes számára A nemzet halottja. Kolozsvár, május 7. Jókai Mór — a nemzet halottja. Tetemeit az ország költségén helyezik örök nyugalomra. A temetés körüli teendőket a kormány nevében Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter intézi. Szívünk teljes megelégedésével olvassuk a fentebbi hírt, mely elhunyt csillagunk nagyságának a legmegfelelőbb elismerését foglalja magában. Jókai Mór valóban a nemzet halottja. A kormány valóban a nemzet üterén tartó kezét abban a pillanatban, midőn azt, amit a nemzet általában érez, hivatalosan, az állam nevében is kifejezésre juttatta. De a kormány határozata, bármily nagyjelentőségű legyen is, senkit nem tehetne az országos temetés elrendelésével a „nemzet halottjává“. Jókait sem ő, hanem a nemzet, a maga egészében nyilvánitá annak már abban a percében, midőn halálhíre, mint villámcsapás, átjárta, megdobbantotta a nemzet szivét. Mikor a nemzet megismerte, megszerette, a midőn egész pályáján át rajongó szeretetével magához kapcsolta, a mikor a költő-király írói jubileumakor a magáénak vallotta, műveinek nemzeti díszkiadásával és nagy érdemeihez mért, bár azzal fel nem érő nemzeti ajándékkal megtisztelte őt és még inkább önmagát, akkor jegyezte el a nemzet magának Jókait, hogy sokkal inkább az övé legyen, mint bárki másé ; sokkal inkább a nemzeté, mint azoké, akiket hozzá a test és vér legközelebbi kötelékei kötöznek. A nemzet gyásza, melyben az elhunyt iránt érzett tisztelete, hálás szeretete kifejezésre jut, elborítja az egész nemzet arczulatát. Amerre nézünk, amit csak látunk, hallunk : minden arról beszél nekünk, hogy Jókai meghalt. A hírlapok gyászkerete, komoly, mélabús hangjuk, az üde májusi szellőben lengedező gyászlobogók, a csendes, gondba, bánatba borult arczok az utczán, a járókelők beszédei, a lelkek mélyéről felfelszakadó sóhaj: ezek mondják, ezek beszélik a leghivatottabb módon, hogy Jókai valóban a nemzet halottja. A bánatnak, a gyásznak, ha az mély, igaz és őszinte, mindig felemelő, megtisztító, nemesítő hatása van. A mi gyászunk mély, igaz és őszinte. Vajha megláthatnék ennek nyomában ama felemelő, megtisztító, nemesítő eredményeket is. Ha az elhunyt nagy féfiú nemes idealizmusa, rajongó hazaszeretete, tettre, munkára ösztönző szelleme az ő nemzetében megsokszorozva, magasra hatványozva testet ölt, és akkor kétségtelen, hogy Jókai a nemzet halottja, olyan halottja volt, akiből a nemzetre áldás és élet áradott. A ravatal. A temetést rendező intézet emberei fölravatalozták a halottat ugyanabban a szobában, ahol kiszenvedett. A nagy halott csak ideiglenesen marad ezen a ravatalon, mert ma este, vagy holnap reggel átszállítják a Nem- Ieti Múzeum oszlopcsarnokába, ahonnan hétfőn délután három órakor temetik. Az Erzsébet körúti halottas házon fekete égók lengenek s a kapubejáratot sűrű fbskrapéria takarja. Jókaiék lakásának bejártját, az előszobát is teljesen bevonták fekete , 8*övettel s ezen az előszobán át van a I bejárás az ideiglenes ravatalhoz. Pálmák, I főövek és babérfák egész erdeje köríti az I alacsony ravatalt, a melyen kettős, fekete R érczkoporsóban fekszik a halott. Hófehér feje elevent tekint ki a koporsó üvegfedelen. Fekete díszmagyar ruhába öltöztették s beírták vele a koporsó kedves virágait : egy I csomó halványpiros rózsát és kék liliomot, a melyet gyászba borult özvegye rakott az i fára A koporsót délben beólmozták, hogy a le- I ,és ne férjen a holttesthez, a melyet nem hámozták be. A koporsó erős érczből ké®2ült, belül üvegfedeles betéttel, míg a külső ‘''^1 díszes zöldre márványozott szarkofágot s Arizol. A ravatal mellett nem gyújtanak 1 gyertyát. A ravatalos szoba mellett van Jókainak hatalmas dolgozó szobája, amelynek ajtaja nyitva marad, úgy, hogy a ravatalt látogatók betekinthetnek a nagy költő otthonába. A mint a ravatalt fölállították, az özvegy és húgai bementek a szobába s Jókainé roskadozva kapaszkodott föl a koporsóhoz. Görcsös zokogásba tört ki s átölelve a koporsót, perczekig hullatta könnyeit az üvegfödélre. Csakhamar megérkezett a ravatalra az első koszorú: Arany Lászlóné küldötte s a babérból és rózsából font koszorú kék szalagján ez volt a fölirás : Arany Lászlóné — kegyelete jeléül. A második koszorút volt házi orvosa küldötte. A fölállított ravatal előtt fejezték ki részvétüket az özvegynek Herczeg Ferencz, Seana Tamás és Ábrányi Emil, a Petőfi Társaság nevében. A ravatalt a nagyközönség délután négy órától kezdve tekintheti meg. A temetés. Mint tegnapi táviratunk már jelentette a kultuszminisztériumban tegnap délben értekezlet volt a temetés helyének, idejének, valamint a gyászpompa módozatainak megállapítása végett. Az értekezletet Berzeviczy Albert kultuszminiszter hívta egybe, a család képviseletében Hegedűs Sándor, Feszty Árpád és ifj. Hegedűs Sándor jelentek meg. Az értekezlet — mint már szintén jelentettük — elhatározta, hogy a temetést hétfőn délután 3 órakor tartják meg. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a ravatalozás és a gyászszertartás a Múzeum előcsarnokában történjék. A miniszter arra kérte a megjelent művészeket, hogy ha lehet, a szokottnál nagyobb és művésziesebb gyászpompát fejtsenek ki. Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója fölajánlotta az Opera énekes zenekarát s ajánlatát elfogadta az értekezlet. Ezután a gyászszertartásról folyt a szó Papp Károly lelkész előadja, hogy az ev. ref. egyház méltó pompával óhajtja Jókait eltemetni. Antal Gábor, mint a református egyház legidősebb püspöke és Baksay Sándor püspök mondanak gyászbeszédet. Papp Károly imádságot mond a szertartás előtt. Berzeviczy Albert miniszter bejelentette, hogy több beszéd lesz. Ő maga a kormány részéről és megbízásából beszél. Eötvös Lóránt báró indítványára az irodalmi társaságok és hírlapírók nevében Beöthy Zsolt fog beszélni. Somló Sándor azt óhajtotta, hogy a színházak is búcsúztassák el Jókait. A gyászmenet álljon meg a Nemzeti Színház előtt, ahol az összes színházak nevében beszéljen valaki. Az indítványt elfogadták és Somló Sándort kérték föl a beszéd elmondására. A temetőben Herczeg Ferencz mond gyászbeszédet. Az Opera énekkara ott a „Hunyadi László“ opera gyászindulóját és végül az „Istenek alkonya“ operának gyászdalát énekli el. Végül az értekezlet szűkebb körű végrehajtó-bizottságot választott. A miniszterelnök levele. Tisza István gróf miniszterelnök a következő résztvevő levelet intézte Jókai özvegyéhez : Jókai Mórné ő méltóságának. Méltóságos Asszonyom ! Engedje meg, hogy az egész országot ért súlyos gyászeset leverő hírére azok sorába siessek én is, kik Jókai Mór ravatalát gyászba borult lélekkel veszik körül. Midőn a magyar kormány legmélyebb részvétét tolmácsolom Méltóságod előtt, egyúttal, mint a boldogulnak hosszú évtizedeken át igaz tisztelője : biztosítom Méltóságodat, hogy emlékét változhatatlan kegyelettel fogom megőrizni. Méltóságos Asszonyom kész szolgája: Tisza István. A temetésrendező bizottság. A Jókai temetésének rendezésével megbízott végrehajtó bizottság tegnap délután 5 órakor alakult meg a magyar nemzeti múzeum igazgatósági helyiségében. Jelen voltak: Molnár Viktor államtitkár, a bizottság elnöke, Szalay Imre a múzeum igazgatója, Boda Dezső rendőrkapitány, Lippink Elek min osztálytanácsos, Viola Imre székesfővárosi tanácsos, Vész József orsz képviselő, Cziklay Lajos szerkesztő, «omló Sándor a nemzeti szinház igazgatója Mader kava az ref 5 1’ Ödön tanár, Strobl Alajo. .aobrá» tanár Pap Károly ref. lelkész. eUUr* . ««.kérte a b.-a. vágot, hog, maradjon permanenci ába. metés lefolyásáig olyképen, hogy a bizottság 2 tagja állandóan a múzeumban tartózkodjék, hogy a kérdezősködőknek felvilágosítást adhassanak. Azután a temetés részleteire vonatkozólag megállapította a bizottság, hogy következő színű és számú jegyeket bocsátja ki a temetési szertartáson résztvevők számára. A magyar nemzeti múzeum kertjébe 4000 résztvevőt bocsát be. A jegyek színe zöld lesz s a bejárat a Muzeum körúti főkapukon lesz. A múzeum nagy szabadlépcsőjére és terraszára 1500 jegyet ad el. Ezen jegyek színe kék s a bejárat ugyanezen kapukon lesz. A nagy lépcsőcsarnokba 500 jegyet ad ki a bizottság. A jegyek színe barna. Bejárat a Sándor-utczai kerti ajtón s az azon oldalon levő kapun történik. Végre a csarnokból vezető belső díszlépcsőkre 300 jegy adatik ki. Ezen jegyek szine fehér s a bejárat a Sándor-utczai kerti ajtón s az azon oldalon levő kapun történik. A belső lépcsőn a kormány, törvényhozás, legfőbb bíróságok, tábornoki kar tagjai számára tartanak fönn helyet; a csarnokban a család tagjai s a helvét hitvallású papság küldöttei, az ugyanott levő fülkékben az írói társulatok tagjai, a szabad lépcsőn s a terraszon a törvényhatóságok küldöttei és a honorácziorok állanak. A tanuló ifjúság és az egyesületek küldöttei az utcákon alkotnak sort. A rend föntartására a főváros törvényhatóságának ötven fiatal tisztviselőjét kérik föl. Vészi József országgyűlési képviselő előterjesztésére, elfogadta a végrehajtó bizottság Fekete Ignácz dr.-nak, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete titkárának azt a javaslatát, hogy a Nyugdíjintézet készíttessen nemzeti színű koporsófedőt, amely először Jókai ravatalára helyeztetvén, jövőre minden elhalt hírlapíró nyugdíjintézeti tag ravatalára boríttassék. Elfogadta a bizottság azt a javaslatot, hogy a fővárosi háztulajdonosokat és lakókat fölhívják, hogy a nagy nemzeti gyászra való tekintettel, a házakat gyászlobogókkal és drapériákkal díszítsék. Szombaton délelőtt 9 órától délutáni 4 óráig a bizottság képviseletében Szalay Imre múzeumigazgató és Tóth Árpád múzeumi titkár, délután 4 órától 9 óráig Cziklay Lajos újságíró egyesületi alelnök és Rónay Zoltán dr. miniszteri fogalmazó tartja az inspekciót. A ravatalozás és diszítés munkálatát holnap egész nap folytatják s igy a közönség csak vasárnap reggel 8 órától kezdve járulhat a ravatalhoz. A gyászmenet útjára vonatkozólag megállapította a bizottság, hogy az a Muzeum-köruton, Kerepesi-uton s Köztemető-uton vonul ki a Kerepesi-uti temetőbe. A menetet három katonai zenekar fogja kísérni, egyik a menet elején, a másik a közepén, a harmadik pedig a vége felé. A múzeumi előcsarnok művészi gyászdíszítésének tervezetét Lechner Ödön és Stróbl Alajos tanárokra bízták. A ravatalra szánt koszorúkat szombat reggeltől kezdve veszi át a bizottság. A Tudományos Akadémia gyásza. Tegnap délután a Tud. Akadémia a tagoknak nagy számban való részvétele mellett, báró Eötvös Lóránt elnöklésével összes ülést tartott, hogy megállapítsák ama módozatokat, amelylyel leróhassák kegyeletüket Jókai Mór, az Akadémia igazgatósági tagjának halála alkalmával. Báró Eötvös Lóránt a következő beszéddel nyitotta meg az összes ülést: Tisztelt Akadémia! Szomorú esemény az, mely arra késztetett, hogy az Akadémia tagjait ez ülésre egybehívjam. Abban az élet és halál közötti harczban, melynek kimenetelét a múlt napokban remény és félelem között ingadozó érdeklődéssel követtük, a kérlelhetetlen halál lett a győztes. Jókai Mór, a nagy költő, nemzetünk kegyeltje, ki még egy nappal azelőtt nagy conceptiókról álmodott, örök álomra hunyta le szemét. Vele sírba száll az ő lángoló szive, mely Petőfi szivének lüktetésére együtt kezdett dobogni és dobogott mindvégig a hazáért és a szabadságért. Vele sírba száll az 5 nagy képzelő tehetsége, mely érdekes alakok ezreivel népesítette be irodalmunkat, s a mely még abban a szomorú időben is, mikor nemzetünk csak az irodalmában élt, vigasztalásként a dicsőbb múltnak, a reményteljesebb jövőnek képét varázsolta szemei elé. Vele sirba száll az ő tollát finoman vezető keze, melylyel a magyar ember ízlése szerint úgy tudott irni, mint előtte senki más.Az iskola megtanította, ő megszerettette a magyarral az olvasást. Értjük, miért gyászolja halálát ma egész nemzetünk, s ebben a gyászban nagy a mi részünk is. Még nagyobb mint másoké, mert Jókai Mór, kit Akadémiánk 1858-ban választotta levelező, később rendes, majd tiszteleti és igazgatósági tagjává, közel egy félszázadon át az Akadémia kötelékében fejtette ki gazdag irodalmi munkásságát. Gyászunknak adjunk méltó kifejezést. Indítványozom : 1. Fejezzük ki mély fájdalmunkat Jókai Mór halála felett e mai ülés jegyzőkönyvében. 2. Határozzuk el, hogy felette ünnepélyes közülésen tartassák emlékbeszéd. 0. Tegyünk indítványt a közgyűlésnek, melyben arczképének képcsarnokunkban elhelyezését kérjük. 4. Helyezzünk koszorút a ravatalra. 1. A hétfőn, f. hó 9-én délután 3 órakor a Muzeum oszlopcsarnokában tartandó gyászszertartáson vegyünk testületileg részt, s kérjük fel Beöthy Zsolt tisztelt társunkat, hogy ott nevünkben és általában az irodalmi intézetek nevében a nagy halotthoz búcsúbeszédet intézzen . 6. A temetés napján az Akadémia ülést ne tartson. Az akadémikusok mély meghatottsággal hallgatták az elnök javaslatait, s azokhoz egyhangúlag hozzájárultak. Végül Szily Kálmán főtitkár bemutatta a lembergi Oszolinszky intézet igazgatóságától érkezett részvét-táviratot. A Kisfaludy-Társaság gyásza. A Kisfaludy-Társaság tagjai Jókai Mór halála alkalmából tegnap délután rendkívüli ülést tartottak. Az ülést Beöthy Zsolt nyitotta meg. Nemcsak társaságunknak, — úgymond — hanem a magyar irodalomnak, nemcsak az irodalomnak, hanem az egész magyar közéletnek pótolhatatlan veszteségéről kell jelentést tennem. Hogy Jókai pályája a magyar irodalmi élet fejlődésében mit jelent, azt talán mi öregek jobban tudjuk, mint a fiatalok. A reformkor nagy nemzeti munkájában, amelyet írók és politikusok vállvetett erővel végeztek a nemzeti lélek irányában, ennek a korszaknak három különféle időszakában három feladat várt a honfiakra: a nemzeti lélek ébrentartása, a nemzeti lélek felgyújtása és a nemzeti lélek megtartása. Politikusok és írók három nemzedéke végezte azt a munkát, amelyek mindegyikében Jókainak előkelő része volt. Végigküzdötte fejlődésünk egész harczát. Társaságunknak Jókai 44 évig tagja volt, nemcsak név szerint, de valóban munkás tagjaként. Törekvéseiben, küzdelmeiben kiváló rész illeti őt s a nemzeti gyászban, mely hazánkra borult, kiváló rész illet meg bennünket. Indítványozza a következőket: 1. Fejezze ki a társaság mély részvétét az elhunyt családja iránt. 2. Helyezzen koszorút Jókai ravatalára. 3. Adjon ki külön gyászjelentést a halálesetről. 4. A társaság testületileg vegyen részt a temetésen. 5. A társaság gondoskodik emlékbeszédről, amelyet egy külön, Jókai emlékének szánt ülés keretében f®g a társaság egyik tagja elmondani. 6. Készíttessék el Jókai márványszobra a társaság számára. 7. Tegyen a társaság kezdeményező lépést arra, hogy Jókai halhatatlan érdemeit az ország fővárosában emlékszobor örökítse meg. E végből a társaság megkeresi a közoktatási kormányt, az Akadémiát és a Petőfi-társaságot a szoborbizottság alakítása iránt, amely fölhívást intézzen a nemzethez a gyűjtés megindítása végett. Az indítványokat a társaság tagjai egyhangúlag elfogadták. Nyomban az ülés után megindult a gyűjtés a tagok között a szobor czéljaira s két percz alatt 300 korona gyűlt össze. Adakoztak: Beöthy Zsolt 50 koronát, Ágai Adolf 20 koronát, Vargha Gyula 40 koronát, Radó Antal 40 koronát, Endrődy Sándor 30 koronát, Jakab Ödön 20 koronát, Hegedűs István 30 koronát, P. Theiwrewk Emil 30 koronát, Fiók Károly 20 koronát és Ábrányi Emil 20 koronát. Összesen 300 korona. A részvét. A nemzet nagy halottját a nép millióinak igaz részvéte kíséri sírjába. A költő személyes ismerősei elzarándokolnak a gyászházba, hogy ott fejezzék ki részvétüket a gyászoló családnak. Sokan levélben és táviratban nyilvánítják részvétüket. Lukács László pénzügyminiszter tegnap bensőséges részvétlevelet intézett az özvegy Jókainéhoz. A költő lakásán kitett ívre kora reggeltől a résztvevők sokasága írta föl nevét. Az elsők között voltak: Berzeviczy Albert kultuszminiszter, Zsilinszky Mihály államtitkár, Frilitzsch Arthur báró, képviselőházi alelnök, Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, Földváry Miklós koronaőr, Polonyi Géza, Juszh Gyula, Horváth Zoltán dr., Morzsányi Károly dr., Weisz Bertold udvari tanácsos, Rákosi Szidi, Révai Mórné, Horánszky Lajos dr., Zichy Ágost és József grófok, Nagy Miklós, Révai Ödön, Adorján Sándor, Wlassics Gyula, Born Frigyes báró és neje, Miklós Ödön és még sokan. Bánffy Dezső báró, Földváry Miklós, Emich Gusztáv táviratban fejezték ki részvétüket. Hegedűs Sándorhoz, Jókai unokaöcscséhez, tömérdek részvétet kifejező távirat és levél érkezett. Kondoleáltak a többi közt: a Petőfi- Társaság részéről Herczeg Ferencz, Szana Tamás és Ábrányi Emil , Rakovszky István állami számvevőszéki elnök, Harkányi Frigyes báró, Navratil Imre, Schmidt József volt államtitkár, Wlassics Gyula, Sonnenfeld Zsigmond dr. (Pária), Förster Kálmán, Reissig Ede, Földváry Miklós, Széchy Károly és neje (Kolozsvár), Gotthard Sándor és neje, Berczik Árpád táviratot küldött, mely igy szól: * Az írók családja édes atyját vesztette el a nagyban, a kiért most minden magyar ember gyászol. Mint e család egyik szerény tagja, legmélyebb részvétemet fejezem ki a vérszerinti családjának. Bérezik Árpád.“ A sajtó részvéte A nemzeti gyászban természetesen oroszlán részt vesz a magyar sajtó. Nincs olyan napi, hetilap, szakközlöny, mely akár Budapesten, akár a vidéken jelenik meg, akár magyar, akár más nyelven ne hirdetné mély szomorúsággal a nemzet pótolhatatlan veszteségét. A budapesti Otthon írók és hírlapírók köre tegnap Gelléri Mór alelnök vezetésével rendkívüli választmányi ülést tartott, melyen megállapította, hogy mi módon fejezi ki Jókai Mórnak, a kör tiszteleti elnökének elhunyta felett érzett részvétét. Elhatározták, hogy 1. Az Otthon jegyzőkönyvbe iktatja mélyen érzett részvétét s a jegyzőkönyvi kivonatot megküldi Jókai özvegyének, továbbá leányának , Keszty Árpádnénak és rokonának , Hegedűs Sándornak ; 2. küldöttséggel koszorút helyez Jókai ravatalára ; 3. temetésén testületileg vesz részt s haláláról gyászjelentést ad ki; 4. egy később meghatározandó időben Jókaiünnepet rendez; 5. Felszólítja az összes irói és hírlapírói köröket, hogy közösen inditsanak mozgalmat, hogy Jókai emlékét minél előbb szobor hirdesse ; 6. összegyűjti mindama napilapokat, hetilapokat és folyóiratokat, a melyek Jókairól írnak s ezeket egybefüzve, mint Jókai-albumot megőrzi az utókor számára. A temetés ügyében, a kultuszminisztériumban tartott konferenczián az Otthon-kört Beöthy Zsolt alelnök, Márkus Miksa főtitkár és Csajtkay Ferencz váltag képviselték. A Budapesti Újságírók Egyesülete tegnap Vészi József elnök indítványára elhatározta, hogy Jókai halálán érzett mély fájdalmának jegyzőkönyileg ad kifejezést s a jegyzőkönyvi kivonatot az elnökség az elhunyt özvegyének átadja. Az egyesület indítson akcziót a Jókai szobor ügyében és sürgős átiratban kérje fel a testvéregyesületeket összhangzatos közreműködésre. Az egyesület díszes koszorút helyez a ravatalra s testületileg jelenik meg a végtisztességen. A Konkordia bécsi irók és hírlapírók köre küldöttséggel vesz részt Jókai temetésén. Az egyesület küldöttségét Spiegel Ede, a Konkordia elnöke vezeti. Egyesületek. Az Országos Irodalmi Szövetség ma délelőtt rendkívüli igazgatótanácsi ülést tartott, melyen elhatározta, hogy elhunyt elnökének, Jókai Mórnak ravatalára koszorút helyez és a temetésen küldöttségileg képviselteti magát. A Társadalomtudományi Társaság tegnap esti vitaülésén Pikter Gyula elnök meleg szavakban emlékezett meg arról a nagy veszteségről, mely az országot Jókai halálával érte. Mielőtt a mai ülés tárgyára átmennénk — úgymond — lehetetlen mélyen megilletődött szívvel meg nem emlékeznem azon lesújtó veszteségről, amely nemzetünket és — joggal mondhatjuk — az egész művelt világot Jókai Mór halálával érte. E társaságnak a mellett, hogy az általános gyászban teljes szívvel részt vesz, különös oka is van gyászt ölteni. Sokszor mondották már, hogy a költő működése rokonabb a tudomány munkájával, mintsem első pillanatra látszik. E rokonságból a többi tudományokénál nagyobb rész illeti a pszichológiai tudományt és annak azon á tát, amelyet társadalmi tudománynak nevezünk. Két ponton érintkezik evvel minden költő. Egyfelől leírja a valódi emberi lelket, gyakran megvilágítja annak minden más számára rejtett mélységeit, szétoldja legfinomabb czéljait. Másfelől idealizálja, felmagasztosítja és ezáltal fokozza az emberiség nagy törekvéseit. Mindkét pszichológiai működés megvan minden költőben; akiben az első a hatalmasabb, azt realistának, akiben ez utóbbi az erősebb, azt idealisztikus ivónak szoktuk nevezni. Jókai Mór az utóbbi osztályba tartozott. Petőfivel együtt költővezére volt ő a múlt század azon meghaladó és felszabadító mozgalmának, a melynek e haza mai jólétét és műveltségét köszöni. És élete végéig nem szűnt meg a haladás soha nem nyugvó harczosa a felvilágosodás ragyogó szövetneke lenni. Halhatatlan emlékét a nemzet és emberiség millióival együtt meg fogja őrizni a társaság is. Mély gyászunk jeléül felfüggesztem az ülést.