Nemzeti Hirlap, 1904. április-augusztus (1. évfolyam, 1-124. szám)
1904-05-09 / 32. szám
anyagot felvidéki útjában immár összegyűjtötte. Ez az anyag pedig: egy csomó népmonda, népies szólásformák, népszokások, adomák, tájképek stb. tarka vegyülékéből állt. Mindazt, amit tárgyakra vonatkozólag útközben hallott vagy megfigyelt, hűségesen följegyezte s esetleg reflekciókkal kísérte. Sőt engem is, a ki ama tárgyra nézve némi fölvilágositással szolgálhattam neki, kivallatott s egy pár megjegyzésemet ott nyomban beírta a könyvecskéjébe. Ily módon szerzett adatait azután kiegészítvén óriási és bámulatosan sokoldalú ismereteivel, hozzáfogott a munkához. Ekkor mondta nekem, hogy .Írni könnyű, de kellőképen előkészülni az Íráshoz, ez az, ami mindig nagy fáradságába kerül.“ A fáradsággal azonban Jókai soha nem törődött. „Nem tartom semmi érdemnek, — mondta valamikor — hogy sokat dolgoztam, nem követelek érte se a jelenkortól, se az utókortól semmit, még azt sem, hogy olvassák. Magamnak írtam : gyönyörűségem telt benne“. Ugyde szellemének drága kincseit, a saját gyönyörűségére mennél nagyobb buzgalommal tárta fel s mennél pazarabb hévvel ontogatta; annál gazdagabbá tette nemzetét, melynek soha el nem múló hálás kegyelete virraszt sírja felett. A Nemzeti Szövetség közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, május 8. Az Országos Nemzeti Szövetség ma délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését Bujávics Sándor elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében szívesen köszöntötte a megjelenteket, főkép a hölgyeket, akik a szövetség czéljait fokozott mértékben vannak hivatva kiküzdeni. Azután megemlékezett a nemzet nagy halottjáról, Jókai Mórról, akiben a szövetség egyik tagját gyászolja, azt a tagját, aki már akkor szolgálta nemes hévvel a szövetség czéljait, a mikor ez a szövetség még nem is létezett. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy Jókai halálán érzett mély fájdalmát jegyzőkönyvbe iktatja s temetésen testületileg vesz részt. Ezután Balás Árpád bemutatta a szövetség évi jelentését, amely örömest konstatálja, hogy sikerült egy lépéssel közelebb jutni a szövetség egyik fontos feladatához, amely a külföldön élő magyarok csatlakozását tűzte ki. Igen sok külföldi magyar egyesület lépett a szövetség tagjai közé. A közgyűlés úgy a terjedelmes jelentést, mint az előterjesztett számadásokat és a költségvetést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel a tulajdonképeni közgyűlés véget ért s következtek az előadások. Elsőnek Nagy Dezső dr. értekezett a magyar értelmiségi osztályról. Kifejti, hogy a magyar értelmiségi osztály nem azonos a középosztálylyal, mert a magyar intelligenczia nem csupán a középosztályból kerül ki, hanem belenyúl az arisztokrácziába és az alsóbb néprétegekbe egyaránt. Épen ezért a magyar nemzet egysége a magyar intelligencziában nyer kifejezést. Nem úgy van ez Ausztriában, ahol az intelligencia szakadozott, töredezett, s ahol ez a töredezettség nemsokára politikai széttagoltságra is fog vezetni. Hogy mi az oka a két ország ellentétes fejlődésének hasonló viszonyok között, azt teljesen megoldani nem lehet. Bennünk bizonyára erősebb a hazaszeretet, a magyar érzés, az összetartás érzete. Aki ebbe az osztályba belép, annak magyarrá kell enni. A lelkes éljenzéssel fogadott előadás után Zseni József, aki tudvalevőleg két évvel ezelőtt elvitte az amerikai magyaroknak a szövetség zászlaját, tartott előadást az am°rikai magyarok visszatelepítéséről, valamint a nemzeti vagyonnak a kivándorlás okozta csökkenéséről, ami számítása szerint 1320 millió koronát tesz ki. Az érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatta a közönség és lelkesen megtapsolta az előadót. Gámán Zsigmond jubileuma. Kolozsvár, május 9. Lélekemelő szép ünnepélynek voltunk tegnap meghatott tanúi. Pihenéstelen munkában telt félszázados pálya gazdag érdemeinek jutott ki az elismerés pálmája. Gámán Zsigmond kamarai titkár ötven éves titkárságának jubileumán az összes kamarák ünneplése országos jelentőségűvé tette az ünneplést és a koszorúba, amelyet az ünnepelt fejére fontak. Ő felségének a kitüntetése, valamint a kereskedelmi kormány elismerése képezték az első leveleket. A tegnapi ünnep lefolyásáról a következő tudósításunk számol be : Jubileumi díszközgyűlés. Országos jellegű nagy ünnepély volt az, melylyel tegnap a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi miniszter képviselőjének és az összes kamarák küldöttségeinek jelenlétében ünnepelte meg nagyérdemű titkárának Gámán Zsigmondnak 50 éves titkári jubileumát. A lelkes szép ünnepély egy díszközgyűlés keretében folyt le, melyet délelőtt 11 órakor a kereskedelmi akadémia dísztermében tartottak. Az emeleti terembe vezető csinosan feldíszítet lépcsőzeten már jóval 11 óra előtt sűrűn haladtak fel az érkező vendégek, vidéki és helybeli küldöttségek. A terem csakhamar szorongásig megtelt a résztvevő közönség nagy számával. Lelkes éljenzés fogadta a kereskedelmi miniszter kiküldött képviselőjét Szterényi József miniszteri tanácsost, ki dr. Fodor Jenő mint fogalmazó kíséretében jelent meg. Megjelent gr. Bélai Ákos főispán, Szvacsini Géza kir. tanácsos polgármester a tanács több tagjával. Az ország csaknem valamennyi kamarása elküldötte képviselőit a jubileumra. Őt voltak: Budapestről: dr. Krejcsi Rezső másodtitkár Hubert Ferencz, Aradról: dr. Marschall Lajos titkár, Beszterczebányáról: dr. Hollesch István titkár, Brassóból : Thomas Móricz titkár, Simai György, Debreczenből: Szabi Kálmán elnök, Szávay Gyula titkár, Sipos Gyula, Szegedről : Kulinyi Zsigmond titkár a Vidéki Hírlapírók Orsz. Szövetségének elnöke, Nagyváradról: dr. Sarkady Lajos titkár, Marosvásárhelyről: Tauszik B. Hugó elnök, Szakáts Péter titkár, Kassáról: Ded Jenő titkár, Temesvárról: lovag West Ede elnök, Mága János titkár, Pozsonyból : dr. Wolf Gerő titkár, Sopronból : Kirchknopf Frigyes titkár, Győrből: Szendrei Mór titkár, Miskolcból: Radványi István elnök, dr. Sugár Ignácz titkár, Pécsről : Kindl József elnök, dr. Záray Károly titkár. A kolozsvári kamara tagjai testületileg jelentek meg. Képviselve voltak a kereskedelmi akadémia felügyelő-bizottsága, az ipari szakiskolák, Magyar Endre igazgatóval, az iparos tanonc-iskolák dr. Széchy Ákos igazgatóval, a kiváltságos kereskedők társulata Tamásy István elnökkel, a kereskedők és kereskedő ifjak köre Haraszty Jenő elnökkel, a kis- és középkereskedők társulata Havas Lázárral, a kolozsvári iparosegylet, a csizmadia ipartársulat. Ott voltak továbbá : Sándor József ország. képviselő, dr. Márki Sándor, dr. Haller Károly egyet, tanárok, dr. Mannsberg Sándor, Lendvay Emil, Ferenczy Gyula, Pákey Lajos, Szekula Ákos, Nagy Lajos, Virányi István, Tokaji László, Nagy Gábor, Kanitz Jenő, László Albert, Hirschfeld Sándor, Andrásofszky Dániel, Szele Márton, Hirsch Ödön, Kovács János, Kreutzer Lipót, Megyeri Dezső, dr. Papp József, Mihályi Zoltán, Gombos Ferencz, Mattay Kálmán, Gombos László, Képes László (Abrudbánya) stb. A családtagok és rokonok közül : Gámán Zsigmondné, dr. Gámán Béláné, Gámán Dezsőné, Misicsné Gámán Jolán, dr. Gámán József, dr. Gámán Béla, Gámán Dezső. A hölgy közönség között: Kiss Sándorné, Magyar Endréné, Sarkady Józsefné, Csiky Margit, és mások. A megjelent díszes közönség zsúfolásig megtöltötte a terem minden helyét. Pontban 11 órakor Weisz József, a kolozsvári keresk. és iparkamara elnöke elfoglalta a díszközgyűlés elnöki székét, oldalán Weisz Mór és Reményik Károly alelnökökkel. Weisz elnök meleg szavakkal üdvözölte a kereskedelmi miniszter kiküldöttjét Szterényi József mint tanácsost, úgyszintén gr. Béldi Ákos főispánt, Szvacsina polgármestert, valamint a társkamarák kiküldötteit és a megjelent küldöttségeket. Méltatván a jubiláns Gámán Zsigmond titkár nagy érdemeit, felolvasta a díszközgyűlés napirendjét, melynek egyetlen tárgya a jubiláns titkár ünneplése. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Gámán József 8. titkárt és Balázs Gyula jegyzőt hitelesítésére pedig Weisz Mór és Reményik Károly alelnököket kérvén fel indítványozza, hogy a jubilánst egy küldöttség hívja meg a díszközgyűlésre. A küldöttség tagjai: B. Bakk Lajos vezetésével Tamási István és Gombos László kamarai kültag voltak. Riadó, lelkes és hosszantartó éljenzés és taps zúgott fel, mikor pár perccel fél 12 óra előtt az ünnepelt Gámán Zsigmond a küldöttség élén, mellén a Ferencz József-rend lovagkeresztjével a teremben megjelent. Mindenki felállott helyéről és a legőszintébb ovácziókban részesítették az érdemes ősz titkárt, ki az elnöki emelvényen az elnök jobbján foglalta el a számára kijelölt helyet. Az éljenzés csillapultával Reményik Károly alelnök üdvözölte a kamara nevében a jubilánst. Visszapillantva a kamara történetére, vázolta Gámán titkár pályáját és közéleti tevékenységét, amely élő megtestesítője a kamara egész történetének. Fölsorolta elért sikereit a vasút építés, a hitelegyesület a zálogkölcsön társulat, az osztrák-magyar bank fiókintézetének fölállításában. Különösen kiemelte azon halhatatlan érdemeket, melyeket a kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezésében és fejlesztésében, mint kezdeményező és folytonos buzdító kifejtett. A tanoncz-iskolák szervezésében annyira előljárt, hogy megelőzte a fővárost. Mikor később országosan szervezték a tannczoktatást, Kolozsvárt már kész szervezetet találtak, ami részben a többinek is mintául és alapvetőül szolgált. Hasonlóképp teremtette meg az iparos tanulók kiállítását, melyet azóta országosan átvettek és sok üdvös eredménynyel mindenütt folytatnak. Gámán titkár volt az, aki Kiss Sándor igazgatóval együtt kivitte a kolozsvári kereskedelmi akadémia létesítését. Méltatja a jubiláns félszázados pályájának gazdag érdemeit, amiknek elismeréséül a kamara nevében már a múltkor említett közgyűlési határozatokat tartalmazó okmányt nyújtott át. (Szterényi min. tan. beszéde.) Szterényi József min. tanácsos, a kereskedelmi miniszter képviselője emelkedett ezután szólásra és a következőket mondotta: Tisztelt Kamarai Díszközgyűlés ! Hölgyeim és Uraim! A kereskedelmi miniszter úr ő Nagyméltósága nekem juttatta azt a megbízást, hogy e díszgyűlésen képviseletében részt vegyek. Nemcsak kötelességszerűen teszem ezt a felsőbbség parancsát követve, hanem örömmel és szeretettel is, mert felsőbbségem ezen megtisztelő megbízatása egy negyedszázados munkának betetőzését képezi egyúttal. Szerencsésnek érzem magamat, hogy e negyedszázadon át az önök ünnepeltjével, mindnyájunk tisztelt barátjával e szűkebb hazarész közgazdasági területén együtt találkoztunk és együtt dolgoztunk. Aki e negyedszázad történetét tárgyilagosan fogja megírni a. díszközgyűlés, az nem fog megfeledkezhetni arról a tevékenységről, amelyet a kolozsvári kérkamara az ő pennájával, szellemi vezetésével az erdélyrészi közgazdaság javára együttesen is közösen önökkel e szűkebb hazarész közgazdasági felvirágzása érdekében kifejtett. Megbízatásomnak tisztelt díszközgyűlés három ágát kell teljesítenem. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik ő excellencziájának, a kereskedelmi miniszter úrnak teljes elismerését nyilvánítom a kolozsv. kér. és iparkamara iránt, amely megmutatta ezen ünnepélyével és az ezt megelőző elhatározásával, mint kell az igaz érdemet jutalmazni, mint kell az igaz érdem előtt meghajolni és mint kell az elismerés adóját azzal szemben leróni, aki életének egyetlen feladatát oly bámulatraméltón töltötte be és végezte el, mint a kér kér. és iparkamara érdemes titkára. (Élénk éljenzés.) Megbízatásom másik része. közgy. hölgyeim és uraim! (Halljuk, halljuk.) az ország különböző vidékeiről és összes részeiről egylereglett kér és iparkamarák előtt zászlót hajtani. Zászlót hajtani azon testület előtt, amely mai együttes megjelenésével is megmutatta, hogy ott ahol iparról és kereskedelemről van szó az ország minden részében egy szív lüktet, egy érzés domborodik ki : az ipar- és keresk. munkáját egyenlő szeretettel és ragaszkodással megbecsülni. Napjainkban tiszt, uraim, midőn még nem is oly régen az ipari és keresk. foglalkozást majdnem a dehonesztáló foglalkozások közé akarták lesülyeszteni, felemelő tudat az, hogy az ország minden részében egy szív lüktet, ha az ipar- és keresk. komoly érdekeiről van szó. (Úgy van ! Élénk helyeslés.) És az a testület, amelynek képviselőit itt üdvözölhetjük, bizonyságát adja annak, hogy veterán vezérét, a kamarai titkárok érdemes Nesztorát, szeretettel övezi körül és mint egy test, egy lélek sorakozik melléje akkor, amidőn az ő kamarája, az ő közönsége őt ily fényesen ünnepli. Tisztelt közgyűlés! Megbízatásom harmadik része ő exczellencziájának, a keresk. miniszt urnak őszinte szívből jövő üdvözletét tolmácsolom az önök, vagy helyesebben a mi ünnepeltünknek. Azt az üdvözletét, amelyet elismeréssel a legmagasabb méltánylással és a legnagyobb szeretettel tolmácsoltat általam, azért a sokoldalú messze elágazó tevékenységéért, amelyet G. Zs. kamarai titkár egy fél századon át a szűkebb hazarész közgazdasági felvirágzása érdekében kifejt. Bármilyen legyen véleménye bárkinek a helyi érdek javára kifejtett tevékenységről, az az egy kétségtelen, hogy ha partikuláris érdeket is szolgál valaki, az országos érdek közepette, aki a maga kötelességét a maga helyén szűkebb körben teljesíti, az az államnak tesz vele szolgálatot, mert ha minden ember a maga helyén kötelességét teljesíti, egy ország felvirágzásának vetettük meg alapját. (Úgy van. Élénk helyeslés.) Ezt a kötelességet teljesítette és teljesíti erejét messze meghaladó módon a mi T. barátunk, ez a kötelesség teljesítést, ez a komoly munka az, ami méltánylást talált a legfelsőbb helyen is. Engedjék meg tisztelt uraim, hogy ő Exczell. üdvözlete tolmácsolása mellett a koronás király legfelsőbb elismerését is (Élénk éljenzés. A jelenlevők felállónak.) kifejezésre juttassam. (Olvassa), Budapest, 1904. április 30. aláírva Hieronymi. Nagys. G. Zs. urnak, a kol. k. és ip. k. titkárának, a cs. és apost. kir. felsége folyó év április 15-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával titkár urnak a közgazd. terén kifejtett sok évi működése elismeréséül a királyi tanácsosi czimet méltóztatott kegyelmesen díjmentesen adományozni. Erről Nagyságodat ezennel örvendetes tudomásul értesítem. (Élénk éljenzés és taps.) Lelkes, hosszantartó éljenzés és viharos taps kisérte Szterényi min. tanácsos beszédét. Ő felsége elismerése, a királyi tanácsosi czim adományozása igazán a legkedvesebb meglepetésszámba ment, amelyről senki sem tudott előre. Magát a jubilánst is mélyen meghatotta a legfelsőbb elismerésnek ez a nyilvánítása és az egész közönség meg-megújuló éljenzéssel adott kifejezést örömének a megérdemlett kitüntetés fölött. [Üdvözlése k.) Majd Szabó Kálmán a debreczeni kamara elnöke a társkamarák nevében mondott üdvözletet a jubilánsnak és átnyújtotta a kamarák jubileumi emléktárgyát, az összes kamarák üdvözletét egy művészi készítésű ezüst lapra bevésve. Az iparművészet remekeként készült dombormivű veretes ezüst lap gyönyörű onyx keretbe foglalva egy asztalkán áll. Az ezüst lapon következő a felírás : Gámán Zsigmond kamarai titkár Kolozsvár. Szivünkbe vésett szeretetünket átvéstük e nemes éretbe, hogy tiszta tükörében a te szerető és tisztelő híveiddel környezve lásd magad mindenkor. A munkával kötött erényes és gyümölcsökkel áldott frigyed félszázados fordulóján üdvözölnek a kamarák 1903. deczember havában. Aláírva facsismileben az összeg kamarák elnökei és titkárai. Az egész díszmüvet Beck Fülöp tervezte nemes ízléssel. Szvacsina Géza polgármester Kolozsvár város üdvözletét hozta el egyik nagyérdemű polgárának s tolmácsolja az elismerést és nagyrabecsülést a kamara fáradhatatlan tevékenységű titkárának Ha valaki — Úgymond a lefolyt félszázadban a közpályán kifejtett buzgó munkásságával Kolozsvárt megérdemelte a közbecsülést, ekkor bizonyára Gámán Zsigmond az a polgára városunknak a ki a kötelességét mindig híven teljesítette ki egész életét a munkának szentelte és a ki a közpályán mindig a közérdeket tartotta szem előtt és megérdemli, hogy a polgárság is meghajtsa előtte zászlaját. Ez a férfi bizonyára rászolgált arra, hogy ne csak a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, ne csak az ország minden részéről ide összesereglett kamarák az ő pályatársai, hanem az a városié, amelynek fellendülésén és felvirágzásán félszázad óta kitartással dolgozott: lerójja iránta a hála és elismerés adóját. Akik visszatekintenek az utolsó évtizedek ipari és kereskedelmi fejlődésének történetére, az alkotók sorában mindenütt megtalálják Gámán Zsigmond nevét. A kultúra, kereskedelem, ipar és humanismus terén vagy az alkotás bármely ágában tevékeny részt vett ki ő magának. Dolgozott feltűnés nélkül, szolgálatokat tett érdek nélkül, igazságos volt részrehajlás nélkül és segített személyválogatás nélkül. Nem az eltöltött idő, nem csupán az 50 évi munkásság, hanem ezt a hoszszú pályát betöltő hazafiai és polgári erényei teszik az ő személyét oly nagyra becsültté és munkásságát oly nagy értékűvé. És Kolozsvár város választó közönsége épen ennek a nagyrabecsülésének adta tanújelét azáltal, hogy 30 éven át minden tisztújítás alkalmával mindig megválasztotta Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának tagjául, ezáltal bebizonyította azt, hogy az ő munkásságát a város közügyeiben, tekintet nélkül a pártpolitika hullámzásaira, minden érdemes ügyben kivenni óhajtja. Nagyságos titkár úr! Mint Kolozsvár város polgármestere, midőn a város nevében hivatalosan üdvözlöm Nagyságodat, nemcsak hivatalos kötelességet teljesítek, hanem igazán szívem érzésének adok kifejezést. Legyen meggyőződve Nagyságod, hogy Kolozsvár város minden igaz polgára szívvel lélekkel, teljes örömmel vesz részt Nagyságod jubileumi ünnepélyen és kéri a Mindenhatót, tartsa meg Nagyságodat még igen sokáig a haza és városunk és közügyünk javára. Sokáig éljen ! Kulinyi Zsigmond a szegedi kamara titkára lendületes beszédben méltatja Gámán Zsigmond hervadhatatlan érdemeit és szépen jellemzi egyéniségét. Nem a tisztes életkor hanem a valódi hivatottság állította Gámán Zsigmondot a titkárok élére, az ő nemesen egyszerű egyénisége volt az, ami magához vonzotta a lelkeket. Ha a kamarák valam együttes akciót akartak indítani, valami eszmét akartak kifejteni, mindig ő volt a tolmács és sohasem kapott ebben még csak általános irányelveket sem. Mert mindnyájan tudták, hogy az ő tudása, tapasztalata korrekt felfogása meg fogja találni a leghelyesebb irányt és a legmegfelelőbb formát. Ennél az alkalomnál szóló is kétségtelenül az összes kamarák felfogását és őszinte érzelmeit juttatja kifejezésre, mikor tolmácsolni kívánja a tisztelet, szeretet, nagyrabecsülés és hála érzelmeit, melylyel a kamarák Gámán Zsigmom iránt viseltetnek. Kiss Sándor a kolozsvári kereskedelmi akadémia nevében üdvözli lelkes szép beszéddel a jubilánst, kinek nevéhez fűződik ez intézet létesítése. Vázolván Gámán titkár örök érdemeit, melyeknek elismerésül a felügyelő-bizottság már 1880 óta tiszteleti tagjának választotta, bejelenti, hogy a felügyelőbizottság most „Gámán Zsigmond jubileumi alapítvány“ czímen egy tandíjmentes alapítványi helyet létesített az akadémián és a jubilánsot a felügyelőbizottság örökös elnökévé egyhangúlag megválasztotta. Magyar Endre igazgató az ipari szakiskolák nevében mond üdvözletét Széchy Ákos dr. az iparostanon az-iskolák részéről üdvözli, mint ez áldásosan működő intézmény megalkotóját. Tamási István a kiváltságos kereskedők társulatának nevében üdvözli. Alatucsek József az ipartestület részéről díszalbumot nyújt át, Hevesi József az iparegyesület nevében nyújtja át az örökös tiszteletbeli tagul választásról szóló diszokmányt. Havas Lázár a kis- és középkereskedők, Slavaszthy Jenő a kereskedők és kereskedő ifjak nevében, Szilágyi Lajos pedig a csizmadia társulat részéről mondottak meleg üdvözletet. Az üdvözletek végeztével szólásra állott fel az ünnepelt Gámán Zsigmond. Zúgó tapsvihar és éljenzés tört ki, a meghatott, ősz férfi perczekig nem juthatott szóhoz az ovácziók harsány zajában. Majd elfogódott hangon szólni kezdett. — Lelkem mélyéig meghatva állok önök előtt és nem találok szavakat, hogy e nagy megtiszteltetésért köszönetemet kifejezzem. Mikor a kamara elhatározta, hogy ezt az 50 éves jubileumot megüli, abban a felfogásban volt, hogy ez is, mint a 25 és a 40 éves csak szűk családi körben fog történni De a kamarák csatlakozása kiterjesztette ennek a jubileumnak kereteit. Most azt kérdi magágától, mivel szolgált rá, hogy ennek az ünnepeltetésnek központja legyen . Mindaz, amit tett, csak a kamara intézkedéseinek végrehajtása volt. Minden érdem tulajdonképen a kamaráé, mert neki csak az volt a feladata, hogy végrehajtsa a hozott határozatokat. Sajnálja, hogy nem lehetett elég gyors a munkálkodásban. Mert égett a lelkében az a gondolat, hogy nem használjuk fel eléggé a béke évtizedeit, hogy hazánkat a közgazdasági téren megerősítsük. Most mégis úgy érzi, hogy ez az ünnep a munkának szól, mert a kamara mindig a munkát képviselte. A munka mellett eltűnik az ő szerény egyénisége, de a munka áldása az, ami ennek az ünnepnek az alaphangulatát adja. Ő csak jelképezője annak. A lelkes, szinte elkényeztető, dicsérő szavakra nem adhat egyébb feleletet, minthogy a munka jelszavát hangoztatja. A munka és ismét csak a munka az, amivel el fogjuk érhetni hazánk boldogulását és közgazdasági függetlenségét. Jobbágyi hódolattal fogadja Ő felsége legkegyelmesebb kitüntetését és mély hálával mond köszönetet a kereskedelmi miniszternek és képviselőjének Szterényi mint tanácsosnak a tolmácsolt elismerésért. Köszöni a társkamaráknak ezt a fényes ünneplést, a rokon intézményeknek, üdvözlőknek, megjelenteknek igaz szívből jövő köszönetet mond. A kamarának pedig felajánlja kü szolgálatát, amíg él és kíván maradni továbbra is a közügynek közlegénye. A hosszantartó éljenzés után Hirschfeld Károly indítványára kimondották, hogy a kereskedelmi miniszterhez üdvözlő táviratot küldenek és a jubileumi beszédeket jegyző, könyvben örökítik meg. Végül a beérkezett üdvözlő iratok felolvasását a bankettre halasztotta. Weisz József elnök kifejezvén köszönetét a kormány képviselőinek, a társkamaráknak és az összes megjelenteknek, valamint a házigazdának Kiss Sándor igazgatónak, a diszgyűlést berekesztette. Diszebéd. Délután 2 órakor a New-York-szállófő 4. szinti termében társas diszebéd volt a jubiláns Gámán Zsigmond tiszteletére. A díszebéden mintegy 150-en vettek részt s ott voltak a kamarák küldöttein kívül közéletünk, kereskedelmi és ipari társadalmunk előkelő tagjai. Az asztalfőn a jubiláns mellett jobbról Szterényi József mint tanácsos és gr. Béldi Ákos főispán, balról Weisz József elnök és Szvacsina Géza polgármester foglaltak helyet. A bankett folyamán Weisz József mondotta az első felköszöntőt a királyra, melyet a társaság állva hallgatott végig, Kiss Sándor igazgató Gámán Zsigmondot köszöntötte. Weisz Mór Hieronymi kereskedelmi minisztert és képviselőjét Szterényi miniszteri tanácsost éltette. B. Bikk Lajos Béldi Ákos úr főispánra, Hirschfeld Károly a társkamarák képviselőire és a vendégekre, Tamási István Szvacsina polgármesterre, Radványi István miskolczi kamarai elnök Szterényire mondottak köszöntőt. Harasethy Jenő a most tollal harczoló hős honvédet, Gámán Zsigmondot éltette. Szörényi József mint tanácsos az agráriusok és merkantilisták összhangzatos működésének kiemelésével Béldi főispánt köszöntötte. Bélát Ákos főispán meleg szavakkal Gámán titkár egészségére, Szvacsina polgármester a vendégekre ürített poharat. Köszöntőt mondtak még a jubilánsra Kirchknopf és Záray titkárok, s közben Tompa Kálmán színész egy üdvözlő költeményét szavalta el. A kitűnő ebéd menüje a következő volt: Erőtévés. Fogas tartármártással. Bélszín körözve. Zöld töltött káposzta. Rántott csirke. Zöld fejes saláta. Tejhab fagyaték. Sajt. — Alma. Kávé. Borok. Balaczk Asztali. , Czelnai tipus. , Ásványvíz. Törley Talisman. Üdvözletek. A bankett során dr. Gámán József felolvasta a rengeteg nagyszámban érkezett üdvözlőtáviratok és levelek sorozatát. Üdvözletet küldtek többek közt: Hegedűs Sándor v. b. t. t. Budapest, báró Beilitsch Arthur Budapest, Eszterházy Kálmán képviselőházi jegyző Budapest, Bulyovszkyné Abbázia, Thék Endre Budapest, Farkasházi Fischer Vilmos N.Szőllős, Zelkovitz Emil Budapest, Vikár Béla Budapest, Böhm Mihály és neje Székesfehérvár, özv. Finály Henrikné Budapest, Gopcsa László Budapest, Deil Jenő kamarai titkár Lassa, Kormos Alfréd Budapest, Péterfy miniszteri osztálytanácsos Budapest, Gyalui Rozenberger család Gyalu, Csengery János Kolozsvár, Gidófalvy István Szeged, Kristyor János kamarai elnök Arad, Fináli Lajos, Gábor, György, István Budapest, Purjesz Ignácz egy. tan. Kolozsvár. Az eszéki kereskedelmi iparkamara. A zengi kereskedelmi és iparkamara. A zágrábi kereskedelmi és iparkamara és még igen sok más egyesület és testület, vlamint a tisztelők nagy száma. NEMZETI HÍRLAP, 1904. május 9. HÍREK. Kolozsvár, május 9. — Kolozs vármegye a temetésen Jókai Mór ma délután végbemenő temetésén Kolozs vármegyét hattagú küldöttség képviseli. A küldöttség vezetője gr. Esterházy Kálmán orsz. képviselő; tagjai Sombory Lajos főrendiházi tag, Barcsay Domokos, gróf Bánffy Miklós, Rónay Elemér orsz. képviselők és Felszeghy Ferencz máv. felügyelő, Kolozs vármegyei törvényhatósági bizottsági tagok. — A kamarai titkárok a Mátyás szobornál. Meghatóan szép hazafias ünnepélyt rögtönöztek tegnap délben Mátyás király lovasszobra előtt a Gámán Zsigmond kolozsvári kereskedelmi és iparkamarai titkár ötvenéves jubileumára az ország különböző kereskedelmi és iparkamarai részéről Kolozsvárra érkezett kiküldöttek. Egy hatalmas babérkoszorút készítettek, melyet testületileg vittek ki Mátyás király szobra elé. Itt az elég szép számban összeverődött közönség jelenlétében Szakács Péter marosvásárhelyi iparkamarai titkár hazafias lendületű szép beszéd kíséretében a szobor talapzatára helyezte a koszorút. A kamarák képviselői ezután elénekelték a Himnuszt, melyet a közönség kalaplevére hallgatott végig. A szép hazafias megemlékezés ezzel véget ért.